Szűkítés



Kiválasztott Címke

előadás

Minden Címke 105


Jelenleg 4 bejegyzés található előadás cimkével

Pekingi vendégprofesszor tartott előadást a NETK-n

    • kina2
    • kina1
    • kina4
    • kina3
  • Előző
  • Következő

2017. október 5-én „Vendégprofesszorok az NKE Kína Központban” című rendezvénysorozatunk keretében Dr. Lei Shaohua, a Peking Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Karának oktatója tartott előadást „Decision Making Process in Chinese Government” címmel. Dr. Lei a politikatudományok doktora, a Peking Egyetem Nemzetközi és Stratégiai Tanulmányok Intézetének kutatója. Kutatásai kiterjednek többek között a kínai politikatudomány komplex vizsgálatára, különböző nemzetállamok politikai rendszereinek összehasonlító elemzésére, a kínai társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás kérdéskörére, valamint egyes nemzetbiztonsági ügykörökre (így pl. a terrorizmus elleni küzdelemre).

Előadásában elsődlegesen a kínai kormányzat döntéshozatali mechanizmusaival foglalkozott. Bemutatta a kínai államigazgatás irányítási modelljének főbb jellemzőit, szerkezetét, a stratégiai és az operatív tervezés, kontroll és vezetői teljesítményértékelés folyamatát – külön is kiemelve a Kínai Kommunista Párt szerepéből adódó sajátosságokat. Történeti áttekintéssel, napjainkból származó gyakorlati példákkal és egy átfogó esettanulmánnyal illusztrálta a tipikus kormányzati döntési helyzeteket, jelezve ezeknél az aktuális kihívásokat és a lehetséges megoldási irányokat is.

A közönség számos tagja fogalmazott meg releváns észrevételt, illetőleg tett fel kérdést – az ezekre adott előadói válaszokkal együtt az este végére sokrétű és árnyalt képet kaphattunk a témakörről, bepillantást nyerve a kínai kormányzati működés, döntéshozatal jelenlegi rendszerébe.

Az előadás, illetőleg a kapcsolódó kutatói találkozó és tudásmegosztás több ponton is kapcsolódott a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ „Lehetőségek és kíhívások a magyar-kínai politikai és gazdasági kapcsolatok területén” c., KÖFOP-2.1.2. pályázat keretében megvalósuló Ludovika Kutatócsoport október havi szakmai programjának megvalósításához.


Szöveg és fotó: NETK

Megosztás a Facebook-on


Modul továbbképzés – Ukrán válság

    • ukran
    • ukran4
  • Előző
  • Következő

Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara 2016. szeptember 28-án tartotta a Biztonságpolitika és válságkezelés c. modul továbbképzését, amelynek központi témáját ezúttal Magyarország szomszédjában zajló konfliktus, az ukrán válság komplex problémaköre képezte.

A Kar újabb nagyszabású szakmai rendezvényén 65 hivatalnok vett részt, képviselve szinte valamennyi minisztériumot és kormányzati szervet. Az esemény témájául a migráció mellett az utóbbi időben kissé háttérbe szoruló, ám a magyar biztonságpolitika szempontjából legalább olyan jelentős kérdés, az ukrán válság és aktuális kérdései szolgáltak.

Az ötödik alkalommal megszervezett konferenciát Dr. Szenes Zoltán, a Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék egyetemi tanára nyitotta meg és vezette le. Elmondta, hogy a továbbképzés a kormánytisztviselő-képzés 8 moduljának egyikét jelenti, amely gyakorlati aktuális biztonságpolitikai kérdéseket vizsgál esettanulmányokon keresztül. A konferencia három kérdéskör mentén tárgyalta az ukrán válságot: történelmi meghatározottságából kiindulva előbb az aktuális kérdések vizsgálatára került sor, majd az érintett nemzetközi szervezetek szerepvállalására is kitértek az előadók.

Az első kérdéskör előadói a válságkezelés problematikáját és a konfliktus kialakulásának, valamint annak fő töréspontjait mutatták be. Dr. Resperger István, az NKE Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója felvázolta a válságkezelés fejlődéstörténetét, majd a jövő hadviselésének jellemzőit bemutatva értékelte az ukrán válságot, mint a hibrid háború megnyilvánulási formáját. Dr. Kaiser Ferenc egyetemi docens, az NKE Nemzetbiztonsági Intézet tanszékvezetője felvázolta az ukrán válság kialakulásához vezető folyamatokat, ismertette a keleti és nyugati régiók közti főbb különbségeket, majd részletesen kitért Szevasztopol stratégiai jelentőségére. Az ebédszünet előtti utolsó előadást Ljubov Nepop, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott nagykövete jegyezte. A nagykövetasszony ismertette a válság aktuális állapotát, hangsúlyozva a Minszk – II megállapodás jelentőségét: ez az egyetlen olyan dokumentum, amely lehetővé teszi a válság békés eszközökkel történő megoldását. Kiemelte, hogy Ukrajna ugyanazt szeretné, mint amit ’56-ban a magyarok szerettek volna: „Ruszkik, haza!”. Zárógondolatként megemlítette, hogy két szempontból is szimbolikus jelentősége van annak, hogy ő éppen szeptember 28-án tarthatott előadást a továbbképzésen. Egyrészt a továbbképzés napján került nyilvánosságra a maláj gép lelövése körülményeit vizsgáló nyomozó csoport jelentése, amiből bizonyossá vált, hogy olyan ukrán területről lőtték le a gépet, amelyet nem Ukrajna ellenőrzött. Másrészt azért is szimbolikus, mert éppen 75 évvel ezelőtt, 1941. szeptember 29-30-án, két nap leforgása alatt 34.000-e estek a német mészárlás áldozatául, akik számtalan nemzet állampolgárai voltak – hasonlóan az ukrán konfliktus eddigi mintegy 10.000 halálos áldozatához.

Az ebédszünetet követően folytatódott az aktuális kérdések vizsgálata. Fehér Tibor, a KKM Kelet-Európa és Közép-Ázsia Főosztály osztályvezetője előbb a minisztérium hivatalos álláspontját ismertette, majd személyes tapasztalatairól beszélt, amelyeket az elmúlt években a kijevi magyar nagykövetség munkatársaként szerzett. A következő előadó, Dr. Séra Magdolna nyelvész, az NKE NETK Dékáni Hivatal munkatársa A magyar kisebbség és az ukrán válság c. prezentációjában bemutatta az ország demográfiai, kulturális viszonyait, nyelvi sokszínűségét. Miután felvázolta a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét, hangsúlyozta, hogy a magyar kisebbség lehet a jelenlegi ukrán decentralizációs folyamatok egyik nyertese, ha kihasználja a jelenleg zajló decentralizációban rejlő lehetőségeket.

A továbbképzés harmadik kérdéskörének, a nemzetközi szervezetek Ukrajnában játszott szerepének vizsgálatát Dr. Molnár Anna tanszékvezető egyetemi docens nyitotta meg Az Európai Unió Ukrajna-politikája c. előadásával, aki bizonyította, hogy az Unió tevékenysége sokkal több, mint csak szankciópolitika. Dr. Remek Éva egyetemi docens Az EBESZ tevékenysége Ukrajnában c. előadásában a nemzetközi szervezet tevékenységi körébe építve értékelte a három EBESZ- misszió ukrán válság megoldásában betöltött szerepét. Végül Prof. Dr. Szenes Zoltán A varsói NATO csúcs és Ukrajna támogatása c. előadásában jellemezte a Szövetség és az egyes tagországok (köztük Magyarország) támogató tevékenységét.   

A továbbképzés végig interaktívan, nagy érdeklődés mellett zajlott. A hallgatóság nagyra értékelte az aktuális témaválasztást, a problémakör sokoldalú bemutatását. A továbbképzés anyaga elérhető lesz a NETK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék honlapján.

Szöveg: Dr. Molnár Dóra

Megosztás a Facebook-on


Az Európai Unió elsősorban egy értékközösség

    • dsc 8423 2
    • dsc 8426 2
    • dsc 8442 2
    • dsc 8450 2
    • dsc 8465 2
  • Előző
  • Következő

Az Európai Unió és Magyarország csak együtt értelmezhető, hazánk ugyanis legalább ezer éve része Európának - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában Zupkó Gábor. Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) felkérésére beszélt az érdeklődőknek az EU működéséről.

A szakember előadásának elején szólt azokról a statisztikákról, amelyek szerint még sok tekintetben le vagyunk maradva az EU átlagától, de látható a fejlődés, a felzárkózás. Például alacsony a munkanélküliség és foglalkoztatásban is sikerült előrébb lépnünk az elmúlt években, ahogy a születéskor várható élettartamban is érzékelhető az elmozdulás. „Ami hosszabb távon problémát jelenthet, az például az idegen nyelvek ismeretének alacsony szintje” - fogalmazott Zupkó Gábor.  Bár az országban érezhető egyfajta ellenszenv az EU iránt, a felmérés szerint a magyarok 69 százaléka uniós polgárnak érzi magát, 50 százalék pedig optimista az unió jövőjével kapcsolatban. „Az viszonyt kétségtelen, hogy sokan nagyon távolinak érzik maguktól Brüsszelt, az ottani döntéshozatalt, pedig annak mi is részesei vagyunk, választott politikusaink által” - jegyezte meg a képviselet-vezető, aki szerint az utóbbi időben, érdemben is tudtuk befolyásolni ezeket a döntéseket. 

Zupkó Gábor szerint az Európai Unió elsősorban egy érdek- és értékközösség, hiszen a tagállamok többsége hasonló alapértékeket képvisel. Ez leginkább a hasonló történelmi hagyományokra, a kultúrára és a gondolkodásra vezethetők vissza. Zupkó Gábor utalt rá, hogy Magyarország - mint egy kisebb méretű ország- egy nagyobb közösség tagjaként jobban meg tudja mutatni magát, nagyobb befolyással lehet a világban zajló folyamatokra, mint önmagában. Az országba érkező regionális fejlesztési támogatások felhasználása is vonzóbbá teszik az országot a befektetések számára. „Magyarország ma is Európa egyik legnyitottabb gazdasága, ami azért is fontos, mert hazánk gazdasági sikere alapvetően az export volumenétől függ”- jegyezte meg Zupkó Gábor.

A témáról további részleteket a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Cimkék: EU, előadás, 2016

Fókuszban Németország

    • fokuszban nemetorszag_ulrich schlie
    • fokuszban nemetorszag_ulrich schlie
    • fokuszban nemetorszag_csiki tamas
    • fokuszban nemetorszag
    • fokuszban nemetorszag
  • Előző
  • Következő

„Rend és káosz – a német perspektíva” címmel tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen dr. Ulrich Schlie, a budapesti Andrássy Universität oktatója. Felszólalásának mottóját Albert Einstein kölcsönözte: az atomfegyverek korának beköszönte megváltoztatott mindent, kivéve a gondolkodásmódunkat. A keddi brüsszeli események és az egyre sokasodó terrorcselekmények mind azt mutatják, hogy a folyamatok megértéséhez azok teljes újraértelmezésére van szükség – tette hozzá a szakértő.

Afrika és az arab világ megmozdulásai, a terrorizmus elleni harc, de még a pusztító természeti katasztrófák is azt sugallják, hogy napjaink biztonságpolitikai kihívásai meghaladják az egyes államok katonaságának hatáskörét, Földünk pedig az integráció és a szétesés határmezsgyéjén egyensúlyoz. A privatizáció eredményeképp a nemzetállamok fellazultak, erejük és jelentőségük megtört, a törvényhozás és a rendfenntartás szerepe pedig aláaknázódott. Ulrich Schlie mindezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló szabályozó eszközök újragondolására van szükség. A kihívásokra adható helyes válaszok megtalálásához viszont, mint mondta, csak átfogó kiértékeléseken és nemzetközi megállapodásokon keresztül vezet az út. A gazdasági válságból kilábaló Európának fel kell nőnie az amerikai nagyhatalmak mellé, az Európai Uniónak pedig vissza kell nyernie korábban meghatározó erejét. A határokon átívelő fenyegetések visszaszorítása csak akkor képzelhető el, ha a két kontinens erős partnerségre lép, ráadásul úgy, hogy erejük nem csupán egyetlen forrásból eredeztethető. Jóllehet a NATO Európán belül egy hatásos, egyedi eszköze a kollektív fellépésnek, a szervezet nem képes globálissá válni. A növekvő haditengerészeti beruházások mellett kontinentális alapon a kemény erő és a puha hatalom kombinálására van szükség, továbbá arra, hogy pontos célokat fogalmazzunk meg, amelyre később akcióterveket lehet felfűzni. A semmittevés nem alternatíva – összegzett a szakember.


Szöveg: Pétery Dorottya
Fotó: Szilágyi Dénes