Kari ünnep az Európa-napon

Az Európa-napon tartotta kari napját az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara. 1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter vetette fel az Európai Unió létrehozásához vezető Európai Szén- és Acélközösség létrehozását. Ez a nap lett később az EU születésnapja, amelyet Magyarországon 2005-ben foglaltak törvénybe. A kar napján az egyetem vezetői, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Trócsányi László igazságügyi miniszter emlékeztek az európaiság gondolatára és az unió előtt álló történelmi kihívásokra.

Az idei év a rendszerváltás 30., NATO tagságunk 20., és teljes jogú Európai Uniós tagságunk 15. évfordulója, amelyek fontos mérföldkövek a magyar külpolitika számára. A közösség folyamatos kihívásokkal küzd, az európai egységfolyamatnak fontos pillére a béke, ami válságba került. Az unió történetében többször voltak válságidőszakok, amelyek miatt "újra kellett terveznie magát"; akárcsak napjainkban. Koller Boglárka, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja azt mondta: az Európai Unió csak akkor képes kezelni a kihívásokat, ha a régi és új tagállamok egyenrangúan képviselik érdekeiket. Az integráció egy lelki összetartó erő és a demokratikus egyenjogúság alapja. Koltay András, az NKE rektora szerint az Európai Unió szimbolikus születésnapján fontos emlékezni az európai egységesítés alapjaira, amely a nemzeti kultúrák és identitás megőrzését, valamint a közös európai kultúra megvédését jelentik. Ezen a napon emlékezni kell a nemzeti sajátosságok, a nemzetállamok szuverenitása megőrzésének fontosságára – fogalmazott a rektor, aki szerint a kar feladata az is, hogy ezt a gondolatot adja tovább, és öntudatos, vitaképes, hazájukat szerető polgárokat képezzen.

Az Európai Unió történelmi kihívások előtt áll, a jövőről vita zajlik. Problémát jelent, hogy ezek a viták érzelmek által vezéreltté váltak, és Európa-ellenesnek bélyegezik azokat, akik nem a "mainstreamet" képviselik. Azonban az ettől eltérő gondolatok még európaiak - mutatott rá a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint Magyarország célja, hogy Európa erős és sikeres legyen, elvégre kivitelünk közel 80 százaléka oda irányul. A sikerhez vezető úton viták vannak: Magyarország például elutasítja az európai egyesült államok koncepcióját, és minden olyan javaslatot, amely központosítást tervez. A miniszter hét pontban foglalta össze, mi szükséges az erős Európai Unióhoz. Szijjártó Péter szerint engedni kell a belső versenyt, amihez meg kell tartani a nemzeti adórendszereket, az adóharmonizációra való törekvéseket pedig el kell utasítani. Mindez adóemeléssel járna azokban az országokban, ahol nem képesek csökkenteni a versenyhátrányt. A miniszter második pontja: visszaadni az európai emberek biztonságát. Szijjártó Péter szerint világossá vált, hogy az európai migrációs politika kudarcot vallott, párhuzamos társadalmak jöttek létre, az elmúlt évek terrortámadásait pedig bevándorló hátterű személyek követték el. A migrációt nem menedzselni, hanem megállítani kell, a demográfiai és munkaerőpiaci kihívásokra pedig nemzeti válaszokat kell adni. A miniszter szerint a következő hét éves költségvetésről szóló vita kapcsán le kell számolni azzal, hogy a Közép-Európába érkező uniós források adományok. Magyarország ugyanis jogosult ezekre, piacainak megnyitásával teljesítette kötelezettségeit. A nyugati vállalatok óriási profitra tesznek szert nálunk és a Közép-Európába érkező források 70 százaléka profit formájában Nyugat-Európába megy vissza.

A miniszter szerint az európai nemzeteknek tisztelet jár az ide érkezőktől, meg kell őrizni a keresztény kultúrát. Az unió bővítését gyorsítani kell, ezért Magyarország elkötelezett a Nyugat-Balkáni országok integrációja iránt. A következő Európai Bizottságnak vissza kell térnie eredeti feladatához, a szerződések őrének kell lennie, nem pedig politikai testületként kell működnie. Hasonló véleményt fogalmazott meg Trócsányi László igazságügy miniszter is. A szerződések alapján ugyanis a politikai keretek meghatározása az Európa Tanács dolga, a Bizottságnak ezen belül kell maradnia. Az európai egységet ma konföderáció révén próbálják megvalósítani, holott az EU-nak tiszteletben kell tartania a nemzeti sajátosságokat és a nemzeti identitást. „Európa önmagában bonyolult kontinens, nem létezhet csak egyfajta gondolkodás benne" - hangoztatta a miniszter, aki beszélt arról is: az Európa nap legfontosabb üzenete, hogy a bizalom és az egymás iránti tisztelet helyreálljon. Trócsányi László szerint az európai integrációt a versenyképesség szolgálja majd a jövőben, de ezt nem szabad túlszabályozni. Jelenleg ugyanis romlanak a versenyképesség mutatói: az Unió 28 tagállamának GDP-je a globális GDP közel 30 százalékáról 21,8 százalékára csökkent, a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások az EU átlagában még mindig a kitűzött GDP 3 százalék alatt vannak, a világ tíz legnagyobb cége között pedig egyetlen európai sincs.

A NETK napján a „Kar Kiváló oktatója” címet Szente-Varga Mónika oktatási dékánhelyettes vehette át.

A témáról bővebben a Bonum Publicum májusi számában olvashatnak.

 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes  


Címkék: NETK kari nap