bejegyzések

Ünnepi szenátusi ülést tartott az NKE

    • fokep
    •  dsc7607 2
    •  dsc7645 2
    •  dsc7650 2
    •  dsc7659 2
    •  dsc7675 2
    •  dsc7800 2
    •  dsc7818 2 2
    •  dsc7932 2
    •  dsc8120 2
    •  dsc8124 2
  • Előző
  • Következő

Phd és habilitált doktorok tehették le esküjüket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ünnepi szenátusi ülésén. Az egyetem napja ötéves jubileumának rendezvénysorozatába illeszkedő ülés során a fogadalomtétel és címek átadása mellett elismerő okleveleket adott át Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora.

Patyi András az egyetemi szenátus elnökeként köszöntötte a habilitáló, PhD doktori címet, valamint egyetemi elismeréseket átvenni készülő kutatókat, szakembereket, egyetemi munkatársakat. „Ez az ünnepi ülés alapvetően a tudományról szól” – emelte ki az NKE rektora, majd kifejtette, hogy ezek a tudományok nem állnak messze a gyakorlattól, hiszen számos közszolgálati vezető vehetett már át oklevelet. Magyary Zoltánt idézve Patyi András kifejtette, hogy a tudomány művelése az egyetemi oktatóknak és kutatóknak a legszemélyesebb tevékenysége kell, hogy legyen, amelyhez elengedhetetlen a tudományos közösség. Az NKE ötéves fennállásával kapcsolatban kiemelte: „A mi szívünket, a mi gondolatainkat igencsak kikerekíti ez az öt év. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek büszkeség, hogy vagyunk, gyarapodunk és ma is gyarapodni fogunk! – mondta Patyi András az oklevelet átvevő kollégáinak.

Az ünnepi szenátusi ülés alkalmával egyetemi elismeréseket vehettek át azok az oktatók és munkatársak, akik munkásságukkal gyarapították az NKE hírnevét. Az egyetem rektorának döntése alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gyűrűjét vette át Prof. Dr. Kiss György akadémikus, az Államtudományi és Közigazgatási Kar leköszönő dékánja. Az NKE Szenátus döntésével magántanári címet kapott Prof. Em. Dr. Szlávik Lajos, címzetes egyetemi tanári címet Sándorné Dr. Kriszt Éva, továbbá címzetes egyetemi docensi címet adományozott a szenátus Dr. Balla Tibor ezredes, Budai Béla Dénes, Dávid Károly r. dandártábornok, Dr. Fialka György, Hazai Lászlóné dr. ny. nb. dandártábornok, Kalotay Balázs, Keszthelyi Ilona, valamint Dr. Sors László számára. Rektori döntés alapján Rektori Kitüntető Oklevelet vehetett át Bálintné Bagladi Zsuzsanna. Az NKE Szenátusa az Egyetem Kiváló Oktatója posztumusz címet adományozott a néhai Dr. Back Andrásnak, oklevelét özvegye, Dr. Gondos Katalin vette át.

A kitüntetések mellett sor került a habilitált doktori címek átadására és a PhD doktorok avatására. Prof. Dr. Munk Sándor, a habilitációt odaítélő Egyetemi Habilitációs Bizottság elnöke bemutatta az NKE újdonsült habilitált doktorait: Dr. Budai Balázs Benjámin, az ÁKK oktatási dékánhelyettese, Dr. Hautzinger Zoltán Gyula, a Rendészettudományi Kar oktatási dékánhelyettese,  Dr. Jobbágy Zoltán ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, valamint Dr. Wührl Tibor tette le habilitációs esküjét az ünnepi szenátusi ülésen.

Budai Balázs az avatottak nevében fejtette ki gondolatait. „Minél magasabb lépcsőt ugrunk meg, annál nagyobb a megkönnyebbülés és a sikerélmény, azonban annál nagyobb a felelősség is” - mondta. Az ÁKK oktatási dékánhelyettese kitért a Phd és a habilitált doktorok, vezető értelmiség feladataira: „Felismeri, segíti, gondozza a tehetségeket, elgondolkodtat, tematizál és megosztja a gondolkodás örömét. Világosságot teremt a sötétben tapogatózóknak. Iskolateremtő is, ahogy mondják” – fejtette ki Budai Balázs. Rávilágított, hogy a tudományos életnek számos indikátorával lehet vizsgálni a tudományos kutatókat, de véleménye szerint a legfontosabb az, hogy az egyetemi katedra után hány hallgató tekint majd vissza az emberre, mint segítő mentorra. 

Az ünnepi szenátusi ülésen az egyetem új PhD doktorokat is avatott. Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese, valamint a tudományos fokozatokat odaítélő Egyetemi Doktori Tanács elnöke ismertette a doktorjelöltek névsorát: Bali Tamás, Benedek Márta, Borszéki Judit Magdolna, Gerencsér Árpád József, Györffy Ágnes, Josef Andreas Karl Ernst, Kardos Sándor István, Kovács István, dr. Nyeste Péter, Rózsa Tibor és Vass György mondta el doktori fogadalmát.

A 10 évvel ezelőtt megkezdett osztrák katonai PhD-képzés részvevőinek nevében a most végzett Josef Andreas Karl Ernst ezredes mondott köszöntő beszédet, megható módon tört magyarsággal, de annál nagyobb lelkesedéssel. Köszönetet mondott a jelenlévő és a tudományos fejlődést támogató családtagoknak, szeretteiknek, kollégáknak és az alma maternek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek.

Az ünnepi szenátusi ülés zárásaként Patyi András gratulációját fejezte ki a frissen doktorált és habilitált kollégáinak. „Sok sikert és egészséget kívánok a tudomány fejlődéséért és egyéni karrierútjuk előmozdításáért végzett munkásságukhoz” – mondta, majd egy kéréssel fordult hozzájuk: „Kérem, ne álljanak meg ebben a munkásságukban, ne álljanak meg az úton.”

A témáról bővebben az áprilisi Bonum Publicumban olvashatnak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ötéves fennállását ünnepelte az NKE

    • fokep
    •  dsc7276 2
    •  dsc7294 2
    •  dsc7313 2
    •  dsc7359 2
    •  dsc7372 2
    •  dsc7402 2
    •  dsc7434 2 2
    •  dsc7442 2
    •  dsc7490 2
    •  dsc7512 2
    •  dsc7523 2
  • Előző
  • Következő

„Ludovikásnak lenni valaha komoly rangot jelentett Magyarországon: szaktudást, emberséget és hazafiasságot. Az akadémiára járók nemcsak egy iskola polgárai voltak, hanem különbek sokaknál” – mondta Dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ötéves fennállásából szervezett ünnepségén. Reményét fejezte ki arra, hogy az NKE elmúlt öt éve azt a célt szolgálta, hogy méltó legyen a Ludovika Akadémia örökségére. A rendezvény alkalmával Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora rektorhelyettesi és dékáni kinevezéseket adott át, valamint felavatták gróf Buttler János szobrát a Ludovika aulájában.

Patyi András megnyitó beszédében tiszteletét fejezte ki minden parancsnok, közigazgatási vezető, a haza szolgálatáért tanuló hallgató, egyetemi oktató, kutató és dolgozó számára. „Engem 2011-ben az új egyetem élére választottak. Így már megélhettem, hogy látom a gyökeret eresztett facsemetét, melyen majd a munka gyümölcse beérik” – mondta az egyetem fejlődéséről Patyi András. Mint mondta, az elmúlt öt évben évtizedek hagyományai sűrűsödtek össze. A rektor kiemelte, hogy az egyetem már tovább jutott, mint a jogelőd intézmények intézményi integrációja és költségvetési egyesítése. „A hadtudomány, a rendészettudomány, a megújított közigazgatás-tudomány, valamint az államiság legmagasabb szintű, átfogó jellegű vizsgálatára hivatott modern államtudomány művelésével nem csak kutatói kedvtelésünkként hódolunk, hanem szolgálatot teljesítünk” – világított rá Patyi András, aki felhívta a figyelmet, hogy az NKE nem elvenni szeretne a tudományból, hanem ahogy jelenleg is közel 20 egyetemmel és 30 más állami szervvel együttműködik, szeretné a tudományos közösséget gyarapítani. Az NKE rektora szerint ehhez egy „értő, együttműködő, de kritikus” közösségre van szükség. Emellett Patyi András kijelentette, hogy mint minden tudásközpont, az NKE célja a kormányzás tudományos támogatása, továbbá az is, hogy részt vegyenek az államot érintő védelmi feladatok ellátásában.

Lázár János ismertette a kormányzati törekvéseket, amelynek a célja, hogy ismét méltó képzőhellyé tegyék a Ludovikát, hogy minőséget képviseljen a diplomaszerzés a nagy múltú és remélhetőleg még ígéretesebb jövőjű intézményben. „A köz szolgálatában álló szakemberek új nemzedékére van szükség az állam minden szintjén, így a hivatalokban, a vízügyi területen, a rendőrségnél, a honvédségnél és a határvédelemben is” - szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kitért arra is, hogy a kormányzattal olyan Magyarországot szeretnének, ahol többé sem a párthűség, sem a hatalomvágy, sem a küldetéstudat nem lehet önmagában elég ahhoz, hogy valakiből vezető váljon. A pozícióhoz a szaktudást is meg fogják követelni - nyomatékosította, amelynek egyik lépcsőfoka a közszolgálati vezetők államtudományi képzése lesz. A miniszter kitért Magyarország versenyképességének javítására is, ahol szerinte elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése, megjegyezve – „a kevesebb szabály és bürokrata nem hátrány, hanem előny.” Az államreformokkal kapcsolatban kiemelte, hogy kettős céllal rendelkezik: a „hardver” – mint az egyetemi épület rekonstrukciója - és a „szoftver” – mint az NKE képzési struktúrájának a frissítése - egyidejű megújításával akarják elérni.

Az ünnepségen sor került rektorhelyettesi és dékáni kinevezések átadására is. Az NKE Szenátusának véleményező döntése, valamint a Fenntartói Testület egyetértő határozata alapján nemzetközi rektorhelyettesnek nevezte ki Patyi András Dr. Nagy Judit egyetemi docens, rendőr ezredest. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar élére Prof. Dr. Kis Norbert egyetemi tanár került, aki átvette a dékáni láncot a rektortól. Víztudományi Kar dékánjának Dr. Bíró Tibor egyetemi docenst nevezte ki a rektor, aki a dékáni lánc mellett átvehette a VTK  kari címerét hordozó zászlót is.

Az ünnepség részeként Patyi András Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszterrel a Ludovika aulájában avatta fel Gróf Buttler János szobrát, ezzel is tisztelegve a Ludovika Akadémia legnagyobb adományozója előtt. „Buttler János hatalmas vagyonából közel 126 ezer forintot adományozott az ügy érdekében” – ismertette Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok.  „Ez hatalmas pénz volt abban az időben, hiszen a névadó is 50 ezer forintot adományozott” – fejtette ki az intézmény tudományos rektorhelyettese, akinek a háttérkutatásaiból kiderült: 126 ezer forintból  közel háromezer jobbfajta puskát és több mint nyolcszáz lovat lehetett vásárolni akkoriban. „Óriási összeg tehát. Ez volt az a pont Buttler János életében, amikor megítélésem szerint beírta magát a történelembe és a Ludovika Akadémia történetébe” – fejezte ki tiszteletét Padányi József.

A témáról bővebben  az áprilisi Bonum Publicumban olvashatnak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Vendégprofesszorok az NKE Kína Központban

    • fokep
    •  dsc5457 2
    •  dsc5466 2
    •  dsc5478 2
    •  dsc5484 2
    •  dsc5495 2
    •  dsc5501 2
    •  dsc5504 2
    •  dsc5512 2
    •  dsc5515 2
    •  dsc5517 2
  • Előző
  • Következő

Kína külföldi tőkebefektetéseiről tartott előadást a „Vendégprofesszorok az NKE Kína Központban” című rendezvénysorozat keretében Prof. Dr. Zhang Xiuping, a pekingi Minzu Egyetem (Minzu University of China) Szervezéstudományi Karának dékánhelyettese, China’s Investments Abroad (Kína külföldi befektetései) címmel. Zhang professzor asszony előadásában felvázolta, hogy a Kínai Népköztársaság miként vált a világ egyik legnagyobb tőkevonzó képességgel rendelkező országává, majd hogyan lépett elő a világgazdaság egyik legfontosabb befektetőjévé, egyik legfőbb tőkeforrásává. Előadásában kifejtette, hogy a kifelé irányuló közvetlen befektetések (Outward Direct Investment) éves kiáramlása tekintetében Kína jelenleg a harmadik helyen áll a világranglistán. A kínai vendégprofesszor beszélt a Magyarországra irányuló kínai befektetésekről is, és hangsúlyozta, hogy a Magyarországra irányuló kínai befektetések körében a jövőben kiemelkedő jelentőségű lehet a kínai finanszírozással megvalósítani tervezett Budapest-Belgrád vasútvonal projektje. A pekingi Minzu Egyetem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik fontos kínai partnerintézménye, a két egyetem között évek óta komoly oktatási és kutatási együttműködés folyik, ezt jól jelzik az elmúlt években közösen megrendezett konferenciák és workshopok, a megvalósult oktató-, kutató- és hallgatócserék. 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Kína központ, NETK, 2017

Megtartotta akadémiai székfoglalóját az NKE professzora

    • fokep
    •  dsc5879 2
    •  dsc5894 2
    •  dsc5902 2
    •  dsc5913 2
    •  dsc5922 2
    •  dsc5941 2
  • Előző
  • Következő

Az európai gazdasági növekedési modell kifulladásának vagyunk szemtanúi, amely magát az uniós integrációs folyamatot is veszélyezteti - hangzott el a Prof. Dr. Halmai Péter akadémiai székfoglaló előadásában, a Magyar Tudományos Akadémián. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője szerint párhuzamosan futó, hazai és nemzetközi strukturális reformprogramokra van szükség, hogy elkerüljük a korszakos stagnálás időszakát.

Halmai Pétert a Magyar Tudományos Akadémia tavaly májusi közgyűlése választotta meg a testület levelező tagjának. Ebből az alkalomból került sor a székfoglaló előadásra, amelyben az NKE tanszékvezetője az európai növekedési modell kifulladásáról értekezett.  A professzor szerint a gazdasági növekedés nagyon komplex témakör, amely lényegesen túlmutat a közgazdaságtan területén, hiszen a híres közgazdász Friedman szavaival élve a békét és a toleranciát is elősegíti.  Megjegyezte, hogy bár manapság a korszerű technika nagy segítséget nyújt a témához kapcsolódó kutatásokhoz is, a történeti megközelítés szerepe továbbra is kiemelkedő jelentőséggel bír munkájuk során. 

Halmai Péter előadásában felvázolta az európai növekedési modell történetét, egészen az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó, 1957-es Római szerződéstől kezdve. A 60. évfordulójához közeledő eseményt az akadémikus a gazdasági folyamatok tekintetében is rendkívüli jelentőségűnek nevezte. Nem hiába tekinthetjük ezt az időszakot, egészen az 1973-as évvel bezárólag, az európai növekedés aranykorának, hiszen az integráció intenzív szakaszában, a GDP-növekedésének üteme a korábbi évtizedekhez képest megháromszorozódott a tagországokban. „Ez egy felzárkózási jellegű növekedés volt, amelynek eredményeként az európai termelékenység színvonala közeledett az Egyesült Államokéhoz, mint a világ legfejlettebb gazdaságához” – fogalmazott Halmai Péter.  A tanszékvezető szerint azonban 1995-től a termelékenység tekintetében újra távolodott az európai és az amerikai gazdaság.  Az intenzív európai növekedésben nagy szerepet játszott az akadémikus szerint a liberalizáció folyamata, amely a különböző kereskedelmi korlátok leépítését jelentette. Ez is hozzájárult a négy alapszabadság rendszerére alapozott európai konvergencia konstrukció megvalósításához, amely csak akkor működhet, ha a különböző államoknak és régióknak reális felzárkózási esélyeik vannak a közösségen belül. „Ennek a konvergencia mechanizmusnak a működése alapvető attribútuma az európai integrációnak”- fogalmazott az akadémikus.

1973 után a világgazdasági sokkok hatására vége szakadt az „aranykori” növekedésnek, a fejlett országok növekedési üteme erőteljesen mérséklődik, de a felzárkózási növekedés nem szűnik meg ebben az időszakban sem. „Olyannyira nem, hogy a termelékenység ezekben az országokban még a 90-es évek elejéig is gyorsabban nő, mint az Egyesült Államokban”- tette hozzá Halmai Péter, aki szerinte egyfajta nyugalmi állapot alakul ki az európai gazdaságban, ami egészen a „nagy krízisig”, azaz a világgazdasági válság 2008-as kirobbanásáig tart.  Az egységes európai belső piac megteremtése és 1993-as indulása újabb hajtóerőként jelentkezett a növekedés tekintetében. 

Halmai Péter szerint érdemes megvizsgálni azt is, hogy az európai közösség országai a csatlakozás nélkül mire vitték volna. Erre példaként Írországot hozta fel, amely 1973-ban csatlakozott az európai közösséghez, és teljesítménye egyfajta növekedési csodának is nevezhető. A kutatások szerint erre a tagság nélkül biztos, hogy nem lettek volna képesek az írek. Ez Nagy-Britanniára is igaz, amely komoly haszonélvezője (volt) az európai integrációnak, hiszen négy évtized alatt a brit GDP megduplázódott. Azonban Halmai Péter szerint a tagság nélkül a növekedés csak mintegy másfélszeres lett volna.  „Az európai integráció egyedisége növekedési oldalról is aláhúzható”- fogalmazott az akadémikus. 

Elhangzott, hogy az európai növekedés potenciáljának eróziója már a 80-as években megkezdődött, de az igazi tünetek csak a 2000-es évek elején kerültek igazán felszínre. Ezt követően már a növekedés üteme is mintegy felére csökkent, és mérséklődött a termelékenység is. A 2008-as gazdasági világválság tovább rontotta a növekedési mutatókat, amelyek még a kilábalás után is, csak a korábbi, már eleve lecsökkent dinamika 50 százalékán álltak.

Az EU tagországainak növekedési potenciálját azonban nem teljesen egyformán érintette a gazdasági krízis: a mediterrán országok esetében például különösen súlyos volt a visszaesés, míg az úgynevezett északi országoknál (például Svédország) ez kisebb súlyú problémát okozott.  „Az Egyesült Államok mára nagyjából a 2008 előtti szintre állt vissza a növekedési potenciál tekintetében, a termelékenység vonatkozásában pedig egyre nagyobb a rés Európa és az Egyesült Államok között. Halmai Péter szerint ezt olyan tényezők okozhatják amerikai részről, mint például az intenzívebb árupiaci verseny, a hatékonyabb pénzpiacok, a K+F célú üzleti beruházások magasabb aránya, és a rugalmasabb munkaerőpiac. „Az USA termelékenységi előnye az infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos iparágakban jelentkezik a leginkább”- tette hozzá az NKE tanszékvezetője. Halmai Péter úgy látja, hogy az európai növekedési modell kifulladásának vagyunk a szemtanúi, amely az integrációs folyamatot is veszélyezteti. Szerinte a növekedés beindításához az európai és az amerikai gazdaság közötti termelékenységi rést kell csökkenteni, ehhez pedig a többi között párhuzamosan futó, hazai és nemzetközi strukturális reformokra van szükség, amelyeknek tovagyűrűző hatása lehet a gazdasági növekedésre. Az akadémikus szerint higgadtabb közbeszédre is szükség van, amely a tényeket jobban és az érzelmeket kevésbé veszi figyelembe. „A populizmusnak ára, van, amelyet most a brexit esetében a brit választók fizetnek majd meg”- fogalmazott az akadémikus.

Halmai Péter az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Nemzetközi Gazdaságtan és Közpolitikai Tanszék, tanszékvezetője. Tudományos pályafutása során több mint 340 magyar és idegen nyelvű publikációja jelent meg. Ezek között 11 önálló tudományos kötete látott napvilágot, műveire eddig több mint 1000 független hivatkozás történt. Dolgozott korábban a Szent István Egyetemen és a Pannon Egyetemen is. 1996-ban akadémia díjat kapott, 2015-ben Magyar érdemrend lovagkereszt kitüntetést vehetett át. Vendégoktatóként és kutatóként például Stockholmban és Göttingenben is tevékenykedett.

Pályafutása során kiterjedt kutatómunkát folytatott például a növekedési és konvergencia elmélet, az európai szektorális politikák, az agrár közgazdaságtan és a piacgazdasági átalakulás gazdaságtana területén. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Nézőpontok - 2017

Tálas Péter: Egy elnökválasztás anatómiája

2017. március 9-én az Európai Tanács (EiT) tagjai 27:1 arányban két és fél évre meghosszabbították EiT-elnöki pozíciójában a lengyel Donald Tuskot. A Polgári Platform (PO) egykori miniszterelnökének európai tisztségében való megerősítését csupán hazájának kormányfője, a Jog és Igazságossághoz (PiS) tartozó Beata Szydło el­lenezte. Míg a lengyel kabinet tagjai és a Jarosław Ka­czyń­ski vezette PiS vezetése az EiT elnökválasztása kapcsán a kormány győzelméről beszélnek, a lengyel ellenzék szerint Lengyelország 2004 óta nem tapasztalt nemzet­közi elszigeteltségbe került a kormány külpolitikája miatt. Jelen írásunkban azt kíséreljük meg rekonstruálni, miként következhetett be, hogy a visegrádi országok legnagyobb, a kelet-közép-európai régió vezetésére aspiráló állama ennyire látványosan magára maradt az EiT fórumán. Ennek során röviden bemutatjuk az esemény len­gyelországi politikai hátterét, a választás kapcsán ki­ala­kuló európai politikai erőviszonyokat, a lengyel diplo­má­cia Donald Tusk újraválasztása ellen tett lépéseit, il­let­ve a var­sói kormánynak és kor­mánypártnak a kérdéssel összefüggő kom­munikációját. Vagyis azokat tényezőket vesszük elem­zői górcső alá, amelyek dön­tően befolyásolták az eseményeket és annak végeredményét.

Teljes cikk: 2017/1.
 


EU Karriernap a Ludovikán

    • fokep
    •  dsc5707 2
    •  dsc5724 2
    •  dsc5736 2
    •  dsc5741 2
    •  dsc5791 2
    •  dsc5800 2
    •  dsc5812 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar EU-s Karriernapot tartott a Ludovika Akadémián. Az érdeklődők az unói különböző intézményeit és felvételi rendszerét ismerhették meg. Az EU-s szerveknél szolgálatot teljesítő diplomaták tartottak előadást a hallgatók számára az uniós karrierútról, valamint a különböző diplomáciai életpályákról.

„Azt gondolom, hogy soha nem annyira aktuális az a kérdés, mint most, hogy szeretnénk-e Brüsszelben dolgozni!” – hívta fel a figyelmet Dr. habil. Koller Boglárka megnyitóbeszédében. A NETK dékánja kifejtette, hogy a kar igyekszik minden olyan lehetőséget megadni az NKE-s hallgatók számára, amely a lehető legjobban felkészíti őket a külügyi és nemzetközi területen végzendő szolgálatra. Kiemelte, hogy a NETK-n három különböző tanszéke, az Európa-tanulmányok Tanszék, az Európai Köz- és Magánjogi Tanszék, valamint a Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszék is foglalkozik uniós közszolgálattal. „Mi a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon azt gondoljuk, hogy a magyar érdekeket úgy lehet a legjobban képviselni, hogyha felkészült, magasan képzett és akár más tagállamok tisztviselőinél is jobban képzett munkatársakat adunk az Európai Unió intézményeibe” – mondta Koller Boglárka.

Czeti András, aki Magyarország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének tanácsosa, valamint az EU intézményeknél dolgozó magyarok előmeneteléért és a nemzeti szakértők kihelyezéséért felelős diplomata előadásában egy rövid áttekintést adott az EU intézményeiről és a kint szolgálatot teljesítő magyarok helyzetéről. A diplomata kifejtette, hogy jelenleg közel 1300 magyar állampolgárt foglalkoztatnak uniós intézmények különböző foglalkoztatási típusokban, a határozatlan időre kinevezett tisztviselőtől egészen a pályakezdő gyakornokig.  „Számos munkahely van, és van reális esély a bekerülésre is. Mivel nincsenek kvóták, nincs egy olyan keret, amit kimerített volna Magyarország, ezért minden remény megvan arra, hogy ha valaki megfelelő felkészüléssel, megfelelő háttértudással, megfelelő ambícióval jelentkezik, akkor be lehet kerülni az EU-s intézményrendszerbe” – mondta a Czeti András, aki részletesen ismertette a közismerten nehéz EPSO EU-s versenyvizsga rendszerét és az aktuális gyakornoki lehetőségeket.

2014 novembere óta dolgozik az Európai Bizottságnál Isola Anna, aki Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztos munkáját segíti. Jelenleg a Brüsszelben dolgozó akkreditált magyar újságírókkal tartja a kapcsolatot. Isola Anna kitért a karrierútjára, előadásában a „brüsszeli munka és élet” kihívásait és szépségeit mutatta be. Érdekes példaként megemlítette, hogy a magyar biztos kabinetjében sincsenek előre kiadott helyek, így az unió különböző nemzetiségeivel dolgozhatott együtt. „Munkanyelv az többnyire angol, viszont akik régóta Brüsszelben dolgoznak, azok egy egyfajta tolvajnyelvet használnak, ami a franciának és az angolnak a keveréke” – mondta. Kiemelte, hogy a kezdeti beilleszkedése az új munkahelyén viszonylag gyors volt, hamar bedobták a mélyvízbe, azonban a honvágyat és az időjárását nehéz volt megszoknia, viszont Brüsszel sokszínűsége egyedülálló.

Csorba Éva, a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa, jelenleg Görögországgal, Ciprussal, Máltával és Bulgáriával foglalkozik. 2015-2016-ban részt vett az Európai Külügyi Szolgálat diplomata-programjában, ezt követően pedig 3 hónapon át az EKSZ diplomatája volt. „Az Európai Külügyi Szolgálat az unió diplomáciai testülete, amely arra törekszik, hogy az EU külpolitikája még hatékonyabbá váljon. Feladata, hogy támogassa a főképviselő asszony, Federica Mogherini munkáját a kül- és biztonságpolitika kialakításában és végrehajtásában, valamint gondoskodik arról, hogy a nem uniós országokkal kialakított diplomáciai és stratégiai partnerség folytonos maradjon” – fejtette ki Csorba Éva, majd részletesen bemutatta az intézmény szervezeti felépítését, feladatait, továbbá szakmai gyakornoki lehetőségeit és a Junior Professionals in Delegation programot. „Úgy gondolom, hogy akár egy rövid, meghatározott időre is érdemes magunkat kipróbálni akár Brüsszelben, akár a delegációk egyikén. Ha a szerencse és a tudásunk is úgy hozza, akkor akár a versenyvizsgát is letehetjük, vagy más konstrukciókban is tovább foglalkoztathat minket az Európai és Külügyi Szolgálat” -  osztotta meg jó tanácsait a hallgatósággal Csorba Éva.

Felix Bubenheimer az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének sajtó- és médiarészlegét vezeti. A német származású diplomata közel 10 éven keresztül dolgozott és tanított Magyarországon, emellett az életpályáját kiegészítette egy finnországi Erasmus programmal, egy olaszországi munkalehetősséggel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnál, továbbá részt vett az Európai Parlament luxemburgi kirendeltségének munkájában. „Bőven volt lehetőségem a saját bőrömön is tapasztalni, hogy mennyire fontos és hasznos az európai együttműködés. Ez erősen motivált arra, személyesen is részt vegyek ebben az együttműködésben és munkát keressek ez Európai Uniónál” – mondta a diplomata, aki lépésről lépésre kifejtette az uniós karrierútját. „Nagyon élvezem ezt a pályát, mindenkinek ajánlani tudom, aki érdeklődik az unió iránt.” – osztotta meg zárógondolatait a hallgatósággal Felix Bubenheimer.

A témáról bővebben  az április Bonum Publicumban olvashatnak.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: EU karrier nap, 2017

Március 15-e azoké, akik a történelmet írják

    • fokep
    •  dsc5222 2
    •  dsc5226 2
    •  dsc5253 2
    •  dsc5269 2
    •  dsc5283 2
    •  dsc5307 2
    •  dsc5330 2
    •  dsc5338 2
    •  dsc5347 2
    •  dsc5362 2
    •  dsc5363 2
  • Előző
  • Következő

Az egykori Ludovika Akadémia létrehozását anyagilag is támogatók neveit is tartalmazza az Adományozók Fala, amelyet a nemzeti ünnep alkalmából rendezett megemlékezésen avattak fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében.

Az egykori Ludovika Akadémia létrehozását anyagilag is támogatók neveit is tartalmazó Adományozók Fala a főépület első emeleti folyosóján kapott helyet. „Mi vagyunk azok, akik a Ludovika Akadémia örökségét tovább vihetjük”- mondta avató beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora emlékeztetett, hogy az Adományozók Falán olvasható, a Ludovika Akadémia létrehozásáról szóló 1808.évi VII. törvénycikkben mindazok nevei megtalálhatóak, akik pénzadománnyal járultak hozzá az akadémia létesítéséhez. „Nemcsak az arisztokrácia felső rétege járult hozzá mindehhez, hanem az alsóbb társadalmi osztályokban találhatók közül is többen, komoly összegekkel támogatták a nemes kezdeményezést”- fogalmazott a rektor. Patyi András szerint az Adományozók Falának létrehozásával nem a felajánlott pénzt, hanem magát a szándékot, a hazaszeretetet, a nemzet szeretetét ünnepeljük. Hozzátette azt is, hogy az adományozók számára annyira fontos volt a magyar nyelvű honvédtisztképzés ügye, hogy erre vagyonuk egy részét ajánlották fel úgy, hogy akkor még nem is lehettek biztosak az intézmény felépítésében. Erre aztán várni is kellett néhány évtizedet, mint ahogy maga az intézmény működése is csak a kiegyezést követően, 1872-ben kezdődhetett meg. Az NKE rektora azt is elmondta, hogy az akadémia létrehozására a törvényben felsorolt felajánlások mellett továbbiak is érkeztek, így például Gróf Buttler Jánosé, aki a legnagyobb adománytevő volt, de a vármegyék is egy emberként álltak a kezdeményezés mellé. Egy nemzetet egyesítő forradalmi átalakulás évfordulóján a nemzetet egyesítő eszmének állítunk emléket. Ma azért dolgozhatunk ebben az épületben, mert ezek az emberek adományoztak egy szent cél érdekében”- fogalmazott Patyi András.

„1867 után egyetlen kormány sem volt Magyarországon, amely ne tekintette volna sajátjának március 15-ét, ami így egyfajta nemzeti közös többszörössé vált, amelyhez mindannyian viszonyulhatunk”- mondta az egyetemi megemlékezésen tartott beszédében Németh Balázs. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tanársegédje szerint a 12 pontban foglalt gondolatok nem március 15-én, hanem már jóval korábban megszülettek a magyar emberek szívében. De bizonyos részei megtalálhatóak voltak például a nemesi felkelés vagy a Kossuth által egy évvel korábban létrehozott ellenzéki párt programjaiban is. Németh Balázs elmondta, hogy a forradalom folyamatát közvetlenül Kossuth Lajos március 3-i alsóházi beszéde indította el, amely az ingadozókat is maga mellé tudta állítani. A magyarországi eseményeket aztán a bécsi forradalom híre gyorsította meg igazán. A tanársegéd szerint március 15-e vívmányai között nemcsak a sajtószabadságot érdemes kiemelni, hanem azt is, hogy a pestiek önszerveződésének köszönhetően létszámában és fegyveresen ellátmányában is megerősödött a polgárőrség. Ennek köszönhetően is fogadta el az uralkodó, V. Ferdinánd a forradalom követeléseit, amely a felelős magyar kormány kinevezéséhez és az áprilisi törvények megjelenéséhez vezetett. „Azért történhetett minden ilyen gyorsan, mert ezek a törvények már korábban is megvoltak az emberek szívében, csak ki kellett onnan írni azokat”- fogalmazott Németh Balázs. Szerinte március 15-e nem azoké az embereké, akik elmélkednek róla, vagy a történetét kutatják, hanem azoké, akik írják a történelmet. „Akik részt vesznek a haza sorsában, azok értékes életet élnek”- tette hozzá az ünnepség szónoka.

A nemzeti ünnep alkalmából tartott egyetemi rendezvényen kulturális műsorral is emlékeztek a forradalmi eseményekre. A Ludovika táncegyüttes produkciója mellett az egyetemi hallgatók ünnepi műsorát is megtekinthették, Koltay Gábor rendezésében. A rendezvényen közreműködött az MH Légierő Zenekar Veszprém, amely Katona János alezredes, karnagy vezetésével 48-as katonadalokat adott elő.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Látogatás a Kúrián

2017.március 7-én szerdán az egyetem Nemzetközi és Európa Tanulmányok Kar hallgatóinak lehetősége volt ellátogatni a Kúria épületébe, ahol szakmai idegenvezetés mellett ismerkedtek meg az épület és szervezet történetével, és az ott folyó munkával, miközben megtekintették a különböző termeket és épületrészeket.

A látogatást az Európai Köz- és Magánjogi Tanszék szervezte. 


TÁJÉKOZTATÓ a Kar Kiváló Oktatója cím adományozásának ütemezéséről

Az egyetem által adományozható címek, kitüntetések és adományozásuk rendjéről szóló szabályzat 8/B. § alapján minden évben lehetőség van arra, hogy a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar egy oktatója kimagasló munkája eredményeként elismerésben részesüljön.

A Kar Kiváló Oktatója cím adományozható annak az egyetemen vagy jogelőd intézményeinek valamelyikében legalább három éve oktatói tevékenységet folytató oktatónak, aki az adott tanévben kimagasló munkájával, példamutató magatartásával, szakmai eredményeivel, publikációs és tudományos tevékenységével, valamint a hagyományok ápolásával hozzájárult a kar illetve az egyetem hírnevének öregbítéséhez továbbá rendelkezik a hallgatók támogatásával.

A címmel oklevél jár, amely tartalmazza az elismerésben részesülő személy nevét, a cím odaítélésének évét, valamint a kar illetve a tanszék megnevezését. A címmel járó pénzjutalom összege a köztisztviselői illetményalap hatszorosa.


A Kar Kiváló Oktatója címre az egyetem oktatói és a hallgatói adhatnak le jelölést. A jelölési időszak 2017. február 20-án 10 órakor kezdődik és 2017. február 28-án 14 órakor zárul. A jelölőlapok átvételére és leadására a NETK Dékáni Hivatalban munkanapokon 9 és 15 óra között van lehetőség.


A hallgatói jelöléseket a NETK Kari Hallgatói Önkormányzat gyűjti össze és összesítve adja le a Dékáni Hivatalban 2017. március 3-án 12 óráig.


Az összesített jelöltlista 2017. március 6-ig kerül megküldésre az érintett tanszékek részére. A tanszékek tanszéki értekezlet alkalmával:

-          a szabályzatban foglalt szempontok alapján a jelölteket titkos szavazással véleményezik,

-          nyilatkoztatják a jelölteket a jelölés elfogadásáról,

A szavazásban az érintett oktatók nem vehetnek részt. A tanszéki értekezlet által elfogadott jelöltek névsorát a tanszéki értekezlet jegyzőkönyvével együtt a tanszékvezetők 2017. március 16-ig eljuttatják a Dékáni Hivatalba.


A tanszékek által megküldött jelölések összesített listáját a dékán a soron következő Kari Tanács elé terjeszti jóváhagyásra, amelynek várható időpontja: 2017. március 21.


A Kari Tanács által elfogadott jelöltekre a hallgatók a NEPTUN rendszerben adhatják le a szavazatukat. A szavazás várható időpontja: 2017. április 1. 8.00 óra – 2017. április 8. 16.00 óra.


Az elismerést a dékán adja át a Kar Napja alkalmából szervezett rendezvényen 2017. május 9-én.


Az ütemezés végrehajtásában kérem a Tisztelt Kollégák és a Kari Hallgatói Önkormányzat szíves közreműködését.


Budapest, 2017. február 17.



                                                                                                              Dr. habil. Koller Boglárka

                                                                                                                             dékán s.k.


PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

FELHÍVÁS

Erasmus+ 2017/2018 tavaszi pályázati forduló


2017. február 13 – március 7. között pályázhatnak az egyetem hallgatói Erasmus+ mobilitási programokra. 


Pályázhatnak:

  • az Egyetem alap-, mester- és doktori képzéseiben résztvevő hallgatói,
  • akik hallgatói jogviszonyban állnak az Egyetemmel nappali vagy levelező tagozaton, valamint a kiutazás évében is aktív státusszal rendelkeznek,
  • tanulmányi mobilitásra való pályázás esetén kiutazásuk idejére legalább két lezárt félévvel rendelkeznek (a pályázás időpontjában elegendő egy lezárt félévvel rendelkezni, szakmai gyakorlat esetén ez nem kitétel),
  • magyar állampolgárok, illetve Magyarországon tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező, vagy menekültstátuszú hallgatók.

További információ és link a teljes felhíváshoz:

http://uni-nke.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/erasmus/hallgatoi-mobilitas/palyazati_felhivas_hallgatok


Korszakváltást is hozhat Trump elnöksége

    • fokep
    •  dsc1871 2
    •  dsc1877 2
    •  dsc1881 2
    •  dsc1884 2
    •  dsc1896 2
    •  dsc1906 2
  • Előző
  • Következő

A nem túl távoli jövő dönti majd el, hogy korszakváltás történik-e az amerikai politikában Donald Trump színre lépésével, vagy csak egy erősebb irányváltás szemtanúi leszünk – hangzott el az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Amerika Tanulmányok Kutató Központja által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Dr. Fellegi Tamás, a kutatóközpont stratégiai igazgatója szerint Trump szándéka az, hogy korszakváltás történjen, ez azonban „fenekestül forgatná fel” a II. világháború után kialakult világpolitikai rendet. A szakértő úgy látja, hogy ma még nem lehet tudni, milyen tartalma lesz ennek az új politikának, például milyen hatással lesz a NATO működésére. Elképzelhető hogy arányosabb teherviselés alakul ki a szövetség tagállamai között, de akár a közös védelemről szóló 5. cikkely is átértelmeződhet. Fellegi Tamás szerint, ha az USA ezeket a változásokat komolyan akarja és keresztül is viszi, akkor korszakváltásról beszélhetünk majd, ha nem, akkor egy erősebb irányváltásról. A szakértő szólt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben a globalizáció hatására a nemzetállamok „fölé nőttek” egyes nemzetközi szervezetek, amelyek jelentős súllyal bírtak a világpolitikában is. Kérdés az, hogy ezek az adminisztráción kívüli politikai, gazdasági folyamatok hogyan rendeződnek át, és milyen mértékben kötik meg az új amerikai elnök és kormányának kezét.

„Nagyon sokan azzal magyarázzák Trump győzelmét, hogy az amerikai társadalom és gazdaság egy jelentős része vesztese lett az elmúlt évek, évtizedek politikájának”- hangsúlyozta a stratégiai igazgató. Fellegi Tamás szerint a veszteseknek nevezhetőkkel szemben az amerikai multinacionális vállalatok nagyon jelentős profitra tettek szert a külföldre kiszervezett gyártási kapacitásukkal, ami viszont a munkanélküliséget növelte az USA-ban. Nagy kérdés most az, hogy ezeket a cégeket vissza lehet-e telepíteni az Egyesült Államok területére.

A szakértő a NATO kapcsán megjegyezte, hogy szerinte a mai formájában eljárt felette az idő, hiszen nem tudja betölteni korábbi szerepét, a hiteles elrettentést. „Bár az elmúlt napokban szimbolikus mértékben érkeztek amerikai katonák Lengyelországba és a balti államokba, de az amerikai katonai jelenlét lényegében megszűnt Európában”- tette hozzá Fellegi Tamás, aki szerint nagy kérdés, hogy ezt helyre lehet-e állítani. A stratégiai igazgató úgy véli, hogy az USA-nak mindenképpen válaszolnia kell az Oroszország által támasztott kihívásokra, de a dél-kínai tenger körüli konfliktusokra is.

Az USA esetleges elszigetelődésével kapcsolatban megjegyezte, hogy az Közép-Európának kifejezetten rossz lenne és destabilizálná a jelentősebb konfliktuspontokat a világban. Emlékeztetett rá, hogy a NATO is csak amerikai szerepvállalással volt sikeres a különböző műveletekben.

Dr. Magyarics Tamás, a központ tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy a közvélekedéssel ellentétben a mostani elnökváltásnál sem lehet kizárni a külpolitikai folytonosságot, hiszen már az előző elnök idején is látszottak jelei bizonyos elszigetelődési törekvéseknek. „Obama is beszélt arról, igaz elég cizelláltan, hogy az USA bizonyos mértékben túlterjeszkedett, és a terheket, amelyeket magára vett, nem szándékszik tovább viselni”- tette hozzá a szakértő. Magyarics Tamás szerint az Egyesült Államok egyfajta „jótékony hegemón” szerepet játszott a II. világháború óta, de ebből a jótékonyság lehet, hogy eltűnik majd Trump színre lépésével. „Az amerikaiak a NATO költségvetésébe mindig is többet fizettek be, mint a többi tagállam, erről már korában is elkezdődött a vita. Ugyanakkor az Egyesült Államok számára a szervezet nemcsak egy katonai szövetség, hanem komoly mértékben szolgálja az USA stratégiai érdekeit is”- hangsúlyozta a tudományos főmunkatárs.

Magyarics Tamás szerint az új elnök és adminisztrációja között még nincs tökéletes összhang, hiszen a legfőbb tanácsadók és Trump elképzelései között vannak komolyabb eltérések is, így nehéz bármi biztosat mondani az új amerikai politikai irányvonalairól.

A kerekasztal –beszélgetésen elhangzottakról és az Amerika Tanulmányok Kutató Központ működéséről további részleteket a Bonum Publicum márciusi számában olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ötéves az NKE, kétéves a NETK

    •  dsc0612 2
    •  dsc0530 2
    •  dsc0542 2
    •  dsc0544 2
    •  dsc0549 2
    •  dsc0559 2
    •  dsc0571 2
    •  dsc0597 2
    •  dsc0602 2
    •  dsc0609 2
    •  dsc0624 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. január elsején kezdte meg a működését, amelyről az intézmény minden kara önálló rendezvény keretében emlékezik meg. A karok közül a NETK külön évfordulót is ünnepelhet, hiszen az egyetem negyedik karaként jött létre 2015 februárjában.

„Öt év általában nem olyan hosszú idő egy intézmény életében, mi mégis annak érezzük, hiszen rengeteg dolog történt velünk az elmúlt években, amikor gyorsan és sűrűn zajlottak az események”- fogalmazott köszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese hozzátette, hogy nemcsak az egyetemen, de annak falain kívül is mozgalmas volt ez az időszak, hiszen a magyar belpolitikában és a gazdaságban, valamint a nemzetközi térben is jelentős ütemben zajlottak az események. Kis Norbert az elmúlt időszak kiemelkedő eredményének tartja a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar létrehozását, amelyet már egyértelműen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem indított útjára, úgymond az NKE saját gyermekének tekinthető. A rektorhelyettes elmondta, hogy a NETK-nak az egykori Nemzetközi Intézet alapjain való létrehozásához – az egyetem alapításához hasonlóan – végig kellett járni a bizalomépítés útját is, amelynek fontos része volt az intézmény fenntartóinak és az akkori Külügyminisztériumnak a támogatása is. Kis Norbert szerint viszonylag rövid idő alatt sikerült felépíteni egy olyan rendszert a karon belül, amely hatékonyan segíti az egyetem nemzetköziesítésének folyamatát. Az eredményeket sorolva a többi között szólt a NETK-n elindított angol nyelvű mesterszakról, amelyen egyre több hallgató szeretne tanulni. A jövőt illetően megjegyezte, hogy egyre nagyobb kutatási versenyben kell helyt állnia a karnak, amelyben segítség lehet a NETK tevékenységéhez kapcsolódó doktori iskola tervezett létrehozása. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel egy olyan felsőoktatási modellt sikerült kiépítenünk, amely azzal kecsegtet, hogy időtálló lesz”- hangsúlyozta Kis Norbert.

„Mi két évet tudunk ünnepelni az egyetem 5 éves történetében, de ha az elődintézmények és a társkarok tevékenységét is nézzük, akkor már a NETK esetében sem lehet óvodás korról beszélni” – fogalmazott köszöntőjében Dr. habil. Koller Boglárka. A NETK dékánja szerint a kar „csapata” elég heterogén, hiszen vannak közöttük jogászok, közgazdászok, történészek és politológusok is, akik más-más aspektusból közelítik meg a témákat. A dékán elmondta, hogy céljuk és feladatuk a közigazgatási szervek diplomáciai és nemzetközi feladataihoz, megfelelő szakmai felkészültségű utánpótlást biztosítani. „A NETK-ra ráragadt a diplomataképző kifejezés, de mi nem csak azokat várjuk a képzéseinkre, akik diplomaták szeretnének lenni, mert nagyon színes a képzési kínálatunk” – tette hozzá Koller Boglárka, aki szerint a multidiszciplináris sokszínűség az egyik legnagyobb előnyük. Koller Boglárka elmondta, hogy fontos változások történtek a kar életében az utóbbi időben is: újraindították a nemzetközi tanulmányok mesterszakot és a szeptembertől induló államtudományi mesterszakképzésben is két modullal vesznek részt. Hozzátette, hogy szeretnék növelni a közgazdasági tárgyú tantárgyak szerepét és aktívabban részt vesznek a továbbképzésekben is. A dékán szerint jól állnak a minőségi oktatók arányát és a publikációk számát tekintve is és sokat léptek előre a tehetséggondozásban. „Terveik között szerepel a hallgatói létszám növelése és az Európai uniós-képzések erősítése, amelyben fontos partner a Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkársága” – mondta el Koller Boglárka.

Dr. Molnár Balázs Péter szerint az EU az a terep, ahol a magyar érdekeket képviselni és megvédeni szükséges, hiszen az uniós ügyek belügyek. A Miniszterelnökség Európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára úgy véli, hogy mindehhez felkészült szakemberekre van szükség. „Olyanokra, akik ki tudnak állni saját magukért és a társaikért, akik érvényesíteni tudják a haza érdekeit a visegrádi együttműködésben vagy a 27 uniós tagállam vonatkozásában is”- tette hozzá. Molnár Balázs Péter elmondta, hogy olyan rendszert szeretne a kormány kidolgozni, amelyben egyszerre tudják biztosítani a tárcák szakemberigényét és azt is, hogy az EU-s intézményekben a felkészült magyar szakemberek kulcspozícióba kerüljenek. „Mindebben nagyon fontos partner az egyetem és a kar is” -hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A magyar haderő új alapokra helyezett tartalékos rendszeréről és az idén létrejött Honvédelmi Sportszövetség céljairól beszélt előadásában Kun Szabó István vezérőrnagy. A Honvédelmi Minisztérium miniszteri biztosa szerint a megváltozott nemzetközi biztonsági környezet is arra késztette a szaktárcát, hogy egyfajta paradigmaváltás történjen a társadalom és a honvédelem kapcsolatában. A rendszerváltás óta- különösen a kötelező sorkatonaság felfüggesztésének köszönhetően – jelentősen csökkent a Magyar Honvédség létszáma, ami ma már 30 ezer alatt van. A vezérőrnagy beszélt a nemrég meghirdetett, „Zrínyi 2026” elnevezésű honvédelmi- és haderő-fejlesztési reformról. A tíz évre szóló program része az önkéntes tartalékos rendszer újraszervezése területi elven, amelyhez az év elején létrejött Honvédelmi Sportszövetség is nagyban hozzájárulhat tevékenységével.  A szervezet célja a honvédelemhez kapcsolódó sportágak felkarolása, a honvédelmi nevelés megerősítése, amelyhez az egyetemek is jó partnerek lehetnek a vezérőrnagy szerint. „Minél több fiatal szeretnénk a sporton keresztül a honvédelem ügye mellé állítani, nem titkolva azt a szándékot, hogy sokan közülük önkéntes vagy aktív katonai szolgálatot vállalnak majd”- tette hozzá Kun Szabó István.

A rendezvényen szakmai kerekasztal-beszélgetést is tartottak, amelynek a kar oktatói és hallgatói vettek részt.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, NKE, évforduló, 2017

Málta az Európai Unióban

    • fokep
    •  dsc0243 2
    •  dsc0265 2
    •  dsc0268 2
    •  dsc0283 2
  • Előző
  • Következő
Június végéig Málta tölti be az Európai Unió soros elnökségét, amelynek fő diplomáciai eseménye a február 3-i informális miniszterelnöki csúcstalálkozó volt Vallettában. A szigetország uniós csatlakozásáról és a 13 éves tagság tapasztalatairól Dr. Joseph Licari Málta brüsszeli, strasbourgi, genfi nyugalmazott nagykövete tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
 
A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar és Prof. Dr. Fülöp Mihály egyetemi tanár, Magyary Chair által szervezett műhelybeszélgetésen Licari nagykövet emlékeztetett arra, hogy Málta 1964-ben nyerte el függetlenségét Nagy-Britanniától és ettől kezdve külpolitikáján is érződött, hogy az Európai Gazdasági Közösség felé (EGK) orientálódik. A szigetország 1970-ben kötött társulási szerződést kötött az EGK-val, ami segítette az ország iparosodását, növekedett a Nyugat-Európába irányuló exportja és a turizmus is fellendült. Bár Kadhafi Líbiája megpróbálta befolyása alá vonni Máltát, de a közben hatalomra került kereszténydemokrata kormány 1990-ben benyújtotta csatlakozási kérelmét az EGK-hoz. Ezt azonban egyedül csak Olaszország támogatta, így a csatakozás meghiúsult. A szigetország 1998-ban újította fel csatlakozási kérelmét, aminek tárgyalása egészen 2003-ig húzódott, de végül Málta és Ciprus 8 közép-európai országgal (köztük Magyarországgal) 2004-ben az Európai Unió tagjává vált. A nagykövet előadásában szólt arról, hogy az elmúlt 12 évben konszenzus alakult ki a máltai politikában az Európai Uniós tagsággal kapcsolatban: a 2013-ig kormányzó kereszténydemokraták és a jelenlegi kormányfő, Muscat munkáspártja egyaránt támogatja az Unióhoz tartozást. Málta 2017 első felében elnöke az Európa Tanács üléseinek. A hat hónapos elnökség programja között migrációs, biztonsági, piaci, társadalmi integrációs és tengerészeti témák szerepelnek.
 
Joseph Licari nagykövet elmondta, hogy Málta sikerként könyveli el a napokban, Vallettában tartott informális uniós csúcs megszervezését és lebonyolítását. Ezen a tagállamok úgy nyilatkoztak, hogy meg kell fékezni a tömeges migrációt a Földközi-tengeren, Olaszország és Líbia között, pont azon az útvonalon, ahol Málta is található. A szigetország három évvel ezelőtt hallgatólagos megállapodást kötött Olaszországgal, amelynek értelmében a partjait elérő menekülteket átirányítják az olasz félszigetre. A máltai uniós nyilatkozat szerint a többi között erősíteni kell a líbiai partvédelem támogatását és Líbia szubszaharai országokkal közös határainak szigorúbb ellenőrzését az illegális bevándorlás megakadályozására. „Az Európai Uniónak ez az első lépése az Afrikából Európába irányuló bevándorlás ellenőrzésére”- hangsúlyozta a nagykövet.
 
Joseph Licari a rendezvényen jelenlévő hallgató kérdéseire válaszolva különbséget tett az EU-n belüli bevándorlás, a munkaerő piaci szükségleteket kielégítő Európán kívülről jövő gazdasági bevándorlás és az 1951-es genfi menekült egyezmény szerinti befogadás között. Szerinte az Európába érkező migránsok sznte kivétel nélkül az utóbbi kategóriába szeretnének tartozni. A nagykövet úgy véli, hogy a Nagy- Britannia és az Európai Unió közötti, a Brexit miatti tárgyalások a holland, a francia és a német választások miatt valószínűleg elhúzódnak majd, akár 2018-ig is.
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Málta, NETK, 2017

Diplomaosztó ünnepség a NETK-n

    • fokep
    •  dsc9946 2
    •  dsc9953 2
    •  dsc9961 2
    •  dsc9973 2
    •  dsc9976 2
    •  dsc9979 2
    •  dsc9992 2
    •  dsc9995 2
  • Előző
  • Következő

Ünnepélyes keretek közt tartotta meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar a 2016/2017. tanév keresztféléves oklevélátadóját a Ludovika főépület falai között. A rendezvényen diplomát vehettek át a kar Biztonság- és védelempolitikai alap- és mesterszakos, Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterszakos és International Public Service Relations mesterképzési szakos hallgatói. Mivel a kar képzésein magyar és külföldi hallgatók egyaránt részt vesznek, ezért az egyetemen formabontóan, a NETK magyar és angol nyelven tartotta meg az ünnepségét.

„Nagy örömmel tartok beszédet, azonban az örömbe egy kis szomorúság is vegyül, mivel elveszítjük Önöket, mint hallgatókat” – szólította meg a friss diplomásokat Dr. Koller Boglárka. A NETK dékánja két tanáccsal szolgált útravalóként számukra: „Ugyanolyan szorgalommal folytassák a munkájukat, mint ahogy a karon elvártuk Önöktől, emellett megfelelő alázat legyen a munkájukhoz. Kérdezzék meg saját maguktól, hogy mindent megtettek-e ahhoz, hogy a legjobb teljesítményt nyújtsák”. Koller Boglárka gratulált és sok sikert kívánt a hallgatóinak, majd a diplomák átadására került sor.

Az ünnepségen 9 fő végzett hallgató vehette át az oklevelét, mondta el ünnepi esküjét a Ludovikán:

Biztonság- és védelempolitikai alapszakon végzett hallgatók:

  • Takács Bence
  • Váradi Gréta Vanessza

Biztonság- és védelempolitikai mesterképzési szakon végzett hallgató:

  • Barkóczy Dávid Tamás

Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterszakon végzett hallgatók:

  • Ajtai Ferenc
  • Dr. Bokros Attila
  • Boskov Marina
  • Máté Dóra
  • Pácz Laura

International Public Service Relations mesterképzési szakon végzett hallgatók:

  • Frederick Omoyoma Odorige

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: diplomaosztó, 2017

Hogyan jutottunk el ide? - A brit-EU kapcsolatok átfogó történeti elemzése

Kaszap Márton, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) egyetemi tanársegédje az ERASMUS+ Jean Monnet projektben megvalósításra kerülő Hogyan jutottunk el ide? – A brit–EU kapcsolatok átfogó történeti elemzése címmel tartott előadást 2017. január 31-én. 

    • img 20170131 140710
    • img 20170131 140716
    • img 20170131 140417
    • img 20170131 140658
    • 20170131 143651
    • img 20170131 141138
    • img 20170131 141722
    • img 20170131 141034
  • Előző
  • Következő

Az előadó elemzésének időhorizontja egészen a hastings-i csatától Theresa May 2017 januárjában Donald Trump amerikai elnöknél tett washingtoni látogatásáig terjedt. Kaszap Márton felhívta a figyelmet számos részben, vagy teljes egészében mellőzött tényre, amelyek nélkül nem lehet egzakt képet alkotni Nagy-Britanniáról és a brit mentalitásról. Ezek közé tartozik az ún. „szigetlakó” önkép és brit nagyság, amely abból is fakadhat, hogy a Brit Birodalom volt a legnagyobb (majdnem 500 milliós népességével és hatalmas földrajzi kiterjedtségével) a korábbi birodalmak között. Képet kaphattunk továbbá a második világháború utáni brit egységtörekvésekről és annak szűk keresztmetszeteiről, illetve arról, hogy az európai újjáépítés és a kontinens sikere mennyire befolyásolta a britek európai integrációhoz való közeledését. Kaszap Márton az Egyesült Királyság 1973-as Európai Közösséghez (EK) való csatlakozása után rendezett bennmaradásról, vagy kilépésről szóló 1975-ös népszavazási eredmények kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a kilépés már a tagság után is szinte azonnal napirenden lévő kérdéssé vált és – mint azt ahogyan a történelmi tapasztalat mutatja – az is maradt. Az előadó érdekes párhuzamot vont továbbá az 1975-ös és a 2016-os skót eredmények között és rámutatott, hogy az eleinte szkeptikus skótok, az európai integráció egyértelmű támogatóivá váltak. Később a Tony Blair fémjelezte időszakban egy EU-barát kampány folyt az Egyesült Királyságban és azt is megtudhattuk, hogy a 2004-es bővítésben az ország a keleti bővítést, így Magyarország tagságát is teljes mellszélességgel támogatta. Az előadó kiemelte továbbá, hogy a brit Belügyminisztérium mennyire téves becsléseket állított fel a bevándorlók lehetséges számával kapcsolatosan és nagyban alábecsülte a bevándorlási hajlandóságot. Végezetül képet kaphattunk a Brexit folyamatának kezdetéről és a 2016-os referendum közvetlen előzményeiről és következményeiről. A következtetések között Kaszap Márton kiemelte, hogy létezik egy tartalmi és egy procedurális konfliktus a brit–EU kapcsolatok terén. Az előadás végén pedig diszkusszió következett, amelynek keretében számos további kérdés került új megvilágításba.


Nyitott szemmel a világra! Nyílt nap a NETK-n

    •  dsc9037 2
    •  dsc8981 2
    •  dsc8985 2
    •  dsc8992 2
    •  dsc9001 2
    •  dsc9004 2
    •  dsc9028 2
    •  dsc9032 2
    •  dsc9048 2
    •  dsc9060 2
  • Előző
  • Következő

Utolsó állomásához érkezett a Ludovikán tartandó nyílt napok sorozata, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar várta az érdeklődő felvételiző diákokat és szülőket. A rendezvényen bemutatkozott a kar vezetése, ismertették a 2017-es felvételi eljárásban induló szakokat. A karon működő kutatóközpontok interaktív előadással prezentálták kutatásaikat, a hallgatók és a tanulmányi előadók pedig az információs pultoknál igyekeztek megválaszolni a felmerülő kérdéseket.

Az eseményt, amelyre több száz érdeklődő látogatott el, az egyetem oktatási rektorhelyettese nyitotta meg. Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok előadásában kiemelte, hogy az NKE unikumnak számít a magyar felsőoktatásban, hiszen kiemelt szakmai kihívásoknak kell megfelelnie az egyetemnek: a rendőrségnek, honvédségnek és közigazgatásnak képeznek szakembereket. „Viszont egyetemünk a magyar felsőoktatási térben ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint bármelyik más egyetem” – mondta Kovács Gábor, aki a továbbiakban kifejtette, hogy az NKE óriási fejlődésben van, fejlődés előtt áll, amelyet a 2012-es megalakulás óta igyekeznek megalapozni. A NETK-val kapcsolatban kitért arra, hogy nagyon erős a felkészítés az általános nemzetközi ügyek intézésére, valamint kiemelten hangsúlyos az idegen nyelvi oktatás is. „Az itt képzett szakemberek azokat a feladatokat fogják végrehajtani, amit a magyar államigazgatás a nemzetközi kapcsolatoktól elvár. Nagyon jól felkészült hallgatókat kell kibocsájtanunk, ezt az eredményt tudjuk is hozni” – hívta fel a figyelmet az NKE oktatási rektorhelyettese. Záró gondolataiban kitért arra, hogy az ide jelentkező hallgatóknak a kemény tanulás mellett kiváló lehetőségeik vannak a tudományos önképzésre, különböző sportok űzésére, valamint a budapesti egyetemista életforma megélésre, amelyben a Hallgatói Önkormányzat és a szakmai hallgatói szervezetek nyújtanak majd segítséget.

Dr. Koller Boglárka, az NETK dékánja előadását felvételi tanácsokkal kezdte a végzős diákok és szüleik számára. Kiemelte, hogy a döntésnek őszintének kell lenni a felsőoktatási jelentkezésnél, egyetemre csak úgy lehet járni, ha megvan a belső elsődleges motivációja a fiatalnak. A NETK képzési portfólióját egy olyan kis közösségnek írta le, amelynél magas a felvételi pontszám, továbbá a diploma megszerzése nem tömegképzéssel párosul. Kiemelten fontos a nyelvtudás, azonban a bekerült kari polgárokat szoros oktató-hallgató viszony várja, ahol a hallgatók egyéni fejlődését igyekszik az egyetem minél jobban támogatni. A kar jelmondata: Nyitott szemmel a világra. „Kicsit nyugtalan emberek vagyunk, szeretjük a változásokat és szenvedéllyel csináljuk, amit akarunk. Minket nagyon érdekel az, hogy mit történik a világban” – mondta Koller Boglárka. A dékán kifejtette, hogy az itt végzett hallgatók olyan hazai és nemzetközi szinten is versenyképes szakemberek lesznek, akik képesek eligazodni a világban, akik megértik például a Brexit folyamatait, világosan látják az USA külpolitikájának európai hatásait és az egzotikus térségekről megfelelő információval rendelkeznek ahhoz, hogy kormányzatok, minisztériumok, háttérintézmények, nemzetközi cégek vagy EU-s szervek számára szakpolitikai tanácsot tudjanak nyújtani. Koller Boglárka sokszínűnek írta le a kart, ahol nem csak az oktatók nemzetközi szakemberek, hanem egy multidiszciplináris megközelítés várja a hallgatókat.

A kar képzési struktúráját is ismertette a dékán. A NETK két alapképzéssel várja a felvételizőket, nemzetközi igazgatási, valamint nemzetközi biztonság- és védelempolitika alapszakra jelentkezhetnek a hallgatók. A kar mesterképzésében újdonságként megjelenik a társadalomtudományi felsőoktatási területen a nemzetközi tanulmányok szak, továbbá az államtudományi területen hallgatható a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szak, a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok szak, valamint az angol nyelvű International Public Service Relations szak.

A nyílt nap során bemutatkoztak a karhoz kötődő kutatóközpontok is, a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ, Stratégiai Védelmi Kutatóközpont és Amerika Tanulmányok Kutatóközpont is előadással készültek az érdeklődők számára. A nyílt napon különböző standokkal várták a felvételi kérdéseket a tanulmányi osztály és a nemzetközi kapcsolatok iroda munkatársai, valamint a karon működő hallgatói szervezetek. Az esemény zárásaként a megjelent végzős fiatalok és a kísérők hallgatói idegenvezetéssel körbejárhatták a történelmi múltú Ludovika Akadémia épületét, valamint betekinthettek az NKE 600 fős Orczy úti kollégiumába.


További információ a felvételiről és az NKE által nyújtott képzésekről: felveteli.uni-nke.hu


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: nyílt nap, 2017

SVKK-Elemzések-2017

A londoni merénylet azt is üzeni, hogy gyengülnek a dzsihadisták

2017. március 22-én – a brüsszeli merényletek egy éves évfordulóján – terrortáma­dás­ra ke­rült sor Lon­don belvárosában. A jelenleg rendelkezésünkre ál­ló információk szerint a kenti születésű 52 éves Khalid Masood (eredeti neve: Adrian Russell) helyi idő szerint 14.40-kor előbb a Westmin­ster híd járdá­ján haj­tott a járókelők közé egy Hyun­dai terep­járóval (megölve két embert és meg­se­be­sít­ve to­váb­bi 50-et, köztük hetet sú­lyosan, akik kö­zül később egy a kórházban hunyt el). Ezt követően meg­p­róbált be­ha­tolni a brit parla­ment épületébe, s e­köz­ben késsel halálosan megsebesítette az őt megállítani szándékozó rendőrt. A me­rény­lőt végül a parlament vé­delmét ellátó rendőrök lőt­ték agyon. Elemzésünkben a londoni west­minste­ri terrortáma­dás helyi ér­tékét próbáljuk meg­hatá­roz­ni a brit és az európai terrorfenyegetettség tükré­ben.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2017/8. pdf

A történelem ismétli önmagát? A GDP arányos államháztartási kiadások közelmúltbéli alakulása

Az elemzés azt vizsgálja, hogy Magyarországon az elmúlt évek­ben hogyan alakult az egyes társadalmi ágazatokra fordított GDP-arányos államháztartási kiadások mértéke. Emellett ar­ra a kérdésre is keressük a választ, hogy a korábbiakban ál­ta­lunk is azonosított, a közép-kelet-európai régió országaihoz ké­pest átlagosnál több kiadást felemésztő igazgatási területek ese­tén – ott, ahol erre szükség van – sikerült-e a kiadási arányok csökkentésében megmutatkozó áttörést elérni? A kérdés meg­válaszolása érdekében – az Eurostat kormányzati funkciók szerinti bontásban közölt kiadási statisztikáira támaszkodva – bemutatjuk és összehasonlítjuk Magyarország és a régió or­szágainak különböző társadalmi ágazatokra fordított GDP-arányos kiadási értékeit.

Szerző: Felméry Zoltán

Teljes cikk: 2017/7.pdf

Stratégiai töréspontok Donald Trump és az európai szövetségesek kapcsolatában


Donald J. Trump 2017. január 20-i elnöki beiktatását és az év eleji óvatos tapogatózást követően februárban meg­kezdődtek azok az érdemi találkozók, amelyek az Egyesült Államok és európai szövetségesei vonatkozásában kijelölik a transzatlanti kapcsolatok egyes stratégiai tö­rés­pontjait – azaz azokat a kérdéseket, amelyek­ben a fokozódó amerikai elvárások nyomán a szövetségeseknek dűlőre kell jutniuk. Ilyen találkozó volt az első visszhangokat beharangozó mál­tai informális EU-csúcstalálkozó (2017. február 3-án), az amerikai elvárások egy részét be­csatornázó NATO védelmi miniszteri találkozó Brüsszelben (2017. február 14-15-én), és a nemzetközi biztonság számos kérdését megvitató 53. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia (2017. február 17-19-én). Elemzésünkben a kirajzolódó stratégiai töréspontokat vizsgáljuk meg és értékeljük Donald Trump elnökségének az európai biztonságra és védelempolitikára gya­korolt hatását és lehetséges következményeit illetően, kiemelten a NATO, az „Iszlám Állam” elleni nemzetközi fellépés, az afganisztáni stabilizáció és az amerikai-orosz kapcsolatok vonatkozásában.

 
Szerző: Csiki Tamás – Etl Alex – Pénzváltó Nikolett – Tálas Péter – Zavoianu Dóra 
 
 Teljes cikk: 2017/6.pdf

2017. január végi kelet-ukrajnai eszkaláció politikai és hadműveleti háttere

Jelen tanulmány a kelet-ukrajnai konfliktusban 2017. január végén lezajló eszkalációt és ennek politikai-katonai kontextusát vizsgálja. Az elemzés arra a kérdésre keresi a választ, hogy a mostani eszkaláció különbözik-e a harcok korábbi fellángolásaitól, és ha igen, akkor miben áll ez a különbség.

Szerző: Rácz András

Teljes cikk: 2017/5.pdf

Három évvel az ukrajnai hatalomátvétel után

2017. február 22-én volt három éve, hogy a kijevi Majdan téri tiltakozók országossá vált mozgalma távozásra, menekülésre kényszerítette Viktor Janukovics akkori ukrán elnököt. Írásunkban azt igyekszünk vázlatosan számba venni, hogy az elmúlt három év során miként változott meg Ukrajna, illetve miként változott az ukrán probléma nemzetközi megítélése. Ennek érdekében – hasonlóan Ukrajnával foglalkozó legutóbbi elemzésünkhöz – az ukrán kérdés geopolitikai-nagyhatalmi, európai-regionális, illetve ukrajnai szintjét tekintjük át röviden.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2017/4.pdf

Kiberbiztonsági Stratégia 2.0
A kiberbiztonság stratégiai irányításának kérdései

Manapság egyre inkább közhelynek számít, hogy a hálózat alapú információs rendszerek létfontosságú szerepet játszanak társadalmunkban. Ezzel együtt az a nézet is egyre szélesebb társadalmi beágyazottságra talál, ami szerint ezeknek a rendszereknek a megbízható működése és biztonsága alapvető a gazdaság és a társadalom egészének működése szempontjából. Ugyanakkor az információs rendszereket érő, azok biztonságos működését veszélyeztető események nagyságrendje, gyakorisága és a hatása az elmúlt időszakban folyamatos növekedést mutat, miközben az előrejelzések szerint ez a trend a jövőben tovább erősödik. Az információs hálózatok és rendszerek transznacionális jellege miatt a működésben fellépő zavarok és azok hatásai nem állnak meg az országhatároknál, érinthetnek több országot, egy egész régiót, vagy akár a teljes Európai Uniót. Mindez felhívja a figyelmet arra, hogy az információs rendszerek biztonsága és védelme kiemelkedő fontosságú terület nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. A tanulmány a következő generációs kiberbiztonsági stratégia kidolgozói számára fogalmaz meg szakmai ajánlásokat elsősorban a nemzetközi elvárásoknak, valamint a kormányzati stratégiai irányítási rendszernek való megfelelés szempontjait szem előtt tartva.

Szerző: Beláz Annamária– Berzsenyi Dániel

Teljes cikk: 2017/3.pdf

Hol a pénz? A NATO védelmi kiadási trendjei és a közös teherviselés kérdései

"Amerika teljesíteni fogja kötelezettségeit, de ha nemzeteik nem kívánják azt látni, hogy Amerika elkötelezettsége a szövetség iránt csökken, mindannyiuknak meg kell mutatniuk támogatásukat a közös védelem iránt” – adta át Donald Trump elnök üzenetét James Mattis amerikai védelmi miniszter a NATO védelmi minisztereinek találkozóján 2017. február 15-én Ugyanezt erősítette meg Michael Pence amerikai alelnök az 53. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián három nappal később. Elemzésünk a támogatás és elkötelezettség központi kérdésévé emelt védelmi kiadások trendjeit vizsgálja meg a NATO tagállamai esetében, a kérdés politikai kontextusát is értelmezve.

Szerző: Csiki Tamás

Teljes cikk: 2017/2. pdf

A migrációs diskurzus margójára III. – A líbiai válság az európai migráció tükrében

Az elmúlt hónapok során a líbiai válságot tárgyaló diskurzus a magyar politikusok és média ingerküszöbét is elérte, illetve több elemzés is napvilágot látott a konfliktussal kapcsolatban. Az elmúlt öt év meddő békéltetési kísérleteit látva egyre többször hangzik el az az érv is, hogy mekkora ,,hiba” volt megbuktatni a Kaddáfi-rezsimet, és hogy a nyugati hatalmak ismét maguknak keresték a bajt. A jelenlegi elemzés arra tesz kísérletet, hogy nem vitatva az elkövetett hibákat, józanabb hangokat vigyen a diskurzusba, illetve rámutasson azokra a problémákra, amelyek a mai napig gátolják a sikeres észak-afrikai stabilizációt. A tanulmány – leszámítva a 2011-es beavatkozás körüli vitákat – ismertnek veszi a 2014 közepe előtti líbiai állapotokat, amelyet a szerző két elemzésben tárgyalt, és az azóta eltelt két év eseményeire, illetve a stabilizáció lehetőségeire fókuszál.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2017/1. pdf



Ünnepi jókívánságok

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új évet kíván!


Az emberi jogokról tanácskoztak

    • fokep
    •  dsc5962 2
    •  dsc5964 2
    •  dsc5975 2
    •  dsc5980 2
    •  dsc5983 2
    •  dsc5989 2
    •  dsc5996 2
    •  dsc6009 2
  • Előző
  • Következő

„Az emberi jogok kapcsán az elmúlt évtizedekben számos jogi norma született, de azok végrehajtása általában sok akadályba ütközik”- hangzott el az Emberi Jogi Egyezségokmányok elfogadásának 50. évfordulójára megemlékező tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Az Európai Unióról szóló szerződés szerint az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemesek és oszthatatlanok. Mindez egybecseng az Emberi Jogi Egyezségokmányok szellemével - mondta köszöntőjében Bóka János egyetemi docens. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánhelyettese szerint ma már eléggé eltérőek a vélemények arról, hogy létrehozható-e az egységokmányokban említett emberi jogok biztosítására egy hatékony nemzetközi rendszer.  „A vallási eszmerendszerek sem jelentenek semmit, ha nem kapcsolódik hozzá hit és cselekvés. Ugyanez igaz az emberi jogok univerzális és oszthatatlan rendszerével kapcsolatban is” –fogalmazott Bóka János.

Néhány héttel ezelőtt az ENSZ közgyűlése is megemlékezett az Emberi Jogi Egyezségokmányok elfogadásának 50. évfordulójáról - mondta köszöntőjében Csapó Zsuzsanna egyetemi docens. Az NKE NETK Nemzetközi Jogi Tanszék munkatársa elmondta, hogy a közgyűlésen elhangzott: meg kell erősíteni az elkötelezettséget az egyezségokmányokban megfogalmazott alapelvekkel kapcsolatban, hiszen azokban él az emberiség reménye a békére.

Az 1966-ban elfogadott dokumentum egy nagyon fontos dátum az emberi jogok fejlődésének történetében- mondta levezető elnökként Valki László az ELTE professor emeritusa. Lakatos István, korábbi emberi jogi nagykövet előadásában szólt a világ első univerzális emberi jogi testületéről, az 1946-ban létrejött ENSZ Emberi Jogok Bizottságáról. A Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa szerint a testület első 20 éve a normaalkotás jegyében telt, mivel akkor még nem volt lehetősége a bizottságnak érdemben is megvizsgálnia a jogsértéseket. Fontos mérföldkőnek nevezte a 70-es évek elejét, amikortól már magánszemélyek is fordulhattak panaszukkal a bizottsághoz, hiszen innentől kezdve az emberi jogok védelmének fő fórumává vált a testület. Az Emberi Jogok Bizottságának több magyar tagja is volt az elmúlt évtizedekben, mint például Solt Pál, aki az egykori szocialista országokban dolgozó szakemberek közül elsőként volt a testület elnöke. Lakatos István elmondta, hogy a bizottság a civil társadalom egyik legnépszerűbb fóruma volt, ugyanakkor belső mozgásterét némiképpen korlátozta az összetétele. A testületben való részvétel ugyanis egyfajta védelmet jelentett azon országoknak, amelyeknél visszaéléseket lehetett tapasztalni az emberi jogok kapcsán. A bizottság mechanizmusait és mandátumait megtartva jött létre 2006-ban az Emberi Jogi Tanács, amelynek jelenleg is 47 tagja van. „Ez most a világ legfontosabb emberi jogi testülete, de csak annyit tehet, amire a tagállamok felhatalmazzák”- fogalmazott a korábbi emberi jogi nagykövet.

„Amíg az ENSZ nagyon hatékony volt az emberi jogokkal kapcsolatos normaalkotás terén, a nemzetközi jog végrehajtással és annak monitoringjával már sokkal több gond akadt az elmúlt évtizedekben” –fogalmazott előadásában Komanovics Adrienne egyetemi docens. A Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa elmondta, hogy az ENSZ által megalkotott kilenc alapdokumentum és kilenc kiegészítő jegyzőkönyv közül Magyarország összesen tizennégyet ratifikált. Elhangzott, hogy a nemzetközi jog normatív jellegét olyan tényezők gyengítik, mint például az egységes szankciórendszer, vagy a végrehajtó szervek hiánya, de nem igazán működik például az államközi eljárás intézménye sem, amelynek alkalmazására eddig még nem került sor az elmúlt évtizedekben. Az emberi jogok sérelmét vizsgáló bizottságok esetében problémát jelent a választott szakértők függetlenségének kérdése is, hiszen egy jelentős részük kormányzatokhoz kötött. Ráadásul a testületek összetétele sem állandó, így jelentős az ügyhátralék is. Komanovics Adrienne elmondta, hogy az emberi jogok védelme alapvetően a nemzetállamok feladata, a nemzetközi védelem csak másodlagos szerepet játszik.

„A nemzetközi bírói fórumok gyakran utalnak az Emberi Jogi Bizottság gyakorlatára és át is vesznek bizonyos állásfoglalásokat, elsősorban a migrációhoz tartozó ügyekben- mondta előadásában Raisz Anikó, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar munkatársa.

A rendezvényen négy szekcióban üléseznek többek  között olyan témákat boncolgatva, mint például a külföldiek kiutasításának korlátai, az egyéni panaszjog vagy az alapjogok korlátozhatósága fegyveres konfliktusok idején. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: emberi, jogok, 2016

Oroszország külpolitikájának 25 éve

2016. december 8-9-én a moszkvai MGIMO Egyetemen tartotta X. kongresszusát az Orosz Nemzetközi Tanulmányok Szövetsége, „25 Years of Russia’s Foreign Policy” címmel. A mintegy 1200 résztvevőt vonzó nemzetközi rendezvényen az NKE-t Dr. Szemlér Tamás egyetemi docens, a NETK Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszékének oktatója képviselte. Dr. Szemlér Tamás „Hungary’s Integration Experiences in the Last 25 Years. Elements of Transregionalism” c. előadásával az eurázsiai transzregionalizmus kérdéskörével foglalkozó kerekasztal munkájában vett részt, emellett az NKE vezetésének megbízásából orosz nyelvű megbeszélést folytatott Alekszej D. Voszkreszenszkijjel, a MGIMO Politológiai Karának dékánjával a két intézmény közötti együttműködés lehetőségeiről.