Szűkítés



Kiválasztott Címke

migráció

Minden Címke 100


Jelenleg 2 bejegyzés található migráció cimkével

A párbeszéd nem választás kérdése

    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
  • Előző
  • Következő

“A migrációnak csak a szele csapott meg bennünket, a következő évtizedekben az úgynevezett klímamigránsok megjelenése sokkal nehezebb feladat elé állítja majd Európát” –hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tudományos konferencián. Az NKE és az Anna Lindh alapítvány közös rendezvényén az Euro-Mediterrán térség kihívásait vizsgálták szakemberek a tömeges migráció szemszögéből.  

„A tömeges migrációval kapcsolatos politikai kommunikáció európai szinten is sokszor leegyszerűsítő, amit azért is lenne jó előbb-utóbb túllépni, mert a különböző előrejelzések szerint pár évtizeden belül jelentősen megváltozik a civilizációs-etnikai környezet kontinensünkön”- mondta köszöntőjében Dr. Prőhle Gergely. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint ma már nem a párbeszéd lehetőségéről, hanem annak szükségességéről kell beszélnünk, és a tömeges migráció kezelésével kapcsolatos magyar álláspontot is ennek a figyelembe vételével lenne érdemes alakítani a jövőben. Az államtitkár úgy véli, hogy a felnövő generációk számára lesz igazán égető probléma a migráció, hiszen például az ENSZ előrejelzése szerint a következő 30-40 évben mintegy 80 millió fővel csökken majd az európai lakosság, miközben az afrikai kontinensen mintegy 500 milliós populációs bővülés várható. „Tehát az biztosra vehető, hogy megváltozik az európai kontinens etnikai összetétele, a kérdés az, hogy erre hogyan tudunk felkészülni majd”- hangsúlyozta Prőhle Gergely. Ehhez szerinte olyan európai politikára van szükség, amely a kulturális korlátokat és a demográfiai szükségszerűségeket egyaránt figyelembe veszi.

„A jelenlegi helyzetben a párbeszéd nem választás kérdése, hiszen arra mindenképpen szükség van”- hangsúlyozta beszédében dr. Tálas Péter. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok kar (NETK) dékánja szerint a tömeges migráció kapcsán nagyon erős a politikai kommunikáció és a közbeszéd hatása, pedig a témáról érdemes lenne higgadtabban is beszélni. Tálas Péter úgy látja, hogy a balkáni válsághoz és az arab tavaszhoz hasonlóan, a tömeges migráció kezelése kapcsán is ellentétbe kerültek egymással az értékek és az érdekek. Ráadásul nagyon nehéz hatékony együttműködést létrehozni a kérdésben azért is, mert túl sok szereplője van a szíriai konfliktusnak. Tálas Péter szólt arról is, hogy idáig összesen 4.8 millió ember hagyta el Szíriát, csak tavaly szeptember óta mintegy 800 ezren indultak útnak Európa felé. Bár az EU-Törökország megállapodással kapcsolatban az európai közvélemény egy része elég szkeptikus, jelenleg nincs jobb megoldás ennél. Európában két jelentősen eltérő álláspont alakult ki a migráció kezeléséről, amelyben kompromisszum szükséges a biztonságpolitikai szakértő szerint. Tálas Péter úgy véli, ma már nincs választási lehetősége Európának abban, hogy jöjjön-e migráns a kontinensre, vagy pedig nem. Szerinte, ha Európa a teljes elutasítás mellett voksol, akkor azt leginkább a közép-európai régió sínyli meg hosszú távon. Tálas Péter elmondta: ma azt láthatjuk, hogy lényegében lezárultak a nemzeti határok vagy kerítéssel, vagy fokozott határellenőrzésekkel. Szerinte nem lenne jó, ha ez sokáig így maradna, mivel ez sem jelent igazi megoldást. Hozzátette, hogy Magyarországnak a kvótaügyben hangoztatott teljesen elutasító álláspontja inkább szimbolikus jelentőségű, hiszen a kormány által ebben a témában tervezett népszavazásnak nem lesz jogi következménye. Ez inkább a kormányzás erősítését szolgálja. A dékán a klímamigránsokkal kapcsolatban megjegyezte: ha a mostani helyzetet sem tudja Európa megfelelően kezelni, mi lesz akkor, ha tömegesen indulnak majd meg az emberek az afrikai kontinensről?

A Mediterráneum természeti, környezeti és demográfiai kihívásairól beszélt a rendezvényen Siposné Prof. dr. Kecskeméthy Klára. Az NKE egyetemi tanára a Földközi tenger partján elterülő mediterrán térségről elmondta: 22 ország határolja, a mediterrán klíma, a történelmi maradandóság, valamint a földrajzi változatosság jellemzi. Ez a térség több alkalommal is a világpolitika barométerének bizonyult. Felhívta a figyelmet arra, hogy a térség déli részének országaiban jelentős hőmérséklet emelkedés és ezzel párhuzamosan komoly vízhiány alakult ki az utóbbi évtizedekben. Ez pedig a lakosság szám jelentős növekedésével együtt előrevetíti a klímamigrációt, amelynek során várhatóan egyre többen fognak majd Európa felé elindulni az afrikai kontinensről. A Mediterráneum déli része ezért időzített bombaként viselkedik. Amíg délen növekszik a népességszám, addig északon csökken, és ott elöregedő társadalmak alakulnak ki – tette hozzá a professzor asszony.

„Európa megváltozott biztonsági környezete kapcsán többgenerációs migrációs problémáról beszélhetünk”- ezt már Dr. Kasznár Attila mondta. A nemzetbiztonsági százados szerint a már régóta Európában élő másod-, és harmadgenerációs migránsok radikalizálódása jelenti a legnagyobb veszélyt a terrorfenyegetettség szempontjából. Ezen emberek egy része a tömeges migráció adta lehetőségeket kihasználva, az Iszlám Állam soraiból ellenőrizetlenül jutott vissza Szíriából Európába, hogy részt vegyen különböző terrorakciók megszervezésében és kivitelezésében. A szakember szerint terrorlehárítási szempontból bebizonyosodott, hogy van összefüggés a migráció és a terrorizmus között. Kasznár Attila úgy véli: a szakszolgálatok elsődleges feladata az, hogy megakadályozzák az Európában élő muszlim közösségek radikalizációját.

A tudományos konferencia szervezője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mellett az Anna Lindh alapítvány, amely egy kormányközi intézményként működik az EU és a mediterrán térség országai közötti partnerség erősítésére. Ez kiterjed a politikai és biztonsági, a gazdasági és pénzügyi, valamint a szociális, a kulturális és a humán kapcsolatok kiépítésére. „A kultúrák és civilizációk közti párbeszédet segíti elő a magyarországi hálózat is, amelyhez már több mint hatvan szervezet csatlakozott, így például oktatási és kulturális intézmények, valamint sajtóorgánumok is” – mondta előadásában Komlósi Orsolya. A hálózatvezető szólt arról is, hogy számos rendezvényt szerveznek, így például a mostani Art és  Medium Fesztivált is, amelynek programjaira szeretettel várnak minden érdeklődőt.

A tudományos rendezvény a plenáris ülést követően szekciókban folytatódott, ahol szó esett a többi között a szíriai háborúról, az európai identitásválságról és az ENSZ 15 évre szóló globális fejlesztési programjáról.


A konferencia témáiról további részleteket a Bonum Publicum májusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám


A török külpolitika a migráció tükrében

    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
  • Előző
  • Következő

Törökország egy geopolitikailag különleges helyzetben lévő, potenciális nagyhatalmi adottságokkal rendelkező állam, amely azonban ezekkel a lehetőségekkel jelenleg nem tud élni – hangzott el a Törökország külpolitikájával foglalkozó rendezvényen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Migrációkutató Intézet és az NKE Stratégiai Védelmi Kutató Központ által szervezett konferencián szó volt arról is, hogy a Törökország és az EU között migráció ügyében kötött megállapodás nem tekinthető igazi megoldásnak a válságkezelésben.

Törökország külpolitikája aktív és ambiciózus, de egyre látványosabban idegenedik el a nemzetközi porondon és szövetségesből kezd problematikus partnerré válni a nagyhatalmak szemében - hangsúlyozta bevezető előadásában Tálas Péter. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) dékánja szerint a 2002 óta hatalmon lévő iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) által képviselt új ideológia elszakadt a nemzetközi partnerek világképétől és emiatt külpolitikája is elvesztette korábbi rugalmasságát. Ez az eszmerendszer a török társadalom és külpolitika alakulását sürgeti annak érdekében, hogy Törökország meghatározó hatalommá váljon a világban. A jelenlegi belső erőviszonyokat figyelembe véve még hosszú ideig ez az ideológia fogja meghatározni Törökország stratégiai céljait - tette hozzá Tálas Péter.

Tarik Demirkán, a türkinfo hírportál főszerkesztője szerint az elmúlt 13 évben jelentős változások történtek Törökország gazdasági és társadalmi szerkezetében, ami egy tervszerű, lépésről-lépésre haladás eredménye. A paradigmaváltásban megjelentek az oszmán birodalmi törekvések, amelyek autokratikus jellemzőkkel is járnak a belpolitikában, a demokrácia rovására. Emiatt egyre több figyelmeztetést kap Törökország a nyugati nagyhatalmaktól, így könnyen lehet, hogy előbb-utóbb kicsúszik a talaj a jelenlegi török vezetés alól- mondta Tarik Demirkán. A főszerkesztő rámutatott arra is, hogy amíg Törökország korábban kerülte a konfliktusokat a szomszédos országokkal, manapság szinte mindegyikkel „perben áll”. Éles váltásként jellemezte a Szíriával való kapcsolatot, amely szinte egyik napról a másikra változott barátiból ellenségessé. A másik kulcsterület a kurdokkal való viszony, amelyben Törökország célja a külső kurd állam és a belső kurd autonómia megakadályozása. „Ez a küzdelem még nincs lejátszva, az elkövetkező években ez lesz az egyik legégetőbb kérdése a térségnek”- tette hozzá Tarik Demirkán. A főszerkesztő ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy Törökország külpolitikájának sikertelensége nemcsak a saját hibájából ered, hanem a világpolitikai események következménye is.

A török belpolitikában 2002 óta megjelenő identitásváltás kapcsán Joós Attila, az ELTE doktorandusz hallgatója megjegyezte: az AKP az egyetlen professzionális párt Törökországban, hiszen minden fontos gazdasági-társadalmi kérdést hatékonyan tud felhasználni szervezete erősítésére. Szerinte a tavalyi előrehozott parlamenti választás során aratott győzelmük annak is köszönhető, hogy kijátszották az úgynevezett kurd-kártyát, ami a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a kormány közötti konfliktus kiéleződésével párosult. Ez a politika azonban hosszú távon nem lesz kifizetődő Törökország számára- véli Joós Attila. A doktoranduszhallgató szólt arról is, hogy az arab tavasz eseményei egy idő után inkább terhet, mintsem hasznot jelenttettek a törököknek. Erre jó példa a Szíriával kapcsolatos politika hirtelen megváltozása is, hiszen a korábbi, szinte már baráti kapcsolat után Törökország az Aszad-ellenes erők legfontosabb hátországa lett. A szíriai rendszer azonban egyelőre nem bukott meg, ezen a helyzeten pedig a jelenlegi török vezetés nehezen tud úrrá lenni.

Törökország geopolitikai helyzete sokat változott az elmúlt évtizedekben, de a biztonságra való törekvés továbbra is meghatározó a politikájában- hangsúlyozta Egeresi Zoltán az NKE fejlesztési referense. A Törökország-szakértő szerint a legfontosabb változás, hogy a gazdaság erősítésének igénye megjelent a külpolitikában. Ez gazdasági befektetők törökországi megjelenését és új piacok megszerzését is jelenti. Ezek a gazdasági erőforrások is az ambiciózusabb külpolitikát szolgálják elsősorban- tette hozzá Egeresi Zoltán. Törökország számára a közel-kelet és a Balkán meghatározó térségek, mivel jelentős muszlim lakossággal rendelkeznek. A Balkánon jelenleg is mintegy 8 millióan élnek, de korábban sokan költöztek innen is Törökországba. Érdekesség ugyanakkor, hogy a szintén a balkánon fekvő Macedónia nem muszlim többségű ország, mégis nagyon szoros a kötődése Törökországhoz- tette hozzá Egeresi Zoltán. A szakértő szerint meg senki nem tudja, mikor és hogyan fejeződhet be a szíriai konfliktus, de elképzelhető, hogy egy Boszniához hasonló többnemzetiségű állam jöhet létre, amit azonban Törökország láthatóan nagyon nem szeretne.

Törökország balkáni szerepvállalásáról beszélt Kozma Tamás is. A Pécsi Tudományegyetem doktorandusz hallgatója elmondta, hogy a 2000-es évek második felétől erősödött fel igazán a török politikai- gazdasági-kulturális jelenlét a Balkánon, elsősorban a muszlimok lakta térségekben. A törökök számos kulturális és oktatási intézményt hoztak létre ott, de aktívan részt vettek a boszniai békefenntartó tevékenységben is. Bár a nyugat-európai gazdasági jelenlétet nem tudják megközelíteni, de ott vannak a török cégek a bankszektorban, a telekommunikációban és az építőiparban is. Kozma Tamás szerint Törökország pozitív megítélése Boszniában és Albániában is különösen hangsúlyos.

A rendezvényen természetesen szóba került Törökország szerepe a migrációs válság kapcsán.  Tarik Demirkán szerint a menekültkérdés kezelése az emberiesség talán legfontosabb mérföldköve. A főszerkesztő szerint a menekültek azért hagyták el Szíriát, mert már nem volt más lehetőségük az életben maradásra. Törökországban jelenleg három millió szír menekült él, többségükben az országban szétszórva. Szerinte a megoldás kulcsa nem Törökország és nem is az EU kezében van, hanem a szíriai háború megfékezésében. Az EU és Törökország közötti szerződés pedig csak a probléma átmeneti kezelését teszi lehetővé, ráadásul egyik fél részéről sem tekinthető teljesen tisztességes megoldásnak. Az EU pénz fejében a törökökre hárítja a problémát, Törökország pedig aduként használja ezt a nyugati nagyhatalmakkal kapcsolatban.

Zárszavában Tálas Péter hangsúlyozta: Törökország egy geopolitikailag különleges helyzetben lévő, potenciális nagyhatalmi adottságokkal rendelkező állam, amely azonban ezekkel a lehetőségekkel jelenleg nem tud élni.

A témáról bővebben a Bonum Publicum májusi számában olvashatnak.