Szűkítés



Kiválasztott Címke

workshop

Minden Címke 105


Jelenleg 6 bejegyzés található workshop cimkével

Balkan Refugee Trail workshop

    • fokep
    •  dsc6675 2
    •  dsc6678 2
    •  dsc6689 2
    •  dsc6697 2
  • Előző
  • Következő
2015-ben a Nyugat-Balkán a Nyugat-Európa fele történő migráció legfontosabb csatornája lett, amelyen százezrek haladtak keresztül a jobb élet reményében. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara, illetve a bécsi székhelyű Interkulturelles Zentrum közös rendezvénye azt vizsgálta meg, milyen kihívások elé állította a válság az érintett államokat, és hogy a civil szféra képviselői miként tudták segíteni a gyakran hiányos kormányzati kapacitásokat a humanitárius helyzet javításában. A rendezvényt a NETK részéről Dr. Bóka János nemzetközi dékánhelyettes nyitotta meg, aki leszögezte, hogy a hasonló rendezvények elengedhetetlenek az események jobb megértéséhez. A párbeszéd fontosságát emelte ki Herbert Langthaler, az Asylkoordination Österreich munkatársa is.
 
Dr. Marsai Viktor, az NKE NETK adjunktusa előadásában a közel-keleti és afrikai migrációs útvonalakról és a várható trendekről beszélt, különös tekintettel Líbia jelentőségére. Egeresi Zoltán, az NKE SVKK munkatársa a balkáni államok és Törökország viselkedését elemezte. Végül a panelt Dr. Abdessamad Belhaj, a Migrációkutató Intézet munkatársának előadása zárta, aki a magyar kormányzat reakcióit és stratégiáját ismertette.
 
A második rész panelbeszélgetésében a különféle civil szervezetektől érkezett osztrák, szerb és szlovén vendégek mutatták be az általuk végzett tevékenységet. Egyetértés volt a tekintetben, hogy a civil szervezetek segítsége nélkülözhetetlen volt a válság kezelésében, és hogy számos kormányzat nem volt felkészülve a kialakult krízisre. 
 
A délutáni részben a résztvevők az egyes stratégiai kérdéseket vitatták meg: a fejlesztések szerepét a migráció mérséklésében, a várható trendeket, folyamatokat. Ennek kapcsán a többség borúlátó volt, és bár egyelőre nem számoltak a 2015-öshöz hasonló hullámmal, abban egyetértettek, hogy az Európa felé irányuló migrációs nyomás fenn fog maradni.
 
Szöveg: Marsai Viktor
Fotó: Szilágyi Dénes
Megosztás a Facebook-on


Egyiptom az átalakuló Közel-Keleten

    •  dsc1133 2

A közel-keleti országok államiságának kérdéseivel foglalkozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik, a KÖFOP-programok keretében megalakult kutatócsoportja, amely Egyiptom jelenlegi gazdasági, kulturális, politikai helyzetét mutatta be egy workshop keretében. A rendezvényen elhangzott, hogy hamarosan egy tudományos kötet is megjelenik a témában Gazdik Gyula szerkesztésében.

„Egyiptom nem tud olyan gyenge lenni, hogy ne számítson bármilyen kérdésben, a térségben”- mondta el a rendezvényen N. Rózsa Erzsébet. Az NKE egyetemi docense hozzátette, hogy Egyiptom lakosságának száma megközelíti a 100 millió főt, ami évente 1 millióval emelkedik. A 2011-es arab tavasz óta sok minden változott az országban, a többi között elindult egy jelentősebb gazdasági program is.  „Egyiptomnak nagyon jelentős a kulturális kisugárzása is a térségre”- ezt már Gazdik Gyula mondta. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutató Központ tudományos főmunkatársa szerint olyan jelentős a népességszaporulat az országban, hogy az előrejelzések alapján 2050-ben már 150 millióan is lakhatnak majd a közel-keleti államban. Elhangzott, hogy jelentős gazdasági problémákkal küszködik az ország és a fiatalok helyzete különösen kétségbeejtő, hiszen mintegy 40 százalékuknak nincs munkája és végzettsége sem. „Főleg Felső-Egyiptomban élnek mélyen a szegénységi küszöb alatt az emberek”- fogalmazott Gazdik Gyula. A szakember szerint nagy problémát jelent Egyiptomban a vízellátás kérdése, hiszen a jövőben egy lakosra számítva egyre kevesebb víz jut majd. Ráadásul a korábban megfogalmazott grandiózus tervek közül például az új főváros felépítése egyelőre lekerült a napirendről. A belpolitikai folyamatokról beszélt előadásában Tüske László arab-szakértő. Az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a Muhammad Morszi korábbi elnök, a Muszlim Testvériség jeles képviselője iszlamista fordulatot akart bevezetni az országban, amely azonban nagy ellenállást váltott ki a társadalomban, így állandósult a feszültség az egyes csoportok között. 2013. június végén Egyiptom-szerte nagyarányú tüntetések kezdődtek az elnök és kormányzata ellen. Nem sokkal később az akkori védelmi miniszter, Abd el-Fattáh esz-Szíszi altábornagy a hadsereg nevében 48 órás ultimátumot adott a tüntetők igényeinek kielégítésére. Ezt Morszi visszautasította, így pár nappal később megbuktatták és házi őrizetbe helyezték. Tüske László szerint tulajdonképpen egy puccs történt Egyiptomban.

Gazdik Gyula úgy látja, hogy az amerikaiak támogatása nélkül eleve nem is kerülhetett volna hatalomra Morszi. A szakértő szerint az elnök számára akkor kezdődtek az igazi problémák, amikor az állam mélyebb működéseibe is szeretett volna beavatkozni. Szíszi tábornok, miután hatalomra került, a társadalom euforiája okozta támogatottságot is kihasználva jelentősebb gazdasági programokat indított be. Ilyen volt az új Szuezi-csatorna megépítése, amelyhez tömegesen vásároltak részvényeket az egyiptomiak. A csatornát végül át is adták, de egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel az alacsony olajár miatt nincs kihasználva.

Korábban háborús konfliktussal is fenyegetett, ma már nyugvópontra jutott Etiópia és Egyiptom kapcsolata az afrikai ország Nílusra tervezett Nagy Reneszánsz Gátjának építése miatt. Erről Marsai Viktor, az NKE egyetemi adjunktusa beszélt. Az Afrika-szakértő szerint a 80 százalékos készenléti szinten lévő gát építését az egyiptomiak korábban minden áron szerették volna leállítani, aztán 2015-ben született egy megállapodás Etiópia, Szudán és Egyiptom politikai vezetői között. Elhangzott, hogy ma már Egyiptom is Etiópia stabilitásában érdekelt.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Egyiptom, workshop, 2017

Európaizáció a Balkánon projektindító workshop

    •  dsc8941
    •  dsc8949
  • Előző
  • Következő

Az Európaizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport a Közigazgatás– és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című alprojekt keretében kezdte meg működését, melynek projektindító megbeszélésére 2017. március 31-én került sor.

A workshopon Dr. Ördögh Tibor egyetemi adjunktus, a kutatás vezetője és Dr. habil. Koller Boglárka, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja ismertette a kutatócsoport tagjaival és a közreműködő szakemberekkel a projekt egy évre szóló ambiciózus terveit, valamint annak adminisztratív követelményeit. A kutatásban olyan szakértők működnek közre, akik különböző aspektusból már korábban is foglalkoztak a Nyugat-Balkán térségével.

A kutatócsoport célja, hogy a magyarországi és a nemzetközi kutatókat egy networkben egyesítse, az így megalkotott tudományos produktumokat szakkönyvekben publikálják. Az első tervezett könyv az Európaizáció a Nyugat-Balkánon címet viseli, melynek megjelenése nem csak a térséget kutatók számára lesz izgalmas, hanem újdonságként szolgálhat a Balkánt kevéssé ismerőknek is, továbbá a könyv a felsőoktatás számára tankönyvként is szolgálhat. A résztvevők a megbeszélésen a kötet tartalmi szempontjainak tisztázásáról és egy konferenciára való felkészülésről döntöttek.

Dr. habil. Koller Boglárka kiemelte, annak érdekében, hogy színvonalas munka szülessen, fontos hogy a szerzők közötti munka összehangoltan működjön. A szerkesztők a készülő kötetet egy világos, szerkezetileg jól felépített tudományos munkaként képzelték el. A tanulmánykötet tervezett felépítése szerint megvizsgálja majd a Nyugat-Balkán régiónak és országainak politikai, jogi és gazdasági hátterét, mindezek mellett elméleti hátteret is kíván nyújtani a térség megismeréséhez. Az ezekből levont következtetéseket – országtanulmányonként – minden nyugat-balkáni országra kiterjedően vizsgálják majd részletesen a szerzők. A régió hat országa számára (Albánia, Bosznia–Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Koszovó) példaként szolgáló Horvátországon kívül kitekintés történik majd Törökországra is.

Az országtanulmányok célja, hogy az érintett államok európaizációs folyamatát mutassa be. Az európaizáció olyan, még nem végbement folyamat, amely élénk érdeklődésnek örvend a politikatudomány, a nemzetközi kapcsolatok, valamint a biztonságpolitika területén is. A készülő kötet az európaizáció fogalmi keretével, a demokrácia általános állapotával, a gazdasági felkészültséggel, valamint a biztonságpolitikai aspektusaival is részletekbe menően foglalkozik majd. A teoretikus fejezeteket követik majd az országtanulmányok, amelyek az integráció különböző fokai alapján vizsgálják meg a hat állam európaizációs folyamatát. Ezeken túlmenően a térséget kevéssé ismerő érdeklődők számára a könyv rendelkezik majd egy lexikonnal is, amely a térséghez kapcsolható legfontosabb fogalmi gyűjteményként fog szolgálni.

Szöveg: Braun András

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: workshop, 2017

Magyarországon nem lehet népszavazás az EU-tagságról

    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
  • Előző
  • Következő

Bár a Brexit első körben sokkolta az európai közvéleményt, az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésé pozitív folyamatokat is elindíthat az uniós intézményrendszer működésében, valamint az EU és a tagországok viszonyában - hangzott el az NKE-n tartott kerekasztal-beszélgetésen. A rendezvényen elsősorban jogi, politikai és gazdasági szempontból vizsgálták a szakértők a brit népszavazás következményeit.

Nagy Britanniában június 23-án a lakosság több mint 70 százaléka vett részt azon a népszavazáson, amelyen a többség az unióból való kilépés mellett tette le a voksát.  Prof. Dr. Patyi András szerint a népszavazás jogi természete mind a mai napig rejtve maradt, hiszen a brit jogrendszer nem ismeri a parlamentre kötelező népszavazás intézményét. Magyarul jogi értelemben „csak” véleménynyilvánító népszavazásról beszélhetünk, amelynek eredménye akkor válik „élessé”, ha azt a törvényhozás is elismeri. Az Egyesült Királyságban ugyanis a szuverenitást nem közvetlenül a nép, hanem a kétkamarás parlament és a királynő együttesen gyakorolja. Az NKE rektora szerint okszerűtlen és minden jogi alapot is nélkülöz a mostani brit népszavazás és az októberi magyarországi, kvóta referendumról tartandó voksolás összemosása. A Nemzeti Választási Bizottság elnökeként is dolgozó szakember szerint a magyarországi népszavazás nem szól és nem is szólhat az EU-ból való kilépésről, mivel azt a jelenlegi alaptörvény sem teszi lehetővé.

Nagy Britannia mindig a saját érdekeinek megfelelően használta az uniós tagságból származó előnyöket, ugyanakkor a valutauniónak tudatosan nem lett a tagja- mondta hozzászólásában Dr. Andor László. Magyarország korábbi európai uniós biztosa szerint a britek a többi uniós tagországgal szemben például a pénzügyi piacon vagy a felsőoktatásban tettek szert komoly előnyre, amelyeket azonban az EU-n kívül várhatóan már nem tudnak majd jól kihasználni. A migrációval kapcsolatban elmondta, hogy a brit gazdaság fejlődésében nagyon fontos szerepet játszott a külföldi munkaerő, amely különösen hangsúlyosan jelent meg az egészségügyben és az oktatásban is.

Egy teljesen előkészítetlen, végiggondolatlan folyamat eredménye volt a Brexit Dr. Tálas Péter szerint. Az NKE SVKK igazgatója szerint rövid és középtávon az európai politika legtöbb szereplője számára káros folyamatok indulhatnak be a brit népszavazást követően. A szakember szerint most az a legfontosabb kérdés, hogy milyen lesz az EU és Nagy Britannia viszonya a kiválást követően. Tálas Péter rámutatott arra, hogy a tagországokban elindult az „ötletelés”, de szerinte ezek többsége csak a politikai kommunikáció részét képezik és egyelőre nem várhatóak további kilépések az EU-ból. Ugyanakkor a tagállamok számára kétségtelenül fontos kérdés, hogy a megváltozott viszonyok között mennyire tudják majd befolyásolni az EU jövőjét.

„Ha az európai integrációt egy házasságnak tekintünk, akkor a Brexit mindenképpen egy válást jelent- mondta hozzászólásában Dr. Koller Boglárka. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tanszékvezetője szerint a britek EU-ba való belépése is eleve csak harmadik próbálkozásra sikerült, ugyanakkor a tagság számos előnnyel járt számukra. A kilépés pedig sem nekik, sem az EU-nak nem jó, amit jól mutatnak a gyors pénzpiaci reakciók is. A politikai változások ugyanakkor várhatón lassabban következnek be, ami akár jelentős intézményi reformot is hozhat az európai közösség  életében. Egyelőre azonban még azt sem tudjuk kik fognak tárgyalni a britekkel, hiszen amíg a kilépést nem ratifikálják Nagy Britanniában, addig nincs is miről tárgyalni – tette hozzá az integrációs szakember. Ezt erősítette meg hozzászólásában Dr. Bóka János is. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar docense szerint, ha a kilépésről megszületik a jogi döntés, akkor lehet aktiválni az EU szerződés 50. cikkét. „Mivel az EU történetében ilyenre konkrétan még nem volt precedens, ezért nem is igazából tudjuk, hogy mi lesz, ha alkalmazni kell azt” –jegyezte meg a szakember. Bóka János szerint jogilag helytálló megoldás lehet a Brexit kezelésére, ha Nagy Britannia úgy maradna bent az unióban, hogy az alapszerződések területi hatályát Angliára és Walesre nézve korlátoznák. 

„Egy törvényes népszavazás eredményét, főleg egy ilyen magas részvételi arány mellett, nem lehet elbagatellizálni” – hangsúlyozta Patyi András. Szerinte a brit lakosság számára nem sikerült megfelelően bemutatni az uniós tagságból származó előnyöket és az EU vezetőinek is el kell gondolkozniuk az unió és a tagállamok viszonyán, az intézményrendszer működésén. „Új időszámításnak kell elkezdődnie Brüsszelben is”- hangsúlyozta Patyi András. 

„2008 óta erőteljes az a tendencia az európai politikában, hogy a tagállami vezetők sok olyan kérdésben „tolják rá” az EU-ra  a felelősséget, amelyben nincs is kompetenciája Brüsszelnek” – mondta Tálas Péter. Az igazgató szerint mind a tagállamoknak, mint a központi adminisztrációnak felelőssége van az EU jövőjének alakításában. 

A nemzetközi és a hazai intézményekbe vetett bizalom folyamatos csökkenéséről beszélt Koller Boglárka. Az integrációs szakember szerint ezek a bizalmi indexek soha nem voltak olyan alacsonyak, mint mostanában. Szerinte az EU-nak olyan üzeneteket kell megfogalmazni, amely az átlagpolgár számára is elérhetőek és könnyen értelmezhetőek.

Bóka János arra mutatott rá, hogy a Brexittel kapcsolatos bizonytalanság tovább rontja az integráció helyzetét, ezért fontos lenne a kilépési tárgyalásokat minél előbb megkezdeni. A baj szerinte az, hogy ameddig nem történik meg a britek részéről a kilépés szándékának közlése, a résztvevők nem tárgyalnak a valós jövőbeni lehetőségekről.

Andor László szerint érdemes azt is megvizsgálni, hogy a Brexit miatt kit terhel a politikai felelősség. Úgy véli, hogy a britek nem is az uniós tagság, hanem a londoni pénzügyi-gazdasági elit ellen szavaztak. Mindezt az is alátámasztja, hogy Nagy Britannia az EU egyik legegyenlőtlenebb társadalma, ahol az uniós támogatások eloszlásában is jelentős különbségek voltak. „Hosszabb távon az Európai Uniónak vélhetően a költségvetési politikáját is újra kell majd gondolnia”- tette hozzá a korábbi uniós biztos.

Arra a kérdésre, hogy a Brexit elindíthat-e egy kilépési hullámot Európában, Patyi András azt válaszolta, hogy Magyarországon erre biztosan nem kerülhet sor. Uniós tagságunk ugyanis a bírói fórumokon nemzetközi szerződésnek minősül, továbbá az Alaptörvény is több ponton utal az uniós tagságunkra, azaz a jelenlegi törvények szerint erről nem lehet népszavazást tartani.  Az uniós tagállamok többségében erre lehetőség lenne, de nagyrészt véleménynyilvánító szavazás formájában. Patyi András szerint rossz üzenete van annak, hogy a Brexit eredményének ismeretében külön ült össze tanácskozni az EU hat alapító tagállam, hiszen ez csak erősítheti az euroszkepticizmust Európában.

Tálas Péter úgy látja, hogy az EU akár még előnyt is kovácsolhat a Brexitből, ha abból a megfelelő következtetéseket vonja le. Ugyanakkor hozzátette, hogy a kilépés melletti érvek alapvetően populista jellegűek, és a kommunikáció eszközeként vannak jelen egyes tagállamok politikájában.

Koller Boglárka felidézte azt a jelenetet, amikor a brit kormányfő szinte könnyezve jelentette be a népszavazás végeredményét. Ez azt jelenti, hogy még ő sem számolt a Brexit lehetőségével. A tanszékvezető szerint nem lenne jó, ha az unióban a brit modell érvényesülne a jövőben, ahol az erősebb tagállamok kényük-kedvük szerint válogathatnának a „nagy európai à la carte”-ból. A többsebességes Európa modellje azonban szerinte elfogadható megoldást jelenthet.

Andor László szerint az uniós intézményekbe vetett bizalom folyamatosan csökken, de még mindig magasabb, mint a nemzeti intézmények esetében. Úgy látja, hogy a brit kiválás a maga sok negatív követelményeivel együtt csökkentheti az euroszkepticizmust a kontinensen.  


Szöveg: Szöőr Ádám
Foró: Szilágyi Dénes

Cimkék: Brexit, workshop, 2016

Felelős társadalommal a radikalizáció ellen

    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization_steven lenos
    • preventing violent radicalization_fellegi borbala
    • preventing violent radicalization_kovacs mihaly
    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization
  • Előző
  • Következő

Az erőszakos cselekedetekhez vezető radikalizálódás megelőzésével kapcsolatban tartott munkamegbeszélést a Migrációkutató Intézettel közösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Dr. Tálas Péter, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja az esemény házigazdájaként hangsúlyozta, hogy a hasonló rendezvények azért számítanak kiemelt fontosságúnak, mert az átlagemberhez csak ritkán jutnak el a valós adatok, következésképp a radikalizációval kapcsolatos tudásunk nagy része a szenzációra éhes médiából származik. Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet moderátorként is közreműködő vezető kutatója ugyanakkor hozzátette, hogy a radikalizációs folyamatokkal azért is elengedhetetlen tisztába kerülni, mert azok az utóbbi évek során erősödő tendenciát mutatnak, ideológiától függetlenül.

Európa óriási energiát fordít a radikalizáció jelenségének feltérképezésére és az azt kísérő erőszakos megnyilvánulások visszaszorítására. A szándék ugyanakkor nem csak a kormányok részéről tapasztalható, hanem jelen van a köz-, illetve a civil szférában is. A 2011-ben útjára indított, mintegy kétezer tagot számláló Radicalization Awareness Network ma a téma egyik élharcosának számít. A holland Radar Advies kötelékében a hálózat titkárságán dolgozó Steven Lenos szervezetének mondanivalóját az alábbiakban foglalta össze: a radikalizáció egy olyan folyamat, amely sosem egységes, nincsen iskolapéldája, így hátterében más és más paraméterek húzódnak meg. Az erőszakos cselekmények megelőzése érdekében az egyedi esetekre kell koncentrálni; mindig az egyéni mozgatórugókat kell felkutatni, s azok alapján specifikus válaszokra van szükség. A radikalizáció nem másról, mint a sérülékeny személyiségről, illetve az egyén és az őt körülvevő csoportok felelősségéről szól. A kriminalizáció koncentrált odafigyeléssel sokszor megelőzhető lenne: biztos referenciacsoportok mellett egy válságba került személyiség kisebb valószínűséggel fordul a radikális eszmék felé.

Dr. Fellegi Borbála, a Foresee Kutatócsoport képviselője elmondta, hogy a kis közösségeknek hatványozottan nagy szerep jut a radikalizáció elleni harcban. A család és az iskola elsődleges eszközei lehetnek annak a prevenciónak, amely az odaforduló kommunikációra épül. A párbeszéd ugyanis csak olyan esetben lehet hatékony, amikor biztosított az az értékítéletektől mentes környezet, ahol az útját vesztett egyén értő fülekre, s tanácsokra találhat.

Kovács Mihály ezredes a Belügyminisztérium képviseletében az állami szintű bűnmegelőzésről szóló összefoglalójában szintén egyetértett a felszólalókkal: mint mondta, „a jól működő közösségek gátat szabnak a radikális eszmék terjedésének.” Fontos ugyanakkor azt is látni, hogy az a fajta radikalizálódás, amely az iszlámmal köthető össze, Magyarországon jelenleg még elhanyagolható mértékű. Noha a börtönök nem tartják nyilván a büntetettek vallását, származásuk alapján kevesebb, mint háromszáz elítéltről lehet feltételezni azt, hogy köze lenne a muzulmán valláshoz.  


Szöveg: Pétery Dorottya
Fotó: Szilágyi Dénes

 


Közép-Európa biztonsága szakértői szemmel

    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja (SVKK) 2016. május 20-án rendezte meg „Közép-európai perspektívák” elnevezésű workshop-sorozatának soron következő rendezvényét „From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO” (Newporttól Varsóig - Közép-Európa NATO-hozzájárulásának értékelése) címmel.

„Egy kétéves ciklus zárásához érünk el Varsóban, ahol az előző, newporti NATO-csúcstalálkozón hozott döntések végrehajtásának eredményeit értékelik a tagállamok, ezt tettük meg előzetesen Közép-Európára fókuszálva mi magunk is” – foglalta össze a rendezvény célját Tálas Péter, az SVKK igazgatója. „Jól látható, hogy Lengyelország az elmúlt 15 évben határozott lépeseket tett annak érdekében, hogy Európában középhatalomként jelenjen meg: politikailag hajlandó vezető szerepet vállalni, a nemzetközi válságkezelésben komoly katonai feladatokat vállalt Irakban és Afganisztánban, 2009 óta pedig fegyveres erőinek átfogó modernizációjába kezdett, amely által biztonságteremtővé vált Közép-Európában. Az ukrán válság kitörését követően e törekvéseket igyekeztek kiszélesíteni és elmélyíteni az egész kelet-közép-európai térségben. Fontos látnunk, hogy regionális partnereink az elmúlt években a katonai képességfejlesztés, a romló biztonsági környezethez történő alkalmazkodás terén milyen lépéseket tettek, mert a védelempolitikai együttműködést így tudjuk tovább mélyíteni.”

A harmadik éve zajló szakértői workshop-sorozat aktuális, immár hatodik eseményén ezúttal cseh, észt, lengyel, litván, magyar, román és szlovák biztonságpolitikai szakértők vettek részt. A workshop első részében a walesi NATO-csúcs eseményeire tekintettek vissza a résztvevők. Varga Gergely, az SVKK külső munkatársa előadásában átfogó képet nyújtott az elmúlt évek megváltozott biztonságpolitikai környezetéről és a NATO által a változó körülményekre adott válaszokról, kiemelve a kollektív védelem megújult jelentőségét. Ismertette a walesi csúcstalálkozón hozott legfontosabb döntéseket, illetve ezek végrehajtásának jelenlegi állását szövetségi szinten. Péczeli Anna (SVKK) az európai ballisztikus rakétavédelmi rendszer fejlesztésének legfontosabb aspektusait tekintette át, kiemelve, hogy a rendszer a moszkvai félelmek ellenére sem Oroszország ellen irányul, illetve kitérve az orosz féllel való együttműködés lehetőségeire a rakétavédelem területén. Csizmazia Gábor (NKE NETK) előadásában a visegrádi országok NATO-n belüli szerepét értékelte a walesi csúcstalálkozót követően. A V4-ek – eltérő fenyegetéspercepcióik ellenére – a védelempolitika több területén sikeres együttműködést valósítottak meg az elmúlt években. A visegrádi államok hozzájárulásai közül kiemelhetjük a NATO afganisztáni műveletében (RSM), a Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erőben (VJTF), illetve legláthatóbb elemként a Kelet-Közép-Európa térségében folyamatosan zajló hadgyakorlatokon való részvételt.

A második panel középpontjában a NATO-t érintő aktuális fenyegetések álltak. Kiss Annamária (CENS) a NATO és Oroszország kapcsolatait politikai megközelítésben vizsgálta, többek között azt elemezve, milyen események hatására és hogyan változtak meg Oroszország és a Nyugat egymásról alkotott percepciói az elmúlt években. Berzsenyi Dániel (NKE HDI) a NATO kibervédelmi politikájának és képességeinek fejlődéséről tartott előadást, kiemelve az internet, és ezzel párhuzamosan a kiberbiztonság globális szinten növekvő jelentőségét, illetve kitérve a NATO lehetséges szerepére a tagállamok kibervédelmi erőfeszítéseiben. Szalai Máté (KKI) előadása a NATO „déli szárnyának” – a Földközi-tenger és a Közel-Kelet térségének – fenyegetettségéről adott átfogó képet. A szövetség az ebben a tág térségben zajló, szerkezetileg egymástól eltérő jellegű (például szíriai és líbiai) polgárháborúkon túl hosszú távú instabilitással néz szembe, és ez az összetett helyzet rendkívül jól körülhatárolt célokat és azokon alapuló gyakorlati válaszokat kíván meg a NATO részéről. A ma kihívásai mellett a NATO-nak figyelmet kell fordítani a jövő potenciális fenyegetéseire is, mint például Egyiptom lehetséges destabilizálódása, vagy a klímaváltozás negatív hatásainak erősödése és ezek következményei a térségben - és azon túl.

A workshop harmadik paneljében a közép-európai államok 2014-2016 közötti képességfejlesztési intézkedéseit tekintették át és értékelték a résztvevők; az egyes nemzetek szakértői saját országának nézőpontjából vizsgálták meg a kérdést. Sandra Kaziukonyte a balti államok, Lukasz Kulesa a lengyel, Lukas Dycka a cseh, Marian Majer a szlovák, Mirela Atanasiu a román, Csiki Tamás pedig a magyar nemzeti hozzájárulást értékelte.


Szöveg: Pénzváltó Nikolett
Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: NATO, workshop, 2016