bejegyzések

Ünnepi jókívánságok

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új évet kíván!


Az emberi jogokról tanácskoztak

    • fokep
    •  dsc5962 2
    •  dsc5964 2
    •  dsc5975 2
    •  dsc5980 2
    •  dsc5983 2
    •  dsc5989 2
    •  dsc5996 2
    •  dsc6009 2
  • Előző
  • Következő

„Az emberi jogok kapcsán az elmúlt évtizedekben számos jogi norma született, de azok végrehajtása általában sok akadályba ütközik”- hangzott el az Emberi Jogi Egyezségokmányok elfogadásának 50. évfordulójára megemlékező tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Az Európai Unióról szóló szerződés szerint az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemesek és oszthatatlanok. Mindez egybecseng az Emberi Jogi Egyezségokmányok szellemével - mondta köszöntőjében Bóka János egyetemi docens. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánhelyettese szerint ma már eléggé eltérőek a vélemények arról, hogy létrehozható-e az egységokmányokban említett emberi jogok biztosítására egy hatékony nemzetközi rendszer.  „A vallási eszmerendszerek sem jelentenek semmit, ha nem kapcsolódik hozzá hit és cselekvés. Ugyanez igaz az emberi jogok univerzális és oszthatatlan rendszerével kapcsolatban is” –fogalmazott Bóka János.

Néhány héttel ezelőtt az ENSZ közgyűlése is megemlékezett az Emberi Jogi Egyezségokmányok elfogadásának 50. évfordulójáról - mondta köszöntőjében Csapó Zsuzsanna egyetemi docens. Az NKE NETK Nemzetközi Jogi Tanszék munkatársa elmondta, hogy a közgyűlésen elhangzott: meg kell erősíteni az elkötelezettséget az egyezségokmányokban megfogalmazott alapelvekkel kapcsolatban, hiszen azokban él az emberiség reménye a békére.

Az 1966-ban elfogadott dokumentum egy nagyon fontos dátum az emberi jogok fejlődésének történetében- mondta levezető elnökként Valki László az ELTE professor emeritusa. Lakatos István, korábbi emberi jogi nagykövet előadásában szólt a világ első univerzális emberi jogi testületéről, az 1946-ban létrejött ENSZ Emberi Jogok Bizottságáról. A Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa szerint a testület első 20 éve a normaalkotás jegyében telt, mivel akkor még nem volt lehetősége a bizottságnak érdemben is megvizsgálnia a jogsértéseket. Fontos mérföldkőnek nevezte a 70-es évek elejét, amikortól már magánszemélyek is fordulhattak panaszukkal a bizottsághoz, hiszen innentől kezdve az emberi jogok védelmének fő fórumává vált a testület. Az Emberi Jogok Bizottságának több magyar tagja is volt az elmúlt évtizedekben, mint például Solt Pál, aki az egykori szocialista országokban dolgozó szakemberek közül elsőként volt a testület elnöke. Lakatos István elmondta, hogy a bizottság a civil társadalom egyik legnépszerűbb fóruma volt, ugyanakkor belső mozgásterét némiképpen korlátozta az összetétele. A testületben való részvétel ugyanis egyfajta védelmet jelentett azon országoknak, amelyeknél visszaéléseket lehetett tapasztalni az emberi jogok kapcsán. A bizottság mechanizmusait és mandátumait megtartva jött létre 2006-ban az Emberi Jogi Tanács, amelynek jelenleg is 47 tagja van. „Ez most a világ legfontosabb emberi jogi testülete, de csak annyit tehet, amire a tagállamok felhatalmazzák”- fogalmazott a korábbi emberi jogi nagykövet.

„Amíg az ENSZ nagyon hatékony volt az emberi jogokkal kapcsolatos normaalkotás terén, a nemzetközi jog végrehajtással és annak monitoringjával már sokkal több gond akadt az elmúlt évtizedekben” –fogalmazott előadásában Komanovics Adrienne egyetemi docens. A Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa elmondta, hogy az ENSZ által megalkotott kilenc alapdokumentum és kilenc kiegészítő jegyzőkönyv közül Magyarország összesen tizennégyet ratifikált. Elhangzott, hogy a nemzetközi jog normatív jellegét olyan tényezők gyengítik, mint például az egységes szankciórendszer, vagy a végrehajtó szervek hiánya, de nem igazán működik például az államközi eljárás intézménye sem, amelynek alkalmazására eddig még nem került sor az elmúlt évtizedekben. Az emberi jogok sérelmét vizsgáló bizottságok esetében problémát jelent a választott szakértők függetlenségének kérdése is, hiszen egy jelentős részük kormányzatokhoz kötött. Ráadásul a testületek összetétele sem állandó, így jelentős az ügyhátralék is. Komanovics Adrienne elmondta, hogy az emberi jogok védelme alapvetően a nemzetállamok feladata, a nemzetközi védelem csak másodlagos szerepet játszik.

„A nemzetközi bírói fórumok gyakran utalnak az Emberi Jogi Bizottság gyakorlatára és át is vesznek bizonyos állásfoglalásokat, elsősorban a migrációhoz tartozó ügyekben- mondta előadásában Raisz Anikó, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar munkatársa.

A rendezvényen négy szekcióban üléseznek többek  között olyan témákat boncolgatva, mint például a külföldiek kiutasításának korlátai, az egyéni panaszjog vagy az alapjogok korlátozhatósága fegyveres konfliktusok idején. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: emberi, jogok, 2016

Oroszország külpolitikájának 25 éve

2016. december 8-9-én a moszkvai MGIMO Egyetemen tartotta X. kongresszusát az Orosz Nemzetközi Tanulmányok Szövetsége, „25 Years of Russia’s Foreign Policy” címmel. A mintegy 1200 résztvevőt vonzó nemzetközi rendezvényen az NKE-t Dr. Szemlér Tamás egyetemi docens, a NETK Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszékének oktatója képviselte. Dr. Szemlér Tamás „Hungary’s Integration Experiences in the Last 25 Years. Elements of Transregionalism” c. előadásával az eurázsiai transzregionalizmus kérdéskörével foglalkozó kerekasztal munkájában vett részt, emellett az NKE vezetésének megbízásából orosz nyelvű megbeszélést folytatott Alekszej D. Voszkreszenszkijjel, a MGIMO Politológiai Karának dékánjával a két intézmény közötti együttműködés lehetőségeiről.


Átvette rektori kinevezését Patyi András

    • fokep
    •  dsc5473 2
    •  dsc5506 2
    •  dsc5515 2
  • Előző
  • Következő

Ma délelőtt átvette rektori kinevezését Prof. Dr. Patyi András. A három évre szóló dokumentumot Áder János köztársasági elnök adta át az egyetem vezetőjének a Sándor Palotában.

Patyi András 2012. január 1-je óta vezeti az egyetemet, jelenlegi megbízatása ez év végén jár le. Az új megbízatásra szóló rektori pályázati eljárás idén szeptemberben zárult le a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Először az intézmény szenátusa 32 igen szavazattal, majd a Fenntartói Testület is támogatta a rektor pályázatát.

Az októberi Bonum Publicumnak Patyi András azt nyilatkozta, hogy többek között azért is pályázott újra az intézmény vezetésére, mert még nem végzett el mindent, amit korábban eltervezett. „Szeretném befejezni munkatársaimmal a közösen elkezdett építkezést. Ugyanakkor az egyetem szellemi fejlesztését is folytatni szeretném, hiszen az soha nem záródhat le. Önmagában az egyetemi lét is folyamatos fejlődést igényel, hiszen új tudás, új könyvek, publikációk jelennek meg, a tudomány és a szakmai ismeretanyag állandóan gyarapszik. (…) a munka, amit még 2011-ben elkezdtünk, még nem zárult le, és sajnáltam volna, ha a rengeteg befektetett munka elveszik, ha a családomtól elvett idő hiábavalónak bizonyul. Nyilván erőt adott a folytatáshoz az is, hogy azok, akik annak idején felkértek arra, hogy vezessem ezt az egyetemet, számítottak rám a továbbiakban is. A szenátusi szavazás azt jelezte, hogy az intézményen belül is jelentős többségben vannak, akik támogatták a pályázatomat, és az FT döntése is azt mutatta, hogy a megrendelők is elégedettek velem. Ezek számomra nemcsak formális lépések, hanem ez az a bizalom, ami arra sarkallt, hogy érdemes folytatni a munkát”- tette hozzá.

A 2019. december 31-ig szóló időszakra számos terve van. Mint mondta, az NKE jogi értelemben fiatal intézmény. „Hiába tettünk már le sokat az asztalra, még nagyon sok elvégzendő munka vár ránk, fizikai és szellemi értelemben is. Ahogy azt rektori pályázatomban is írtam, ennek a munkának a kereteit az egyetem Intézményfejlesztési Terve és Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiája adja, valamint a campus-beruházással kapcsolatos feladatok. Sosem csináltam titkot abból, hogy a legnagyobb intézményi és szellemi jogelődnek a Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát tartom. A hagyományok ismerete és szeretete segít az értékek megértésében és közvetítésében, melyek közül az egyik legfontosabb a tisztelet: a nemzet, a tudás, az emberi jogok, a közösségek, a parancsnok, az alárendeltek, és legfőképp a hallgatók tisztelete, hiszen ők azok, akik a haza, a köz szolgálatára esküsznek fel.” Az interjúban kiemelte: „…nem azt a képet kell fenntartanunk, hogy jó egyetem szeretnénk lenni, hanem azt, hogy jók vagyunk, és egyre jobbak szeretnénk lenni. Ehhez nagyon fontos a képzésfejlesztés és az intézményi stabilitás, továbbá a nemzetközi tudástranszfer erősítése, valamint a szervezet- és közösségépítés, amelynek nagyon fontos eleme a Ludovika Campus –projekt”.

Kinevezéséhez gratulálunk!


Szöveg: Horvátth Orsolya

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Tudományos Diákköri Konferencia díjátadója

    • fokep
    •  dsc4907 2
    •  dsc4914 2
    •  dsc4927 2
    •  dsc4932 2
    •  dsc4940 2
    •  dsc5046 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar második alkalommal rendezte meg önálló Tudományos Diákköri Konferenciáját. A magas jelentkezői létszámnak köszönhetően három tagozat keretében is lehetőségük volt a hallgatóknak a dolgozatok benyújtására. A Nemzetközi kapcsolatok tagozaton nemzetközi jog, nemzetközi igazgatás, külpolitika, nemzetközi gazdaságtan, valamint a sérülékeny erőforrások témájában született dolgozatokat lehetett benyújtani.

A Biztonságpolitika tagozaton szektoriális megközelítés alapján a biztonságpolitikával, védelempolitikával, geopolitikával, szövetségi rendszerekkel, NATO-val, nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos dolgozatokat fogadta illetve szintén biztonságpolitika tagozaton Afrika-Ázsia témakörében a biztonsági kihívásokkal, kockázatokkal, konfliktusokkal; válságokkal és válságkezeléssel; terrorizmussal, fegyverkezéssel és fegyverzetellenőrzéssel kapcsolatos dolgozatokat lehetett benyújtani. Míg az Európa tanulmányok tagozat az Európai Unió kapcsolatrendszerét, szakpolitikáit és fejlődését, illetve az európai tagországok saját biztonságpolitikájához kapcsolódó dolgozatokat rangsorolta.

A díjkiosztó 2016. december 8-án került megrendezésre a Ludovika Campuson, a Kápolnában. A helyezéseken kívül különdíjak is kiosztásra kerültek.

Valamennyi résztvevőnek gratulálunk!


Amerika és a világ 2017-től

    • fokep
    •  dsc4055 2
    •  dsc4064 2
    •  dsc4066 2
    •  dsc4085 2
    •  dsc4102 2
    •  dsc4110 2
    •  dsc4117 2
  • Előző
  • Következő

A 2016-os amerikai elnökválasztás eredményéről és következményeiről tartott kerekasztal beszélgetést Jeffrey D. Gordon, a Pentagon korábbi szóvivője, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és Elizabeth Wahl újságíró a Ludovika főépület Széchenyi Dísztermében december 1-én az Antall József Tudásközpont szervezésében.

Dr. Bóka János, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar oktatási dékánhelyettese az idei amerikai elnökválasztás bel- és külpolitikai aspektusaival egyaránt foglalkozó kerekasztal beszélgetést megnyitó beszédében kiemelte, hogy e politikai esemény különösen fontos, hiszen rávilágít az amerikai társadalom megosztottságára, illetve előrevetíti a következő amerikai kormány politikáját. Ennek megfelelően a kerekasztal beszélgetés résztvevői a politikai spektrum különböző részeiről fejtették ki nézeteiket.

A résztvevők teljes egyetértésben voltak a tekintetben, hogy Donald J. Trump választási győzelme meglepetésszerű volt. Németh Zsolt elmondta, hogy a meglepettség érzését később a potenciális lehetőségek gondolata követte. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint a „Tusványosi gyorsvonat” megérkezett az Amerikai Egyesült Államok fővárosába: a választási eredmény abban a politikai korrektséggel fémjelzett ideológiai megközelítésben okozott egy törést, mely egyes kérdésekben – például az alaptörvény vagy a történelmi egyházak szerepét illetően – igazságtalanul stigmatizálta Magyarországot.

Jeffrey D. Gordon – aki Donald J. Trump nemzetbiztonsági tanácsadójaként dolgozott az amerikai elnökválasztási kampány során – elmondta, hogy a republikánus elnökjelölt győzelme ugyan meglepte, de nem sokkolta, tekintettel Trump népszerűségben mért sikerére. Bár Elizabeth Wahl megerősítette, hogy Washingtonban csak nagyon kevesen számítottak Donald J. Trump győzelmére és a közvélemény kutatások is teljesen rossz nyomon voltak, hozzátette, hogy sokak számára a végeredmény valóban sokként hatott.

Az elnökválasztás kapcsán az újságíró kiemelte a főáramú média két hibáját: egyfelől a hírekben túl nagy figyelmet szenteltek Donald J. Trumpnak, aki kampányát az érzelmekre építette, másfelől nem figyeltek eléggé az egyes térségekben élő szavazók valódi sérelmeire, problémáira. Utóbbi vonatkozásában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni aközött, hogy egy politikus meghallgatja e csoportokat, illetve kezét nyújtja feléjük, és aközött, hogy haragjukat becsatornázza.

A beszélgetés résztvevői külön kitértek a kampány során felmerült egyes megdöbbentő és megosztó kijelentésekre, köztük Donald J. Trump muszlimokra vonatkozó megjegyzésére. Ez utóbbi kapcsán Jeffrey D. Gordon emlékeztetett, hogy a kijelentés az Európában elkövetett terrortámadások idején hangzott el, és hogy az Egyesült Államokban komolyan felvetődött az a gondolat, hogy sürgős teendők vannak a bevándorlás kérdését illetően. Hangsúlyozta, hogy végső elemzésben a radikális iszlám mint ideológia megállítását kell elérni, mellyel szerinte Donald J. Trump tisztában van.

Javaslatok az új elnöknek

A választások kelet-közép-európai és magyar vonatkozásait tekintve Németh Zsolt megjegyezte, hogy a „biztonság” kifejezés határozottabban lesz jelen az amerikai külpolitikában. Emlékeztetett, hogy Szíria és Ukrajna révén tágabb szomszédságunkban két komoly konfliktus van, melyek kialakulásához az elmúlt évek amerikai külpolitikája is hozzájárult. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint ez jogos kritika, ahogy a George W. Bush demokrácia-export politikáját – és az azt támogató országokat – is jogos kritika illet.

Németh Zsolt rámutatott, hogy Amerika abban a kellemetlen helyzetben van, hogy adott esetben beavatkozásáért, máskor annak elmaradásáért is kritika éri. Megjegyezte, arra számít, hogy a Trump-adminisztráció jobban megválogatja, mely esetekben alkalmaz intervenciót, és melyekben nem. Emlékeztetett továbbá, hogy néhány éve Magyarország egy hosszú listát kapott az amerikai külügyminisztériumtól, melyben Washington felsorolta mindazt, amit Budapest a jobb amerikai-magyar kapcsolatokért tehet. Németh Zsolt reményét fejezte ki a tekintetben, hogy az ilyenek helyett Washington olyan intervenciók felé fordul, melyek megakadályozzák Ukrajnában a vérontást.

Ukrajna kapcsán a magyar politikus kiemelte, különösen kínosnak tartja, hogy az ukránok most hasonló helyzetben vannak, mint a magyarok 1956-ban: ahogy az utcán harcoló magyar forradalmárok magukra hagyatva érezték magukat, úgy Európának az ukránok mögé sem sikerült beállnia. Jeffrey D. Gordon hozzátette, hogy Európának valószínűleg Trump olvasatában is nagyobb szerepet kell játszania Ukrajna ügyében, mely utóbbi Oroszország számára létfontosságú kérdés, míg az Egyesült Államok számára már kevésbé.

Németh Zsolt egyetértett azzal, hogy európai országok nem élvezhetik tovább potyautasként az Egyesült Államok védelmét, mely amerikai üzenetet Magyarország megértette. Jeffrey D. Gordon elmondta, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a NATO kollektív védelméről szóló 5. cikk mellett, ugyanakkor emlékeztetett, hogy az európaiak védelmi teljesítményének amerikai kritikája korántsem új jelenség.

Kommunikáció

A Pentagon volt szóvivője nyomatékosította, hogy Donald J. Trump a nemzetközi ügyekben kemény amerikai fellépést tesz majd, és hogy több tiszteletet kíván. Ezzel szemben Elizabeth Wahl megjegyezte, hogy szerinte a megválasztott elnök ezen szavait nem irányította kifejezetten Vlagyimir Putyin orosz elnök felé. Bár Jeffrey D. Gordon szerint e kijelentésbe az oroszokat is beleértette Trump, jobban együtt kell működni Oroszországgal, a NATO tagállamai számára pedig a legnagyobb fenyegetést a radikális iszlám és egy nukleáris fegyverrel rendelkező Irán jelentik.

Németh Zsolt kiemelte, hogy valamit tenni kell a Nyugat Oroszországgal szembeni kommunikációjával. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a varsói NATO-csúcson a tagállamok Oroszországgal szemben az elrettentés és a párbeszéd kettős politikáját fogadták el. Szerinte ezek közül előbbit sikeresen és helyesen teljesítették, ám utóbbi terén nem sikerült igazi eredményeket elérni, és kritikus kérdés lesz, hogy vajon a Trump-adminisztráció megtalálja-e a politikai párbeszéd megfelelő módját.

Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


American Politics

pb169649

Nemrégiben, november 8-án éjjel került sor a világ egyik nagyhatalmában, az Egyesült Államokban az elnökválasztásra. A választást hosszú hónapos találgatások, elemzések, és cikkezések előzték meg, ám abban szinte mindenki egyöntetűen egyetértett, hogy Hillary Clinton lesz az Egyesült Államok 45. elnöke. Aztán megtörtént az, amelyre oly kevesen számítottak: Donald Trump könnyedén megszerezte a győzelemhez szükséges 270 elektort. November 16-án Dr. Mándi Tibor beszélt nekünk az amerikai politikáról.

Az előadó először egy rövidebb bevezetést tartott magáról az amerikai választási rendszerről, hogy tisztázódjanak az esetleges homályos foltok a legkevésbé sem egyszerű amerikai rendszerrel kapcsolatban. Előadását azzal a felvetéssel kezdte, mely mostanában gyakran az elemzések homlokterébe kerül. Az Egyesült Államokban megeshet ugyanis az, hogy nem az a jelölt nyer, aki a választópolgárok által leadott szavazatok többségét megszerzi. Antidemokratikus-e ez a módszer vagy sem? Többek között erre a kérdésre is kerestük a választ. Mándi Tibor azzal érvelt, hogy ha az alapító atyáknak feltennénk ugyanezt a kérdést, ők valószínűleg azt válaszolnák, hogy tulajdonképpen ez volt az, amit akartak. Nem egy demokráciát akartak létrehozni, hanem egy köztársaságot, ennek a kritériumnak pedig az Egyesült Államok maradéktalanul megfelel. A későbbi korok demokrácia exportja és a „demokrácia őre” szerep már egy másik kérdés, mely az újabb korok hozománya.

Mándi Tibor – aki egyébként az amerikai politika elismert szakértője – úgy fogalmazott, hogy az elektori kollégium tulajdonképpen nem más, mint a népakarat korlátozása. Az alapító atyák ugyanis – valószínűleg teljes joggal – úgy gondolták, hogy egy társadalom felel meg annak a célnak, hogy egy államot egymaga irányítson, hiszen az semmi jót nem eredményezne. Erre szolgál a népképviselet intézménye minden demokratikusnak mondható államban. Az amerikai politikai és választási rendszer részletes bemutatása közben érdekességként azt is megtudtuk, hogy csak 1951-ben, a 22. kiegészítéssel vált kikerülhetetlen feltétellé az, hogy egy elnök legfeljebb kétszer választható meg. Ennek ellenére ez 1951 előtt is egy általánosan és hallgatólagosan elfogadott szabály volt, egyetlen kivételtől eltekintve, hiszen Roosevelt négyszer is a Fehér Ház „tulajdonosa” lett. Vajon ha nem lett volna az 1951-es kiegészítés, Barack Obama élt volna a lehetőséggel?

manditibor

Dr. Mándi Tibor

Jelenleg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Intézetében oktató. PhD fokozatát ugyanitt szerezte, valamint korábban szintén az Állam- és Jogtudományi Karon jogász végzettséget is szerzett.

Tagja a Magyar Politikatudományi Társaságnak, a Bibó István Szakkollégium Politikatudományi Műhelyének, valamint a Századvég folyóirat szerkesztőbizottságának is. Különböző ösztöndíjak elnyerésével többször is volt lehetősége az Egyesült Államokban tanulni.

Jelenleg leginkább a brit és amerikai politikai gondolkodás történetével, valamint a brit és amerikai konzervativizmus és liberalizmus témakörével, illetve az Egyesült Államok politikai rendszerével foglalkozik.

A történeti és politikatudományi bevezetés után az előadó rátért az aktuális választások ecsetelésére. Leginkább azzal a kérdéskörrel foglalkoztunk, hogy vajon miért nem látta senki előre a végkifejletet, és miért volt ennyire biztos szinte mindenki Hillary Clinton győzelmében. Mándi Tibor szerint ennek több oka is lehetett. Például az, hogy bizonyos államokban egyértelmű demokrata győzelemre számítottak, így itt Clinton egyáltalán nem is kampányolt a választást megelőzően. Végül azonban ezeket az államokat – Iowa, Florida, Wisconsin, Ohio és Pennsylvania – Trump vitte el, és ez jelentős mértékben hozzájárult sikeréhez. Az említett államok mellett Donald Trumpnak sikerült maga mellé állítania azokat a szavazókat is, akikkel a Clinton-stáb nem foglalkozott eleget, főleg a fehér munkásosztályra kell itt gondolni. Egyes szakemberek szerint az is szerepet játszott az ügyben, hogy a választók Trumpnak jobban elhitték, amit mond, és jobban elhitték, hogy képes lesz valamiféle változást hozni Amerika életében. Hillary Clinton megbízhatósága egyébként is megkérdőjelezhető az állampolgárok szemében, egyes húzásai – például az e-mail botrány – után már  csak kevesek tudták elhinni neki, amit mond.

Dr. Mándi Tibor szerint az amerikai elnökválasztással kapcsolatban fontos látni, hogy valójában semleges adat nem létezik, mindegyikben fellelhető annak az embernek az akaratlan súlyozása és esetleg öntudatlan elfogultsága, aki a kérdéssel foglalkozik. Nem volt ez másképp az elnökválasztás esetében sem: a média Trumpot egy teljes mértékben inkompetens, együgyű és durva személyként állította be, így senki nem számított arra, hogy megnyerheti a választásokat. Rendkívül jó példaként említette Chris Wallace esetét, aki a harmadik elnöki vita moderátora volt – egyébként republikánus – és a vita során azt kérdezte Trumptól, hogy mit fog tenni, miután kiderül az eredmény, hogy fogja viselni. Később azt nyilatkozta, hogy ő maga sem érti, hogy ugyanezt miért nem kérdezte meg Hillary Clintontól is: teljesen akaratlanul ő is Clinton győzelmére számított.

Az amerikai elnökválasztás legnagyobb tanulsága, hogy semmi nem fekete-fehér, és az éremnek talán kettőnél is több oldala van. Sokat számít, hogy egy-egy ügyet hogyan tálalnak, mit akarnak elhitetni velünk, és egyáltalán, ki az, aki foglalkozik a kérdéssel. Az pedig, hogy Amerika újra nagy lesz-e? 2017 januárja után kiderül.

Szöveg: Záhoczky Csenge
Képek: Juhász Katalin
    • pb169649
    • pb169656
    • pb169653
    • pb169654
  • Előző
  • Következő

Az észak-afrikai arab tavasz országainak átalakulása - workshop

    • img 20161125 112607
    • img 20161125 112547
    • img 20161125 111058
    • img 20161125 104247 panorama
    • img 20161125 101123 panorama
    • img 20161125 101030
  • Előző
  • Következő

A KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” kiemelt projekt keretében 2016. november 25-én került megrendezésre a „Transition in the North African Arab Spring States” című angol nyelvű műhelybeszélgetés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika főépületében.  A workshop kérdése arra kereste a választ, hogy az Európai Unió Mediterrán politikája mennyire sikeres az észak-afrikai arab tavasz országaiban végbement átalakulásokra és hogy hogyan képes válaszokat adni a térségben a változások hatására jelentkező külső és belső válságokra?

A workshop célja volt tehát, hogy teljes körű áttekintést adjon az Európai Unió mediterrán politikájáról, különös tekintettel az észak-afrikai arab tavasz országaiban végbement átalakulási folyamatokra.  Évtizedeken át az EU mediterrán politikájának célja az volt, hogy elősegítse az együttműködést az EU és a földközi-tenger mentén lévő országok között. Az Arab tavasz után az EU több figyelmet és képességet összpontosított a támogatásokra az Észak-afrikai és Közel-keleti arab országok tekintetében, és amelynek tükrében nőttek a pénzügyi támogatások arányai. Azonban az EU-nak ezt a fajta mediterrán politikáját a szakértők közül sokan bírálták mely a mai napig nem hozott változást. Éppen ennek tisztázására a műhelyen előadó neves vendégek kellő körültekintéssel és precizitással alátámasztani álláspontjukat a kérdésben.

A műhelybeszélgetés Dr. Molnár Anna a Nemzeti Közszolgálati Egyetem habilitált egyetemi docensének köszöntője után, Dr. Marsai Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójának „Libya - Agony of a State” című előadása nyitotta meg a workshopot.  Dr. Marsai Viktor felvezető előadását Bassant Hassib, a British University in Egypt egyetemi tanársegédjének előadása követte „A Hampered Civil Society Facility Instrument? Review of EU-Egypt Relations After 2011” címmel. Harmadik előadóként Nagyné Dr. Rózsa Erzsébet, szintén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem habilitált egyetemi doncense lépett a pultpitusra és „Tunisia: the Success of the Arab Spring” című előadásával vázolta fel, hogy Tunézia, milyen módon tudott előnyt kovácsolni az országban végbement átalakulásból és miképpen kívánja megoldani a jövőben az esetlegesen felmerülő belső és külső problémákat. Majd végül, de nem utolsó sorban a műhelybeszélgetés különleges vendége, Prof. Dr. Tobias Schumacher a College of Europe, Európai Szomszédságpolitika Tanszékének Tanszékvezető professzorának speciális előadása zárta az eseményt, melynek alapján, aki az Európai Unió Mediterráneummal kapcsolatos legfontosabb kihívásait mutatta be. 


Politika és erkölcs – Machiavelli értelmezése

A Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék 2016. november 17-én vendégül látta Dr. Madarász Imrét, aki a Debreceni Egyetem Olasz Tanszékének docense, megalapítója és egyben Machiavelli-szakértő. Az előadás fókuszában a modern politikai gondolkodás elindítójának, Machiavellinek a főműve, A fejedelem állt, különösen abból a szempontból, hogyan látta politika és erkölcs kapcsolatát. Madarász Imre egy életrajzi kitekintővel vezette be a hallgatóságot az olasz reneszánsz és a humanizmus egyik legsokoldalúbb képviselőjének előéletébe, kapcsolataiba, politikai bukásába. Machiavelli más, szintén rendkívül népszerű munkáit is megismerhettük, ilyen a mai napig színházban játszott, pajzán Mandragóra, a Livius-kommentárok, vagy a Firenze története. A különböző művek más-más aspektusait mutatták meg a gyakorlati politikus és író gondolatainak és hatalomfelfogásának, így is segítve a hallgatókat értelmezni a főművet.

A fejedelem tulajdonképpen egy tanácsadás formában írt politikai tanulmány, melyet az akkor száműzetésben lévő Machiavelli engesztelésképp írt az egyik Medici hercegnek. Az uralkodásról, a hatalom megszerzéséről és megtartásáról, uralkodó és alattvalók viszonyáról szól ez a sok mindenben máig is érvényes vizsgálódás. A rövid, 100 oldalas könyv legfontosabb üzenete, hogy politika és erkölcs nem összeegyeztethető, így a fejedelemnek józan, érzelemmentes hatalomgyakorlást javasol. Kiemeli, hogy hiába fontos a társadalmi támogatottság, inkább féljék a fejedelmet, mint szeressék. Ehhez kapcsolódik azon tanítása is, miszerint egy vezető néha csak ravaszsággal, és hazudozással tudja elérni céljait. Madarász Imre azonban kiemelte, hogy bár A fejedelem leginkább a „cél szentesíti az eszközt” közmondás által lett híres, ezt konkrétan Machiavelli soha nem írta le. Ez talán a Machiavellit övező félreértések legnagyobbja, mely felteszi a kérdést: Machiavelli vajon maga machiavellista volt, vagy A fejedelem csupán egy látszat, ahogy azt írta a XVIII. fejezetben: „az emberek pedig inkább hisznek a szemüknek, mint tapasztalásuknak, mert látni mindenki képes, de kevesen tudnak tapasztalatot szerezni. Mindenki azt látja, milyennek mutatod magad, s csak kevesen értik, milyen vagy valójában” és „mert a tömeg csak a látszat és az eredmények után megy”.

Az előadás a Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék tudományos diákkörét hivatott segíteni, a hallgatókat bevonni a tudományos életbe különböző érdekes és elgondolkodtató témájú rendezvényekkel. A kérdésre, miszerint mik lehetnek azok a témakörök, amelyek Magyarországon kevésbé publikáltak, de mégis van relevanciájuk egy nemzetközi karon, Madarász Imre elmondta, szerinte érdemes megvizsgálni Machiavelli örökségét a XX. században, miért emlegették szabadon a machiavellizmus után a „berlusconizmust”, milyen politikai vetülete van a mai napig a pártok és kormányok versengésében. Ehhez kiváló forrásként felajánlotta két művét Egyetemünk Könyvtárának, amelyet ezúton is szívből köszönünk!


Szöveg: Katona Réka

Kép: www.madarasz-imre.eoldal.hu


Parlamenti NATO konferencia

Az Országgyűlés Hivatala 20. alkalommal rendezte meg az Országház Delegációs Termében a NATO konferenciát, amely ez évben NATO a Varsó Csúcstalálkozó után címet viselte. A tanácskozást első alkalommal 1997-ben, Magyarország NATO-tagsági meghívását követően rendezték meg azzal a céllal, hogy a politikai szereplők, külföldi és hazai szakértők megvitassák a taggá válás feladatait. A rendezvény azóta hagyományos, őszi parlamenti program lett, amelyet minden évben megszerveznek. A konferenciára 2012-től a Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék oktatói és hallgatói is meghívást kapnak. Ez alkalommal a kar „NATO-közösségét” a NATO Tanulmányokat oktató tanárok (Prof. Dr. Szenes Zoltán, Tongori Zsófia egyetemi tanársegéd) vezetésével azon hallgatók (alap, mester és doktorandusz) képviselték, akik diplomamunkájukat vagy kutatási feladataikat a transzatlanti szövetséggel kapcsolatban írják, végzik.

A konferenciát Kövér László házelnök nyitotta meg, a bevezető előadásokat Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Simicskó István honvédelmi miniszter és Lord Jopling, a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke tartotta. A parlamenti konferenciák egyik előnye, hogy a szövetségi feladatokat mindig nemzeti megközelítésben vizsgálja, így a hallgatóság egyszerre NATO és magyar biztonságpolitikát is tanul. Amíg a külügyminiszter a biztonsági környezet meghatározó elemeiről (NATO-Oroszország kapcsolatok; ISIS elleni harc; amerikai elnökválasztás; Közel-Kelet és Észak-Afrika biztonsági helyzete) beszélt, Lord Jopling a NATO poszt-varsói feladatairól értekezett. Simicskó István bejelentette, hogy a kormány új honvédelmi és haderő-fejlesztési programról döntött. A terv részeként a védelmi költségvetést évente a GDP 0,1%-al emelik (2026-ra éri el a 2,0%-os NATO követelményi szintet), megkezdődik a haderő haditechnikai modernizációja, járásonként egy-egy önkéntes területvédelmi tartalékos századot állítnak fel, valamint létrehozzák a Honvédelmi Sportszövetséget. A konferencia magyar képességfejlesztési szempontból is fontos időpontban tanácskozott: a rendezvény napján adták át Pápán az új C-17-es repülőgéphangárt, pénteken pedig hivatalosan megnyitják Székesfehérváron az új NATO integrációs vezetési központot (NFIU)

A tanácskozás második részében a NATO adaptációjának folytatása volt a téma. A bevezető előadások után (Tacak Ildem NATO főtitkárhelyettes, Tomas Valásek szlovák NATO nagykövet) a panel részvevői a szövetség előtti nemzetközi és hazai feladatokról beszéltek. A NATO jövőjét formáló tényezők között többen latolgatták az amerikai elnökválasztás lehetséges szövetségi hatásait (Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Siklósi Péter HM helyettes államtitkár), beszéltek a politikai elitek felelősségéről (Balla Mihály és Demeter Márta képviselők), valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 2017.évi feladatairól (Sztáray Péter magyar NATO-nagykövet). A következő NATO-csúcsot 2017-ben Brüsszelben, az új NATO Központban tartják.

A konferencián nemcsak a kari delegáció jelentette a NETK-es részvételt: a rendezvény egyik előadója (Demeter Márta, a NATO Parlamenti Közgyűlés tagja, a Külügyi Bizottság tagja) és egyik szervezője (Ambrus Éva, az Országgyűlés Külügyi Igazgatóság munkatársa) is a biztonság- és védelempolitikai szakon szerzett mester diplomát. 


A versenyjog az egyik legkomplexebb jogterület

    • fokep
    •  dsc1118 2
    •  dsc1132 2
    •  dsc1141 2
    •  dsc1144 2
    •  dsc1149 2
    •  dsc1166 2
    •  dsc1169 2
    •  dsc1191 2
    •  dsc1196 2
  • Előző
  • Következő

Ma már szinte nincs is olyan területe az életünknek, amit ne tudnánk lefordítani valamilyen versenyjogi helyzetre – hangzott el a versenyjog aktualitásairól szóló tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„A versenyjog egy rendkívül izgalmas és komplex jogterület: egyszerre érvényesülnek benne például a közjog és a magánjog szabályai”- hangsúlyozta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy a rendezvényen megjelenő sok fiatal szakember azt is üzeni számára, hogy egy dinamikus, a jövő generáció számára is érdekes témáról tanácskozhatnak a konferencia résztvevői. Patyi András előadásában beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem történetéről, amelynek kapcsán külön szólt a konferenciát is szervező Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karról, amely az intézmény saját alapítású szervezeti egysége. Elmondta azt is, hogy az NKE fő profilját az államtudományi képzési terület határozza meg. Patyi András a gazdasági versenyjog kapcsán hangsúlyozta, hogy az egy rendkívül termékeny és komplex jogterület, és talán ezért nem is olyan könnyű benne eligazodni. „Ebben szinte egyszerre van meg minden olyan jelenség, amely más jogterületeknél csak külön-külön létezik” – tette hozzá a rektor. Példaként említette az Európai Unió saját jogát és mellette, kiegészítő szabályként a nemzeti versenyjogokat. De szerinte egyszerre érvényesülnek ezen a jogterületen a közjogi és a magánjogi szabályozások is. Ugyanakkor megjelenik a versenyjog a közigazgatási jogalkalmazásban és a közigazgatási bíróságok gyakorlatában is. Utóbbi kapcsán Patyi András szólt a versenyhatóságokról is, amelyek a kormányzattól független, autonóm szervekként működnek, elég erős vizsgálati jogosítványokkal. Patyi András megjegyezte, hogy a versenyjogról fontos közérthetően beszélni és lehetőséget teremteni a fiatal kutatóknak is a bemutatkozásra. Mindezt szerinte jól szolgálja az egyetemen rendezett konferencia.

A védjegyek használatáról és az azokkal kapcsolatos jogi anomáliákról beszélt közös előadásában Marosi Zoltán és László Áron. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda munkatársai elmondták, hogy a védjegyjogi megállapodások általában komoly versenyjogi buktatókat is rejtenek magukban. Ezekben az esetekben a cégek szeretnék egymás között felosztani a piacot, amit különböző megállapodásokkal próbálnak jogilag hitelesíteni. Például megegyeznek abban, hogy az adott megjelöléssel ellátott termékeket melyik cég hol forgalmazza, vagy magát a védjegy használatának jogát ruházzák át egymásra. Utóbbi kapcsán egy konkrét esetet is ismertettek az előadók. A német Grundig cég a francia Constennel kötött megállapodásában a Constent jelölte ki egyedüli forgalmazójának a francia piacon. Utóbbi vállalta, hogy a Grundiggal versenyző termékeket nem fog forgalmazni, valamint hogy a német cég termékeit nem szállítja Franciaországon kívüli területekre. Mindezekért cserébe a Grundig vállalta, hogy más országokban működő forgalmazóira is hasonló kötelezettségeket fog róni. A Grundig felhatalmazta a Constent, hogy jegyezze be a GINT védjegyet Franciaországban, és hogy azt minden Grundig terméken tüntesse fel. Azonban a Consten egyik francia versenytársa, az UNEF, Németországban Grundig termékeket tudott felvásárolni, és azokat a francia piacon sokkal kedvezőbb áron forgalmazta, mint a Consten. A Consten ezért Franciaországban eljárást indított az UNEF ellen, tisztességtelen verseny és a GINT védjegy megsértése miatt. Végül az eljáró bíróság megállapította, hogy a két cég közötti megállapodás torzította a közös piacon lévő versenyt és ezzel meghiúsította az európai közösség egyik legalapvetőbb célkitűzését.

A konferencián szó volt a készülő egységes európai szabadalmi rendszerről és az ennek kapcsán létrehozandó Egységes Szabadalmi Bíróságról. Luszcz Viktor, az Európai Unió Bíróságának jogi tanácsadó elmondta, hogy jelenleg elég bonyolult és költséges egy európai szabadalom bejegyeztetése és hatályossá tétele. Ha valaki minden tagállamra hatályos szabadalmat szeretne szerezni találmányára, akkor az mintegy 40 ezer eurójába kerül, mivel a szabadalmat mindenhol külön-külön kell hatályosítani, az adott ország nyelvén beadott kérelemmel. Emiatt a szabadalmak többségét csupán 4-5 országban jegyeztetik be, ami Luszcz Viktor szerint nemcsak széttöredezi a közös piacot, hanem az innovációt is jelentősen gátolja.

Minderre a problémára kínálna megoldást az egységes szabadalmi oltalom intézménye, amely az együttműködésben részt vevő 25 uniós tagállamban egyszerre biztosítaná a szabadalom hatályosságát. Ráadásul ezzel a költségek is jelentősen csökkennének, hiszen a szabadalmi kérvényeket elegendő lenne egy plusz nyelvre lefordítva beadni az illetékes hatóságnak. A szabadalommal kapcsolatos jogviták eldöntésére pedig Egységes Szabadalmi Bíróságot hoznának létre, amely az első föderális rendszerű igazságszolgáltatási intézmény lenne az EU történetében, hiszen az általuk hozott ítéletek egyszerre lennének érvényesek minden tagállamban. A tervek szerint az újonnan felálló bírósági rendszerben működne egy elsőfokú és egy fellebbviteli bírósági szint. Előbbinek több központi és regionális divíziója is lenne Európában, utóbbi székhelye Luxemburgban lenne. „Mindehhez azonban szükséges, hogy az együttműködésben részt vevő tagállamok, így Magyarország is, ratifikálják a megállapodást”- tette hozzá Luszcz Viktor.

 A tudományos konferencián szó volt még a versenyjog magánjogi és közjogi vonatkozásairól, a bírósági felülvizsgálat gyakorlatáról, valamint a témában kutató fiatalok is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: versenyjog, 2016

Esélyek és lehetőségek a Brexit után

    • fokep
    • img 3771
    • img 3790
    • img 3804
    • img 3807
    • img 3853
    • img 3895
    • img 4135
    • img 4165
    • img 4182
    • img 4212
    • img 4292
    • img 4299
  • Előző
  • Következő

Továbbra sem lehet tudni, hogy Nagy-Britannia mikor és milyen módon hagyja majd el az Európai Uniót és a Brexit lehetséges következményei kapcsán is számos kérdés nyitott még. Ezekről is szó volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián, ahol a brit kilépés forgatókönyveit és hatásait elemezték a szakemberek.

„A brexit után már egy másik fajta Európában kell gondolkodnunk”- mondta előadásában Dr. habil. Koller Boglárka. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) dékánja szerint jelenleg elég speciális Nagy-Britannia helyzete, hiszen még teljes jogú tagja az európai közösségnek, de már kifelé tekinget az unióból. A szakember elmondta, hogy a britek mindig is a saját képükre szerették volna formálni az EU-t, és sokszor csak eszközként tekintettek az uniós tagságra. Koller Boglárka előadásában bemutatta a Brexitről szóló referendumhoz vezető folyamat legfontosabb lépéseit, így szólt például a skótok függetlenségi népszavazásáról vagy David Cameron szerepéről. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a volt brit miniszterelnök – mint az á la carte-típusú unió támogatója-  sem számított a Brexit sikerére, inkább belpolitikai motivációk vezették ezzel kapcsolatos politikáját. Elhangzott az is, hogy a Cameront a kormányfői székben követő Theresa May, hivatalba lépése után egyből eloszlatta a kételyeket afelől, hogy magát a folyamatot vissza lehetne-e fordítani. Kimondta, hogy ki fognak lépni az unióból, ennek egyik jele volt az is, hogy a soros EU-elnökségről is lemondtak. Koller Boglárka Juncker bizottsági elnököt is idézte, aki szerint, amíg a britek nem indítják el a kilépési folyamatot, a brüsszeli adminisztráció nem tárgyal velük. A meghatározó uniós országok államfőit azonban már megkereste a brit miniszterelnök, aki szeretné országa számára az unióból származó előnyöket minél jobban megtartani. Az előadáson szó volt a londoni felsőbíróságnak a napokban hozott ítéletéről, amely kimondta, hogy a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül aktiválni a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, azaz az unióból való kilépést. A brit kormány a döntés ellen azonban fellebbezett, és tartani akarja magát az eredeti menetrendhez, azaz legkésőbb 2017. március végéig elindítaná a brit EU-tagságot megszüntető folyamatot. Előadásában a NETK dékánja rávilágított a Brexit nemzetközi dimenzióira is, így például az orosz elnök és a megválasztott amerikai elnök megnyilvánulásaira is, amelyek inkább a Brexit mellett foglaltak állást.

„A Brexitet támogató kampány legfontosabb témája a szuverenitás kérdése volt”- mondta előadásában Dr. habil. Arató Krisztina. Az ELTE Politikatudományi Intézet igazgatóhelyettese a politikai mítoszok és ellenmítoszok kapcsán beszélt a britek kilépésről. Elhangzott, hogy a szuverenitás mellett az euroszkeptikusok olyan érveket hoztak fel a Brexit mellett, mint például az unió nem demokratikus működése és cselekvőképtelensége. Emellett sokszor hangoztatták azt is, hogy a kilépéssel a brit gazdaság jobban jár és a sokszor értelmetlen uniós szabályokat sem kell majd betartaniuk. De érveltek az unió bevándorlás-politikája ellen is, valamint az uniós közös költségvetésbe befizetendő pénzeket is soknak ítélték. Arató Krisztina szerint a Brexit is azt bizonyítja, hogy egy új törésvonal van kialakulóban a globális és a lokális (európai/nemzeti) érdekek között Európában.

„A Brexitről szóló referendum célja elsősorban a belpolitikai küzdelmek befolyásolása volt”- hangsúlyozta előadásában Kaszap Márton. A NETK tanársegédje elmondta, hogy a népszavazás eredménye közvetlen belpolitikai következményekkel is járt: lemondott a kormány, a Munkáspárt teljesen meggyengült, a konzervatív párt és a Brexit -párti UKIP pedig megerősödött. Az előadásban szó volt arról, hogy a brit uniós tagsági feltételek újratárgyalása – a referendum előrehozása miatt - rövid ideig tartott, és eléggé felszínes is volt. Az előadó megjegyezte, hogy a konzervatív párton belül is voltak törésvonalak, a londoni főpolgármester például négy hónappal a referendum előtt döntötte el, hogy a kilépés mellett kampányol majd.

Kaszap Márton szerint érdemes lenne mélyebben is elemezni azt, hogy mi vezetett végül a britek döntéséhez. Mivel Nagy-Britannia egyes régiói jelentősen leszakadóban vannak, ez értelmezhető egyfajta segélykiáltásként is a szegényebb térségekben élők részéről. Születtek olyan szociológiai értelmezések is, amelyek szerint a vidéki, alacsony képzettségű és idős emberek döntötték el a népszavazást, de Kaszap Márton szerint óvatosan kell kezelni ezeket az elemzéseket. Ugyanakkor az elgondolkodtató, hogy Nagy-Britannia olyan térségei is a kilépés mellett szavaztak nagyobb arányban, amelyek az elmúlt években haszonélvezői voltak az uniós fejlesztési forrásoknak.

A Brexit jogi lehetőségeit elemezte előadásában Dr. Bóka János. A NETK dékánhelyettese szerint bár jogi előzménye nincs az unióból való kilépésnek, erre az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkelye lehetőséget ad. Elmondta, hogy ezt annak idején azért fogadták el az uniós törvényhozók, mert ezzel akarták kifogni a szelet az euroszkeptikusok vitorlájából, de senki nem gondolta igazából, hogy ezt a rendelkezést valaha is használni fogják. A törvénycikk egyetlen feltételül azt szabja, hogy a kilépésnek összhangban kell lennie a tagállam alkotmányos követelményeivel, amelyet adott esetben az Európai Unió Bírósága vizsgálhat. Az európai közösségből való kilépésnek vannak formális szabályai, ilyen például az, hogy a szándékot az Európa Tanács számára hivatalosan is jelezni kell, de ennek nincs konkrét határideje. Bóka János szerint ez az úgynevezett átmeneti időszak több jogi problémát is felvet Nagy-Britannia számára, hiszen amíg nem jelzik kilépési szándékukat, teljes jogú tagként például nem folytathatnak kereskedelmi tárgyalásokat. A briteknek külön meg kell majd állapodniuk az unióval a kilépés szabályairól, amelyről az Európai Tanács minősített többséggel dönt. Bóka János elmondta azt is, hogy a kilépés jogilag akkor történik meg, ha a kilépési megállapodás hatályba lép vagy két év eltelik a szándék bejelentése óta. Véleménye szerint, ha a britek a kilépési szándékot hivatalosan is bejelentik, onnan kezdve már nincs visszaút, legfeljebb, ha majd egyszer újra kérik felvételüket az Európai Unióba. De akkor is át kell esniük a szokásos felvételi procedúrákon. A dékánhelyettes úgy látja, hogy a kilépést jogi értelemben lehetővé tevő uniós alapszerződés csak a szabályozás illúzióját jelenti, az igazi döntés továbbra is a politikusok kezében van. Mindez azonban tovább növeli a bizonytalanságot, amely ebben a helyzetben a legrosszabb megoldást jelenti.

„Az EU érdeke is az lenne, hogy a britek a Brexitet követően is valamilyen formában megmaradnának az uniós belső piacon”- mondta előadásában Prof. Dr. Halmai Péter akadémikus. A NETK tanszékvezetője elmondta, hogy britek gazdaságilag sokat profitáltak az uniós tagságból, például ezalatt az idő alatt megduplázódott az ország GDP-je. A Brexit legközvetlenebbül a kereskedelem területét érinti majd, ezért is fontos a britek számára, hogy továbbra is működhessenek a belső piacon. Különösen igaz ez a pénzügyi szolgáltatások területére, amelyben különösen meghatározó a szerepük az unión belül. „Minél függetlenebb szabályozási konstrukciót választanak, annál nehezebben fognak hozzáférni a belső piachoz”- hangsúlyozta Halmai Péter.

A tanszékvezető a lehetséges modellek között említette az EGT tagállamok működési mechanizmusát, a kétoldalú szerződések tömegével operáló svájci példát vagy a vámunió lehetőségét. Szerinte azonban az sem kizárt, hogy egy új modell születik meg a Brexit hatásra. A rövid távú következmények közzé sorolta a növekvő kereskedelmi költségeket, a GDP csökkenését, az üzleti beruházások visszaszorulását. Hosszabb távon tovább zsugorodhat a kereskedelem volumene és a pénzügyi szereplők kitelepülésével is számolni kell. Halmai Péter megjegyezte, hogy Nagy-Britanniában a gazdaság nem növekedett volna éves szinten másfél százalékkal a gazdasági bevándorlók nélkül. Az akadémikus szerint a politikai populizmus is hozzájárult a Brexit bekövetkezéséhez, aminek azonban ára van. A várható gazdasági visszaeséssel kapcsolatos előrejelzések alapján ez egy körülbelül 5 ezer fontos adót jelent majd a brit választópolgároknak. 

„A pénzügyi szolgáltatások várható visszaesésének jelentős továbbgyűrűző hatása lesz a brit gazdaságban” – mondta előadásában Dr. habil. Elekes Andrea. A NETK egyetemi docense szerint az árukereskedelemmel szemben a pénzügyi szolgáltatások kereskedelme területén jelentős többletet mutat évek óta Nagy-Britannia. A Brexit miatt azonban olyan következményekkel kell szembenéznie, mint például a pénzügyi szolgáltatások fejlesztésének visszaszorulása, aminek következtében a nagy szolgáltatók elkezdenek más uniós tagországokba költözni. Hasonló jelenségek várhatóak a biztosításokat kezelő cégek tekintetében is, valamint a pénzügyi szakemberek is kezdenek távolodni a szigetországtól.

„A Brexit inkább rontja az EU nettó haszonélvezőinek pozícióját, így az uniós központi költségvetés várható változása miatt hazánk is rosszabbul járhat”- fogalmazott a rendezvényen Dr. Szemlér Tamás. A NETK egyetemi docense elmondta, hogy Nagy-Britannia az EU egyik nagy nettő befizetője, de komoly kedvezményeket is kapott az elmúlt évtizedekben. Kilépésükkel valószínűleg változik majd a közös uniós költségvetés nagysága, de reményei szerint ez jó alapot jelent majd a szerkezet átgondolására.

Várhatóan az európai uniós források is csökkenek majd a Brexit hatására Dr. Kutasi Gábor szerint. A Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense elmondta, hogy a britek kilépése miatt Magyarország növekedési előrejelzései is csökkentek valamelyest. A szakember a brit munkaerőpiac kapcsán beszélt arról, hogy jelenleg mintegy 80 ezer magyar vállal munkát a briteknél, akik csak akkor térnének haza, ha jelentősen – mintegy duplájára- emelkednének a magyarországi nettó bérek. Erre azonban szerinte nincs igazán esély.

Szöveg:Szöőr Ádám

Fotó:Hervai Laura

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Brexit, NETK, 2016

Az NKE NETK oktatójának angol nyelvű publikációja és előadása Prágában

rethinking v4 s eurozone dilemmas

November 9-én a prágai Európa-házban került sor a prágai Association for International Affairs koordinálásával, a Konrad-Adenauer-Stiftung támogatásával készített “Rethinking V4’s Eurozone Dilemmas after the UK Referendum” c. tanulmány bemutatására. Az anyagot a négy visegrádi ország öt szakértője készítette el; a Magyarországról szóló rész szerzője (és a rendezvényen előadója) Dr. Szemlér Tamás, az NKE NETK Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense volt.

A tanulmány teljes szövege elérhető az alábbi címen:

http://www.amo.cz/wp-content/uploads/2016/11/AMO_Rethinking-V4s-Eurozone-Dilemmas-after-the-UK-Referendum.pdf


2016. november 15.


Gyűlöletbeszéd, mint jelenség és kezelési lehetőségei

pb029611

November 2-án, az ETT soron következő tudományos diákköri ülésen meghívott előadónk Pál Gábor volt, aki „Gyűlöletbeszéd, mint jelenség és kezelési lehetőségei” címmel tartott előadást. Nyilvánvalóan ez egy olyan téma, amelyről talán nem is tudjuk, hogy érdekel minket, de mégis nap mint nap találkozunk vele, főleg a közösségi média területén. Mindannyiunknak van olyan ismerőse, aki akár a Facebookon, akár más felületeken nem tudja megállni, hogy naponta – vagy akár napjában többször is – hosszabb lélegzetvételű bejegyzésekben ossza meg a véleményét aktuál politikai kérdésekről, a kormányról, az Európai Unióról, vagy akármiről, amiben éppen kivetnivalót talál és ezt egy adott embercsoportra sértő módon teszi. Ezeknek a bejegyzéseknek a megírása, de az elolvasása és a véleményezése is veszélyes és ingoványos terep: erről beszélt nekünk Pál Gábor a legutóbbi EU műhely keretében.

Az előadó sokat foglalkozott ezzel a témával, nekünk azonban egy egy órás előadás keretén belül kutatásainak csak egy kisebb szeletét tudta bemutatni, bár ezt igyekezett a lehető legteljesebb mértékben megtenni, és egy komplex, átfogó képet adni a gyűlöletbeszéd jelenségéről. Bevezetésként elmondta, hogy a magyar nyelvben és terminológiában gyakorlatilag csak 1993-94 körül jelent meg ez a kifejezés a gyűlöletre uszító beszédek leírására. Nincs ezzel másképp a többi nemzet sem, a gyűlöletbeszéd, mint fogalom egy viszonylag újkeletű dolog, ez azonban nem jelenti azt, hogy a megfelelő alternatívái ne léteztek volna már az „ősidők” óta. Magyar vonatkozásban például megemlítésre került a Csemegi-kódex, az első olyan  magyar törvénykönyv, amely átfogó büntetőjogi szabályozást tartalmazott. Ebben a törvénykönyvben találkozhatunk a „gyűlöletre izgatás” szókapcsolattal, amelynek egy része tulajdonképpen lefedi a ma használt gyűlöletbeszéd kifejezés jelentését.

pal gabor

Pál Gábor

Pál Gábor a hazai politikatudomány egyik jól ismert szakembere. Tanulmányait az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézetében, illetve Politikatudományi Doktori Iskolájában végezte. Dolgozott már többek között az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában, illetve a Nemzeti Közigazgatási Intézetben. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és az ELTE óraadó munkatársa. A gyűlöletbeszéd témakörének kétségtelenül egyik legnagyobb szakértője, számos ehhez kapcsolódó tanulmányt és előadást jegyez, valamint doktori disszertációját is ezen témából írta.

Ezután próbáltuk meghatározni a fogalom jelentését adó tényezőket. Pál Gábor elmondása alapján a gyűlöletbeszéd valami olyasmi, ami nem egy az egész emberiség, illetve egy adott személy, hanem egy meghatározott embercsoport ellen irányul, stigmatizáló jellegű, és egyben elősegíti és legitimálja az adott csoporttal szembeni ellenséges érzelmeket. A gyűlöletbeszéd megítélésével kapcsolatban számtalan dilemma áll fenn. Létezik olyan megközelítés, amely szerint az ilyen beszédmód nem jó ugyan, de önmagában talán még nem jelentene veszélyt; az erőszakkal való viszonya azonban már kétségre adhat okot. Ezzel foglalkozó kutatók meglátásai alapján a gyűlöletbeszéd hatféle módon állhat kapcsolatban az erőszakkal. Lehet, hogy a gyűlöletbeszéd jó, mert helyettesíti az erőszakot? Mert ahelyett, hogy tettlegesen  lépnének fel az adott embercsoport ellen, csak szidják őket? De lehet, hogy pont kiváltja az erőszakot? Mert annyit beszélnek róla, hogy végül meg is teszik? A legérdekesebb aspektus talán az Allport-skálán alapuló folyamat-koncepció, az ún, gyűlölet-piramis modell. Ez nem mást jelent, mint azt, hogy a gyűlöletbeszéd tulajdonképpen csak az első apró lépcsőfok a népirtáshoz vezető úton. Amint elfogadottnak tekintjük a gyűlöletbeszédet, egy szinttel feljebb, már a tettek mezéjre léphetünk, és végül olyannyira elfajulhat a helyzet, hogy az egész embercsoport kiirtására is sor kerülhet. Gondolhatnánk, hogy ez egy nagyon szélsőséges és valóságtól elrugaszkodott nézet, azonban mindannyian tudjuk, hogy hasonlóra a történelem során nem is egyszer volt példa.

Az előadás mindenkiben sok kérdést vetett fel, így hallgatói részről nem egy problémafelvetés érkezett, ami elég szokatlan jelenség. A téma kapcsán beszéltünk a közösségi média hatásairól, „Brüsszelről”, Hitler Németországáról és a náci ideológiáról. Az előadás kapcsán felmerült kérdésekből legalább annyit tanultunk, mint magából az előadásból. Olyan problémák kerültek felszínre, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak, és amelyek nem elhanyagolhatók a társadalomtudományok szempontjából sem. Hogy vajon a gyűlöletbeszéd a demokrácia ára, vagy a demokrácia átka? Ez talán már a mi dolgunk lesz, hogy kiderítsük.

    • pb029616
    • pb029611
    • pb029630
    • pb029626
  • Előző
  • Következő

Elismerések és doktoravatás a tudomány ünnepén

    • fokep
    •  dsc8692 2
    •  dsc8719 2
    •  dsc8743 2
    •  dsc8804 2
    •  dsc8894 2
    •  dsc8946 2
    •  dsc8949 2
    •  dsc8965 2
    •  dsc8968 2
    •  dsc8986 2
    •  dsc9041 2
    •  dsc9056 2
    •  dsc9069 2
    •  dsc9161 2
    •  dsc9170 2
    •  dsc9177 2
    •  dsc9184 2
  • Előző
  • Következő

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott ünnepi szenátusi ülést az NKE. A Széchenyi Díszteremben rendezett eseményen összesen 34-en kaptak egyetemi kitüntetést, valamint 4 habilitált- és 7 PhD-doktort is avattak.

Az ünnepi szenátusi ülést a testület elnöke, Prof. Dr. Patyi András nyitotta meg, aki beszédében megemlékezett gróf Széchenyi Istvánról, aki birtokai egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Az NKE rektora szólt „a legnagyobb magyar” édesapjáról, Széchényi Ferencről is, aki a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Könyvtár megalapítása mellett a Ludovika Akadémia létrehozásában is szerepet játszott. Az utóbbi kapcsán Patyi András megjegyezte: több mint 200 évvel ezelőtt is úgy látták a törvényhozók, hogy a rendszerezett tudás, a tudomány az erőnél is hathatósabb fegyver. „Ha a tudományt ünnepeljük, akkor tudományos eredményeinket is ünnepelnünk kell” – utalt a rektor arra, hogy az ünnepi szenátusi ülésen habilitált és PhD-doktorokat avat az intézmény és emellett elismeri mindazon szaktekintélyek munkáját is, akik sokat tesznek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemért. Patyi András elmondta azt is, hogy a tudományos eredmény sokféle lehet, de a lényege az, hogy adjon többet annál, mint amit eddig tudtunk az adott témáról, és a használt módszerek legyenek tudományosak. A rektor Arany János Toldi estéje című művére utalva az ész erejére hívta fel a jelenlévők figyelmét. 

A köszöntőt követően került sor az elismerések és címek átadására. Az NKE Szenátusának döntése alapján az Egyetem Díszpolgára címet Finta József Kossuth-díjas építész kapta, akinek tervei alapján épült fel az egyetem Orczy úti kollégiuma és nevéhez fűződik a most épülő új oktatási épület tervezése is. Az ismert szakember a Ludovika Campus beruházás kezdetétől személyesen vett részt az új beépítések városképi illeszthetőségének vizsgálatában és az Orczy-park új központi bejáratának megfogalmazásában.

Az NKE rektorának döntése alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gyűrűjét Prof. Dr. Masát András és Prof. Dr. Varga Zs. András egyetemi tanárok vehették át. Masát András az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem rektoraként kezdeményezője volt intézménye és az NKE közötti partnerségi megállapodásnak. Ennek révén várhatóan erősödnek majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi kapcsolatai, valamint a két intézmény együttműködése az állam- és közigazgatás-tudomány oktatása, kutatása területén.

Varga Zs. András az alkotmányjog és a közigazgatási jog területén szerzett tudásával és kutatásaival nagyban hozzájárult a közigazgatási jog egyetemi tananyagának megújításához. Az alkotmánybírónak elévülhetetlen érdemei vannak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen akkreditált államtudományi képzés felsőoktatási elfogadásában. Varga Zs. András kezdetektől támogatta az NKE államtudományi egyetemmé válásának szakmai koncepcióját és mindenkor az egyetemek közötti, a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés megteremtésén fáradozott.

A rendezvényen az NKE Aranyérme kitüntetést Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar hamarosan leköszönő dékánja vehette át, aki egyetemépítő feladatai részeként jelentős szerepet játszott az NKE és a Magyar Honvédség közötti együttműködés kialakításában. Az NKE Szenátusa Egyetemért Emlékérem kitüntetésben részesítette Lamos Imre dandártábornokot, aki folyamatosan segítette a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a jogelőd intézmény szolnoki telephelyén dolgozó, oktató, kutató munkatársak, valamint a hallgatók munkáját. Tiszteletbeli doktori címet ketten vehettek át az ünnepségen: Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, az Állami Számvevőszék volt vezetője és Dr. Jávor András, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke, volt közigazgatási államtitkár. 

Az NKE Szenátusa Professor Emeritus címet adományozott Prof. Dr. Báthy Sándor ny. ezredesnek, a hazai katonai logisztikai szakemberképzés egyik megteremtőjének és Prof. Dr. Török Gábornak, az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola törzstagjának. Az eseményen magántanári címet vehetett át Dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnök-helyettese, míg címzetes egyetemi tanári címben nyolcan részesültek. Közöttük van Dr. Szájer József európai parlamenti képviselő, Dr. Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet és Prof. Dr. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő is. Címzetes egyetemi docensi címet 11-en kaptak, köztük Dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár, Kun Szabó István vezérőrnagy és Molnár Zsolt ezredes. Rektori kitüntető oklevélben négyen részesültek: Prof. Dr. Kende György ny. ezredes, Szabó Andrea r. százados, Vaszkóné Fehér Katalin és Visi Tibor ezredes. A Visiting Scholar of the National University of Public Service címet Dr. Brian Cawleynek, a vezetőképzés és szervezetfejlesztés nemzetközileg elismert oktatójának és kutatójának ítélte oda az NKE rektora. 

Az ünnepi szenátusi ülésen Prof. Dr. Munk Sándor nyugállományú ezredes, a habilitációt odaítélő Egyetemi Habilitációs Bizottság elnöke mutatta be az egyetem új habilitált doktorait, akik az ünnepélyes fogadalomtétel után a Szenátus elnökétől vették át oklevelüket. Az ünnepségen az Egyetemi Doktori Tanács döntése értelmében összesen hét PhD doktor avatására került sor. Őket Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese, a tudományos fokozatokat odaítélő Egyetemi Doktori Tanács elnöke mutatta be. Ezt követően került sor ünnepélyes fogadalomtételükre, majd doktorrá avatásukra. Az avatottak nevében Dr. Koller Boglárka habilitált doktor mondott válaszbeszédet. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja elmondta, hogy öröm és büszkeség is van a frissen avatottakban, hiszen teljesítették a maguk által kijelölt célt. „Ez azonban csak egy állomás, azon az egész életre szóló úton, amit hivatásnak nevezünk”- fogalmazott Koller Boglárka. Hozzátette, hogy a megszerzett tudásukkal a következő nemzedékek boldogulását is szeretnék segíteni. Elmondta azt is, hogy a kutató munkájának természetes velejárója az érdeklődésből fakadó izgatottság mellett a kételkedés is. „Nem kell megijedni tőle, sőt érdemes ebből merítkezni”- fogalmazott.

Az ünnepi szenátusi ülést követő fogadáson az NKE új díszpolgára, Finta József mondott pohárköszöntőt. Elmondta, hogy közösségi létezés nélkül nincs ember, szolgálat nélkül pedig nincs erkölcs. „Az építészi szakmának is a közösség szolgálata a feladata” – hangsúlyozta a Kossuth-díjas építész. Beszédében nagyon izgalmas egyetemnek nevezte az NKE-t, amelynek épülő campusa szerinte a legszebb lesz Európában.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

A rendezvényen kitüntetettek és a doktorrá avatottak teljes névsorát itt olvashatja.

Megosztás a Facebook-on


Az NKE NETK oktatójának orosz nyelvű előadássorozata Odesszában

drszemlertamas

Október 19. és 21. között Odesszában, a Dél-Ukrajnai Usinszkij Nemzeti Pedagógiai Egyetem V4-es projekt keretében tartott orosz nyelvű előadássorozatot Dr. Szemlér Tamás, az NKE NETK Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense. A felkérés – a kijevi magyar nagykövetség közvetítésével – az egyetem Politikatudományi és Jogi Tanszékéről érkezett; a programot a tanszék egyetemi docense, Svitlana Rostetska szervezte meg.

A három előadásból álló sorozat Magyarország gazdaságának a rendszerváltás nyomán történt átalakulását, hazánk EU-csatlakozási folyamatának legérdekesebb mozzanatait, valamint EU-tagságunk eddigi tapasztalatait mutatta be, kitérve a visegrádi együttműködés szerepére az elmúlt negyedszázadban. A közönség a vendéglátó intézmény oktatói, valamint alap- és mesterképzéses politológus- és történészhallgatói közül került ki; a résztvevők érdeklődését hazánk és a bemutatott témák iránt az előadások végén feltett számos kérdés egyértelműen jelezte.

Az előadássorozatról az ukrán média is beszámolt (hírügynökségi anyag: http://m.prichernomorie.com.ua/odessa/news/education/2016-10-21/191676.php;

televíziós riport: http://www.krug.com.ua/ , ott 21.10.2016. Новости (röviden 00:54-től, hosszabban 13:33-tól).

A vendéglátó intézmény képviselője kifejezte hosszabb távú együttműködési szándékát az NKE-vel, erről hamarosan – novemberi budapesti látogatása során – egyeztetésekre kerülhet sor.

2016. október 28.
 


A Sci-fi politológiája

dsc 4879 2

Az Európa-tanulmányok Tanszék Tudományos Diákköre tavaly februárban tartotta első, alakuló ülését. Azóta hagyománnyá váltak a kéthetente megrendezésre kerülő programok, melynek első felében mindig valamilyen Európai Unióval illetve társadalomtudományokkal kapcsolatos előadásra kerül sor, utána pedig afféle „szellemi alkotóműhelyként” segítjük egymás tudományos munkájának megírását, illetve esetenként a Tudományos Diákköri Konferenciára való felkészülést.

Idei első komolyabb programunk keretében Tóth Csaba tartott előadást A sci-fi politológiája címmel. Tóth Csaba a Republikon Intézettől érkezett hozzánk, és számos politika- és társadalomtudományi kérdéssel foglalkozik.

A téma valami olyasmi, amivel az előadó nem most foglalkozott először, hiszen ezzel kapcsolatban – és ugyanezen cím alatt – már könyve is jelent meg. Nálunk tartott előadásában igyekezett egyszerre több síkon mozogni, és a téma mellett bevonni azt is, hogy mi is egy jó pályamunka vagy tudományos dolgozat megírásának módja. Először ismertette velünk, hogy ezt a témát – a science fiction univerzumok politológiáját – hogyan és hányféleképpen lehet megvizsgálni és értelmezni. 

tothcsaba

Tóth Csaba

Tóth Csaba ugyanannak az egyetemnek volt hallgatója, amelynek most oktatója: diplomáját – politológiából és szociológiából – az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi, illetve Társadalomtudományi Karán szerezte.

Szakmájában rendkívül elismert, gyakran kérik ki tanácsait különböző intézetek és szervezetek, illetve gyakran hívják meg mind hazai, mind pedig nemzetközi konferenciák előadójának.

Jelenleg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Intézetében tanít, illetve alapítása óta a Republikon Intézet munkatársa, sőt, egyik alapítója, és jelenleg stratégiai igazgatója.

Speciális területe a pártpolitika és az EU-politika találkozása, illetve mostanában felkapottnak tekinthető témája a különböző science fiction univerzumok berendezkedésének politikatudományi szempontból való vizsgálata.

Ezután az előadás legnagyobb részében a legtöbbünk által a legjobban ismert science fiction univerzumról volt szó: a Star Wars-ról. Bár – főleg mostanában – egyre több hasonló film és sorozat kerül a nagyközönség elé, ez az a klasszikus, amit szinte mindenki látott, de ha nem is látta, akkor is jól ismeri a különböző karaktereket, illetve eseményeket. Tóth Csaba felvázolta nekünk a rendszer működésének hibáit. Állítása szerint ha csak egy kicsit is demokratikusabbak lettek volna ezek a rendszerek, amelyek ezekben a filmekben megjelennek, megelőzhető lett volna a probléma és a katasztrófa, mely aztán végigvonul az egész cselekményen.

A legfőbb probléma, hogy azok nem hallatják a hangjukat, akiknek feltűnik a rendszer hibás volta és egy másik megoldás lehetősége. A Star Wars esetében Padmé az a személy, aki észleli, hogy ha így mennek tovább a dolgok, annak nem lehet jó vége. A gond minden esetben az, hogy nem a kellő helyen kezelik a problémát, nem érzik át a valódi súlyát, nem gondolkodnak el a háttérben húzódó indokokon. Ha sikerült volna bármilyen demokratikus elemet beemelni ezeknek a filmeknek a rendszereibe – például egy demokratikus választást – akkor már elkerülhető lett volna a tragédia. Nyilván így nem lett volna miről szólnia a Star Wars-nak vagy a Star Trek-nek, de mi legalább levonhatjuk azt a következtetést, hogy habár a világ egyik demokratikus rendszere sem tökéletes, mégiscsak ez a lehető legjobb megoldás, hiszen enélkül elképzelhetetlen káosz uralkodna.

Szöveg: Záhoczky Csenge

    • dsc 4879
    • dsc 4891
    • dsc 4897
    • dsc 4908
    • dsc 4914
  • Előző
  • Következő

Létrejön-e a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térsége?

    • fokep
    •  dsc7008 2
    •  dsc7036 2
    •  dsc7040 2
    •  dsc7048 2
    •  dsc7064 2
    •  dsc7075 2
  • Előző
  • Következő

A visegrádi országokban magasabb a társadalmi támogatottsága az EU és az USA között tervezett szabadkereskedelmi egyezménynek - derült ki a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar és a Political Capital által közösen szervezett rendezvényen. Az Orczy úti kollégiumban tartott szakmai fórumon a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) részleteiről beszéltek szakértők, akik egyöntetűen úgy látták, hogy kicsi az esély az egyezmény megkötésére. 

A TTIP az EU és az Amerikai Egyesült Államok között a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térségét hozhatja létre. A szabadkereskedelmi egyezményről 2013 óta folynak a tárgyalások, aminek eredményétől mindkét fél új munkahelyeket és gazdasági növekedést vár. Az EU és az USA ugyanis 3 milliárd dollár értékben cserél árut és szolgáltatásokat minden nap, és szükség van ennek a kereskedelmi folyamatnak a hatékonyabbá tételére.

Az erről szóló rendezvény megnyitójában Bóka János, a NETK dékánhelyettese arra emlékeztetett, hogy amíg korábban Európában a társadalom örömmel fogadta a szabadkereskedelem kiterjesztését, ma inkább ellenkező tendenciákat lehet tapasztalni a kontinensen. „Az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény társadalmi megítélése a V4 országokban egyértelműen kedvezőbb, mint Európa nyugatibb felén”- idézte a Political Capital legfrissebb elemzésének egyik következtetését Zgut Edit. A tanácsadó cég külpolitikai elemzője elmondta, hogy térségünkben, Lengyelországban állnak az emberek a legpozitívabban az egyezmény megkötéséhez, de Magyarországon is több mint 50 százalékos a támogatottsága. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy a társadalommal szemben a politikai szereplők és a média kritikusabb hangokat üt meg a témában. Az elemző szerint az is megfigyelhető, hogy az EU intézményeibe vetett bizalom folyamatos csökkenésével a tervezett egyezmény megítélése is negatív irányba változik. A kerekasztal beszélgetésen szó volt arról, hogy a TTIP nemcsak kereskedelmi, hanem egyben beruházási egyezmény is, amelyben új elemként jelennek meg bizonyos versenyszabályozási kérdések is.

Elekes Andrea közgazdász szerint a TTIP a korábbi szabadkereskedelmi megállapodásokkal szemben figyelembe veszi a gazdasági technológiai fejlődést is, így megfelel a 21. századi normáknak. A NETK egyetemi docense hozzátette, hogy az USA-nak egyértelműen érdeke a megállapodás megkötése, hiszen a korábbi időszaktól eltérően az Egyesült Államokban a kereskedelem kisebb ütemben növekszik, mint a GDP, ezért folyamatosan bővülő piacokra van szüksége az országnak. Akik pedig a munkaerőpiaci oldalról kritizálják a TTIP-t, azok nem látják, hogy az emberek nem a szabadkereskedelem miatt veszítették el állásukat, hanem a termelésben megfigyelhető folyamatos gépesítés és automatizálás miatt.

„Eseti jellegű befektető-védelmi megállapodások eddig is voltak a világban, ezzel az egyezménnyel azonban mindez intézményesülne és közjogi jelleget kapna”- mondta Lattmann Tamás nemzetközi jogász. A NETK egyetemi docense szerint, ha az EU és Kanada között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) nem jön létre hamarosan, akkor nagy esély van arra, hogy a TTIP is elbukik. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy mivel annak szövege nem nyilvános, így kevés információt tudhatnak a polgárok a részletekről, ráadásul térségünk kormányai sem nagyon kommunikálnak a témában. Az egyezmény elfogadásához minden uniós országnak ratifikálnia kellene a megállapodást, amire szerinte minimális az esély.

Novák Tamás közgazdász arról beszélt, hogy amennyiben mégis sikerülne tető alá hozni az egyezményt, az sok pozitív eredménnyel járna az EU és az USA számára is. Az egységes szabványok lehetővé tennék azt, hogy például a Magyarországon előállított terméket közvetlenül forgalomba lehetne hozni az Egyesült Államokban. Ráadásul mindez nagy költségcsökkentést tenne lehetővé a cégek számára. A Budapesti Gazdasági Egyetem nemzetközi igazgatója szerint az Európai Unió országaiban 20 évvel ezelőtt akár még választást is lehetett nyerni egy-egy szabadkereskedelmi egyezmény ígéretével, ma már annak felszámolása és elutasítása hozhat hasznot a politikai szereplőknek. Úgy véli, hogy az TTIP esetleges bukása a hitelesség szempontjából is problémát jelenthet az EU-nak, hiszen a deklaráltan egyik legfontosabb külpolitikai célját nem sikerülne ebben az esetben elérnie.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: kerekasztal, 2016

Október 23-i megemlékezés

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Dékáni Hivatala is megemlékezett a 1956. október 23-ai forradalom és szabadságharc áldozatairól.

A Dékáni Hivatal dolgozói egy rövid dokumentumfilm-vetítéssel emlékeztek az 56-os hősökre, Dr. Koller Boglárka dékán asszony rövid beszéddel emlékezett meg az 56-os események 60. évfordulójáról.

    • dsc 4948
    • dsc 4952
    • okt23 2 680 492 s
  • Előző
  • Következő

XIANGSHAN FORUM 2016

    • xiangshan1
    • xiang2
  • Előző
  • Következő

A kínai szervezők (Kínai Hadtudományi Társaság, Kínai Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete) meghívására karunk két vezető oktatója, Szenes Zoltán egyetemi tanár és P. Szabó Sándor egyetemi docens, idén is részt vett a legnagyobb kínai biztonságpolitikai konferencián.  A helyszínről (Illatos hegy) elnevezett, hetedik alkalommal megszervezett és 2016. október 10-12-én tartott konferencia a biztonsági együttműködés fejlesztésével foglalkozott a nemzetközi kapcsolatok lehetséges új modelljének megalkotása céljából.

A konferencia plenáris ülésein és panel-beszélgetésein négy témát vitattak meg a rendezvény részvevői: 1. Az ázsiai-csendes óceáni térség új biztonsági kihívásai; 2. A katonák szerepe a globális kormányzásban; 3. A tengeri biztonsági együttműködés problémái; 4. Nemzetközi terrorfenyegetések és az ellenük való harc. A rendezvény munkamegosztása szerint a plenáris üléseken állami vezetők, politikusok és a térségi főkatonák tartottak előadásokat (ezért nevezik a rendezvényt fórumnak). Az esemény akadémiai részét a 2-3. napon, párhuzamosan zajló, panelelőadások jelentették, ahol egyetemi tanárok, nemzetközi szervezetek vezetői és szakértők vállaltak aktív szerepet a téma fő kérdéseinek megtárgyalásában. Bár a fórum részvevői a teljes glóbuszt lefedték (Latin-Amerika kivételével), a delegátusok és szakértők többsége a térséget képviselte.

A fórum most is nagy érdeklődés közepette zajlott le: 59 ország (460 fő) és hat nemzetközi szervezet (ENSZ, EU, NATO, ASEAN, Sanghaji Együttműködési Szervezet /SCO/, Ázsiai Kölcsönös Együttműködési és Bizalomerősítő Intézkedések Konferenciája /CICA/) vett részt a rendezvényen, a kínai és nemzetközi média élénk érdeklődése közepette.

A konferencia napirendje, tematikái, vonalvezetése a kínai vezetés tudatos nemzetközi építkezéséről tanúskodik: amíg a 2014. évi konferencia a regionális biztonsági intézményrendszer kérdéseiről tárgyalt, a tavalyi fórum már az ázsiai- csendes óceáni biztonsági architektúrán belüli együttműködés elveiről és módszereiről (dialógus, kooperáció és kölcsönös előnyök) tárgyalt. Az idei rendezvény fő üzenete pedig Kína bejelentkezése volt az új világrend alakításába, a globális biztonsági kormányzás mechanizmusának formálásába.   

A konferencián Szenes Zoltán a Globalizáció és deglobalizáció biztonsági implikációi c. panelben tartott előadást, ahol a nemzetközi biztonságot formáló tényezőkről, kockázatokról és lehetséges jövőbeni forgatókönyvekről beszélt. P. Szabó Sándor pedig a Nagyhatalmi kapcsolatok és a globális stratégiai helyzetkép c. szekció munkájában vett részt. A kínaiak által finanszírozott kari részvétel jól szolgálta az NKE/NETK és a kínai partnerek közötti együttműködés erősítését.

2016.október 19.