Tudományos Diákkör

Siklósi Péter – Időszerű nemzetközi és magyar biztonság- és védelempolitika

A Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék Tudományos Diákköri Csoport április programjának keretében Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelemért felelőst helyettes államtitkára tartott előadást. A téma a nemzetközi biztonság és védelempolitika volt, az eseményt Dr. Molnár Anna moderálta.

Az előadás kezdetén Siklósi Péter elmondta, hogy a nemzetközi biztonsági környezet megváltozott. Olyan geopolitikai trendek jönnek létre, melyekkel „egy új világ felé haladunk”. Ez a fajta átrendeződés nem csak a biztonságpolitikában, hanem más területeken is érezhető. Kína gazdasági felemelkedésével Amerika vezető szerepe megkérdőjeleződik. Emellett növekszik az instabil államok száma és élesedik a verseny az országok között. A 2000-es évek elején még Európa a legbiztonságosabb kontinens volt, de ez 2008-tól kezdve sorozatos negatív események miatt - mint a gazdasági válság, az arab tavasz - hirtelen véget ért. Közép-Európában dinamikus gazdasági növekedés volt tapasztalható, ami első ránézésére növeli a stabilitást, bár Siklósi Péter szerint, később visszatekintve ezt nem biztos, hogy így fogjuk látni. A kihívások között említette keleten Oroszországot, délen az iszlám világot.

A keleten egy nagy állami szereplőtől érkezik a kihívás, melynek van katonai dimenziója is. A NATO képes reagálni rá, hisz van gyakorlata ebben. A legfontosabb döntések már megszülettek Walesben és Varsóban, azóta is ezek megvalósítása folyik. Siklósi Péter elmondta, hogy a NATO parancsnoki struktúrájának ismételt átalakítása zajlik. A déli kihívás rendkívül összetett, mely új terepnek számít. Van katonai vonatkozása is, ezért a NATO-nak is van benne szerepe, de sokkal több területet érint. Az Európai Unió jobban illene ehhez, hiszen sokkal szélesebb spektrumon működik, viszont a katonai együttműködés nem volt soha olyan mély, mint a NATO-ban. Magyarország helyzete, környezete biztonságpolitikai szempontból nem rossz, de romló. Kihívást jelent Ukrajna és a Nyugat-Balkán is, de ezeket a problémákat nem egyedül kezeli, hanem különböző nemzetközi szervezetek részeként. Ebből a szempontból a legfontosabb az Európai Unió és a NATO. Siklósi Péter kihangsúlyozta, hogy Magyarország érdeke, hogy Európa erős legyen és hogy képes legyen reagálni a kihívásokra.

A harminc perces előadást egy jó hangulatú, kötetlen beszélgetés követett. Köszönjük szépen Siklósi Péternek, hogy eljött hozzánk és további sok sikert kívánunk munkájához!

Írta: Juhász Katalin

Európai védelem helyzete és jövője – Nagy Zsolt előadása

A Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék februári programja keretében meghívta Nagy Zsoltot, az Európai Védelmi Ügynökség elemzőjét egy előadásra. Az eseményt a tanszéki Tudományos Diákköri Csoport szervezte, a téma az Európai védelem helyzete és jövője volt. Az előadást dr. Molnár Anna a tanszék vezetője nyitotta meg.

A védelempolitika Európában nagyon időszerű kérdés, prioritássá nőtte ki magát. Nagy Zsolt szerint az utolsó órában vagyunk, „most vagy soha”, fejleszteni kell a közös védelempolitikát. Három kulcsidőszakot említett meg, a 2013-as, 2016-os, 2017-es évet. 2013-ban a Lisszaboni Szerződés után, öt hosszú év után került ismét napirendre a védelempolitika az állam- és a kormányfők elé. Jogos a kérdés, hogy egészen 2013-ig miért nem volt fontos e terület. Nagy Zsolt szerint úgy éltünk, hogy biztonságos környezetben éreztük magunkat, ráadásul a gazdasági válság is lekötötte figyelmünket. A 2016-os év azért volt fordulópont, mert egy olyan globális stratégia került kidolgozásra, ami új lendületet adott a védelemről való gondolkodásnak. Ezt követően konkrét kezdeményezések is elindultak. 2017 volt a „kezdeményezések éve”, hisz elindult az Európai Védelmi Alap, a CARD (Coordinated Annual Review on Defence), és a PESCO-t (Permanent Structured Cooperation) is létrehozták. Ezzel új szintre emelték az európai védelmet.

A 2017 júniusában létrehozott Európai Védelmi Alap célja, hogy hatékonyabban költsék el a tagállamok az adófizetők pénzét, s hogy az Alap koordinálja, kiegészítse, kibővítse a védelmi kutatásra, a prototípusok kifejlesztésére, valamint a védelmi felszerelések és technológia beszerzésére irányuló nemzeti beruházásokat. Fontos kérdés azonban az európai védelem helyzetét illetően a Brexit. Nagy-Britannia ugyanis 55 milliárd eurós védelmi kiadásaival sereghajtóként, a teljes európai védelmi költségvetésnek több mint negyedét fizette. Kérdéses, hogy hogyan pótolják majd ezt a hiányzó összeget a tagállamok.

Nagy Zsolt konklúzióként összefoglalta a jelenlegi helyzetet. A közös biztonság- és védelempolitika nyitott végű folyamat, már a Maastrichti Szerződésben megjelent a védelmi unió elképzelése. A következő években kiderül, hogy a PESCO útját siker vagy kudarc övezi-e. Ha sikertelenség, akkor az EU szkeptikusok kerülnek majd többségbe. Meghatározó lesz a jövő szempontjából az európai stratégiai autonómia és a transzatlanti kapcsolatok alakulása. E stratégia támogatója ugyan Franciaország, de a transzatlanti viszonnyal meg kell vívnia a harcát. Jelenleg egy „kegyelmi állapotban” vagyunk.

Köszönjük szépen a gondolatébresztő előadást Nagy Zsoltnak. A Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék TDK csoportjának soron következő programjára áprilisban kerül sor. Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára fog előadást tartani, részletek hamarosan.

Szöveg: Juhász Katalin