Fókuszban Jeruzsálem nemzetközi helyzete

Jelenleg még nem láthatjuk egyértelműen a politikai hatását annak, hogy az Egyesült Államok tavaly elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának - hangzott el azon a rendezvényen, amelyet az NKE -n tartott az Ostrakon Szakkollégium, a DOSZ Hadtudományi Osztály és a Nemzetközi Jogi Tudományos Diákkör. Az eseményen Lattmann Tamás nemzetközi jogász, az NKE oktatója mondta el gondolatait a témában.

Tavaly decemberben jelentette be az amerikai elnök, hogy elismerik Jeruzsálemet Izrael fővárosaként és hamarosan a nagykövetségüket is odaköltöztetik Tel-Avivból. Utóbbira idén májusban sor is került. Az új képviselet egyelőre ideiglenes helyen van, hamarosan új épül kelet- és nyugat-Jeruzsálem határán. Az amerikai diplomáciai képviseletet az elnök lánya és egyben fehérházi tanácsadója, Ivanka Trump leplezte le. A bejelentést és a nagykövetség megnyitását számos kritika érte az elmúlt hónapokban, amit jól jelez az is, hogy az európai országok többsége bojkottálta a nagykövetség átadó ünnepségét, mert nem értenek egyet az egyoldalú amerikai lépéssel, ami szerintük véget vet az 1993 óta húzódó békefolyamatnak. Lattman Tamás egyetemi docens szerint a nagy visszhangot kiváltó bejelentés tényleges politikai hatását jelenleg nem látjuk előre, azaz nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy hibás lépés volt-e. A nemzetközi jogász előadásában felelevenítette Jeruzsálem 1945 utáni történetét, amelyet végig az izraeli-palesztin ellentét határozott meg. Az európai államok jelentős része mindig kiegyensúlyozott viszonyt próbált fenntartani mindkét féllel, míg az Egyesült Államok igazán nem tudott soha semleges maradni annak ellenére, hogy évtizedekig ők sem ismerték el hivatalosan Jeruzsálemet Izrael fővárosának. A nemzetközi jogban egyébként sincs elismerési kötelezettség, ezt egyértelműen egy politikai aktusként lehet értelmezni. Az előadáson elhangzott, hogy 1947-ben született meg egy terv Jeruzsálem felosztására, amely szerint egy nemzetközi városként működhetett volna a település. Ez a terv azonban hamar dugába dőlt, hiszen az 1948-as első arab-izraeli háború után már nem volt igazi esély az elfogadására. Izrael számára különösen nem volt ez elfogadható megoldás, így 1949-ben kikiáltották, majd 1980-ban alaptörvénybe is foglalták, hogy Jeruzsálem az ország osztatlan fővárosa. Még ebben az évben azonban két ENSZ BT-határozat is született arról, hogy Izrael önmagában nem gyakorolhat kizárólagos fennhatóságot Jeruzsálem felett. Ezeket a határozatokat az Egyesült Államok sem vétózta meg, az amerikaiak tartózkodtak a szavazásnál. Izrael azonban később sem vette figyelembe ezeket a határozatokat. Donald Trump amerikai elnök tavalyi bejelentésével új helyzetet teremtett, hiszen évtizedek után egy sokak szerint merész és veszélyes lépésre szánta el magát Jeruzsálem elismerésével. Lattmann Tamás szerint is sok veszélyt rejt magában ez a folyamat, de érdemes még néhány évet várni arra, hogy igazán láthassuk annak hatását. Az előadáson a szakember szólt az európai álláspontról is. Elhangzott, hogy tavaly az Európai Tanács végül nem fogadott el közös nyilatkozatot az amerikai lépés elítélésről, mivel nem volt meg a teljes konszenzus a tagállamok között. „A kérdés ezzel tehát tagállami hatáskörben maradt és így a magyar kormánynak is megvan a lehetősége a szuverén pozíció megtartására”- fogalmazott a docens. Lattmann Tamás hozzátette azt is, hogy Magyarország egyelőre nem tervezi nagykövetségének áthelyezését Jeruzsálembe. Ugyanakkor annak lehet jelzésértéke, hogy az amerikai nagykövetség megnyitása alkalmából rendezett fogadáson az EU-ból csak négy tagállam, köztük Magyarország képviseltette magát.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes