Szűkítés



Kiválasztott Címke

Migrációkutató Intézet

Minden Címke 100


Jelenleg 2 bejegyzés található Migrációkutató Intézet cimkével

Felelős társadalommal a radikalizáció ellen

    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization_steven lenos
    • preventing violent radicalization_fellegi borbala
    • preventing violent radicalization_kovacs mihaly
    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization
  • Előző
  • Következő

Az erőszakos cselekedetekhez vezető radikalizálódás megelőzésével kapcsolatban tartott munkamegbeszélést a Migrációkutató Intézettel közösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Dr. Tálas Péter, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja az esemény házigazdájaként hangsúlyozta, hogy a hasonló rendezvények azért számítanak kiemelt fontosságúnak, mert az átlagemberhez csak ritkán jutnak el a valós adatok, következésképp a radikalizációval kapcsolatos tudásunk nagy része a szenzációra éhes médiából származik. Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet moderátorként is közreműködő vezető kutatója ugyanakkor hozzátette, hogy a radikalizációs folyamatokkal azért is elengedhetetlen tisztába kerülni, mert azok az utóbbi évek során erősödő tendenciát mutatnak, ideológiától függetlenül.

Európa óriási energiát fordít a radikalizáció jelenségének feltérképezésére és az azt kísérő erőszakos megnyilvánulások visszaszorítására. A szándék ugyanakkor nem csak a kormányok részéről tapasztalható, hanem jelen van a köz-, illetve a civil szférában is. A 2011-ben útjára indított, mintegy kétezer tagot számláló Radicalization Awareness Network ma a téma egyik élharcosának számít. A holland Radar Advies kötelékében a hálózat titkárságán dolgozó Steven Lenos szervezetének mondanivalóját az alábbiakban foglalta össze: a radikalizáció egy olyan folyamat, amely sosem egységes, nincsen iskolapéldája, így hátterében más és más paraméterek húzódnak meg. Az erőszakos cselekmények megelőzése érdekében az egyedi esetekre kell koncentrálni; mindig az egyéni mozgatórugókat kell felkutatni, s azok alapján specifikus válaszokra van szükség. A radikalizáció nem másról, mint a sérülékeny személyiségről, illetve az egyén és az őt körülvevő csoportok felelősségéről szól. A kriminalizáció koncentrált odafigyeléssel sokszor megelőzhető lenne: biztos referenciacsoportok mellett egy válságba került személyiség kisebb valószínűséggel fordul a radikális eszmék felé.

Dr. Fellegi Borbála, a Foresee Kutatócsoport képviselője elmondta, hogy a kis közösségeknek hatványozottan nagy szerep jut a radikalizáció elleni harcban. A család és az iskola elsődleges eszközei lehetnek annak a prevenciónak, amely az odaforduló kommunikációra épül. A párbeszéd ugyanis csak olyan esetben lehet hatékony, amikor biztosított az az értékítéletektől mentes környezet, ahol az útját vesztett egyén értő fülekre, s tanácsokra találhat.

Kovács Mihály ezredes a Belügyminisztérium képviseletében az állami szintű bűnmegelőzésről szóló összefoglalójában szintén egyetértett a felszólalókkal: mint mondta, „a jól működő közösségek gátat szabnak a radikális eszmék terjedésének.” Fontos ugyanakkor azt is látni, hogy az a fajta radikalizálódás, amely az iszlámmal köthető össze, Magyarországon jelenleg még elhanyagolható mértékű. Noha a börtönök nem tartják nyilván a büntetettek vallását, származásuk alapján kevesebb, mint háromszáz elítéltről lehet feltételezni azt, hogy köze lenne a muzulmán valláshoz.  


Szöveg: Pétery Dorottya
Fotó: Szilágyi Dénes

 


A török külpolitika a migráció tükrében

    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
  • Előző
  • Következő

Törökország egy geopolitikailag különleges helyzetben lévő, potenciális nagyhatalmi adottságokkal rendelkező állam, amely azonban ezekkel a lehetőségekkel jelenleg nem tud élni – hangzott el a Törökország külpolitikájával foglalkozó rendezvényen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Migrációkutató Intézet és az NKE Stratégiai Védelmi Kutató Központ által szervezett konferencián szó volt arról is, hogy a Törökország és az EU között migráció ügyében kötött megállapodás nem tekinthető igazi megoldásnak a válságkezelésben.

Törökország külpolitikája aktív és ambiciózus, de egyre látványosabban idegenedik el a nemzetközi porondon és szövetségesből kezd problematikus partnerré válni a nagyhatalmak szemében - hangsúlyozta bevezető előadásában Tálas Péter. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) dékánja szerint a 2002 óta hatalmon lévő iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) által képviselt új ideológia elszakadt a nemzetközi partnerek világképétől és emiatt külpolitikája is elvesztette korábbi rugalmasságát. Ez az eszmerendszer a török társadalom és külpolitika alakulását sürgeti annak érdekében, hogy Törökország meghatározó hatalommá váljon a világban. A jelenlegi belső erőviszonyokat figyelembe véve még hosszú ideig ez az ideológia fogja meghatározni Törökország stratégiai céljait - tette hozzá Tálas Péter.

Tarik Demirkán, a türkinfo hírportál főszerkesztője szerint az elmúlt 13 évben jelentős változások történtek Törökország gazdasági és társadalmi szerkezetében, ami egy tervszerű, lépésről-lépésre haladás eredménye. A paradigmaváltásban megjelentek az oszmán birodalmi törekvések, amelyek autokratikus jellemzőkkel is járnak a belpolitikában, a demokrácia rovására. Emiatt egyre több figyelmeztetést kap Törökország a nyugati nagyhatalmaktól, így könnyen lehet, hogy előbb-utóbb kicsúszik a talaj a jelenlegi török vezetés alól- mondta Tarik Demirkán. A főszerkesztő rámutatott arra is, hogy amíg Törökország korábban kerülte a konfliktusokat a szomszédos országokkal, manapság szinte mindegyikkel „perben áll”. Éles váltásként jellemezte a Szíriával való kapcsolatot, amely szinte egyik napról a másikra változott barátiból ellenségessé. A másik kulcsterület a kurdokkal való viszony, amelyben Törökország célja a külső kurd állam és a belső kurd autonómia megakadályozása. „Ez a küzdelem még nincs lejátszva, az elkövetkező években ez lesz az egyik legégetőbb kérdése a térségnek”- tette hozzá Tarik Demirkán. A főszerkesztő ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy Törökország külpolitikájának sikertelensége nemcsak a saját hibájából ered, hanem a világpolitikai események következménye is.

A török belpolitikában 2002 óta megjelenő identitásváltás kapcsán Joós Attila, az ELTE doktorandusz hallgatója megjegyezte: az AKP az egyetlen professzionális párt Törökországban, hiszen minden fontos gazdasági-társadalmi kérdést hatékonyan tud felhasználni szervezete erősítésére. Szerinte a tavalyi előrehozott parlamenti választás során aratott győzelmük annak is köszönhető, hogy kijátszották az úgynevezett kurd-kártyát, ami a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a kormány közötti konfliktus kiéleződésével párosult. Ez a politika azonban hosszú távon nem lesz kifizetődő Törökország számára- véli Joós Attila. A doktoranduszhallgató szólt arról is, hogy az arab tavasz eseményei egy idő után inkább terhet, mintsem hasznot jelenttettek a törököknek. Erre jó példa a Szíriával kapcsolatos politika hirtelen megváltozása is, hiszen a korábbi, szinte már baráti kapcsolat után Törökország az Aszad-ellenes erők legfontosabb hátországa lett. A szíriai rendszer azonban egyelőre nem bukott meg, ezen a helyzeten pedig a jelenlegi török vezetés nehezen tud úrrá lenni.

Törökország geopolitikai helyzete sokat változott az elmúlt évtizedekben, de a biztonságra való törekvés továbbra is meghatározó a politikájában- hangsúlyozta Egeresi Zoltán az NKE fejlesztési referense. A Törökország-szakértő szerint a legfontosabb változás, hogy a gazdaság erősítésének igénye megjelent a külpolitikában. Ez gazdasági befektetők törökországi megjelenését és új piacok megszerzését is jelenti. Ezek a gazdasági erőforrások is az ambiciózusabb külpolitikát szolgálják elsősorban- tette hozzá Egeresi Zoltán. Törökország számára a közel-kelet és a Balkán meghatározó térségek, mivel jelentős muszlim lakossággal rendelkeznek. A Balkánon jelenleg is mintegy 8 millióan élnek, de korábban sokan költöztek innen is Törökországba. Érdekesség ugyanakkor, hogy a szintén a balkánon fekvő Macedónia nem muszlim többségű ország, mégis nagyon szoros a kötődése Törökországhoz- tette hozzá Egeresi Zoltán. A szakértő szerint meg senki nem tudja, mikor és hogyan fejeződhet be a szíriai konfliktus, de elképzelhető, hogy egy Boszniához hasonló többnemzetiségű állam jöhet létre, amit azonban Törökország láthatóan nagyon nem szeretne.

Törökország balkáni szerepvállalásáról beszélt Kozma Tamás is. A Pécsi Tudományegyetem doktorandusz hallgatója elmondta, hogy a 2000-es évek második felétől erősödött fel igazán a török politikai- gazdasági-kulturális jelenlét a Balkánon, elsősorban a muszlimok lakta térségekben. A törökök számos kulturális és oktatási intézményt hoztak létre ott, de aktívan részt vettek a boszniai békefenntartó tevékenységben is. Bár a nyugat-európai gazdasági jelenlétet nem tudják megközelíteni, de ott vannak a török cégek a bankszektorban, a telekommunikációban és az építőiparban is. Kozma Tamás szerint Törökország pozitív megítélése Boszniában és Albániában is különösen hangsúlyos.

A rendezvényen természetesen szóba került Törökország szerepe a migrációs válság kapcsán.  Tarik Demirkán szerint a menekültkérdés kezelése az emberiesség talán legfontosabb mérföldköve. A főszerkesztő szerint a menekültek azért hagyták el Szíriát, mert már nem volt más lehetőségük az életben maradásra. Törökországban jelenleg három millió szír menekült él, többségükben az országban szétszórva. Szerinte a megoldás kulcsa nem Törökország és nem is az EU kezében van, hanem a szíriai háború megfékezésében. Az EU és Törökország közötti szerződés pedig csak a probléma átmeneti kezelését teszi lehetővé, ráadásul egyik fél részéről sem tekinthető teljesen tisztességes megoldásnak. Az EU pénz fejében a törökökre hárítja a problémát, Törökország pedig aduként használja ezt a nyugati nagyhatalmakkal kapcsolatban.

Zárszavában Tálas Péter hangsúlyozta: Törökország egy geopolitikailag különleges helyzetben lévő, potenciális nagyhatalmi adottságokkal rendelkező állam, amely azonban ezekkel a lehetőségekkel jelenleg nem tud élni.

A témáról bővebben a Bonum Publicum májusi számában olvashatnak.