Szűkítés



Kiválasztott Címke

Németország

Minden Címke 105


Jelenleg 2 bejegyzés található Németország cimkével

Kéz a kézben Németországgal a gazdaságban

    • fokuszban nemetorszag 2016 aprilis 27
    • fokuszban nemetorszag 2016 aprilis 27
    • fokuszban nemetorszag 2016 aprilis 27
    • fokuszban nemetorszag 2016 aprilis 27
    • fokuszban nemetorszag 2016 aprilis 27
    • fokuszban nemetorszag 2016 aprilis 27
  • Előző
  • Következő

„A magyar-német kapcsolatoknak a történelmi dimenzión túl van egy erős gazdasági hajtóereje, amit egyfajta geopolitikai egymásrautaltságra lehet visszavezetni”- mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában Dr. Prőhle Gergely. Az EMMI helyettes államtitkára szerint a német tőke hosszú távra rendezkedik be a közép-európai térségben, így Magyarországon is.

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) által szervezett workshopon a jelenlévők megismerkedhettek a magyar-német kapcsolatok történetével és szó volt az aktuális fejleményekről is. A korábban berlini nagykövetként is dolgozó Prőhle Gergely elmondta, hogy 1973-ban történt meg a diplomáciai kapcsolatfelvétel Magyarország és az akkor NSZK között, de az első jelentősebb, akár szimbolikusnak is nevezhető találkozóra 1982-ben kerül sor. Ekkor Kádár János Bonnba látogatott és találkozott Willy Brandt korábbi és Helmut Schmidt akkori német kancellárral, akik szívélyes, szinte már baráti hangulatban fogadták a magyar politikust. E mögött az amerikai külpolitika Kelet-Európával kapcsolatos felfogásának a megváltozása állt. Az amerikaiak ugyanis ekkor már a szovjet birodalom kelet-európai szövetségeseinek lassú demokratizálódását és függetlenedését szerették volna elérni. Kohl kancellár hatalomra jutása után egyre aktívabbá is váltak a magyar-német kapcsolatok, aminek fontos bizonyítéka volt, hogy 1986-ban az NSZK akkori szövetségi elnöke,  Richard von Weizsäcker Magyarországra látogatott. Prőhle Gergely történeti visszatekintésében szólt a szintén mérföldkőnek számító 1989. szeptember 11–i dátumról, amikor Magyarország hivatalosan is megnyitotta a határt a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt. A magyarországi rendszerváltást követően megalakult a Magyar-Német Fórum, amely azóta is a két ország közötti kapcsolatrendszer egyik legfontosabb intézménye. Az egyre szorosabb együttműködés kifejezésére 1992-ben a baráti együttműködésről és az európai partnerségről írtak alá egyezményt Magyarország és Németország vezetői.

„A rendszerváltás előtt az akkori magyar reformkommunisták és a hatalmon lévő német kereszténydemokraták között olyan mély kapcsolat alakult ki, hogy Kohl kancellár 1990-ben személyesen kérte azt Antall Józseftől, hogy Horn Gyula maradhasson a külügyminiszter az akkor megalakuló magyar kormányban”- mondta Prőhle Gergely. A helyettes államtitkár előadásában részletesen is kitért a két ország közötti kiegyensúlyozott és dinamikusan növekvő gazdasági kapcsolatokra. Az elmúlt évtizedekben – a gazdasági világválság időszakát leszámítva- folyamatos volt a növekedés a kereskedelmi forgalomban, és a német vállalatok befektetései is egyre jelentősebbé váltak. Leginkább Bajorországból, Baden-Württembergből, valamint az észak-rajna-vesztfáliai tartományból érkeztek a német cégek Magyarországra. Elsősorban a közúti járműgyártás, a gépgyártás, az elektronika, az elektrotechnika, a kereskedelem és a szolgáltatások területén jelentősek a befektetések most is. „Az mindenképpen elmondható, hogy a német tőke hosszútávon rendezkedik be Magyarországon”- hangsúlyozta az egykori diplomata.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (AHK) minden évben készít egy úgynevezett konjunktúrajelentést Magyarországról, amely a német cégek körében végzett felmérésre alapoz. A 2016-os jelentés kiemeli, hogy a német és más külföldi befektetők igen kedvezőnek ítélik a magyar gazdasági helyzetet és az idei kilátásokat. A gazdaságpolitikai keretek tekintetében számos kérdésben javult a vállalatok elégedettsége, néhány területen azonban továbbra is számottevő hiányosságokat látnak, mint például a jelentős szakemberhiányban, ami kockázatokkal jár a magyar gazdaságra nézve. A németek szerint javítani kellene a magyarországi szakképzési és felsőoktatási rendszer működésén, mivel a hazai beszállító háttér nem minden esetben felel meg a nyugat-európai minőségi elvárásoknak.

„Magyarország nem önmagában, hanem egy regionális összefogás részeként érdekes Németország számára”- jegyezte meg Prőhle Gergely.


Szöveg: Szöőr Ádám  


Fókuszban Németország

    • fokuszban nemetorszag_ulrich schlie
    • fokuszban nemetorszag_ulrich schlie
    • fokuszban nemetorszag_csiki tamas
    • fokuszban nemetorszag
    • fokuszban nemetorszag
  • Előző
  • Következő

„Rend és káosz – a német perspektíva” címmel tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen dr. Ulrich Schlie, a budapesti Andrássy Universität oktatója. Felszólalásának mottóját Albert Einstein kölcsönözte: az atomfegyverek korának beköszönte megváltoztatott mindent, kivéve a gondolkodásmódunkat. A keddi brüsszeli események és az egyre sokasodó terrorcselekmények mind azt mutatják, hogy a folyamatok megértéséhez azok teljes újraértelmezésére van szükség – tette hozzá a szakértő.

Afrika és az arab világ megmozdulásai, a terrorizmus elleni harc, de még a pusztító természeti katasztrófák is azt sugallják, hogy napjaink biztonságpolitikai kihívásai meghaladják az egyes államok katonaságának hatáskörét, Földünk pedig az integráció és a szétesés határmezsgyéjén egyensúlyoz. A privatizáció eredményeképp a nemzetállamok fellazultak, erejük és jelentőségük megtört, a törvényhozás és a rendfenntartás szerepe pedig aláaknázódott. Ulrich Schlie mindezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló szabályozó eszközök újragondolására van szükség. A kihívásokra adható helyes válaszok megtalálásához viszont, mint mondta, csak átfogó kiértékeléseken és nemzetközi megállapodásokon keresztül vezet az út. A gazdasági válságból kilábaló Európának fel kell nőnie az amerikai nagyhatalmak mellé, az Európai Uniónak pedig vissza kell nyernie korábban meghatározó erejét. A határokon átívelő fenyegetések visszaszorítása csak akkor képzelhető el, ha a két kontinens erős partnerségre lép, ráadásul úgy, hogy erejük nem csupán egyetlen forrásból eredeztethető. Jóllehet a NATO Európán belül egy hatásos, egyedi eszköze a kollektív fellépésnek, a szervezet nem képes globálissá válni. A növekvő haditengerészeti beruházások mellett kontinentális alapon a kemény erő és a puha hatalom kombinálására van szükség, továbbá arra, hogy pontos célokat fogalmazzunk meg, amelyre később akcióterveket lehet felfűzni. A semmittevés nem alternatíva – összegzett a szakember.


Szöveg: Pétery Dorottya
Fotó: Szilágyi Dénes