Szűkítés



Kiválasztott Címke

balkán

Minden Címke 105


Jelenleg 2 bejegyzés található balkán cimkével

Balkán: kihívások, kérdések, válaszok

    • fokep
    •  dsc7958 2
    •  dsc7975 2
    •  dsc7983 2
  • Előző
  • Következő

„A balkáni kérdés megoldását nem az hozza el, hogy a nyugati modelleket és értékeket kényszerítjük rá a keletre, hanem egy új szintézis kelet és nyugat között a 21. század Európájában” – idézte Dr. Ördögh Tibor, az Európanizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport vezetője a balkáni geopolitikusok által vallott gondolatot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényén. „A Balkán államainak politikai kihívásai” című konferencia alkalmával a kutatócsoport és a meghívott előadók az „Európa puskaporos hordójának” nevezett térség államainak demokratikus viszonyrendszerét, politikai kihívásait, valamint Európai Uniós integrációs kérdését járták körbe.

Dr. Koller Boglárka, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja megnyitóbeszédében bemutatta a kar működését, valamint az Európanizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport munkásságát. Kiemelte, hogy erejük a multidiszciplinaritásban rejlik, mivel a kutatásban egyaránt részt vesznek jogászok, történészek, politológusok, valamint biztonságpolitikai szakértők és államtudományi szakemberek. Jelenlegi kutatásuk, amelyre a konferencia is épült, a nyugat-balkáni államokat vizsgálja az EU-s integráció szemszögéből. Koller Boglárka kifejtette, hogy a kutatócsoport küldetése hiánypótló a magyar és a nemzetközi tudományos életben, hiszen egységes politikatudományi struktúrában tárja fel az adott államok működését: „Kulcsfontosságú, hogy mit gondolunk a politikáról ebben a térségben. Minden más szakpolitikai előrehaladás ennek függvényében értékelhető.” A kutatás alkalmával vizsgálják, hogy milyen állapotban van a térségben a demokrácia, mi mondható el a jogállamiságról, hogyan működnek a demokratikus intézmények, valamint az emberi jogok biztosítása és védelme.

Ördögh Tibor köszöntőjében ismertette a kutatás aktuális szakaszait. Elsőként európanizációs szempontból vizsgálták meg a nyugat-balkáni országokat, hogy az uniós integráció milyen hatással van az államokra, majd a második szakaszban a demokráciák és a politikai rendszerek változásait veszik górcső alá. „Érezhető a nemzetközi és európai politikában, hogy felértékelődik a Balkán” – mondta. Kiemelte, hogy a jelenlegi konferencia célja az, hogy egy mérleget adjon az elmúlt közel 40 év történéseiről: a térségben lezajlott két háború, az első és a második délszláv válság, továbbá a 90-es években számos autoriter vezető jelent meg a politikában, emellett volt, ahol merényletek és erőszakos etnikai tisztogatások zajlottak le. A 2000-es években sikerült a balkáni államoknak egy nyugati szempontú, példaértékű demokratikus átalakuláson végigmenni, azonban a 2008-as gazdasági recessziót politikai és kormányzati válságok követték. A negatívumok mellett számos pozitív példa is megtalálható a térségben, mint az egyes országok EU-s, NATO, valamint OECD csatlakozása. Ördögh Tibor rávilágított, hogy míg az uniós tagállamokat stabil demokráciakép jellemzi, addig a várakozó országoknál sokkal ingoványosabb a demokrácia állapota. Így a balkáni országok sajátos demokráciamodellt alakítanak ki napjainkban. A konferencia kérdése, hogy milyenek ezek a modellek.

Klein András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője Magyarország és a Balkán kapcsolatáról tartott előadást. Kiemelte, hogy a konferencia kérdésben nem a magyar diplomácia kétoldalú kapcsolatait érdemes vizsgálni, hanem a balkáni politikai változásokra érdemes koncentrálni, hogy milyen keretekre és struktúrákra milyen válaszokat adhat a magyar diplomácia. „Az egész balkáni régió fontos számunkra!” – hívta fel a figyelmet, mivel földrajzi elhelyezkedésünk okán diplomáciailag, gazdaságilag és biztonságpolitikailag is hatnak ránk ezek az országok. Klein András továbbá bemutatta az országok sajátságos viszonyrendszerét, klasszikus és kevésbé ismert feszültségeit, valamint gócpontjait. Ilyen például Szerbia és Koszovó kapcsolata, Bosznia-Hercegovina speciális államisági kérdése, az albán kisebbségek helyzete, a muzulmán radikalizmus erősödése, valamint Macedónia viszonya a környező országokkal. „Ezekből komoly konfliktushelyzetek alakulhatnak ki” – mondta. A Nyugat-Balkán Főosztály vezetője rávilágított, hogy a magyar diplomácia nem kívánja megoldani a balkáni népek történelmi vitáit, ezt inkább ráhagyják a tudósokra, történészekre és nyelvészekre. Végül Klein András rámutatott a Balkán nagyhatalmi kihívásaira, hiszen az orosz, a török és az amerikai befolyás egyaránt fellelhető a régióban. Kérdés: „Van-e európai érdek a Balkánon?” A hiteles EU-s bővítés stratégiája a mai napig kiforratlan a térséggel kapcsolatban.

Az előadásokat a balkáni országok részletes vizsgálata követte. Politikatudományi mikroszkóp alá került Görögország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Albánia, Bulgária, valamint Románia. A szekcióbeszélgetések során a kutatócsoport mellett felszólaltak a Külügyi és Külgazdasági Intézet, valamint az NKE hazai partneregyetemeinek szakemberei is.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: balkán, konferencia, 2017

A balkáni térség európai uniós bővítése Európa stabilitásának a kulcsa

    • fokep
    •  dsc6372 2
    •  dsc6388 2
    •  dsc6396 2
  • Előző
  • Következő

Európaizáció a Balkánon” címen tartottak konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Lőrincz Lajos előadótermében 2017. május 12-én. A plenáris ülést követő négy szekcióban az egyetem oktatói mellett a meghívott előadók a Nyugat-Balkánra ható európai integráció hátterét, az ehhez kapcsolódó uniós és magyar érdekeket, a Balkán régióját érintő átfogó kérdéseket, valamint az országok integrációjának lépéseit mutatták be.

Dr. Bóka János köszöntő beszéde nyitotta meg a konferenciát. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese beszédében kiemelte, hogy Magyarország számára kiemelt jelentőségű a Balkán, ezt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a nemzetközi kapcsolatok terén is figyelembe veszi: alig két napja a Ludovika Nagyköveti Fórum vendége a szlovén nagykövetasszony volt, egy hónapja pedig a horvát nagykövet.

A konferencia főszervezőjének a NETK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese a NETK koordinálásával működő Európaizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoportot jelölte meg, mely 2017 márciusában kezdte meg működését, legfőbb céljának pedig a magyar közigazgatási kompetenciahiány kielégítését, a kutatási eredményeknek a magyar külpolitikai stratégiába való beépítését tűzték ki, végső soron olyan az NKE-n oktatásban továbbadható tudásanyag kidolgozását, amellyel a közszolgálatba lépő szakemberek már fel lesznek vértezve. A kutatócsoport emellett hozzájárul az NKE kapcsolatrendszerének bővítéséhez, kutatóhálózat kiépítéséhez és az intézményközi kapcsolatok alakításához. Mindezt a KÖFOP finanszírozza, s bár a projekt időbeli korláttal rendelkezik, Dr. Bóka János kifejezte hitét aziránt, hogy olyan eredményeket érnek el, amelyek az operatív program végeztével is működőképesek lesznek.

Dr. Ördögh Tibor, a kutatócsoport vezetője kihangsúlyozta a Balkán fontos szerepét, valamint azt, hogy a céljuk lehetőséget biztosítani a fiatal kutatóknak, hogy elismert szakemberekkel dolgozhassanak és így ők is azzá válhassanak, mert egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezzel a témával mélyrehatóan tud foglalkozni.

Dr. Ördögh Tibor felidézte, hogy a Balkánhoz kapcsolódó balkanizáció kifejezéséhez általában negatív, pejoratív jelentést társítunk, ami az elmaradottságra és a káoszra, az elfogadhatótól eltérő állapotra utal. Ezt a kifejezést legelőször 1918-ban a New York Times használta, ám a mai napig is él a köztudatban. Ezzel ellentétbe kell állítani viszont a konferencia címében is feltűntetett európaizációt, amely a közösségiesedést, a nyugati értékrendet, a Balkán pozitív tartalommal való feltöltését jelenti. A NETK adjunktusa felidézte személyes tapasztalatát és állást foglalt a Balkánra jellemző vendégszeretet, élettempó és sokszínűség miatt annak pozitív voltjára.

A kutatócsoport vezetője összefoglalta, hogy a konferencia előadásai közgazdasági, védelmi, politikai, gazdasági és a nemzetközi kapcsolatok szempontjából hivatott bemutatni és elemezni a Balkán térségét, ország-specifikusan kitérve a demokráciára és az integrációra.

A plenáris ülés keretében Dr. Gosztonyi Krisztina „Az EU érdeke a nyugat-balkáni bővítésben” címen adott elő. A Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője kiemelte, hogy az Európai Unió számára a bővítés sikertörténet; a mai napig is kiemelt prioritással kezelt ügy annak ellenére, hogy az utóbbi években a gazdasági, a migrációs és a Lisszaboni szerződéssel életbe léptetett intézményi átalakításhoz kapcsolódó válságkezelésre kellett koncentrálnia az EU-nak. A bővítésnek hála dinamikusan fejlődik a belső piac és az EU a világpiacon is egyre nagyobb jelentőséggel bír. Az Európai Unió a békét és a szabadságot testesíti meg. Emellett Magyarország is kiáll; az ügy egyik élharcosaként hirdeti, a tagállamok felelőssége, hogy a szkeptikus tagállamokat is érdekeltté tegyék a bővítés iránt, mert az azzal járó hosszú távú stabilitás, jó szomszédi viszony és a töredezett régió összekapcsolása mindannyiunk érdeke.  

Várkonyi Márta előadásának központi témája az EU bővítési folyamatának átalakulása volt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa megerősítette, hogy a bővítés valóban sikertörténet, melynek nyitottságát értékként őrizni kell.  Mint mondta, a bővítési folyamat a korábbiaknál sokkal szigorúbb, szakaszoltabb eljárást jelent, amelyben a politikai elköteleződés és a technikai részletek nagy befolyással bírnak: az igazságügyi és az alapjogokra vonatkozó együttműködésnek a csatlakozási folyamat elején kell megnyílnia és a végéig nem zárulhat le. Ez azt is jelenti,  ha nincs megfelelő előrehaladás ezen területeken, akkor a tagállamoknak jogukban áll lelassítani vagy akár le is állítani a csatlakozni kívánó államra vonatkozó bővítési folyamatot, hiába teljesít jól az állam más területen. Várkonyi Márta a tagállam csatlakozását meghatározó tényezőknél két elvet emelt ki: az egyéni teljesítményt és a feltételesség igényét, melyeket vizsgálnia kell az EU-nak, hogy csak a valóban felkészült államok csatlakozhassanak, amelyek nem veszélyeztetik a szupranacionális szerv működését. Magyarország elkötelezett a Nyugat-Balkán mellett: az előadó büszkén jelenthette be, hogy integrációs diplomatákat delegáltak más tagállamok helyi kormányához, hogy az segítő szerepet vállaljon az adott állam integrációjában. Mocsáry Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa Belgrádban tölt be ilyen tisztséget.  

A plenáris ülést követően a konferencia négy szekcióban folytatódott, amelyeken többek között szó esett a balkáni védelem- és gazdaságpolitikáról, a demokrácia helyzetéről egy-egy ország példáján keresztül.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből került finanszírozásra. 


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on