Szűkítés



Kiválasztott Címke

Brexit

Minden Címke 105


Jelenleg 2 bejegyzés található Brexit cimkével

Esélyek és lehetőségek a Brexit után

    • fokep
    • img 3771
    • img 3790
    • img 3804
    • img 3807
    • img 3853
    • img 3895
    • img 4135
    • img 4165
    • img 4182
    • img 4212
    • img 4292
    • img 4299
  • Előző
  • Következő

Továbbra sem lehet tudni, hogy Nagy-Britannia mikor és milyen módon hagyja majd el az Európai Uniót és a Brexit lehetséges következményei kapcsán is számos kérdés nyitott még. Ezekről is szó volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián, ahol a brit kilépés forgatókönyveit és hatásait elemezték a szakemberek.

„A brexit után már egy másik fajta Európában kell gondolkodnunk”- mondta előadásában Dr. habil. Koller Boglárka. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) dékánja szerint jelenleg elég speciális Nagy-Britannia helyzete, hiszen még teljes jogú tagja az európai közösségnek, de már kifelé tekinget az unióból. A szakember elmondta, hogy a britek mindig is a saját képükre szerették volna formálni az EU-t, és sokszor csak eszközként tekintettek az uniós tagságra. Koller Boglárka előadásában bemutatta a Brexitről szóló referendumhoz vezető folyamat legfontosabb lépéseit, így szólt például a skótok függetlenségi népszavazásáról vagy David Cameron szerepéről. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a volt brit miniszterelnök – mint az á la carte-típusú unió támogatója-  sem számított a Brexit sikerére, inkább belpolitikai motivációk vezették ezzel kapcsolatos politikáját. Elhangzott az is, hogy a Cameront a kormányfői székben követő Theresa May, hivatalba lépése után egyből eloszlatta a kételyeket afelől, hogy magát a folyamatot vissza lehetne-e fordítani. Kimondta, hogy ki fognak lépni az unióból, ennek egyik jele volt az is, hogy a soros EU-elnökségről is lemondtak. Koller Boglárka Juncker bizottsági elnököt is idézte, aki szerint, amíg a britek nem indítják el a kilépési folyamatot, a brüsszeli adminisztráció nem tárgyal velük. A meghatározó uniós országok államfőit azonban már megkereste a brit miniszterelnök, aki szeretné országa számára az unióból származó előnyöket minél jobban megtartani. Az előadáson szó volt a londoni felsőbíróságnak a napokban hozott ítéletéről, amely kimondta, hogy a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül aktiválni a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, azaz az unióból való kilépést. A brit kormány a döntés ellen azonban fellebbezett, és tartani akarja magát az eredeti menetrendhez, azaz legkésőbb 2017. március végéig elindítaná a brit EU-tagságot megszüntető folyamatot. Előadásában a NETK dékánja rávilágított a Brexit nemzetközi dimenzióira is, így például az orosz elnök és a megválasztott amerikai elnök megnyilvánulásaira is, amelyek inkább a Brexit mellett foglaltak állást.

„A Brexitet támogató kampány legfontosabb témája a szuverenitás kérdése volt”- mondta előadásában Dr. habil. Arató Krisztina. Az ELTE Politikatudományi Intézet igazgatóhelyettese a politikai mítoszok és ellenmítoszok kapcsán beszélt a britek kilépésről. Elhangzott, hogy a szuverenitás mellett az euroszkeptikusok olyan érveket hoztak fel a Brexit mellett, mint például az unió nem demokratikus működése és cselekvőképtelensége. Emellett sokszor hangoztatták azt is, hogy a kilépéssel a brit gazdaság jobban jár és a sokszor értelmetlen uniós szabályokat sem kell majd betartaniuk. De érveltek az unió bevándorlás-politikája ellen is, valamint az uniós közös költségvetésbe befizetendő pénzeket is soknak ítélték. Arató Krisztina szerint a Brexit is azt bizonyítja, hogy egy új törésvonal van kialakulóban a globális és a lokális (európai/nemzeti) érdekek között Európában.

„A Brexitről szóló referendum célja elsősorban a belpolitikai küzdelmek befolyásolása volt”- hangsúlyozta előadásában Kaszap Márton. A NETK tanársegédje elmondta, hogy a népszavazás eredménye közvetlen belpolitikai következményekkel is járt: lemondott a kormány, a Munkáspárt teljesen meggyengült, a konzervatív párt és a Brexit -párti UKIP pedig megerősödött. Az előadásban szó volt arról, hogy a brit uniós tagsági feltételek újratárgyalása – a referendum előrehozása miatt - rövid ideig tartott, és eléggé felszínes is volt. Az előadó megjegyezte, hogy a konzervatív párton belül is voltak törésvonalak, a londoni főpolgármester például négy hónappal a referendum előtt döntötte el, hogy a kilépés mellett kampányol majd.

Kaszap Márton szerint érdemes lenne mélyebben is elemezni azt, hogy mi vezetett végül a britek döntéséhez. Mivel Nagy-Britannia egyes régiói jelentősen leszakadóban vannak, ez értelmezhető egyfajta segélykiáltásként is a szegényebb térségekben élők részéről. Születtek olyan szociológiai értelmezések is, amelyek szerint a vidéki, alacsony képzettségű és idős emberek döntötték el a népszavazást, de Kaszap Márton szerint óvatosan kell kezelni ezeket az elemzéseket. Ugyanakkor az elgondolkodtató, hogy Nagy-Britannia olyan térségei is a kilépés mellett szavaztak nagyobb arányban, amelyek az elmúlt években haszonélvezői voltak az uniós fejlesztési forrásoknak.

A Brexit jogi lehetőségeit elemezte előadásában Dr. Bóka János. A NETK dékánhelyettese szerint bár jogi előzménye nincs az unióból való kilépésnek, erre az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkelye lehetőséget ad. Elmondta, hogy ezt annak idején azért fogadták el az uniós törvényhozók, mert ezzel akarták kifogni a szelet az euroszkeptikusok vitorlájából, de senki nem gondolta igazából, hogy ezt a rendelkezést valaha is használni fogják. A törvénycikk egyetlen feltételül azt szabja, hogy a kilépésnek összhangban kell lennie a tagállam alkotmányos követelményeivel, amelyet adott esetben az Európai Unió Bírósága vizsgálhat. Az európai közösségből való kilépésnek vannak formális szabályai, ilyen például az, hogy a szándékot az Európa Tanács számára hivatalosan is jelezni kell, de ennek nincs konkrét határideje. Bóka János szerint ez az úgynevezett átmeneti időszak több jogi problémát is felvet Nagy-Britannia számára, hiszen amíg nem jelzik kilépési szándékukat, teljes jogú tagként például nem folytathatnak kereskedelmi tárgyalásokat. A briteknek külön meg kell majd állapodniuk az unióval a kilépés szabályairól, amelyről az Európai Tanács minősített többséggel dönt. Bóka János elmondta azt is, hogy a kilépés jogilag akkor történik meg, ha a kilépési megállapodás hatályba lép vagy két év eltelik a szándék bejelentése óta. Véleménye szerint, ha a britek a kilépési szándékot hivatalosan is bejelentik, onnan kezdve már nincs visszaút, legfeljebb, ha majd egyszer újra kérik felvételüket az Európai Unióba. De akkor is át kell esniük a szokásos felvételi procedúrákon. A dékánhelyettes úgy látja, hogy a kilépést jogi értelemben lehetővé tevő uniós alapszerződés csak a szabályozás illúzióját jelenti, az igazi döntés továbbra is a politikusok kezében van. Mindez azonban tovább növeli a bizonytalanságot, amely ebben a helyzetben a legrosszabb megoldást jelenti.

„Az EU érdeke is az lenne, hogy a britek a Brexitet követően is valamilyen formában megmaradnának az uniós belső piacon”- mondta előadásában Prof. Dr. Halmai Péter akadémikus. A NETK tanszékvezetője elmondta, hogy britek gazdaságilag sokat profitáltak az uniós tagságból, például ezalatt az idő alatt megduplázódott az ország GDP-je. A Brexit legközvetlenebbül a kereskedelem területét érinti majd, ezért is fontos a britek számára, hogy továbbra is működhessenek a belső piacon. Különösen igaz ez a pénzügyi szolgáltatások területére, amelyben különösen meghatározó a szerepük az unión belül. „Minél függetlenebb szabályozási konstrukciót választanak, annál nehezebben fognak hozzáférni a belső piachoz”- hangsúlyozta Halmai Péter.

A tanszékvezető a lehetséges modellek között említette az EGT tagállamok működési mechanizmusát, a kétoldalú szerződések tömegével operáló svájci példát vagy a vámunió lehetőségét. Szerinte azonban az sem kizárt, hogy egy új modell születik meg a Brexit hatásra. A rövid távú következmények közzé sorolta a növekvő kereskedelmi költségeket, a GDP csökkenését, az üzleti beruházások visszaszorulását. Hosszabb távon tovább zsugorodhat a kereskedelem volumene és a pénzügyi szereplők kitelepülésével is számolni kell. Halmai Péter megjegyezte, hogy Nagy-Britanniában a gazdaság nem növekedett volna éves szinten másfél százalékkal a gazdasági bevándorlók nélkül. Az akadémikus szerint a politikai populizmus is hozzájárult a Brexit bekövetkezéséhez, aminek azonban ára van. A várható gazdasági visszaeséssel kapcsolatos előrejelzések alapján ez egy körülbelül 5 ezer fontos adót jelent majd a brit választópolgároknak. 

„A pénzügyi szolgáltatások várható visszaesésének jelentős továbbgyűrűző hatása lesz a brit gazdaságban” – mondta előadásában Dr. habil. Elekes Andrea. A NETK egyetemi docense szerint az árukereskedelemmel szemben a pénzügyi szolgáltatások kereskedelme területén jelentős többletet mutat évek óta Nagy-Britannia. A Brexit miatt azonban olyan következményekkel kell szembenéznie, mint például a pénzügyi szolgáltatások fejlesztésének visszaszorulása, aminek következtében a nagy szolgáltatók elkezdenek más uniós tagországokba költözni. Hasonló jelenségek várhatóak a biztosításokat kezelő cégek tekintetében is, valamint a pénzügyi szakemberek is kezdenek távolodni a szigetországtól.

„A Brexit inkább rontja az EU nettó haszonélvezőinek pozícióját, így az uniós központi költségvetés várható változása miatt hazánk is rosszabbul járhat”- fogalmazott a rendezvényen Dr. Szemlér Tamás. A NETK egyetemi docense elmondta, hogy Nagy-Britannia az EU egyik nagy nettő befizetője, de komoly kedvezményeket is kapott az elmúlt évtizedekben. Kilépésükkel valószínűleg változik majd a közös uniós költségvetés nagysága, de reményei szerint ez jó alapot jelent majd a szerkezet átgondolására.

Várhatóan az európai uniós források is csökkenek majd a Brexit hatására Dr. Kutasi Gábor szerint. A Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense elmondta, hogy a britek kilépése miatt Magyarország növekedési előrejelzései is csökkentek valamelyest. A szakember a brit munkaerőpiac kapcsán beszélt arról, hogy jelenleg mintegy 80 ezer magyar vállal munkát a briteknél, akik csak akkor térnének haza, ha jelentősen – mintegy duplájára- emelkednének a magyarországi nettó bérek. Erre azonban szerinte nincs igazán esély.

Szöveg:Szöőr Ádám

Fotó:Hervai Laura

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Brexit, NETK, 2016

Magyarországon nem lehet népszavazás az EU-tagságról

    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
  • Előző
  • Következő

Bár a Brexit első körben sokkolta az európai közvéleményt, az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésé pozitív folyamatokat is elindíthat az uniós intézményrendszer működésében, valamint az EU és a tagországok viszonyában - hangzott el az NKE-n tartott kerekasztal-beszélgetésen. A rendezvényen elsősorban jogi, politikai és gazdasági szempontból vizsgálták a szakértők a brit népszavazás következményeit.

Nagy Britanniában június 23-án a lakosság több mint 70 százaléka vett részt azon a népszavazáson, amelyen a többség az unióból való kilépés mellett tette le a voksát.  Prof. Dr. Patyi András szerint a népszavazás jogi természete mind a mai napig rejtve maradt, hiszen a brit jogrendszer nem ismeri a parlamentre kötelező népszavazás intézményét. Magyarul jogi értelemben „csak” véleménynyilvánító népszavazásról beszélhetünk, amelynek eredménye akkor válik „élessé”, ha azt a törvényhozás is elismeri. Az Egyesült Királyságban ugyanis a szuverenitást nem közvetlenül a nép, hanem a kétkamarás parlament és a királynő együttesen gyakorolja. Az NKE rektora szerint okszerűtlen és minden jogi alapot is nélkülöz a mostani brit népszavazás és az októberi magyarországi, kvóta referendumról tartandó voksolás összemosása. A Nemzeti Választási Bizottság elnökeként is dolgozó szakember szerint a magyarországi népszavazás nem szól és nem is szólhat az EU-ból való kilépésről, mivel azt a jelenlegi alaptörvény sem teszi lehetővé.

Nagy Britannia mindig a saját érdekeinek megfelelően használta az uniós tagságból származó előnyöket, ugyanakkor a valutauniónak tudatosan nem lett a tagja- mondta hozzászólásában Dr. Andor László. Magyarország korábbi európai uniós biztosa szerint a britek a többi uniós tagországgal szemben például a pénzügyi piacon vagy a felsőoktatásban tettek szert komoly előnyre, amelyeket azonban az EU-n kívül várhatóan már nem tudnak majd jól kihasználni. A migrációval kapcsolatban elmondta, hogy a brit gazdaság fejlődésében nagyon fontos szerepet játszott a külföldi munkaerő, amely különösen hangsúlyosan jelent meg az egészségügyben és az oktatásban is.

Egy teljesen előkészítetlen, végiggondolatlan folyamat eredménye volt a Brexit Dr. Tálas Péter szerint. Az NKE SVKK igazgatója szerint rövid és középtávon az európai politika legtöbb szereplője számára káros folyamatok indulhatnak be a brit népszavazást követően. A szakember szerint most az a legfontosabb kérdés, hogy milyen lesz az EU és Nagy Britannia viszonya a kiválást követően. Tálas Péter rámutatott arra, hogy a tagországokban elindult az „ötletelés”, de szerinte ezek többsége csak a politikai kommunikáció részét képezik és egyelőre nem várhatóak további kilépések az EU-ból. Ugyanakkor a tagállamok számára kétségtelenül fontos kérdés, hogy a megváltozott viszonyok között mennyire tudják majd befolyásolni az EU jövőjét.

„Ha az európai integrációt egy házasságnak tekintünk, akkor a Brexit mindenképpen egy válást jelent- mondta hozzászólásában Dr. Koller Boglárka. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tanszékvezetője szerint a britek EU-ba való belépése is eleve csak harmadik próbálkozásra sikerült, ugyanakkor a tagság számos előnnyel járt számukra. A kilépés pedig sem nekik, sem az EU-nak nem jó, amit jól mutatnak a gyors pénzpiaci reakciók is. A politikai változások ugyanakkor várhatón lassabban következnek be, ami akár jelentős intézményi reformot is hozhat az európai közösség  életében. Egyelőre azonban még azt sem tudjuk kik fognak tárgyalni a britekkel, hiszen amíg a kilépést nem ratifikálják Nagy Britanniában, addig nincs is miről tárgyalni – tette hozzá az integrációs szakember. Ezt erősítette meg hozzászólásában Dr. Bóka János is. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar docense szerint, ha a kilépésről megszületik a jogi döntés, akkor lehet aktiválni az EU szerződés 50. cikkét. „Mivel az EU történetében ilyenre konkrétan még nem volt precedens, ezért nem is igazából tudjuk, hogy mi lesz, ha alkalmazni kell azt” –jegyezte meg a szakember. Bóka János szerint jogilag helytálló megoldás lehet a Brexit kezelésére, ha Nagy Britannia úgy maradna bent az unióban, hogy az alapszerződések területi hatályát Angliára és Walesre nézve korlátoznák. 

„Egy törvényes népszavazás eredményét, főleg egy ilyen magas részvételi arány mellett, nem lehet elbagatellizálni” – hangsúlyozta Patyi András. Szerinte a brit lakosság számára nem sikerült megfelelően bemutatni az uniós tagságból származó előnyöket és az EU vezetőinek is el kell gondolkozniuk az unió és a tagállamok viszonyán, az intézményrendszer működésén. „Új időszámításnak kell elkezdődnie Brüsszelben is”- hangsúlyozta Patyi András. 

„2008 óta erőteljes az a tendencia az európai politikában, hogy a tagállami vezetők sok olyan kérdésben „tolják rá” az EU-ra  a felelősséget, amelyben nincs is kompetenciája Brüsszelnek” – mondta Tálas Péter. Az igazgató szerint mind a tagállamoknak, mint a központi adminisztrációnak felelőssége van az EU jövőjének alakításában. 

A nemzetközi és a hazai intézményekbe vetett bizalom folyamatos csökkenéséről beszélt Koller Boglárka. Az integrációs szakember szerint ezek a bizalmi indexek soha nem voltak olyan alacsonyak, mint mostanában. Szerinte az EU-nak olyan üzeneteket kell megfogalmazni, amely az átlagpolgár számára is elérhetőek és könnyen értelmezhetőek.

Bóka János arra mutatott rá, hogy a Brexittel kapcsolatos bizonytalanság tovább rontja az integráció helyzetét, ezért fontos lenne a kilépési tárgyalásokat minél előbb megkezdeni. A baj szerinte az, hogy ameddig nem történik meg a britek részéről a kilépés szándékának közlése, a résztvevők nem tárgyalnak a valós jövőbeni lehetőségekről.

Andor László szerint érdemes azt is megvizsgálni, hogy a Brexit miatt kit terhel a politikai felelősség. Úgy véli, hogy a britek nem is az uniós tagság, hanem a londoni pénzügyi-gazdasági elit ellen szavaztak. Mindezt az is alátámasztja, hogy Nagy Britannia az EU egyik legegyenlőtlenebb társadalma, ahol az uniós támogatások eloszlásában is jelentős különbségek voltak. „Hosszabb távon az Európai Uniónak vélhetően a költségvetési politikáját is újra kell majd gondolnia”- tette hozzá a korábbi uniós biztos.

Arra a kérdésre, hogy a Brexit elindíthat-e egy kilépési hullámot Európában, Patyi András azt válaszolta, hogy Magyarországon erre biztosan nem kerülhet sor. Uniós tagságunk ugyanis a bírói fórumokon nemzetközi szerződésnek minősül, továbbá az Alaptörvény is több ponton utal az uniós tagságunkra, azaz a jelenlegi törvények szerint erről nem lehet népszavazást tartani.  Az uniós tagállamok többségében erre lehetőség lenne, de nagyrészt véleménynyilvánító szavazás formájában. Patyi András szerint rossz üzenete van annak, hogy a Brexit eredményének ismeretében külön ült össze tanácskozni az EU hat alapító tagállam, hiszen ez csak erősítheti az euroszkepticizmust Európában.

Tálas Péter úgy látja, hogy az EU akár még előnyt is kovácsolhat a Brexitből, ha abból a megfelelő következtetéseket vonja le. Ugyanakkor hozzátette, hogy a kilépés melletti érvek alapvetően populista jellegűek, és a kommunikáció eszközeként vannak jelen egyes tagállamok politikájában.

Koller Boglárka felidézte azt a jelenetet, amikor a brit kormányfő szinte könnyezve jelentette be a népszavazás végeredményét. Ez azt jelenti, hogy még ő sem számolt a Brexit lehetőségével. A tanszékvezető szerint nem lenne jó, ha az unióban a brit modell érvényesülne a jövőben, ahol az erősebb tagállamok kényük-kedvük szerint válogathatnának a „nagy európai à la carte”-ból. A többsebességes Európa modellje azonban szerinte elfogadható megoldást jelenthet.

Andor László szerint az uniós intézményekbe vetett bizalom folyamatosan csökken, de még mindig magasabb, mint a nemzeti intézmények esetében. Úgy látja, hogy a brit kiválás a maga sok negatív követelményeivel együtt csökkentheti az euroszkepticizmust a kontinensen.  


Szöveg: Szöőr Ádám
Foró: Szilágyi Dénes

Cimkék: Brexit, workshop, 2016