Autonómia és önrendelkezés a Balkánon

Harmadik alkalommal tartottak Balkán-konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A rendezvény célja, hogy átfogó képet nyújtson az elmúlt 30 év változásairól, valamint bemutassa, hogy ennek milyen jogi, politikai, társadalmi, gazdasági és egyéb következményei voltak a térségre nézve.  

„Míg Magyarországon az idei év több szempontból is ünneplésre méltó, addig délen rossz emlékeket idéznek fel az évfordulók. 30 éve volt Slobodan Milošević tartományi autonómia visszavonása, valamint 20 éve kezdődött a koszovói háború” – mondta köszöntőjében Rada Péter, a NETK dékánhelyettese. A konferencia lehetőséget ad a senior kutatók mellett a balkáni érdeklődéssel rendelkező alap- és mesterszakos hallgatóknak is arra, hogy kifejthessék gondolataikat a kutatási területeiken.

Az első szekció témája a jogértelmezés és érvényesítés volt a Balkánon. Lattmann Tamás előadásában az autonómiát, az önrendelkezési jogot és az állami szuverenitást vizsgálta a változatlan jogi fogalmak és a változó politikai tér vonatkozásában. „Jugoszlávia szétesése az államiság, az államelismerés és az államutódlás területén egyszerre jelentett kihívásokat” – hangzott el. A nemzetközi jogász szerint a tartományok 1989-es visszavonása alapvetően belső jogi kérdést jelentett, gyenge nemzetközi jogi kapcsolódással. Az előadásban szó volt a Badinter-bizottság észrevételeiről és csekély politikai hatásáról is. „Az 1999-es NATO-beavatkozás után kialakult helyzet és Koszovó-elszakadása is az államiság kérdéseit veti fel” – jegyezte meg Lattmann Tamás.

„A személyi elvű kulturális autonómiák Közép- és Délkelet Európában” címmel tartott előadást Dobos Balázs. A kommunista örökség nagyfokú továbbélése és a nemzetállami modell dominanciája ellenére jellemző a terület országaira, hogy a közintézményeket széles körben a többségi nemzetek szinte kizárólagos tulajdonként kezelik. „A Balkánon döntően személyi alapon hívott életre autonómiát a jugoszláv előzményekre építve Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Montenegró” – fejtette ki az Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa. A szekció témái szorosan kapcsolódtak egymáshoz. Szabó Zsolt előadásában a nyugat-balkáni államok közjogi kihívásait elemezte. Az ÁKK Alkotmányjogi Intézetének tudományos főmunkatársa három téma köré szervezte kutatását, mely az alkotmányozás, az etnokrácia és a hatalommegosztás kérdéskörét vizsgálta.

Az európaizációval és a feltételességgel, valamint a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködést mutatta be a Nyugat-Balkán posztkonfliktusos államaiban Lőrinczné Bencze Edit. A Kodolányi János Főiskola Humánfejlesztési Tanulmányok Tanszék vezetője ismertette a hágai székhelyű Nemzetközi Törvényszék létrejöttét és jellemzőit. „A Nyugat-Balkán államainak a Törvényszékkel való együttműködése az Európai Unió előcsatlakozási, politikai feltételeinek kulcsfontosságú megnyilvánulási formája és egyben az Unió nyugat-balkáni külpolitikájának fő eleme” – fogalmazott. Elhangzott az is, hogy ez a Közösség egyedülálló és példa nélküli előcsatlakozási mechanizmusa, tekintettel arra, hogy kizárólagosan a Nyugat-Balkán régióra korlátozódik és példaként szolgál arra, hogy miként működik az Unió feltételessége a térségben.

A további előadások az identitás és függés, a hatalmi érdekek és az állami működési zavarok következményeire fókuszáltak a Balkánon. A szekciókban elhangzott előadásokat rövid viták követték.

A témáról bővebben a Bonum Publicum magazin májusi számában olvashatnak.

 

Szöveg: Juhász Katalin

Fotó: Szilágyi Dénes