A holnap Európája a román elnökség tükrében

„A nagyköveti fórumok és a vendégek az egyetem nyitottságát mutatják meg, amely nemcsak a diplomáciai közösségben jelenik meg, hanem a napjainkban releváns kérdések megvitatásában is” – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott Nagyköveti Fórumon. „A román soros elnökség a Tanácsban – vízió az európai jövőről” című rendezvény kiemelt vendége Marius Lazurca, Románia rendkívüli és meghatalmazott nagykövete volt.

Prőhle Gergely, az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézet vezetője szerint hidat kell építeni a diplomáciai gyakorlat és a tudományos szellemi gyökerek között. Az elnökségi periódus a Tanácsban mindig sok munkával jár és kihívásokkal teli, hiszen nem egyszerű feladat pártatlan közvetítőnek lenni az Európai Unióban. Marius Lazurca nagykövet előadásában a román soros elnökséggel kapcsolatban megjegyezte: céljuk, hogy a lehető legmegfelelőbb jövő alapköveit tegyék le az EU számára. A nagykövet a stratégiai célkitűzéseken keresztül mutatta be a román elnökség programját, majd az EU elképzelt jövőjéről beszélt Németország és Franciaország szemszögéből, végül pedig a román víziót ismertette. „A Tanács soros elnökségét nem könnyű betölteni egy olyan világpolitikai helyzetben, ahol az uniót egy tagállam éppen elhagyni készül, s ahol a populizmus folyamatosan terjed, valamint számos biztonsági válság van a szomszédságban. A brexit például teljesen más realitásba helyezi az EU jövőjét, ráadásul egy bizonytalan jövő képét festi le az összes európai uniós tagállam előtt” – hangzott el. Az elnökség így egyszerre próbálja az egységet képviselni, miközben formálni kívánja a többi tagállammal és az uniós intézményekkel együtt a közösség jövőjét is. Az EU gazdasági helyzetének megőrzése érdekében kulcsfontosságú a szoros kapcsolat ápolása Angliával, a kilépés után is. „Nemcsak egy barátot veszít el a közösség, hanem egy fontos stratégiai partnert és egy nettó befizető országot. Mindezt egy olyan időszakban, amikor a migrációhoz hasonló kritikus problémákkal kell szembenéznie Európának” – tette hozzá a nagykövet. Románia szerint olyan költségvetésre van szüksége az EU-nak, amely megfelel a kitűzött célok teljesítéséhez. Az uniónak képesnek kell lennie megőrizni a szakpolitikákat, amelyek egyértelműen bizonyítják a kohézió értékét. Emellett késznek kell lennie további újításokra is, aktívabbnak kell lennie a digitalizáció terén, valamint képesnek kell lennie megvédeni határait és a tagállamok lakosságát.

„Reálisan kell látni a jelent ahhoz, hogy érdemben értékelhessük a jövő kihívásait” – jelentette ki Marius Lazurca. Az Európai Unió gyengébb és sebezhetőbb, mint korábban, a közös hang ellenére a globális rendben kevésbé képes érvényesíteni érdekeit. Az EU korábban 30%-át képviselte a világgazdasági teljesítménynek, de mára ez 20%-ra csökkent. Ez hatalmas visszaesés és egyben „egy aggasztó jel.” Szerencsére jelenleg stabil az EU gazdasága, köszönhetően a gazdasági és monetáris unió mélyítésének. Éppen ezért a román elnökség nagy hangsúlyt fektet az EU gazdasági pozíciójának visszaszerzésére. Románia szerint fontos, hogy megerősítsük az európai iparágak tudományos és technológiai hátterét. A kommunista blokk felbomlása után mindannyian az örökké tartó béke illúziója alatt éltünk, de a világ visszatért a klasszikus hatalmi játszma logikájához. Mindezt bizonyítja a 2008-as orosz-grúz háború és az orosz agresszió Ukrajnával szemben. Ezek az események egyszerre kérdőjelezték meg az európai értékeket és hitelességet, de egyben tesztelték a tagállamok kapacitását a biztonsági érdekek érvényre juttatása tekintetében. Ezért is fontos, hogy a tagállamok összehangolják a védelempolitikájukat. A nagykövet szerint a „holnap Európájának” erősebb hangra van szüksége és képesnek kell lennie stratégiai érdekeinek érvényesítésére.

Steiner Attila saját tapasztalatait osztotta meg a 2010-2014 közötti időszakból, mikor politikai tanácsadóként az Európai Parlamentben dolgozott. „Ez az időszak egybeesett a magyar soros elnökséggel. Éppen egy pénzügyi válság kellős közepén voltunk, tehát a fő problémák és kulcskérdések, melyekkel foglalkozni kellett, eleve adottak voltak” – jegyezte meg a Miniszterelnökség Európai Uniós kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. Magyarországhoz hasonlóan Románia is kihívásokkal teli időszakban tölti be a Tanács soros elnökségét.

Fülöp Mihály az Európai Unió helyzetéről elmondta, hogy tapasztalható egyfajta Kelet-Nyugat ellentét. „A keleti országok nem alapító tagjai sem az Európai Közösségeknek, sem pedig az uniónak” – emelte ki a NETK Európa Tanulmányok Tanszék professzora, aki szerint még mindig problémát okoz más államokban Budapest és Bukarest megkülönböztetése. A franciák percepciói merőben mások a keleti-európai országokénál. Éppen ezért lehetnek eltérések a különböző Európa-víziók terén.

 

Szöveg: Juhász Katalin

Fotó: Szilágyi Dénes