Elköteleződés a NATO felé

„A 70 éves NATO olyan, mint egy nagy család. Vannak nézeteltérések és viták, de mégis összetartanak a tagállamok” – nyitotta meg a Magyarország NATO-csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából rendezett panelbeszélgetést Rada Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott eseményen előadást tartott David Kostelancik, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének követtanácsosa is.

A rendezvényen elhangzott, hogy több évfordulót is ünneplünk idén: 30 éve volt a rendszerváltás, 20 éve csatlakoztunk a NATO-hoz és 15 éve vagyunk az Európai Unió tagjai. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 1999. március 12-e óta Magyarország biztonságának egyik sarokköve. David Kostelancik előadásában a magyar csatlakozást megelőző időkre emlékezett vissza. Elmondta, hogy 1997-ben három tagországot (Magyarország, Lengyelország és Csehország) hívtak meg a szervezetbe, bár összesen 12 jelölt versengett a tagságért. A diplomata szerint a csatlakozni kívánó országok keményen dolgoztak azért, hogy megfeleljenek a taggá válás kritériumainak. Ebben az időben, a bővítéssel párhuzamosan zajlott a koszovói konfliktus, amire a NATO-nak is reagálnia kellett. „Amerika komoly szempontként kezelte Oroszország véleményét a csatlakozásról, de nem állt annak útjába. 1997-ben Jelcin és Clinton elnökök Helsinkiben találkoztak, ahol megvitatták a bővítést” – tette hozzá David Kostelancik. A NATO-orosz párbeszéd ezek után is folyamatosan bővült, célként pedig a bizalom megteremtését tűzték ki a rendszeres konzultációkon keresztül. Az új tagok befogadására való felkészülés mellett éppen 1999-re készült el a NATO új stratégiája is. „Az egyik első szavazási élményem a NATO-referendum volt” – mondta el Kumin Ferenc. A KKM Európai és Amerikai Kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára szerint a csatlakozási folyamat nem volt könnyű, ráadásul jelen volt még Koszovó kérdése is. „Komoly stratégiai döntések meghozatalára volt szükség ebben az időszakban. A légtér átengedésével még pozitívabbá vált Magyarország megítélése, és egyfajta közös elköteleződés kezdte jellemezni a missziók vonatkozásában az amerikai-magyar kapcsolatokat” – hangsúlyozta Kumin Ferenc.

A gazdasági együttműködést tekintve sikeres évtizedeket tudhat maga mögött a két ország. A politikai kapcsolat is jó, melyet Mike Pompeo amerikai külügyminiszter februári látogatása bizonyít. „Egy ilyen magas rangú látogatás szimbolikus jelentéssel is bír” – jegyezte meg Kumin Ferenc, aki hangsúlyozta, hogy az amerikai figyelem „visszatér” Európára és a keleti térségre. Mindkét fél tesz a jó kapcsolat fenntartása érdekében, Magyarország például elkötelezett a bűvös 2% teljesítésében. Ezt a célt szolgálja a Zrínyi 2026 fejlesztési program is.

Kérdésre válaszolva David Kostelancik a NATO mint politikai és katonai szövetség legnagyobb érdemének a közös értékek képviseletét, a kollektív védelmet és a kooperatív biztonságot nevezte, valamint azt, hogy a szervezet a tagállamok közös hangjaként is megszólal, például a nukleáris fegyverek kérdésében. Kumin Ferenc egy szóval fogalmazta meg a NATO legjelentősebb érdemét, ami nem más, mint a béke.

 

Szöveg: Juhász Katalin

Fotó: Szilágyi Dénes