A globális nukleáris biztonság kérdéseiről tanácskoztak

„A nukleáris biztonság kérdésköre szorosan kapcsolódik az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapvető prioritásaihoz” – nyitotta meg a Magyar ENSZ Társaság (MENSZT) közgyűléssel egybekötött tudományos konferenciáját Simai Mihály. Az univerzális szervezet egyidős a nukleáris korszakkal. „Ez a téma nemcsak azért érdekes és releváns, mert az ENSZ-hez kapcsolódik, hanem azért is, mert vallási csoportokhoz is köthető” – említette a Társaság elnöke. A rendezvényt az ENSZ-Akadémia program keretében szervezték, melynek célja, hogy az ENSZ napirendi pontjai között is szereplő fontos problémákkal, tudományos, politikai és szakmai kérdésekkel foglalkozzon.

Irán nukleáris helyzetéről Lamm Vanda, a MENSZT Emberi Jogi, Kisebbségi és Menekültügyi Tanácsának elnöke beszélt. Előadásában hangsúlyozta, hogy a nukleáris létesítmények technikai és fizikai védelme rendkívül fontos, valamint az is, hogy a nukleáris anyagok vagy esetlegesen fegyverek ne kerüljenek nem állami szereplők, akár terrorista csoportok kezébe. Iránnal kapcsolatban elhangzott, hogy a sah rendszerben titokban katonai elemei is voltak az ország nukleáris programjának. Ennek ellenére 1968-ban aláírták az atomsorompó-egyezményt, 1974-ben pedig megkötötték a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) a teljes körű biztosítéki megállapodást. „Az ügynökség ellenőrző feladatokat lát el, melynek fontos eleme, hogy az országoknak kell bejelenteniük például, hogy milyen létesítményeik vannak” – tette hozzá a nemzetközi jogász. Az iráni atomprogram kérdése a 2000-es években került újra a nemzetközi napirendre, mivel kételyek merültek fel a nemzetközi közösség tagjaiban az iráni atomprogram békés felhasználását illetően. Az ország nukleáris ipara nem volt átlátható, s nem teljesen fedték az adatok a valóságot. A NAÜ az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult, ahol a tagok egyhangúan szankciók bevezetése mellett döntöttek. Hosszú tárgyalások után azonban, az iráni atomalkunak nevezett megállapodást 2015-ben Barack Obama amerikai elnök hozta tető alá. „Az egyezményt sokan örömmel fogadták, de voltak szkeptikus államok is. Az alku korlátozza az urándúsítást, a nehézvizes reaktorok építését, valamint a NAÜ további ellenőrzéseit teszi lehetővé” – hangzott el. Napjainkban is vitatott téma, hogy Irán titokban nukleáris fegyverek létrehozására törekszik-e vagy sem. Lamm Vanda szerint az elsődleges probléma, hogy nem megfelelő az adatszolgáltatás az ország részéről.

Szenes Zoltán szerint rendkívül aktuális a tudományos konferencia témája, melyet például az INF-szerződés felmondása is bizonyít. „Donald Trump elnök már kampányában is elég hevesen szólt arról, hogy az amerikai nukleáris fegyverek mennyire elavultak” – emelte ki a Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék professzora. 2018 februárjában adták ki Amerikában a nukleáris felülvizsgálati jelentést. A nukleáris eszközök lecserélésének nagy lendületet adott az, hogy több pénzt szánt rá erre a Trump-adminisztráció, mint elődje. Megfigyelhető egyfajta csökkenő tendencia is az atomfegyverrel rendelkező országok tekintetében, ugyanis Észak-Koreát és Pakisztánt kivéve mindenhol csökken a töltetek és a hordozók száma is. Az amerikaiak pozitívan közelednek a nukleáris non-proliferáció kérdéséhez, de közben a rugalmasságukat is meg akarják tartani ezen a téren. Ennek oka, hogyha változik a biztonsági környezet, akkor képesek legyenek megfelelően reagálni. Ez pedig egyfajta bizonytalanságot teremt.

A nukleáris biztonság témáját Ujházi Loránd teológiai szempontból közelítette meg. A katolikus oldaláról vizsgálva a kérdést, két fordulópontot emelt ki: elsőként II. János Pál pápa egyik ENSZ beszédét említette, melyben a nukleáris fegyverek birtoklását erkölcsileg elfogadottnak ítélte meg. „A katolikus biztonságpolitikusok szerint bár a kijelentésben elhangzottak az elrettentés miatt teszik elfogadottá az atomfegyverek birtoklását, mégis a beszéd ezen része támaszpontot adhat a birtoklás alátámasztására más esetekben is” – jelentette ki. Második fordulatként a HHK Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszék munkatársa Ferenc pápa nézeteit ismertette, aki véglegesen szakított a nukleáris fegyverekkel, vagyis erkölcsileg teljesen elítélte annak birtoklását. N. Rózsa Erzsébet, a Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék oktatója, a rendezvény moderátora a konferencia végén felhívta a figyelmet arra, hogy amíg a nemzetközi jog az atomfegyver birtoklástól a használat tiltásáig jut el, addig az egyház fordított logikát alkalmaz, vagyis a használat tiltása után a birtoklást is teljesen elítéli.

 

Szöveg: Juhász Katalin

Fotó: Szilágyi Dénes