Gyakori kérdések

Hogyan kezdjük el a TDK-dolgozat írását?

A jól sikerült TDK alapja a megfelelő témaválasztás. Jó téma az, ami érdekel, így szívesen foglalkozunk vele, lehetőség szerint aktualitást hordoz, és illeszkedik a Kar képzési/kutatási profiljához. Miután megvan a téma, ehhez érdemes kiválasztani a megfelelő, az adott szakterületet jól ismerő konzulenst. A konzulens sokat segíthet már az elindulásban: a téma szűkítésében, időben és térben történő lehatárolásában; a megfelelő kutatási kérdések megfogalmazásában és a dolgozat célszerű struktúrájának kialakításában; illetve releváns kutatási módszerek és szakirodalom ajánlásával. A NETK munkatársainak aktuálisan ajánlott TDK-dolgozati témái elérhetők itt.

A konzulens kiválasztásánál a szakismereten túl fontos szempont, hogy legyen ideje foglalkozni a hallgatóval, azaz elkötelezett legyen a közös munka mellett, valamint ismeri a TDK-írás formai-tartalmi követelményeit. Természetesen nem csak a kar vagy az NKE munkatársai, hanem külső szakértők is segíthetik a hallgatók TDK-munkáját – esetükben számukra is segítség lehet, ha e honlap tartalmát nekik is megmutatják a TDK-írók.

Ha kiválasztottuk a témát és a konzulenst, már „csak” meg kell írni és szerkeszteni a dolgozatot. Néhány szempont, amire különösen érdemes odafigyelni ennek során: szerkezeti felépítés, tagolás, a szaknyelv megfelelő használata, pontos hivatkozások, helyesírás, formai igényesség, önálló vélemény megfogalmazása.

Mi történik azután, hogy leadtam a dolgozatot?

  • A Kari Tudományos Diákköri Tanács összeül, és témakörönként szekcióba sorolja a dolgozatokat.
  • Ezután felkér az adott tudományterülethez, témához értő két opponenst, bírálót, akik egymástól függetlenül elbírálják a szekciójukba tartozó valamennyi dolgozatot. Értékelnek 0-50 pontig, majd a két írásbeli bíráló pontjai átlagolódnak. Amennyiben a két bíráló között 15 vagy annál nagyobb pontkülönbség alakul ki, a KTDT kiadja egy harmadik bírálónak a dolgozatot, és a három bírálat átlagát veszik figyelembe.
  • Majd a szaktanszékek segítségével összeállítják a szóbeli zsűrit, amely egy elnökből és két bizottsági tagból áll, akik közül az egyik a HÖK által delegált hallgató. A szóbeli védésen ők is 0-50 pontig zsűriznek.
  • A konferencia délutánján összeül a főzsűri, ahol összeadják az írásbeli és a szóbeli pontokat, így alakulnak ki a helyezések.
  • Végül a szekcióelnökök javaslatot tesznek arra, kik nyertek jogosultságot az OTDK-n való részvételre, és kit javasolnak különdíjra, tárgyjutalomra.

Hogyan pontozzák a TDK pályaműveket?

A bírálat rendje:

A kar a benevezett és megküldött pályamunkák témája és száma függvényében alakítja ki az intézményi TDK-konferencia tagozatait. A pályamunkákat és a versenyzők nyilvános védésen nyújtott teljesítményét tagozatonként háromtagú – két oktatóból és egy hallgatói tagból – álló zsűri bírálja el. A szervezők törekednek arra, hogy az egyes tagozatok zsűritagjai minősített oktatók legyenek, de legalább egy tagnak minősített oktatónak kell lennie, az adott tagozat szempontjából releváns tudományterületen.

A jeligével ellátott pályamunkákat a zsűritagok egységes szempontok szerinti, független előzetes bírálatnak vetik alá, melyről írásbeli értékelést készítenek. Az írásbeli értékelést a pályázó hallgatók legkésőbb a konferencia szóbeli prezentációja előtt 3 nappal megkapják. A konferencia egyes tagozataiban a pályamunkák zsűri előtti nyilvános védésére, valamint magyar nyelvű nyilvános vitájára kerül sor. A pályamunkák bemutatására 15 perc, a zsűri bírálatra és a nyilvános vitára 5 perc (pályamunkánként 20 perc) áll rendelkezésre.

Értékelési szempontok:

A benyújtott pályamunkák értékelése írásbeli bírálattal és pontozással történik. A benyújtott pályamunkára adható pontok száma legfeljebb 50.

A benyújtott pályamunkák értékelése során a bírálók az alábbi általános szempontokat veszik figyelembe:

  • A témaválasztás (a téma időszerűsége, újszerűsége, a témaválasztás indokoltsága, megalapozottsága, az adott tudományterülethez való illeszkedése; a szerző egyetemi tananyagon kívüli kérdést vizsgál, illetve egy egyetemi tananyag részét képező kérdés mélyebb, átfogóbb, tudományos igényű vizsgálatát nyújtja);
  • A pályamunka tartalma (a vizsgálati módszer megválasztása és alkalmazása; az alkalmazott kutatási módszerek korszerűsége; a téma kifejtésének minősége, komplexitása; a téma lehatárolásának indokoltsága, egyértelműsége; a szakirodalom feldolgozásának mennyisége, minősége, az idegen nyelvű és hazai szakirodalmi bázis aránya; korrekt és teljességre törekvő hivatkozási rendszer; megfelelő szemléltetés);
  • A pályamunka szerkezete, stílusa (a pályamunka szerkezeti felépítése, belső arányai, logikája és áttekinthetősége; az egyes fejezetek koherenciája, logikai kapcsolata; a dolgozat szabatossága; tudományossága, nyelvi és nyelvtani igényessége; a szakterminológia használata);
  • A pályamunka eredménye (a választott téma és a dolgozat tartalmi összhangja, a választott célkitűzés eredményes végigvezetése; eredeti, alkotó jellegű megállapítások)

A nyilvános védés értékelése szóbeli bírálattal és pontozással történik. A nyilvános védésre adható pontok száma legfeljebb 50.

Az előadás értékelése során a bírálóbizottság különösen az alábbi szempontokat tartja szem előtt:

  • A bemutatás tárgyának kijelölése (a prezentáció tárgyául választott dolgozat/rész meghatározásának sikeressége, a bemutatás koherenciája, a gondolati szál végigvezetése a bemutatás egészén, az „üzenet” meghatározása)
  • Kutatási eredmények bemutatása (az eredeti, alkotó jellegű megállapítások kiemelése, rendszerezés, megindokolt javaslatok kiemelése)
  • A bemutatás logikája és stílusa (a bemutatás szerkezeti felépítése, belső arányai, logikája és áttekinthetősége; a bemutatás stílusa, funkcionalitás és az illusztráció anyagai, egységessége, kapcsolattartás a közönséggel, előadói habitus)
  • Eszközhasználat, időgazdálkodás (a bemutatás eszközének megválasztása és alkalmazása, a szabad előadás egysége, a többféle eszköz összehangoltsága)
  • Vitakészség, reflexiók (a szóban feltett kérdésekre adott válaszok meggyőzősége, lényegre törősége, pontossága)
  • Időgazdálkodás

Hogyan készüljünk fel az előadásra?

A TDK szóbeli fordulójára – azaz a TDK-konferenciára – való felkészülés első lépéseként érdemes átgondolni, hogy miről is szeretnénk beszélni a konferencián. Mivel az előadáshoz rendelkezésre álló időkeret 15 perc, nem az egész dolgozatot kell bemutatnunk annak minden tartalmi elemével, hanem a vizsgált problémát és az annak vizsgálata során feltárt eredményeket: célszerű lehet a legfontosabb megállapítások kiemelése olyan formában, hogy érthető legyen a témában esetleg kevésbé jártas hallgatóság számára is, ugyanakkor az előadás mégis megőrizze szakmaiságát és célba juttassa az üzenetét. A lényegre törő, jól felépített előadás elkészítésében nemcsak a konzulensre, hanem korábbi TDK-zó hallgatók tapasztalataira is lehet támaszkodni!

Amikor a fejünkben összeállt a mondanivalónk vázlata, utána következhet a számítógépes prezentáció összeállítása. Igyekezzünk a vázlatpontokba szedett lényegi mondanivalót megjeleníteni a diákon, és megfelelő szemléltető ábrákkal megfoghatóbbá tenni, egyben színesíteni az előadást. Ugyanakkor az előadás nem kell, hogy „képeskönyv” legyen, a szemléltetést a mondanivaló, az érvek alátámasztására használjuk!

Az előadás célszerű menete: bemutatkozás; a téma ismertetése; az előadás felépítésének ismertetése (vázlat); a téma logikusan felépített, koherens kifejtése; az elmondottak (következtetések) összegzése.

A konferencia előtt hasznos lehet otthon, vagy akár a konzulens, hallgatótársak segítségével ténylegesen elpróbálni, gyakorolni az előadást, így még időben észrevehetjük és javíthatjuk az esetlegesen felmerülő hibákat, gördülékenyebbé tehetjük mondanivalónkat, illetve alakíthatunk a terjedelmen, az időkerethez igazítva azt. A „főpróba” sikere ráadásul plusz magabiztosságot adhat az éles megmérettetésen is.

A felkészülés során a fentiek mellett érdemes megnézni a TDK szóbeli értékelési szempontjait (lásd az előző pontban), amelyek további kapaszkodókat nyújthatnak, és segíthetnek egy kicsit a zsűri szemével látni az előadást.

Hogyan zajlik a TDK-konferencia?

A TDK-konferencia napja ünnepélyes megnyitóval, valamint egy rövid technikai eligazítással kezdődik. Ezután a hallgatók a leadott írásbeli dolgozatok témái alapján előre beosztott tagozatokra oszlanak. A tagozatok munkája párhuzamosan zajlik.

A versenyzők a konferencia egyes tagozataiban egymás után bemutatják pályamunkájuk legfontosabb gondolatait egy legfeljebb 15 perces prezentáció keretében (nyilvános védés). Minden előadást követően további 5 perc áll rendelkezésre a nyilvános vitára, amelynek során a zsűri és a közönség egyaránt tehet fel kérdéseket az előadóknak, tesztelve azoknak a témában való jártasságát és vitakészségét.

Az utolsó előadást követően a zsűri összeül, és a megadott szempontok alapján 0-50 pontos skálán értékeli a hallgatók szóbeli teljesítményét.

A nap végén, valamennyi tagozat munkájának zárását követően összeül a tagozatok elnökeiből delegált főzsűri, és a helyezések rögzítése mellett dönt az OTDK-ra való továbbjutásról, a szakmai szerveztek által felajánlott különdíjak odaítéléséről, valamint a legjobb dolgozatokra vonatkozó publikációs javaslatokról.

Az eredményhirdetésre általában nem a konferencia napján, hanem 7-10 nappal később ünnepélyes keretek között kerül sor.

Hogyan lehet szakdolgozatként befogadtatni TDK dolgozatot?

A TDK szakdolgozatként történő befogadására az NKE hatályos Tanulmányi és Vizsgaszabályzata ad útmutatást:

11. A hallgató az Országos Tudományos Diákköri Konferencián I-III. helyezést, illetve különdíjat elért egyszerzős dolgozata védés nélkül, jeles bírálati javaslattal szakdolgozat/diplomamunkaként a Záróvizsga Bizottság elé terjeszthető, amennyiben a témát a szakfelelős szakdolgozat/diplomamunka témaként befogadta és az megfelel a szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeknek.

12. A tudományos diákköri dolgozat témájának befogadásáról, a Konferencián elért eredmény határozatban történő megjelenését követően, legkésőbb a szakdolgozat/diplomamunka témák meghirdetésének időpontjáig a szakfelelős írásban tesz javaslatot.

13. Az Intézményi és az Országos Tudományos Diákköri konferencián bemutatott dolgozat függetlenül attól, hogy ott milyen helyezést ért el – ha az megfelel a szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeknek – szakdolgozatként/diplomamunkaként benyújtható, amennyiben azt a témát a szakfelelős szakdolgozat/diplomamunka témaként, legkésőbb a szakdolgozat/diplomamunka témák meghirdetésének időpontjáig befogadta. Ebben az esetben a Záróvizsga Bizottság előtt a dolgozatot meg kell védeni.

14. Amennyiben a szakfelelős nem fogadja be szakdolgozatként/diplomamunkaként a témát, ekkor a hallgatónak új címet kell választania és szakdolgozatot/diplomamunkát kell kidolgoznia és benyújtania az egyetemen életben lévő szabályzóknak megfelelően.

(...)

A szakdolgozat/diplomamunka összterjedelme - a csatolt mellékletek nélkül - szakdolgozat esetében legalább 60.000 diplomamunka esetében legalább 80.000 karakter (szóköz nélkül)."

Felmerülő kérdések esetén forduljon a KTDT tagjaihoz!