Ünnepi megemlékezés az NKE-n

A polgári Magyarország alkotmányos intézményei az áprilisi törvényeknek köszönhetik létüket - hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szent László Kápolnájában, ahol az intézmény munkatársai és hallgatói emlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulójára.

Dr. habil. Schweitzer Gábor ünnepi beszédében felidézte, hogy 1848 első hónapjaiban sorra törtek ki Európában a forradalmak, amelyek érintették a többi között az itáliai városokat, Párizst, Berlint, Prágát, Bécset és Pest-Budát is. Az NKE ÁKK Alkotmányjogi Intézet docense szerint a forradalmak közös vonása volt például az abszolutisztikus hatalomgyakorlás elutasítása vagy az alapvető szabadságjogok követelése. Az európai forradalmak híre komoly visszhangra talált Magyarországon is, ahol március 3-án Kossuth Lajos felirati javaslattal lépett fel az alsótáblán, követelve a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését Magyarországon. Elhangzott, hogy Irinyi József, a Pesti Hírlap munkatársa március 12-ére fogalmazta meg a reformellenzék legfontosabb törekvéseit összefoglaló 12 pont első változatát, ami már jóval túlment az eredeti felirati javaslaton. Ezt szerették volna minél jobban terjeszteni a nép körében, de a folyamatot felgyorsította és némiképp más irányba terelte a március 13-i bécsi forradalom és Metternich kancellár bukásának híre. „Amíg Kossuth Bécsbe utazott a felirati javaslattal, a pesti radikális ifjúság az egyetemi polgársággal karöltve az utcai cselekvés mellett döntött”- fogalmazott Schweitzer Gábor. A docens Petőfi Sándort idézve elmondta, hogy egyetlen nemzetnek sem lehet szabadsága a szabad sajtó nélkül, ami azonban csak az egyik szükséges, de nem elégséges feltétele a szabad társadalomnak. „A Nemzeti Dal mellett a 12 pont volt az első cenzúramentes sajtótermék”- fogalmazott, majd hozzátette, hogy a 12 pont azokat a követeléseket foglalta össze, amelyek nélkül szabadelvű polgári állam és szabad társadalom aligha létezne. Véleménye szerint ez a polgári átalakulás manifesztuma volt, amely irányt mutatott, programot adott és célokat jelölt ki. Az egyetemi docens a történések közül kiemelte a pozsonyi országgyűlés által megalkotott áprilisi törvényeket, amellyel alkotmányos formába öntötték a forradalmi Pest-Buda követeléseit. Ezzel avítt feudális intézmények egész sorát törölték el, új alapokra helyezték a törvényhozást, a központi és helyi közigazgatást és alapvető fontosságú szabadságjogokat tettek a jogrendszer részévé. „A polgári Magyarország alkotmányos intézményei az áprilisi törvényeknek köszönhetik létüket”- fogalmazott Schweitzer Gábor.

Az ünnepi beszédet követően az egyetem hallgatói és a Ludovika tánckar közös ünnepi műsorát tekinthették meg a jelenlévők. A műsort Koltay Gábor Balázs Béla-díjas érdemes művész állította össze.

Az ünnepi alkalomra jelent meg az Államkutatási és Fejlesztési Intézet, valamint a Dialóg Campus Kiadó gondozásában a Széchényi István születésének 225. évfordulójára rendezett emlékév Ludovika Szabadegyetem előadásaiból szerkesztett tanulmánykötet is.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes