Az Európai Unió jövőjéről nemzeti keretek között lehet dönteni

„Alapfelvetés, hogy az Európai Unió jövőjéről folyó vitát nemzeti keretek között lehet megfogalmazni, feldolgozni és eredményt levonva képviselni” - mondta Dr. Kovács Zoltán a Nemzetközi és Európai Szalon első rendezvényén. Az Európai Unió jövője: Az EU és Magyarország kapcsolata címmel tartott előadásán a kormányszóvivő kiemelte, hogy ennek a képviseletnek nem egy olyan európai intézményben kell megvalósulnia, ahol „megfoghatatlanok a kontúrok”, hanem a véleményük szerint a legfőbb legitimációval rendelkező testületben, az Európai Tanácsban.

Dr. Rada Péter köszöntőjében elmondta, hogy az esemény az alapítás előtt álló Nemzetközi és Európa-tanulmányok Szakkollégiummal közösen valósul meg. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese célként jelölte meg, hogy előadás-sorozataikban olyan elméleti és gyakorlati szakembereket hívjanak meg, akikkel érdemes találkozni.

Kovács Zoltán - aki az elmúlt 25 évben oktatóként és kutatóként is tevékenykedett - elmondta, hogy Magyarországnak meg kell nyilvánulnia az Európai Unió jövőjét illető kérdésben. „Magyarország hangja ma méretéhez és befolyásához képest is jobban hallatszik”- emelte ki. Ugyanakkor hozzátette, hogy a feladat és szerepkör túlnő az országon. Mint mondta, abból tudunk kiindulni, hogy mi magunk mit kell, hogy tegyünk az előttünk álló kihívások és problémák fényében.

Az Európai Unió alapvető problémájaként és a jövőjére vonatkozó legnagyobb kihívásként magát a szupranacionális szervet nevezte meg. „Az EU-nak a legnagyobb problémája önmaga”- mondta. Kiemelte, hogy az elmúlt 2-2,5 évben az Európai Unió jövőjéről szóló vitákból is kiderült, hogy a szerv egyre inkább megszegi a maga által hozott szabályokat. „Abba a helyzetbe kormányozza magát, hogy a létező kereteket sem tartja be; ettől elrugaszkodva szeretne megfogalmazni magának jövőképet, amely végkimenetele nem meghatározható.”

Az integráció kezdetét jelentő 1950-es és 1960-as évek eseményeire visszatekintve kihangsúlyozta, hogy a második világháború után az elsődleges célkitűzés az volt, hogy az Európában évszázadok óta dúló és az egész világ dinamikáját meghatározó háborút megszűntessék. „Békét akartak teremteni abban a hatalmi állapotban, amit egy ötpólusú világ befolyásolt”- fogalmazott. Kifejtette, hogy a közeg, amelyben az Európai Unió alapját lefektették és megfogalmazták, az EU hatalmi rendszer kezelésének és békés állapotba helyezésének a megvalósítását is jelentette. „Ebben az értelemben az Európai Unió a küldetését beteljesítette, mégis ebből fakadnak a problémái is”- hívta fel rá a figyelmet.

Kihangsúlyozta azt is, hogy az Európai Unió története nem intézménytörténet, hanem integrációtörténet, egy folyamat története. Ugyan intézményekkel állunk szemben, azzal szembesülünk, hogy az 1950-es években elindított, megállíthatatlannak tervezett integrációs folyamat szerint tevékenykednek az EU intézményei. „Ezen keresztül megragadható az unió működése, jövője és problémája is”- mondta. Hozzátette, hogy az Európai Unió jelenlegi tevékenysége egyre inkább ellent mond az alapcéljának. Ezen állítást azzal támasztotta alá, hogy nincsenek strukturált keretek, és köztes dokumentumokkal próbálnak tartalmat meghatározni.

Meglátása szerint vissza kell térnie az EU-nak az eredeti integrációs folyamatokban működő döntéshozatalhoz, amely politikai és jogi konszenzusban teremtődött meg. „Vissza kell térni a tradíciókhoz”- fejtette ki. Módszertani alapként jelölte meg a konszenzusos döntéshozatalt, amellyel mindenki egyetért, és amelyet minden tagállam végre is hajt. „Ez a kérdés máskülönben értelmetlen”- jelentette ki.

Az előadást beszélgetés követte, amelynek narrátora Prof. em. Gazdag Ferenc volt. Az NKE NETK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék egyetemi tanára többek között a britek unióból való kilépésének következményeiről; nyugat-kelet és észak-dél ellentétéről; a kohéziós fejlesztési forrásokról és az EU-n belüli eltérő bérek kérdéséről beszélgetett Kovács Zoltánnal. A britek Európai Unióból való távozása kapcsán felmerült a kérdés, hogy az EU költségvetéséből így kieső összeget a kiadások lefaragásával vagy a befizetések növelésével fogják megoldani. "Amikor az európai gazdaságról beszélünk, túldimenzionáljuk az európai források jelentőségét" - mondta a kormányszóvivő. Kifejtette, hogy az Európai Bizottság tett egy olyan javaslatot, hogy duplázzák meg az EU központi költségvetését. „Ez a bürokrácia és a belső, ellenőrizhetetlen mechanizmusok finanszírozását jelentené” - fogalmazott. A kohéziós források kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarországnak a versenyképessége szempontjából nem érdeke ezekről lemondani. Ugyanakkor hozzátette, hogy hazánk nem csak haszonélvezője ezeknek a forrásoknak, hanem egyben "befizetők is vagyunk". Arra a kérdésre, hogy a kormánynak van-e ráhatása arra, hogy mennyi magyar tisztviselő legyen az EU-ban, akik  autonóm módon képviselik az érdekeinket, Kovács Zoltán elmondta, hogy az NKE feladata az utánpótlásbázis kialakítása, „hogy a magyar érdek magyar szakembereken keresztül mindig ott legyen.”

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes