Szűkítés



Kiválasztott Címke

2017

Minden Címke 100


Jelenleg 31 bejegyzés található 2017 cimkével

A V4 összeköt

    • v4 connects

Európai, Regionális, Digitális, valamint Globális Visegrád – ezeket a fejezeteket tartalmazza hazánk V4 Connects néven meghirdetett programja. Magyarország július 1-jétől tölti be a V4 elnöki tisztét.

2017. július 1-től egy évre Magyarország vette át a Visegrádi együttműködés – közismertebb nevein a Visegrádi négyek, V4-ek vagy Visegrádi csoport – elnökségét Lengyelországtól. Az 1991. február 15-én létrehozott regionális kormányközi szervezet fő célja megalakulása óta sokat változott, de legáltalánosabban a közép-európai országok – elsősorban Csehország, Lengyelország, Magyar­ország és Szlovákia – gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviseleteként, esetleges lépéseik összehangolásaként lehet definiálni. Jóllehet az együttműködés az elmúlt több mint 25 év során nem intézményesült, vagyis szigorúan kormányközi alapon mű­ködik, de 1999 óta rotációs rendszerben a négy ország egyike tölti be az együttműködés el­­nökségét, így hazánk ötödik alkalommal látja el az ezzel összefüggő feladatokat.

Az adott elnökség főbb prioritásait (melyeket az együttműködés tagjaival egyeztettek, és többnyire a visegrádi csoportot aktuálisan foglalkoztató problémákra reflektálnak), illetve a találkozók szintjét, időpontját az előre lefektetett elnökségi programok határozzák meg. A jelenleg magyar soros elnökség V4 Connects (A V4 összeköt) című programja az alábbi főbb fejezeteket tartalmazza: 1. Európai Visegrád, 2. Regionális Visegrád, 3. Digitális Visegrád, 4. Globális Visegrád.

Európai Visegrád

Az elnökségi program Európai Visegrád fejezetének alfejezetei az Európai Unió előtt álló, a V4-ek által legfontosabbnak tartott problémákra reflektál. Így az EU jövőjéről folyó párbeszédre, az európai partnerekkel való együttműködésre, a migrációs válság felelős kezelésére és az igazságügyi együttműködésre.

Az unió jövőjéről folyó vita kapcsán a program a V4-ek közös fellépését tűzi ki célul a „több Európa” versus „jobb és erősebb Európa” vitában, az utóbbi – vagy szó szerint az „erős nemzetek erős Európája” – mellett téve le a visegrádiak voksát. Az EU jövőjét meghatározó versenyképességi és a gazdasági felzárkózási kérdések kapcsán szót emelnek a belső piac elmélyítéséért, a kutatás-fejlesztés és az innováció fokozásáért, illetve a kohéziós és közös agrárpolitika szerepének fenntartásáért az elmaradottabb európai régiók gazdasági konvergenciája érdekében. Az európai biztonságot fenyegető kihívások kezelése érdekében az V4-ek fokozni kívánják a külső határvédelmet, a schengeni rendszer megfelelő működését, és prioritásként tekintenek a balkáni országok és a keleti partnerség országaival való együttműködésre. A program fontosnak tartja az EU kiszámíthatóságát, ígéreteinek teljesíthetőségét, s ennek érdekében koordinálni kívánja a V4-ek álláspontját számos európai kérdésben, így folytatni kívánja az uniós intézményekben folyó vitákat megelőző V4-es egyeztetést. Fontosnak tartja továbbá egy közös európai álláspont kialakítását és képviseletét a brexittárgyalásokat illetően.

Az uniós partnerekkel való együttműködés területén a V4-ek Németországgal, Ausztriával és Szlovéniával való konzultációjának folytatását, a Közép-európai Védelmi Együttműködés erősítését, továbbá az Északi-Balti nyolcakkal való párbeszéd folytatását emeli ki a program. Emellett a V4 fontosnak tartja az egyeztetést az Egyesült Királysággal a brexit, illetve Romániával és Bulgáriával a kohéziós politika kapcsán, s ez utóbbit javasolja kiterjeszteni Ausztriára, Szlovéniára és Horvátországra is.

A migrációs válság felelős kezelését illetően a program az átfogó válaszadást, a migráció uniós határokon kívüli megállítását, a V4-ek közös álláspontjának képviseletét tartja fontosnak, illetve elő kívánja segíteni az álláspontok koordinációját, a határrendészeti együttműködést és a V4-ek migrációs válságot kezelő platformjának hatékony működtetését.

Az igazságügyi együttműködés terén a jogszabályi környezet által biztosított belső stabilitást, a jogi segítségnyújtást, az áldozattá vált polgárok védelmét, illetve a nemzetközi érintettségű családok problémáinak rendezését emeli ki a program, s ennek érdekében két magas szintű nemzetközi szakkonferenciát is rendezni kíván.

Regionális Visegrád

Az elnökségi program Regionális Visegrád fejezetének alfejezetei három nagy területet érintenek. Egyrészt a Visegrádi csoporton belüli kapcsolatokat – V4-en belüli kapcsolatok, parlamenti dimenzió, Nemzetközi Visegrádi Alap. Másrészt a V4-ekkel szomszédos régiókkal fennálló kapcsolatokat – a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség támogatása. Harmadrészt a V4-ek régióját érintő olyan szakpolitikai kérdéseket, mint a védelmi együttműködés, kül- és biztonságpolitika, nonproliferáció, továbbá az energiapolitika, energetikai infrastruktúra, klímapolitika, illetve a közlekedéspolitika és infrastruktúra.

A V4-eken belüli kapcsolatok terén a program a parlamentek közötti kapcsolatok és a regionális kohézió erősítését, a közös értékek népszerűsítését, a kulturális diplomácia erősítését, a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek, illetve kulturális örökségük védelmét, az ifjúság- és családpolitikát, a táplálkozás-egészségügy és népegészségügy, valamint fogyatékosságügy fókuszba helyezését, a sportot, illetve V4 közmédiumok együttműködését kívánja elősegíteni.

A szomszédságpolitika, a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség támogatása kapcsán számos olyan rendezvényt és magas szintű találkozót tervez a magyar elnökség, amely a szóban forgó régiók országainak európai integrációját, illetve azt segíti elő, hogy a két térség és azok problémái az unió napirendjén maradjanak.

A védelmi együttműködés, kül- és biztonságpolitika, nonproliferáció témakörben a magyar elnökség elsősorban a már meglévő együttműködést kívánja folytatni, frissíteni és elmélyíteni, hiszen a Visegrádi csoport rendelkezik egy 2016–2018-as védelmi együttműködési akciótervvel, ahogy a terrorizmus elleni fellépés területén is vannak már együttműködési programjai. Itt is leginkább a változások követése, az alkalmazkodás és – amennyiben lehetőség van rá – a proaktivitás erősítése a kulcsfontosságú feladat.

Hasonlóan a védelmi együttműködéshez, az energiapolitika, energetikai infrastruktúra és klímapolitika területén is már létező és működő projekteket kíván támogatni a magyar V4-elnökség. Ennek döntő területe az észak–dél irányú interkonnektivitás erősítése, illetve az ellátásbiztonság és a piacintegrációs törekvések támogatása, továbbá a V4-ek energetikai és energia-infrastrukturális lépéseinek és folyamatainak összehangolása az EU energiaunióra vonatkozó terveivel. A klímapolitika terén részben a V4-ek és az EU klímapolitikájának összehangolása, a közös visegrádi álláspont lehetőség szerinti kialakítása és képviselete a magyar elnökség fő célkitűzése.

A közlekedéspolitika és infrastruktúra területre vonatkozó elnökségi program valamennyi rendezvénye és törekvése három fő célt szolgál: egyrészt az észak–déli közlekedési kapcsolatok erősítését, másrészt az országhatárok átjárhatóságának könnyítését, harmadrészt a közlekedési szakértők közötti együttműködés szorosabbá tételét.     

Digitális Visegrád

Az elnökségi program Digitális Visegrád című fejezete a digitális kor lehetőségeire és kihívásaira reflektál, s ebből a szempontból is tárgyalja a V4-ek versenyképességéhez tartozó szerteágazó szakte­rületeket és szakpolitikákat (pénzügy, kohézió, agrárpolitika, szociális dimenzió, gazdaságpolitika, munkaügy, ipar, tudomány, technológia, innováció, startupok, mezőgazdaság, környezet, vízügy), illetve ezek céljait és törekvéseit. Itt és most – nyilvánvalóan önkényesen – csupán há­rom olyan célra hívjuk fel a figyelmet, amelyet saját területünk szempontjából is kulcsfontosságúnak tartunk. Az első az elnökségi programnak az a kitétele, miszerint bármilyen digitalizációs kezdeményezés kulcsfontosságú eleme a digitális szakértelemmel rendelkező munkaerő. A második annak megfogalmazása, hogy a felnövekvő generációk munkaerőpiaci esélyei szempontjából is elkerülhetetlen a V4-országok oktatási rendszereinek azonnali és alapvető digitalizálása. A harmadik pedig, hogy a régió tehetségvonzási potenciáljának erősítése érdekében a magyar elnökség prioritásként kezeli a modern, nemzetkö­zi­­es­edő felsőoktatási szektor létrejöttét, megerősödését, megújulási képességét, oktatási és képzési programok indítását, erősítve ezzel a V4 szintű mobilitást.

Globális Visegrád

Végül az elnökségi program Globális Visegrád fejezete két területen foglalja össze a V4-ek prioritásait. Egyrészt az Európán kívüli partnerségek területén – Japán, Korea, USA, Afrikai Unió, Csendes-óceáni Szövetség. Másrészt a turizmus és a V4-régió országainak közös kulturális, gazdasági és turisztikai promóciója terén. E két részfejezet (V4 + partnerségek és közös nemzetközi fellépés; Turizmus és térségpromóció) fő célja olyan V4 formátumú rendezvények kezdeményezése, amelyek elősegítik régiónk láthatóságának, gazdasági kapcsolatainak és turisztikai lehetőségeinek fejlesztését.        


Szöveg: Dr. Tálas Péter

Fotó: kormany.hu

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: V4 Connects, 2017

Egy International Chair élményei az NKE-n

    • chair

A cseh származású Ladislav Cabada, International Chairként egy évet töltött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karán. Hazautazása előtt beszélgettünk vele az elmúlt időszak tapasztalatairól, a cseh-magyar kulturális érdekességekről és a jövőbeni terveiről.

Hogyan érzi magát most, hogy vége van egy hosszú tanévnek és elkezdődtek a nyári szabadságok? Örömmel tér haza, vagy szívesen maradna még Magyarországon?

Mivel egy egész évet töltöttem külföldön, azaz Magyarországon, ezért idén már nem megyek nyaralni. Vegyes érzéseim vannak: egyrészt nagyon meg vagyok elégedve Budapesttel, másrészt viszont várom már, hogy otthon legyek a családommal.

International Chairként milyen tapasztalatokat szerzett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen?  Milyen elvárásai és céljai voltak, amikor elvállalta ezt a pozíciót? Mennyiben sikerült ezeknek megfelelni?

Már a kezdetekkor tudtam, mire számíthatok mivel Dr. Koller Boglárkától, a kar dékánjától rengeteg információt megkaptam már az ideérkezésem előtt. Például azt is előre tudtam, hogy milyen előadásokat kell majd tartanom a hallgatóknak. Összességében elmondhatom, hogy nagyon pozitív tapasztalatokat szereztem. Nem éreztem magam elveszettnek az új intézménybe érkezve. A kollégáimmal és természetesen a hallgatókkal is sikerült nagyszerű munkakapcsolatot kialakítanom és barátságokat is kötnöm.

A program kezdetekor állított-e fel bármilyen szakmai célt, amit el akart érni ez idő alatt?

Az NKE-nek voltak elvárásai velem szemben és ezeknek szerettem volna megfelelni. Meg volt határozva, hogy tanárként mit kell, hogy nyújtsak a diákoknak illetve, egy kutatási tervet is kellett készítenem. Örömmel mondhatom, hogy az egyéni kutatási terveim 70%-át már sikerült is teljesítenem. Az intézmény elvárásai mellett megvolt a személyes elképzelésem is arról, hogy mire szeretnék összpontosítani és mi az, amit fejlesztenem kell. Sokat olvastam és írtam, valamint épp most fejezek be egy könyvet a Visegrádi Négyekről, amelyet közösen írok egy osztrák kollégámmal. A kari kollégákkal is sokszor működtem együtt, ez várhatóan egy hosszabbtávú kapcsolat lesz a jövőben.

Mindazokból a nagyszerű dolgokból, amiket elért, mire a legbüszkébb?

Nehéz egy dolgot kiemelni. Részt tudtam venni több nagyszerű konferencián is Csehországban, Dél-Koreában valamint Ausztriában, és hamarosan a lengyelországi Európai Ifjúsági Konferenciára is ellátogatok. Összehasonlítva az életem előző időszakával, ez egy igazi siker és szakmai újdonság volt számomra.

A jelen sikereiről térjünk most át egy kicsit a múltra. Mesélne nekünk röviden a tudományos pályafutásáról? Mik a fő kutatási területei és mivel foglalkozik a hazai egyetemén?

A felsőoktatási pályafutásom 1991-ben kezdtem a prágai Károly Egyetemen, ahol politológiát tanultam, különös figyelmet fordítva Kelet-Európára. Miután egy évet Szlovéniában tanultam, a Pilseni Egyetem politológia tanszékének vezetője lettem, ahol 6 évet töltöttem el. Itt kollégáimmal együtt részt vettem a BA, MA és PhD képzések struktúrájának kialakításában. Később, négy éven keresztül voltam a dékánja az egyetem Művészeti és Filozófiai Karának. Ezután új kihívások elé néztem, és elmentem a legnagyobb cseh magánegyetemre, a prágai Metropolitan Egyetemre. Itt kutatási rektorhelyettesként dolgozom. Szakmai területem Közép-Európa, azon belül szakosodtam a politikai fejlődésre, alkotmányozási eljárásokra, politikai szereplőkre, a politikai kultúrára. Ezeken felül foglalkozom még interdiszciplináris tanulmányokkal, kortárs és modern történelemmel, valamint a közép-európai államok demokráciára való áttérésének folyamatával. Kutatásaimban nemcsak a Visegrádi Négyeket vizsgálom, hanem Szlovéniát, Horvátországot és a nyugat-balkáni államokat is.  Kelet-Európa, Ukrajna és Oroszország azonban kívül esnek a kutatási körömön.

Az International Chair program számunkra is viszonylag új. Mit gondol, mi a program erőssége, és miben lehetne még fejleszteni?

Tudományos vezetőként úgy gondolom, remek és hasznos tapasztalatokat lehet egy ilyen programmal szerezni. Az egyik erőssége a kiváló networking lehetőségek biztosítása. Szemben más rövid konferenciákkal, itt egy év áll rendelkezésre az ismeretségi hálózat kiépítésére és kiterjesztésére. Rendszeresen találkoztam a kollégáimmal és olykor a magyar vagy a közös közép-európai történelmet érintő érzékeny problémákat is meg tudtuk vitatni, amiket gyakran nagyon eltérően is látunk. Továbbá kiemelném, hogy a hallgatókkal való találkozásaim is nagyon hasznosak voltak a számomra. Lehetőségem volt magyar és az NKE-n tanuló külföldi hallgatókkal egyaránt beszélgetni, akikkel esetenként nagyon érdekes vitákat folytattam. Szeretném még megemlíteni a nagyszerű könyvtárat is. Gazdag Ferenc megmutatta nekem a Hungária körúton található NKE központi könyvtárának Király Béla gyűjteményét, amely igazán hasznos volt.

Mit lehetne fejleszteni, vagy tovább javítani?

A korábbi évek tapasztalatai alapján, amikor a családommal többször is külföldön éltünk, már számítottunk a bürokrácia miatti kellemetlenségekre. A legrosszabb számomra az volt, amikor 3 hónapon keresztül nem volt egészségbiztosításom, mert a cseh rendszer szerint ide tartoztam, a magyar egészségbiztosítási rendszer pedig lassú volt. Prof. Dr. Kis Norberttel azonban sokat értekeztünk, ő is mindent megtett a gördülékeny ügymenetért, és mindketten úgy látjuk, hogy szükség van pár változtatásra. Az intézmény számára is vannak tanulságok. Most még mindenki a tanulási fázisban van.

Hogyan értékelné az együttműködést a Nemzetközi Kapcsolatok Irodával?

A program elején szembe kellett nézni pár apró nehézséggel, mivel a kollégák az irodában sokat változtak és olykor a különböző emberek különböző információkkal rendelkeztek. Később azonban volt egy kijelölt személy, aki az összes ügyünket nagyon segítőkészen intézte. A gyakori személyi változások ellenére is sok pozitív tapasztalatot gyűjtöttem az irodával való együttműködés során.

Ön nem teljesen egyedül, hanem a családjával együtt érkezett ide, hiszen a felesége is kutató. Együtt dolgoztak és kutattak?

A feleségem szintén jelentkezett a programra és neki is sikerült bejutnia. Az ő kutatási területe inkább a nemzetközi biztonság és a nemzetközi kapcsolatok. Majdnem két évtizede együtt dolgozunk már, így itt Budapesten is folytattuk a közös munkát. A magyarországi kutatásinkról közösen publikálunk tudományos cikkeket. Munkaidő alatt azonban nem jutott sok idő a beszélgetésre, azonban ettől függetlenül örülök, hogy itt van velem, mint feleség, és mint munkatárs.

Más volt itt vele együtt dolgozni, mint otthon Csehországban?

Igen, egy kicsit más volt. Két gyermekünk van, a legkisebb nagyon fiatal, így otthon a felügyeletet felváltva oldottuk meg, így aztán nem tudtunk sokat találkozni. Itt Budapesten azonban a remek óvodai rendszernek köszönhetően már több időt tudtunk a feleségemmel együtt tölteni.

Beszéljünk egy kicsit Magyarországról és a személyes tapasztalatairól az egyetemen kívül. Volt bármi nehézség, amivel szembe kellett néznie, mondjuk a nyelvi akadályok?

Már korábban is voltam Magyarországon így tudom, hogy az ország sok mindenben hasonlít az otthonomhoz. A nyelvi eltérés természetesen kihívás elé állított bennünket. Már az ideérkezésünk után igyekeztük a nyelvet megtanulni, de ez nem olyan egyszerű. Szerencsénk volt például az áruházakban, ahol többnyire más nyelveken is kiírták az adott információt. Vonatjegyet venni azonban már nehézkes volt. A csehországi metróban például mindent csak csehül mondanak, Magyarországon viszont helyenként angolul is megszólal a hangosbemondó. Ebből a szempontból nagyon jó tapasztalatokat szereztem itt.

Mit gondol a cseh és magyar emberekről? Látható, érezhető a közös történelmünk? Mennyire különbözik egymástól a két nemzet társadalmi szempontból?

Úgy gondolom, hogy sok a hasonlóság, ám ez nem jelenti azt, hogy ugyanolyanok lennénk. Több fontos különbség is megfigyelhető. Egyik, amit a magyarokkal való beszélgetéseim során láttam, az a vallás kérdése. A csehek többsége ateista, így nagyon érezhető volt Magyarországon az eltérő szemlélet. Ezen felül voltak olyan időszakok a történelem során, amikor a két ország merően más tapasztalatokat szerzett, mint például a két háború közötti évek alatt. Miután a független Szlovákia megalakulásával elvesztettük a közös határainkat, azt kell mondjam, hogy a fiatalabb generációk már nem tudnak annyit Magyarországról. Pilsen városából származom és a város legrégebbi részét Košutkának hívják, bár már nem sokan tudják, hogy miért.

Említette, hogy az elmúlt egy évben többször utazott. Melyik magyar városokat látogatta meg és mi Magyarországon a kedvenc helye?

Jártam Pécsen, ami nagyon tetszett. Emellett többször is ellátogattam Debrecenbe. Nagyon szeretem az Alföldet, csak nem nyáron. Több alkalommal is eljutottam Szentendrére. Terveim között szerepel még Gödöllő és Esztergom is. Váctól északabbra is ellátogattunk. Ez a régió Magyarország egy másik arcát mutatja, vidéki és szegényebb. Csehországban nem látni már ilyen hagyományos vidéki tájakat, mert a kommunista korszakban tönkretették azt. Szegedre sajnos még nem jutottam el, de a legközelebbi látogatásom alkalmával szeretnék oda is elutazni. Az egy év alatt nem jutott annyi időm utazásra, mint amennyit kezdetben gondoltam.

A kultúra és a földrajz mellett mit gondol az ország konyhájáról? Kedveli a magyar ételeket? Mi a kedvence és azt el is tudja készíteni?

Néhány ételt el tudok készíteni, amikről itt tartózkodásom alatt derült ki, hogy magyar ételek. A kedvencem a paprikás csirke, amit édesapám sűrűn készített a gyerekkoromban. Mindvégig azt hittem, hogy ez tipikus cseh étel. A halászlét is szeretem, bár azt otthon nem készítik. A lecsót is ismerem. Egy dolog van, amit nem szeretek, az pedig a gyümölcsleves.  Én személy szerint nem eszem, de a lányom nagyon szereti. A töltött káposztát is szeretem, de eddigi tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy ez inkább nyugat-balkáni és nem magyar étel. Közép-Európára igencsak jellemzőek a vegyes ételek. Ami az italokat illeti, szeretem a magyar borokat és a pálinkát is. Kedvencem a körtepálinka.

Úgy tűnik jól érezte magát nálunk. Szeretne még visszajönni? Mikor láthatjuk Önt újra az NKE-n?

Őszintén szólva elgondolkodtam azon, hogy újra pályázok. A feleségem megtette és sikerült is meghosszabbítania a megbízatását. Esetemben azonban két probléma is felmerült. Egyik a család, a másik pedig a munkám Prágában. Rektorhelyettesi pozícióban nem hiszem, hogy az egyetemem belegyezne abba, hogy még egy évet külföldön töltsek. Ez alatt az egy év alatt is kéthetente haza kellett utaznom. Éjszakai buszokkal kellett mennem, hogy az otthoni munkám is elvégezzem és ez nagyon kimerítő volt. Másik pedig, hogy a nagyobbik lányunk 10 éves, és jövőre már ötödikes lesz, amikor is megkezdődik a középiskolai felvételi időszak Csehországban. Ha itt maradnánk, akkor nagymértékben hátráltatnánk őt. Ha egyedül lennék, és nem kellene megfelelnem az ígéreteknek, akkor jelentkeztem volna újra. Remek egy évet tudhatok magam mögött és nagyon örülök, hogy a feleségem újra jelentkezett és még egy évig dolgozhat itt. Köszönöm minden kollégának az elmúlt egy évben szerzett tapasztalatokat és a közös munkát!


Szöveg: Ondrék József

Fotó: Kozma Klementina

Megosztás a Facebook-on


Fókuszban a kisebbségi jogok

    • fokep
    •  dsc0034 2
    •  dsc0048 2
    •  dsc0105 2
    •  dsc0120 2
    •  dsc0129 2
    •  dsc0142 2
    •  dsc0245 2
  • Előző
  • Következő

Július 17-én vette kezdetét a töretlen népszerűségnek örvendő Global Minority Rights Summer School, amely idén ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Middlesex University és a Tom Lantos Intézet közös szervezésében. Az egy hetes intenzív kurzus során a meghívott neves professzorok, kutatók és gyakorlati szakemberek, valamint a résztvevő hallgatók arra keresik a választ, milyen szerepet tölt be a populizmus napjainkban a különféle sebezhető kisebbségek életében. Idén 26 hallgató érkezett 21 országból.

A nyári egyetem megnyitóján Bíró Anna-Mária, a Tom Lantos Intézet igazgatója, valamint Vizi Balázs, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének vezetője köszöntötte a résztvevőket. Bíró Anna-Mária hangsúlyozta a téma fontosságát, és azzal kívánt sikeres és izgalmas hetet mindenkinek, hogy a hét folyamán sok kritikus, és nem feltétlenül könnyű kérdést fognak megvitatni egymással. Vizi Balázs örömét fejezte ki az iránt, hogy az NKE idén is részese lehet ennek az eseménynek, amely egy fontos találkozó pontja a témát kutató és az aziránt érdeklődő fiatal kutatóknak a világ minden tájáról.  

A megnyitót követően elkezdődtek a szakmai előadások. A hét folyamán nemzetközileg elismert professzorok olyan témákban tartanak előadásokat, mint a populizmus és liberális demokrácia; média a populizmus korában; fiatalok, a szegénység és a populista politika az Egyesült Királyságban; az emberi jogok és a kisebbségek viszonya; vagy az EU reakciója a populizmusra. Az egyik fő kerekasztal beszélgetés témája lesz a nemzeteket átölelő aktivizmus, illetve a kisebbségek és a többnemzetiségű államok. A hét második felében különböző országokat vizsgálnak meg esettanulmányként, így Indiát, Izraelt és Bosznia Hercegovinát.

Szöveg: Szigeti Julianna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: GMRSS, 2017

Elindult az első V4 nyári egyetem

    • fokep
    •  dsc0073 2
    •  dsc0082 2
    •  dsc0217 2
    •  dsc0225 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) szervezésében a V4 és az EU témakörével foglalkozó nyári egyetemmel vette kezdetét az NKE nyári egyetemi időszaka július 17-én.

Dr. habil. Koller Boglárka dékán megnyitó beszédében elmondta, bár a kar még csak 3 éves, de az interdiszciplináris, nemzetközi kapcsolatokat történelemmel, joggal és politológiával vegyítő szemlélet miatt már így is rengeteg elismert kutatás folyik a karon. Kiemelte, a NETK rendkívül népszerű a felvételiző hallgatók körében. „A nemzetközi tanulmányok területe a legjobb eredményekkel rendelkező, idegen nyelveket beszélő hallgatókat versenyezteti meg a bejutásért”-tette hozzá. A dékán szólt a meglévő az International Public Service Relation angol nyelvű mesterszakról is, valamint az új, kidolgozás alatt lévő, identitáspolitikával foglalkozó szintén angol nyelvű mesterképzésről is.

A V4 és EU nyári egyetem koncepcióját és a képzés végén elérendő célokat a kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese ismertette. Dr. Bóka János hangsúlyozta, az egy hétig tartó kurzus különösen aktuális, hiszen Magyarország tölti be a Visegrádi Együttműködés soros elnökségét, amelynek legfőbb témája a visegrádi országok és az EU együttműködése. „A V4-re nagy hangsúly helyeződik napjainkban, ami úgy tűnik megtalálta az együttműködés a szerepét az európai együttműködési hálóban”- mondta. Dr. Bóka János megemlítette, hogy a nyári egyetem előadásai és workshopjai remek alkalmat jelentenek a téma iránt érdeklődő hallgatóknak és kutatóknak egyaránt ahhoz, hogy a Visegrádi Együttműködés megnövekedett jelentőségét, illetve esetleges jövőbeni szerepét megvitassák.

A rendkívül aktuális témákat feldolgozó egy hetes képzést a szlovákiai Bél Mátyás Egyetem, és Páneurópai Egyetem, a cseh Metropolitan Egyetem, és Nyugat-Bohémiai Egyetem illetve a brit Új Biztonsági Kihívások Központjának közreműködésével valósítja meg a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar. Az angolul zajló eseménynek az Orczy Kollégium ad otthont. Oktatási naponként egy-egy témát dolgoznak fel az előadók és a résztvevők is. Az egy hét során szó lesz többek között a többsebességes Európai Unió kérdéséről, az euroszkepticizmusról, az EU és Oroszország kapcsolatáról és a biztonsági kihívások kérdéseiről, valamint az európai együttműködések formáiról is.

Szöveg: Ondrék József

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az NKE oktatója is a Bolyai-ösztöndíjasok között

    •  dsc0207

Dr. Marsai Viktor, az Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomáciai Tanszék adjunktusa is részesült a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatói Ösztöndíjában. Az egyetem oktatója a Bolyai-napon 184 fiatal kutatótársával együtt vehette át az elismerést a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében.

A Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bolyai János Kutatási Ösztöndíj a tudományos pálya egyik legfontosabb szakaszában, a PhD-fokozat megszerzését követő időben segíti a fiatal kutatókat. Idén 646 pályázó közül 185 érdemelte ki a támogatást, köztük Marsai Viktor, az NKE oktatója, Afrika-szakértő. „Úgy gondolom, hogy a Bolyai-ösztöndíj elnyerésével önök belépnek a magyar tudomány derékhadába. Ez a derékhad az, amely meg fogja határozni a magyar gazdaság, a magyar kultúra jövőjét”- mondta el a rendezvényen Lovász László, az MTA elnöke.

A Bolyai-ösztöndíj története 1996-ban kezdődött. Akkor döntött úgy az MTA, hogy egy új ösztöndíjjal járul hozzá a pályakezdő fiatalok tudományos életpályájának tervezhetőbbé tételéhez. A PhD-fokozatot szerzett kutatók számára meghirdetett ösztöndíj segíti és ösztönzi a már jelentősebb eredményeket elért fiatalokat magyarországi kutatásaik folytatásában, valamint MTA-doktori értekezésük megírásában és a nagydoktori cím megszerzésében.

Marsai Viktor történelem-esztétika szakon végzett az ELTE BTK-n, majd a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen szerzett mesterdiplomát biztonság- és védelempolitika szakon. Doktori fokozatát 2014-ben szerezte meg, miután elvégezte az ELTE Történettudományi Doktori Iskoláját. Egy éven keresztül dolgozott a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztályán, majd 2012-től egyetemi tanársegédként tevékenykedett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Szakterületei közé tartozik a biztonság- és védelempolitika, Afrika biztonsági folyamatai, a radikális iszlamista csoportok tevékenysége a kontinensen, a törékeny államok és a kalózkodás.

Marsai Viktor a vezetője az NKE-n működő Ludovika Kutatócsoportnak, amely Afrika helyzetét és lehetőségeit vizsgálja a globalizált világban. A jövő év februárjáig tartó KÖFOP finanszírozású projekt elemzi a kontinens legfontosabb trendjeit (demográfiai folyamatok, az államiság helyzete, klímaváltozás, migráció, gazdasági folyamatok, harc az erőforrásokért, demokratizálódás, radikalizmus, fegyveres konfliktusok stb.), és azokból próbál következtetéseket levonni a jövőre nézve. „Az afrikai helyszíneken is folyó kutatások révén keletkező elemzések, tanulmányok eredményei felhasználhatóak lesznek a közszolgák, különösen a külügyi-külgazdasági, bevándorlási és információs területen dolgozók képzésénél, de a kormányzat külpolitikai tevékenységét is támogathatják majd”- mondta el honlapunk érdeklődésre Marsai Viktor. Szerinte az afrikai kontinens komoly lehetőségeket hordoz magában a magyar cégek számára új exportpiacok formájában. Ezek a pozitív változások a Déli Nyitásnak köszönhetően új lendületet nyertek, és a jövőben vélhetőleg erősödni fognak. Ennek részeként alakult meg a Külgazdasági- és Külügyminisztériumban az önálló Afrika Főosztály, illetve számos nagykövetség is újra megnyitott a szubszaharai térségben. A kutatásban a hazaiak mellett külföldi szakemberek is részt vesznek, akiknek a segítségével fel lehet majd térképezni, hogy mely területeken lesz szükség alaposabb vizsgálatokra. 

Az oktató elmondta, hogy ösztöndíjas kutatása a hidegháború alatti magyar-etióp kapcsolatok vizsgálatára terjed ki. Ahogy az a Ludovika Kutatócsoport által nemrég szervezett Afrika-konferencián is kiderült, a második világháború utáni magyar-afrikai kapcsolatok szisztematikus feldolgozásával mind a mai napig adós a tudomány. Márpedig ez azért is fontos, mert a már feltárt anyagok is azt mutatják, hogy számos olyan tény vár felfedezésre, amelyek új megvilágításba helyezhetik ezt a viszonyrendszert, illetve segíthetnek elkerülni a múlt hibáit.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Végzettséget igazoló jelvények is erősítik az egyetemi identitást

    • kituzok

Már az idén oklevelet szerző hallgatók is megkapják a végzettségüket szimbolizáló jelvényeket, amelyek karonként, a megszerzett oklevél minősítését és a végzettségi szintet illetően is különböznek. A Fenntartói Testület kezdeményezésére és egyben döntésével megvalósult jelképek az egyetemi és kari identitás, valamint a közösségépítés erősödését szolgálják.

Az ovális alakú hallgatói jelvényt körülölelő koszorúból két színváltozat lesz majd: az aranyat a kiváló teljesítményt nyújtók kapják, míg a többiek az ezüst színűt hordhatják majd. A koszorú egyik oldala babér, a másik cser (tölgyfa) levelekből épül, középen  a tanulásra, a tudományra és a bölcsességre utaló nyitott könyv és toll látható. A jelvények kari arculati színek alapján is különböznek, az eltérő szín a belső ellipszis koszorúhoz közeli szegélysávjában jelenik meg. Az Államtudományi és Közigazgatási Kart és a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolát a piros, a Rendészettudományi Kart és a Rendészettudományi Doktori Iskolát sötétkék, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kart, illetve a karon működő két doktori iskolát (Hadtudományi Doktori Iskola, Katonai Műszaki Doktori Iskola) barna, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kart zöld, míg a Víztudományi Kart világoskék szín jelöli. A jelvényen a végzettségi szint is megjelenik, ezeket úgynevezett filigránok jelzik a szegélysáv felső részében. Az alapképzési szakot 3, a mesterképzési szakot 5, míg a doktori fokozatot 7 db filigrán szimbolizálja.

A hallgatói jelvényeket az egyetem biztosítja díjmentesen az egyenruhás és a civil képzésekben oklevelet szerzőknek, valamint a PhD- doktori fokozatot szerzetteknek egyaránt.  Az alumnik számára az NKE a  későbbiekben lehetővé teszi, hogy megvásárolhatók legyenek a jelvények.

A NETK kari végzettséget igazoló jelképek megtekinthetők a mellékelt PDF-ben: 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, jelvények, 2017

A NETK-s hallgatók is átvették diplomájukat

    • fokep
    •  dsc8109 2
    •  dsc8110 2
    •  dsc8159 2
    •  dsc8189 2
    •  dsc8195 2
    •  dsc8211 2
    •  dsc8259 2
    •  dsc8260 2
    •  dsc8261 2
    •  dsc8749 2
    •  dsc8764 2
    •  dsc8892 2
    •  dsc8945 2
  • Előző
  • Következő

Az egyetemi évek egyik legszebb pillanata, amikor a végzett hallgatók átvehetik az oklevelüket, elismerve benne az évek kitartó és fáradtságos munkáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az elmúlt hét során számos diplomaosztó ünnepséget tartott, a hét végeztével a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar hallgatói vehették át diplomájukat. Az oklevélátadó ünnepséget az egyetemi hagyományokhoz híven a Ludovika főépület Szent László Kápolnájában tartották.

A tanítók kitárják az ajtót, belépnünk magunknak kell rajta - idézte Dr. Nagy Judit r. ezredes, nemzetközi rektorhelyettes a kínai közmondást, kiemelve hogy szerinte ezt az ajtót sikerült kitárni a NETK oktatóinak a hallgatók előtt. Ismertette, hogy az NKE a megalakulása óta hatalmas fejlődésen ment keresztül: „A fejlődés egyik mérföldköve volt a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar megalapulása” - mondta. A rektorhelyettes kiemelte, hogy az NKE intézményfejlesztési tervének egyik fő prioritása a nemzetköziesítés, amelynek tükrében az egyetem fő missziója, hogy az együttműködés egyetemévé váljon. „Egyetemünknek a hazai és nemzetközi képzési és kutatási együttműködésekben kell lennie a legjobb partnernek. Nemzetközi oldalról a víziónk, hogy a világ vezető egyetemeivel szövetségben aktív részese legyünk a nemzetközi felsőoktatási és tudományos kapcsolatoknak” - világított rá Nagy Judit. Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt évek során az egyetem rendkívül aktívan haladt ezen az úton a nemzetközi tudástranszfer és hálózatépítés jegyében. Ennek egyik főbb letéteményese az NETK. A Ludovika Campus projekt fejlesztése kapcsán ismertette, hogy tovább folytatódott az oktatási épület, sport- és szolgáltató központok, valamint az RTK speciális kiképzőközpontjának építése: „Ezzel egy olyan egyetemi város születik, amely az eljövendő generációk számára a haza szolgálatának, védelmének, szeretetének és a közjó iránti elkötelezettségének emblematikus intézménye, közszolgálati akadémiája lesz” - emelte ki. Nagy Judit beszéde végén köszönetet mondott a kar oktatóinak, dolgozóinak, hallgatóinak és az őket támogató családoknak.

Takács Szabolcs Ferenc európai uniós ügyekért felelős államtitkár beszédében visszaemlékezett, hogy legutóbb a NETK alapításánál volt jelen személyesen kari ünnepségen. Kiemelte, hogy az alapítással egy időben jött létre az ő államtitkársága is: „Mind a ketten gyerekcipőben jártunk, az élet megedzett minket.” Az államtitkár ismertette, hogy az elmúlt két évben, különbözőbb szinteken erős együttműködés alakult ki a kormány intézményrendszere és az egyetem között, beleértve az államtitkárságot is. „Önök egy olyan időpontban veszik át a diplomájukat, amikor a világ forrong” – hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a hallgatók tanulmányainak egyik fő célja, hogy ne csak Európát, hanem az egész világot megértsék. „Ismernünk kell a szűkebb és tágabb környezetünket, hogy olyanná alakítsuk, amilyennek mi is szeretnénk látni” - világított rá. Az államtitkár kifejtette, hogy jelenleg az Európa Unió egy új út keresése előtt áll, egy olyan válsággal kell szembenéznie, amelyre minél előbb megfelelő megoldást kell találnia. „Ezek a megoldások maguktól nem születnek meg! Kellene hozzá az emberek: egészen a politikai elit szintjétől a hétköznapi élet munkáját végző emberekig. Ebbe beletartoznak az olyan fiatal és ambiciózus emberek, mint maguk, akiknek megvan a tudásuk ahhoz, hogy ezt a közös jövőt úgy alakítsák, ahogy mindannyiunk érdeke megkívánja” – fordult a hallgatókhoz. Ünnepi beszéde végén Takács Szabolcs Ferenc ígéretet tett arra, hogy a Kormány illetékes intézményei és az államtitkárság továbbra is nyitott lesz a jövőben a közös együttműködésre, az egyetem és a hallgatók támogatására.

Dr. Koller Boglárka, az NETK dékánja kiemelte, hogy ez az első alkalom, hogy dékánként diplomát adhat át a kar hallgatóinak. Beszédében értékelte az elmúlt egy évet: a kar átesett egy sikeres akkreditáción, aktív tudományos diákköri munka folyt a NETK-n, számos nemzetközi tudományos versenyen kiemelkedően szerepelt a kar, illetve több kötetet is publikáltak. Kiemelte, hogy az intézményben nyáron sincs megállás a tudományos életben, hiszen két nyári egyetemmel is készülnek a NETK-n. A képzésfejlesztéssel kapcsolatban Koller Boglárka felhívta a figyelmet, hogy hatalmas mérföldköveken vannak túl: elindult a nemzetközi tanulmányok mesterszak, valamint a legtöbb képzés mintatanterve megújult, emellett dolgoznak egy emberi jogok és identitás politika angol nyelvű mesterszak indításán is. Ismertette, hogy számos nemzetközi konferencia és delegáció volt jelen a karon az elmúlt évek során. „Ezek a közös eredmények nem önmagukban állnak, hanem Önökért, hallgatókért voltak és vannak. Ezek az eredmények csak Önökkel együtt értelmezhetőek” – fordult a hallgatókhoz a dékán. Beszédében Koller Boglárka egy mesével is meglepte a diplomásokat, amelynek tanulságával kívánt sikeres karriert és életpályát a hallgatóknak.

Az események 54 hallgató vehette át az oklevelét biztonság- és védelempolitikai, valamint nemzetközi tanulmányok alapképzési szakon, továbbá international public service relations, nemzetközi közszolgálati kapcsolatok, és nemzetközi biztonság és védelempolitikai mesterképzési szakon. Az ünnepség alkalmával az egyetem és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat az évek során elvégzett tudományos, közösségi és tanulmányi eredményekért is díjazta a hallgatókat. A Pro Juventute díjat Fekete Gréta, az Egyetemi szakmai díjat Tóth Máté, végül az Egyetemi közösségi díjat Simon Annamária vehette át, aki a hagyományokhoz híven a hallgatótársai nevében ünnepi válaszbeszédben mondott köszönetet az egyetemnek, a karnak, a támogató családnak és barátoknak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: diplomaosztó, 2017

Egyiptom az átalakuló Közel-Keleten

    •  dsc1133 2

A közel-keleti országok államiságának kérdéseivel foglalkozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik, a KÖFOP-programok keretében megalakult kutatócsoportja, amely Egyiptom jelenlegi gazdasági, kulturális, politikai helyzetét mutatta be egy workshop keretében. A rendezvényen elhangzott, hogy hamarosan egy tudományos kötet is megjelenik a témában Gazdik Gyula szerkesztésében.

„Egyiptom nem tud olyan gyenge lenni, hogy ne számítson bármilyen kérdésben, a térségben”- mondta el a rendezvényen N. Rózsa Erzsébet. Az NKE egyetemi docense hozzátette, hogy Egyiptom lakosságának száma megközelíti a 100 millió főt, ami évente 1 millióval emelkedik. A 2011-es arab tavasz óta sok minden változott az országban, a többi között elindult egy jelentősebb gazdasági program is.  „Egyiptomnak nagyon jelentős a kulturális kisugárzása is a térségre”- ezt már Gazdik Gyula mondta. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutató Központ tudományos főmunkatársa szerint olyan jelentős a népességszaporulat az országban, hogy az előrejelzések alapján 2050-ben már 150 millióan is lakhatnak majd a közel-keleti államban. Elhangzott, hogy jelentős gazdasági problémákkal küszködik az ország és a fiatalok helyzete különösen kétségbeejtő, hiszen mintegy 40 százalékuknak nincs munkája és végzettsége sem. „Főleg Felső-Egyiptomban élnek mélyen a szegénységi küszöb alatt az emberek”- fogalmazott Gazdik Gyula. A szakember szerint nagy problémát jelent Egyiptomban a vízellátás kérdése, hiszen a jövőben egy lakosra számítva egyre kevesebb víz jut majd. Ráadásul a korábban megfogalmazott grandiózus tervek közül például az új főváros felépítése egyelőre lekerült a napirendről. A belpolitikai folyamatokról beszélt előadásában Tüske László arab-szakértő. Az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a Muhammad Morszi korábbi elnök, a Muszlim Testvériség jeles képviselője iszlamista fordulatot akart bevezetni az országban, amely azonban nagy ellenállást váltott ki a társadalomban, így állandósult a feszültség az egyes csoportok között. 2013. június végén Egyiptom-szerte nagyarányú tüntetések kezdődtek az elnök és kormányzata ellen. Nem sokkal később az akkori védelmi miniszter, Abd el-Fattáh esz-Szíszi altábornagy a hadsereg nevében 48 órás ultimátumot adott a tüntetők igényeinek kielégítésére. Ezt Morszi visszautasította, így pár nappal később megbuktatták és házi őrizetbe helyezték. Tüske László szerint tulajdonképpen egy puccs történt Egyiptomban.

Gazdik Gyula úgy látja, hogy az amerikaiak támogatása nélkül eleve nem is kerülhetett volna hatalomra Morszi. A szakértő szerint az elnök számára akkor kezdődtek az igazi problémák, amikor az állam mélyebb működéseibe is szeretett volna beavatkozni. Szíszi tábornok, miután hatalomra került, a társadalom euforiája okozta támogatottságot is kihasználva jelentősebb gazdasági programokat indított be. Ilyen volt az új Szuezi-csatorna megépítése, amelyhez tömegesen vásároltak részvényeket az egyiptomiak. A csatornát végül át is adták, de egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel az alacsony olajár miatt nincs kihasználva.

Korábban háborús konfliktussal is fenyegetett, ma már nyugvópontra jutott Etiópia és Egyiptom kapcsolata az afrikai ország Nílusra tervezett Nagy Reneszánsz Gátjának építése miatt. Erről Marsai Viktor, az NKE egyetemi adjunktusa beszélt. Az Afrika-szakértő szerint a 80 százalékos készenléti szinten lévő gát építését az egyiptomiak korábban minden áron szerették volna leállítani, aztán 2015-ben született egy megállapodás Etiópia, Szudán és Egyiptom politikai vezetői között. Elhangzott, hogy ma már Egyiptom is Etiópia stabilitásában érdekelt.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Egyiptom, workshop, 2017

A magyar afrikanisztika napjainkban

    • fokep
    •  dsc0139 2
    •  dsc0178 2
    •  dsc0190 2
    •  dsc0200 2
    •  dsc0201 2
    •  dsc0219 2
  • Előző
  • Következő

A magyar afrikanisztika neves kutatói, tudósai és gyakorlati szakemberei tartottak szakmai konferenciát „Generációk és irányok – A magyar afrikanisztika a 21. század elején” címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A rendezvényen a magyar afrikanisztika közösség tagjai és a téma iránt érdeklődők akadémiai keretek között vitathatták meg a tudományág hazai állását, az eddig elért eredményeket, a nemzetközi trendeket, illetve a jövőbeni kutatási területeket, irányokat, módszereket.

A panelbeszélgetéseken a tudományos közösség és a közigazgatás szereplői, elsősorban a Külgazdasági és Külügyminisztérium szakemberei közösen térképezték fel, hogy a közigazgatásban milyen feldolgozandó ismeretek halmozódtak fel a kontinensen, valamint hogy az államapparátus milyen területeken tudja hasznosítani a kutatóközösség munkáját.

Dr. Koller Boglárka az NKE NETK dékánja köszöntőjében kifejtette, hogy nagy örömmel fogadta a rendezvényt, hiszen a kar számára kiemelt prioritás a nemzetközi együttműködés, a gazdasági-, biztonsági- és diplomáciai kapcsolatok. Ismertette, hogy az afrikanisztikát Marsai Viktor képviseli a karon, aki kutatócsoportjával összefogja a kontinenssel kapcsolatos kutatásokat. „Karunk nyitott arra, hogy további hasonló témájú rendezvényeket szervezzenek, ezt infrastrukturális és anyagi háttérrel is segítenénk” – mondta a konferencián megjelenteknek, majd kiemelte: „Arra kérem Önöket, hogy a legtágabban gondolkodjanak az együttműködés lehetőségeiről. Publikációk, kutatások tekintetében megvan erre a lehetőségünk, nyitottak vagyunk arra, hogy az afrikanisztika vezető tudósait bevonjuk a kar munkájába!”.

Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke megemlítette, hogy az Afrika kutatások interdiszciplinárisak, több tudományág képes a térség teljes körű tanulmányozására, így az afrikanisztika jelenleg még csak „szétszórtan” van jelen az akadémián. Felhívta a figyelmet: „Afrika az egész emberiség jövője szempontjából kulcskérdés!” Kifejtette, hogy olyan problémákkal néz szembe a kontinens, amelyeknek súlyos visszahatása lehet az egész világgazdaságra, és társadalomra. A kontinens támogatásáról és fejlesztési segélyeiről elmondta, hogy nem voltak hatékonyak, nem sikerült teljesen bekapcsolni Afrikát a globális világgazdaságba. Szerinte nem elég a kontinens ásványkincseihez vezető infrastruktúrát kiépíteni, fejleszteni kell a szociális, egészségügyi és társadalmi intézményi rendszert is. „A nemzetközi politikának több figyelmet kell szentelnie az afrikai politikai stabilitásra, hiszen ezek hiánya könnyen kaotikus viszonyokat, polgárháborúkat, migrációs hullámokat születhet. Ha nem sikerül megoldani Afrika lakosai számára a kontinens élhetővé tételét, akkor a világ összes többi része meg fogja ezt szenvedni” – mondta.

A panelbeszélgetéseken szakmai vitákat inspiráló előadásokat tartottak az afrikai kontinens magyar kutatói és gyakorlati szakemberei. Az első panel témája Magyarország és Afrika kapcsolata volt, amelyet történeti, gazdasági és diplomáciai szempontból közelítettek meg az előadók, ahol kiemelt sarokkő volt a „déli nyitás” politikája. A második panelbeszélgetés során a magyar afrikanisztika főbb témáit vették górcső alá, ahol a tudósok és az államapparátus együttműködése, valamint gazdasági és biztonságpolitikai kérdések kerültek napirendre.

Marsai Viktor, az NKE NETK adjunktusa, Afrika-kutató kutatója kifejtette, hogy az afrikai kontinenst csakis realista nézőpontból szabad vizsgálni, nem szabad szélsőségesen túlgondolni a biztonságpolitika különböző kérdéseit, amelyet a közbeszéd gyakran már apokaliptikus módon felnagyít, elterelve a figyelmet az igazán fontos szakmai kérdésekről. Rávilágított, hogy afrorealizmussal kell tekinteni a térség lehetőségeire és kihívásaira. „Az afrikai társadalmak életképessége és alkalmazkodóképessége hihetetlenül magas” – hívta fel a figyelmet. Ezek a társadalmak túlélik a felmerülő, az Európából megoldhatatlannak tűnő problémákat és éveken belül előrelépéseket tudnak tenni a politikai konszolidációban, vagy a gazdasági eredmények terén. „Az elmúl két évtized egyértelműen az előrelépés és az eredmények évtizedei voltak” – tette hozzá. A magyar afrikanisztika jövőjével kapcsolatban kiemelte, hogy fontos a kutatóműhelyek kialakítása, ahol a kontinenst sokkal mélyebben, különböző területek és régiók szerint, strukturáltan vizsgálják.

A harmadik panel az afrikanisztika globális kérdéseit vizsgálta meg, ahol a Csendes-óceán térségét, az ázsiai országok és az USA munkásságát ismertették, valamint az etiópiai magyar lehetőségeket elemezték. Az utolsó panelbeszélgetésen a résztvevők kitértek a magyar afrikanisztika múltjára és jelenére, valamint a civil szféra szemszögéből történő megközelítésére.

A rendezvény az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának Afrika Kutatócsoportja és a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Tudományos Bizottsága keretében működő Afrika Albizottsága együttműködésével valósult meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Középpontban a Közel-Kelet

    • img 5545
    • 066
    • img 5539
    • img 5549
    • img 5552
  • Előző
  • Következő

2017. május 25-26-án rendezték meg az egyetemen az első közép-európai Közel-Kelet szakértők konferenciáját, melyen az aktuális problémákat, témákat vitatták meg a meghívott vendégek. Nagyné Rózsa Erzsébet, a NETK egyetemi docense a megnyitón elmondta, hogy az esemény célja egyrészt összehozni azokat a szakértőket, akik a Közel-Kelet különféle aspektusait kutatják, másrészt jó alkalom a személyes találkozásra és kapcsolatépítésre, és a jövőben folytatni szeretné a most elindult beszélgetést.

A konferencia négy kerekasztal beszélgetésből állt össze, ebből az első az Arab-Izraeli volt. A három beszélgetőpartner Lattmann Tamás (NKE), Wolfgang Mühlberger (Ausztria) és Irena Kalhousova (London) a központi témaként pedig az ún. „one-state solution” (egy-állam megoldás) kérdéseit, illetve megvalósíthatóságát vitatták meg az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban. Mindhárman máshogy közelítették meg a kérdést, azonban egyet értettek abban, hogy bár a régió sokat változott az elmúlt években, a konfliktus ugyanaz maradt. Szóba került Trump elnök kiszámíthatatlansága a külpolitikát illetően, és Izrael feltétlen támogatásának következményei. Mühlberger szerint Trump kiválóan, nagyon pontosan juttatja el üzenetét az emberek felé, mert általában azt mondja, amit hallani akarnak, és azt egyszerűen megfogalmazva. Lattmann Tamás a konfliktus nemzetközi jogon alapuló aspektusait mutatta be: eszerint Gáza „ostroma” jogellenesnek számít, azonban ez úgy tűnik, senkit nem érdekel. Szerinte a két-állam megoldás lenne a legideálisabb, hiszen az egy-állam megoldást láthatjuk Bosznia-Hercegovina példáján, amely csak látszatra egy állam, de valójában három. Lattmann Tamás szerint továbbá minden amerikai elnök szeretne békét kötni a térségben, azonban a Szenátus miatt meg van kötve a kezük, ezért sem egyszerű megoldást találni.

A második beszélgetés témája Irán volt, ezen belül Irán re-integrációja a nemzetközi szférába. Ondrej Beranek (Csehország) a szaúdi-iráni kapcsolatok nehézségét emelte ki: a két ország között sosem volt egyszerű a helyzet, hiszen mindig fennállt egyfajta konfliktus. Ennek oldásával próbálkoztak 1995-től magas beosztású vezetők látogatásával mindkét részről. Sárközy Miklós (KRE) szerint Irán sikeres külpolitikát folytat 2017-ben, melynek hatására kezdetét vette egy gazdasági növekedés és egy folyamatos kommunikáció az ország részéről, melynek legnagyobb támogatói Kína, Oroszország és Törökország. Azonban ezt a pozitív irányt nagyban befolyásolhatja Irak jövője, a Szíriában kialakult helyzet és Jemen kérdése.

A konferencia második napja Törökországgal indult. Kozma Tamás (Antall József Tudásközpont), Adam Szymanski (Lengyelország), Gabriel Piricky (Szlovákia) és Lattmann Tamás (NKE) Törökország otthoni „átváltozását” vitatták meg: a szíriai konfliktussal kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy a Törökország által megkezdett diplomáciai és katonai lépések meg fogják-e változtatni az ország helyzetét Szíriában vagy sem. Szymanski szerint, még ha el is indult egy a folyamat, az említett lépések lerántották a leplet a török külpolitika néhány gyenge pontjáról.

Az utolsó beszélgetés témája az első nagy migrációs hullám utáni Közép-Európa és Közel-Kelet volt. Rada Csaba (Külgazdasági és Külügyminisztérium) elmondta, hogy Magyarország figyelme sokáig a Nyugatra összpontosult, de az elmúlt években a Közel-Kelet újból nagy figyelmet kapott. A magyar kormány keleti és déli nyitása nem csak politikai, hanem fontos kereskedelmi és gazdasági jellegű nyitás is. A partner országok pozitívan reagáltak erre a kezdeményezésre, és az egyik legnagyobb siker az oktatásban mutatkozik meg: a Stipendium Hungaricum ösztöndíj programmal több ezer hallgató érkezik hozzánk az arab országokból, hogy magyar egyetemeken tanulhasson (az NKE-n is rendkívüli sikernek örvend az említett program – a szerk.). Egyiptom különösen fontos partnere az országnak, és Magyarország júliusban kezdődő Visegrádi Négyek elnökségének az egyik legfőbb eseménye az egyiptomi elnök, El Sisi budapesti látgatása, illetve később az egyiptomi miniszterelnöké, aki a valaha volt első egyiptomi miniszterelnök, aki az országba látogat. Magyarország támogatást nyújt a Közel-Keleten lévő üldözött keresztényeknek is, elsősorban Libanonban és Szíriában segítenek a bajba jutottaknak.

Az esemény a KÖFOP 2.1.2- A jó kormányzást meglapozó közszolgálat – fejlesztés projekt keretein belül valósult meg.


Szöveg és fotó: Szigeti Julianna

Megosztás a Facebook-on


A balkáni térség európai uniós bővítése Európa stabilitásának a kulcsa

    • fokep
    •  dsc6372 2
    •  dsc6388 2
    •  dsc6396 2
  • Előző
  • Következő

Európaizáció a Balkánon” címen tartottak konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Lőrincz Lajos előadótermében 2017. május 12-én. A plenáris ülést követő négy szekcióban az egyetem oktatói mellett a meghívott előadók a Nyugat-Balkánra ható európai integráció hátterét, az ehhez kapcsolódó uniós és magyar érdekeket, a Balkán régióját érintő átfogó kérdéseket, valamint az országok integrációjának lépéseit mutatták be.

Dr. Bóka János köszöntő beszéde nyitotta meg a konferenciát. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese beszédében kiemelte, hogy Magyarország számára kiemelt jelentőségű a Balkán, ezt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a nemzetközi kapcsolatok terén is figyelembe veszi: alig két napja a Ludovika Nagyköveti Fórum vendége a szlovén nagykövetasszony volt, egy hónapja pedig a horvát nagykövet.

A konferencia főszervezőjének a NETK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese a NETK koordinálásával működő Európaizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoportot jelölte meg, mely 2017 márciusában kezdte meg működését, legfőbb céljának pedig a magyar közigazgatási kompetenciahiány kielégítését, a kutatási eredményeknek a magyar külpolitikai stratégiába való beépítését tűzték ki, végső soron olyan az NKE-n oktatásban továbbadható tudásanyag kidolgozását, amellyel a közszolgálatba lépő szakemberek már fel lesznek vértezve. A kutatócsoport emellett hozzájárul az NKE kapcsolatrendszerének bővítéséhez, kutatóhálózat kiépítéséhez és az intézményközi kapcsolatok alakításához. Mindezt a KÖFOP finanszírozza, s bár a projekt időbeli korláttal rendelkezik, Dr. Bóka János kifejezte hitét aziránt, hogy olyan eredményeket érnek el, amelyek az operatív program végeztével is működőképesek lesznek.

Dr. Ördögh Tibor, a kutatócsoport vezetője kihangsúlyozta a Balkán fontos szerepét, valamint azt, hogy a céljuk lehetőséget biztosítani a fiatal kutatóknak, hogy elismert szakemberekkel dolgozhassanak és így ők is azzá válhassanak, mert egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezzel a témával mélyrehatóan tud foglalkozni.

Dr. Ördögh Tibor felidézte, hogy a Balkánhoz kapcsolódó balkanizáció kifejezéséhez általában negatív, pejoratív jelentést társítunk, ami az elmaradottságra és a káoszra, az elfogadhatótól eltérő állapotra utal. Ezt a kifejezést legelőször 1918-ban a New York Times használta, ám a mai napig is él a köztudatban. Ezzel ellentétbe kell állítani viszont a konferencia címében is feltűntetett európaizációt, amely a közösségiesedést, a nyugati értékrendet, a Balkán pozitív tartalommal való feltöltését jelenti. A NETK adjunktusa felidézte személyes tapasztalatát és állást foglalt a Balkánra jellemző vendégszeretet, élettempó és sokszínűség miatt annak pozitív voltjára.

A kutatócsoport vezetője összefoglalta, hogy a konferencia előadásai közgazdasági, védelmi, politikai, gazdasági és a nemzetközi kapcsolatok szempontjából hivatott bemutatni és elemezni a Balkán térségét, ország-specifikusan kitérve a demokráciára és az integrációra.

A plenáris ülés keretében Dr. Gosztonyi Krisztina „Az EU érdeke a nyugat-balkáni bővítésben” címen adott elő. A Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője kiemelte, hogy az Európai Unió számára a bővítés sikertörténet; a mai napig is kiemelt prioritással kezelt ügy annak ellenére, hogy az utóbbi években a gazdasági, a migrációs és a Lisszaboni szerződéssel életbe léptetett intézményi átalakításhoz kapcsolódó válságkezelésre kellett koncentrálnia az EU-nak. A bővítésnek hála dinamikusan fejlődik a belső piac és az EU a világpiacon is egyre nagyobb jelentőséggel bír. Az Európai Unió a békét és a szabadságot testesíti meg. Emellett Magyarország is kiáll; az ügy egyik élharcosaként hirdeti, a tagállamok felelőssége, hogy a szkeptikus tagállamokat is érdekeltté tegyék a bővítés iránt, mert az azzal járó hosszú távú stabilitás, jó szomszédi viszony és a töredezett régió összekapcsolása mindannyiunk érdeke.  

Várkonyi Márta előadásának központi témája az EU bővítési folyamatának átalakulása volt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa megerősítette, hogy a bővítés valóban sikertörténet, melynek nyitottságát értékként őrizni kell.  Mint mondta, a bővítési folyamat a korábbiaknál sokkal szigorúbb, szakaszoltabb eljárást jelent, amelyben a politikai elköteleződés és a technikai részletek nagy befolyással bírnak: az igazságügyi és az alapjogokra vonatkozó együttműködésnek a csatlakozási folyamat elején kell megnyílnia és a végéig nem zárulhat le. Ez azt is jelenti,  ha nincs megfelelő előrehaladás ezen területeken, akkor a tagállamoknak jogukban áll lelassítani vagy akár le is állítani a csatlakozni kívánó államra vonatkozó bővítési folyamatot, hiába teljesít jól az állam más területen. Várkonyi Márta a tagállam csatlakozását meghatározó tényezőknél két elvet emelt ki: az egyéni teljesítményt és a feltételesség igényét, melyeket vizsgálnia kell az EU-nak, hogy csak a valóban felkészült államok csatlakozhassanak, amelyek nem veszélyeztetik a szupranacionális szerv működését. Magyarország elkötelezett a Nyugat-Balkán mellett: az előadó büszkén jelenthette be, hogy integrációs diplomatákat delegáltak más tagállamok helyi kormányához, hogy az segítő szerepet vállaljon az adott állam integrációjában. Mocsáry Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa Belgrádban tölt be ilyen tisztséget.  

A plenáris ülést követően a konferencia négy szekcióban folytatódott, amelyeken többek között szó esett a balkáni védelem- és gazdaságpolitikáról, a demokrácia helyzetéről egy-egy ország példáján keresztül.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből került finanszírozásra. 


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Franciaország elnökválasztás után

    •  dsc6183 2
    • fokep
    •  dsc6060 2
    •  dsc6079 2
    •  dsc6095 2
    •  dsc6118 2
    •  dsc6129 2
    •  dsc6136 2
    •  dsc6155 2
  • Előző
  • Következő

„Franciaországban már régóta megújulást várnak a politikában az emberek, ez azonban a mostani elnökválasztással nem következett be” - hangzott el a Franciaország történelméről, gazdaságáról és politikájáról szóló tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Franciaország az európai integrációs folyamat egyik meghatározó állama, fontos szereplő a világpolitikában és Magyarországon is jelentős gazdasági jelenléttel bír. Ezért is jött létre a KÖFOP-projektek keretében egy Franciaországgal foglalkozó kutatócsoport a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, Gazdag Ferenc professzor vezetésével” – mondta köszöntőjében Dr. Bóka János. A NETK dékánhelyettese hozzátette, hogy ez a rendezvény kiváló alkalmat kínál arra is, hogy a francia elnökválasztás aktualitásával is foglalkozzanak a szakemberek.

„Franciaországban már régóta megújulást várnak a politikában az emberek, ez azonban a mostani elnökválasztással úgy tűnik, hogy nem következett be” - mondta előadásban Dr. Fejérdy Gergely. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára szerint se Nicolas Sarkozi, se a legutóbbi elnök, Francois Hollande nem tudott élni a lehetőséggel, így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy a francia szélsőjobb menetközben olyannyira megerősödött, hogy ma már valós kihívója bármely politikai erőnek és szereplőnek. Elhangzott, hogy a jelenlegi választások során sokáig François Fillont is esélyesnek tartották a végső győzelemre, azonban a vele kapcsolatos botrányok és az ellene irányuló sajtóhadjárat végleg esélytelenné tette a jobbközép politikust. Az elnöknek végül megválasztott Emmanuel Macron ügyesen használta ki azt a lehetőséget, hogy a második fordulóban lényegében mindenki rá szavazott, aki nem akarta a szélsőséges jelölt, Jean-Marie Le Pen győzelmét. Fejérdy Gergely szerint azonban a nemzetgyűlési választások fogják igazán meghatározni Franciaország jövőbeli politikáját, hiszen várhatóan teljesen új „arcok” jelenhetnek meg a közéletben annak köszönhetően, hogy megszűnik a mandátumhalmozás lehetősége. A szakember elmondta azt is, hogy a francia politikában az elmúlt 30 évben hideg polgárháború zajlik, amelyet jól jeleznek az országban tapasztalható nagy gazdasági, vagyoni különbségek, valamint az egyre több szembenálló politikai irányzat is. „A hagyományos baloldali-jobboldali felosztás megszűnt, egyre több olyan szereplő lép a színpadra, aki korábban nem rendelkezett komolyabb hátországgal” - fogalmazott Fejérdy Gergely.

„A francia nagyhatalmiság ábránd és valóság is egyszerre, hiszen Franciaország mind a mai napig nagyobb hatással van a világpolitikára, mint ami a méretéből következne, de ez a hatás kisebb, mint amit ők szeretnének” – erről már Prof. Dr. Gazdag Ferenc beszélt. A NETK professor emeritusa szerint a franciák esetében az állam szerepe mindig is hangsúlyosabb volt, mint más európai országban, és ezt az elvet szinte minden politikai erő magáénak vallja ma is. A közgondolkodás ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektet a történelemre is, a francia történeti iskolák például a mai napig mintaként szolgálnak a világban. Elhangzott, hogy Franciaország számára a II. világháborús események tragikusan alakultak a nagyhatalmi státuszukat illetően, hiszen sokáig nem kaptak jelentős szerepet a világpolitikában. „Franciaországot a nagyhatalmak szintjére Charles de Gaulle hozta vissza, aki különutas politikát folytatott és egyfajta egyensúlyra törekedett az akkori két szuperhatalom között” – tette hozzá a szakember.

Gazdag Ferenc elmondta, hogy ennek a politikának a jegyei akkor is feltűntek, amikor Franciaország volt Németország társaságában az egyik szószólója a béke kérdésének a II. iraki háború időszakában.

A francia politikai jobboldal a baloldallal szemben megfogalmazódva jött létre a 18. század végén - erről Bene Krisztián beszélt előadásában. A szakember elmondta, hogy sokáig három irányzata volt a francia jobboldalnak: az ellenforradalmi lojalisták, az alkotmányos monarchia támogatói és a napóleoni politika hívei, az úgynevezett bonapartisták. Bár a 19. században mindegyik irányvonal kipróbálhatta magát „kormányoldalon” is, végül kudarcba fulladtak a kísérletek. Az 1940 és 1944 között működő Vichy-kormány egyfajta keverékét képezte a korábbi jobboldali politikai irányvonalaknak. Charles de Gaulle Franciaország nagyhatalmi státuszának visszaállításán dolgozott, de a jobboldal az ő távozásával nagyon sokáig nem jutott kormányzati szerephez. Végül 1995-ben, majd 2002-ben Jacques Chirac tudta igazán jól összefogni a jobboldali erőket, amely Nicolas Sarkozi elnöksége alatt kezdett erodálódni. A szakember szerint a szélsőjobboldal megerősödése folyamatosan érzékelhető az elmúlt évtizedben és mára meghatározó tényezővé vált a Nemzeti Front. „A lendületük valószínűleg a jelenlegi elnökválasztással sem törik majd meg” – tette hozzá Bene Krisztián.

Franciaország gazdasági téren komoly kihívásokkal néz szembe továbbra is Dr. Szemlér Tamás szerint. A NETK oktatója úgy véli, hogy a versenyképesség, a növekedés, a foglalkozatás és az államháztartás területén is vannak komolyabb problémák, amelyekre az új elnöknek és az új kormányzatnak is megoldást kell találnia. A gazdasági világválság óta ugyanis elég látványos a német gazdaság eltérő fejlődési üteme a franciáétól.

„Az új elnök valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektet majd Franciaország hátországának a megszervezésére, amelyben kulcsszerepe van a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének, amelynek immáron 85 tagja van”- hangsúlyozta előadásában Rolbák Ferenc. Az NKE mentor-oktatója, korábbi diplomata arra mutatott rá, hogy várhatóan egy centrista kormány alakul majd a nemzetgyűlési választásokat követően, amelyben a pragmatizmus kerül majd előtérbe, a választások idején tapasztalható idealisztikus elképzelésekkel és szólamokkal szemben. 

A rendezvényen szó volt még a többi között a francia védelmi stratégia modernizációjáról, a migrációs politikáról és előadást tartott a francia nagykövet is.

További részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ludovika Fesztivál a Ludovika téren

    • nke ludovika fesztival web 710 358 s

Idén először a Ludovika téren tartják meg az immáron 8. alkalommal megrendezendő Ludovika Fesztivált, amelynek ezúttal is a tisztavatást megelőző, úgynevezett Száznapos Ünnepség az egyik központi programja. A rendezvényre május 13-án kilátogatókat emellett olyan programok is várják, mint például intézkedéstaktikai és műszaki mentési bemutató, vagy rendőrségi és honvédségi gépjárművek bemutatása. A nagyközönség számára nyitott, egész napos, ingyenes rendezvényen számos családi- és gyermekprogram is várja az érdeklődőket.

A Ludovika Fesztivál múltja 1924-ig nyúlik vissza, amikor a 18. században megkezdett és 1919-ben megszakadt Száznapos Ünnepséget – amely az avatásig hátralévő időt jelöli – ismét megtartották a végzős akadémisták tiszteletére. A rendezvényen az MH Ludovika Zászlóalj kiváló tanulmányi eredményű, végzős honvédtisztjelöltjeinek adnak át elismeréseket, köztük a Schmittné Makray Katalin zászlóanya által alapított Szent László-díjat.

A VIII. Ludovika Fesztiválon a szervezők olyan látványos programokkal várják az érdeklődőket, mint például a katasztrófavédők magasból mentési bemutatója, a honvédség haditechnikai és a rendőrség intézkedéstaktikai bemutatója. Az érdeklődők tűzszerészrobotokat és különböző szimulátorokat is láthatnak, és kipróbálhatják ügyességüket a különböző akadálypályákon is.

A rendezvényen bemutatkoznak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kara és intézetei is, köztük a nemrégiben alakult Víztudományi kar is látványos programokkal várja a fesztivál résztvevőit. Manapság egyre többet hallunk a kiberbiztonság fontosságáról, az ezzel kapcsolatos legfrissebb ismereteket a közelmúltban megalakult Kiberbiztonsági Akadémia szakembereitől tudhatják meg a rendezvényen.

További információ:

http://uni-nke.hu/x/ludovika-fesztival-2017

Megosztás a Facebook-on


Kari nap a NETK-n

    • fokep
    •  dsc5785 2
    •  dsc5786 2
    •  dsc5800 2
    •  dsc5809 2
    •  dsc5814 2
    •  dsc5819 2
    •  dsc5845 2
    •  dsc5888 2
    •  dsc5908 2
    •  dsc5923 2
    •  dsc5943 2
    •  dsc5952 2
    •  dsc5961 2
  • Előző
  • Következő

Hettyey András adjunktus lett idén a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar kiváló oktatója. Az elismerést a kari napon vehette át a NETK munkatársa. A rendezvényen szó volt arról is, hogy tovább kell építeni a kar formálódó közösségét, amely számos eredményt is elért már az elmúlt több mint két évben.

 „Május 9-e kettős ünnepet jelöl, hiszen az Európa-nap mellett a II. világháború lezárását, magát a békét is ünnepeljük”- hangsúlyozta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szólt arról, hogy 1950-ben ezen a napon történt meg az úgynevezett Schuman-nyilatkozat, amely elindította az Európai Unió létrejöttét eredményező folyamatot. Emellett kitért arra is, hogy ezen a napon fejeződött be a II. világháború az európai hadszíntéren, így a béke napját is ünnepelhetjük.

Patyi András beszélt arról is, hogy a több mint két éve alakult Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar számára különösen fontos feladat a közösség építése, amelynek tagjai elsősorban az egyetem és a kar polgárai, s csak másodsorban docensek, tanszékvezetők vagy hallgatók. Patyi András szerint az ehhez hasonló rendezvények is nagyon jó alkalmat kínálnak a közösségépítésre. A rektor szerint fontos az is, hogy a kar meg tudja különböztetni magát az intézmény többi karától, de ugyanakkor azzal is tisztában kell lenniük, hogy mik azok a közös értékek, amelyek mentén együtt tudnak működni az egyetem fejlődéséért.

„Magyarország elkötelezett az uniós tagság mellett, ahogyan erről Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt nemrégiben az Európai Parlamentben”- hangsúlyozta köszöntőjében Dr. Molnár Balázs. A Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint ugyanakkor vannak olyan területek, amelyekben Magyarország álláspontja akár jelentősebben is eltér a brüsszeli adminisztráció elképzeléseitől. Ezek közé sorolta a tömeges migráció kezelésének ügyét is, amelynek kapcsán azonban úgy látja, hogy egyre több tagállam kezdi magáévá tenni a magyar álláspontot. Az államtitkár részletsebben is beszélt a Brexit várható hatásairól. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a britek kiválása alapvetően rosszul érinti a visegrádi országok, köztük Magyarország helyzetét is, hiszen sokszor ők voltak azok, akikben partnerre leltek a V4-ek. Megjegyezte, hogy a britek kilépését az EU-nak óvatosan és körültekintően kell kezelni, hiszen számos területen - például a gazdaságban, vagy katonai kérdésekben- továbbra is szükség lenne a szorosabb együttműködésre.

„Az elmúlt egy év legfontosabb teljesítménye a kar akkreditációja volt, és a visszajelzések alapján tisztességgel vettük az akadályt”- mondta beszédében Dr. habil. Koller Boglárka. A NETK dékánja elmondta, hogy ez egy valódi közös teljesítmény eredményeként valósulhatott meg, amiben nagyon sokak munkája „benne volt”. Koller Boglárka emellett kiemelte a NETK tudományos diákköri és a szakkollégiumi munkában elért eredményeit is, valamint szólt az egyre sikeresebb publikációs tevékenységről is. Elmondta, hogy újraindították a nemzetközi tanulmányok mesterszakot, amely fontos bázisa lehet a tervekben szereplő nemzetközi doktori iskolának. Elhangzott, hogy a NETK oktatói aktívan részt vesznek majd a szeptemberben induló államtudományi mesterképzési szak működtetésében is. A kar biztosítja az Európai Unió és nemzetközi kapcsolatok modult, valamint az állam-gazdaság-közpénzügyek modul felelőseit és a kapcsolódó tárgyak tárgyfelelőseit.

A rendezvény végén adták át a kar kiváló oktatója címet, amelyet idén Dr. Hettyey András adjunktus érdemelt ki. A Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék oktatója szakterületei közé tartozik Németország kül- és belpolitikája, a magyar-német kapcsolatok, a magyar kül- és biztonságpolitika, valamint a magyar külpolitika története. Ezekben a témákban eddig mintegy negyven nemzetközi és hazai publikációja jelent meg. Tudományos tevékenysége eredményeképpen a 2014-2017 közötti időszakra elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatói Ösztöndíját. Hettyey András emellett 2012-től a Hadtudományi Szemle rovatvezetője is. Oktatási tevékenységének keretei között gondozza és oktatja a diplomáciatörténet, a politikatörténet, a magyar kül- és biztonságpolitika és a Németország külpolitikája szakterületekhez tartozó tantárgyakat. Témavezetőként számos szakdolgozatot és diplomamunkát konzultált, hallgatói eredményesen szerepelnek a tudományos diákköri megmérettetéseken. Oktatási tevékenysége mellett fontos szerepet vállal a tudományszervezés és tudománynépszerűsítés területén. Az elmúlt években számos konferencia, workshop és panelbeszélgetés szervezőjeként, résztvevőjeként, illetve moderátoraként járult hozzá a Kar és az Egyetem hírnevének öregbítéséhez.

A NETK a kari napon számos programot szervezett az érdeklődőknek, így a többi között európai uniós szimulációt és úti élménybeszámolót is tartottak a hallgatóknak, oktatóknak. Csehországról pedig bővebb információt is kaphattak az érdeklődők, két vendégelőadónak köszönhetően.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, kari nap, 2017

NETK-s hallgatói sikerek az OTDK-n

                                                                                                       

2017. március 23. és április 27. között kerültek megrendezésre a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia szekció ülései, amelyen a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar hallgatói több területen is kiemelkedő eredményeket értek el.

A 2017-es OTDK felhívásra azon hallgatóink jelentkezhettek, akiket az Intézményi Tudományos Diákköri Konferenciákon jelöltek a részvételre. Ennek eredményeként az idei évben 28 hallgatónk 31 indult különféle szekciókban.

A XXXIII. OTDK keretein belül a Társadalomtudományi szekcióban két hallgatónk, két tagozatban versenyzett, míg a Had- és rendészettudományi szekcióban 26 hallgatónk 8 különféle szekcióban mérhette össze tudását. A NETK-s hallgatók tudásbázisának sokszínűségét kiválóan mutatja, hogy a képzési területükhöz közvetlenül kapcsolódó nemzetközi biztonsági és európai biztonsági tagozatokon túl a rendészet és a hadtudomány számos területén bizonyították szakmai rátermettségüket.

A 2017-es OTDK országos megmérettetései a Had- és rendészettudományi szekcióval zárult, ahol hallgatóink 11 helyezést és további 8 különdíjat nyertek el. A 31 pályamű, a 29 induló és a 19 minősítés nagyon jól bizonyítja hallgatóink és az őket támogató konzulensek szakmai felkészültségét és a tudományos munka iránti elhivatottságukat.

Ezúton is köszönjük az Országos Tudományos Diákköri Konferencián részt vevő hallgatóinknak, hogy öregbítették fiatal karunk hírnevét és további sok sikert kívánunk szakmai munkájukhoz.


A 2017-es OTDK versenyen részt vevő hallgatóink névsorát, valamint dolgozataik témáját az alábbi mellékletben megtekinthetik.

Cimkék: NETK, OTDK, hallgató, 2017

ESDC kiberbiztonsági képzés

    • fokep
    •  dsc1683 2
    •  dsc1712 2
    •  dsc1720 2
    •  dsc1731 2
    •  dsc1743 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) – a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával – az Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia (ESDC) keretein belül nemzetközi kiberbiztonsági képzést tartott 2017. április 24-26. között.

A mindennapjainkat meghatározó kibertér biztonsági és védelmi kihívásairól szóló kurzust Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Dr. Bánfi Ferenc, a CEPOL ügyvezető igazgatója, valamint Dr. habil. Molnár Anna kurzusigazgató nyitották meg. Prof. Dr. Patyi András köszöntő beszédében felhívta a figyelmet napjaink nemzetközi biztonsági környezetének kihívásaira, különös tekintettel a kiberbiztonság kérdésére, továbbá emlékeztetett, hogy az Egyetem immáron másodszor rendez ez utóbbi témában nemzetközi ESDC képzést. Míg a 2015. májusi képzés főszervezője és házigazdája a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt, idén a CEPOL is fontos szerepet játszott a kurzus megvalósításában. Dr. Bánfi Ferenc köszöntőjében rávilágított a CEPOL nemzetközi oktatás és képzés területén tanúsított aktivitására, külön kiemelve a 2015-ben elindított első közös európai mesterképzést, melynek megnyitójára szintén a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen került sor.

Dr. habil. Molnár Anna kurzusigazgató, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon működő Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék vezetőjének ESDC-t bemutató köszöntőjét követően kezdetét vette a 17 neves hazai és külföldi szakértő bevonásával tartott képzés. Az előadók nemzetközi szervezetektől (az EU Biztonságpolitikai Kutatóintézetétől, az Európai Védelmi Ügynökségtől, az Európai Bizottságtól és az ENSZ távközlési szervezetétől), hazai és külföldi közszolgálatoktól (például a Nemzeti Nyomozó Irodától), az egyetemi szférából (a Madridi Műszaki Egyetemről, az egyesült államokbeli North Georgia Egyetemről), valamint a magánszektorból (a Deloitte Central Europe és a Western Union részéről) érkeztek.

A kurzus átfogó elméleti képet, de egyúttal gyakorlati betekintést is nyújtott a kiberbiztonság aktuális kérdéseibe és problémáiba. A képzés elsődleges célcsoportját az európai uniós tagállamok minisztériumai által delegált kormánytisztviselői, valamint a kiberbiztonsággal foglalkozó rendőr- és katonatisztjei képezték, de a programban részt vettek az Európai Külügyi Szolgálatának egyes munkatársai is. A prezentációk rávilágítottak az európai kiberbiztonság- és védelem politikai, intézményi és jogi kérdéseire, ismertetve a legfontosabb szereplőket és sajátosságaikat, továbbá konkrét példákkal és esettanulmányokkal szemléltetve az eddigi nemzetközi tapasztalatokat és kihívásokat. A résztvevők számos európai országból, köztük Hollandiából, Ausztriából, Olaszországból, Görögországból, Dániából, Romániából és Macedóniából érkeztek a honvédelem, a rendvédelem, valamint a diplomácia területéről egyaránt.

A 2005-ben alapított Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia (ESDC) célja, hogy stratégiai szintű oktatást biztosítson az EU Közös Biztonság- és Védelempolitikájáról (CSDP), és hogy a különböző képzések révén a CSDP-ben jártas, felkészült szakértőket biztosítson az uniós tagállamok és EU intézmények számára. Az ESDC működése egy nemzetközi hálózatra épül, az oktatáshoz hozzájárulnak az egyes európai államok civil és katonai felsőoktatási intézményei és kutatóintézetei. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem mint az ESDC hálózatának magyar tagja az ESDC képzési programjának keretein belül legutóbb 2015. május 27-29. között szervezett nemzetközi kiberbiztonság kurzust, továbbá együttműködik az Osztrák Nemzetvédelmi Akadémiával, mely az EU válságkezeléséről tart – az Egyetem hallgatóit is fogadó – ESDC orientációs kurzust Bécsben.


Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Amerikai-kínai csúcstalálkozó


Kulturális konferencia a latin–amerikai és magyar kapcsolatokról

    • fokep
    • dscf7417 2
    • dscf7439 2
    • dscf7452 2
  • Előző
  • Következő

Április 6-án tartották a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar szervezésében a Hungary and Latin America – Cultural Ties című konferenciát, amelynek középpontjába a magyar és latin-amerikai kulturális kapcsolatok témája került.

Dr. Szente-Varga Mónika, a kar oktatási dékánhelyettese nyitotta meg az eseményt, aki örömét fejezte ki a konferencia megvalósulása kapcsán, és azt ígérte, hogy lesz folytatása a kezdeményezésnek. Elmondta, hogy a szisztematikus kapcsolattörténeti kutatások Közép-Európa és a hispán világ között nem tekintenek vissza hosszú múltra, az ilyen témájú kutatások inkább az utóbbi 15-20 évre jellemzőek. Például a prágai Károly Egyetem Prof. Josef Opatrny szerkesztésében kezdett el egy sorozatot, amelynek eddig három kötete jelent meg (mind a 21. században): cseh-spanyol, cseh-argentin illetve cseh-mexikói kapcsolatokat dolgoznak fel. Magyarország esetében Anderle Ádám A magyar-spanyol kapcsolatok ezer éve című monográfiáját kell feltétlenül megemlíteni. Ez 2006-ban magyarul, 2007-ben spanyol nyelven jelent meg. A kapcsolattörténeti kutatások rendkívül széles területet ölelhetnek fel: többek között diplomáciai, konzuli, gazdasági és kulturális nexus, sport, migráció és országimázs. Ezek nemcsak érdekes témák, hanem a múltbeli találkozások, közös tapasztalatok a jelen kapcsolatait is építhetik, mondta a dékánhelyettes. José Mujica volt uruguayi elnök szavaival búcsúzott: „Jobb társadalmat csakis a kultúra és a tudás által építhetünk.”

A konferencián 15 előadás hangzott el, 11 angol és 4 spanyol nyelven. Az előadások többek között a film, a fényképészet, a képzőművészet, az építészet és az irodalom világából mutattak be magyar-latin-amerikai vonatkozású kutatásokat. Meg lehetett tudni, hogy kik voltak a Kálnay testvérek; mit neveznek biro-nak Dél-Amerikában és miért; mit gondoltak a szocialista Kubában a magyar filmekről és általában Magyarországról. Az előadók a University College London, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói voltak. A tanárok mellett bemutatkoztak doktoranduszhallgatók is. A konferencián több generáció, több intézmény és több szakma (történészek, művészettörténészek, irodalmárok, stb.) dolgoztak együtt. 


Szöveg: Szigeti Julcsi

Megosztás a Facebook-on


Európaizáció a Balkánon projektindító workshop

    •  dsc8941
    •  dsc8949
  • Előző
  • Következő

Az Európaizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport a Közigazgatás– és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című alprojekt keretében kezdte meg működését, melynek projektindító megbeszélésére 2017. március 31-én került sor.

A workshopon Dr. Ördögh Tibor egyetemi adjunktus, a kutatás vezetője és Dr. habil. Koller Boglárka, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja ismertette a kutatócsoport tagjaival és a közreműködő szakemberekkel a projekt egy évre szóló ambiciózus terveit, valamint annak adminisztratív követelményeit. A kutatásban olyan szakértők működnek közre, akik különböző aspektusból már korábban is foglalkoztak a Nyugat-Balkán térségével.

A kutatócsoport célja, hogy a magyarországi és a nemzetközi kutatókat egy networkben egyesítse, az így megalkotott tudományos produktumokat szakkönyvekben publikálják. Az első tervezett könyv az Európaizáció a Nyugat-Balkánon címet viseli, melynek megjelenése nem csak a térséget kutatók számára lesz izgalmas, hanem újdonságként szolgálhat a Balkánt kevéssé ismerőknek is, továbbá a könyv a felsőoktatás számára tankönyvként is szolgálhat. A résztvevők a megbeszélésen a kötet tartalmi szempontjainak tisztázásáról és egy konferenciára való felkészülésről döntöttek.

Dr. habil. Koller Boglárka kiemelte, annak érdekében, hogy színvonalas munka szülessen, fontos hogy a szerzők közötti munka összehangoltan működjön. A szerkesztők a készülő kötetet egy világos, szerkezetileg jól felépített tudományos munkaként képzelték el. A tanulmánykötet tervezett felépítése szerint megvizsgálja majd a Nyugat-Balkán régiónak és országainak politikai, jogi és gazdasági hátterét, mindezek mellett elméleti hátteret is kíván nyújtani a térség megismeréséhez. Az ezekből levont következtetéseket – országtanulmányonként – minden nyugat-balkáni országra kiterjedően vizsgálják majd részletesen a szerzők. A régió hat országa számára (Albánia, Bosznia–Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Koszovó) példaként szolgáló Horvátországon kívül kitekintés történik majd Törökországra is.

Az országtanulmányok célja, hogy az érintett államok európaizációs folyamatát mutassa be. Az európaizáció olyan, még nem végbement folyamat, amely élénk érdeklődésnek örvend a politikatudomány, a nemzetközi kapcsolatok, valamint a biztonságpolitika területén is. A készülő kötet az európaizáció fogalmi keretével, a demokrácia általános állapotával, a gazdasági felkészültséggel, valamint a biztonságpolitikai aspektusaival is részletekbe menően foglalkozik majd. A teoretikus fejezeteket követik majd az országtanulmányok, amelyek az integráció különböző fokai alapján vizsgálják meg a hat állam európaizációs folyamatát. Ezeken túlmenően a térséget kevéssé ismerő érdeklődők számára a könyv rendelkezik majd egy lexikonnal is, amely a térséghez kapcsolható legfontosabb fogalmi gyűjteményként fog szolgálni.

Szöveg: Braun András

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: workshop, 2017

Mit hoz a jövő Európa politikai színpadán?

    • fokep
    •  dsc8981 2
    •  dsc8994 2
    •  dsc9009 2
    •  dsc9027 2
    •  dsc9049 2
  • Előző
  • Következő

A közelgő francia, német és olasz választások esélyeiről tartottak kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Magyary Szakkollégium szervezésben megvalósuló eseményen a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) oktatói mondták el véleményüket az aktuális európai belpolitikai folyamatokról.

„A következő két évben a 6 alapító uniós tagállamból négyben általános választások, illetve Franciaországban elnökválasztás is lesz. Az elmúlt évek történései alapján elmondhatjuk, hogy EU-szkeptikus, sokszor populista erők egyre jobb eredményeket érnek el a voksolásokon és ma már valós kihívónak számítanak a klasszikusan Európa- párti politikai pártokkal szemben”- mondta bevezetőjében Varga András, a NETK Európa Tanulmányok Tanszék munkatársa.

Franciaországban javában folyik az elnökválasztási kampány, amelynek első fordulóját április 23-án, míg a második fordulóját május 7-én rendezik. „A 11 hivatalos jelölt sokféle politikai irányvonalat képvisel, de közülük csak hárman indulnak valós eséllyel a választáson”- mondta el Bóka János. A NETK egyetemi docense hozzátette, hogy a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint az első fordulót nagy valószínűséggel a szélsőjobboldalinak titulált Marine Le Pen nyeri majd meg, de a második fordulóban várhatóan már nem ő fog diadalmaskodni. „Az nyerheti meg az elnökválasztást, aki Marine Le Pen mellett bejut a második fordulóba, ez pedig nagy valószínűséggel vagy François Fillon mérsékelt konzervatív politikus, korábbi miniszterelnök vagy Emmanuel Macron volt szocialista párti miniszter lesz”- fogalmazott Bóka János. Ennek pedig az az oka, hogy Franciaországban ma is működő történelmi hagyomány az úgynevezett köztársasági fegyelem, amelynek lényege, hogy az állam a politikai pártok felett van és a kétfordulós választás lehetőséget ad arra, hogy a koalíciókötések révén a szélsőséges politikai erők ne győzedelmeskedjenek.  Erről már Gazdag Ferenc professzor beszélt, aki példaként hozta fel, amikor Jean-Marie Le Pennek sikerült a jobboldali Jacques Chiracot megszorongatnia az egyik elnökválasztáson, de a baloldali szavazók a második fordulóban végül megakadályozták abban, hogy diadalmaskodjon. Gazdag Ferenc felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európában sorra következő választások esetében nagy kérdés, hogy követik azt az irányvonalat, amely Trump győzelmét hozta az Egyesült Államokban. A professzor szerint a francia gazdaságot nagyon nehéz üzemben tartani az állandó sztrájkok miatt, de a szocialisták és a jobboldali pártok között a gazdaságpolitika területén nagyon kicsi a véleménykülönbség. Gazdag Ferenc úgy látja, hogy a szélsőjobboldaliak, győzelmük esetén ugyan nagy valószínűséggel megpróbálnák a frankot visszaállítani, azaz kilépni az eurozónából, de az Európai Unióban játszott francia szerepet inkább erősítenék. Bóka János szerint amennyiben Macron nyeri az elnökválasztást, úgy a parlamenti többség biztosításához a szocialisták támogatására is szüksége lesz, így érthető, hogy az utóbbi időben valamelyest közeledtek egymáshoz. Le Pennel kapcsolatban megjegyezte: soha nem mondta ki nyíltan, hogy győzelme esetén kiléptetné az országot az unióból, „csupán” az eurozonából és a NATO-ból. Utóbbi esetén jelentősen növelni kellene a francia védelmi kiadásokat, ami rövidtávon nehezen képzelhető el reálisan. Kérdésre válaszolva Bóka János hozzátette, hogy Putyinnak Le Pen győzelme lenne a legkedvezőbb, de Fillon „sem áll olyan mesze tőle”. Az egyetlen igazán EU-párti jelölt Macron, de az ő győzelme a magyarok számára nem lenne feltétlenül kedvező, hiszen –ahogy a docens fogalmazott- mi nem vagyunk benne az Ő Európájában.

Németországban a közelgő választásokon kétszereplős küzdelem várható a kancellári székért. Bár a német gazdaság jól teljesít, Angela Merkel migrációs politikájának voltak elhibázott lépései, ami a CDU mélyrepülését és Martin Schulz megjelenésével az SDP jelentős erősödését hozta. Hettyey András, a NETK adjunktusa elmondta, hogy az Európai Parlament korábbi elnökének belpolitikai küzdőtérre való belépésével az SPD támogatottsága majdnem 10 százalékot erősödött, azonban a legutóbbi tartományi választásokon elég rosszul szerepeltek a szocialisták, míg a vártnál jobban Merkel pártja, a CDU. Az adjunktus szerint nem könnyű most megmondani, ki fog nyerni, de ő továbbra is a jelenlegi kancellárt látja esélyesebbnek. Hettyey András szólt a német populista pártról, az Alternatív Németországért formációról is. Elmondta, hogy a jelenlegi mérések szerint az AfD 8-10 százalékos támogatottsággal bír, ami azt jelenti, hogy szinte biztosan bejutnak majd a parlamentbe. Az adjunktus szerint a német választás nem hoz majd földcsuszamlásszerű változást, de némileg átalakul a pártrendszer. Az orosz-német viszony kapcsán megjegyezte, hogy jelentős orosz titkosszolgálati aktivitás tapasztalható Németországban, amelyet jól jelez az úgynevezett Liza-ügy is. (Tavaly év elején az orosz sajtó az állította, hogy migránsok erőszakoltak 30 órán keresztül egy orosz kislányt Berlinben, később ezt a német hatóságok egyértelműen cáfolták.)

„Bár idén nagy valószínűséggel nem lesznek választások Olaszországban, de ott szinte mindig történik valami a belpolitikában, ezért sem lehet biztosat mondani a jövőről”- fogalmazott hozzászólásában Molnár Anna. A NETK tanszékvezetője elmondta, hogy a jövőre esedékes parlamenti választások egyik érdekessége, hogy jelenleg két külön választási törvény van életben a szenátusra és az alsóházra vonatkozóan. Elmondta, hogy 2011 óta négy kormányfő is volt Olaszországban, de igazán egyiküket sem a nép választotta meg, hiszen Matteo Renzi szakértői, míg a többiek koalíciós kormányt vezettek. Hozzátette, hogy bár az közvélemény egy jelentős része szeretné, de most igazából egyik pártnak sem áll érdekében egy előrehozott választás. Elhangzott, hogy az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom és a kormányzó balközép Demokrata Párt (PD) jelenleg fej-fej mellett áll a közvélemény-kutatásokban. Egy friss felmérés szerint a PD-választók 85 százaléka Matteo Renzi volt miniszterelnököt szeretné látni ismét a párt főtitkári székében, így akár az is elképzelhető, hogy a korábbi miniszterelnök 2018-ban visszatérhet a belpolitikai színpadra. Molnár Anna szerint a jelenlegi politikai erők túlnyomó többsége Olaszország Európai Uniós tagsága mellett foglal állást.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on