Oroszország és stratégiai környezete

A konfliktusok és az együttműködés fogalmi kettőssége jól tükrözik Magyarország és Európa viszonyulását Oroszországhoz – hangzott el az Oroszország és stratégiai környezete konferencián, amelyet a Stefánia Palotában rendeztek. A kétnapos esemény szervezésében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is támogatást nyújtott.

Oroszország hatalmi érdekei nyomán nem mondott le az európai erőszíntér befolyásolásáról, ám az energiahordozók, mezőgazdaság és más területek Magyarországot hozzákötik a nagyhatalomhoz. Böröndi Gábor altábornagy szerint ez jól alátámasztja a konferencia kettős fogalomkörének, a konfliktus és a kooperáció gondolatiságának mélyebb megértését. A Magyar Honvédség Parancsnokságának parancsnokhelyettese megnyitójában arról is beszélt: a Krím-félsziget orosz annektálása nem maradt reagálás nélkül a NATO részéről, az elrettentést szolgáló intézkedésekhez a szervezet tagjaként Magyarország is csatlakozott. A főtiszt szerint a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program az elrettentő erő fejlesztését hordozza magában, ám emellett fontos megérteni a diplomácia kérdéseit is. Koller Boglárka, az NKE Nemzetközi és Európa Tanulmányok Kar dékánja úgy fogalmazott: Oroszország és stratégiai környezetének jobb megértése a világ és az európai politika legfontosabb kérdése. A dékán utalt a rendszerváltás 30., NATO tagságunk 20., és teljes jogú Európai Uniós tagságunk 15. idei hármas évfordulójára, amelyek mérföldkövek a magyar külpolitika számára és magukban hordozzák hazánk Európához és Oroszországhoz fűződő viszonyát is. Az ukrán konfliktus nyomán hozott szankciók kapcsán politikusoknak szokták feltenni a kérdést: Oroszország továbbra is stratégiai partner, vagy fenyegetés Európa biztonsága és stabilitása szempontjából? „A 2010-es évek eleje óta Putyin új Oroszországával küszködik Európa” – fogalmazott a dékán, aki szerint ezért van állandóan napirenden az orosz kérdés Európában. A kétpólusú világrend összeomlása után ugyanis Oroszország a nemzetközi közösség elkötelezett tagjaként igyekezett elfogadtatni magát, ám mindez Putyin harmadik újraválasztása után fordulatot hozott. Az olyan biztonságpolitikai kihívásokat, mint Oroszország fegyveres konfliktusai, csak súlyosbítják például az energiafüggőség kérdései és nem látszik, hogyan tud ezekre hatékony választ adni az Európai Unió.

Nem könnyű elhelyezni Oroszországot a folyamatosan változó nemzetközi rendben, hiszen egy többpólusú világrend felé tartunk, amelyet még nem értünk el teljesen – erről Tálas Péter, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője beszélt. Az Egyesült Államok pénzügyi-katonai ereje ugyanis jelenleg még nagyon erős. A kutató a többszereplős világrendben sem tart hagyományos fegyveres konfliktusoktól. Gazdasági, kibertérbeli és ideológiai összetűzések azonban lehetnek. Oroszország nemzetközi rendben való elhelyezését demográfiai, gazdasági és diplomáciai jellemzőin keresztül érzékeltette Tálas Péter. A demográfia szempontjából Oroszországra is jellemző a lakosság elöregedése: az ország lélekszáma 2030-ig az ENSZ becslései szerint 3,5 millióval, mások szerint akár 20 millióval is csökkenhet. Az NKE kutatója szerint a gazdaság teljesítménye elmarad attól, amit egy nagyhatalomtól várnánk: vásárlóerőparitáson számolva a világ 6-7. legnagyobb gazdasága. Oroszország ugyan ma még energetikai nagyhatalomnak számít, de ez a szerepe is gyengül.

Oroszország nagyhatalmi törekvései a diplomáciában is megmutatkoznak. Suha György, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa szerint ennek bizonyítékai a tiszteletbeli konzulok, akiket stratégiailag fontos földrajzi térségekbe neveznek ki. Oroszország 110 tiszteletbeli konzult nevezett ki, akik tevékenységét a legmagasabb szinteken ismerik el. Gyakran oligarcha hátterű üzletemberekről van szó, akik szinte hálózatszerűen működnek, tevékenységük a profi diplomácia felé mozdul el. Szintén érdekes kérdés Oroszország és az Európai Unió viszonya. Molnár Anna, az NKE Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék vezetője előadásában kiemelte: Oroszország számára az EU egy nem elhanyagolható, de hanyatló szomszéd, viszonyukban a 2014-es ukrán válság volt a töréspont. A kutató szerint a két tömörülés kapcsolatát mind a mai napig a kölcsönös bizalmatlanság, valamint a gazdasági egymásrautaltság hatja át. A konferencián szót ejtettek még Oroszország ellentmondásos gazdasági fejlődéséről, kül – és biztonságpolitikájáról, de a hibrid hadviselés fejlődéséről is az ukrajnai tapasztalatok alapján.

 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes


Címkék: SVKK Oroszország