A monetáris unió jövőjéről tanácskoztak

A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) elmélyítéséről, azon belül pedig az euró jövőjéről tartottak tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen „A modern állam gazdasági szerepének legújabb dimenziói” elnevezésű Ludovika Kiemelt Kutatóműhely szervezésében. A téma aktualitását az is erősíti, hogy napokon belül nyilvánosságra kerül az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos javaslatcsomagja, amely a 2020 utáni uniós költségvetés kereteit is tartalmazza majd.

A rendezvényt megnyitó beszédében Prof. Dr. Patyi András elmondta, hogy az európai integráció új lehetőséget nyitott meg az európai nemzetek, így a rendszerváltást követően Magyarország számára is. Elhangzott, hogy a 25 évvel ezelőtt aláírt maastrichti szerződés által létrehozott GMU működése minden európai állampolgárt érint, függetlenül attól, hogy az országa tagja-e az euróövezetnek. Az NKE rektora szólt arról is, hogy az euró 19 európai tagállam mintegy 340 millió polgárának hivatalos fizetőeszköze, bevezetése óta pedig a világ második leggyakrabban használt pénzneme. „A GMU létrehozása számos tekintetben sikertörténet, de nem mindenki tekinti annak, hiszen a gazdasági világválság következményei a monetáris unió hiányosságaira is rámutatnak”- fogalmazott Patyi András, aki szerint új szakpolitikai eszközökre és intézményi változtatásokra van szükség. Éppen ezért a rektor szerint nagyon időszerű a téma tudományos igényességű áttekintése, amely a mostani konferenciának is a feladata.

Prof. Dr. Palánkai Tibor Széchenyi-díjas magyar közgazdász szerint az Európai Unió fordulóponthoz érkezett és újra kell gondolni a jövőjét. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja úgy véli, hogy „az európai integrációs öltönyt, így az eurót is alapvetően az alapító hat országra szabták” és a felzárkózó régiók, így Közép-Európa sem tud ezeknek a követelményeknek könnyen megfelelni. Palánkai Tibor a többsebességes Európa vízióját nem tartja elvetendő ötletnek, ha abban biztosítani lehet, hogy „a végén mindenki ugyanoda érkezzen meg, még ha időnként az útvonalat módosítani is kell majd”. Az akadémikus a monetáris unió mélyítése kapcsán a nagyfokú nemzeti felelősséget is hangsúlyozta. „Azokban az időszakokban, amikor a tagországok olcsóbb pénzhez juthatnak, akkor azt a termelékenységük fejlesztésére kellene használniuk”- fogalmazott.  

A Gazdasági Monetáris Unió jelenlegi rendszere nem nevezhető fenntarthatónak Prof. Dr. Halmai Péter akadémikus szerint. A kutatóműhely vezetője elmondta, hogy a GMU működését olyan tényezők nehezítették meg a világgazdasági válság után, mint például a fiskális fegyelem hiánya, amelyet korábban elfedett az euró bevezetése utáni kamat konvergencia. Ezt a kevésbé fejlett államok egyfajta „égi mannaként” kezelték, ahelyett hogy strukturális átalakításokra fordították volna. A gazdasági válságból az Egyesült Államok gyorsabban kilábalt, mint Európa, ahol az államadósságok válsága is megfigyelhető volt a periférián lévő országokban, amelyekben a folyó fizetési mérleg hiánya jelentősen megemelkedett, majd a kiigazítások után csökkent. A problémák kezelésének egyik fontos szereplője volt az Európai Központi Bank, amelynek az intézkedései a nulla közeli kamatlábak megjelenéséhez vezettek. Elhangzott, hogy 2012-től merült fel az igény a rendszerszintű reformokra, a teljes gazdasági és monetáris unió megvalósításának az igényével. Halmai Péter szerint nagy kérdés, hogy milyen utat választ most Európa: a felelősség vagy a szolidaritás kap-e nagyobb hangsúlyt, tehát visszatér-e az EU a maastricht-i szerződés szigorú rendszeréhez, vagy az eddiginél rugalmasabb szabályokkal találnak majd kockázat-megosztási lehetőségeket. „A két megoldási lehetőség egyfajta szintézisére kell törekedni, amelyet az Európai Bizottság is megcélzott idén májusban, az EU pénzügyi helyzetének jövőjéről szóló vitaanyagában”- tette hozzá az akadémikus. Ezek a javaslatok a többi között a pénzügyi, a gazdasági és fiskális unió fejlesztését, az intézmények és a kormányzás erősítését helyezik előtérbe.

A bizottsági vitaanyag főbb részleteiről is beszélt előadásában Dr. Iara Anna. Az Európai Bizottság főtitkárságának munkatársa elmondta, hogy ez olyan elemeket tartalmaz, mint például az európai stabilitási mechanizmus átalakítása európai valutaalappá, stratégia alkotása a nem teljesítő hitelek csökkentésére, megállapodás az európai betétbiztosítási rendszerről, vagy az európai felügyeleti hatóságok felülvizsgálata. Magyarország számára is fontos része lehet a javaslatcsomagnak, hogy az EU az euróövezethez való csatlakozáshoz pénzügyi segítséget is nyújthat a tagállamoknak, de az nem lesz kötelező érvényű. 

A fiskális unió lehetőségéről beszélt előadásában Dr. Benczes István. A Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Intézet igazgatója szerint a közös uniós költségvetés gondolata ma már nem olyan élesen vetődik fel, mint néhány évvel ezelőtt. Szerinte ennek az is az oka, hogy nagyon nehéz lenne például az adózást megfelelően harmonizálni, hiszen nagyon eltérőek ebből a szempontból is az egyes tagállamok rendszerei. De nemcsak az adóztatásban, hanem a bevételek struktúrájában is lényeges különbségek vannak, például a közszféra béreit illetően, valamint a jóléti szolgáltatások tekintetében.

A tudományos konferencián szó volt még a többi között az Európai Bankunió reformjáról, a tőkepiacok helyzetéről, és a fizetési mérlegekkel kapcsolatos összefüggésekről.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes