A tudományos diákköri dolgozat készítésének formai követelményei


A tudományos diákköri dolgozat formai követelményei az NKE Tanulmányi és Vizsgaszabályzatával és az NKE Kiadói útmutatójával összhangban a következők:


1.             A tudományos diákköri dolgozatot számítógépen, szövegszerkesztővel kell elkészíteni, „Times New Roman” betűtípus használatával.

2.             A tudományos diákköri dolgozat elkészítése során az oldalak beállításait az alábbi rendben kell előkészíteni:

–                egy oldal: átlagosan 30-32 sor;

–                egy sor: átlagosan 60-62 leütés;

–                margó:                

§    bal szélen: 2,5 cm,

§    jobb szélen: 2,5 cm,

§    alul és felül: 2,5 cm;

–                sortávolság: 1,5;

–                oldalszámok: jobb oldalon lent;

–                a lapoknak csak egyik oldalára kerül szöveg.

3.      A fejezetek tagolása (címek megjelenítése):

1.       Félkövér, 12-es betűnagyság, nagybetű, ÁLLÓ

1.1.    Félkövér, 12-es betűméret,

1.1.1. Normál, 12-es betűméret, a dőlt szöveg aláhúzva

1.1.1.1.  Normál, 12-es betűméret, dőlt szöveg

4.      A dolgozat minimum oldalszáma: angol nyelvű pályamű esetén 18 oldal, magyar nyelvű pályamű esetén 30 oldal. A dolgozat maximum oldalszáma: angol nyelvű pályamű esetén 40 oldal, magyar nyelvű pályamű esetén 100 oldal


5.      Az ITDK-n valamennyi, a korábbi kiírásban szereplő 20 000 karakteres terjedelmet teljesítő pályamunka részt vehet. Azonban OTDK nevezési jogosultságot csak olyan dolgozat szerezhet, amely megfelel az OTDK terjedelmi kritériumainak. Az ITDK-n helyezést csak olyan dolgozat szerezhet, amelyik megfelel az OTDK nevezési kritériumainak; ez rendelkezés a különdíjak odaítélésére nem vonatkozik. Az OTDK nevezési kritériumait minden esetben azon szekció kritériumai alapján kell megítélni, amelyre a hallgató a dolgozatot nevezni kívánja.


6.             A tudományos diákköri dolgozat javasolt felépítése a következő:

Tartalomjegyzék

Bevezető rész:

·                a témaválasztás indokolása;

·                a téma helye, szerepe, kapcsolódásai, jelentősége, aktualitása;

·                a célkitűzések megfogalmazása;

·                módszertan és főbb források/ irodalom

·                a munka gyakorlati alkalmazásának lehetséges esetei – amennyiben ilyen van.

  Fő rész (fejezetenként):

·                problémafelvetés;

·                elemző, vizsgáló munka;

·                következtetések levonása;

·                konkrét ajánlások megfogalmazása.

  Befejező rész:

·                a téma rövid összegzése, a lényeg kiemelése;

·                a hallgató saját magának tulajdonított eredményei

·                indokolt esetben utalás a jövőbeni változásokra;

·                szükséges esetben utalás a kidolgozó témával kapcsolatos jövőbeni szándékaira (továbbgondozza, továbbfejleszti, stb.).

Feldolgozott irodalom

Mellékletek

Mellékletek sorszáma és felsorolása egy lapon, majd ezt követően a mellékletek.

Pl.:    1. sz. melléklet: A jogrendszer felosztásának vázlata

 

2. sz. melléklet: Angolszász jogrendszer a világ országaiban

7.             Minden, a tudományos diákköri dolgozat megalkotásához felhasznált szakirodalom szellemi termék, amely a szerző tulajdonát képezi, és amit a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény véd. A más műből történő idézés során be kell tartani a szerzői jog védelmére vonatkozó, az idézés jellegére elfogadott általános szabályokat. Az idézés során a szó szerinti idézetek aránya nem haladhatja meg a dolgozat szövegének 15 %-át. Az idézett műre történő hivatkozás szó szerinti és nem szó szerinti idézés esetén is kötelező.

8.             A tudományos diákköri dolgozatban mind a szó szerinti idézetek, mind a tartalmi idézés (parafrázis) forrását minden esetben külön lábjegyzetben jelölni kell. A jelölésnek tartalmaznia kell a forrásmű oldalszámát is, illetve jogszabály esetén a konkrét bekezdést, pontot stb. A szövegben a szó szerinti idézetek kezdetét és végét az idézőjelek használatával egyértelműen jelölni kell.

9.             Az irodalomjegyzéknek minden forrásművet tartalmaznia kell, amelyből szó szerinti vagy tartalmi idézés történt a szövegben. A forrásművek jelölésének pontosnak, teljesnek és egységesnek kell lennie. A forrásművek felsorolásánál az alfabetikus sorrendet kell követni, indokolt esetben csoportosítva azokat (pl. szerzői művek, jogszabályok, adatbázisok). (Az irodalomjegyzékben és a lábjegyzetekben szereplő hivatkozások formai követelményeit lásd alább.)


Hivatkozások jelölése irodalomjegyzékben, lábjegyzetben


Önálló mű:

SZERZŐ Neve: Mű címe, Kiadó neve, Kiadás helye, megjelenés évszáma.

pl.: Robert GRAYSMITH: Zodiac, Berkley, New York, 1976, 13. oldal


Tanulmánykötetben megjelent írás:

SZERZŐ Neve: Tanulmány címe. Kötet címe, szerk. SZERKESZTŐ Neve, Kiadó neve, Kiadás helye, évszám.

pl.: KATONA Tibor: Gondolatok a hazugságvizsgálatról az Emberi Jogok Európai Egyezményének tükrében. Ünnepi kötet Dr. Cséka Ervin professzor 90. születésnapjára, szerk. JUHÁSZ Zsuzsanna, NAGY Ferenc, FANTOLY Zsanett, SZEK Juhász Gyula, Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2012.

Ewout H. MEIJER, Peter J. van KOPPEN: Lie Detectors and the Law: The Use of the Polygraph in Europe. Psychology, crime and law, eds. David CANTER, Rita ZUKAUSKIENÉ, Ashgate, Burlington, 2008.


Folyóiratban megjelent tanulmány:

SZERZŐ Neve: Tanulmány címe, Folyóirat Neve, évfolyam, megjelenés éve/füzetszám, oldalszám.

pl.: KERTÉSZ Imre: A poligráfos vizsgálat helye a büntetőeljárásban II. rész, Főiskolai Figyelő, 2. évf., 1991/1, 20–30. oldal

Laimutis KRAUJALIS, Aleksandr KOVALENKO, Vitas SALDŽIŪNAS: Legal and practical aspects of using the polygraph in the Republic of Lithuania, European Polygraph, 1. évf., 2007/1, 17–23. oldal


Internetes forrás:

SZERZŐ Neve: Tanulmány címe, megjelenés évszáma, oldalszám. Forrás: webcím (letöltés ideje) – Ha nincs megadva évszám és/vagy oldalszám, akkor csak a meglévő információ szerepel.

pl.: Philip TRAEST: Judicial control on the gathering and reliability of technical evidence in a continental criminal justice system, 2011. Forrás: www.isrcl.org/Papers/Traest.pdf (2011. 07. 28.)

Juozas VENCKUS: This site was started to spotlight a polygraph tests usage in Republic of Lithuania, 2011. Forrás: www.polygraph.lt/page2.html (2011. 07. 28.)


Hivatkozás lábjegyzetben:

- Az adott mű első hivatkozásánál a teljes címleírást szerepeltetjük (ugyanúgy, mint az irodalomjegyzékben).

- Ha egy korábbi jegyzetben említett műre hivatkozunk, kiskapitálissal szedve kiírjuk a szerző családnevét, a címet pedig a kurzivált i. m. rövidítéssel helyettesítjük.


pl.: KLANICZAY: i. m., 24.

- A szerző keresztnevét is ki kell írnunk, ha jegyzeteinkben azonos családnevű szerzők műveire hivatkozunk.

- Ha az illető szerzőnek korábban már több művét is idéztük, az i. m. rövidítés előtt a szóban forgó mű címének első szavát (szavait) is meg kell adnunk. A kurzívan szedett csonka címet három pont zárja.


pl.: KLANICZAY: Nicasius Ellebodius..., i. m., 24.

- Ha a közvetlenül megelőzőleg említett lelőhelyre (folyóiratra vagy kötetre) utalunk, akkor az Uo. rövidítést használjuk; szedése kurzív, ha kötetre, és nem kurzív, ha folyóiratra utal, minthogy a megfelelő címet helyettesíti. Közötte és a lapszám között persze vessző áll.


pl.: Uo., 13–14.