Szűkítés



Kiválasztott Címke

megemlékezés

Minden Címke 105


Jelenleg 2 bejegyzés található megemlékezés cimkével

Március 15-e azoké, akik a történelmet írják

    • fokep
    •  dsc5222 2
    •  dsc5226 2
    •  dsc5253 2
    •  dsc5269 2
    •  dsc5283 2
    •  dsc5307 2
    •  dsc5330 2
    •  dsc5338 2
    •  dsc5347 2
    •  dsc5362 2
    •  dsc5363 2
  • Előző
  • Következő

Az egykori Ludovika Akadémia létrehozását anyagilag is támogatók neveit is tartalmazza az Adományozók Fala, amelyet a nemzeti ünnep alkalmából rendezett megemlékezésen avattak fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében.

Az egykori Ludovika Akadémia létrehozását anyagilag is támogatók neveit is tartalmazó Adományozók Fala a főépület első emeleti folyosóján kapott helyet. „Mi vagyunk azok, akik a Ludovika Akadémia örökségét tovább vihetjük”- mondta avató beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora emlékeztetett, hogy az Adományozók Falán olvasható, a Ludovika Akadémia létrehozásáról szóló 1808.évi VII. törvénycikkben mindazok nevei megtalálhatóak, akik pénzadománnyal járultak hozzá az akadémia létesítéséhez. „Nemcsak az arisztokrácia felső rétege járult hozzá mindehhez, hanem az alsóbb társadalmi osztályokban találhatók közül is többen, komoly összegekkel támogatták a nemes kezdeményezést”- fogalmazott a rektor. Patyi András szerint az Adományozók Falának létrehozásával nem a felajánlott pénzt, hanem magát a szándékot, a hazaszeretetet, a nemzet szeretetét ünnepeljük. Hozzátette azt is, hogy az adományozók számára annyira fontos volt a magyar nyelvű honvédtisztképzés ügye, hogy erre vagyonuk egy részét ajánlották fel úgy, hogy akkor még nem is lehettek biztosak az intézmény felépítésében. Erre aztán várni is kellett néhány évtizedet, mint ahogy maga az intézmény működése is csak a kiegyezést követően, 1872-ben kezdődhetett meg. Az NKE rektora azt is elmondta, hogy az akadémia létrehozására a törvényben felsorolt felajánlások mellett továbbiak is érkeztek, így például Gróf Buttler Jánosé, aki a legnagyobb adománytevő volt, de a vármegyék is egy emberként álltak a kezdeményezés mellé. Egy nemzetet egyesítő forradalmi átalakulás évfordulóján a nemzetet egyesítő eszmének állítunk emléket. Ma azért dolgozhatunk ebben az épületben, mert ezek az emberek adományoztak egy szent cél érdekében”- fogalmazott Patyi András.

„1867 után egyetlen kormány sem volt Magyarországon, amely ne tekintette volna sajátjának március 15-ét, ami így egyfajta nemzeti közös többszörössé vált, amelyhez mindannyian viszonyulhatunk”- mondta az egyetemi megemlékezésen tartott beszédében Németh Balázs. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tanársegédje szerint a 12 pontban foglalt gondolatok nem március 15-én, hanem már jóval korábban megszülettek a magyar emberek szívében. De bizonyos részei megtalálhatóak voltak például a nemesi felkelés vagy a Kossuth által egy évvel korábban létrehozott ellenzéki párt programjaiban is. Németh Balázs elmondta, hogy a forradalom folyamatát közvetlenül Kossuth Lajos március 3-i alsóházi beszéde indította el, amely az ingadozókat is maga mellé tudta állítani. A magyarországi eseményeket aztán a bécsi forradalom híre gyorsította meg igazán. A tanársegéd szerint március 15-e vívmányai között nemcsak a sajtószabadságot érdemes kiemelni, hanem azt is, hogy a pestiek önszerveződésének köszönhetően létszámában és fegyveresen ellátmányában is megerősödött a polgárőrség. Ennek köszönhetően is fogadta el az uralkodó, V. Ferdinánd a forradalom követeléseit, amely a felelős magyar kormány kinevezéséhez és az áprilisi törvények megjelenéséhez vezetett. „Azért történhetett minden ilyen gyorsan, mert ezek a törvények már korábban is megvoltak az emberek szívében, csak ki kellett onnan írni azokat”- fogalmazott Németh Balázs. Szerinte március 15-e nem azoké az embereké, akik elmélkednek róla, vagy a történetét kutatják, hanem azoké, akik írják a történelmet. „Akik részt vesznek a haza sorsában, azok értékes életet élnek”- tette hozzá az ünnepség szónoka.

A nemzeti ünnep alkalmából tartott egyetemi rendezvényen kulturális műsorral is emlékeztek a forradalmi eseményekre. A Ludovika táncegyüttes produkciója mellett az egyetemi hallgatók ünnepi műsorát is megtekinthették, Koltay Gábor rendezésében. A rendezvényen közreműködött az MH Légierő Zenekar Veszprém, amely Katona János alezredes, karnagy vezetésével 48-as katonadalokat adott elő.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Március 15.: a legnagyobb magyar ünnep

    • dsc 4956 2
    • dsc 4935 2
    • dsc 4939 2
    • dsc 4952 2
    • dsc 4960 2
    • dsc 4978 2
    • dsc 4981 2
    • dsc 4991 2
    • dsc 5017 2
    • dsc 5020 2
    • dsc 5027 2
    • dsc 5029 2
    • dsc 5069 2
    • dsc 5081 2
  • Előző
  • Következő

A nemzeti önvédelem és a nemzetté válás ünnepe március 15-e, amelynek eseményei a „csak magunkra számíthatunk, de magunkra számíthatunk” érzését alakította ki a magyar emberekben – mondta el az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra emlékezve Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora a Ludovika Kápolnában rendezett ünnepségen az április törvények mellett a forradalom egyik legnagyobb vívmányának nevezte a honvéd nemzetőrség megalakítását.

Patyi András szerint 1848. március 15.  minden  „bája és esetlensége” ellenére is megmutatta, hogy milyen az, amikor egy nép felismeri a változás szükségességét és tesz is érte. A rektor számos érdekességet mondott el a 168 évvel ezelőtt történtek kapcsán: ilyen volt például az, hogy a pesti fiatalok eredetileg március 19-re szerveztek egy nagygyűlést, de a bécsi forradalom híre meggyorsította a magyarországi eseményeket is. A Nemzeti dal első sorát pedig egy fiatal joghallgató észrevételére változtatta meg Petőfi „Rajta magyar”-ról „Talpra magyar”-ra. De a Landerer és Heckenast nyomdánál sem ment minden olyan egyszerűen, hiszen nem volt meg a Nemzeti dal eredeti kézirata, így Petőfi fejből újra leírta azt, amit versszakonként más-más nyomdásznak kellett „kiszednie”.

Patyi András szerint a forradalmi nap egyik központi pillanata az lehetett, amikor Jókai az Egyetem téren összegyűlt mintegy ötezer fős tömegtől azt kérte, hogy a havas eső ellenére csukják be az ernyőiket. „Valószínűleg ekkor érezhették meg az emberek, hogy mekkora erő van a közös cselekvésben” - tette hozzá a rektor. Patyi András a forradalom emberi oldalára is rávilágított, amikor elmondta, hogy március 15-én Irinyi József a történések kellős közepén küldte haza ebédelni az embereket.

Az NKE rektora ünnepi beszédében szólt az alkotmányos változásokat előidéző április törvényekről is, amelyek nem ad hoc módon születtek meg, hanem azok évek, évtizedek alatt formálódtak. Elmondta azt is, hogy Pest városa volt az első közigazgatási szerv, amely hivatalos jóváhagyásával a 12 pontot támogatta. „Ez a nap mindenképpen elérte célját, mert a sajtószabadság kivívása mellett a döntéshozókban sem támadhatott semmilyen kétség afelől, hogy az április törvényeket alá kell írni, István nádornak meg kell adni a helytartói jogköröket és el kell ismerni az ország függetlenségét”- hangsúlyozta Patyi András.  Az NKE rektora a forradalom fontos vívmányának nevezte a tízezrek önkéntes részvételével megszervezett honvéd nemzetőrség létrehozását is, amelyet egy valósi népi hadseregnek nevezett.

Az ünnepi rendezvényen a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, valamint az Államtudományi és Közigazgatási Kar hallgatói idézték meg műsorukban a történelmi korszakot.  Ezt követően Március idusa címmel nyílt kiállítás a Ludovika kiállítóterében, ahol a korabeli eseményeket bemutató plakátokon kívül korhű ruházatot és muzeális fegyvereket is megtekinthettek az érdeklődők. Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tanszékvezetője megnyitó beszédében felidézte a forradalom és szabadságharc fontos eseményeit, helyszíneit is alakjait.  Elmondta, hogy a pesti események egy nagy európai forradalmi hullám részei voltak. Elhangzott az is, hogy a kiállításon látható fegyverek eredeti ’48-as tárgyak, amely sokszínűsége azt jelzi, hogy egy igazi forradalmi hadsereg jött létre 168 évvel ezelőtt. „ Az, hogy a forradalom sikeres lehetett, nagyrészt a katonáknak köszönhető, akik megvívták azt a több mint egy éves háborút, amire a világ is odafigyelt”- hangsúlyozta Csikány Tamás, aki a 100 évvel ezelőtt elhunyt Görgei Artúr tábornokról is megemlékezett.

A március 15-i megemlékezés keretében került sor az NKE egyetemi polgáraiból álló Ludovika Huszár Díszszakasz tagjai kilovagolására is. A hat huszár a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok shagya arab fajtájú lovaival tartott rövid bemutatót az Orczy-kertben. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Cimkék: megemlékezés, 1848, 2016