A brexit és az európai integráció

„Nincs egyetlen komoly közgazdasági érv sem a brexit mellett”- mondta el Halmai Péter akadémikus, az NKE egyetemi tanára a Világgazdasági Tudományos Tanács szerdai ülésén. A Magyar Tudományos Akadémián rendezett szakmai tanácskozáson elhangzott az is, hogy a britek kiválásának eltérő mértékben ugyan, de súlyos következményei lehetnek az uniós tagállamok gazdaságára is.

Napról napra változik a helyzet a brexit ügyében, így Török Ádám szerint a folyamatokról is nehéz pontos képet festeni. A Világgazdasági Tudományos Tanács elnöke elmondta, hogy lezárt  történetről azért sem beszélhetünk, mert még az sem világos, a lezárásnak milyen esélyei vannak. „Egy abszurd helyzetről van szó, amelyben a szándékok és a folyamatok nagyon nehezen követhetőek”- fogalmazott előadásában Palánkai Tibor, az MTA rendes tagja. A Budapesti Corvinus Egyetem professzora elmondta, hogy a 90-es évektől felerősödő európai integrációs folyamat jelentős alkalmazkodásra kényszerítette a résztvevő országok gazdaságát. A tagországok egy részében, mint például Görögországban vagy a mediterrán államokban a belső gazdaság nem volt képes megfelelően idomulni az integrációs szabályokhoz. A britek esetében pedig elsősorban politikai alkalmazkodásbeli problémákról beszélhetünk. „Az Egyesült Királyság esetében kialakult egy olyan belső politikai struktúra, amelyben az alternatívát a baloldali vagy a jobboldali populizmus jelenti” - fogalmazott Palánkai Tibor, aki szerint a briteknél nincs egy olyan politikai erő, amely az integrációs alkalmazkodás irányába tudná elvinni a folyamatokat. Az akadémikus szólt arról is, hogy az integráció miatt Nagy-Britannia számára a kontinentális jogrendszerhez való alkalmazkodás sem könnyű feladat, amelyben az EU nagyobb rugalmasságot is tanúsíthatott volna. A professzor úgy látja, hogy a britek számára minden kilépési alternatíva rosszabb megoldást jelent, mint a teljes körű tagság megtartása.   

„Egy nagy jogi problémahalmazt is ráöntött a brexit a brit alkotmányos rendszerre és az EU-ra is” – mondta előadásában Martonyi János. A volt külügyminiszter szerint a britek soha nem érezték igazán jól magukat az EU-ban, ugyanakkor az egységes piac létrehozásában például jelentős szerepet játszottak. A Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa elmondta, hogy a brexit folyamata mára már nagyon leszűkítette a lehetőségek körét, de még mindig van remény az ésszerű kompromisszumra, hogy lehetőleg ne a legrosszabb megoldás érvényesüljön. „Ennek ugyanis beláthatatlanul súlyos következményei lennének elsősorban a brit gazdaságra, de eltérő mértékben az uniós tagállamokra is”- fogalmazott Martonyi János.

Halmai Péter akadémikus szerint a 90-es évektől megfigyelhető mélyülő integrációs folyamatokra a differenciáltság is jellemző volt, így Nagy-Britannia számos területen más jogállásra tett szert, mint a többi tagállam. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora a többi között a britek schengeni övezetből való kimaradását említette példaként. Szerinte az nagy kérdés, hogy a brexit az európai integráció rendszeréből való teljes „kihullást” hozza magával a britek számára, vagy „csak” a differenciált integráció rendszerében való mozgást jelenti majd. A szakember elmondta, hogy a közgazdaságtudomány az elmúlt években számos aspektusból vizsgálta ezt a kérdést. Ezek egy része egyértelműen alátámasztja, hogy a britek milyen sokat nyertek az uniós tagsággal: például a beáramló külföldi tőke jelentős növekedése is alapvetően ennek köszönhető. A kutatások másik része arra is rávilágít, hogy 2006 óta a brit gazdasági növekedésnek közel a fele valamilyen módon összekapcsolható a külföldi munkaerő beáramlásával. Halmai Péter szerint nincs komoly közgazdasági érv a brexit mellett, ezt egyetlen kutatás sem támasztja alá. Ugyanakkor az előrejelzések szerint az EU-ból való kilépés következtében mintegy 10 százalékos GDP veszteséget könyvelhetnek el a britek, így minden egyes háztartás évente átlagban 7-8 ezer fontot veszíthetne, ami egyfajta brexit-adónak is felfogható. „Az irracionális gazdasági érvek ellenére a brexit úgy győzhetett, hogy a populista politika tematizálta a kérdést és felhasználta azt saját céljaira. A tudomány felelőssége abban a legnagyobb, hogy a tényeket és a valós folyamatokat megismertesse a közvéleménnyel is” – tette hozzá Halmai Péter.

Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense arról beszélt, hogy a britek 2010-től folyamatosan vizsgálták az integrációs lehetőségeiket. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy szinte minden területen jónak ítélhető az uniós tagságuk. A szakember szerint a brexitről való népszavazásnak eleve nem lett volna szabad megtörténnie. A közvetlen demokrácia megjelenése az angol alkotmányos rendszerben ugyanis a parlamenti szuverenitás korlátozásával jár. Gálik Zoltán utalt arra is, hogy a népszavazás eredménye összefügg a 2014-es európai parlamenti választásokkal, ahol a kilépéspárti UKIP szerezte meg a legtöbb szavazatot. Az egyetemi docens úgy látja, hogy a brexit-tárgyalásokon a jövőbeli kapcsolatokról kellett volna inkább beszélni.

A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin májusi számában olvashatnak.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes