Szűkítés




Jelenleg 10 bejegyzés található NETK cimkével

Kari nap a NETK-n

    • fokep
    •  dsc5785 2
    •  dsc5786 2
    •  dsc5800 2
    •  dsc5809 2
    •  dsc5814 2
    •  dsc5819 2
    •  dsc5845 2
    •  dsc5888 2
    •  dsc5908 2
    •  dsc5923 2
    •  dsc5943 2
    •  dsc5952 2
    •  dsc5961 2
  • Előző
  • Következő

Hettyey András adjunktus lett idén a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar kiváló oktatója. Az elismerést a kari napon vehette át a NETK munkatársa. A rendezvényen szó volt arról is, hogy tovább kell építeni a kar formálódó közösségét, amely számos eredményt is elért már az elmúlt több mint két évben.

 „Május 9-e kettős ünnepet jelöl, hiszen az Európa-nap mellett a II. világháború lezárását, magát a békét is ünnepeljük”- hangsúlyozta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szólt arról, hogy 1950-ben ezen a napon történt meg az úgynevezett Schuman-nyilatkozat, amely elindította az Európai Unió létrejöttét eredményező folyamatot. Emellett kitért arra is, hogy ezen a napon fejeződött be a II. világháború az európai hadszíntéren, így a béke napját is ünnepelhetjük.

Patyi András beszélt arról is, hogy a több mint két éve alakult Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar számára különösen fontos feladat a közösség építése, amelynek tagjai elsősorban az egyetem és a kar polgárai, s csak másodsorban docensek, tanszékvezetők vagy hallgatók. Patyi András szerint az ehhez hasonló rendezvények is nagyon jó alkalmat kínálnak a közösségépítésre. A rektor szerint fontos az is, hogy a kar meg tudja különböztetni magát az intézmény többi karától, de ugyanakkor azzal is tisztában kell lenniük, hogy mik azok a közös értékek, amelyek mentén együtt tudnak működni az egyetem fejlődéséért.

„Magyarország elkötelezett az uniós tagság mellett, ahogyan erről Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt nemrégiben az Európai Parlamentben”- hangsúlyozta köszöntőjében Dr. Molnár Balázs. A Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint ugyanakkor vannak olyan területek, amelyekben Magyarország álláspontja akár jelentősebben is eltér a brüsszeli adminisztráció elképzeléseitől. Ezek közé sorolta a tömeges migráció kezelésének ügyét is, amelynek kapcsán azonban úgy látja, hogy egyre több tagállam kezdi magáévá tenni a magyar álláspontot. Az államtitkár részletsebben is beszélt a Brexit várható hatásairól. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a britek kiválása alapvetően rosszul érinti a visegrádi országok, köztük Magyarország helyzetét is, hiszen sokszor ők voltak azok, akikben partnerre leltek a V4-ek. Megjegyezte, hogy a britek kilépését az EU-nak óvatosan és körültekintően kell kezelni, hiszen számos területen - például a gazdaságban, vagy katonai kérdésekben- továbbra is szükség lenne a szorosabb együttműködésre.

„Az elmúlt egy év legfontosabb teljesítménye a kar akkreditációja volt, és a visszajelzések alapján tisztességgel vettük az akadályt”- mondta beszédében Dr. habil. Koller Boglárka. A NETK dékánja elmondta, hogy ez egy valódi közös teljesítmény eredményeként valósulhatott meg, amiben nagyon sokak munkája „benne volt”. Koller Boglárka emellett kiemelte a NETK tudományos diákköri és a szakkollégiumi munkában elért eredményeit is, valamint szólt az egyre sikeresebb publikációs tevékenységről is. Elmondta, hogy újraindították a nemzetközi tanulmányok mesterszakot, amely fontos bázisa lehet a tervekben szereplő nemzetközi doktori iskolának. Elhangzott, hogy a NETK oktatói aktívan részt vesznek majd a szeptemberben induló államtudományi mesterképzési szak működtetésében is. A kar biztosítja az Európai Unió és nemzetközi kapcsolatok modult, valamint az állam-gazdaság-közpénzügyek modul felelőseit és a kapcsolódó tárgyak tárgyfelelőseit.

A rendezvény végén adták át a kar kiváló oktatója címet, amelyet idén Dr. Hettyey András adjunktus érdemelt ki. A Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék oktatója szakterületei közé tartozik Németország kül- és belpolitikája, a magyar-német kapcsolatok, a magyar kül- és biztonságpolitika, valamint a magyar külpolitika története. Ezekben a témákban eddig mintegy negyven nemzetközi és hazai publikációja jelent meg. Tudományos tevékenysége eredményeképpen a 2014-2017 közötti időszakra elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatói Ösztöndíját. Hettyey András emellett 2012-től a Hadtudományi Szemle rovatvezetője is. Oktatási tevékenységének keretei között gondozza és oktatja a diplomáciatörténet, a politikatörténet, a magyar kül- és biztonságpolitika és a Németország külpolitikája szakterületekhez tartozó tantárgyakat. Témavezetőként számos szakdolgozatot és diplomamunkát konzultált, hallgatói eredményesen szerepelnek a tudományos diákköri megmérettetéseken. Oktatási tevékenysége mellett fontos szerepet vállal a tudományszervezés és tudománynépszerűsítés területén. Az elmúlt években számos konferencia, workshop és panelbeszélgetés szervezőjeként, résztvevőjeként, illetve moderátoraként járult hozzá a Kar és az Egyetem hírnevének öregbítéséhez.

A NETK a kari napon számos programot szervezett az érdeklődőknek, így a többi között európai uniós szimulációt és úti élménybeszámolót is tartottak a hallgatóknak, oktatóknak. Csehországról pedig bővebb információt is kaphattak az érdeklődők, két vendégelőadónak köszönhetően.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, kari nap, 2017

NETK-s hallgatói sikerek az OTDK-n

                                                                                                       

2017. március 23. és április 27. között kerültek megrendezésre a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia szekció ülései, amelyen a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar hallgatói több területen is kiemelkedő eredményeket értek el.

A 2017-es OTDK felhívásra azon hallgatóink jelentkezhettek, akiket az Intézményi Tudományos Diákköri Konferenciákon jelöltek a részvételre. Ennek eredményeként az idei évben 28 hallgatónk 31 indult különféle szekciókban.

A XXXIII. OTDK keretein belül a Társadalomtudományi szekcióban két hallgatónk, két tagozatban versenyzett, míg a Had- és rendészettudományi szekcióban 26 hallgatónk 8 különféle szekcióban mérhette össze tudását. A NETK-s hallgatók tudásbázisának sokszínűségét kiválóan mutatja, hogy a képzési területükhöz közvetlenül kapcsolódó nemzetközi biztonsági és európai biztonsági tagozatokon túl a rendészet és a hadtudomány számos területén bizonyították szakmai rátermettségüket.

A 2017-es OTDK országos megmérettetései a Had- és rendészettudományi szekcióval zárult, ahol hallgatóink 11 helyezést és további 8 különdíjat nyertek el. A 31 pályamű, a 29 induló és a 19 minősítés nagyon jól bizonyítja hallgatóink és az őket támogató konzulensek szakmai felkészültségét és a tudományos munka iránti elhivatottságukat.

Ezúton is köszönjük az Országos Tudományos Diákköri Konferencián részt vevő hallgatóinknak, hogy öregbítették fiatal karunk hírnevét és további sok sikert kívánunk szakmai munkájukhoz.


A 2017-es OTDK versenyen részt vevő hallgatóink névsorát, valamint dolgozataik témáját az alábbi mellékletben megtekinthetik.

Cimkék: NETK, OTDK, hallgató, 2017

Amerikai-kínai csúcstalálkozó


Vendégprofesszorok az NKE Kína Központban

    • fokep
    •  dsc5457 2
    •  dsc5466 2
    •  dsc5478 2
    •  dsc5484 2
    •  dsc5495 2
    •  dsc5501 2
    •  dsc5504 2
    •  dsc5512 2
    •  dsc5515 2
    •  dsc5517 2
  • Előző
  • Következő

Kína külföldi tőkebefektetéseiről tartott előadást a „Vendégprofesszorok az NKE Kína Központban” című rendezvénysorozat keretében Prof. Dr. Zhang Xiuping, a pekingi Minzu Egyetem (Minzu University of China) Szervezéstudományi Karának dékánhelyettese, China’s Investments Abroad (Kína külföldi befektetései) címmel. Zhang professzor asszony előadásában felvázolta, hogy a Kínai Népköztársaság miként vált a világ egyik legnagyobb tőkevonzó képességgel rendelkező országává, majd hogyan lépett elő a világgazdaság egyik legfontosabb befektetőjévé, egyik legfőbb tőkeforrásává. Előadásában kifejtette, hogy a kifelé irányuló közvetlen befektetések (Outward Direct Investment) éves kiáramlása tekintetében Kína jelenleg a harmadik helyen áll a világranglistán. A kínai vendégprofesszor beszélt a Magyarországra irányuló kínai befektetésekről is, és hangsúlyozta, hogy a Magyarországra irányuló kínai befektetések körében a jövőben kiemelkedő jelentőségű lehet a kínai finanszírozással megvalósítani tervezett Budapest-Belgrád vasútvonal projektje. A pekingi Minzu Egyetem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik fontos kínai partnerintézménye, a két egyetem között évek óta komoly oktatási és kutatási együttműködés folyik, ezt jól jelzik az elmúlt években közösen megrendezett konferenciák és workshopok, a megvalósult oktató-, kutató- és hallgatócserék. 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Kína központ, NETK, 2017

Korszakváltást is hozhat Trump elnöksége

    • fokep
    •  dsc1871 2
    •  dsc1877 2
    •  dsc1881 2
    •  dsc1884 2
    •  dsc1896 2
    •  dsc1906 2
  • Előző
  • Következő

A nem túl távoli jövő dönti majd el, hogy korszakváltás történik-e az amerikai politikában Donald Trump színre lépésével, vagy csak egy erősebb irányváltás szemtanúi leszünk – hangzott el az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Amerika Tanulmányok Kutató Központja által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Dr. Fellegi Tamás, a kutatóközpont stratégiai igazgatója szerint Trump szándéka az, hogy korszakváltás történjen, ez azonban „fenekestül forgatná fel” a II. világháború után kialakult világpolitikai rendet. A szakértő úgy látja, hogy ma még nem lehet tudni, milyen tartalma lesz ennek az új politikának, például milyen hatással lesz a NATO működésére. Elképzelhető hogy arányosabb teherviselés alakul ki a szövetség tagállamai között, de akár a közös védelemről szóló 5. cikkely is átértelmeződhet. Fellegi Tamás szerint, ha az USA ezeket a változásokat komolyan akarja és keresztül is viszi, akkor korszakváltásról beszélhetünk majd, ha nem, akkor egy erősebb irányváltásról. A szakértő szólt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben a globalizáció hatására a nemzetállamok „fölé nőttek” egyes nemzetközi szervezetek, amelyek jelentős súllyal bírtak a világpolitikában is. Kérdés az, hogy ezek az adminisztráción kívüli politikai, gazdasági folyamatok hogyan rendeződnek át, és milyen mértékben kötik meg az új amerikai elnök és kormányának kezét.

„Nagyon sokan azzal magyarázzák Trump győzelmét, hogy az amerikai társadalom és gazdaság egy jelentős része vesztese lett az elmúlt évek, évtizedek politikájának”- hangsúlyozta a stratégiai igazgató. Fellegi Tamás szerint a veszteseknek nevezhetőkkel szemben az amerikai multinacionális vállalatok nagyon jelentős profitra tettek szert a külföldre kiszervezett gyártási kapacitásukkal, ami viszont a munkanélküliséget növelte az USA-ban. Nagy kérdés most az, hogy ezeket a cégeket vissza lehet-e telepíteni az Egyesült Államok területére.

A szakértő a NATO kapcsán megjegyezte, hogy szerinte a mai formájában eljárt felette az idő, hiszen nem tudja betölteni korábbi szerepét, a hiteles elrettentést. „Bár az elmúlt napokban szimbolikus mértékben érkeztek amerikai katonák Lengyelországba és a balti államokba, de az amerikai katonai jelenlét lényegében megszűnt Európában”- tette hozzá Fellegi Tamás, aki szerint nagy kérdés, hogy ezt helyre lehet-e állítani. A stratégiai igazgató úgy véli, hogy az USA-nak mindenképpen válaszolnia kell az Oroszország által támasztott kihívásokra, de a dél-kínai tenger körüli konfliktusokra is.

Az USA esetleges elszigetelődésével kapcsolatban megjegyezte, hogy az Közép-Európának kifejezetten rossz lenne és destabilizálná a jelentősebb konfliktuspontokat a világban. Emlékeztetett rá, hogy a NATO is csak amerikai szerepvállalással volt sikeres a különböző műveletekben.

Dr. Magyarics Tamás, a központ tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy a közvélekedéssel ellentétben a mostani elnökváltásnál sem lehet kizárni a külpolitikai folytonosságot, hiszen már az előző elnök idején is látszottak jelei bizonyos elszigetelődési törekvéseknek. „Obama is beszélt arról, igaz elég cizelláltan, hogy az USA bizonyos mértékben túlterjeszkedett, és a terheket, amelyeket magára vett, nem szándékszik tovább viselni”- tette hozzá a szakértő. Magyarics Tamás szerint az Egyesült Államok egyfajta „jótékony hegemón” szerepet játszott a II. világháború óta, de ebből a jótékonyság lehet, hogy eltűnik majd Trump színre lépésével. „Az amerikaiak a NATO költségvetésébe mindig is többet fizettek be, mint a többi tagállam, erről már korában is elkezdődött a vita. Ugyanakkor az Egyesült Államok számára a szervezet nemcsak egy katonai szövetség, hanem komoly mértékben szolgálja az USA stratégiai érdekeit is”- hangsúlyozta a tudományos főmunkatárs.

Magyarics Tamás szerint az új elnök és adminisztrációja között még nincs tökéletes összhang, hiszen a legfőbb tanácsadók és Trump elképzelései között vannak komolyabb eltérések is, így nehéz bármi biztosat mondani az új amerikai politikai irányvonalairól.

A kerekasztal –beszélgetésen elhangzottakról és az Amerika Tanulmányok Kutató Központ működéséről további részleteket a Bonum Publicum márciusi számában olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ötéves az NKE, kétéves a NETK

    •  dsc0612 2
    •  dsc0530 2
    •  dsc0542 2
    •  dsc0544 2
    •  dsc0549 2
    •  dsc0559 2
    •  dsc0571 2
    •  dsc0597 2
    •  dsc0602 2
    •  dsc0609 2
    •  dsc0624 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. január elsején kezdte meg a működését, amelyről az intézmény minden kara önálló rendezvény keretében emlékezik meg. A karok közül a NETK külön évfordulót is ünnepelhet, hiszen az egyetem negyedik karaként jött létre 2015 februárjában.

„Öt év általában nem olyan hosszú idő egy intézmény életében, mi mégis annak érezzük, hiszen rengeteg dolog történt velünk az elmúlt években, amikor gyorsan és sűrűn zajlottak az események”- fogalmazott köszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese hozzátette, hogy nemcsak az egyetemen, de annak falain kívül is mozgalmas volt ez az időszak, hiszen a magyar belpolitikában és a gazdaságban, valamint a nemzetközi térben is jelentős ütemben zajlottak az események. Kis Norbert az elmúlt időszak kiemelkedő eredményének tartja a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar létrehozását, amelyet már egyértelműen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem indított útjára, úgymond az NKE saját gyermekének tekinthető. A rektorhelyettes elmondta, hogy a NETK-nak az egykori Nemzetközi Intézet alapjain való létrehozásához – az egyetem alapításához hasonlóan – végig kellett járni a bizalomépítés útját is, amelynek fontos része volt az intézmény fenntartóinak és az akkori Külügyminisztériumnak a támogatása is. Kis Norbert szerint viszonylag rövid idő alatt sikerült felépíteni egy olyan rendszert a karon belül, amely hatékonyan segíti az egyetem nemzetköziesítésének folyamatát. Az eredményeket sorolva a többi között szólt a NETK-n elindított angol nyelvű mesterszakról, amelyen egyre több hallgató szeretne tanulni. A jövőt illetően megjegyezte, hogy egyre nagyobb kutatási versenyben kell helyt állnia a karnak, amelyben segítség lehet a NETK tevékenységéhez kapcsolódó doktori iskola tervezett létrehozása. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel egy olyan felsőoktatási modellt sikerült kiépítenünk, amely azzal kecsegtet, hogy időtálló lesz”- hangsúlyozta Kis Norbert.

„Mi két évet tudunk ünnepelni az egyetem 5 éves történetében, de ha az elődintézmények és a társkarok tevékenységét is nézzük, akkor már a NETK esetében sem lehet óvodás korról beszélni” – fogalmazott köszöntőjében Dr. habil. Koller Boglárka. A NETK dékánja szerint a kar „csapata” elég heterogén, hiszen vannak közöttük jogászok, közgazdászok, történészek és politológusok is, akik más-más aspektusból közelítik meg a témákat. A dékán elmondta, hogy céljuk és feladatuk a közigazgatási szervek diplomáciai és nemzetközi feladataihoz, megfelelő szakmai felkészültségű utánpótlást biztosítani. „A NETK-ra ráragadt a diplomataképző kifejezés, de mi nem csak azokat várjuk a képzéseinkre, akik diplomaták szeretnének lenni, mert nagyon színes a képzési kínálatunk” – tette hozzá Koller Boglárka, aki szerint a multidiszciplináris sokszínűség az egyik legnagyobb előnyük. Koller Boglárka elmondta, hogy fontos változások történtek a kar életében az utóbbi időben is: újraindították a nemzetközi tanulmányok mesterszakot és a szeptembertől induló államtudományi mesterszakképzésben is két modullal vesznek részt. Hozzátette, hogy szeretnék növelni a közgazdasági tárgyú tantárgyak szerepét és aktívabban részt vesznek a továbbképzésekben is. A dékán szerint jól állnak a minőségi oktatók arányát és a publikációk számát tekintve is és sokat léptek előre a tehetséggondozásban. „Terveik között szerepel a hallgatói létszám növelése és az Európai uniós-képzések erősítése, amelyben fontos partner a Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkársága” – mondta el Koller Boglárka.

Dr. Molnár Balázs Péter szerint az EU az a terep, ahol a magyar érdekeket képviselni és megvédeni szükséges, hiszen az uniós ügyek belügyek. A Miniszterelnökség Európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára úgy véli, hogy mindehhez felkészült szakemberekre van szükség. „Olyanokra, akik ki tudnak állni saját magukért és a társaikért, akik érvényesíteni tudják a haza érdekeit a visegrádi együttműködésben vagy a 27 uniós tagállam vonatkozásában is”- tette hozzá. Molnár Balázs Péter elmondta, hogy olyan rendszert szeretne a kormány kidolgozni, amelyben egyszerre tudják biztosítani a tárcák szakemberigényét és azt is, hogy az EU-s intézményekben a felkészült magyar szakemberek kulcspozícióba kerüljenek. „Mindebben nagyon fontos partner az egyetem és a kar is” -hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A magyar haderő új alapokra helyezett tartalékos rendszeréről és az idén létrejött Honvédelmi Sportszövetség céljairól beszélt előadásában Kun Szabó István vezérőrnagy. A Honvédelmi Minisztérium miniszteri biztosa szerint a megváltozott nemzetközi biztonsági környezet is arra késztette a szaktárcát, hogy egyfajta paradigmaváltás történjen a társadalom és a honvédelem kapcsolatában. A rendszerváltás óta- különösen a kötelező sorkatonaság felfüggesztésének köszönhetően – jelentősen csökkent a Magyar Honvédség létszáma, ami ma már 30 ezer alatt van. A vezérőrnagy beszélt a nemrég meghirdetett, „Zrínyi 2026” elnevezésű honvédelmi- és haderő-fejlesztési reformról. A tíz évre szóló program része az önkéntes tartalékos rendszer újraszervezése területi elven, amelyhez az év elején létrejött Honvédelmi Sportszövetség is nagyban hozzájárulhat tevékenységével.  A szervezet célja a honvédelemhez kapcsolódó sportágak felkarolása, a honvédelmi nevelés megerősítése, amelyhez az egyetemek is jó partnerek lehetnek a vezérőrnagy szerint. „Minél több fiatal szeretnénk a sporton keresztül a honvédelem ügye mellé állítani, nem titkolva azt a szándékot, hogy sokan közülük önkéntes vagy aktív katonai szolgálatot vállalnak majd”- tette hozzá Kun Szabó István.

A rendezvényen szakmai kerekasztal-beszélgetést is tartottak, amelynek a kar oktatói és hallgatói vettek részt.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, NKE, évforduló, 2017

Málta az Európai Unióban

    • fokep
    •  dsc0243 2
    •  dsc0265 2
    •  dsc0268 2
    •  dsc0283 2
  • Előző
  • Következő
Június végéig Málta tölti be az Európai Unió soros elnökségét, amelynek fő diplomáciai eseménye a február 3-i informális miniszterelnöki csúcstalálkozó volt Vallettában. A szigetország uniós csatlakozásáról és a 13 éves tagság tapasztalatairól Dr. Joseph Licari Málta brüsszeli, strasbourgi, genfi nyugalmazott nagykövete tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
 
A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar és Prof. Dr. Fülöp Mihály egyetemi tanár, Magyary Chair által szervezett műhelybeszélgetésen Licari nagykövet emlékeztetett arra, hogy Málta 1964-ben nyerte el függetlenségét Nagy-Britanniától és ettől kezdve külpolitikáján is érződött, hogy az Európai Gazdasági Közösség felé (EGK) orientálódik. A szigetország 1970-ben kötött társulási szerződést kötött az EGK-val, ami segítette az ország iparosodását, növekedett a Nyugat-Európába irányuló exportja és a turizmus is fellendült. Bár Kadhafi Líbiája megpróbálta befolyása alá vonni Máltát, de a közben hatalomra került kereszténydemokrata kormány 1990-ben benyújtotta csatlakozási kérelmét az EGK-hoz. Ezt azonban egyedül csak Olaszország támogatta, így a csatakozás meghiúsult. A szigetország 1998-ban újította fel csatlakozási kérelmét, aminek tárgyalása egészen 2003-ig húzódott, de végül Málta és Ciprus 8 közép-európai országgal (köztük Magyarországgal) 2004-ben az Európai Unió tagjává vált. A nagykövet előadásában szólt arról, hogy az elmúlt 12 évben konszenzus alakult ki a máltai politikában az Európai Uniós tagsággal kapcsolatban: a 2013-ig kormányzó kereszténydemokraták és a jelenlegi kormányfő, Muscat munkáspártja egyaránt támogatja az Unióhoz tartozást. Málta 2017 első felében elnöke az Európa Tanács üléseinek. A hat hónapos elnökség programja között migrációs, biztonsági, piaci, társadalmi integrációs és tengerészeti témák szerepelnek.
 
Joseph Licari nagykövet elmondta, hogy Málta sikerként könyveli el a napokban, Vallettában tartott informális uniós csúcs megszervezését és lebonyolítását. Ezen a tagállamok úgy nyilatkoztak, hogy meg kell fékezni a tömeges migrációt a Földközi-tengeren, Olaszország és Líbia között, pont azon az útvonalon, ahol Málta is található. A szigetország három évvel ezelőtt hallgatólagos megállapodást kötött Olaszországgal, amelynek értelmében a partjait elérő menekülteket átirányítják az olasz félszigetre. A máltai uniós nyilatkozat szerint a többi között erősíteni kell a líbiai partvédelem támogatását és Líbia szubszaharai országokkal közös határainak szigorúbb ellenőrzését az illegális bevándorlás megakadályozására. „Az Európai Uniónak ez az első lépése az Afrikából Európába irányuló bevándorlás ellenőrzésére”- hangsúlyozta a nagykövet.
 
Joseph Licari a rendezvényen jelenlévő hallgató kérdéseire válaszolva különbséget tett az EU-n belüli bevándorlás, a munkaerő piaci szükségleteket kielégítő Európán kívülről jövő gazdasági bevándorlás és az 1951-es genfi menekült egyezmény szerinti befogadás között. Szerinte az Európába érkező migránsok sznte kivétel nélkül az utóbbi kategóriába szeretnének tartozni. A nagykövet úgy véli, hogy a Nagy- Britannia és az Európai Unió közötti, a Brexit miatti tárgyalások a holland, a francia és a német választások miatt valószínűleg elhúzódnak majd, akár 2018-ig is.
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Málta, NETK, 2017

Esélyek és lehetőségek a Brexit után

    • fokep
    • img 3771
    • img 3790
    • img 3804
    • img 3807
    • img 3853
    • img 3895
    • img 4135
    • img 4165
    • img 4182
    • img 4212
    • img 4292
    • img 4299
  • Előző
  • Következő

Továbbra sem lehet tudni, hogy Nagy-Britannia mikor és milyen módon hagyja majd el az Európai Uniót és a Brexit lehetséges következményei kapcsán is számos kérdés nyitott még. Ezekről is szó volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián, ahol a brit kilépés forgatókönyveit és hatásait elemezték a szakemberek.

„A brexit után már egy másik fajta Európában kell gondolkodnunk”- mondta előadásában Dr. habil. Koller Boglárka. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) dékánja szerint jelenleg elég speciális Nagy-Britannia helyzete, hiszen még teljes jogú tagja az európai közösségnek, de már kifelé tekinget az unióból. A szakember elmondta, hogy a britek mindig is a saját képükre szerették volna formálni az EU-t, és sokszor csak eszközként tekintettek az uniós tagságra. Koller Boglárka előadásában bemutatta a Brexitről szóló referendumhoz vezető folyamat legfontosabb lépéseit, így szólt például a skótok függetlenségi népszavazásáról vagy David Cameron szerepéről. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a volt brit miniszterelnök – mint az á la carte-típusú unió támogatója-  sem számított a Brexit sikerére, inkább belpolitikai motivációk vezették ezzel kapcsolatos politikáját. Elhangzott az is, hogy a Cameront a kormányfői székben követő Theresa May, hivatalba lépése után egyből eloszlatta a kételyeket afelől, hogy magát a folyamatot vissza lehetne-e fordítani. Kimondta, hogy ki fognak lépni az unióból, ennek egyik jele volt az is, hogy a soros EU-elnökségről is lemondtak. Koller Boglárka Juncker bizottsági elnököt is idézte, aki szerint, amíg a britek nem indítják el a kilépési folyamatot, a brüsszeli adminisztráció nem tárgyal velük. A meghatározó uniós országok államfőit azonban már megkereste a brit miniszterelnök, aki szeretné országa számára az unióból származó előnyöket minél jobban megtartani. Az előadáson szó volt a londoni felsőbíróságnak a napokban hozott ítéletéről, amely kimondta, hogy a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül aktiválni a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, azaz az unióból való kilépést. A brit kormány a döntés ellen azonban fellebbezett, és tartani akarja magát az eredeti menetrendhez, azaz legkésőbb 2017. március végéig elindítaná a brit EU-tagságot megszüntető folyamatot. Előadásában a NETK dékánja rávilágított a Brexit nemzetközi dimenzióira is, így például az orosz elnök és a megválasztott amerikai elnök megnyilvánulásaira is, amelyek inkább a Brexit mellett foglaltak állást.

„A Brexitet támogató kampány legfontosabb témája a szuverenitás kérdése volt”- mondta előadásában Dr. habil. Arató Krisztina. Az ELTE Politikatudományi Intézet igazgatóhelyettese a politikai mítoszok és ellenmítoszok kapcsán beszélt a britek kilépésről. Elhangzott, hogy a szuverenitás mellett az euroszkeptikusok olyan érveket hoztak fel a Brexit mellett, mint például az unió nem demokratikus működése és cselekvőképtelensége. Emellett sokszor hangoztatták azt is, hogy a kilépéssel a brit gazdaság jobban jár és a sokszor értelmetlen uniós szabályokat sem kell majd betartaniuk. De érveltek az unió bevándorlás-politikája ellen is, valamint az uniós közös költségvetésbe befizetendő pénzeket is soknak ítélték. Arató Krisztina szerint a Brexit is azt bizonyítja, hogy egy új törésvonal van kialakulóban a globális és a lokális (európai/nemzeti) érdekek között Európában.

„A Brexitről szóló referendum célja elsősorban a belpolitikai küzdelmek befolyásolása volt”- hangsúlyozta előadásában Kaszap Márton. A NETK tanársegédje elmondta, hogy a népszavazás eredménye közvetlen belpolitikai következményekkel is járt: lemondott a kormány, a Munkáspárt teljesen meggyengült, a konzervatív párt és a Brexit -párti UKIP pedig megerősödött. Az előadásban szó volt arról, hogy a brit uniós tagsági feltételek újratárgyalása – a referendum előrehozása miatt - rövid ideig tartott, és eléggé felszínes is volt. Az előadó megjegyezte, hogy a konzervatív párton belül is voltak törésvonalak, a londoni főpolgármester például négy hónappal a referendum előtt döntötte el, hogy a kilépés mellett kampányol majd.

Kaszap Márton szerint érdemes lenne mélyebben is elemezni azt, hogy mi vezetett végül a britek döntéséhez. Mivel Nagy-Britannia egyes régiói jelentősen leszakadóban vannak, ez értelmezhető egyfajta segélykiáltásként is a szegényebb térségekben élők részéről. Születtek olyan szociológiai értelmezések is, amelyek szerint a vidéki, alacsony képzettségű és idős emberek döntötték el a népszavazást, de Kaszap Márton szerint óvatosan kell kezelni ezeket az elemzéseket. Ugyanakkor az elgondolkodtató, hogy Nagy-Britannia olyan térségei is a kilépés mellett szavaztak nagyobb arányban, amelyek az elmúlt években haszonélvezői voltak az uniós fejlesztési forrásoknak.

A Brexit jogi lehetőségeit elemezte előadásában Dr. Bóka János. A NETK dékánhelyettese szerint bár jogi előzménye nincs az unióból való kilépésnek, erre az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkelye lehetőséget ad. Elmondta, hogy ezt annak idején azért fogadták el az uniós törvényhozók, mert ezzel akarták kifogni a szelet az euroszkeptikusok vitorlájából, de senki nem gondolta igazából, hogy ezt a rendelkezést valaha is használni fogják. A törvénycikk egyetlen feltételül azt szabja, hogy a kilépésnek összhangban kell lennie a tagállam alkotmányos követelményeivel, amelyet adott esetben az Európai Unió Bírósága vizsgálhat. Az európai közösségből való kilépésnek vannak formális szabályai, ilyen például az, hogy a szándékot az Európa Tanács számára hivatalosan is jelezni kell, de ennek nincs konkrét határideje. Bóka János szerint ez az úgynevezett átmeneti időszak több jogi problémát is felvet Nagy-Britannia számára, hiszen amíg nem jelzik kilépési szándékukat, teljes jogú tagként például nem folytathatnak kereskedelmi tárgyalásokat. A briteknek külön meg kell majd állapodniuk az unióval a kilépés szabályairól, amelyről az Európai Tanács minősített többséggel dönt. Bóka János elmondta azt is, hogy a kilépés jogilag akkor történik meg, ha a kilépési megállapodás hatályba lép vagy két év eltelik a szándék bejelentése óta. Véleménye szerint, ha a britek a kilépési szándékot hivatalosan is bejelentik, onnan kezdve már nincs visszaút, legfeljebb, ha majd egyszer újra kérik felvételüket az Európai Unióba. De akkor is át kell esniük a szokásos felvételi procedúrákon. A dékánhelyettes úgy látja, hogy a kilépést jogi értelemben lehetővé tevő uniós alapszerződés csak a szabályozás illúzióját jelenti, az igazi döntés továbbra is a politikusok kezében van. Mindez azonban tovább növeli a bizonytalanságot, amely ebben a helyzetben a legrosszabb megoldást jelenti.

„Az EU érdeke is az lenne, hogy a britek a Brexitet követően is valamilyen formában megmaradnának az uniós belső piacon”- mondta előadásában Prof. Dr. Halmai Péter akadémikus. A NETK tanszékvezetője elmondta, hogy britek gazdaságilag sokat profitáltak az uniós tagságból, például ezalatt az idő alatt megduplázódott az ország GDP-je. A Brexit legközvetlenebbül a kereskedelem területét érinti majd, ezért is fontos a britek számára, hogy továbbra is működhessenek a belső piacon. Különösen igaz ez a pénzügyi szolgáltatások területére, amelyben különösen meghatározó a szerepük az unión belül. „Minél függetlenebb szabályozási konstrukciót választanak, annál nehezebben fognak hozzáférni a belső piachoz”- hangsúlyozta Halmai Péter.

A tanszékvezető a lehetséges modellek között említette az EGT tagállamok működési mechanizmusát, a kétoldalú szerződések tömegével operáló svájci példát vagy a vámunió lehetőségét. Szerinte azonban az sem kizárt, hogy egy új modell születik meg a Brexit hatásra. A rövid távú következmények közzé sorolta a növekvő kereskedelmi költségeket, a GDP csökkenését, az üzleti beruházások visszaszorulását. Hosszabb távon tovább zsugorodhat a kereskedelem volumene és a pénzügyi szereplők kitelepülésével is számolni kell. Halmai Péter megjegyezte, hogy Nagy-Britanniában a gazdaság nem növekedett volna éves szinten másfél százalékkal a gazdasági bevándorlók nélkül. Az akadémikus szerint a politikai populizmus is hozzájárult a Brexit bekövetkezéséhez, aminek azonban ára van. A várható gazdasági visszaeséssel kapcsolatos előrejelzések alapján ez egy körülbelül 5 ezer fontos adót jelent majd a brit választópolgároknak. 

„A pénzügyi szolgáltatások várható visszaesésének jelentős továbbgyűrűző hatása lesz a brit gazdaságban” – mondta előadásában Dr. habil. Elekes Andrea. A NETK egyetemi docense szerint az árukereskedelemmel szemben a pénzügyi szolgáltatások kereskedelme területén jelentős többletet mutat évek óta Nagy-Britannia. A Brexit miatt azonban olyan következményekkel kell szembenéznie, mint például a pénzügyi szolgáltatások fejlesztésének visszaszorulása, aminek következtében a nagy szolgáltatók elkezdenek más uniós tagországokba költözni. Hasonló jelenségek várhatóak a biztosításokat kezelő cégek tekintetében is, valamint a pénzügyi szakemberek is kezdenek távolodni a szigetországtól.

„A Brexit inkább rontja az EU nettó haszonélvezőinek pozícióját, így az uniós központi költségvetés várható változása miatt hazánk is rosszabbul járhat”- fogalmazott a rendezvényen Dr. Szemlér Tamás. A NETK egyetemi docense elmondta, hogy Nagy-Britannia az EU egyik nagy nettő befizetője, de komoly kedvezményeket is kapott az elmúlt évtizedekben. Kilépésükkel valószínűleg változik majd a közös uniós költségvetés nagysága, de reményei szerint ez jó alapot jelent majd a szerkezet átgondolására.

Várhatóan az európai uniós források is csökkenek majd a Brexit hatására Dr. Kutasi Gábor szerint. A Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense elmondta, hogy a britek kilépése miatt Magyarország növekedési előrejelzései is csökkentek valamelyest. A szakember a brit munkaerőpiac kapcsán beszélt arról, hogy jelenleg mintegy 80 ezer magyar vállal munkát a briteknél, akik csak akkor térnének haza, ha jelentősen – mintegy duplájára- emelkednének a magyarországi nettó bérek. Erre azonban szerinte nincs igazán esély.

Szöveg:Szöőr Ádám

Fotó:Hervai Laura

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Brexit, NETK, 2016

NKE-s tanárok az MTA új tagjai között

    • magyar tudomanyos akademia 2011
kiss gyorgy 200 303 s

Az Akadémikusok Gyűlése hétfői zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. A 187. közgyűlésen megválasztott akadémikusok között van az NKE két egyetemi tanára: Prof. Dr. Kiss György és Prof. Dr. Halmai Péter is, akiket a IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya levelező tagjaivá választott a testület.

Kiss György az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja. Tudományos pályája során behatóan elemezte a munkajog alapintézményeit. Tudományos tevékenységének területei között szerepel többek között a munkajogi konfliktusok jogi természetének feltárása, feloldási módozataik meghatározása, a magánautonómia érvényesülése a munkajogban, a munkajog struktúrájának feltárása, az individuális és a kollektív munkajog korrelációjának bizonyítása. Kiss György iskolateremtő hatása a magyar munkajogi gondolkodás átalakulásán mérhető le. Számos követője van, téziseit alapul véve több fiatal kutató szerzett tudományos fokozatot. Hagyományokat követve jelentősen hozzájárult, hogy a nemzetközi tudományos élet figyelme ráirányuljon a magyar munkajogtudományra.

halmai peter ng1

Halmai Péter az NKE Nemzetközi és Európa Tanulmányok  Kar tanszékvezető egyetemi tanára, a nemzetközi gazdaságtan, a makroökonómia, az összehasonlító gazdaságtan és az agrár-közgazdaságtan művelője.  Az európai integráció makroökonómiájában kiemelkedő eredményeket ért el a potenciális növekedés irányzatai, az európai növekedési és felzárkózási modell sajátosságai, a pénzügyi és gazdasági válság növekedési hatásai, továbbá a strukturális reformok hatásmechanizmusai feltárása terén. Az európai konvergenciafolyamatok vizsgálatában elsőként alkalmazta a potenciális növekedés megközelítését, valamint kidolgozta a konvergenciakrízis hipotézisét. Kidolgozta az EU Közös Agrárpolitika reformfolyamatainak átfogó közgazdasági elméletét. Eredményesen vizsgálta az agrárgazdaság EU-adaptációja témakörét. Az átalakulás gazdaságtana területén az elsők között bizonyította a korábbi hazai agrármodell fenntarthatatlanságát. Részletesen vizsgálta a transzformációs krízis agrárgazdasági vonatkozásait. Hallgatói közül tízen szerezték meg a PhD címet, hárman habilitáltak. 2010-től az MTA GMB alelnöke.

Cimkék: MTA, NETK, kinevezés, ÁKK, 2016

„Nyitott szemmel a világra” - A NETK első fél éve

    • nyitott szemmel illusztracio

Fél éve működik, de már számos eredményt fel tud mutatni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem negyedik kara. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) a folyamatos oktatási tevékenység mellett ma már szervezetileg is „működőképes állapotban” van, megalakultak az intézmény különböző egységei. Mindemellett konferenciákat, pódiumbeszélgetéseket és könyvbemutatókat rendeznek, a kar oktatói és kutatói rendszeresen szerepelnek szakértőként a különböző médiumokban és jelentősek a biztonság- és védelempolitika területén végzett kutatások eredményei is. Az elmúlt hat hónapot a NETK munkatársaival értékeltük.

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek kiemelkedő szerepe lesz a magyar felsőoktatásban a következő évtizedekben, hiszen az egyetem adja a tudást, a szellemi bázist a jövő államigazgatási elitjének. Magyarországnak szüksége van kiváló, jól képzett, megalapozott tudással és őszinte hazaszeretettel rendelkező vezetőkre, ezt pedig az Önök egyeteme biztosítani fogja” – mondta Dr. Vidoven Árpád, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára, az NKE Fenntartói Testületének akkori ügyvivője a NETK alapító ünnepségén, január 30-án. Az ünnepi szenátusi ülésen Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora így fogalmazta meg a kar alapításának egyik célját: „A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar kiemelkedő feladata az, hogy utánpótlást képezzen, européer szemléletet és hozzáértést adjon, hogy az itt végzett hallgatók legyenek képesek döntéshozó vezetőként és ügyintézőként is arra, hogy az emberiség közös céljait szolgálják.”

Az alapítás óta eltelt fél év az építkezés jegyében telt a NETK háza táján. Első lépésként a szakok mintatanterveit tekintették át, hogy a kar létszámának bővítését oktatási és kutatási feladataival összhangban kezdhessék el. Az állomány feltöltése fokozatos, jelenleg 33 főállású minősített oktató és kutató van a karon, akiknek a munkáját a Dékáni Hivatal, a Tanulmányi Osztály és a kutatóközpontok adminisztratív munkatársaival együtt 11 fő segíti. Tálas Péter szerint komoly siker, hogy az egyetem Szenátusa és Fenntartói Testülete valamennyi mintatantervet szakmailag megalapozottnak találta és elfogadta. „Pozitív visszhangot kapott az a törekvésünk is, hogy oktatásunkat a megrendelői igényekhez szabjuk és a korábbiaknál gyakorlatiasabbá tegyük” – tette hozzá a kar dékánja.

Ezt a célkitűzést erősíti a hallgatók és az oktatók véleménye is. Marsai Viktor, a NETK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék oktatója úgy véli, hogy az elméleti és a gyakorlati ismeretek jelenlegi arányát az utóbbi javára kell erősíteni: „A hallgatók körében tavasszal végzett vélemény- és igényfelmérés is ezt támasztotta alá, valamint ez a nemzetközi tendencia is.” A karon jelenleg két alapszakon (nemzetközi biztonság- és védelempolitika, nemzetközi igazgatás), valamint két mesterszakon (nemzetközi biztonság- és védelempolitika, nemzetközi közszolgálati kapcsolatok) folytatja tanulmányait közel 300 hallgató. Emellett olyan népszerű idegen nyelvű képzéseket is gondoznak, mint az Academy of Diplomacy, Budapest.

„A karon folyó képzések az oktatási portfolió folyamatos fejlesztését igénylik a nemzetközi biztonság, az Európa-tanulmányok, a nemzetközi és európai jog, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok témaköréhez illeszkedve” – mondta Tóth Norbert. A NETK oktatási dékánhelyettese szerint az őszi egyetemi önértékelésre, majd a MAB akkreditációra tekintettel már nyáron folytatják a munkát, amikor az oktatási szünet lehetővé teszi a szakfelelősök, vezető szakemberek bevonását ebbe az összetett fejlesztési, az oktatás tartalmát és minőségét a középpontba állító folyamatba.

Az elmúlt hónapok azonban nemcsak az oktatói munkáról szóltak, hiszen komoly szervezetépítésnek lehettünk tanúi. A NETK fokozatosan hozta létre az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában előírt kari testületeket és szervezeti egységeket. „Annak ellenére, hogy a Nemzetközi Intézettől örökölt oktatói kör, az újonnan csatlakozott kollégákkal kiegészülve biztosítani tudta a képzés folytonosságát, az önálló kari lét rengeteg olyan adminisztratív, szervezési és szervezetfejlesztési feladatot állított elénk az elmúlt félévben, amelyet úgy kellett megoldanunk, hogy a hallgatók számára mind az oktatás, mind pedig a tanulmányi kérdések intézése ugyanolyan gördülékenyen történjen, mint a már évek óta működő karok esetében” – mondta el lapunknak Zámbó Dávid. A Dékáni Hivatal vezetője számára az elmúlt fél év legfelemelőbb pillanata a Kari Tanács alakuló ülése volt. „A kar megalapítására vonatkozó egyetemi szándék megfogalmazását követően ez volt az a momentum, amikor a fakultás mint közösség által megválasztott képviselők először hozhattak a karra vonatkozó döntéseket – számomra ez a nap volt a kar igazi születésnapja.” A Kari Tanács elfogadta – és időközben már a Szenátus is jóváhagyta – a kar emblémáját és jelmondatát – Aperi oculos ad mundum, avagy Nyitott szemmel a világra, illetve a kari kitüntetések adományozásának rendjét. A szimbolikus döntések mellett azonban a Kari Tanács fontos érdemi döntéseket is hozott, támogatta a négy szak mintatantervét, amelyet az egyetem Szenátusa a 2015. június 24-i ülésén elfogadott.

A NETK létrejöttének célja a hazai – rendvédelmi, honvédelmi és civil – közigazgatási intézményrendszer nemzetközi és diplomáciai jellegű feladataiban részt vevő hivatásos és tisztviselői állomány, valamint a külképviseleteken és az Európai Unió egyes intézményeiben Magyarországot képviselő szakemberek képzése és utánpótlásának biztosítása.

„E küldetésből kiindulva az elmúlt fél évben azon dolgoztunk, hogy a korábbi Nemzetközi Intézet feladatrendszerét, oktatói és kutatói állományát, egyúttal felelősségét kibővítve a kar szervesen beilleszkedjen az NKE szervezetrendszerébe és értékrendjébe” – fogalmazott Tóth Norbert. A dékánhelyettes szerint fontos, hogy a kart „alma materül” választó hallgatók egyfajta stratégiai, elemző szemléletet is elsajátítsanak, hiszen az itt szerzett elméleti és gyakorlati tudás mellett ez is nagyban növeli a diploma utáni elhelyezkedés esélyeit.

Mindenesetre az eddigi felvételi jelentkezések számadatai azt bizonyítják, hogy jó úton járnak. „Az olykor húszszoros túljelentkezés, valamint a júniusi – mesterszakos – felvételi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hallgatók körében népszerűek a képzések, ami jó kiindulási alapot jelenthet az építkezéshez” – véli Marsai Viktor. A NETK oktatója szerint a népszerűség oka kettős. „Azon dolgozunk, hogy a NETK által kiadott diploma megszerzése megteremtse a nemzetközi pályára lépés lehetőségét. A kar állományába tartozó oktató és kutató kollégák felkészültségét és elismertségét jelenlegi hallgatóink is visszaigazolták, így a képzésekről kialakult kép kedvező.”

A sikeres munkához azonban nem elég az oktatók, kutatók, kari vezetők egyéni képessége, hiszen itt is csapatmunkáról van szó. „A kar vezetése fontosnak tartja, hogy a NETK valamennyi munkatársa – legyen régi vagy új – olyan területen dolgozzon, ahol a legkiemelkedőbb eredményt tudja nyújtani. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kar oktatói, kutatói és adminisztratív dolgozói csapatként tevékenykedhessenek” – fogalmazott Tálas Péter, aki szerint az egyetem rektorától, rektorhelyetteseitől és dékánjaitól kapott támogatás nélkülözhetetlen volt. „Ez azért is jelentős, mert a NETK egyetemünknek az integrált működésre leginkább építő, abban leginkább érdekelt kara. Részben profiljából fakadóan – hiszen az általunk lefedett külkapcsolati területen katonákra, rendőrökre és a civilekre egyaránt szükség van –, részben pedig azért, mert oktatóink közül sokan tanítanak az egyetem más karain is” – véli Tálas Péter.

A dékán a kar munkatársainak első félévi teljesítményét pozitívan értékeli, mert „a kar szervezetfejlesztési feladataiban úgy vettek részt, hogy közben saját oktatói, kutatói, adminisztratív, illetve egyéb feladatukat is el kellett látniuk. Vagyis szinte mindenkinél pluszmunkával járt, néhányuk esetében pedig azzal, hogy a dékán este 10-11-kor is hívta őket telefonon vagy Skype-on.” A kar első fél évét több mint 25 nemzetközi relációjú rendezvénnyel, szakmai eseménnyel zárta, hol házigazdaként, hol oktatói, kutatói szerepvállalásával. Kínai, pakisztáni, dél-koreai, nigériai, cseh, lengyel, román delegációk látogatásai, a magyar uniós biztosok vitája, nemzetközi kiberbiztonsági képzés, a Ludovika Nagyköveti Fórum és szakértői workshopok, szakmai konferenciák fémjelzik azt az utat, amit a NETK február óta megtett.

A karon zajló kutatómunka egyik fő bázisa továbbra is a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK), amely több szempontból is sajátos helyzetbe került a NETK megalapításával. Egyrészt, mert állományából ketten – Tálas Péter dékánként, Csiki Tamás dékáni tanácsadóként – a kar vezetésében vállaltak szerepet és új feladatköröket, másrészt, mert a felálló kari vezetés több olyan célt is megfogalmazott, amely közép- és hosszú távon az SVKK-ra háruló feladatokat is megnöveli. „Bár az első fél év kari szervezetfejlesztése még viszonylagos nyugalomban hagyta a kutatóközpontot, már készülünk arra, hogy a következő hónapokban meghatározó szerepet játsszunk a kar állományán belül az oktató-kutató – kutató-oktató modell kialakításában, ahogy az a dékáni szakmai programban is szerepel” – mondta Felméry Zoltán, az SVKK kutatója. Emellett az SVKK kutatói és elemzéseik jelentős médiafigyelmet élveznek Magyarországon: elemző-értékelő nyilatkozataik napi rendszerességgel jelennek meg a médiumokban, legyen szó akár az orosz–ukrán válságról, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitásáról, a migráció problémájáról vagy Európa stratégiai dilemmáiról.

A NETK munkatársai beszéltek az előttük álló feladatokról is. Tóth Norbert szerint idővel szükség lesz az angol nyelvű képzések továbbfejlesztésére, a nemzetközi kapcsolatok elmélyítésére, valamint a doktori képzés nemzetközi orientációjának erősítésére. Zámbó Dávid úgy véli, hogy a kari adminisztráció előtt álló fő feladat a most létrehozott szervezeti struktúra hatékony működtetése, az esetleges zavarok és hiányosságok feltárása, és a működési tapasztalatok, valamint az összegyetemi szempontok és a fenntartói igények alapján a szervezet esetleges átalakítására, továbbfejlesztésére vonatkozó elképzelések kidolgozása.

Marsai Viktor arról beszélt, hogy idén ősszel a NETK-n is elindul a szervezett keretek között zajló hallgatói tehetséggondozás, aminek komoly hagyományai vannak a „régi” tanszékek és az SVKK berkein belül. „A tudományos diákköri munkát, a szakkollégiumi önképzést, a hallgatók öntevékeny közösségi és kulturális tevékenységét is támogatni kívánjuk, kiemelt hangsúlyt helyezve arra, hogy a hozzánk érkező külföldi hallgatók is otthonosan érezzék magukat, és a lehető legjobb tapasztalatokról számoljanak be, amikor majd hazatérnek.”

Felméry Zoltán szerint a kar megalakulása sok lehetőséget tárt fel a kutatók számára: erősödtek és bővültek a szakmai kapcsolatok, a mobilitási lehetőségek, valamint egyre több a szakmai rendezvény is, amik azonban több feladatot is jelentenek. „Kis létszámú, de a visszajelzések alapján magas szakmai színvonalon dolgozó csapatként élnünk kell e lehetőségekkel, építenünk kell az SVKK szakmai és média-láthatóságára, és tovább kell fokoznunk az NKE és a NETK elismertségét.”


Szöveg: Szöőr Ádám