Workshop az EU és Kína közötti együttműködésről

Az Európai Unió és Kína közötti együttműködésről tartotta legfrissebb rendezvényét a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar november 17-én. A workshopot az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáját vizsgáló Ludovika Kutatócsoport és a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ közös szervezésében rendezték meg a Ludovika Campus főépületének Hunyadi termében.

„Mind az európai, mind a kínai tanulmányok rendkívül fontosak a kar életében”- mondta köszöntőjében Dr. Koller Boglárka. A NETK dékánja hozzátette, Kína fontosságát a már működő Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ, valamint az évente egyre több kínai nyelvet tanuló hallgató jelzi, míg az Európai Unió fontosságát nem más, mint hogy a kar három tanszéke is foglalkozik az unió különböző aspektusaival. Dr. Koller Boglárka zárásként hangsúlyozta, hogy a változó világunkban az EU és Kína kapcsolatai is terítéken vannak, így különösen fontos ezek kutatása a jövőre nézve.

A dékáni köszöntőt követően Dr. Jeremy Garlick, a prágai egyetem nemzetközileg is elismert Kína kutatójának vitaindító előadásával folytatódott a workshop. Dr. Garlick szerint, ha csak a gazdasági kapcsolatokat nézzük, akkor a felszínen az EU és Kína kapcsolata egy igazi szerelmi történetnek tűnhet. A két nagy partner nem tud létezni egymás nélkül. Azonban a helyzet ennél sokkal bonyolultabb, ahogy ezt az előadó is felvázolta. Nagy kiegyensúlyozatlanság jellemzi a gazdasági kapcsolatokat az import és az export különbségei miatt. Egyedül Németország az egyetlen állam az öreg kontinensen, amely legalább egyenlő arányban importál és exportál is az ázsiai országba, szemben a többi európai állammal, amelyeknek nagy exportdeficitjük van. Előadása fő részében pedig ismertette Dr. Garlick az elméletét, miszerint öt fontos tényező hátráltatja Európát és Kínát abban, hogy a gazdasági kapcsolataik szorosabbra fűzzék. Elsőként ezek közül a nagy földrajzi távolságot, majd másodiknak egymás meg nem értését említette az előadó. Harmadikként a kölcsönös bizalmatlanságot – amely különösen a szerzői jogok tiszteletben tartásánál sarkosodik ki – majd utolsó előttiként a politikai bizonytalanságot említette Dr. Garlick. Végezetül pedig a befektetések kérdéskörét emelte ki ötödig indokként, amely általában a megígért, de nem megvalósított kínai befektetések miatt szül bizonytalanságot Európában. Zárásként kiemelte dr. Jeremy Garlick, hogy az európai-kínai kapcsolatokon csak egymás tiszteletével és oktatással lehet javítani. Minél többet tud a két kultúra egymásról, annál gördülékenyebbek lesznek a kapcsolatok és ezért is fontos a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon végzett oktatói munka.

A vitaindító előadást követően a workshop első szekciójával folytatódott a rendezvény, amelyet Dr. Matura Tamás, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének egyetemi tanársegédje moderált. Első előadóként ebben a panelban Dr. Valentin Katrandjiev, a Bolgár Diplomáciai Intézet kutatója fejtette ki nézeteit az EU-Kínai kapcsolatok geopolitikai dimenziójáról. Dr. Katrandjiev történelmi idősíkra helyezte előadását, és egészen a XIII. századik visszanyúlva mutatta be a kapcsolatok alakulását. Előadásában a prosperáló középkori időkön át, a konfliktusokkal teli gyarmatosítási próbálkozásokig, és végül a XX. század turbulens kínai eseményeiig vezette le a történéseket. Végezetül pedig ő is kitért arra, hogy az európai politikai bizonytalanság negatívan hat a kétoldalú kapcsolatokra, és Európában minél előbb meg kell oldania a saját problémáit, hogy Kínával szemben egységesen léphessen fel, mint kereskedelmi partner.

A délelőtti szekció harmadik előadójaként pedig Kusai Sándor, egykori pekingi nagykövet osztotta meg gondolatait a kérdéskörről. A több mint 30 évet átölelő diplomáciai tapasztalataira alapozva megerősítette, hogy az Európai Unió egy válaszút előtt áll. A BREXIT, majd az osztrák és a cseh választások is problémákat világítottak meg, amelyeket kezelni kell. Szerinte az EU-nak csupán néhány éve van ezeknek a problémáknak a megoldására, az integráció felújítására és szorosabbá tételére addig, amíg túlzottan le nem marad a globális versenyben. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy bár Kína helyzete látszólag könnyebbnek tűnik, ők is válaszút előtt állnak, hiszen egy bizonyos szintű fejlettséget elértek, és ha nem vezetnek be reformokat, akkor stagnálással kell szembenézniük. Tehát közös tényezők még ezen a téren is felismerhetők a két nagy partner közt, és az egymással szembeni viszonyukban is fontos, hogy minél előbb megválaszolják a kérdéseket. „Humorosan megfogalmazva, a kérdés az, hogy a „vén Európa” fel tudja-e venni a versenyt a modernizált pandákkal” - zárta gondolatait Kusai Sándor.

A második szekciót Krajczár Gyula újságíró előadása nyitotta a kínai centralizációról és ennek hatásáról a kétoldalú kapcsolatokra. Őt követte Dr. Matura Tamás előadása, ami pedig elsősorban a Kínai Kommunista Párt XIX. kongresszusáról és természetesen Hszi Csin-ping személyéről szólt. „Ha egy diából állna a prezentációm, akkor az egész egyszerűen egy kép lenne Hszi Csin-pingről” - hangsúlyozta a Kínai Népköztársaság elnökének fontosságát. Az előadó kitért a Hszi Csin-ping utódáról felállított különböző elméletekre és mindezek fontosságára a kétoldalú kapcsolatokban.

A workshop utolsó előadója Takács Zsolt volt, aki kizárólag gazdasági szempontból közelítette meg a kínai-EU-s kapcsolatokat, a felvásárlásokat és cégösszeolvadásokat is vizsgáló prezentációjában. Kiemelte, hogy befektetések terén egyértelműen az európai fél áll jobban, hiszen különösen a nagy német autóipari óriások jelentősége Kínában, de azért a keleti állam is próbálkozik stratégiailag fontos cégekhez jutni Európában. Előadása során kiemelte a Wanhua-Borsod Chem vegyipari csoport létrejöttét is.

Az eseményt, ahogy a kutatócsoport munkáját is a „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” (KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001) program keretein belül finanszírozták.

 

Szöveg: Ondrék József

Fotó: Szilágyi Dénes