Szűkítés




Jelenleg 24 bejegyzés található 2017 cimkével

Egyiptom az átalakuló Közel-Keleten

    •  dsc1133 2

A közel-keleti országok államiságának kérdéseivel foglalkozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik, a KÖFOP-programok keretében megalakult kutatócsoportja, amely Egyiptom jelenlegi gazdasági, kulturális, politikai helyzetét mutatta be egy workshop keretében. A rendezvényen elhangzott, hogy hamarosan egy tudományos kötet is megjelenik a témában Gazdik Gyula szerkesztésében.

„Egyiptom nem tud olyan gyenge lenni, hogy ne számítson bármilyen kérdésben, a térségben”- mondta el a rendezvényen N. Rózsa Erzsébet. Az NKE egyetemi docense hozzátette, hogy Egyiptom lakosságának száma megközelíti a 100 millió főt, ami évente 1 millióval emelkedik. A 2011-es arab tavasz óta sok minden változott az országban, a többi között elindult egy jelentősebb gazdasági program is.  „Egyiptomnak nagyon jelentős a kulturális kisugárzása is a térségre”- ezt már Gazdik Gyula mondta. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutató Központ tudományos főmunkatársa szerint olyan jelentős a népességszaporulat az országban, hogy az előrejelzések alapján 2050-ben már 150 millióan is lakhatnak majd a közel-keleti államban. Elhangzott, hogy jelentős gazdasági problémákkal küszködik az ország és a fiatalok helyzete különösen kétségbeejtő, hiszen mintegy 40 százalékuknak nincs munkája és végzettsége sem. „Főleg Felső-Egyiptomban élnek mélyen a szegénységi küszöb alatt az emberek”- fogalmazott Gazdik Gyula. A szakember szerint nagy problémát jelent Egyiptomban a vízellátás kérdése, hiszen a jövőben egy lakosra számítva egyre kevesebb víz jut majd. Ráadásul a korábban megfogalmazott grandiózus tervek közül például az új főváros felépítése egyelőre lekerült a napirendről. A belpolitikai folyamatokról beszélt előadásában Tüske László arab-szakértő. Az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a Muhammad Morszi korábbi elnök, a Muszlim Testvériség jeles képviselője iszlamista fordulatot akart bevezetni az országban, amely azonban nagy ellenállást váltott ki a társadalomban, így állandósult a feszültség az egyes csoportok között. 2013. június végén Egyiptom-szerte nagyarányú tüntetések kezdődtek az elnök és kormányzata ellen. Nem sokkal később az akkori védelmi miniszter, Abd el-Fattáh esz-Szíszi altábornagy a hadsereg nevében 48 órás ultimátumot adott a tüntetők igényeinek kielégítésére. Ezt Morszi visszautasította, így pár nappal később megbuktatták és házi őrizetbe helyezték. Tüske László szerint tulajdonképpen egy puccs történt Egyiptomban.

Gazdik Gyula úgy látja, hogy az amerikaiak támogatása nélkül eleve nem is kerülhetett volna hatalomra Morszi. A szakértő szerint az elnök számára akkor kezdődtek az igazi problémák, amikor az állam mélyebb működéseibe is szeretett volna beavatkozni. Szíszi tábornok, miután hatalomra került, a társadalom euforiája okozta támogatottságot is kihasználva jelentősebb gazdasági programokat indított be. Ilyen volt az új Szuezi-csatorna megépítése, amelyhez tömegesen vásároltak részvényeket az egyiptomiak. A csatornát végül át is adták, de egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel az alacsony olajár miatt nincs kihasználva.

Korábban háborús konfliktussal is fenyegetett, ma már nyugvópontra jutott Etiópia és Egyiptom kapcsolata az afrikai ország Nílusra tervezett Nagy Reneszánsz Gátjának építése miatt. Erről Marsai Viktor, az NKE egyetemi adjunktusa beszélt. Az Afrika-szakértő szerint a 80 százalékos készenléti szinten lévő gát építését az egyiptomiak korábban minden áron szerették volna leállítani, aztán 2015-ben született egy megállapodás Etiópia, Szudán és Egyiptom politikai vezetői között. Elhangzott, hogy ma már Egyiptom is Etiópia stabilitásában érdekelt.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Egyiptom, workshop, 2017

A magyar afrikanisztika napjainkban

    • fokep
    •  dsc0139 2
    •  dsc0178 2
    •  dsc0190 2
    •  dsc0200 2
    •  dsc0201 2
    •  dsc0219 2
  • Előző
  • Következő

A magyar afrikanisztika neves kutatói, tudósai és gyakorlati szakemberei tartottak szakmai konferenciát „Generációk és irányok – A magyar afrikanisztika a 21. század elején” címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A rendezvényen a magyar afrikanisztika közösség tagjai és a téma iránt érdeklődők akadémiai keretek között vitathatták meg a tudományág hazai állását, az eddig elért eredményeket, a nemzetközi trendeket, illetve a jövőbeni kutatási területeket, irányokat, módszereket.

A panelbeszélgetéseken a tudományos közösség és a közigazgatás szereplői, elsősorban a Külgazdasági és Külügyminisztérium szakemberei közösen térképezték fel, hogy a közigazgatásban milyen feldolgozandó ismeretek halmozódtak fel a kontinensen, valamint hogy az államapparátus milyen területeken tudja hasznosítani a kutatóközösség munkáját.

Dr. Koller Boglárka az NKE NETK dékánja köszöntőjében kifejtette, hogy nagy örömmel fogadta a rendezvényt, hiszen a kar számára kiemelt prioritás a nemzetközi együttműködés, a gazdasági-, biztonsági- és diplomáciai kapcsolatok. Ismertette, hogy az afrikanisztikát Marsai Viktor képviseli a karon, aki kutatócsoportjával összefogja a kontinenssel kapcsolatos kutatásokat. „Karunk nyitott arra, hogy további hasonló témájú rendezvényeket szervezzenek, ezt infrastrukturális és anyagi háttérrel is segítenénk” – mondta a konferencián megjelenteknek, majd kiemelte: „Arra kérem Önöket, hogy a legtágabban gondolkodjanak az együttműködés lehetőségeiről. Publikációk, kutatások tekintetében megvan erre a lehetőségünk, nyitottak vagyunk arra, hogy az afrikanisztika vezető tudósait bevonjuk a kar munkájába!”.

Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke megemlítette, hogy az Afrika kutatások interdiszciplinárisak, több tudományág képes a térség teljes körű tanulmányozására, így az afrikanisztika jelenleg még csak „szétszórtan” van jelen az akadémián. Felhívta a figyelmet: „Afrika az egész emberiség jövője szempontjából kulcskérdés!” Kifejtette, hogy olyan problémákkal néz szembe a kontinens, amelyeknek súlyos visszahatása lehet az egész világgazdaságra, és társadalomra. A kontinens támogatásáról és fejlesztési segélyeiről elmondta, hogy nem voltak hatékonyak, nem sikerült teljesen bekapcsolni Afrikát a globális világgazdaságba. Szerinte nem elég a kontinens ásványkincseihez vezető infrastruktúrát kiépíteni, fejleszteni kell a szociális, egészségügyi és társadalmi intézményi rendszert is. „A nemzetközi politikának több figyelmet kell szentelnie az afrikai politikai stabilitásra, hiszen ezek hiánya könnyen kaotikus viszonyokat, polgárháborúkat, migrációs hullámokat születhet. Ha nem sikerül megoldani Afrika lakosai számára a kontinens élhetővé tételét, akkor a világ összes többi része meg fogja ezt szenvedni” – mondta.

A panelbeszélgetéseken szakmai vitákat inspiráló előadásokat tartottak az afrikai kontinens magyar kutatói és gyakorlati szakemberei. Az első panel témája Magyarország és Afrika kapcsolata volt, amelyet történeti, gazdasági és diplomáciai szempontból közelítettek meg az előadók, ahol kiemelt sarokkő volt a „déli nyitás” politikája. A második panelbeszélgetés során a magyar afrikanisztika főbb témáit vették górcső alá, ahol a tudósok és az államapparátus együttműködése, valamint gazdasági és biztonságpolitikai kérdések kerültek napirendre.

Marsai Viktor, az NKE NETK adjunktusa, Afrika-kutató kutatója kifejtette, hogy az afrikai kontinenst csakis realista nézőpontból szabad vizsgálni, nem szabad szélsőségesen túlgondolni a biztonságpolitika különböző kérdéseit, amelyet a közbeszéd gyakran már apokaliptikus módon felnagyít, elterelve a figyelmet az igazán fontos szakmai kérdésekről. Rávilágított, hogy afrorealizmussal kell tekinteni a térség lehetőségeire és kihívásaira. „Az afrikai társadalmak életképessége és alkalmazkodóképessége hihetetlenül magas” – hívta fel a figyelmet. Ezek a társadalmak túlélik a felmerülő, az Európából megoldhatatlannak tűnő problémákat és éveken belül előrelépéseket tudnak tenni a politikai konszolidációban, vagy a gazdasági eredmények terén. „Az elmúl két évtized egyértelműen az előrelépés és az eredmények évtizedei voltak” – tette hozzá. A magyar afrikanisztika jövőjével kapcsolatban kiemelte, hogy fontos a kutatóműhelyek kialakítása, ahol a kontinenst sokkal mélyebben, különböző területek és régiók szerint, strukturáltan vizsgálják.

A harmadik panel az afrikanisztika globális kérdéseit vizsgálta meg, ahol a Csendes-óceán térségét, az ázsiai országok és az USA munkásságát ismertették, valamint az etiópiai magyar lehetőségeket elemezték. Az utolsó panelbeszélgetésen a résztvevők kitértek a magyar afrikanisztika múltjára és jelenére, valamint a civil szféra szemszögéből történő megközelítésére.

A rendezvény az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának Afrika Kutatócsoportja és a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Tudományos Bizottsága keretében működő Afrika Albizottsága együttműködésével valósult meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Középpontban a Közel-Kelet

    • img 5545
    • 066
    • img 5539
    • img 5549
    • img 5552
  • Előző
  • Következő

2017. május 25-26-án rendezték meg az egyetemen az első közép-európai Közel-Kelet szakértők konferenciáját, melyen az aktuális problémákat, témákat vitatták meg a meghívott vendégek. Nagyné Rózsa Erzsébet, a NETK egyetemi docense a megnyitón elmondta, hogy az esemény célja egyrészt összehozni azokat a szakértőket, akik a Közel-Kelet különféle aspektusait kutatják, másrészt jó alkalom a személyes találkozásra és kapcsolatépítésre, és a jövőben folytatni szeretné a most elindult beszélgetést.

A konferencia négy kerekasztal beszélgetésből állt össze, ebből az első az Arab-Izraeli volt. A három beszélgetőpartner Lattmann Tamás (NKE), Wolfgang Mühlberger (Ausztria) és Irena Kalhousova (London) a központi témaként pedig az ún. „one-state solution” (egy-állam megoldás) kérdéseit, illetve megvalósíthatóságát vitatták meg az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban. Mindhárman máshogy közelítették meg a kérdést, azonban egyet értettek abban, hogy bár a régió sokat változott az elmúlt években, a konfliktus ugyanaz maradt. Szóba került Trump elnök kiszámíthatatlansága a külpolitikát illetően, és Izrael feltétlen támogatásának következményei. Mühlberger szerint Trump kiválóan, nagyon pontosan juttatja el üzenetét az emberek felé, mert általában azt mondja, amit hallani akarnak, és azt egyszerűen megfogalmazva. Lattmann Tamás a konfliktus nemzetközi jogon alapuló aspektusait mutatta be: eszerint Gáza „ostroma” jogellenesnek számít, azonban ez úgy tűnik, senkit nem érdekel. Szerinte a két-állam megoldás lenne a legideálisabb, hiszen az egy-állam megoldást láthatjuk Bosznia-Hercegovina példáján, amely csak látszatra egy állam, de valójában három. Lattmann Tamás szerint továbbá minden amerikai elnök szeretne békét kötni a térségben, azonban a Szenátus miatt meg van kötve a kezük, ezért sem egyszerű megoldást találni.

A második beszélgetés témája Irán volt, ezen belül Irán re-integrációja a nemzetközi szférába. Ondrej Beranek (Csehország) a szaúdi-iráni kapcsolatok nehézségét emelte ki: a két ország között sosem volt egyszerű a helyzet, hiszen mindig fennállt egyfajta konfliktus. Ennek oldásával próbálkoztak 1995-től magas beosztású vezetők látogatásával mindkét részről. Sárközy Miklós (KRE) szerint Irán sikeres külpolitikát folytat 2017-ben, melynek hatására kezdetét vette egy gazdasági növekedés és egy folyamatos kommunikáció az ország részéről, melynek legnagyobb támogatói Kína, Oroszország és Törökország. Azonban ezt a pozitív irányt nagyban befolyásolhatja Irak jövője, a Szíriában kialakult helyzet és Jemen kérdése.

A konferencia második napja Törökországgal indult. Kozma Tamás (Antall József Tudásközpont), Adam Szymanski (Lengyelország), Gabriel Piricky (Szlovákia) és Lattmann Tamás (NKE) Törökország otthoni „átváltozását” vitatták meg: a szíriai konfliktussal kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy a Törökország által megkezdett diplomáciai és katonai lépések meg fogják-e változtatni az ország helyzetét Szíriában vagy sem. Szymanski szerint, még ha el is indult egy a folyamat, az említett lépések lerántották a leplet a török külpolitika néhány gyenge pontjáról.

Az utolsó beszélgetés témája az első nagy migrációs hullám utáni Közép-Európa és Közel-Kelet volt. Rada Csaba (Külgazdasági és Külügyminisztérium) elmondta, hogy Magyarország figyelme sokáig a Nyugatra összpontosult, de az elmúlt években a Közel-Kelet újból nagy figyelmet kapott. A magyar kormány keleti és déli nyitása nem csak politikai, hanem fontos kereskedelmi és gazdasági jellegű nyitás is. A partner országok pozitívan reagáltak erre a kezdeményezésre, és az egyik legnagyobb siker az oktatásban mutatkozik meg: a Stipendium Hungaricum ösztöndíj programmal több ezer hallgató érkezik hozzánk az arab országokból, hogy magyar egyetemeken tanulhasson (az NKE-n is rendkívüli sikernek örvend az említett program – a szerk.). Egyiptom különösen fontos partnere az országnak, és Magyarország júliusban kezdődő Visegrádi Négyek elnökségének az egyik legfőbb eseménye az egyiptomi elnök, El Sisi budapesti látgatása, illetve később az egyiptomi miniszterelnöké, aki a valaha volt első egyiptomi miniszterelnök, aki az országba látogat. Magyarország támogatást nyújt a Közel-Keleten lévő üldözött keresztényeknek is, elsősorban Libanonban és Szíriában segítenek a bajba jutottaknak.

Az esemény a KÖFOP 2.1.2- A jó kormányzást meglapozó közszolgálat – fejlesztés projekt keretein belül valósult meg.


Szöveg és fotó: Szigeti Julianna

Megosztás a Facebook-on


A balkáni térség európai uniós bővítése Európa stabilitásának a kulcsa

    • fokep
    •  dsc6372 2
    •  dsc6388 2
    •  dsc6396 2
  • Előző
  • Következő

Európaizáció a Balkánon” címen tartottak konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Lőrincz Lajos előadótermében 2017. május 12-én. A plenáris ülést követő négy szekcióban az egyetem oktatói mellett a meghívott előadók a Nyugat-Balkánra ható európai integráció hátterét, az ehhez kapcsolódó uniós és magyar érdekeket, a Balkán régióját érintő átfogó kérdéseket, valamint az országok integrációjának lépéseit mutatták be.

Dr. Bóka János köszöntő beszéde nyitotta meg a konferenciát. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese beszédében kiemelte, hogy Magyarország számára kiemelt jelentőségű a Balkán, ezt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a nemzetközi kapcsolatok terén is figyelembe veszi: alig két napja a Ludovika Nagyköveti Fórum vendége a szlovén nagykövetasszony volt, egy hónapja pedig a horvát nagykövet.

A konferencia főszervezőjének a NETK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese a NETK koordinálásával működő Európaizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoportot jelölte meg, mely 2017 márciusában kezdte meg működését, legfőbb céljának pedig a magyar közigazgatási kompetenciahiány kielégítését, a kutatási eredményeknek a magyar külpolitikai stratégiába való beépítését tűzték ki, végső soron olyan az NKE-n oktatásban továbbadható tudásanyag kidolgozását, amellyel a közszolgálatba lépő szakemberek már fel lesznek vértezve. A kutatócsoport emellett hozzájárul az NKE kapcsolatrendszerének bővítéséhez, kutatóhálózat kiépítéséhez és az intézményközi kapcsolatok alakításához. Mindezt a KÖFOP finanszírozza, s bár a projekt időbeli korláttal rendelkezik, Dr. Bóka János kifejezte hitét aziránt, hogy olyan eredményeket érnek el, amelyek az operatív program végeztével is működőképesek lesznek.

Dr. Ördögh Tibor, a kutatócsoport vezetője kihangsúlyozta a Balkán fontos szerepét, valamint azt, hogy a céljuk lehetőséget biztosítani a fiatal kutatóknak, hogy elismert szakemberekkel dolgozhassanak és így ők is azzá válhassanak, mert egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezzel a témával mélyrehatóan tud foglalkozni.

Dr. Ördögh Tibor felidézte, hogy a Balkánhoz kapcsolódó balkanizáció kifejezéséhez általában negatív, pejoratív jelentést társítunk, ami az elmaradottságra és a káoszra, az elfogadhatótól eltérő állapotra utal. Ezt a kifejezést legelőször 1918-ban a New York Times használta, ám a mai napig is él a köztudatban. Ezzel ellentétbe kell állítani viszont a konferencia címében is feltűntetett európaizációt, amely a közösségiesedést, a nyugati értékrendet, a Balkán pozitív tartalommal való feltöltését jelenti. A NETK adjunktusa felidézte személyes tapasztalatát és állást foglalt a Balkánra jellemző vendégszeretet, élettempó és sokszínűség miatt annak pozitív voltjára.

A kutatócsoport vezetője összefoglalta, hogy a konferencia előadásai közgazdasági, védelmi, politikai, gazdasági és a nemzetközi kapcsolatok szempontjából hivatott bemutatni és elemezni a Balkán térségét, ország-specifikusan kitérve a demokráciára és az integrációra.

A plenáris ülés keretében Dr. Gosztonyi Krisztina „Az EU érdeke a nyugat-balkáni bővítésben” címen adott elő. A Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője kiemelte, hogy az Európai Unió számára a bővítés sikertörténet; a mai napig is kiemelt prioritással kezelt ügy annak ellenére, hogy az utóbbi években a gazdasági, a migrációs és a Lisszaboni szerződéssel életbe léptetett intézményi átalakításhoz kapcsolódó válságkezelésre kellett koncentrálnia az EU-nak. A bővítésnek hála dinamikusan fejlődik a belső piac és az EU a világpiacon is egyre nagyobb jelentőséggel bír. Az Európai Unió a békét és a szabadságot testesíti meg. Emellett Magyarország is kiáll; az ügy egyik élharcosaként hirdeti, a tagállamok felelőssége, hogy a szkeptikus tagállamokat is érdekeltté tegyék a bővítés iránt, mert az azzal járó hosszú távú stabilitás, jó szomszédi viszony és a töredezett régió összekapcsolása mindannyiunk érdeke.  

Várkonyi Márta előadásának központi témája az EU bővítési folyamatának átalakulása volt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa megerősítette, hogy a bővítés valóban sikertörténet, melynek nyitottságát értékként őrizni kell.  Mint mondta, a bővítési folyamat a korábbiaknál sokkal szigorúbb, szakaszoltabb eljárást jelent, amelyben a politikai elköteleződés és a technikai részletek nagy befolyással bírnak: az igazságügyi és az alapjogokra vonatkozó együttműködésnek a csatlakozási folyamat elején kell megnyílnia és a végéig nem zárulhat le. Ez azt is jelenti,  ha nincs megfelelő előrehaladás ezen területeken, akkor a tagállamoknak jogukban áll lelassítani vagy akár le is állítani a csatlakozni kívánó államra vonatkozó bővítési folyamatot, hiába teljesít jól az állam más területen. Várkonyi Márta a tagállam csatlakozását meghatározó tényezőknél két elvet emelt ki: az egyéni teljesítményt és a feltételesség igényét, melyeket vizsgálnia kell az EU-nak, hogy csak a valóban felkészült államok csatlakozhassanak, amelyek nem veszélyeztetik a szupranacionális szerv működését. Magyarország elkötelezett a Nyugat-Balkán mellett: az előadó büszkén jelenthette be, hogy integrációs diplomatákat delegáltak más tagállamok helyi kormányához, hogy az segítő szerepet vállaljon az adott állam integrációjában. Mocsáry Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa Belgrádban tölt be ilyen tisztséget.  

A plenáris ülést követően a konferencia négy szekcióban folytatódott, amelyeken többek között szó esett a balkáni védelem- és gazdaságpolitikáról, a demokrácia helyzetéről egy-egy ország példáján keresztül.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből került finanszírozásra. 


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Franciaország elnökválasztás után

    •  dsc6183 2
    • fokep
    •  dsc6060 2
    •  dsc6079 2
    •  dsc6095 2
    •  dsc6118 2
    •  dsc6129 2
    •  dsc6136 2
    •  dsc6155 2
  • Előző
  • Következő

„Franciaországban már régóta megújulást várnak a politikában az emberek, ez azonban a mostani elnökválasztással nem következett be” - hangzott el a Franciaország történelméről, gazdaságáról és politikájáról szóló tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Franciaország az európai integrációs folyamat egyik meghatározó állama, fontos szereplő a világpolitikában és Magyarországon is jelentős gazdasági jelenléttel bír. Ezért is jött létre a KÖFOP-projektek keretében egy Franciaországgal foglalkozó kutatócsoport a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, Gazdag Ferenc professzor vezetésével” – mondta köszöntőjében Dr. Bóka János. A NETK dékánhelyettese hozzátette, hogy ez a rendezvény kiváló alkalmat kínál arra is, hogy a francia elnökválasztás aktualitásával is foglalkozzanak a szakemberek.

„Franciaországban már régóta megújulást várnak a politikában az emberek, ez azonban a mostani elnökválasztással úgy tűnik, hogy nem következett be” - mondta előadásban Dr. Fejérdy Gergely. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára szerint se Nicolas Sarkozi, se a legutóbbi elnök, Francois Hollande nem tudott élni a lehetőséggel, így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy a francia szélsőjobb menetközben olyannyira megerősödött, hogy ma már valós kihívója bármely politikai erőnek és szereplőnek. Elhangzott, hogy a jelenlegi választások során sokáig François Fillont is esélyesnek tartották a végső győzelemre, azonban a vele kapcsolatos botrányok és az ellene irányuló sajtóhadjárat végleg esélytelenné tette a jobbközép politikust. Az elnöknek végül megválasztott Emmanuel Macron ügyesen használta ki azt a lehetőséget, hogy a második fordulóban lényegében mindenki rá szavazott, aki nem akarta a szélsőséges jelölt, Jean-Marie Le Pen győzelmét. Fejérdy Gergely szerint azonban a nemzetgyűlési választások fogják igazán meghatározni Franciaország jövőbeli politikáját, hiszen várhatóan teljesen új „arcok” jelenhetnek meg a közéletben annak köszönhetően, hogy megszűnik a mandátumhalmozás lehetősége. A szakember elmondta azt is, hogy a francia politikában az elmúlt 30 évben hideg polgárháború zajlik, amelyet jól jeleznek az országban tapasztalható nagy gazdasági, vagyoni különbségek, valamint az egyre több szembenálló politikai irányzat is. „A hagyományos baloldali-jobboldali felosztás megszűnt, egyre több olyan szereplő lép a színpadra, aki korábban nem rendelkezett komolyabb hátországgal” - fogalmazott Fejérdy Gergely.

„A francia nagyhatalmiság ábránd és valóság is egyszerre, hiszen Franciaország mind a mai napig nagyobb hatással van a világpolitikára, mint ami a méretéből következne, de ez a hatás kisebb, mint amit ők szeretnének” – erről már Prof. Dr. Gazdag Ferenc beszélt. A NETK professor emeritusa szerint a franciák esetében az állam szerepe mindig is hangsúlyosabb volt, mint más európai országban, és ezt az elvet szinte minden politikai erő magáénak vallja ma is. A közgondolkodás ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektet a történelemre is, a francia történeti iskolák például a mai napig mintaként szolgálnak a világban. Elhangzott, hogy Franciaország számára a II. világháborús események tragikusan alakultak a nagyhatalmi státuszukat illetően, hiszen sokáig nem kaptak jelentős szerepet a világpolitikában. „Franciaországot a nagyhatalmak szintjére Charles de Gaulle hozta vissza, aki különutas politikát folytatott és egyfajta egyensúlyra törekedett az akkori két szuperhatalom között” – tette hozzá a szakember.

Gazdag Ferenc elmondta, hogy ennek a politikának a jegyei akkor is feltűntek, amikor Franciaország volt Németország társaságában az egyik szószólója a béke kérdésének a II. iraki háború időszakában.

A francia politikai jobboldal a baloldallal szemben megfogalmazódva jött létre a 18. század végén - erről Bene Krisztián beszélt előadásában. A szakember elmondta, hogy sokáig három irányzata volt a francia jobboldalnak: az ellenforradalmi lojalisták, az alkotmányos monarchia támogatói és a napóleoni politika hívei, az úgynevezett bonapartisták. Bár a 19. században mindegyik irányvonal kipróbálhatta magát „kormányoldalon” is, végül kudarcba fulladtak a kísérletek. Az 1940 és 1944 között működő Vichy-kormány egyfajta keverékét képezte a korábbi jobboldali politikai irányvonalaknak. Charles de Gaulle Franciaország nagyhatalmi státuszának visszaállításán dolgozott, de a jobboldal az ő távozásával nagyon sokáig nem jutott kormányzati szerephez. Végül 1995-ben, majd 2002-ben Jacques Chirac tudta igazán jól összefogni a jobboldali erőket, amely Nicolas Sarkozi elnöksége alatt kezdett erodálódni. A szakember szerint a szélsőjobboldal megerősödése folyamatosan érzékelhető az elmúlt évtizedben és mára meghatározó tényezővé vált a Nemzeti Front. „A lendületük valószínűleg a jelenlegi elnökválasztással sem törik majd meg” – tette hozzá Bene Krisztián.

Franciaország gazdasági téren komoly kihívásokkal néz szembe továbbra is Dr. Szemlér Tamás szerint. A NETK oktatója úgy véli, hogy a versenyképesség, a növekedés, a foglalkozatás és az államháztartás területén is vannak komolyabb problémák, amelyekre az új elnöknek és az új kormányzatnak is megoldást kell találnia. A gazdasági világválság óta ugyanis elég látványos a német gazdaság eltérő fejlődési üteme a franciáétól.

„Az új elnök valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektet majd Franciaország hátországának a megszervezésére, amelyben kulcsszerepe van a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének, amelynek immáron 85 tagja van”- hangsúlyozta előadásában Rolbák Ferenc. Az NKE mentor-oktatója, korábbi diplomata arra mutatott rá, hogy várhatóan egy centrista kormány alakul majd a nemzetgyűlési választásokat követően, amelyben a pragmatizmus kerül majd előtérbe, a választások idején tapasztalható idealisztikus elképzelésekkel és szólamokkal szemben. 

A rendezvényen szó volt még a többi között a francia védelmi stratégia modernizációjáról, a migrációs politikáról és előadást tartott a francia nagykövet is.

További részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ludovika Fesztivál a Ludovika téren

    • nke ludovika fesztival web 710 358 s

Idén először a Ludovika téren tartják meg az immáron 8. alkalommal megrendezendő Ludovika Fesztivált, amelynek ezúttal is a tisztavatást megelőző, úgynevezett Száznapos Ünnepség az egyik központi programja. A rendezvényre május 13-án kilátogatókat emellett olyan programok is várják, mint például intézkedéstaktikai és műszaki mentési bemutató, vagy rendőrségi és honvédségi gépjárművek bemutatása. A nagyközönség számára nyitott, egész napos, ingyenes rendezvényen számos családi- és gyermekprogram is várja az érdeklődőket.

A Ludovika Fesztivál múltja 1924-ig nyúlik vissza, amikor a 18. században megkezdett és 1919-ben megszakadt Száznapos Ünnepséget – amely az avatásig hátralévő időt jelöli – ismét megtartották a végzős akadémisták tiszteletére. A rendezvényen az MH Ludovika Zászlóalj kiváló tanulmányi eredményű, végzős honvédtisztjelöltjeinek adnak át elismeréseket, köztük a Schmittné Makray Katalin zászlóanya által alapított Szent László-díjat.

A VIII. Ludovika Fesztiválon a szervezők olyan látványos programokkal várják az érdeklődőket, mint például a katasztrófavédők magasból mentési bemutatója, a honvédség haditechnikai és a rendőrség intézkedéstaktikai bemutatója. Az érdeklődők tűzszerészrobotokat és különböző szimulátorokat is láthatnak, és kipróbálhatják ügyességüket a különböző akadálypályákon is.

A rendezvényen bemutatkoznak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kara és intézetei is, köztük a nemrégiben alakult Víztudományi kar is látványos programokkal várja a fesztivál résztvevőit. Manapság egyre többet hallunk a kiberbiztonság fontosságáról, az ezzel kapcsolatos legfrissebb ismereteket a közelmúltban megalakult Kiberbiztonsági Akadémia szakembereitől tudhatják meg a rendezvényen.

További információ:

http://uni-nke.hu/x/ludovika-fesztival-2017

Megosztás a Facebook-on


Kari nap a NETK-n

    • fokep
    •  dsc5785 2
    •  dsc5786 2
    •  dsc5800 2
    •  dsc5809 2
    •  dsc5814 2
    •  dsc5819 2
    •  dsc5845 2
    •  dsc5888 2
    •  dsc5908 2
    •  dsc5923 2
    •  dsc5943 2
    •  dsc5952 2
    •  dsc5961 2
  • Előző
  • Következő

Hettyey András adjunktus lett idén a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar kiváló oktatója. Az elismerést a kari napon vehette át a NETK munkatársa. A rendezvényen szó volt arról is, hogy tovább kell építeni a kar formálódó közösségét, amely számos eredményt is elért már az elmúlt több mint két évben.

 „Május 9-e kettős ünnepet jelöl, hiszen az Európa-nap mellett a II. világháború lezárását, magát a békét is ünnepeljük”- hangsúlyozta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szólt arról, hogy 1950-ben ezen a napon történt meg az úgynevezett Schuman-nyilatkozat, amely elindította az Európai Unió létrejöttét eredményező folyamatot. Emellett kitért arra is, hogy ezen a napon fejeződött be a II. világháború az európai hadszíntéren, így a béke napját is ünnepelhetjük.

Patyi András beszélt arról is, hogy a több mint két éve alakult Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar számára különösen fontos feladat a közösség építése, amelynek tagjai elsősorban az egyetem és a kar polgárai, s csak másodsorban docensek, tanszékvezetők vagy hallgatók. Patyi András szerint az ehhez hasonló rendezvények is nagyon jó alkalmat kínálnak a közösségépítésre. A rektor szerint fontos az is, hogy a kar meg tudja különböztetni magát az intézmény többi karától, de ugyanakkor azzal is tisztában kell lenniük, hogy mik azok a közös értékek, amelyek mentén együtt tudnak működni az egyetem fejlődéséért.

„Magyarország elkötelezett az uniós tagság mellett, ahogyan erről Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt nemrégiben az Európai Parlamentben”- hangsúlyozta köszöntőjében Dr. Molnár Balázs. A Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint ugyanakkor vannak olyan területek, amelyekben Magyarország álláspontja akár jelentősebben is eltér a brüsszeli adminisztráció elképzeléseitől. Ezek közé sorolta a tömeges migráció kezelésének ügyét is, amelynek kapcsán azonban úgy látja, hogy egyre több tagállam kezdi magáévá tenni a magyar álláspontot. Az államtitkár részletsebben is beszélt a Brexit várható hatásairól. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a britek kiválása alapvetően rosszul érinti a visegrádi országok, köztük Magyarország helyzetét is, hiszen sokszor ők voltak azok, akikben partnerre leltek a V4-ek. Megjegyezte, hogy a britek kilépését az EU-nak óvatosan és körültekintően kell kezelni, hiszen számos területen - például a gazdaságban, vagy katonai kérdésekben- továbbra is szükség lenne a szorosabb együttműködésre.

„Az elmúlt egy év legfontosabb teljesítménye a kar akkreditációja volt, és a visszajelzések alapján tisztességgel vettük az akadályt”- mondta beszédében Dr. habil. Koller Boglárka. A NETK dékánja elmondta, hogy ez egy valódi közös teljesítmény eredményeként valósulhatott meg, amiben nagyon sokak munkája „benne volt”. Koller Boglárka emellett kiemelte a NETK tudományos diákköri és a szakkollégiumi munkában elért eredményeit is, valamint szólt az egyre sikeresebb publikációs tevékenységről is. Elmondta, hogy újraindították a nemzetközi tanulmányok mesterszakot, amely fontos bázisa lehet a tervekben szereplő nemzetközi doktori iskolának. Elhangzott, hogy a NETK oktatói aktívan részt vesznek majd a szeptemberben induló államtudományi mesterképzési szak működtetésében is. A kar biztosítja az Európai Unió és nemzetközi kapcsolatok modult, valamint az állam-gazdaság-közpénzügyek modul felelőseit és a kapcsolódó tárgyak tárgyfelelőseit.

A rendezvény végén adták át a kar kiváló oktatója címet, amelyet idén Dr. Hettyey András adjunktus érdemelt ki. A Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék oktatója szakterületei közé tartozik Németország kül- és belpolitikája, a magyar-német kapcsolatok, a magyar kül- és biztonságpolitika, valamint a magyar külpolitika története. Ezekben a témákban eddig mintegy negyven nemzetközi és hazai publikációja jelent meg. Tudományos tevékenysége eredményeképpen a 2014-2017 közötti időszakra elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatói Ösztöndíját. Hettyey András emellett 2012-től a Hadtudományi Szemle rovatvezetője is. Oktatási tevékenységének keretei között gondozza és oktatja a diplomáciatörténet, a politikatörténet, a magyar kül- és biztonságpolitika és a Németország külpolitikája szakterületekhez tartozó tantárgyakat. Témavezetőként számos szakdolgozatot és diplomamunkát konzultált, hallgatói eredményesen szerepelnek a tudományos diákköri megmérettetéseken. Oktatási tevékenysége mellett fontos szerepet vállal a tudományszervezés és tudománynépszerűsítés területén. Az elmúlt években számos konferencia, workshop és panelbeszélgetés szervezőjeként, résztvevőjeként, illetve moderátoraként járult hozzá a Kar és az Egyetem hírnevének öregbítéséhez.

A NETK a kari napon számos programot szervezett az érdeklődőknek, így a többi között európai uniós szimulációt és úti élménybeszámolót is tartottak a hallgatóknak, oktatóknak. Csehországról pedig bővebb információt is kaphattak az érdeklődők, két vendégelőadónak köszönhetően.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, kari nap, 2017

NETK-s hallgatói sikerek az OTDK-n

                                                                                                       

2017. március 23. és április 27. között kerültek megrendezésre a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia szekció ülései, amelyen a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar hallgatói több területen is kiemelkedő eredményeket értek el.

A 2017-es OTDK felhívásra azon hallgatóink jelentkezhettek, akiket az Intézményi Tudományos Diákköri Konferenciákon jelöltek a részvételre. Ennek eredményeként az idei évben 28 hallgatónk 31 indult különféle szekciókban.

A XXXIII. OTDK keretein belül a Társadalomtudományi szekcióban két hallgatónk, két tagozatban versenyzett, míg a Had- és rendészettudományi szekcióban 26 hallgatónk 8 különféle szekcióban mérhette össze tudását. A NETK-s hallgatók tudásbázisának sokszínűségét kiválóan mutatja, hogy a képzési területükhöz közvetlenül kapcsolódó nemzetközi biztonsági és európai biztonsági tagozatokon túl a rendészet és a hadtudomány számos területén bizonyították szakmai rátermettségüket.

A 2017-es OTDK országos megmérettetései a Had- és rendészettudományi szekcióval zárult, ahol hallgatóink 11 helyezést és további 8 különdíjat nyertek el. A 31 pályamű, a 29 induló és a 19 minősítés nagyon jól bizonyítja hallgatóink és az őket támogató konzulensek szakmai felkészültségét és a tudományos munka iránti elhivatottságukat.

Ezúton is köszönjük az Országos Tudományos Diákköri Konferencián részt vevő hallgatóinknak, hogy öregbítették fiatal karunk hírnevét és további sok sikert kívánunk szakmai munkájukhoz.


A 2017-es OTDK versenyen részt vevő hallgatóink névsorát, valamint dolgozataik témáját az alábbi mellékletben megtekinthetik.

Cimkék: NETK, OTDK, hallgató, 2017

ESDC kiberbiztonsági képzés

    • fokep
    •  dsc1683 2
    •  dsc1712 2
    •  dsc1720 2
    •  dsc1731 2
    •  dsc1743 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) – a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával – az Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia (ESDC) keretein belül nemzetközi kiberbiztonsági képzést tartott 2017. április 24-26. között.

A mindennapjainkat meghatározó kibertér biztonsági és védelmi kihívásairól szóló kurzust Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Dr. Bánfi Ferenc, a CEPOL ügyvezető igazgatója, valamint Dr. habil. Molnár Anna kurzusigazgató nyitották meg. Prof. Dr. Patyi András köszöntő beszédében felhívta a figyelmet napjaink nemzetközi biztonsági környezetének kihívásaira, különös tekintettel a kiberbiztonság kérdésére, továbbá emlékeztetett, hogy az Egyetem immáron másodszor rendez ez utóbbi témában nemzetközi ESDC képzést. Míg a 2015. májusi képzés főszervezője és házigazdája a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt, idén a CEPOL is fontos szerepet játszott a kurzus megvalósításában. Dr. Bánfi Ferenc köszöntőjében rávilágított a CEPOL nemzetközi oktatás és képzés területén tanúsított aktivitására, külön kiemelve a 2015-ben elindított első közös európai mesterképzést, melynek megnyitójára szintén a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen került sor.

Dr. habil. Molnár Anna kurzusigazgató, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon működő Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék vezetőjének ESDC-t bemutató köszöntőjét követően kezdetét vette a 17 neves hazai és külföldi szakértő bevonásával tartott képzés. Az előadók nemzetközi szervezetektől (az EU Biztonságpolitikai Kutatóintézetétől, az Európai Védelmi Ügynökségtől, az Európai Bizottságtól és az ENSZ távközlési szervezetétől), hazai és külföldi közszolgálatoktól (például a Nemzeti Nyomozó Irodától), az egyetemi szférából (a Madridi Műszaki Egyetemről, az egyesült államokbeli North Georgia Egyetemről), valamint a magánszektorból (a Deloitte Central Europe és a Western Union részéről) érkeztek.

A kurzus átfogó elméleti képet, de egyúttal gyakorlati betekintést is nyújtott a kiberbiztonság aktuális kérdéseibe és problémáiba. A képzés elsődleges célcsoportját az európai uniós tagállamok minisztériumai által delegált kormánytisztviselői, valamint a kiberbiztonsággal foglalkozó rendőr- és katonatisztjei képezték, de a programban részt vettek az Európai Külügyi Szolgálatának egyes munkatársai is. A prezentációk rávilágítottak az európai kiberbiztonság- és védelem politikai, intézményi és jogi kérdéseire, ismertetve a legfontosabb szereplőket és sajátosságaikat, továbbá konkrét példákkal és esettanulmányokkal szemléltetve az eddigi nemzetközi tapasztalatokat és kihívásokat. A résztvevők számos európai országból, köztük Hollandiából, Ausztriából, Olaszországból, Görögországból, Dániából, Romániából és Macedóniából érkeztek a honvédelem, a rendvédelem, valamint a diplomácia területéről egyaránt.

A 2005-ben alapított Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia (ESDC) célja, hogy stratégiai szintű oktatást biztosítson az EU Közös Biztonság- és Védelempolitikájáról (CSDP), és hogy a különböző képzések révén a CSDP-ben jártas, felkészült szakértőket biztosítson az uniós tagállamok és EU intézmények számára. Az ESDC működése egy nemzetközi hálózatra épül, az oktatáshoz hozzájárulnak az egyes európai államok civil és katonai felsőoktatási intézményei és kutatóintézetei. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem mint az ESDC hálózatának magyar tagja az ESDC képzési programjának keretein belül legutóbb 2015. május 27-29. között szervezett nemzetközi kiberbiztonság kurzust, továbbá együttműködik az Osztrák Nemzetvédelmi Akadémiával, mely az EU válságkezeléséről tart – az Egyetem hallgatóit is fogadó – ESDC orientációs kurzust Bécsben.


Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Amerikai-kínai csúcstalálkozó


Kulturális konferencia a latin–amerikai és magyar kapcsolatokról

    • fokep
    • dscf7417 2
    • dscf7439 2
    • dscf7452 2
  • Előző
  • Következő

Április 6-án tartották a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar szervezésében a Hungary and Latin America – Cultural Ties című konferenciát, amelynek középpontjába a magyar és latin-amerikai kulturális kapcsolatok témája került.

Dr. Szente-Varga Mónika, a kar oktatási dékánhelyettese nyitotta meg az eseményt, aki örömét fejezte ki a konferencia megvalósulása kapcsán, és azt ígérte, hogy lesz folytatása a kezdeményezésnek. Elmondta, hogy a szisztematikus kapcsolattörténeti kutatások Közép-Európa és a hispán világ között nem tekintenek vissza hosszú múltra, az ilyen témájú kutatások inkább az utóbbi 15-20 évre jellemzőek. Például a prágai Károly Egyetem Prof. Josef Opatrny szerkesztésében kezdett el egy sorozatot, amelynek eddig három kötete jelent meg (mind a 21. században): cseh-spanyol, cseh-argentin illetve cseh-mexikói kapcsolatokat dolgoznak fel. Magyarország esetében Anderle Ádám A magyar-spanyol kapcsolatok ezer éve című monográfiáját kell feltétlenül megemlíteni. Ez 2006-ban magyarul, 2007-ben spanyol nyelven jelent meg. A kapcsolattörténeti kutatások rendkívül széles területet ölelhetnek fel: többek között diplomáciai, konzuli, gazdasági és kulturális nexus, sport, migráció és országimázs. Ezek nemcsak érdekes témák, hanem a múltbeli találkozások, közös tapasztalatok a jelen kapcsolatait is építhetik, mondta a dékánhelyettes. José Mujica volt uruguayi elnök szavaival búcsúzott: „Jobb társadalmat csakis a kultúra és a tudás által építhetünk.”

A konferencián 15 előadás hangzott el, 11 angol és 4 spanyol nyelven. Az előadások többek között a film, a fényképészet, a képzőművészet, az építészet és az irodalom világából mutattak be magyar-latin-amerikai vonatkozású kutatásokat. Meg lehetett tudni, hogy kik voltak a Kálnay testvérek; mit neveznek biro-nak Dél-Amerikában és miért; mit gondoltak a szocialista Kubában a magyar filmekről és általában Magyarországról. Az előadók a University College London, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói voltak. A tanárok mellett bemutatkoztak doktoranduszhallgatók is. A konferencián több generáció, több intézmény és több szakma (történészek, művészettörténészek, irodalmárok, stb.) dolgoztak együtt. 


Szöveg: Szigeti Julcsi

Megosztás a Facebook-on


Európaizáció a Balkánon projektindító workshop

    •  dsc8941
    •  dsc8949
  • Előző
  • Következő

Az Európaizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport a Közigazgatás– és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című alprojekt keretében kezdte meg működését, melynek projektindító megbeszélésére 2017. március 31-én került sor.

A workshopon Dr. Ördögh Tibor egyetemi adjunktus, a kutatás vezetője és Dr. habil. Koller Boglárka, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja ismertette a kutatócsoport tagjaival és a közreműködő szakemberekkel a projekt egy évre szóló ambiciózus terveit, valamint annak adminisztratív követelményeit. A kutatásban olyan szakértők működnek közre, akik különböző aspektusból már korábban is foglalkoztak a Nyugat-Balkán térségével.

A kutatócsoport célja, hogy a magyarországi és a nemzetközi kutatókat egy networkben egyesítse, az így megalkotott tudományos produktumokat szakkönyvekben publikálják. Az első tervezett könyv az Európaizáció a Nyugat-Balkánon címet viseli, melynek megjelenése nem csak a térséget kutatók számára lesz izgalmas, hanem újdonságként szolgálhat a Balkánt kevéssé ismerőknek is, továbbá a könyv a felsőoktatás számára tankönyvként is szolgálhat. A résztvevők a megbeszélésen a kötet tartalmi szempontjainak tisztázásáról és egy konferenciára való felkészülésről döntöttek.

Dr. habil. Koller Boglárka kiemelte, annak érdekében, hogy színvonalas munka szülessen, fontos hogy a szerzők közötti munka összehangoltan működjön. A szerkesztők a készülő kötetet egy világos, szerkezetileg jól felépített tudományos munkaként képzelték el. A tanulmánykötet tervezett felépítése szerint megvizsgálja majd a Nyugat-Balkán régiónak és országainak politikai, jogi és gazdasági hátterét, mindezek mellett elméleti hátteret is kíván nyújtani a térség megismeréséhez. Az ezekből levont következtetéseket – országtanulmányonként – minden nyugat-balkáni országra kiterjedően vizsgálják majd részletesen a szerzők. A régió hat országa számára (Albánia, Bosznia–Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Koszovó) példaként szolgáló Horvátországon kívül kitekintés történik majd Törökországra is.

Az országtanulmányok célja, hogy az érintett államok európaizációs folyamatát mutassa be. Az európaizáció olyan, még nem végbement folyamat, amely élénk érdeklődésnek örvend a politikatudomány, a nemzetközi kapcsolatok, valamint a biztonságpolitika területén is. A készülő kötet az európaizáció fogalmi keretével, a demokrácia általános állapotával, a gazdasági felkészültséggel, valamint a biztonságpolitikai aspektusaival is részletekbe menően foglalkozik majd. A teoretikus fejezeteket követik majd az országtanulmányok, amelyek az integráció különböző fokai alapján vizsgálják meg a hat állam európaizációs folyamatát. Ezeken túlmenően a térséget kevéssé ismerő érdeklődők számára a könyv rendelkezik majd egy lexikonnal is, amely a térséghez kapcsolható legfontosabb fogalmi gyűjteményként fog szolgálni.

Szöveg: Braun András

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: workshop, 2017

Mit hoz a jövő Európa politikai színpadán?

    • fokep
    •  dsc8981 2
    •  dsc8994 2
    •  dsc9009 2
    •  dsc9027 2
    •  dsc9049 2
  • Előző
  • Következő

A közelgő francia, német és olasz választások esélyeiről tartottak kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Magyary Szakkollégium szervezésben megvalósuló eseményen a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) oktatói mondták el véleményüket az aktuális európai belpolitikai folyamatokról.

„A következő két évben a 6 alapító uniós tagállamból négyben általános választások, illetve Franciaországban elnökválasztás is lesz. Az elmúlt évek történései alapján elmondhatjuk, hogy EU-szkeptikus, sokszor populista erők egyre jobb eredményeket érnek el a voksolásokon és ma már valós kihívónak számítanak a klasszikusan Európa- párti politikai pártokkal szemben”- mondta bevezetőjében Varga András, a NETK Európa Tanulmányok Tanszék munkatársa.

Franciaországban javában folyik az elnökválasztási kampány, amelynek első fordulóját április 23-án, míg a második fordulóját május 7-én rendezik. „A 11 hivatalos jelölt sokféle politikai irányvonalat képvisel, de közülük csak hárman indulnak valós eséllyel a választáson”- mondta el Bóka János. A NETK egyetemi docense hozzátette, hogy a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint az első fordulót nagy valószínűséggel a szélsőjobboldalinak titulált Marine Le Pen nyeri majd meg, de a második fordulóban várhatóan már nem ő fog diadalmaskodni. „Az nyerheti meg az elnökválasztást, aki Marine Le Pen mellett bejut a második fordulóba, ez pedig nagy valószínűséggel vagy François Fillon mérsékelt konzervatív politikus, korábbi miniszterelnök vagy Emmanuel Macron volt szocialista párti miniszter lesz”- fogalmazott Bóka János. Ennek pedig az az oka, hogy Franciaországban ma is működő történelmi hagyomány az úgynevezett köztársasági fegyelem, amelynek lényege, hogy az állam a politikai pártok felett van és a kétfordulós választás lehetőséget ad arra, hogy a koalíciókötések révén a szélsőséges politikai erők ne győzedelmeskedjenek.  Erről már Gazdag Ferenc professzor beszélt, aki példaként hozta fel, amikor Jean-Marie Le Pennek sikerült a jobboldali Jacques Chiracot megszorongatnia az egyik elnökválasztáson, de a baloldali szavazók a második fordulóban végül megakadályozták abban, hogy diadalmaskodjon. Gazdag Ferenc felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európában sorra következő választások esetében nagy kérdés, hogy követik azt az irányvonalat, amely Trump győzelmét hozta az Egyesült Államokban. A professzor szerint a francia gazdaságot nagyon nehéz üzemben tartani az állandó sztrájkok miatt, de a szocialisták és a jobboldali pártok között a gazdaságpolitika területén nagyon kicsi a véleménykülönbség. Gazdag Ferenc úgy látja, hogy a szélsőjobboldaliak, győzelmük esetén ugyan nagy valószínűséggel megpróbálnák a frankot visszaállítani, azaz kilépni az eurozónából, de az Európai Unióban játszott francia szerepet inkább erősítenék. Bóka János szerint amennyiben Macron nyeri az elnökválasztást, úgy a parlamenti többség biztosításához a szocialisták támogatására is szüksége lesz, így érthető, hogy az utóbbi időben valamelyest közeledtek egymáshoz. Le Pennel kapcsolatban megjegyezte: soha nem mondta ki nyíltan, hogy győzelme esetén kiléptetné az országot az unióból, „csupán” az eurozonából és a NATO-ból. Utóbbi esetén jelentősen növelni kellene a francia védelmi kiadásokat, ami rövidtávon nehezen képzelhető el reálisan. Kérdésre válaszolva Bóka János hozzátette, hogy Putyinnak Le Pen győzelme lenne a legkedvezőbb, de Fillon „sem áll olyan mesze tőle”. Az egyetlen igazán EU-párti jelölt Macron, de az ő győzelme a magyarok számára nem lenne feltétlenül kedvező, hiszen –ahogy a docens fogalmazott- mi nem vagyunk benne az Ő Európájában.

Németországban a közelgő választásokon kétszereplős küzdelem várható a kancellári székért. Bár a német gazdaság jól teljesít, Angela Merkel migrációs politikájának voltak elhibázott lépései, ami a CDU mélyrepülését és Martin Schulz megjelenésével az SDP jelentős erősödését hozta. Hettyey András, a NETK adjunktusa elmondta, hogy az Európai Parlament korábbi elnökének belpolitikai küzdőtérre való belépésével az SPD támogatottsága majdnem 10 százalékot erősödött, azonban a legutóbbi tartományi választásokon elég rosszul szerepeltek a szocialisták, míg a vártnál jobban Merkel pártja, a CDU. Az adjunktus szerint nem könnyű most megmondani, ki fog nyerni, de ő továbbra is a jelenlegi kancellárt látja esélyesebbnek. Hettyey András szólt a német populista pártról, az Alternatív Németországért formációról is. Elmondta, hogy a jelenlegi mérések szerint az AfD 8-10 százalékos támogatottsággal bír, ami azt jelenti, hogy szinte biztosan bejutnak majd a parlamentbe. Az adjunktus szerint a német választás nem hoz majd földcsuszamlásszerű változást, de némileg átalakul a pártrendszer. Az orosz-német viszony kapcsán megjegyezte, hogy jelentős orosz titkosszolgálati aktivitás tapasztalható Németországban, amelyet jól jelez az úgynevezett Liza-ügy is. (Tavaly év elején az orosz sajtó az állította, hogy migránsok erőszakoltak 30 órán keresztül egy orosz kislányt Berlinben, később ezt a német hatóságok egyértelműen cáfolták.)

„Bár idén nagy valószínűséggel nem lesznek választások Olaszországban, de ott szinte mindig történik valami a belpolitikában, ezért sem lehet biztosat mondani a jövőről”- fogalmazott hozzászólásában Molnár Anna. A NETK tanszékvezetője elmondta, hogy a jövőre esedékes parlamenti választások egyik érdekessége, hogy jelenleg két külön választási törvény van életben a szenátusra és az alsóházra vonatkozóan. Elmondta, hogy 2011 óta négy kormányfő is volt Olaszországban, de igazán egyiküket sem a nép választotta meg, hiszen Matteo Renzi szakértői, míg a többiek koalíciós kormányt vezettek. Hozzátette, hogy bár az közvélemény egy jelentős része szeretné, de most igazából egyik pártnak sem áll érdekében egy előrehozott választás. Elhangzott, hogy az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom és a kormányzó balközép Demokrata Párt (PD) jelenleg fej-fej mellett áll a közvélemény-kutatásokban. Egy friss felmérés szerint a PD-választók 85 százaléka Matteo Renzi volt miniszterelnököt szeretné látni ismét a párt főtitkári székében, így akár az is elképzelhető, hogy a korábbi miniszterelnök 2018-ban visszatérhet a belpolitikai színpadra. Molnár Anna szerint a jelenlegi politikai erők túlnyomó többsége Olaszország Európai Uniós tagsága mellett foglal állást.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ünnepi szenátusi ülést tartott az NKE

    • fokep
    •  dsc7607 2
    •  dsc7645 2
    •  dsc7650 2
    •  dsc7659 2
    •  dsc7675 2
    •  dsc7800 2
    •  dsc7818 2 2
    •  dsc7932 2
    •  dsc8120 2
    •  dsc8124 2
  • Előző
  • Következő

Phd és habilitált doktorok tehették le esküjüket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ünnepi szenátusi ülésén. Az egyetem napja ötéves jubileumának rendezvénysorozatába illeszkedő ülés során a fogadalomtétel és címek átadása mellett elismerő okleveleket adott át Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora.

Patyi András az egyetemi szenátus elnökeként köszöntötte a habilitáló, PhD doktori címet, valamint egyetemi elismeréseket átvenni készülő kutatókat, szakembereket, egyetemi munkatársakat. „Ez az ünnepi ülés alapvetően a tudományról szól” – emelte ki az NKE rektora, majd kifejtette, hogy ezek a tudományok nem állnak messze a gyakorlattól, hiszen számos közszolgálati vezető vehetett már át oklevelet. Magyary Zoltánt idézve Patyi András kifejtette, hogy a tudomány művelése az egyetemi oktatóknak és kutatóknak a legszemélyesebb tevékenysége kell, hogy legyen, amelyhez elengedhetetlen a tudományos közösség. Az NKE ötéves fennállásával kapcsolatban kiemelte: „A mi szívünket, a mi gondolatainkat igencsak kikerekíti ez az öt év. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek büszkeség, hogy vagyunk, gyarapodunk és ma is gyarapodni fogunk! – mondta Patyi András az oklevelet átvevő kollégáinak.

Az ünnepi szenátusi ülés alkalmával egyetemi elismeréseket vehettek át azok az oktatók és munkatársak, akik munkásságukkal gyarapították az NKE hírnevét. Az egyetem rektorának döntése alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gyűrűjét vette át Prof. Dr. Kiss György akadémikus, az Államtudományi és Közigazgatási Kar leköszönő dékánja. Az NKE Szenátus döntésével magántanári címet kapott Prof. Em. Dr. Szlávik Lajos, címzetes egyetemi tanári címet Sándorné Dr. Kriszt Éva, továbbá címzetes egyetemi docensi címet adományozott a szenátus Dr. Balla Tibor ezredes, Budai Béla Dénes, Dávid Károly r. dandártábornok, Dr. Fialka György, Hazai Lászlóné dr. ny. nb. dandártábornok, Kalotay Balázs, Keszthelyi Ilona, valamint Dr. Sors László számára. Rektori döntés alapján Rektori Kitüntető Oklevelet vehetett át Bálintné Bagladi Zsuzsanna. Az NKE Szenátusa az Egyetem Kiváló Oktatója posztumusz címet adományozott a néhai Dr. Back Andrásnak, oklevelét özvegye, Dr. Gondos Katalin vette át.

A kitüntetések mellett sor került a habilitált doktori címek átadására és a PhD doktorok avatására. Prof. Dr. Munk Sándor, a habilitációt odaítélő Egyetemi Habilitációs Bizottság elnöke bemutatta az NKE újdonsült habilitált doktorait: Dr. Budai Balázs Benjámin, az ÁKK oktatási dékánhelyettese, Dr. Hautzinger Zoltán Gyula, a Rendészettudományi Kar oktatási dékánhelyettese,  Dr. Jobbágy Zoltán ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, valamint Dr. Wührl Tibor tette le habilitációs esküjét az ünnepi szenátusi ülésen.

Budai Balázs az avatottak nevében fejtette ki gondolatait. „Minél magasabb lépcsőt ugrunk meg, annál nagyobb a megkönnyebbülés és a sikerélmény, azonban annál nagyobb a felelősség is” - mondta. Az ÁKK oktatási dékánhelyettese kitért a Phd és a habilitált doktorok, vezető értelmiség feladataira: „Felismeri, segíti, gondozza a tehetségeket, elgondolkodtat, tematizál és megosztja a gondolkodás örömét. Világosságot teremt a sötétben tapogatózóknak. Iskolateremtő is, ahogy mondják” – fejtette ki Budai Balázs. Rávilágított, hogy a tudományos életnek számos indikátorával lehet vizsgálni a tudományos kutatókat, de véleménye szerint a legfontosabb az, hogy az egyetemi katedra után hány hallgató tekint majd vissza az emberre, mint segítő mentorra. 

Az ünnepi szenátusi ülésen az egyetem új PhD doktorokat is avatott. Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese, valamint a tudományos fokozatokat odaítélő Egyetemi Doktori Tanács elnöke ismertette a doktorjelöltek névsorát: Bali Tamás, Benedek Márta, Borszéki Judit Magdolna, Gerencsér Árpád József, Györffy Ágnes, Josef Andreas Karl Ernst, Kardos Sándor István, Kovács István, dr. Nyeste Péter, Rózsa Tibor és Vass György mondta el doktori fogadalmát.

A 10 évvel ezelőtt megkezdett osztrák katonai PhD-képzés részvevőinek nevében a most végzett Josef Andreas Karl Ernst ezredes mondott köszöntő beszédet, megható módon tört magyarsággal, de annál nagyobb lelkesedéssel. Köszönetet mondott a jelenlévő és a tudományos fejlődést támogató családtagoknak, szeretteiknek, kollégáknak és az alma maternek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek.

Az ünnepi szenátusi ülés zárásaként Patyi András gratulációját fejezte ki a frissen doktorált és habilitált kollégáinak. „Sok sikert és egészséget kívánok a tudomány fejlődéséért és egyéni karrierútjuk előmozdításáért végzett munkásságukhoz” – mondta, majd egy kéréssel fordult hozzájuk: „Kérem, ne álljanak meg ebben a munkásságukban, ne álljanak meg az úton.”

A témáról bővebben az áprilisi Bonum Publicumban olvashatnak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ötéves fennállását ünnepelte az NKE

    • fokep
    •  dsc7276 2
    •  dsc7294 2
    •  dsc7313 2
    •  dsc7359 2
    •  dsc7372 2
    •  dsc7402 2
    •  dsc7434 2 2
    •  dsc7442 2
    •  dsc7490 2
    •  dsc7512 2
    •  dsc7523 2
  • Előző
  • Következő

„Ludovikásnak lenni valaha komoly rangot jelentett Magyarországon: szaktudást, emberséget és hazafiasságot. Az akadémiára járók nemcsak egy iskola polgárai voltak, hanem különbek sokaknál” – mondta Dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ötéves fennállásából szervezett ünnepségén. Reményét fejezte ki arra, hogy az NKE elmúlt öt éve azt a célt szolgálta, hogy méltó legyen a Ludovika Akadémia örökségére. A rendezvény alkalmával Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora rektorhelyettesi és dékáni kinevezéseket adott át, valamint felavatták gróf Buttler János szobrát a Ludovika aulájában.

Patyi András megnyitó beszédében tiszteletét fejezte ki minden parancsnok, közigazgatási vezető, a haza szolgálatáért tanuló hallgató, egyetemi oktató, kutató és dolgozó számára. „Engem 2011-ben az új egyetem élére választottak. Így már megélhettem, hogy látom a gyökeret eresztett facsemetét, melyen majd a munka gyümölcse beérik” – mondta az egyetem fejlődéséről Patyi András. Mint mondta, az elmúlt öt évben évtizedek hagyományai sűrűsödtek össze. A rektor kiemelte, hogy az egyetem már tovább jutott, mint a jogelőd intézmények intézményi integrációja és költségvetési egyesítése. „A hadtudomány, a rendészettudomány, a megújított közigazgatás-tudomány, valamint az államiság legmagasabb szintű, átfogó jellegű vizsgálatára hivatott modern államtudomány művelésével nem csak kutatói kedvtelésünkként hódolunk, hanem szolgálatot teljesítünk” – világított rá Patyi András, aki felhívta a figyelmet, hogy az NKE nem elvenni szeretne a tudományból, hanem ahogy jelenleg is közel 20 egyetemmel és 30 más állami szervvel együttműködik, szeretné a tudományos közösséget gyarapítani. Az NKE rektora szerint ehhez egy „értő, együttműködő, de kritikus” közösségre van szükség. Emellett Patyi András kijelentette, hogy mint minden tudásközpont, az NKE célja a kormányzás tudományos támogatása, továbbá az is, hogy részt vegyenek az államot érintő védelmi feladatok ellátásában.

Lázár János ismertette a kormányzati törekvéseket, amelynek a célja, hogy ismét méltó képzőhellyé tegyék a Ludovikát, hogy minőséget képviseljen a diplomaszerzés a nagy múltú és remélhetőleg még ígéretesebb jövőjű intézményben. „A köz szolgálatában álló szakemberek új nemzedékére van szükség az állam minden szintjén, így a hivatalokban, a vízügyi területen, a rendőrségnél, a honvédségnél és a határvédelemben is” - szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kitért arra is, hogy a kormányzattal olyan Magyarországot szeretnének, ahol többé sem a párthűség, sem a hatalomvágy, sem a küldetéstudat nem lehet önmagában elég ahhoz, hogy valakiből vezető váljon. A pozícióhoz a szaktudást is meg fogják követelni - nyomatékosította, amelynek egyik lépcsőfoka a közszolgálati vezetők államtudományi képzése lesz. A miniszter kitért Magyarország versenyképességének javítására is, ahol szerinte elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése, megjegyezve – „a kevesebb szabály és bürokrata nem hátrány, hanem előny.” Az államreformokkal kapcsolatban kiemelte, hogy kettős céllal rendelkezik: a „hardver” – mint az egyetemi épület rekonstrukciója - és a „szoftver” – mint az NKE képzési struktúrájának a frissítése - egyidejű megújításával akarják elérni.

Az ünnepségen sor került rektorhelyettesi és dékáni kinevezések átadására is. Az NKE Szenátusának véleményező döntése, valamint a Fenntartói Testület egyetértő határozata alapján nemzetközi rektorhelyettesnek nevezte ki Patyi András Dr. Nagy Judit egyetemi docens, rendőr ezredest. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar élére Prof. Dr. Kis Norbert egyetemi tanár került, aki átvette a dékáni láncot a rektortól. Víztudományi Kar dékánjának Dr. Bíró Tibor egyetemi docenst nevezte ki a rektor, aki a dékáni lánc mellett átvehette a VTK  kari címerét hordozó zászlót is.

Az ünnepség részeként Patyi András Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszterrel a Ludovika aulájában avatta fel Gróf Buttler János szobrát, ezzel is tisztelegve a Ludovika Akadémia legnagyobb adományozója előtt. „Buttler János hatalmas vagyonából közel 126 ezer forintot adományozott az ügy érdekében” – ismertette Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok.  „Ez hatalmas pénz volt abban az időben, hiszen a névadó is 50 ezer forintot adományozott” – fejtette ki az intézmény tudományos rektorhelyettese, akinek a háttérkutatásaiból kiderült: 126 ezer forintból  közel háromezer jobbfajta puskát és több mint nyolcszáz lovat lehetett vásárolni akkoriban. „Óriási összeg tehát. Ez volt az a pont Buttler János életében, amikor megítélésem szerint beírta magát a történelembe és a Ludovika Akadémia történetébe” – fejezte ki tiszteletét Padányi József.

A témáról bővebben  az áprilisi Bonum Publicumban olvashatnak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


Vendégprofesszorok az NKE Kína Központban

    • fokep
    •  dsc5457 2
    •  dsc5466 2
    •  dsc5478 2
    •  dsc5484 2
    •  dsc5495 2
    •  dsc5501 2
    •  dsc5504 2
    •  dsc5512 2
    •  dsc5515 2
    •  dsc5517 2
  • Előző
  • Következő

Kína külföldi tőkebefektetéseiről tartott előadást a „Vendégprofesszorok az NKE Kína Központban” című rendezvénysorozat keretében Prof. Dr. Zhang Xiuping, a pekingi Minzu Egyetem (Minzu University of China) Szervezéstudományi Karának dékánhelyettese, China’s Investments Abroad (Kína külföldi befektetései) címmel. Zhang professzor asszony előadásában felvázolta, hogy a Kínai Népköztársaság miként vált a világ egyik legnagyobb tőkevonzó képességgel rendelkező országává, majd hogyan lépett elő a világgazdaság egyik legfontosabb befektetőjévé, egyik legfőbb tőkeforrásává. Előadásában kifejtette, hogy a kifelé irányuló közvetlen befektetések (Outward Direct Investment) éves kiáramlása tekintetében Kína jelenleg a harmadik helyen áll a világranglistán. A kínai vendégprofesszor beszélt a Magyarországra irányuló kínai befektetésekről is, és hangsúlyozta, hogy a Magyarországra irányuló kínai befektetések körében a jövőben kiemelkedő jelentőségű lehet a kínai finanszírozással megvalósítani tervezett Budapest-Belgrád vasútvonal projektje. A pekingi Minzu Egyetem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik fontos kínai partnerintézménye, a két egyetem között évek óta komoly oktatási és kutatási együttműködés folyik, ezt jól jelzik az elmúlt években közösen megrendezett konferenciák és workshopok, a megvalósult oktató-, kutató- és hallgatócserék. 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Kína központ, NETK, 2017

Megtartotta akadémiai székfoglalóját az NKE professzora

    • fokep
    •  dsc5879 2
    •  dsc5894 2
    •  dsc5902 2
    •  dsc5913 2
    •  dsc5922 2
    •  dsc5941 2
  • Előző
  • Következő

Az európai gazdasági növekedési modell kifulladásának vagyunk szemtanúi, amely magát az uniós integrációs folyamatot is veszélyezteti - hangzott el a Prof. Dr. Halmai Péter akadémiai székfoglaló előadásában, a Magyar Tudományos Akadémián. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője szerint párhuzamosan futó, hazai és nemzetközi strukturális reformprogramokra van szükség, hogy elkerüljük a korszakos stagnálás időszakát.

Halmai Pétert a Magyar Tudományos Akadémia tavaly májusi közgyűlése választotta meg a testület levelező tagjának. Ebből az alkalomból került sor a székfoglaló előadásra, amelyben az NKE tanszékvezetője az európai növekedési modell kifulladásáról értekezett.  A professzor szerint a gazdasági növekedés nagyon komplex témakör, amely lényegesen túlmutat a közgazdaságtan területén, hiszen a híres közgazdász Friedman szavaival élve a békét és a toleranciát is elősegíti.  Megjegyezte, hogy bár manapság a korszerű technika nagy segítséget nyújt a témához kapcsolódó kutatásokhoz is, a történeti megközelítés szerepe továbbra is kiemelkedő jelentőséggel bír munkájuk során. 

Halmai Péter előadásában felvázolta az európai növekedési modell történetét, egészen az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó, 1957-es Római szerződéstől kezdve. A 60. évfordulójához közeledő eseményt az akadémikus a gazdasági folyamatok tekintetében is rendkívüli jelentőségűnek nevezte. Nem hiába tekinthetjük ezt az időszakot, egészen az 1973-as évvel bezárólag, az európai növekedés aranykorának, hiszen az integráció intenzív szakaszában, a GDP-növekedésének üteme a korábbi évtizedekhez képest megháromszorozódott a tagországokban. „Ez egy felzárkózási jellegű növekedés volt, amelynek eredményeként az európai termelékenység színvonala közeledett az Egyesült Államokéhoz, mint a világ legfejlettebb gazdaságához” – fogalmazott Halmai Péter.  A tanszékvezető szerint azonban 1995-től a termelékenység tekintetében újra távolodott az európai és az amerikai gazdaság.  Az intenzív európai növekedésben nagy szerepet játszott az akadémikus szerint a liberalizáció folyamata, amely a különböző kereskedelmi korlátok leépítését jelentette. Ez is hozzájárult a négy alapszabadság rendszerére alapozott európai konvergencia konstrukció megvalósításához, amely csak akkor működhet, ha a különböző államoknak és régióknak reális felzárkózási esélyeik vannak a közösségen belül. „Ennek a konvergencia mechanizmusnak a működése alapvető attribútuma az európai integrációnak”- fogalmazott az akadémikus.

1973 után a világgazdasági sokkok hatására vége szakadt az „aranykori” növekedésnek, a fejlett országok növekedési üteme erőteljesen mérséklődik, de a felzárkózási növekedés nem szűnik meg ebben az időszakban sem. „Olyannyira nem, hogy a termelékenység ezekben az országokban még a 90-es évek elejéig is gyorsabban nő, mint az Egyesült Államokban”- tette hozzá Halmai Péter, aki szerinte egyfajta nyugalmi állapot alakul ki az európai gazdaságban, ami egészen a „nagy krízisig”, azaz a világgazdasági válság 2008-as kirobbanásáig tart.  Az egységes európai belső piac megteremtése és 1993-as indulása újabb hajtóerőként jelentkezett a növekedés tekintetében. 

Halmai Péter szerint érdemes megvizsgálni azt is, hogy az európai közösség országai a csatlakozás nélkül mire vitték volna. Erre példaként Írországot hozta fel, amely 1973-ban csatlakozott az európai közösséghez, és teljesítménye egyfajta növekedési csodának is nevezhető. A kutatások szerint erre a tagság nélkül biztos, hogy nem lettek volna képesek az írek. Ez Nagy-Britanniára is igaz, amely komoly haszonélvezője (volt) az európai integrációnak, hiszen négy évtized alatt a brit GDP megduplázódott. Azonban Halmai Péter szerint a tagság nélkül a növekedés csak mintegy másfélszeres lett volna.  „Az európai integráció egyedisége növekedési oldalról is aláhúzható”- fogalmazott az akadémikus. 

Elhangzott, hogy az európai növekedés potenciáljának eróziója már a 80-as években megkezdődött, de az igazi tünetek csak a 2000-es évek elején kerültek igazán felszínre. Ezt követően már a növekedés üteme is mintegy felére csökkent, és mérséklődött a termelékenység is. A 2008-as gazdasági világválság tovább rontotta a növekedési mutatókat, amelyek még a kilábalás után is, csak a korábbi, már eleve lecsökkent dinamika 50 százalékán álltak.

Az EU tagországainak növekedési potenciálját azonban nem teljesen egyformán érintette a gazdasági krízis: a mediterrán országok esetében például különösen súlyos volt a visszaesés, míg az úgynevezett északi országoknál (például Svédország) ez kisebb súlyú problémát okozott.  „Az Egyesült Államok mára nagyjából a 2008 előtti szintre állt vissza a növekedési potenciál tekintetében, a termelékenység vonatkozásában pedig egyre nagyobb a rés Európa és az Egyesült Államok között. Halmai Péter szerint ezt olyan tényezők okozhatják amerikai részről, mint például az intenzívebb árupiaci verseny, a hatékonyabb pénzpiacok, a K+F célú üzleti beruházások magasabb aránya, és a rugalmasabb munkaerőpiac. „Az USA termelékenységi előnye az infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos iparágakban jelentkezik a leginkább”- tette hozzá az NKE tanszékvezetője. Halmai Péter úgy látja, hogy az európai növekedési modell kifulladásának vagyunk a szemtanúi, amely az integrációs folyamatot is veszélyezteti. Szerinte a növekedés beindításához az európai és az amerikai gazdaság közötti termelékenységi rést kell csökkenteni, ehhez pedig a többi között párhuzamosan futó, hazai és nemzetközi strukturális reformokra van szükség, amelyeknek tovagyűrűző hatása lehet a gazdasági növekedésre. Az akadémikus szerint higgadtabb közbeszédre is szükség van, amely a tényeket jobban és az érzelmeket kevésbé veszi figyelembe. „A populizmusnak ára, van, amelyet most a brexit esetében a brit választók fizetnek majd meg”- fogalmazott az akadémikus.

Halmai Péter az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Nemzetközi Gazdaságtan és Közpolitikai Tanszék, tanszékvezetője. Tudományos pályafutása során több mint 340 magyar és idegen nyelvű publikációja jelent meg. Ezek között 11 önálló tudományos kötete látott napvilágot, műveire eddig több mint 1000 független hivatkozás történt. Dolgozott korábban a Szent István Egyetemen és a Pannon Egyetemen is. 1996-ban akadémia díjat kapott, 2015-ben Magyar érdemrend lovagkereszt kitüntetést vehetett át. Vendégoktatóként és kutatóként például Stockholmban és Göttingenben is tevékenykedett.

Pályafutása során kiterjedt kutatómunkát folytatott például a növekedési és konvergencia elmélet, az európai szektorális politikák, az agrár közgazdaságtan és a piacgazdasági átalakulás gazdaságtana területén. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


EU Karriernap a Ludovikán

    • fokep
    •  dsc5707 2
    •  dsc5724 2
    •  dsc5736 2
    •  dsc5741 2
    •  dsc5791 2
    •  dsc5800 2
    •  dsc5812 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar EU-s Karriernapot tartott a Ludovika Akadémián. Az érdeklődők az unói különböző intézményeit és felvételi rendszerét ismerhették meg. Az EU-s szerveknél szolgálatot teljesítő diplomaták tartottak előadást a hallgatók számára az uniós karrierútról, valamint a különböző diplomáciai életpályákról.

„Azt gondolom, hogy soha nem annyira aktuális az a kérdés, mint most, hogy szeretnénk-e Brüsszelben dolgozni!” – hívta fel a figyelmet Dr. habil. Koller Boglárka megnyitóbeszédében. A NETK dékánja kifejtette, hogy a kar igyekszik minden olyan lehetőséget megadni az NKE-s hallgatók számára, amely a lehető legjobban felkészíti őket a külügyi és nemzetközi területen végzendő szolgálatra. Kiemelte, hogy a NETK-n három különböző tanszéke, az Európa-tanulmányok Tanszék, az Európai Köz- és Magánjogi Tanszék, valamint a Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszék is foglalkozik uniós közszolgálattal. „Mi a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon azt gondoljuk, hogy a magyar érdekeket úgy lehet a legjobban képviselni, hogyha felkészült, magasan képzett és akár más tagállamok tisztviselőinél is jobban képzett munkatársakat adunk az Európai Unió intézményeibe” – mondta Koller Boglárka.

Czeti András, aki Magyarország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének tanácsosa, valamint az EU intézményeknél dolgozó magyarok előmeneteléért és a nemzeti szakértők kihelyezéséért felelős diplomata előadásában egy rövid áttekintést adott az EU intézményeiről és a kint szolgálatot teljesítő magyarok helyzetéről. A diplomata kifejtette, hogy jelenleg közel 1300 magyar állampolgárt foglalkoztatnak uniós intézmények különböző foglalkoztatási típusokban, a határozatlan időre kinevezett tisztviselőtől egészen a pályakezdő gyakornokig.  „Számos munkahely van, és van reális esély a bekerülésre is. Mivel nincsenek kvóták, nincs egy olyan keret, amit kimerített volna Magyarország, ezért minden remény megvan arra, hogy ha valaki megfelelő felkészüléssel, megfelelő háttértudással, megfelelő ambícióval jelentkezik, akkor be lehet kerülni az EU-s intézményrendszerbe” – mondta a Czeti András, aki részletesen ismertette a közismerten nehéz EPSO EU-s versenyvizsga rendszerét és az aktuális gyakornoki lehetőségeket.

2014 novembere óta dolgozik az Európai Bizottságnál Isola Anna, aki Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztos munkáját segíti. Jelenleg a Brüsszelben dolgozó akkreditált magyar újságírókkal tartja a kapcsolatot. Isola Anna kitért a karrierútjára, előadásában a „brüsszeli munka és élet” kihívásait és szépségeit mutatta be. Érdekes példaként megemlítette, hogy a magyar biztos kabinetjében sincsenek előre kiadott helyek, így az unió különböző nemzetiségeivel dolgozhatott együtt. „Munkanyelv az többnyire angol, viszont akik régóta Brüsszelben dolgoznak, azok egy egyfajta tolvajnyelvet használnak, ami a franciának és az angolnak a keveréke” – mondta. Kiemelte, hogy a kezdeti beilleszkedése az új munkahelyén viszonylag gyors volt, hamar bedobták a mélyvízbe, azonban a honvágyat és az időjárását nehéz volt megszoknia, viszont Brüsszel sokszínűsége egyedülálló.

Csorba Éva, a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa, jelenleg Görögországgal, Ciprussal, Máltával és Bulgáriával foglalkozik. 2015-2016-ban részt vett az Európai Külügyi Szolgálat diplomata-programjában, ezt követően pedig 3 hónapon át az EKSZ diplomatája volt. „Az Európai Külügyi Szolgálat az unió diplomáciai testülete, amely arra törekszik, hogy az EU külpolitikája még hatékonyabbá váljon. Feladata, hogy támogassa a főképviselő asszony, Federica Mogherini munkáját a kül- és biztonságpolitika kialakításában és végrehajtásában, valamint gondoskodik arról, hogy a nem uniós országokkal kialakított diplomáciai és stratégiai partnerség folytonos maradjon” – fejtette ki Csorba Éva, majd részletesen bemutatta az intézmény szervezeti felépítését, feladatait, továbbá szakmai gyakornoki lehetőségeit és a Junior Professionals in Delegation programot. „Úgy gondolom, hogy akár egy rövid, meghatározott időre is érdemes magunkat kipróbálni akár Brüsszelben, akár a delegációk egyikén. Ha a szerencse és a tudásunk is úgy hozza, akkor akár a versenyvizsgát is letehetjük, vagy más konstrukciókban is tovább foglalkoztathat minket az Európai és Külügyi Szolgálat” -  osztotta meg jó tanácsait a hallgatósággal Csorba Éva.

Felix Bubenheimer az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének sajtó- és médiarészlegét vezeti. A német származású diplomata közel 10 éven keresztül dolgozott és tanított Magyarországon, emellett az életpályáját kiegészítette egy finnországi Erasmus programmal, egy olaszországi munkalehetősséggel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnál, továbbá részt vett az Európai Parlament luxemburgi kirendeltségének munkájában. „Bőven volt lehetőségem a saját bőrömön is tapasztalni, hogy mennyire fontos és hasznos az európai együttműködés. Ez erősen motivált arra, személyesen is részt vegyek ebben az együttműködésben és munkát keressek ez Európai Uniónál” – mondta a diplomata, aki lépésről lépésre kifejtette az uniós karrierútját. „Nagyon élvezem ezt a pályát, mindenkinek ajánlani tudom, aki érdeklődik az unió iránt.” – osztotta meg zárógondolatait a hallgatósággal Felix Bubenheimer.

A témáról bővebben  az április Bonum Publicumban olvashatnak.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: EU karrier nap, 2017

Március 15-e azoké, akik a történelmet írják

    • fokep
    •  dsc5222 2
    •  dsc5226 2
    •  dsc5253 2
    •  dsc5269 2
    •  dsc5283 2
    •  dsc5307 2
    •  dsc5330 2
    •  dsc5338 2
    •  dsc5347 2
    •  dsc5362 2
    •  dsc5363 2
  • Előző
  • Következő

Az egykori Ludovika Akadémia létrehozását anyagilag is támogatók neveit is tartalmazza az Adományozók Fala, amelyet a nemzeti ünnep alkalmából rendezett megemlékezésen avattak fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében.

Az egykori Ludovika Akadémia létrehozását anyagilag is támogatók neveit is tartalmazó Adományozók Fala a főépület első emeleti folyosóján kapott helyet. „Mi vagyunk azok, akik a Ludovika Akadémia örökségét tovább vihetjük”- mondta avató beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora emlékeztetett, hogy az Adományozók Falán olvasható, a Ludovika Akadémia létrehozásáról szóló 1808.évi VII. törvénycikkben mindazok nevei megtalálhatóak, akik pénzadománnyal járultak hozzá az akadémia létesítéséhez. „Nemcsak az arisztokrácia felső rétege járult hozzá mindehhez, hanem az alsóbb társadalmi osztályokban találhatók közül is többen, komoly összegekkel támogatták a nemes kezdeményezést”- fogalmazott a rektor. Patyi András szerint az Adományozók Falának létrehozásával nem a felajánlott pénzt, hanem magát a szándékot, a hazaszeretetet, a nemzet szeretetét ünnepeljük. Hozzátette azt is, hogy az adományozók számára annyira fontos volt a magyar nyelvű honvédtisztképzés ügye, hogy erre vagyonuk egy részét ajánlották fel úgy, hogy akkor még nem is lehettek biztosak az intézmény felépítésében. Erre aztán várni is kellett néhány évtizedet, mint ahogy maga az intézmény működése is csak a kiegyezést követően, 1872-ben kezdődhetett meg. Az NKE rektora azt is elmondta, hogy az akadémia létrehozására a törvényben felsorolt felajánlások mellett továbbiak is érkeztek, így például Gróf Buttler Jánosé, aki a legnagyobb adománytevő volt, de a vármegyék is egy emberként álltak a kezdeményezés mellé. Egy nemzetet egyesítő forradalmi átalakulás évfordulóján a nemzetet egyesítő eszmének állítunk emléket. Ma azért dolgozhatunk ebben az épületben, mert ezek az emberek adományoztak egy szent cél érdekében”- fogalmazott Patyi András.

„1867 után egyetlen kormány sem volt Magyarországon, amely ne tekintette volna sajátjának március 15-ét, ami így egyfajta nemzeti közös többszörössé vált, amelyhez mindannyian viszonyulhatunk”- mondta az egyetemi megemlékezésen tartott beszédében Németh Balázs. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tanársegédje szerint a 12 pontban foglalt gondolatok nem március 15-én, hanem már jóval korábban megszülettek a magyar emberek szívében. De bizonyos részei megtalálhatóak voltak például a nemesi felkelés vagy a Kossuth által egy évvel korábban létrehozott ellenzéki párt programjaiban is. Németh Balázs elmondta, hogy a forradalom folyamatát közvetlenül Kossuth Lajos március 3-i alsóházi beszéde indította el, amely az ingadozókat is maga mellé tudta állítani. A magyarországi eseményeket aztán a bécsi forradalom híre gyorsította meg igazán. A tanársegéd szerint március 15-e vívmányai között nemcsak a sajtószabadságot érdemes kiemelni, hanem azt is, hogy a pestiek önszerveződésének köszönhetően létszámában és fegyveresen ellátmányában is megerősödött a polgárőrség. Ennek köszönhetően is fogadta el az uralkodó, V. Ferdinánd a forradalom követeléseit, amely a felelős magyar kormány kinevezéséhez és az áprilisi törvények megjelenéséhez vezetett. „Azért történhetett minden ilyen gyorsan, mert ezek a törvények már korábban is megvoltak az emberek szívében, csak ki kellett onnan írni azokat”- fogalmazott Németh Balázs. Szerinte március 15-e nem azoké az embereké, akik elmélkednek róla, vagy a történetét kutatják, hanem azoké, akik írják a történelmet. „Akik részt vesznek a haza sorsában, azok értékes életet élnek”- tette hozzá az ünnepség szónoka.

A nemzeti ünnep alkalmából tartott egyetemi rendezvényen kulturális műsorral is emlékeztek a forradalmi eseményekre. A Ludovika táncegyüttes produkciója mellett az egyetemi hallgatók ünnepi műsorát is megtekinthették, Koltay Gábor rendezésében. A rendezvényen közreműködött az MH Légierő Zenekar Veszprém, amely Katona János alezredes, karnagy vezetésével 48-as katonadalokat adott elő.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Korszakváltást is hozhat Trump elnöksége

    • fokep
    •  dsc1871 2
    •  dsc1877 2
    •  dsc1881 2
    •  dsc1884 2
    •  dsc1896 2
    •  dsc1906 2
  • Előző
  • Következő

A nem túl távoli jövő dönti majd el, hogy korszakváltás történik-e az amerikai politikában Donald Trump színre lépésével, vagy csak egy erősebb irányváltás szemtanúi leszünk – hangzott el az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Amerika Tanulmányok Kutató Központja által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Dr. Fellegi Tamás, a kutatóközpont stratégiai igazgatója szerint Trump szándéka az, hogy korszakváltás történjen, ez azonban „fenekestül forgatná fel” a II. világháború után kialakult világpolitikai rendet. A szakértő úgy látja, hogy ma még nem lehet tudni, milyen tartalma lesz ennek az új politikának, például milyen hatással lesz a NATO működésére. Elképzelhető hogy arányosabb teherviselés alakul ki a szövetség tagállamai között, de akár a közös védelemről szóló 5. cikkely is átértelmeződhet. Fellegi Tamás szerint, ha az USA ezeket a változásokat komolyan akarja és keresztül is viszi, akkor korszakváltásról beszélhetünk majd, ha nem, akkor egy erősebb irányváltásról. A szakértő szólt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben a globalizáció hatására a nemzetállamok „fölé nőttek” egyes nemzetközi szervezetek, amelyek jelentős súllyal bírtak a világpolitikában is. Kérdés az, hogy ezek az adminisztráción kívüli politikai, gazdasági folyamatok hogyan rendeződnek át, és milyen mértékben kötik meg az új amerikai elnök és kormányának kezét.

„Nagyon sokan azzal magyarázzák Trump győzelmét, hogy az amerikai társadalom és gazdaság egy jelentős része vesztese lett az elmúlt évek, évtizedek politikájának”- hangsúlyozta a stratégiai igazgató. Fellegi Tamás szerint a veszteseknek nevezhetőkkel szemben az amerikai multinacionális vállalatok nagyon jelentős profitra tettek szert a külföldre kiszervezett gyártási kapacitásukkal, ami viszont a munkanélküliséget növelte az USA-ban. Nagy kérdés most az, hogy ezeket a cégeket vissza lehet-e telepíteni az Egyesült Államok területére.

A szakértő a NATO kapcsán megjegyezte, hogy szerinte a mai formájában eljárt felette az idő, hiszen nem tudja betölteni korábbi szerepét, a hiteles elrettentést. „Bár az elmúlt napokban szimbolikus mértékben érkeztek amerikai katonák Lengyelországba és a balti államokba, de az amerikai katonai jelenlét lényegében megszűnt Európában”- tette hozzá Fellegi Tamás, aki szerint nagy kérdés, hogy ezt helyre lehet-e állítani. A stratégiai igazgató úgy véli, hogy az USA-nak mindenképpen válaszolnia kell az Oroszország által támasztott kihívásokra, de a dél-kínai tenger körüli konfliktusokra is.

Az USA esetleges elszigetelődésével kapcsolatban megjegyezte, hogy az Közép-Európának kifejezetten rossz lenne és destabilizálná a jelentősebb konfliktuspontokat a világban. Emlékeztetett rá, hogy a NATO is csak amerikai szerepvállalással volt sikeres a különböző műveletekben.

Dr. Magyarics Tamás, a központ tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy a közvélekedéssel ellentétben a mostani elnökváltásnál sem lehet kizárni a külpolitikai folytonosságot, hiszen már az előző elnök idején is látszottak jelei bizonyos elszigetelődési törekvéseknek. „Obama is beszélt arról, igaz elég cizelláltan, hogy az USA bizonyos mértékben túlterjeszkedett, és a terheket, amelyeket magára vett, nem szándékszik tovább viselni”- tette hozzá a szakértő. Magyarics Tamás szerint az Egyesült Államok egyfajta „jótékony hegemón” szerepet játszott a II. világháború óta, de ebből a jótékonyság lehet, hogy eltűnik majd Trump színre lépésével. „Az amerikaiak a NATO költségvetésébe mindig is többet fizettek be, mint a többi tagállam, erről már korában is elkezdődött a vita. Ugyanakkor az Egyesült Államok számára a szervezet nemcsak egy katonai szövetség, hanem komoly mértékben szolgálja az USA stratégiai érdekeit is”- hangsúlyozta a tudományos főmunkatárs.

Magyarics Tamás szerint az új elnök és adminisztrációja között még nincs tökéletes összhang, hiszen a legfőbb tanácsadók és Trump elképzelései között vannak komolyabb eltérések is, így nehéz bármi biztosat mondani az új amerikai politikai irányvonalairól.

A kerekasztal –beszélgetésen elhangzottakról és az Amerika Tanulmányok Kutató Központ működéséről további részleteket a Bonum Publicum márciusi számában olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on