A vallás szerepe a politika alakításában

A vallás és a politika kapcsolata mindig is fontos alakító tényezője volt a világ és benne Európa történelmének – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete (AKKKI) közös rendezvényén. A tudományos konferencián az előadók az ókortól kezdve napjainkig vizsgálták meg azt, hogy milyen szerepe lehetett a vallásnak a politika alakításában.

Európa identitásának meghatározásában a kereszténység az egyik legfontosabb tényező Koller Boglárka szerint. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) dékánja köszöntőjében az európaiság felől közelítette meg a vallás és a politika kapcsolatát. Elhangzott, hogy az egyes történelmi korok és ideológiák más-más Európa-képet teremtettek. A dékán szerint kontinensünk történelmébe elsősorban a kereszténység történetén keresztül tekinthetünk be. Koller Boglárka szólt arról is, hogy a reformáció tovább tagolta Európa vallási térképét, hiszen egyre többen fordultak el a Róma központú egyháztól és helyezték középpontba gondolkodásukban az Isten és az egyén közvetlenebb kapcsolatát. Ráadásul a reformáció a kapitalizmus kialakulását is segítette, de ebben a klasszikus polgári eszmény szerint nemcsak a haszonszerzés a cél, hanem egyfajta hivatástudat kialakítása, amelyben a becsületesség, a tisztesség, a bizalom és a kompromisszumkészség meghatározó tényező. Koller Boglárka megjegyezte, hogy a modernitás és a felvilágosodás jelentősen átformálta az európai identitástudatot. „A szekularizáció folyamatának következtében az egyének fokozatosan fordultak el a tradicionális vallástól, az egyháztól és annak eszményeitől”- fogalmazott a dékán. Mindezek ellenére az európai társadalmakban a vallás később is fontos tényezője maradt az európai önmeghatározásnak. „A vallási hagyományok egy végtelen kontinuitást képviselnek, amiben vannak hanyatló és fejlődő korszakok is”- tette hozzá a szakember. Koller Boglárka előadásában beszélt arról is, hogy a tömeges migráció hatására egyre erőteljesebben jelenik meg a kereszténység az európai gondolkodásban. Az Európai Unió tagállamainak politikusai, döntéshozói azonban megosztottak a migráció megoldására adott válaszokat tekintve. Az előadásban szó volt az állam és az egyház változó viszonyáról, amelyben kérdésként merülhet fel Koller Boglárka szerint, hogy az egyház mennyire tekinthető manapság legitim politikai szereplőnek. A dékán úgy véli, hogy a vallás, a politika, az európaiság és az identitás kapcsán felmerülő kérdések és az ezekre adott válaszok alapvetően határozzák meg az Európa jövőjéről alkotott elképzeléseinket.

A vallásoknak nagyon fontos alakító szerepük volt és jelenleg is van a Balkán életében. Prof. Dr. Maróth Miklós akadémikus előadásában elmondta, hogy bár nagyon eltérő kultúrával rendelkeznek, de a Balkánon figyelhető meg a legszorosabb kapcsolat muzulmánok és keresztények között. A nemrég Corvin-lánccal is kitüntetett szakember szerint az elmúlt időszakban egyre jelentősebb az iszlám térhódítása a térségben. „Jelenleg is folyik az egykori oszmán birodalom restaurálása, aminek leglátványosabb jelensége a tömeges mecsetépítés, de Szaúd-Arábia is egyre nagyobb befolyással bír a Balkánon”- fogalmazott a professzor. Maróth Miklós ugyanakkor megjegyezte, hogy az iszlám mellett az ortodox kereszténység is meghatározó tényezője a térségre jellemző vallási sokszínűségnek. Ez leginkább az orosz befolyás térnyerésében érhető tetten a szakember szerint.  Az akadémikus hozzátette, hogy a Balkánon élő emberek túlnyomó többségének annyira eltérő a gondolkodása a nyugat-európai szellemiségtől, hogy nehéz kapcsolódási pontokat találni. Ez alól igazából csak Horvátország a kivétel, és erre az országra kellene építeni inkább Európa balkáni politikáját, mint például a szerbekre.    

A római államberendezkedésről és a vallási kapcsolódásokról beszélt előadásában Dr. habil. Takács László. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) tanára elmondta, hogy a rómaiak nagy erénye volt az integrációra való képesség, ennek is köszönhették, hogy egy városállamból birodalommá nőtte ki magát Róma. Elhangzott, hogy a más népek kultúrájával és vallásával kapcsolatos nyitottságuk addig tartott, amíg nem érezték fenyegetve magukat. Ekkor azonban minden lehetséges eszközzel felléptek olyan vallási kultúrákkal szemben is, mint például a kereszténység.  „A római birodalom történetében a vallásnak kulturális, humanizáló szerepe volt, de sokszor politikai céljaik elérése érdekében is használták azt”- fogalmazott a szakember.

A középkorban a vallás maga volt a politika Dr. Szovák Kornél szerint. A PPKE tanára előadásában a politikai teológia szerepét vizsgálta a középkori Európában. A hellénisztikus uralkodókultusz témáját Dr. Munding Márta vette górcső alá. Az AKKKI munkatársa beszédében elmondta, hogy Alexandros uralkodása jelentette a mérföldkövet az uralkodókultusz kifejlődésében, amelynek meghatározó eleme volt az uralkodónak az istenek közé való felemelése.

A szent helyeknek fontos szerepe van Szaúd-Arábia identitásában Dr. habil. N. Rózsa Erzsébet szerint. Az NKE NETK egyetemi docense előadásában szólt arról, hogy mind a mai napig a vallási körök adják a szaúdi uralkodók legitimációját, akik biztosítják az isteni törvények végrehajtását és az iszlám terjesztését. Ennek fontos része a zarándoklat biztosítása is, amely az iszlám öt pillérének az egyike. Elhangzott, hogy manapság „nemzeti kvóták” alapján mintegy 2 millió zarándokot tud fogadni Szaúd-Arábia, de a mekkai Nagy Mecset befogadóképessége maximum egymillió fő.

Az Iszlám Állam jogrendszerét egyfajta sokszínűség jellemzi, hiszen egyetlen muszlim jogi iskolát sem favorizálnak Teklovics Levente szerint. Az AKKKI munkatársa számos érdekességet jegyzett meg a téma kapcsán. Így például szólt arról, hogy a kalifátus kikiáltása után heteken belül megszervezték az Iszlám Állam kormányzatát, amelynek olyan feladatai is vannak, mint például a fatwak kiadása és a tananyagok szerkesztése. Két rendőrségi szerv is működik a területen és vannak helyi illetékességű bíróságok is, amelyek például házassági szerződésekről is tárgyalnak. Szóba került az is, hogy az Iszlám Állam halálbüntetéssel sújtja például az istenkáromlást, a paráználkodást, de korbácsolás jár a nyilvános cigarettázásért is.

A konferencián olyan témákról is szó volt, mint például a konfucianizmus hatása a politikai gondolkodásra, az Európa-gondolat jezsuita gyökerei, vagy a politikai iszlám szerepe Szomáliában.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes