Elrettentés vagy védelem?

A júliusi brüsszeli NATO-csúcs értékelése

Szakértői workshopot szervezett a NETK 2018. szeptember 20-án délután a biztonsági szövetség júliusi csúcstalálkozójáról, ahol a keleti és déli stratégiai fenyegetésekkel, illetve a NATO és EU együttműködéssel foglalkoztak a tagországok állam- és kormányfői. A NATO tanulmányok c. tantárgy oktatásáért 2015-től a NETK felelős, ezért a Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék évente szervez egy-két rendezvényt (konferencia, szeminárium, vita), hogy a hallgatók tájékozódni tudjanak a legfrissebb, nagy jelentőségű NATO eseményekről.

A szakmai rendezvényen előadó volt Domján László vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikai főosztályának vezetője (a csúcs egyik magyar résztvevője), Dr. Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, valamint Dr. Szenes Zoltán egyetemi tanár. A workshopot Dr. Rada Péter egyetemi docens, nemzetközi és tudományos dékánhelyettes moderálta. 

Az előadók koordinált megközelítésben vezették fel a témát. Domján tábornok, aki az elmúlt év végéig Magyarország NATO és EU katonai képviselője volt Brüsszelben, ismertette a csúcshoz vezető utat, a találkozó legfontosabb eredményeit, a magyar vonatkozású kérdéseket. Wagner Péter az Egyesült Államok NATO politikáját elemezte, különös tekintettel Trump elnök brüsszeli szereplésére. Szenes professzor a csúcstalálkozó katonai eredményeit és jelentőségét értékelte. A beszámolók után az előadók egymás témaköreire reflektáltak, majd a 80 fős hallgatóság kérdései alapján folyt a kétórás diskurzus.

A beszélgetésből és a vitából egyértelművé vált, hogy a brüsszeli csúcs a korábbi határozatok (NATO készenléti akcióterv) megvalósítását szolgálta, miközben az Észak-atlanti Tanács új döntéseket is hozott. A NATO készenléti kezdeményezés, új hadműveleti parancsnokságok létrehozása (Norfolk, Egyesült Államok; Ulm, Németország), a stratégiai mobilitás javítása EU finanszírozásban a szövetség védelmének erősítését és a minimális elrettentést szolgálta.  A katonai készenlét fontosságának érdekes megvilágítást adott a közelmúltban, Oroszországban, megtartott 300 ezer fős nagygyakorlat, amelynek fényében a NATO erősítések nagyon szerénynek tűnnek. A legnagyobb érdeklődést a hallgatóságban a trumpi NATO politika váltotta ki, amelynek elemzése azonnal a nagypolitikai arénába helyezte a transzatlanti szervezetet. A részvevők élénken érdeklődtek Magyarország NATO teljesítménye iránt, amely a hagyományos kiváló missziós hozzájárulás után a védelmi finanszírozás területén is javulóban van. A Kormány 2017-ben elindította a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési programot, amitől az ország védelmi képességének erősítését várja. Végül a workshop most sem tudott kitérni egy aktuális politikai kérdés elől, hogy mennyire tud a NATO segíteni az ukrán-magyar kapcsolatok javításában (Az apropót a beregszászi magyar állampolgári eskütétel adta). Az előadók világossá tették, hogy a két ország közötti problémák megoldásába a szövetség hivatalosan nem szokott beavatkozni, de egyes tagországok informálisan segíthetnek a közvetítésben (mint pl. az Egyesült Államok). Kiderült azonban az is, hogy Magyarország az észak-atlanti szövetséget is felhasználja Ukrajna magyar kisebbséget hátrányosan érintő politikájának megváltoztatására a NATO-Ukrajna Bizottság üléseinek folyamatos vétójával. A NATO iránt érdeklődő „atlantista” diákok legközelebb a Parlament őszi NATO konferenciáján vehetnek részt.

Szöveg: Dr. Szenes Zoltán  

 


Címkék: workshop NATO