Szűkítés



Minden Címke 100


Jelenleg 2 bejegyzés található Stratégiai Védelmi Kutató Központ cimkével

A török külpolitika a migráció tükrében

    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
  • Előző
  • Következő

Törökország egy geopolitikailag különleges helyzetben lévő, potenciális nagyhatalmi adottságokkal rendelkező állam, amely azonban ezekkel a lehetőségekkel jelenleg nem tud élni – hangzott el a Törökország külpolitikájával foglalkozó rendezvényen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Migrációkutató Intézet és az NKE Stratégiai Védelmi Kutató Központ által szervezett konferencián szó volt arról is, hogy a Törökország és az EU között migráció ügyében kötött megállapodás nem tekinthető igazi megoldásnak a válságkezelésben.

Törökország külpolitikája aktív és ambiciózus, de egyre látványosabban idegenedik el a nemzetközi porondon és szövetségesből kezd problematikus partnerré válni a nagyhatalmak szemében - hangsúlyozta bevezető előadásában Tálas Péter. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) dékánja szerint a 2002 óta hatalmon lévő iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) által képviselt új ideológia elszakadt a nemzetközi partnerek világképétől és emiatt külpolitikája is elvesztette korábbi rugalmasságát. Ez az eszmerendszer a török társadalom és külpolitika alakulását sürgeti annak érdekében, hogy Törökország meghatározó hatalommá váljon a világban. A jelenlegi belső erőviszonyokat figyelembe véve még hosszú ideig ez az ideológia fogja meghatározni Törökország stratégiai céljait - tette hozzá Tálas Péter.

Tarik Demirkán, a türkinfo hírportál főszerkesztője szerint az elmúlt 13 évben jelentős változások történtek Törökország gazdasági és társadalmi szerkezetében, ami egy tervszerű, lépésről-lépésre haladás eredménye. A paradigmaváltásban megjelentek az oszmán birodalmi törekvések, amelyek autokratikus jellemzőkkel is járnak a belpolitikában, a demokrácia rovására. Emiatt egyre több figyelmeztetést kap Törökország a nyugati nagyhatalmaktól, így könnyen lehet, hogy előbb-utóbb kicsúszik a talaj a jelenlegi török vezetés alól- mondta Tarik Demirkán. A főszerkesztő rámutatott arra is, hogy amíg Törökország korábban kerülte a konfliktusokat a szomszédos országokkal, manapság szinte mindegyikkel „perben áll”. Éles váltásként jellemezte a Szíriával való kapcsolatot, amely szinte egyik napról a másikra változott barátiból ellenségessé. A másik kulcsterület a kurdokkal való viszony, amelyben Törökország célja a külső kurd állam és a belső kurd autonómia megakadályozása. „Ez a küzdelem még nincs lejátszva, az elkövetkező években ez lesz az egyik legégetőbb kérdése a térségnek”- tette hozzá Tarik Demirkán. A főszerkesztő ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy Törökország külpolitikájának sikertelensége nemcsak a saját hibájából ered, hanem a világpolitikai események következménye is.

A török belpolitikában 2002 óta megjelenő identitásváltás kapcsán Joós Attila, az ELTE doktorandusz hallgatója megjegyezte: az AKP az egyetlen professzionális párt Törökországban, hiszen minden fontos gazdasági-társadalmi kérdést hatékonyan tud felhasználni szervezete erősítésére. Szerinte a tavalyi előrehozott parlamenti választás során aratott győzelmük annak is köszönhető, hogy kijátszották az úgynevezett kurd-kártyát, ami a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a kormány közötti konfliktus kiéleződésével párosult. Ez a politika azonban hosszú távon nem lesz kifizetődő Törökország számára- véli Joós Attila. A doktoranduszhallgató szólt arról is, hogy az arab tavasz eseményei egy idő után inkább terhet, mintsem hasznot jelenttettek a törököknek. Erre jó példa a Szíriával kapcsolatos politika hirtelen megváltozása is, hiszen a korábbi, szinte már baráti kapcsolat után Törökország az Aszad-ellenes erők legfontosabb hátországa lett. A szíriai rendszer azonban egyelőre nem bukott meg, ezen a helyzeten pedig a jelenlegi török vezetés nehezen tud úrrá lenni.

Törökország geopolitikai helyzete sokat változott az elmúlt évtizedekben, de a biztonságra való törekvés továbbra is meghatározó a politikájában- hangsúlyozta Egeresi Zoltán az NKE fejlesztési referense. A Törökország-szakértő szerint a legfontosabb változás, hogy a gazdaság erősítésének igénye megjelent a külpolitikában. Ez gazdasági befektetők törökországi megjelenését és új piacok megszerzését is jelenti. Ezek a gazdasági erőforrások is az ambiciózusabb külpolitikát szolgálják elsősorban- tette hozzá Egeresi Zoltán. Törökország számára a közel-kelet és a Balkán meghatározó térségek, mivel jelentős muszlim lakossággal rendelkeznek. A Balkánon jelenleg is mintegy 8 millióan élnek, de korábban sokan költöztek innen is Törökországba. Érdekesség ugyanakkor, hogy a szintén a balkánon fekvő Macedónia nem muszlim többségű ország, mégis nagyon szoros a kötődése Törökországhoz- tette hozzá Egeresi Zoltán. A szakértő szerint meg senki nem tudja, mikor és hogyan fejeződhet be a szíriai konfliktus, de elképzelhető, hogy egy Boszniához hasonló többnemzetiségű állam jöhet létre, amit azonban Törökország láthatóan nagyon nem szeretne.

Törökország balkáni szerepvállalásáról beszélt Kozma Tamás is. A Pécsi Tudományegyetem doktorandusz hallgatója elmondta, hogy a 2000-es évek második felétől erősödött fel igazán a török politikai- gazdasági-kulturális jelenlét a Balkánon, elsősorban a muszlimok lakta térségekben. A törökök számos kulturális és oktatási intézményt hoztak létre ott, de aktívan részt vettek a boszniai békefenntartó tevékenységben is. Bár a nyugat-európai gazdasági jelenlétet nem tudják megközelíteni, de ott vannak a török cégek a bankszektorban, a telekommunikációban és az építőiparban is. Kozma Tamás szerint Törökország pozitív megítélése Boszniában és Albániában is különösen hangsúlyos.

A rendezvényen természetesen szóba került Törökország szerepe a migrációs válság kapcsán.  Tarik Demirkán szerint a menekültkérdés kezelése az emberiesség talán legfontosabb mérföldköve. A főszerkesztő szerint a menekültek azért hagyták el Szíriát, mert már nem volt más lehetőségük az életben maradásra. Törökországban jelenleg három millió szír menekült él, többségükben az országban szétszórva. Szerinte a megoldás kulcsa nem Törökország és nem is az EU kezében van, hanem a szíriai háború megfékezésében. Az EU és Törökország közötti szerződés pedig csak a probléma átmeneti kezelését teszi lehetővé, ráadásul egyik fél részéről sem tekinthető teljesen tisztességes megoldásnak. Az EU pénz fejében a törökökre hárítja a problémát, Törökország pedig aduként használja ezt a nyugati nagyhatalmakkal kapcsolatban.

Zárszavában Tálas Péter hangsúlyozta: Törökország egy geopolitikailag különleges helyzetben lévő, potenciális nagyhatalmi adottságokkal rendelkező állam, amely azonban ezekkel a lehetőségekkel jelenleg nem tud élni.

A témáról bővebben a Bonum Publicum májusi számában olvashatnak.  


SVKK: továbbra is Ázsiára és nem Európára fókuszál az USA katonapolitikája

    • us army tecake 790x461

Egyebek között az ukrán válság nyomán középtávon szorosabb szövetségi együttműködés várható az Egyesült Államok és Európa között, hosszú távon viszont tovább folytatódik "az amerikai katonai jelenlét fókuszának elmozdulása a csendes-óceáni térségbe" - állapította meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központja (SVKK) az MTI-hez eljuttatott elemzésében.

"Az Egyesült Államok európai katonai jelenlétének alakulása az Ázsia felé fordulás tükrében" című tanulmány szerint- melynek szerzője Etl Alex, a Kutatóközpont fiatal kutatója, az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának végzett hallgatója -, az Egyesült Államok stratégiai szinten egyértelmű irányváltásba kezdett és felértékelte kelet- délkelet-ázsiai jelenlétét, míg ezzel párhuzamosan változások tapasztalhatóak a transzatlanti védelmi kapcsolatokban.

Napjainkra Ázsia globális súlya több szempontból is megnövekedett. Ennek motorja egyértelműen Kína rohamos fejlődése. Az ország nemzeti összterméke (GDP) az elmúlt tíz évben 7 és 14 százalék között alakult. A jelenlegi előrejelzések alapján e tekintetben lassulás várható, ezzel együtt napjainkra Délkelet-Ázsia vált a világ egyik legjelentősebb gazdasági központjává.

A régió gazdasági - ezzel együtt politikai szerepének - növekedésével együtt egyre inkább előtérbe kerülnek a védelmi kiadások is - írta az SVKK, kiemelve: "katonai szempontból csak még komplexebbé teszi a helyzetet a nukleáris fegyverek jelenléte a térségben". India, Pakisztán és Észak-Korea is az el nem ismert atomhatalmak közé tartozik, és az előbbi kettő - az egymással fennálló konfliktusos viszony miatt - jelentősen növelte arzenálját az elmúlt évek során, így mostanra mindketten legalább 100-100 nukleáris robbanófejjel rendelkeznek. Ezzel párhuzamosan mindhárom említett ország fejleszti taktikai és stratégiai rakétatechnológiáját, amelyek közül előbbiek egy hagyományos fegyveres konfliktus esetén is szerepet kaphatnak. A dél- és kelet-ázsiai térség fokozatosan kibontakozó fegyverkezési verseny színhelyévé válik, és ez a jövőben alapjaiban befolyásolhatja a globális biztonsági helyzetet is - fejtették ki.

Mindezek nyomán az ázsiai térség Washington számára is jelentősen felértékelődött. Stratégiai szintű változást jelentett az amerikai védelmi minisztérium által 2012 januárjában kiadott dokumentum, amely "egyértelműen deklarálta" az Ázsia felé fordulás politikájának fontosságát. Európa kapcsán a transzatlanti szövetség szerepét hangsúlyozza a dokumentum, és rögzíti: az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a kontinens biztonságának megőrzésében.

Az SVKK szerint a washingtoni külpolitika hangsúlyeltolódását a 2014 utáni geostratégiai elmozdulások - az Irakban és legfőképp Kelet-Európában történtek - sem befolyásolták alapjaiban. Ugyanakkor kimutatható, hogy 2014-2015-ben jelentősen növekedett az amerikai jelenlét láthatósága az európai kontinensen. Ezzel együtt sem lehet beszélni az Egyesült Államok "visszatéréséről" - fogalmazott az SVKK.

Idén júniusban a Pentagon javaslatot nyújtott be, hogy egy ötezer emberből álló amerikai kontingenst kiszolgálni képes haditechnikai eszközparkot és szükséges logisztikai hátteret telepítsenek a keleti NATO-tagállamok területére, amelyek szükség esetén jelentősen megkönnyítenék az erők logisztikai mozgatását. A javaslat a balti államok mellett Lengyelországot, Romániát és Bulgáriát is érinti, több közép-európai állammal pedig tárgyalásokat folytatnak kis mennyiségű, "jelzésértékű" erő és eszköz befogadásáról.

Ezzel együtt az SVKK úgy véli, az Egyesült Államok a védelmi politikájában továbbra is Ázsiára fókuszál, bár Oroszország Ukrajnával szembeni agressziója miatt középtávon sokkal aktívabb lesz a szövetségi együttműködés Európa és az Egyesült Államok között. Abban az esetben viszont, ha az Oroszországi Föderáció agressziója egy NATO-tagállam ellen irányulna, az "egy merőben új helyzetet teremtene" - hangsúlyozta elemzésében az SVKK.

Etl Alex, az SVKK munkatársának vonatkozó elemzése itt érhető el: 2015/13.pdf