EU Public Policy Entrepreneurship Jean Monnet Záró-Workshop

2018. június 20-án rendezték meg a Jean Monnet Modul for European Public Policy hároméves (2015-2018) projekt záró-workshopját a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karán.

„Az Európai Unió támogatásával végrehajtott projektben több nemzetközi konferenciát szerveztünk, két angol nyelvű mesterkurzust fejlesztettünk és indítottunk, továbbá számos – a témához kapcsolódó – publikációt jelentettünk meg – mondta Dr. habil. Koller Boglárka a projekt során elvégzett munkájukról. A NETK dékánja hangsúlyozta, a modul az első lépés volt ahhoz, hogy egy Jean Monnet Centre of Excellence-t, vagyis egy kiválósági központot hozhassanak létre az egyetemen.

Bevezetőjét követő előadásában Koller Boglárka elmondta, hogy az Európai Unió milyen kihívásokkal nézett szembe az elmúlt tíz évben. Elsőként az EU többszintű válságát mutatta be a Lisszaboni Szerződés nehézkes ratifikációját követően. A 2008-ban Európába is begyűrűző világgazdasági válság jelentősen erősítette az EU-tól való elfordulást az európai országokban. Világosan láthatóvá vált, hogy a gazdasági és a szociális modellek hibái a krízis részelemeinek tekinthetők. Az Európai Unió béke narratívája is új értelmezési keretbe került Ukrajna háborús helyzete okán is. „Az Európai Unió megalakulásának kezdetétől fogva az egyik fő célja a béke megőrzése, és a háború elkerülése” - hangsúlyozta a dékán.  „A menekültválság megoldatlansága, valamint az Európa nagyvárosaiban bekövetkezett terrorcselekmények is negatív hatással voltak az európaiak közösségi azonosságtudatára” - tette hozzá. Mint mondta, a tagállamok megosztottak a válságmenedzsment mikéntje tekintetében, mindemellett Európának az új évezredben az euroszkepticizmus és a populizmus kihívásaival is szembe kellett néznie, az utóbbi években jelentős változások következtek be az Unió külső környezetében is. A végbement folyamatok hatással voltak az uniós identitásra az állampolgárok körében. A EU elsődleges feladata az identitásválságot megoldani, és az uniós állampolgárok közös identitását erősíteni - jelentette ki Koller Boglárka..

Dr. Székely Zoltán r. őrnagy követte a hároméves Jean Monnet projekt részleteit, valamint az uniós kutatásfejlesztési programok logikáját, általános jellemzőit ismertette. Kiemelte, hogy a kutatások stratégiailag az 1+2 elvet követik, azaz az Unió általánosságban 1 részt biztosít támogatásként, a fennmaradó részeket egyéb forrásból kell biztosítania a pályázónak. A Jean Monnet Modul mellett több uniós közszolgálati kutatás zajlik egyetemi kutatók részvételével, például a határrendészet munkáját segítő innovatív IBorderCtrl, mely 9 ország és 13 partner részvételével történik.

A program részeként Dr. habil. Molnár Anna ismertette az Európai Unió külpolitikáját. A NETK tanszékvezető egyetemi docense Jose Manuel Barroso – az Európai Bizottság egykori elnökének – szavait idézve közelítette meg ezt a rendkívül szerteágazó kérdéskört: ,,az Európai Unió külpolitikája során a tagországok nem veszítik el függetlenségüket, hanem megosztják azt.”  Mint mondta, az Európai Unió klasszikus értelemben nem tekinthető nagyhatalomnak, és ez meglátszik a külpolitikáján is.

Molnár Anna kiemelte, hogy a tagállamok a béke megőrzését tekintették kulcsfontosságúnak külpolitikai szempontból, melyet jól láthatóvá tesz az a tény, hogy a Maastrichti szerződés 1993-as ratifikálásához képest csak 2017 júniusában hozták létre a közös Európai Védelmi Alapot. Az Unió nagyhatalmi megközelítésével szemben az elemzők úgy vélték, hogy az Európai Unió nemzetközi kapcsolatok tekintetében ún. civil, soft, normatív vagy etikus hatalomként is értelmezhető. Az Unió hozzájárul a béke megőrzéséhez, felelős szervezet és fejlesztési partner. Mindemellett az emberi jogok védelmezője is, krízishelyzetekben humanitárius segítséget nyújt, és az ENSZ-szel karöltve a globális biztonság képviselője. Diplomáciai szerepvállalásával képviseli az európai értékeket. Romano Prodi, az Európai Bizottság egykori elnöke 2000-ben ,,a fenntartható fejlődésért munkálkodó globális civil erőként” definiálta a Szervezetet.

Az EU külpolitikai ún. soft hatalma a bővítési folyamatban érhető tetten, hiszen napjainkban is attraktív szervezet, melyhez további államok szeretnének csatlakozni. A külpolitika normatív oldalát tekintve Barroso még úgy vélte, ,,az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb normatív erő vagyunk a világon.” Az európai értékek közé sorolhatók az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a törvényesség, és az emberi jogok tiszteletben tartása.

Az Unió külpolitikájának egyik fontos eszköze a szomszédságpolitika, keleti és déli irányban is, de kihívások között számos kül- és biztonságpolitikai kockázattal kell szembenézni, mint például az euroszkepticizmus, a háborúk és törékeny államok kérdése, a nemzetközi terrorizmus, a szervezett bűnözés és a közös bevándorlási politika hiánya. E problémák megoldásához az Uniónak szorosan együtt kell működnie a NATO-val is. Az együttműködést segíti, hogy 2016 óta új Globális Stratégiája van az Európai Uniónak, amely pragmatikusabb, mint a korábbi.

Dr. Ördögh Tibor az Unió bővítéspolitikáját mutatta be elsősorban a nyugat-balkáni bővítés alapján. Az NKE NETK Európa-tanulmányok Tanszék adjunktusa kiemelte, hogy a balkáni országok csatlakozása bonyolult kérdéseket vet fel. Elmondta, hogy a csatlakozni kívánó országok közül Törökország már 1964-ben, Montenegro 2008-ban, Szerbia 2009-ben, a Macedón Köztársaság (Észak-Macedónia – a szerkesztők) 2004-ben, Albánia 2009-ben, Bosznia-Hercegovina pedig 2016-ban nyújtotta be a csatlakozási kérelmét. A megnyitott csatlakozási fejezetek közül Törökország tekintetében 16-ból csupán 1-et, Montenegro esetében 30-ból 3-at, Szerbiánál 12-ből 2-őt sikerült lezárni. Macedónia és Albánia tekintetében jelenleg nincsenek megnyitott csatlakozási fejezetek; Koszovó bár érdeklődik a csatlakozás iránt, még hivatalos kérelmet nem nyújtott be.

Kaszap Márton az EU egyik aktuális témájáról, a Brexitről tartott előadást. Az NKE NETK Európa-tanulmányok Tanszék tanársegédje kiemelte, hogy az uniós döntéshozatali mechanizmusok konszenzuson alapulnak, így általában lassabbak, mint a nemzetállamok hasonló folyamatai. „A Brexit esetében a szakértők által megjósolt eseményeknek az ellenkezője történt” - tette hozzá. Mivel Nagy-Britannia álláspontja megosztott, belpolitikai helyzete nem teszi lehetővé, hogy a korábban vizionált lépéseket megtegye. Ezzel szemben az Európai Unió – és különösen Michel Barnier, az EU főtárgyalója – határozottan képviseli az európai érdekeket és álláspontot, különösen az egységes piac tekintetében. A Brexittel kapcsolatos tárgyalások még folyamatban vannak, így az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatának végkimenetelét még nem tudjuk meghatározni.

Utolsó előadóként Catherine Enoredia Odorige ,az NKE PhD hallgatója következett, aki disszertációjának témáját, a német és a magyar – menekülteket segítő – civil szervezetek helyzetét mutatta be. Kutatása során Münchenben és Budapesten vizsgálta az említett szervezeteket, és különböző esettanulmányok segítségével elemezte azokat.

 

Szöveg: Petrovics Anikó és Ondrék József

Fotó: Szilágyi Dénes

 


Címkék: Jean Monnet Modul