Biztonságpolitikai kihívások az euro-atlanti térségben

Magyarország NATO-hoz való csatlakozásának hátteréről is kaphattak információkat azok az érdeklődők, akik részt vettek a Nemzetközi és Európai Szalon rendezvénysorozat soron következő eseményén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar és a Nemzetközi és Európai Szakkollégium közös rendezvényén Sztáray Péter, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára és Szenes Zoltán, a Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék professzora fogalmazta meg a véleményét a témában. 

Az eseményt Rada Péter, a NETK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese nyitotta meg, majd Sztáray Péter államtitkár tartott előadást. „A szeptember 11-ei terrortámadásokkal kapcsolatban Amerikában gyakran megkérdezik, hogy ki mit csinált azon a napon. Tekintettel a NATO csatlakozás 20. évfordulójára, én azt kérdezném, hogy Önök mit csináltak 1999. március 12-én?” – tette fel a kérdést a dékánhelyettes. Sztáray Péter, aki akkoriban a NATO képviseleten dolgozott, mint beosztott diplomata, elmondása szerint ez a 20 évvel ezelőtti nap az egyik legfontosabb esemény volt Magyarország történelmében. „Sohasem gondoltam volna, hogy egyszer eljön ez a nap is” – emlékezett vissza az államtitkár, aki szerint hazánk előtt reálisan nem is állt más lehetőség a Varsói Szerződés felbomlása után. Sztáray Péter kitért Magyarország NATO-csatlakozásának hátterére is. „A magyar politikai elitben teljes egyetértés volt az euro-atlanti integráció kérdésében” – jegyezte meg. Elhangzott, hogy Magyarország külpolitikailag évtizedekig elszigetelt volt és a Varsói Szerződés elhagyásával az orosz kötődés megszűnt. „Az 1997-es madridi csúcson kapott meghívást hazánk a politikai-katonai szövetségbe, ekkor kezdődött meg a kormányzati kampány a NATO-csatlakozás népszerűsítése érdekében, amelyben természetesen az ellenzék is részt vett” - fejtette ki Sztáray Péter. A csatlakozásról szóló népszavazáson kevesebb mint 50%-os volt a részvételi arány és a szavazók közel 85,3%-a támogatta a csatlakozást. Az államtitkár a NATO történetének mérföldkövei közé sorolta a bipoláris rend felbomlása mellett a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat és a Krím-félsziget 2013-es orosz annektálását. Az államtitkár szerint a 2013-as ukrán válság időszakában kezdődött meg a „NATO új reneszánsza”.  

Szenes Zoltán szólt a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia és a davosi Világgazdasági Fórum eseményeiről. „Hatalmas a küzdelem a Nyugat és a feltörekvő keleti országok között” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy a multilateralizmust, a hadsereget és a transzatlanti kapcsolatokat kell erősíteni. Elhangzott, hogy Magyarország egyáltalán nem tekinthető potyautasnak a NATO-ban, hiszen mind a költségek, a befizetések, a vállalások, az elköteleződések és a képességek szempontjából is jól teljesít hazánk. „A fejlesztésekre költendő 20%-ot már elértük, sőt meg is haladtuk már. A NATO-missziókban 900-1000 katonánk vesz részt” – emelte ki a professzor, aki szerint a magyar katonák megítélése rendkívül jó a NATO-n belül is. Az előadáson szó volt még a többi között az EU-NATO kapcsolatokról, Törökország kérdéséről, az európai hadsereg lehetőségeiről, valamint az amerikai-magyar védelmi megállapodásról is.

 

Szöveg: Juhász Katalin

Fotó: Szilágyi Dénes