Szűkítés



Kiválasztott Címke

Magyar Tudomány Ünnepe

Minden Címke 105


Jelenleg 2 bejegyzés található Magyar Tudomány Ünnepe cimkével

Európa keresi önmagát

    • szent szovetsegtol az eu-ig
    • szent szovetsegtol az eu-ig
    • szent szovetsegtol az eu-ig
    • szent szovetsegtol az eu-ig
    • szent szovetsegtol az eu-ig
  • Előző
  • Következő

 „A Szent Szövetségtől az Európai Unióig (1815-2015) Az európai nemzetállamok 200 éve” címmel rendezte meg az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara 2015. november 17-én nemzetközi konferenciáját a Ludovika Campus Dísztermében.

A Szent Szövetség az 1815. szeptember 26-án, a napóleoni háborúk után I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király és III. Frigyes Vilmos porosz király által Párizsban megkötött politikai és katonai szövetség, melynek aláírását az 1814 szeptember és 1815 június között megrendezett Bécsi Kongresszus előzte meg. A Szövetség a feudális monarchiák fenntartását tette lehetővé, mely a 1853-56-os krími háborúig megakadályozta a nagyhatalmak egymás elleni háborúit Európában. A bécsi kongresszus mérföldkő az európai történelemben. Olyan esemény, amely hosszú ideig – számos történész szerint egészen az I. világháborúig – meghatározta az európai nagyhatalmi struk­túrát. Hasonlóan az 1648-as vesztfáliai békékhez, az I. világháborút lezáró versailles-i béke­rend­szer­­hez vagy az 1945-ös jaltai konferenciához, a bécsi kongresszus is átalakította Európát, meg­ha­tá­roz­ta a területrendezési elveket, kialakította a nagyhatal­mi politika működésének elveit és gya­kor­la­tát, s ezzel jelentős hatással volt az európai nem­zetek mindennapjaira is.

A bécsi kongresszus abból a szempontból is különleges, hogy az ezt követő időszak a modern európai nemzetállamok kialakulásának és fejlődésének időszaka. Ez az európai nem­zet­­ál­lami fejlődés pedig lényegében egészen napjainkig tart (Koszovó 2008-ban lett független). A jelenlegi konferencia az európai nemzetállami fejlődés 200 évére kívánt reflektálni, különböző területe­ken és dimenziókban. Történeti fejlődési ívet rajzolt az állami szuverenitás fel­fo­­gá­­sának változásain végigtekintve, az Európán belüli kapcsolatok és az európai egy­ségesü­lés szempontjából, illetve az európai biztonság dimenziójában is. A konferencia egyik alap­kér­dése az volt, hogy az 1815 óra eltelt 200 évben Európa és Európa nemzetei honnan ho­vá jutottak?

A rendezvényt Dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes nyitotta meg, aki köszöntőjében elmondta, hogy a konferencia megítélése a két évszázad alatt folyamatosan változott, napjainkra pedig sok tekintetben átértékelődött. Ezt követően a két külföldi keynote speaker a Bécsi Kongresszus óta eltelt 200 év európai történelmének strukturális változásait mutatta be az európai történelmi régiók azonos és eltérő fejlődési jellegzetességeire is kitérve. Dr. Lothar Hoebelt, a Bécsi Egyetem tanára előadásában arról beszélt, hogy a Bécsi Kongresszus összehívását annak idején az orosz cár kezdeményezte és a jelenlegi menekült válság hátterében álló háborús konfliktusokat sem lehet Oroszország nélkül rendezni. Beszédét avval a kérdéssel zárta, hogy vajon Európának szándékában és lehetőségében áll-e napjainkban nagyhatalomként működni.  Dr. Erwin Schmidl, az Osztrák Nemzetvédelmi Akadémia professzora az európai összefogás jó példájaként hozta fel az 1991-es délszláv háború után az európai békefenntartó erők közös jelenlétét a térségben. A jelenlét hosszú távú hatékonyságának kérdését viszont feleveti, hogy van-e évtizedeken át tartó politikai szándék a béke fenntartására, fogalmazott Dr. Schmidl. Dr. Fülöp Mihály az NKE egyetemi tanára előadásában kiemelte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia, melynek nagyhatalmi státusza szorosan összefügg a Bécsi Kongresszuson kialakított európai renddel, az Európai Unió előképe volt a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabadon mozgásának tekintetében. Ez a kongresszus volt a történelem első olyan nagy nemzetközi konferenciája, ahol a tartós béke érdekében a győztes és vesztes felek hónapokon át tárgyalásokat folytattak egymással. A monarchiák fennállása ugyanakkor lehetővé tette azt a fejlődést, amely a német és az olasz nemzetállamok létrejöttéhez vezetett, fejtette ki a professzor.  Dr. Kántor Zoltán a Pázmány Péter Egyetem oktatójának „Nemzetpolitikai modellek Európában” című  előadásának az a megállapítása, miszerint a határok Európában állandóan mozgásban vannak komoly eszmecserére adott lehetőséget a hallgatóság és az előadó között. Dr. Tóth Norbert az NKE oktatója a kisebbségvédelemről és az európai nemzetállamokról tartott elemzésében kifejtette, hogy a kisebbségvédelem területén jelenleg egyénileg az emberi jogok alapján lehet eljárni, mivel a nemzetközi kisebbségvédelemnél a jogszabályok nehezen alkalmazhatók a nemzetközi és az európai jog ellentmondásai miatt.


A konferencia második részét Dr. Bóka Éva független kutató és egyetemi tanár „Az európai egységgondolat 200 éve című előadása” nyitotta meg. Mondanivalójának központi témája az európai egység gondolata és fejlődésének fordulópontjai voltak. Az előadó körképet adott az együttműködési formákról a klasszikus görög kortól egészen napjainkig. Dr. Arató Krisztina az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatója előadásában az európai mítoszok 200 évéről, azok mai jelentőségéről és ellentmondásairól beszélt. A politikai mítoszok létrejötte politikai ellenmítoszok létrejöttét idézi elő, mivel a társadalomban mindig a „mi” és az „ők” fogalma állnak egymással szemben. Ennek megfelelően a Szent Szövetség, mint a nemzetek feletti egyezmény az olasz és német egység létrejöttét vonta maga után. Napjaink politikai helyzetében felvetődik a kérdés, hogy ki is az a „mi” Európában, akinek cselekednie kell, vélekedett a tanárnő. Dr. Koller Boglárka az NKE tanára az Európa-fogalom földrajzi, történelmi alakváltozásait mutatta be az elmúlt 200 évben. Összefoglaló körképet adott azokról a töréspontokról, melyek Európát jelenleg megosztják. A mentális határvonalak létrejötte egészen a szekularizációnak a keresztény Európában történő megjelenéséig, Luther Márton munkásságának kezdetéig nyúlik vissza. Az európai törésvonalak a nyugati és keleti területek megosztottságán kívül az újabb keletű északi és déli megosztottságban is jelen vannak. Az egységes integrációval szemben a differenciált integráció áll, Európa jelenleg keresi magát, fogalmazott a tanárnő. Nagy érdeklődés kísérte Dr. Hermann Róbert, a Károli Gáspár Egyetem tanárának előadását az eltelt 200 év fegyvernemeinek történetéről. Az előadó az aszimmetrikus és totális háború kombinációjaként definiálta napjaink terrorizmusát. A rendezvény zárásaként Dr. Gazdag Ferenc az NKE professzora a 19. és 21. század hatalmi realizmusáról beszélt. Bevezetőül elmondta, hogy előadásának kiterjedt témája miatt annak összeállításához több közismert tankönyv szolgált alapul. Diószegi István, Henry Kissinger, Zbigniew Brzezinski és Samuel P. Huntington könyveit emelte ki ezek közül.

Huntington 23 évvel ezelőtt megfogalmazott feltételezése azóta valóra vált, hiszen előrejelzése szerint a bipoláris világrendet követően korunkat egy olyan állapot fogja jellemezni, ahol egyszerre több állam lesz hasonlóan erős. A professzor előadása végén kifejtette, hogy a nemzetközi politikai rendszert alkotó nemzetállamok globális gazdasági környezetben való működése önmagában érdekellentéteket takar.


Európai válságok

    • Európai válságok – Európai válságkezelés
    • Európai válságok – Európai válságkezelés
    • Európai válságok – Európai válságkezelés
    • Európai válságok – Európai válságkezelés
    • Európai válságok – Európai válságkezelés
    • Európai válságok – Európai válságkezelés
  • Előző
  • Következő

A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében szervezte meg az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Kulturális és Rekreációs Igazgatóságával együttműködve az immár hagyományosnak tekinthető őszi biztonságpolitikai konferenciáját, melynek ezúttal a Stefánia Palota adott otthont. Az idei konferencia témája az aktuális biztonságpolitikai fejleményekre reagálva az „Európai válságok – Európai válságkezelés (2005-2015)” volt.

A konferencia résztvevőit Baráth Ernő ezredes az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár megbízott parancsnoka, valamint Dr. Tálas Péter a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja köszöntötte, aki ezt követően összefoglaló körképet adott a 2005-óta Európát érintő különböző válságokról és ezek kezeléséről. A következő előadásban Dr. Koller Boglárka egyetemi docens elemezte az Európai Unió intézményi-belpolitikai és bizalmi válságát. A délelőtti utolsó előadásban Ablaka Gergely egyetemi tanársegéd mutatta be az „Arab Tavasz” hatását Európa biztonsági környezetére.

Nagy érdeklődés kísérte Prof. Dr. Halmai Péter előadását a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság és az eurózóna válságának kérdéseiról. Meghívott előadóként Sz. Bíró Zoltán az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa Oroszország és Európa kapcsolatát elemezte biztonságpolitikai szemszögből, a 2088-as orosz-grúz háborútól az ukrán válságig.

Dr. Molnár Anna egyetemi docens előadása napjaink legaktuálisabb válságára, az Európát érő migrációs kihívásra és annak lehetséges következményeire reflektált. A rendezvény zárásaként Dr. Tóth Norbert adjunktus a válságkezelés jogi aspektusait elemezte, különös tekintettel a nemzetközi jog és az európai jog szerepére.