Szűkítés



Jelenleg 1 bejegyzés található ukrán válság cimkével

Modul továbbképzés – Ukrán válság

    • ukran
    • ukran4
  • Előző
  • Következő

Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara 2016. szeptember 28-án tartotta a Biztonságpolitika és válságkezelés c. modul továbbképzését, amelynek központi témáját ezúttal Magyarország szomszédjában zajló konfliktus, az ukrán válság komplex problémaköre képezte.

A Kar újabb nagyszabású szakmai rendezvényén 65 hivatalnok vett részt, képviselve szinte valamennyi minisztériumot és kormányzati szervet. Az esemény témájául a migráció mellett az utóbbi időben kissé háttérbe szoruló, ám a magyar biztonságpolitika szempontjából legalább olyan jelentős kérdés, az ukrán válság és aktuális kérdései szolgáltak.

Az ötödik alkalommal megszervezett konferenciát Dr. Szenes Zoltán, a Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék egyetemi tanára nyitotta meg és vezette le. Elmondta, hogy a továbbképzés a kormánytisztviselő-képzés 8 moduljának egyikét jelenti, amely gyakorlati aktuális biztonságpolitikai kérdéseket vizsgál esettanulmányokon keresztül. A konferencia három kérdéskör mentén tárgyalta az ukrán válságot: történelmi meghatározottságából kiindulva előbb az aktuális kérdések vizsgálatára került sor, majd az érintett nemzetközi szervezetek szerepvállalására is kitértek az előadók.

Az első kérdéskör előadói a válságkezelés problematikáját és a konfliktus kialakulásának, valamint annak fő töréspontjait mutatták be. Dr. Resperger István, az NKE Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója felvázolta a válságkezelés fejlődéstörténetét, majd a jövő hadviselésének jellemzőit bemutatva értékelte az ukrán válságot, mint a hibrid háború megnyilvánulási formáját. Dr. Kaiser Ferenc egyetemi docens, az NKE Nemzetbiztonsági Intézet tanszékvezetője felvázolta az ukrán válság kialakulásához vezető folyamatokat, ismertette a keleti és nyugati régiók közti főbb különbségeket, majd részletesen kitért Szevasztopol stratégiai jelentőségére. Az ebédszünet előtti utolsó előadást Ljubov Nepop, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott nagykövete jegyezte. A nagykövetasszony ismertette a válság aktuális állapotát, hangsúlyozva a Minszk – II megállapodás jelentőségét: ez az egyetlen olyan dokumentum, amely lehetővé teszi a válság békés eszközökkel történő megoldását. Kiemelte, hogy Ukrajna ugyanazt szeretné, mint amit ’56-ban a magyarok szerettek volna: „Ruszkik, haza!”. Zárógondolatként megemlítette, hogy két szempontból is szimbolikus jelentősége van annak, hogy ő éppen szeptember 28-án tarthatott előadást a továbbképzésen. Egyrészt a továbbképzés napján került nyilvánosságra a maláj gép lelövése körülményeit vizsgáló nyomozó csoport jelentése, amiből bizonyossá vált, hogy olyan ukrán területről lőtték le a gépet, amelyet nem Ukrajna ellenőrzött. Másrészt azért is szimbolikus, mert éppen 75 évvel ezelőtt, 1941. szeptember 29-30-án, két nap leforgása alatt 34.000-e estek a német mészárlás áldozatául, akik számtalan nemzet állampolgárai voltak – hasonlóan az ukrán konfliktus eddigi mintegy 10.000 halálos áldozatához.

Az ebédszünetet követően folytatódott az aktuális kérdések vizsgálata. Fehér Tibor, a KKM Kelet-Európa és Közép-Ázsia Főosztály osztályvezetője előbb a minisztérium hivatalos álláspontját ismertette, majd személyes tapasztalatairól beszélt, amelyeket az elmúlt években a kijevi magyar nagykövetség munkatársaként szerzett. A következő előadó, Dr. Séra Magdolna nyelvész, az NKE NETK Dékáni Hivatal munkatársa A magyar kisebbség és az ukrán válság c. prezentációjában bemutatta az ország demográfiai, kulturális viszonyait, nyelvi sokszínűségét. Miután felvázolta a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét, hangsúlyozta, hogy a magyar kisebbség lehet a jelenlegi ukrán decentralizációs folyamatok egyik nyertese, ha kihasználja a jelenleg zajló decentralizációban rejlő lehetőségeket.

A továbbképzés harmadik kérdéskörének, a nemzetközi szervezetek Ukrajnában játszott szerepének vizsgálatát Dr. Molnár Anna tanszékvezető egyetemi docens nyitotta meg Az Európai Unió Ukrajna-politikája c. előadásával, aki bizonyította, hogy az Unió tevékenysége sokkal több, mint csak szankciópolitika. Dr. Remek Éva egyetemi docens Az EBESZ tevékenysége Ukrajnában c. előadásában a nemzetközi szervezet tevékenységi körébe építve értékelte a három EBESZ- misszió ukrán válság megoldásában betöltött szerepét. Végül Prof. Dr. Szenes Zoltán A varsói NATO csúcs és Ukrajna támogatása c. előadásában jellemezte a Szövetség és az egyes tagországok (köztük Magyarország) támogató tevékenységét.   

A továbbképzés végig interaktívan, nagy érdeklődés mellett zajlott. A hallgatóság nagyra értékelte az aktuális témaválasztást, a problémakör sokoldalú bemutatását. A továbbképzés anyaga elérhető lesz a NETK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék honlapján.

Szöveg: Dr. Molnár Dóra

Megosztás a Facebook-on