Szűkítés




Jelenleg 2 bejegyzés található Bonum Publicum cimkével

A török külpolitika a migráció tükrében

    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
    • A török külpolitika a migráció tükrében
  • Előző
  • Következő

Törökország egy geopolitikailag különleges helyzetben lévő, potenciális nagyhatalmi adottságokkal rendelkező állam, amely azonban ezekkel a lehetőségekkel jelenleg nem tud élni – hangzott el a Törökország külpolitikájával foglalkozó rendezvényen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Migrációkutató Intézet és az NKE Stratégiai Védelmi Kutató Központ által szervezett konferencián szó volt arról is, hogy a Törökország és az EU között migráció ügyében kötött megállapodás nem tekinthető igazi megoldásnak a válságkezelésben.

Törökország külpolitikája aktív és ambiciózus, de egyre látványosabban idegenedik el a nemzetközi porondon és szövetségesből kezd problematikus partnerré válni a nagyhatalmak szemében - hangsúlyozta bevezető előadásában Tálas Péter. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) dékánja szerint a 2002 óta hatalmon lévő iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) által képviselt új ideológia elszakadt a nemzetközi partnerek világképétől és emiatt külpolitikája is elvesztette korábbi rugalmasságát. Ez az eszmerendszer a török társadalom és külpolitika alakulását sürgeti annak érdekében, hogy Törökország meghatározó hatalommá váljon a világban. A jelenlegi belső erőviszonyokat figyelembe véve még hosszú ideig ez az ideológia fogja meghatározni Törökország stratégiai céljait - tette hozzá Tálas Péter.

Tarik Demirkán, a türkinfo hírportál főszerkesztője szerint az elmúlt 13 évben jelentős változások történtek Törökország gazdasági és társadalmi szerkezetében, ami egy tervszerű, lépésről-lépésre haladás eredménye. A paradigmaváltásban megjelentek az oszmán birodalmi törekvések, amelyek autokratikus jellemzőkkel is járnak a belpolitikában, a demokrácia rovására. Emiatt egyre több figyelmeztetést kap Törökország a nyugati nagyhatalmaktól, így könnyen lehet, hogy előbb-utóbb kicsúszik a talaj a jelenlegi török vezetés alól- mondta Tarik Demirkán. A főszerkesztő rámutatott arra is, hogy amíg Törökország korábban kerülte a konfliktusokat a szomszédos országokkal, manapság szinte mindegyikkel „perben áll”. Éles váltásként jellemezte a Szíriával való kapcsolatot, amely szinte egyik napról a másikra változott barátiból ellenségessé. A másik kulcsterület a kurdokkal való viszony, amelyben Törökország célja a külső kurd állam és a belső kurd autonómia megakadályozása. „Ez a küzdelem még nincs lejátszva, az elkövetkező években ez lesz az egyik legégetőbb kérdése a térségnek”- tette hozzá Tarik Demirkán. A főszerkesztő ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy Törökország külpolitikájának sikertelensége nemcsak a saját hibájából ered, hanem a világpolitikai események következménye is.

A török belpolitikában 2002 óta megjelenő identitásváltás kapcsán Joós Attila, az ELTE doktorandusz hallgatója megjegyezte: az AKP az egyetlen professzionális párt Törökországban, hiszen minden fontos gazdasági-társadalmi kérdést hatékonyan tud felhasználni szervezete erősítésére. Szerinte a tavalyi előrehozott parlamenti választás során aratott győzelmük annak is köszönhető, hogy kijátszották az úgynevezett kurd-kártyát, ami a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a kormány közötti konfliktus kiéleződésével párosult. Ez a politika azonban hosszú távon nem lesz kifizetődő Törökország számára- véli Joós Attila. A doktoranduszhallgató szólt arról is, hogy az arab tavasz eseményei egy idő után inkább terhet, mintsem hasznot jelenttettek a törököknek. Erre jó példa a Szíriával kapcsolatos politika hirtelen megváltozása is, hiszen a korábbi, szinte már baráti kapcsolat után Törökország az Aszad-ellenes erők legfontosabb hátországa lett. A szíriai rendszer azonban egyelőre nem bukott meg, ezen a helyzeten pedig a jelenlegi török vezetés nehezen tud úrrá lenni.

Törökország geopolitikai helyzete sokat változott az elmúlt évtizedekben, de a biztonságra való törekvés továbbra is meghatározó a politikájában- hangsúlyozta Egeresi Zoltán az NKE fejlesztési referense. A Törökország-szakértő szerint a legfontosabb változás, hogy a gazdaság erősítésének igénye megjelent a külpolitikában. Ez gazdasági befektetők törökországi megjelenését és új piacok megszerzését is jelenti. Ezek a gazdasági erőforrások is az ambiciózusabb külpolitikát szolgálják elsősorban- tette hozzá Egeresi Zoltán. Törökország számára a közel-kelet és a Balkán meghatározó térségek, mivel jelentős muszlim lakossággal rendelkeznek. A Balkánon jelenleg is mintegy 8 millióan élnek, de korábban sokan költöztek innen is Törökországba. Érdekesség ugyanakkor, hogy a szintén a balkánon fekvő Macedónia nem muszlim többségű ország, mégis nagyon szoros a kötődése Törökországhoz- tette hozzá Egeresi Zoltán. A szakértő szerint meg senki nem tudja, mikor és hogyan fejeződhet be a szíriai konfliktus, de elképzelhető, hogy egy Boszniához hasonló többnemzetiségű állam jöhet létre, amit azonban Törökország láthatóan nagyon nem szeretne.

Törökország balkáni szerepvállalásáról beszélt Kozma Tamás is. A Pécsi Tudományegyetem doktorandusz hallgatója elmondta, hogy a 2000-es évek második felétől erősödött fel igazán a török politikai- gazdasági-kulturális jelenlét a Balkánon, elsősorban a muszlimok lakta térségekben. A törökök számos kulturális és oktatási intézményt hoztak létre ott, de aktívan részt vettek a boszniai békefenntartó tevékenységben is. Bár a nyugat-európai gazdasági jelenlétet nem tudják megközelíteni, de ott vannak a török cégek a bankszektorban, a telekommunikációban és az építőiparban is. Kozma Tamás szerint Törökország pozitív megítélése Boszniában és Albániában is különösen hangsúlyos.

A rendezvényen természetesen szóba került Törökország szerepe a migrációs válság kapcsán.  Tarik Demirkán szerint a menekültkérdés kezelése az emberiesség talán legfontosabb mérföldköve. A főszerkesztő szerint a menekültek azért hagyták el Szíriát, mert már nem volt más lehetőségük az életben maradásra. Törökországban jelenleg három millió szír menekült él, többségükben az országban szétszórva. Szerinte a megoldás kulcsa nem Törökország és nem is az EU kezében van, hanem a szíriai háború megfékezésében. Az EU és Törökország közötti szerződés pedig csak a probléma átmeneti kezelését teszi lehetővé, ráadásul egyik fél részéről sem tekinthető teljesen tisztességes megoldásnak. Az EU pénz fejében a törökökre hárítja a problémát, Törökország pedig aduként használja ezt a nyugati nagyhatalmakkal kapcsolatban.

Zárszavában Tálas Péter hangsúlyozta: Törökország egy geopolitikailag különleges helyzetben lévő, potenciális nagyhatalmi adottságokkal rendelkező állam, amely azonban ezekkel a lehetőségekkel jelenleg nem tud élni.

A témáról bővebben a Bonum Publicum májusi számában olvashatnak.  


„Nyitott szemmel a világra” - A NETK első fél éve

    • nyitott szemmel illusztracio

Fél éve működik, de már számos eredményt fel tud mutatni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem negyedik kara. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) a folyamatos oktatási tevékenység mellett ma már szervezetileg is „működőképes állapotban” van, megalakultak az intézmény különböző egységei. Mindemellett konferenciákat, pódiumbeszélgetéseket és könyvbemutatókat rendeznek, a kar oktatói és kutatói rendszeresen szerepelnek szakértőként a különböző médiumokban és jelentősek a biztonság- és védelempolitika területén végzett kutatások eredményei is. Az elmúlt hat hónapot a NETK munkatársaival értékeltük.

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek kiemelkedő szerepe lesz a magyar felsőoktatásban a következő évtizedekben, hiszen az egyetem adja a tudást, a szellemi bázist a jövő államigazgatási elitjének. Magyarországnak szüksége van kiváló, jól képzett, megalapozott tudással és őszinte hazaszeretettel rendelkező vezetőkre, ezt pedig az Önök egyeteme biztosítani fogja” – mondta Dr. Vidoven Árpád, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára, az NKE Fenntartói Testületének akkori ügyvivője a NETK alapító ünnepségén, január 30-án. Az ünnepi szenátusi ülésen Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora így fogalmazta meg a kar alapításának egyik célját: „A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar kiemelkedő feladata az, hogy utánpótlást képezzen, européer szemléletet és hozzáértést adjon, hogy az itt végzett hallgatók legyenek képesek döntéshozó vezetőként és ügyintézőként is arra, hogy az emberiség közös céljait szolgálják.”

Az alapítás óta eltelt fél év az építkezés jegyében telt a NETK háza táján. Első lépésként a szakok mintatanterveit tekintették át, hogy a kar létszámának bővítését oktatási és kutatási feladataival összhangban kezdhessék el. Az állomány feltöltése fokozatos, jelenleg 33 főállású minősített oktató és kutató van a karon, akiknek a munkáját a Dékáni Hivatal, a Tanulmányi Osztály és a kutatóközpontok adminisztratív munkatársaival együtt 11 fő segíti. Tálas Péter szerint komoly siker, hogy az egyetem Szenátusa és Fenntartói Testülete valamennyi mintatantervet szakmailag megalapozottnak találta és elfogadta. „Pozitív visszhangot kapott az a törekvésünk is, hogy oktatásunkat a megrendelői igényekhez szabjuk és a korábbiaknál gyakorlatiasabbá tegyük” – tette hozzá a kar dékánja.

Ezt a célkitűzést erősíti a hallgatók és az oktatók véleménye is. Marsai Viktor, a NETK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék oktatója úgy véli, hogy az elméleti és a gyakorlati ismeretek jelenlegi arányát az utóbbi javára kell erősíteni: „A hallgatók körében tavasszal végzett vélemény- és igényfelmérés is ezt támasztotta alá, valamint ez a nemzetközi tendencia is.” A karon jelenleg két alapszakon (nemzetközi biztonság- és védelempolitika, nemzetközi igazgatás), valamint két mesterszakon (nemzetközi biztonság- és védelempolitika, nemzetközi közszolgálati kapcsolatok) folytatja tanulmányait közel 300 hallgató. Emellett olyan népszerű idegen nyelvű képzéseket is gondoznak, mint az Academy of Diplomacy, Budapest.

„A karon folyó képzések az oktatási portfolió folyamatos fejlesztését igénylik a nemzetközi biztonság, az Európa-tanulmányok, a nemzetközi és európai jog, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok témaköréhez illeszkedve” – mondta Tóth Norbert. A NETK oktatási dékánhelyettese szerint az őszi egyetemi önértékelésre, majd a MAB akkreditációra tekintettel már nyáron folytatják a munkát, amikor az oktatási szünet lehetővé teszi a szakfelelősök, vezető szakemberek bevonását ebbe az összetett fejlesztési, az oktatás tartalmát és minőségét a középpontba állító folyamatba.

Az elmúlt hónapok azonban nemcsak az oktatói munkáról szóltak, hiszen komoly szervezetépítésnek lehettünk tanúi. A NETK fokozatosan hozta létre az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában előírt kari testületeket és szervezeti egységeket. „Annak ellenére, hogy a Nemzetközi Intézettől örökölt oktatói kör, az újonnan csatlakozott kollégákkal kiegészülve biztosítani tudta a képzés folytonosságát, az önálló kari lét rengeteg olyan adminisztratív, szervezési és szervezetfejlesztési feladatot állított elénk az elmúlt félévben, amelyet úgy kellett megoldanunk, hogy a hallgatók számára mind az oktatás, mind pedig a tanulmányi kérdések intézése ugyanolyan gördülékenyen történjen, mint a már évek óta működő karok esetében” – mondta el lapunknak Zámbó Dávid. A Dékáni Hivatal vezetője számára az elmúlt fél év legfelemelőbb pillanata a Kari Tanács alakuló ülése volt. „A kar megalapítására vonatkozó egyetemi szándék megfogalmazását követően ez volt az a momentum, amikor a fakultás mint közösség által megválasztott képviselők először hozhattak a karra vonatkozó döntéseket – számomra ez a nap volt a kar igazi születésnapja.” A Kari Tanács elfogadta – és időközben már a Szenátus is jóváhagyta – a kar emblémáját és jelmondatát – Aperi oculos ad mundum, avagy Nyitott szemmel a világra, illetve a kari kitüntetések adományozásának rendjét. A szimbolikus döntések mellett azonban a Kari Tanács fontos érdemi döntéseket is hozott, támogatta a négy szak mintatantervét, amelyet az egyetem Szenátusa a 2015. június 24-i ülésén elfogadott.

A NETK létrejöttének célja a hazai – rendvédelmi, honvédelmi és civil – közigazgatási intézményrendszer nemzetközi és diplomáciai jellegű feladataiban részt vevő hivatásos és tisztviselői állomány, valamint a külképviseleteken és az Európai Unió egyes intézményeiben Magyarországot képviselő szakemberek képzése és utánpótlásának biztosítása.

„E küldetésből kiindulva az elmúlt fél évben azon dolgoztunk, hogy a korábbi Nemzetközi Intézet feladatrendszerét, oktatói és kutatói állományát, egyúttal felelősségét kibővítve a kar szervesen beilleszkedjen az NKE szervezetrendszerébe és értékrendjébe” – fogalmazott Tóth Norbert. A dékánhelyettes szerint fontos, hogy a kart „alma materül” választó hallgatók egyfajta stratégiai, elemző szemléletet is elsajátítsanak, hiszen az itt szerzett elméleti és gyakorlati tudás mellett ez is nagyban növeli a diploma utáni elhelyezkedés esélyeit.

Mindenesetre az eddigi felvételi jelentkezések számadatai azt bizonyítják, hogy jó úton járnak. „Az olykor húszszoros túljelentkezés, valamint a júniusi – mesterszakos – felvételi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hallgatók körében népszerűek a képzések, ami jó kiindulási alapot jelenthet az építkezéshez” – véli Marsai Viktor. A NETK oktatója szerint a népszerűség oka kettős. „Azon dolgozunk, hogy a NETK által kiadott diploma megszerzése megteremtse a nemzetközi pályára lépés lehetőségét. A kar állományába tartozó oktató és kutató kollégák felkészültségét és elismertségét jelenlegi hallgatóink is visszaigazolták, így a képzésekről kialakult kép kedvező.”

A sikeres munkához azonban nem elég az oktatók, kutatók, kari vezetők egyéni képessége, hiszen itt is csapatmunkáról van szó. „A kar vezetése fontosnak tartja, hogy a NETK valamennyi munkatársa – legyen régi vagy új – olyan területen dolgozzon, ahol a legkiemelkedőbb eredményt tudja nyújtani. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kar oktatói, kutatói és adminisztratív dolgozói csapatként tevékenykedhessenek” – fogalmazott Tálas Péter, aki szerint az egyetem rektorától, rektorhelyetteseitől és dékánjaitól kapott támogatás nélkülözhetetlen volt. „Ez azért is jelentős, mert a NETK egyetemünknek az integrált működésre leginkább építő, abban leginkább érdekelt kara. Részben profiljából fakadóan – hiszen az általunk lefedett külkapcsolati területen katonákra, rendőrökre és a civilekre egyaránt szükség van –, részben pedig azért, mert oktatóink közül sokan tanítanak az egyetem más karain is” – véli Tálas Péter.

A dékán a kar munkatársainak első félévi teljesítményét pozitívan értékeli, mert „a kar szervezetfejlesztési feladataiban úgy vettek részt, hogy közben saját oktatói, kutatói, adminisztratív, illetve egyéb feladatukat is el kellett látniuk. Vagyis szinte mindenkinél pluszmunkával járt, néhányuk esetében pedig azzal, hogy a dékán este 10-11-kor is hívta őket telefonon vagy Skype-on.” A kar első fél évét több mint 25 nemzetközi relációjú rendezvénnyel, szakmai eseménnyel zárta, hol házigazdaként, hol oktatói, kutatói szerepvállalásával. Kínai, pakisztáni, dél-koreai, nigériai, cseh, lengyel, román delegációk látogatásai, a magyar uniós biztosok vitája, nemzetközi kiberbiztonsági képzés, a Ludovika Nagyköveti Fórum és szakértői workshopok, szakmai konferenciák fémjelzik azt az utat, amit a NETK február óta megtett.

A karon zajló kutatómunka egyik fő bázisa továbbra is a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK), amely több szempontból is sajátos helyzetbe került a NETK megalapításával. Egyrészt, mert állományából ketten – Tálas Péter dékánként, Csiki Tamás dékáni tanácsadóként – a kar vezetésében vállaltak szerepet és új feladatköröket, másrészt, mert a felálló kari vezetés több olyan célt is megfogalmazott, amely közép- és hosszú távon az SVKK-ra háruló feladatokat is megnöveli. „Bár az első fél év kari szervezetfejlesztése még viszonylagos nyugalomban hagyta a kutatóközpontot, már készülünk arra, hogy a következő hónapokban meghatározó szerepet játsszunk a kar állományán belül az oktató-kutató – kutató-oktató modell kialakításában, ahogy az a dékáni szakmai programban is szerepel” – mondta Felméry Zoltán, az SVKK kutatója. Emellett az SVKK kutatói és elemzéseik jelentős médiafigyelmet élveznek Magyarországon: elemző-értékelő nyilatkozataik napi rendszerességgel jelennek meg a médiumokban, legyen szó akár az orosz–ukrán válságról, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitásáról, a migráció problémájáról vagy Európa stratégiai dilemmáiról.

A NETK munkatársai beszéltek az előttük álló feladatokról is. Tóth Norbert szerint idővel szükség lesz az angol nyelvű képzések továbbfejlesztésére, a nemzetközi kapcsolatok elmélyítésére, valamint a doktori képzés nemzetközi orientációjának erősítésére. Zámbó Dávid úgy véli, hogy a kari adminisztráció előtt álló fő feladat a most létrehozott szervezeti struktúra hatékony működtetése, az esetleges zavarok és hiányosságok feltárása, és a működési tapasztalatok, valamint az összegyetemi szempontok és a fenntartói igények alapján a szervezet esetleges átalakítására, továbbfejlesztésére vonatkozó elképzelések kidolgozása.

Marsai Viktor arról beszélt, hogy idén ősszel a NETK-n is elindul a szervezett keretek között zajló hallgatói tehetséggondozás, aminek komoly hagyományai vannak a „régi” tanszékek és az SVKK berkein belül. „A tudományos diákköri munkát, a szakkollégiumi önképzést, a hallgatók öntevékeny közösségi és kulturális tevékenységét is támogatni kívánjuk, kiemelt hangsúlyt helyezve arra, hogy a hozzánk érkező külföldi hallgatók is otthonosan érezzék magukat, és a lehető legjobb tapasztalatokról számoljanak be, amikor majd hazatérnek.”

Felméry Zoltán szerint a kar megalakulása sok lehetőséget tárt fel a kutatók számára: erősödtek és bővültek a szakmai kapcsolatok, a mobilitási lehetőségek, valamint egyre több a szakmai rendezvény is, amik azonban több feladatot is jelentenek. „Kis létszámú, de a visszajelzések alapján magas szakmai színvonalon dolgozó csapatként élnünk kell e lehetőségekkel, építenünk kell az SVKK szakmai és média-láthatóságára, és tovább kell fokoznunk az NKE és a NETK elismertségét.”


Szöveg: Szöőr Ádám