Események

,,The Dynamics of African Conflicts in the Early 21st Century - two steps further, one step back?”

A 2017. október 5-én megszervezett angol nyelvű nemzetközi konferencia célja az volt, hogy bemutassa a konfliktusok dinamikáit az afrikai kontinensen, és megoldási javaslattal szolgáljon az egyes válságok kezelésére. A több mint húsz előadás – amelynek felét külföldi vendégek tartottak – a bevezető panel után regionális bontásban igyekezett vizsgálni a kontinenst: két panel foglalkozott Kelet-Afrikával, egy a Nagy Tavak Régióval, egy pedig Északkal és a Száhel övezettel. Külön panelek szerveződtek a gazdasági területekre, illetve a válságkezelés új aspektusaira.

Az előadások során különösen nagy hangsúly esett a történeti perspektíva hiányára: megfigyelhető, hogy az egyes államok, nemzetközi szervezetek gyakran mélyebb előismeretek nélkül vágnak bele az egyes stabilizációs missziókba, amelyek több kárt okoznak, mint hasznot. Egyes kutatók – mint Markus Höhne vagy Antonio Morone – egyenesen megkérdőjelezték ezen beavatkozások létalapját, rámutatva arra, hogy például Szomália esetében ezek egyértelműen rontottak a helyzeten. Mások, mint Nicola Pedde ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a teljes állami összeomlás után külső segítség nélkül szinte lehetetlen a talpra állás.

Sokan mutattak rá a helyi szereplők bevonásának fontosságára. Bár a local ownership ma már közhelyszámba megy az államépítéssel foglalkozó szakirodalomban, ennek gyakorlati megvalósítása meglehetősen döcögős. Érdekes színfoltot képviseltek a nők szerepével, illetve a fejlesztő állammal foglalkozó előadások, amelyek jól jelezték, hogy igenis vannak jól működő gyakorlatok ezen a területen is.

 

The Dynamics of African Conflicts in the Early 21st Century - two steps further, one step back?

Date:                5. October 2017

Venue:             Ludovika Campus, Zrínyi Room

                        (1083 Budapest, 2 Ludovika sqr.)

 

After decades of civil wars, genocides and state failures Africa went through significant developments in the early 21th century. The number of violent conflicts has decreased and regions which had suffered from bloody clashes in the 1990s have emerged as the most stable parts of the continent.

Nevertheless, Africa is far from being free of conflicts yet. Overpopulation, climate change, radical ideologies, ethnic and religious tensions, bad governance and weak states provoke political and violent clashes in the continent. Still millions of people live in areas affected by armed violence, starvation, insurgency and terrorism. The aim of the conference is to examine the different trends of conflicts in the continent and to try to offer solutions for them.

The conference is organised by the “Africa in the globalised world” Ludovika Research Group and is supported by the National University of Public Service under the priority project KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 entitled „Public Service Development Establishing Good Governance”. The foreign partner to the conference is the Institute for Global Studies, Rome.

The venue of the conference is the Zrínyi Room of the National University of Public Service, 2 Ludovika Square, Budapest, 1083. Participation in the conference is free, but registration is required here.

The Dynamics of African Conflicts - invitation

 

Generációk és irányok – a magyar afrikanisztika a 21. század elején

2017 tavaszán a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megvalósuló KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű kiemelt projekt keretében tizenkét hónapos futamidőre létrejött az Afrika a globalizált világban – lehetőségek és kihívások elnevezésű kutatócsoport kiemelt célja volt, hogy feldolgozza a magyar közigazgatásban fellelhető Afrika-tudást, anyagokat készítsen, amelyeknek mind az államapparátusban, mind a tudományos életben hasznát veszik, illetve, hogy a maga szerény keretei között további lökést adjon a magyar afrikanisztika fejlődésének. Éppen ezért a kutatócsoport tagjai között helyett kapott Tarrósy István, a pécsi Afrika Kutatóközpont vezetője, illetve a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Tudományos Bizottsága keretében működő Afrika Albizottság titkára, a különféle formában bevont külsős munkatársak között pedig a magyar afrikanisztika vezető szakemberei. A kutatócsoport munkáját egy teljes taggal és egyéb résztevékenységekkel a római Institute for Global Studies támogatja.

A 2017. június 1-i konferencia fő gondolata az volt, hogy egy rendezvény keretében gyűjtse össze a hazai afrikanisztika művelőit, illetve fórumot biztosítson a magyar afrikanisztika-közösség tagjainak, valamint a téma iránt érdeklődőknek, ahol akadémiai keretek között megvitathatják a tudományág hazai állását, az eddig elért eredményeket, a nemzetközi trendeket, illetve a jövőbeni kutatási területeket, irányokat, módszereket. A konferencia célkitűzése volt az is, hogy a tudományos közösség a közigazgatási szereplők – elsősorban a Külgazdasági és Külügyminisztérium – bevonásával feltérképezze, hogy a közigazgatásban milyen feldolgozandó ismeretek halmozódtak fel a kontinens viszonylatában, valamint az államapparátus milyen területeken tudja hasznosítani a kutatóközösség munkáját, illetve milyen új témákban várna tőle további segítséget. A rendezvény a szűk értelemben vett tudományos és közigazgatási szereplők mellett nyitott volt a civil szféra képviselői, illetve az Afrikát szerető szélesebb közönség felé is.

A konferencia szervesen illeszkedett abba a folyamatba, amely a hazai afrikanisztika megújítását, továbblendítését tűzte zászlajára. Az elmúlt években ennek leglátványosabb elemei az MTA IX. osztályán belül az önálló Afrika Albizottság megalakítása, a hazai, graduális képzésben történő afrikanisztika-oktatás újraindítására tett erőfeszítések, illetve a kelet-közép-európai térség egyik legrangosabb ilyen típusú rendezvényévé kinövő nemzetközi Pécsi Afrika Konferencia kétévenkénti megszervezése. A június 1-i konferencia elsősorban arra fókuszált, hogy röviden összegezzük, hol is tartunk most ebben a folyamatban; mi az, amit már elértünk, és mi az, ami felé még törekednünk kell; illetve, hogy miként lehet kezelni az egyes generációk eltérő tapasztalatait.

A rendezvényről megjelent sajtóhírek itt érhetők el:

http://archiv.uni-nke.hu/hirek/2017/06/02/a-magyar-afrikanisztika-napjainkban

Generációk és irányok - a magyar afrikanisztika a 21. század elején

Generációk és irányok - a magyar afrikanisztika a 21. század elején
PDF letöltése