Európai választások, európai választók

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar a Szavazni fogok kampánnyal együttműködve rendezte meg az Európai választások, európai választók: Magyarország és a 2019-es európai választások című előadását. A téma rendkívül aktuális, hisz 2019-ben ismét lehetősége nyílik a tagországok állampolgárainak, hogy közvetlenül válasszák meg a képviselőket. A Szavazni fogok kampányt szavazási részvételre való ösztönzés céljával indította az Európai Parlament, amely az Európai Unió közvetlenül választott 751 képviselőjéből álló jogalkotó intézmény. Az uniós tagállamok népességükkel arányban rendelkeznek mandátumokkal, a képviselők nem nemzetiségük, hanem politikai hovatartozásuk alapján alkotnak frakciókat. A képviselők 8 képviselőcsoportra, 25 bizottságra és 44 küldöttségre oszlanak fel. Elnöke az olasz származású Antonio Tajani. A soron következő választásokra 2019. május 23. és 26. között fog sor kerülni. A választások során a magyar polgárok országos pártlistákra szavaznak, mandátumot az a párt kaphat, amelyik több szavazatot kapott, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5%-a. 

Elsőként a Szavazni fogok kampánnyal kapcsolatban hallhattak információkat a résztvevők. Akár önkéntesként is részt lehet venni a program munkájában, hisz így még szélesebb körökhöz eljuthat a szavazás jelentősége. „Egyre több kihívással találják szembe magukat az európaiak, többet kell foglalkoznunk a migráció, a klímaváltozás, a munkanélküliség és az adatvédelem kérdésével” – emelte ki Klebercz Tímea, a kampány munkatársa, s mindenkit a szavazáson való részvételre buzdított. 

Szénai Márta, a TNS Kantar Hoffmann senior elemzője Magyarország uniós csatlakozásától hozott statisztikákat az európai választások részvételi arányát illetően. Vizsgálta az uniós tagság népszerűségét. „A véleményjavulás okai elsősorban gazdasági jellegűek: a magyar állampolgárok szerint az EU új munkalehetőségeket nyújt, a tagság gazdasági növekedéshez vezet, valamint hozzájárul a demokráciához” – hangsúlyozta a kutató. A megkérdezettek 61% maradna az EU-ban, 17% szavazna a kilépésre, a maradék 22% pedig egyelőre nem tudná eldönteni. A statisztikák alapján az Európai Parlamentről alkotott képe a lakosságnak viszonylag semlegesnek mondható. Az európai parlamenti választások időpontjával elég sokan tisztában voltak Magyarországon, ami meglepő eredménynek számít.

Az előadásokat követően egy panelbeszélgetésre került sor, melynek résztvevője volt Koller Boglárka, a NETK dékánja, Arató Krisztina, az ELTE-ÁJK PTI intézetigazgató-helyettese, Lővei Andrea, az Európai Parlament Kapcsolattartói Irodájának vezetője volt. A magyar uniós attitűdökkel foglalkozó konferenciabeszélgetést Varga András, az Európa Tanulmányok Tanszék munkatársa moderálta. Koller Boglárka szerint a magyar társadalom egészen jól informált az Európai Uniós ügyeket illetően, ráadásul évről-évre javuló tendencia tapasztalható. Ez viszont nem feltétlenül jelenti a magas részvételi arányt. „A bizalmi adatokat tekintve rosszabb képet láthatunk” – fejtette ki a dékán. A bizalomvesztés egyrészt a többszintű válságoknak köszönhető, komoly törés következett be 2008 és 2010 között, melynek hatása még napjainkban is érzékelhető. Lővei Andrea elmondta, hogy közelebb kell hozni az uniós intézményeket az állampolgárokhoz, hisz sokan azért nem mennek el szavazni, mert nincsenek pontosan tisztában azzal, hogy miért és mire szavaznak. „A választói magatartást rengeteg tényező befolyásolja, például az is, hogy van-e más választás ugyanazon a napon. Ekkor ugyanis magasabb részvételi arány tapasztalható. Ha egy héten belül két szavazásra kell elmenniük a polgároknak, akkor az uniós választás másodlagossá és akár kihagyhatóvá is válik” – fejtette ki az irodavezető. A 2014-es európai választásokkal egyidőben Magyarországon országgyűlési választások is voltak. „Nehéz és komplex kérdés, hogy válságban miért nő az Európai Unió támogatottsága” – jegyezte meg Arató Krisztina. A 2008-as pénzügyi válság hullámait még ma is tapasztaljuk, emellett számos egyéb kihívással szembesül az unió. Néhányat említve: a migráció kérdése, a Brexit és az euroszkepticizmus. A brit kilépést követően a 27 tagország egyben maradása a fő cél. 

Az Európai Parlament 751 mandátumából a 2019-es választásokat követően már csak 705 lesz. A szavazási részvétel azért fontos, hogy minél több európai polgárt bevonjanak a demokráciába, ezért a panelbeszélgetésben résztvevők a szavazásra ösztönözték a jelenlévőket.

 

Szöveg: Juhász Katalin

Fotó: Szilágyi Dénes