Szűkítés




Jelenleg 41 bejegyzés található 2016 cimkével

Az emberi jogokról tanácskoztak

    • fokep
    •  dsc5962 2
    •  dsc5964 2
    •  dsc5975 2
    •  dsc5980 2
    •  dsc5983 2
    •  dsc5989 2
    •  dsc5996 2
    •  dsc6009 2
  • Előző
  • Következő

„Az emberi jogok kapcsán az elmúlt évtizedekben számos jogi norma született, de azok végrehajtása általában sok akadályba ütközik”- hangzott el az Emberi Jogi Egyezségokmányok elfogadásának 50. évfordulójára megemlékező tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Az Európai Unióról szóló szerződés szerint az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemesek és oszthatatlanok. Mindez egybecseng az Emberi Jogi Egyezségokmányok szellemével - mondta köszöntőjében Bóka János egyetemi docens. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánhelyettese szerint ma már eléggé eltérőek a vélemények arról, hogy létrehozható-e az egységokmányokban említett emberi jogok biztosítására egy hatékony nemzetközi rendszer.  „A vallási eszmerendszerek sem jelentenek semmit, ha nem kapcsolódik hozzá hit és cselekvés. Ugyanez igaz az emberi jogok univerzális és oszthatatlan rendszerével kapcsolatban is” –fogalmazott Bóka János.

Néhány héttel ezelőtt az ENSZ közgyűlése is megemlékezett az Emberi Jogi Egyezségokmányok elfogadásának 50. évfordulójáról - mondta köszöntőjében Csapó Zsuzsanna egyetemi docens. Az NKE NETK Nemzetközi Jogi Tanszék munkatársa elmondta, hogy a közgyűlésen elhangzott: meg kell erősíteni az elkötelezettséget az egyezségokmányokban megfogalmazott alapelvekkel kapcsolatban, hiszen azokban él az emberiség reménye a békére.

Az 1966-ban elfogadott dokumentum egy nagyon fontos dátum az emberi jogok fejlődésének történetében- mondta levezető elnökként Valki László az ELTE professor emeritusa. Lakatos István, korábbi emberi jogi nagykövet előadásában szólt a világ első univerzális emberi jogi testületéről, az 1946-ban létrejött ENSZ Emberi Jogok Bizottságáról. A Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa szerint a testület első 20 éve a normaalkotás jegyében telt, mivel akkor még nem volt lehetősége a bizottságnak érdemben is megvizsgálnia a jogsértéseket. Fontos mérföldkőnek nevezte a 70-es évek elejét, amikortól már magánszemélyek is fordulhattak panaszukkal a bizottsághoz, hiszen innentől kezdve az emberi jogok védelmének fő fórumává vált a testület. Az Emberi Jogok Bizottságának több magyar tagja is volt az elmúlt évtizedekben, mint például Solt Pál, aki az egykori szocialista országokban dolgozó szakemberek közül elsőként volt a testület elnöke. Lakatos István elmondta, hogy a bizottság a civil társadalom egyik legnépszerűbb fóruma volt, ugyanakkor belső mozgásterét némiképpen korlátozta az összetétele. A testületben való részvétel ugyanis egyfajta védelmet jelentett azon országoknak, amelyeknél visszaéléseket lehetett tapasztalni az emberi jogok kapcsán. A bizottság mechanizmusait és mandátumait megtartva jött létre 2006-ban az Emberi Jogi Tanács, amelynek jelenleg is 47 tagja van. „Ez most a világ legfontosabb emberi jogi testülete, de csak annyit tehet, amire a tagállamok felhatalmazzák”- fogalmazott a korábbi emberi jogi nagykövet.

„Amíg az ENSZ nagyon hatékony volt az emberi jogokkal kapcsolatos normaalkotás terén, a nemzetközi jog végrehajtással és annak monitoringjával már sokkal több gond akadt az elmúlt évtizedekben” –fogalmazott előadásában Komanovics Adrienne egyetemi docens. A Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa elmondta, hogy az ENSZ által megalkotott kilenc alapdokumentum és kilenc kiegészítő jegyzőkönyv közül Magyarország összesen tizennégyet ratifikált. Elhangzott, hogy a nemzetközi jog normatív jellegét olyan tényezők gyengítik, mint például az egységes szankciórendszer, vagy a végrehajtó szervek hiánya, de nem igazán működik például az államközi eljárás intézménye sem, amelynek alkalmazására eddig még nem került sor az elmúlt évtizedekben. Az emberi jogok sérelmét vizsgáló bizottságok esetében problémát jelent a választott szakértők függetlenségének kérdése is, hiszen egy jelentős részük kormányzatokhoz kötött. Ráadásul a testületek összetétele sem állandó, így jelentős az ügyhátralék is. Komanovics Adrienne elmondta, hogy az emberi jogok védelme alapvetően a nemzetállamok feladata, a nemzetközi védelem csak másodlagos szerepet játszik.

„A nemzetközi bírói fórumok gyakran utalnak az Emberi Jogi Bizottság gyakorlatára és át is vesznek bizonyos állásfoglalásokat, elsősorban a migrációhoz tartozó ügyekben- mondta előadásában Raisz Anikó, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar munkatársa.

A rendezvényen négy szekcióban üléseznek többek  között olyan témákat boncolgatva, mint például a külföldiek kiutasításának korlátai, az egyéni panaszjog vagy az alapjogok korlátozhatósága fegyveres konfliktusok idején. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: emberi, jogok, 2016

Átvette rektori kinevezését Patyi András

    • fokep
    •  dsc5473 2
    •  dsc5506 2
    •  dsc5515 2
  • Előző
  • Következő

Ma délelőtt átvette rektori kinevezését Prof. Dr. Patyi András. A három évre szóló dokumentumot Áder János köztársasági elnök adta át az egyetem vezetőjének a Sándor Palotában.

Patyi András 2012. január 1-je óta vezeti az egyetemet, jelenlegi megbízatása ez év végén jár le. Az új megbízatásra szóló rektori pályázati eljárás idén szeptemberben zárult le a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Először az intézmény szenátusa 32 igen szavazattal, majd a Fenntartói Testület is támogatta a rektor pályázatát.

Az októberi Bonum Publicumnak Patyi András azt nyilatkozta, hogy többek között azért is pályázott újra az intézmény vezetésére, mert még nem végzett el mindent, amit korábban eltervezett. „Szeretném befejezni munkatársaimmal a közösen elkezdett építkezést. Ugyanakkor az egyetem szellemi fejlesztését is folytatni szeretném, hiszen az soha nem záródhat le. Önmagában az egyetemi lét is folyamatos fejlődést igényel, hiszen új tudás, új könyvek, publikációk jelennek meg, a tudomány és a szakmai ismeretanyag állandóan gyarapszik. (…) a munka, amit még 2011-ben elkezdtünk, még nem zárult le, és sajnáltam volna, ha a rengeteg befektetett munka elveszik, ha a családomtól elvett idő hiábavalónak bizonyul. Nyilván erőt adott a folytatáshoz az is, hogy azok, akik annak idején felkértek arra, hogy vezessem ezt az egyetemet, számítottak rám a továbbiakban is. A szenátusi szavazás azt jelezte, hogy az intézményen belül is jelentős többségben vannak, akik támogatták a pályázatomat, és az FT döntése is azt mutatta, hogy a megrendelők is elégedettek velem. Ezek számomra nemcsak formális lépések, hanem ez az a bizalom, ami arra sarkallt, hogy érdemes folytatni a munkát”- tette hozzá.

A 2019. december 31-ig szóló időszakra számos terve van. Mint mondta, az NKE jogi értelemben fiatal intézmény. „Hiába tettünk már le sokat az asztalra, még nagyon sok elvégzendő munka vár ránk, fizikai és szellemi értelemben is. Ahogy azt rektori pályázatomban is írtam, ennek a munkának a kereteit az egyetem Intézményfejlesztési Terve és Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiája adja, valamint a campus-beruházással kapcsolatos feladatok. Sosem csináltam titkot abból, hogy a legnagyobb intézményi és szellemi jogelődnek a Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát tartom. A hagyományok ismerete és szeretete segít az értékek megértésében és közvetítésében, melyek közül az egyik legfontosabb a tisztelet: a nemzet, a tudás, az emberi jogok, a közösségek, a parancsnok, az alárendeltek, és legfőképp a hallgatók tisztelete, hiszen ők azok, akik a haza, a köz szolgálatára esküsznek fel.” Az interjúban kiemelte: „…nem azt a képet kell fenntartanunk, hogy jó egyetem szeretnénk lenni, hanem azt, hogy jók vagyunk, és egyre jobbak szeretnénk lenni. Ehhez nagyon fontos a képzésfejlesztés és az intézményi stabilitás, továbbá a nemzetközi tudástranszfer erősítése, valamint a szervezet- és közösségépítés, amelynek nagyon fontos eleme a Ludovika Campus –projekt”.

Kinevezéséhez gratulálunk!


Szöveg: Horvátth Orsolya

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Amerika és a világ 2017-től

    • fokep
    •  dsc4055 2
    •  dsc4064 2
    •  dsc4066 2
    •  dsc4085 2
    •  dsc4102 2
    •  dsc4110 2
    •  dsc4117 2
  • Előző
  • Következő

A 2016-os amerikai elnökválasztás eredményéről és következményeiről tartott kerekasztal beszélgetést Jeffrey D. Gordon, a Pentagon korábbi szóvivője, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és Elizabeth Wahl újságíró a Ludovika főépület Széchenyi Dísztermében december 1-én az Antall József Tudásközpont szervezésében.

Dr. Bóka János, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar oktatási dékánhelyettese az idei amerikai elnökválasztás bel- és külpolitikai aspektusaival egyaránt foglalkozó kerekasztal beszélgetést megnyitó beszédében kiemelte, hogy e politikai esemény különösen fontos, hiszen rávilágít az amerikai társadalom megosztottságára, illetve előrevetíti a következő amerikai kormány politikáját. Ennek megfelelően a kerekasztal beszélgetés résztvevői a politikai spektrum különböző részeiről fejtették ki nézeteiket.

A résztvevők teljes egyetértésben voltak a tekintetben, hogy Donald J. Trump választási győzelme meglepetésszerű volt. Németh Zsolt elmondta, hogy a meglepettség érzését később a potenciális lehetőségek gondolata követte. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint a „Tusványosi gyorsvonat” megérkezett az Amerikai Egyesült Államok fővárosába: a választási eredmény abban a politikai korrektséggel fémjelzett ideológiai megközelítésben okozott egy törést, mely egyes kérdésekben – például az alaptörvény vagy a történelmi egyházak szerepét illetően – igazságtalanul stigmatizálta Magyarországot.

Jeffrey D. Gordon – aki Donald J. Trump nemzetbiztonsági tanácsadójaként dolgozott az amerikai elnökválasztási kampány során – elmondta, hogy a republikánus elnökjelölt győzelme ugyan meglepte, de nem sokkolta, tekintettel Trump népszerűségben mért sikerére. Bár Elizabeth Wahl megerősítette, hogy Washingtonban csak nagyon kevesen számítottak Donald J. Trump győzelmére és a közvélemény kutatások is teljesen rossz nyomon voltak, hozzátette, hogy sokak számára a végeredmény valóban sokként hatott.

Az elnökválasztás kapcsán az újságíró kiemelte a főáramú média két hibáját: egyfelől a hírekben túl nagy figyelmet szenteltek Donald J. Trumpnak, aki kampányát az érzelmekre építette, másfelől nem figyeltek eléggé az egyes térségekben élő szavazók valódi sérelmeire, problémáira. Utóbbi vonatkozásában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni aközött, hogy egy politikus meghallgatja e csoportokat, illetve kezét nyújtja feléjük, és aközött, hogy haragjukat becsatornázza.

A beszélgetés résztvevői külön kitértek a kampány során felmerült egyes megdöbbentő és megosztó kijelentésekre, köztük Donald J. Trump muszlimokra vonatkozó megjegyzésére. Ez utóbbi kapcsán Jeffrey D. Gordon emlékeztetett, hogy a kijelentés az Európában elkövetett terrortámadások idején hangzott el, és hogy az Egyesült Államokban komolyan felvetődött az a gondolat, hogy sürgős teendők vannak a bevándorlás kérdését illetően. Hangsúlyozta, hogy végső elemzésben a radikális iszlám mint ideológia megállítását kell elérni, mellyel szerinte Donald J. Trump tisztában van.

Javaslatok az új elnöknek

A választások kelet-közép-európai és magyar vonatkozásait tekintve Németh Zsolt megjegyezte, hogy a „biztonság” kifejezés határozottabban lesz jelen az amerikai külpolitikában. Emlékeztetett, hogy Szíria és Ukrajna révén tágabb szomszédságunkban két komoly konfliktus van, melyek kialakulásához az elmúlt évek amerikai külpolitikája is hozzájárult. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint ez jogos kritika, ahogy a George W. Bush demokrácia-export politikáját – és az azt támogató országokat – is jogos kritika illet.

Németh Zsolt rámutatott, hogy Amerika abban a kellemetlen helyzetben van, hogy adott esetben beavatkozásáért, máskor annak elmaradásáért is kritika éri. Megjegyezte, arra számít, hogy a Trump-adminisztráció jobban megválogatja, mely esetekben alkalmaz intervenciót, és melyekben nem. Emlékeztetett továbbá, hogy néhány éve Magyarország egy hosszú listát kapott az amerikai külügyminisztériumtól, melyben Washington felsorolta mindazt, amit Budapest a jobb amerikai-magyar kapcsolatokért tehet. Németh Zsolt reményét fejezte ki a tekintetben, hogy az ilyenek helyett Washington olyan intervenciók felé fordul, melyek megakadályozzák Ukrajnában a vérontást.

Ukrajna kapcsán a magyar politikus kiemelte, különösen kínosnak tartja, hogy az ukránok most hasonló helyzetben vannak, mint a magyarok 1956-ban: ahogy az utcán harcoló magyar forradalmárok magukra hagyatva érezték magukat, úgy Európának az ukránok mögé sem sikerült beállnia. Jeffrey D. Gordon hozzátette, hogy Európának valószínűleg Trump olvasatában is nagyobb szerepet kell játszania Ukrajna ügyében, mely utóbbi Oroszország számára létfontosságú kérdés, míg az Egyesült Államok számára már kevésbé.

Németh Zsolt egyetértett azzal, hogy európai országok nem élvezhetik tovább potyautasként az Egyesült Államok védelmét, mely amerikai üzenetet Magyarország megértette. Jeffrey D. Gordon elmondta, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a NATO kollektív védelméről szóló 5. cikk mellett, ugyanakkor emlékeztetett, hogy az európaiak védelmi teljesítményének amerikai kritikája korántsem új jelenség.

Kommunikáció

A Pentagon volt szóvivője nyomatékosította, hogy Donald J. Trump a nemzetközi ügyekben kemény amerikai fellépést tesz majd, és hogy több tiszteletet kíván. Ezzel szemben Elizabeth Wahl megjegyezte, hogy szerinte a megválasztott elnök ezen szavait nem irányította kifejezetten Vlagyimir Putyin orosz elnök felé. Bár Jeffrey D. Gordon szerint e kijelentésbe az oroszokat is beleértette Trump, jobban együtt kell működni Oroszországgal, a NATO tagállamai számára pedig a legnagyobb fenyegetést a radikális iszlám és egy nukleáris fegyverrel rendelkező Irán jelentik.

Németh Zsolt kiemelte, hogy valamit tenni kell a Nyugat Oroszországgal szembeni kommunikációjával. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a varsói NATO-csúcson a tagállamok Oroszországgal szemben az elrettentés és a párbeszéd kettős politikáját fogadták el. Szerinte ezek közül előbbit sikeresen és helyesen teljesítették, ám utóbbi terén nem sikerült igazi eredményeket elérni, és kritikus kérdés lesz, hogy vajon a Trump-adminisztráció megtalálja-e a politikai párbeszéd megfelelő módját.

Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


A versenyjog az egyik legkomplexebb jogterület

    • fokep
    •  dsc1118 2
    •  dsc1132 2
    •  dsc1141 2
    •  dsc1144 2
    •  dsc1149 2
    •  dsc1166 2
    •  dsc1169 2
    •  dsc1191 2
    •  dsc1196 2
  • Előző
  • Következő

Ma már szinte nincs is olyan területe az életünknek, amit ne tudnánk lefordítani valamilyen versenyjogi helyzetre – hangzott el a versenyjog aktualitásairól szóló tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„A versenyjog egy rendkívül izgalmas és komplex jogterület: egyszerre érvényesülnek benne például a közjog és a magánjog szabályai”- hangsúlyozta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy a rendezvényen megjelenő sok fiatal szakember azt is üzeni számára, hogy egy dinamikus, a jövő generáció számára is érdekes témáról tanácskozhatnak a konferencia résztvevői. Patyi András előadásában beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem történetéről, amelynek kapcsán külön szólt a konferenciát is szervező Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karról, amely az intézmény saját alapítású szervezeti egysége. Elmondta azt is, hogy az NKE fő profilját az államtudományi képzési terület határozza meg. Patyi András a gazdasági versenyjog kapcsán hangsúlyozta, hogy az egy rendkívül termékeny és komplex jogterület, és talán ezért nem is olyan könnyű benne eligazodni. „Ebben szinte egyszerre van meg minden olyan jelenség, amely más jogterületeknél csak külön-külön létezik” – tette hozzá a rektor. Példaként említette az Európai Unió saját jogát és mellette, kiegészítő szabályként a nemzeti versenyjogokat. De szerinte egyszerre érvényesülnek ezen a jogterületen a közjogi és a magánjogi szabályozások is. Ugyanakkor megjelenik a versenyjog a közigazgatási jogalkalmazásban és a közigazgatási bíróságok gyakorlatában is. Utóbbi kapcsán Patyi András szólt a versenyhatóságokról is, amelyek a kormányzattól független, autonóm szervekként működnek, elég erős vizsgálati jogosítványokkal. Patyi András megjegyezte, hogy a versenyjogról fontos közérthetően beszélni és lehetőséget teremteni a fiatal kutatóknak is a bemutatkozásra. Mindezt szerinte jól szolgálja az egyetemen rendezett konferencia.

A védjegyek használatáról és az azokkal kapcsolatos jogi anomáliákról beszélt közös előadásában Marosi Zoltán és László Áron. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda munkatársai elmondták, hogy a védjegyjogi megállapodások általában komoly versenyjogi buktatókat is rejtenek magukban. Ezekben az esetekben a cégek szeretnék egymás között felosztani a piacot, amit különböző megállapodásokkal próbálnak jogilag hitelesíteni. Például megegyeznek abban, hogy az adott megjelöléssel ellátott termékeket melyik cég hol forgalmazza, vagy magát a védjegy használatának jogát ruházzák át egymásra. Utóbbi kapcsán egy konkrét esetet is ismertettek az előadók. A német Grundig cég a francia Constennel kötött megállapodásában a Constent jelölte ki egyedüli forgalmazójának a francia piacon. Utóbbi vállalta, hogy a Grundiggal versenyző termékeket nem fog forgalmazni, valamint hogy a német cég termékeit nem szállítja Franciaországon kívüli területekre. Mindezekért cserébe a Grundig vállalta, hogy más országokban működő forgalmazóira is hasonló kötelezettségeket fog róni. A Grundig felhatalmazta a Constent, hogy jegyezze be a GINT védjegyet Franciaországban, és hogy azt minden Grundig terméken tüntesse fel. Azonban a Consten egyik francia versenytársa, az UNEF, Németországban Grundig termékeket tudott felvásárolni, és azokat a francia piacon sokkal kedvezőbb áron forgalmazta, mint a Consten. A Consten ezért Franciaországban eljárást indított az UNEF ellen, tisztességtelen verseny és a GINT védjegy megsértése miatt. Végül az eljáró bíróság megállapította, hogy a két cég közötti megállapodás torzította a közös piacon lévő versenyt és ezzel meghiúsította az európai közösség egyik legalapvetőbb célkitűzését.

A konferencián szó volt a készülő egységes európai szabadalmi rendszerről és az ennek kapcsán létrehozandó Egységes Szabadalmi Bíróságról. Luszcz Viktor, az Európai Unió Bíróságának jogi tanácsadó elmondta, hogy jelenleg elég bonyolult és költséges egy európai szabadalom bejegyeztetése és hatályossá tétele. Ha valaki minden tagállamra hatályos szabadalmat szeretne szerezni találmányára, akkor az mintegy 40 ezer eurójába kerül, mivel a szabadalmat mindenhol külön-külön kell hatályosítani, az adott ország nyelvén beadott kérelemmel. Emiatt a szabadalmak többségét csupán 4-5 országban jegyeztetik be, ami Luszcz Viktor szerint nemcsak széttöredezi a közös piacot, hanem az innovációt is jelentősen gátolja.

Minderre a problémára kínálna megoldást az egységes szabadalmi oltalom intézménye, amely az együttműködésben részt vevő 25 uniós tagállamban egyszerre biztosítaná a szabadalom hatályosságát. Ráadásul ezzel a költségek is jelentősen csökkennének, hiszen a szabadalmi kérvényeket elegendő lenne egy plusz nyelvre lefordítva beadni az illetékes hatóságnak. A szabadalommal kapcsolatos jogviták eldöntésére pedig Egységes Szabadalmi Bíróságot hoznának létre, amely az első föderális rendszerű igazságszolgáltatási intézmény lenne az EU történetében, hiszen az általuk hozott ítéletek egyszerre lennének érvényesek minden tagállamban. A tervek szerint az újonnan felálló bírósági rendszerben működne egy elsőfokú és egy fellebbviteli bírósági szint. Előbbinek több központi és regionális divíziója is lenne Európában, utóbbi székhelye Luxemburgban lenne. „Mindehhez azonban szükséges, hogy az együttműködésben részt vevő tagállamok, így Magyarország is, ratifikálják a megállapodást”- tette hozzá Luszcz Viktor.

 A tudományos konferencián szó volt még a versenyjog magánjogi és közjogi vonatkozásairól, a bírósági felülvizsgálat gyakorlatáról, valamint a témában kutató fiatalok is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: versenyjog, 2016

Esélyek és lehetőségek a Brexit után

    • fokep
    • img 3771
    • img 3790
    • img 3804
    • img 3807
    • img 3853
    • img 3895
    • img 4135
    • img 4165
    • img 4182
    • img 4212
    • img 4292
    • img 4299
  • Előző
  • Következő

Továbbra sem lehet tudni, hogy Nagy-Britannia mikor és milyen módon hagyja majd el az Európai Uniót és a Brexit lehetséges következményei kapcsán is számos kérdés nyitott még. Ezekről is szó volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián, ahol a brit kilépés forgatókönyveit és hatásait elemezték a szakemberek.

„A brexit után már egy másik fajta Európában kell gondolkodnunk”- mondta előadásában Dr. habil. Koller Boglárka. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) dékánja szerint jelenleg elég speciális Nagy-Britannia helyzete, hiszen még teljes jogú tagja az európai közösségnek, de már kifelé tekinget az unióból. A szakember elmondta, hogy a britek mindig is a saját képükre szerették volna formálni az EU-t, és sokszor csak eszközként tekintettek az uniós tagságra. Koller Boglárka előadásában bemutatta a Brexitről szóló referendumhoz vezető folyamat legfontosabb lépéseit, így szólt például a skótok függetlenségi népszavazásáról vagy David Cameron szerepéről. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a volt brit miniszterelnök – mint az á la carte-típusú unió támogatója-  sem számított a Brexit sikerére, inkább belpolitikai motivációk vezették ezzel kapcsolatos politikáját. Elhangzott az is, hogy a Cameront a kormányfői székben követő Theresa May, hivatalba lépése után egyből eloszlatta a kételyeket afelől, hogy magát a folyamatot vissza lehetne-e fordítani. Kimondta, hogy ki fognak lépni az unióból, ennek egyik jele volt az is, hogy a soros EU-elnökségről is lemondtak. Koller Boglárka Juncker bizottsági elnököt is idézte, aki szerint, amíg a britek nem indítják el a kilépési folyamatot, a brüsszeli adminisztráció nem tárgyal velük. A meghatározó uniós országok államfőit azonban már megkereste a brit miniszterelnök, aki szeretné országa számára az unióból származó előnyöket minél jobban megtartani. Az előadáson szó volt a londoni felsőbíróságnak a napokban hozott ítéletéről, amely kimondta, hogy a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül aktiválni a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, azaz az unióból való kilépést. A brit kormány a döntés ellen azonban fellebbezett, és tartani akarja magát az eredeti menetrendhez, azaz legkésőbb 2017. március végéig elindítaná a brit EU-tagságot megszüntető folyamatot. Előadásában a NETK dékánja rávilágított a Brexit nemzetközi dimenzióira is, így például az orosz elnök és a megválasztott amerikai elnök megnyilvánulásaira is, amelyek inkább a Brexit mellett foglaltak állást.

„A Brexitet támogató kampány legfontosabb témája a szuverenitás kérdése volt”- mondta előadásában Dr. habil. Arató Krisztina. Az ELTE Politikatudományi Intézet igazgatóhelyettese a politikai mítoszok és ellenmítoszok kapcsán beszélt a britek kilépésről. Elhangzott, hogy a szuverenitás mellett az euroszkeptikusok olyan érveket hoztak fel a Brexit mellett, mint például az unió nem demokratikus működése és cselekvőképtelensége. Emellett sokszor hangoztatták azt is, hogy a kilépéssel a brit gazdaság jobban jár és a sokszor értelmetlen uniós szabályokat sem kell majd betartaniuk. De érveltek az unió bevándorlás-politikája ellen is, valamint az uniós közös költségvetésbe befizetendő pénzeket is soknak ítélték. Arató Krisztina szerint a Brexit is azt bizonyítja, hogy egy új törésvonal van kialakulóban a globális és a lokális (európai/nemzeti) érdekek között Európában.

„A Brexitről szóló referendum célja elsősorban a belpolitikai küzdelmek befolyásolása volt”- hangsúlyozta előadásában Kaszap Márton. A NETK tanársegédje elmondta, hogy a népszavazás eredménye közvetlen belpolitikai következményekkel is járt: lemondott a kormány, a Munkáspárt teljesen meggyengült, a konzervatív párt és a Brexit -párti UKIP pedig megerősödött. Az előadásban szó volt arról, hogy a brit uniós tagsági feltételek újratárgyalása – a referendum előrehozása miatt - rövid ideig tartott, és eléggé felszínes is volt. Az előadó megjegyezte, hogy a konzervatív párton belül is voltak törésvonalak, a londoni főpolgármester például négy hónappal a referendum előtt döntötte el, hogy a kilépés mellett kampányol majd.

Kaszap Márton szerint érdemes lenne mélyebben is elemezni azt, hogy mi vezetett végül a britek döntéséhez. Mivel Nagy-Britannia egyes régiói jelentősen leszakadóban vannak, ez értelmezhető egyfajta segélykiáltásként is a szegényebb térségekben élők részéről. Születtek olyan szociológiai értelmezések is, amelyek szerint a vidéki, alacsony képzettségű és idős emberek döntötték el a népszavazást, de Kaszap Márton szerint óvatosan kell kezelni ezeket az elemzéseket. Ugyanakkor az elgondolkodtató, hogy Nagy-Britannia olyan térségei is a kilépés mellett szavaztak nagyobb arányban, amelyek az elmúlt években haszonélvezői voltak az uniós fejlesztési forrásoknak.

A Brexit jogi lehetőségeit elemezte előadásában Dr. Bóka János. A NETK dékánhelyettese szerint bár jogi előzménye nincs az unióból való kilépésnek, erre az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkelye lehetőséget ad. Elmondta, hogy ezt annak idején azért fogadták el az uniós törvényhozók, mert ezzel akarták kifogni a szelet az euroszkeptikusok vitorlájából, de senki nem gondolta igazából, hogy ezt a rendelkezést valaha is használni fogják. A törvénycikk egyetlen feltételül azt szabja, hogy a kilépésnek összhangban kell lennie a tagállam alkotmányos követelményeivel, amelyet adott esetben az Európai Unió Bírósága vizsgálhat. Az európai közösségből való kilépésnek vannak formális szabályai, ilyen például az, hogy a szándékot az Európa Tanács számára hivatalosan is jelezni kell, de ennek nincs konkrét határideje. Bóka János szerint ez az úgynevezett átmeneti időszak több jogi problémát is felvet Nagy-Britannia számára, hiszen amíg nem jelzik kilépési szándékukat, teljes jogú tagként például nem folytathatnak kereskedelmi tárgyalásokat. A briteknek külön meg kell majd állapodniuk az unióval a kilépés szabályairól, amelyről az Európai Tanács minősített többséggel dönt. Bóka János elmondta azt is, hogy a kilépés jogilag akkor történik meg, ha a kilépési megállapodás hatályba lép vagy két év eltelik a szándék bejelentése óta. Véleménye szerint, ha a britek a kilépési szándékot hivatalosan is bejelentik, onnan kezdve már nincs visszaút, legfeljebb, ha majd egyszer újra kérik felvételüket az Európai Unióba. De akkor is át kell esniük a szokásos felvételi procedúrákon. A dékánhelyettes úgy látja, hogy a kilépést jogi értelemben lehetővé tevő uniós alapszerződés csak a szabályozás illúzióját jelenti, az igazi döntés továbbra is a politikusok kezében van. Mindez azonban tovább növeli a bizonytalanságot, amely ebben a helyzetben a legrosszabb megoldást jelenti.

„Az EU érdeke is az lenne, hogy a britek a Brexitet követően is valamilyen formában megmaradnának az uniós belső piacon”- mondta előadásában Prof. Dr. Halmai Péter akadémikus. A NETK tanszékvezetője elmondta, hogy britek gazdaságilag sokat profitáltak az uniós tagságból, például ezalatt az idő alatt megduplázódott az ország GDP-je. A Brexit legközvetlenebbül a kereskedelem területét érinti majd, ezért is fontos a britek számára, hogy továbbra is működhessenek a belső piacon. Különösen igaz ez a pénzügyi szolgáltatások területére, amelyben különösen meghatározó a szerepük az unión belül. „Minél függetlenebb szabályozási konstrukciót választanak, annál nehezebben fognak hozzáférni a belső piachoz”- hangsúlyozta Halmai Péter.

A tanszékvezető a lehetséges modellek között említette az EGT tagállamok működési mechanizmusát, a kétoldalú szerződések tömegével operáló svájci példát vagy a vámunió lehetőségét. Szerinte azonban az sem kizárt, hogy egy új modell születik meg a Brexit hatásra. A rövid távú következmények közzé sorolta a növekvő kereskedelmi költségeket, a GDP csökkenését, az üzleti beruházások visszaszorulását. Hosszabb távon tovább zsugorodhat a kereskedelem volumene és a pénzügyi szereplők kitelepülésével is számolni kell. Halmai Péter megjegyezte, hogy Nagy-Britanniában a gazdaság nem növekedett volna éves szinten másfél százalékkal a gazdasági bevándorlók nélkül. Az akadémikus szerint a politikai populizmus is hozzájárult a Brexit bekövetkezéséhez, aminek azonban ára van. A várható gazdasági visszaeséssel kapcsolatos előrejelzések alapján ez egy körülbelül 5 ezer fontos adót jelent majd a brit választópolgároknak. 

„A pénzügyi szolgáltatások várható visszaesésének jelentős továbbgyűrűző hatása lesz a brit gazdaságban” – mondta előadásában Dr. habil. Elekes Andrea. A NETK egyetemi docense szerint az árukereskedelemmel szemben a pénzügyi szolgáltatások kereskedelme területén jelentős többletet mutat évek óta Nagy-Britannia. A Brexit miatt azonban olyan következményekkel kell szembenéznie, mint például a pénzügyi szolgáltatások fejlesztésének visszaszorulása, aminek következtében a nagy szolgáltatók elkezdenek más uniós tagországokba költözni. Hasonló jelenségek várhatóak a biztosításokat kezelő cégek tekintetében is, valamint a pénzügyi szakemberek is kezdenek távolodni a szigetországtól.

„A Brexit inkább rontja az EU nettó haszonélvezőinek pozícióját, így az uniós központi költségvetés várható változása miatt hazánk is rosszabbul járhat”- fogalmazott a rendezvényen Dr. Szemlér Tamás. A NETK egyetemi docense elmondta, hogy Nagy-Britannia az EU egyik nagy nettő befizetője, de komoly kedvezményeket is kapott az elmúlt évtizedekben. Kilépésükkel valószínűleg változik majd a közös uniós költségvetés nagysága, de reményei szerint ez jó alapot jelent majd a szerkezet átgondolására.

Várhatóan az európai uniós források is csökkenek majd a Brexit hatására Dr. Kutasi Gábor szerint. A Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense elmondta, hogy a britek kilépése miatt Magyarország növekedési előrejelzései is csökkentek valamelyest. A szakember a brit munkaerőpiac kapcsán beszélt arról, hogy jelenleg mintegy 80 ezer magyar vállal munkát a briteknél, akik csak akkor térnének haza, ha jelentősen – mintegy duplájára- emelkednének a magyarországi nettó bérek. Erre azonban szerinte nincs igazán esély.

Szöveg:Szöőr Ádám

Fotó:Hervai Laura

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Brexit, NETK, 2016

Elismerések és doktoravatás a tudomány ünnepén

    • fokep
    •  dsc8692 2
    •  dsc8719 2
    •  dsc8743 2
    •  dsc8804 2
    •  dsc8894 2
    •  dsc8946 2
    •  dsc8949 2
    •  dsc8965 2
    •  dsc8968 2
    •  dsc8986 2
    •  dsc9041 2
    •  dsc9056 2
    •  dsc9069 2
    •  dsc9161 2
    •  dsc9170 2
    •  dsc9177 2
    •  dsc9184 2
  • Előző
  • Következő

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott ünnepi szenátusi ülést az NKE. A Széchenyi Díszteremben rendezett eseményen összesen 34-en kaptak egyetemi kitüntetést, valamint 4 habilitált- és 7 PhD-doktort is avattak.

Az ünnepi szenátusi ülést a testület elnöke, Prof. Dr. Patyi András nyitotta meg, aki beszédében megemlékezett gróf Széchenyi Istvánról, aki birtokai egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Az NKE rektora szólt „a legnagyobb magyar” édesapjáról, Széchényi Ferencről is, aki a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Könyvtár megalapítása mellett a Ludovika Akadémia létrehozásában is szerepet játszott. Az utóbbi kapcsán Patyi András megjegyezte: több mint 200 évvel ezelőtt is úgy látták a törvényhozók, hogy a rendszerezett tudás, a tudomány az erőnél is hathatósabb fegyver. „Ha a tudományt ünnepeljük, akkor tudományos eredményeinket is ünnepelnünk kell” – utalt a rektor arra, hogy az ünnepi szenátusi ülésen habilitált és PhD-doktorokat avat az intézmény és emellett elismeri mindazon szaktekintélyek munkáját is, akik sokat tesznek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemért. Patyi András elmondta azt is, hogy a tudományos eredmény sokféle lehet, de a lényege az, hogy adjon többet annál, mint amit eddig tudtunk az adott témáról, és a használt módszerek legyenek tudományosak. A rektor Arany János Toldi estéje című művére utalva az ész erejére hívta fel a jelenlévők figyelmét. 

A köszöntőt követően került sor az elismerések és címek átadására. Az NKE Szenátusának döntése alapján az Egyetem Díszpolgára címet Finta József Kossuth-díjas építész kapta, akinek tervei alapján épült fel az egyetem Orczy úti kollégiuma és nevéhez fűződik a most épülő új oktatási épület tervezése is. Az ismert szakember a Ludovika Campus beruházás kezdetétől személyesen vett részt az új beépítések városképi illeszthetőségének vizsgálatában és az Orczy-park új központi bejáratának megfogalmazásában.

Az NKE rektorának döntése alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gyűrűjét Prof. Dr. Masát András és Prof. Dr. Varga Zs. András egyetemi tanárok vehették át. Masát András az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem rektoraként kezdeményezője volt intézménye és az NKE közötti partnerségi megállapodásnak. Ennek révén várhatóan erősödnek majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi kapcsolatai, valamint a két intézmény együttműködése az állam- és közigazgatás-tudomány oktatása, kutatása területén.

Varga Zs. András az alkotmányjog és a közigazgatási jog területén szerzett tudásával és kutatásaival nagyban hozzájárult a közigazgatási jog egyetemi tananyagának megújításához. Az alkotmánybírónak elévülhetetlen érdemei vannak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen akkreditált államtudományi képzés felsőoktatási elfogadásában. Varga Zs. András kezdetektől támogatta az NKE államtudományi egyetemmé válásának szakmai koncepcióját és mindenkor az egyetemek közötti, a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés megteremtésén fáradozott.

A rendezvényen az NKE Aranyérme kitüntetést Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar hamarosan leköszönő dékánja vehette át, aki egyetemépítő feladatai részeként jelentős szerepet játszott az NKE és a Magyar Honvédség közötti együttműködés kialakításában. Az NKE Szenátusa Egyetemért Emlékérem kitüntetésben részesítette Lamos Imre dandártábornokot, aki folyamatosan segítette a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a jogelőd intézmény szolnoki telephelyén dolgozó, oktató, kutató munkatársak, valamint a hallgatók munkáját. Tiszteletbeli doktori címet ketten vehettek át az ünnepségen: Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, az Állami Számvevőszék volt vezetője és Dr. Jávor András, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke, volt közigazgatási államtitkár. 

Az NKE Szenátusa Professor Emeritus címet adományozott Prof. Dr. Báthy Sándor ny. ezredesnek, a hazai katonai logisztikai szakemberképzés egyik megteremtőjének és Prof. Dr. Török Gábornak, az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola törzstagjának. Az eseményen magántanári címet vehetett át Dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnök-helyettese, míg címzetes egyetemi tanári címben nyolcan részesültek. Közöttük van Dr. Szájer József európai parlamenti képviselő, Dr. Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet és Prof. Dr. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő is. Címzetes egyetemi docensi címet 11-en kaptak, köztük Dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár, Kun Szabó István vezérőrnagy és Molnár Zsolt ezredes. Rektori kitüntető oklevélben négyen részesültek: Prof. Dr. Kende György ny. ezredes, Szabó Andrea r. százados, Vaszkóné Fehér Katalin és Visi Tibor ezredes. A Visiting Scholar of the National University of Public Service címet Dr. Brian Cawleynek, a vezetőképzés és szervezetfejlesztés nemzetközileg elismert oktatójának és kutatójának ítélte oda az NKE rektora. 

Az ünnepi szenátusi ülésen Prof. Dr. Munk Sándor nyugállományú ezredes, a habilitációt odaítélő Egyetemi Habilitációs Bizottság elnöke mutatta be az egyetem új habilitált doktorait, akik az ünnepélyes fogadalomtétel után a Szenátus elnökétől vették át oklevelüket. Az ünnepségen az Egyetemi Doktori Tanács döntése értelmében összesen hét PhD doktor avatására került sor. Őket Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese, a tudományos fokozatokat odaítélő Egyetemi Doktori Tanács elnöke mutatta be. Ezt követően került sor ünnepélyes fogadalomtételükre, majd doktorrá avatásukra. Az avatottak nevében Dr. Koller Boglárka habilitált doktor mondott válaszbeszédet. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja elmondta, hogy öröm és büszkeség is van a frissen avatottakban, hiszen teljesítették a maguk által kijelölt célt. „Ez azonban csak egy állomás, azon az egész életre szóló úton, amit hivatásnak nevezünk”- fogalmazott Koller Boglárka. Hozzátette, hogy a megszerzett tudásukkal a következő nemzedékek boldogulását is szeretnék segíteni. Elmondta azt is, hogy a kutató munkájának természetes velejárója az érdeklődésből fakadó izgatottság mellett a kételkedés is. „Nem kell megijedni tőle, sőt érdemes ebből merítkezni”- fogalmazott.

Az ünnepi szenátusi ülést követő fogadáson az NKE új díszpolgára, Finta József mondott pohárköszöntőt. Elmondta, hogy közösségi létezés nélkül nincs ember, szolgálat nélkül pedig nincs erkölcs. „Az építészi szakmának is a közösség szolgálata a feladata” – hangsúlyozta a Kossuth-díjas építész. Beszédében nagyon izgalmas egyetemnek nevezte az NKE-t, amelynek épülő campusa szerinte a legszebb lesz Európában.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

A rendezvényen kitüntetettek és a doktorrá avatottak teljes névsorát itt olvashatja.

Megosztás a Facebook-on


Létrejön-e a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térsége?

    • fokep
    •  dsc7008 2
    •  dsc7036 2
    •  dsc7040 2
    •  dsc7048 2
    •  dsc7064 2
    •  dsc7075 2
  • Előző
  • Következő

A visegrádi országokban magasabb a társadalmi támogatottsága az EU és az USA között tervezett szabadkereskedelmi egyezménynek - derült ki a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar és a Political Capital által közösen szervezett rendezvényen. Az Orczy úti kollégiumban tartott szakmai fórumon a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) részleteiről beszéltek szakértők, akik egyöntetűen úgy látták, hogy kicsi az esély az egyezmény megkötésére. 

A TTIP az EU és az Amerikai Egyesült Államok között a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térségét hozhatja létre. A szabadkereskedelmi egyezményről 2013 óta folynak a tárgyalások, aminek eredményétől mindkét fél új munkahelyeket és gazdasági növekedést vár. Az EU és az USA ugyanis 3 milliárd dollár értékben cserél árut és szolgáltatásokat minden nap, és szükség van ennek a kereskedelmi folyamatnak a hatékonyabbá tételére.

Az erről szóló rendezvény megnyitójában Bóka János, a NETK dékánhelyettese arra emlékeztetett, hogy amíg korábban Európában a társadalom örömmel fogadta a szabadkereskedelem kiterjesztését, ma inkább ellenkező tendenciákat lehet tapasztalni a kontinensen. „Az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény társadalmi megítélése a V4 országokban egyértelműen kedvezőbb, mint Európa nyugatibb felén”- idézte a Political Capital legfrissebb elemzésének egyik következtetését Zgut Edit. A tanácsadó cég külpolitikai elemzője elmondta, hogy térségünkben, Lengyelországban állnak az emberek a legpozitívabban az egyezmény megkötéséhez, de Magyarországon is több mint 50 százalékos a támogatottsága. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy a társadalommal szemben a politikai szereplők és a média kritikusabb hangokat üt meg a témában. Az elemző szerint az is megfigyelhető, hogy az EU intézményeibe vetett bizalom folyamatos csökkenésével a tervezett egyezmény megítélése is negatív irányba változik. A kerekasztal beszélgetésen szó volt arról, hogy a TTIP nemcsak kereskedelmi, hanem egyben beruházási egyezmény is, amelyben új elemként jelennek meg bizonyos versenyszabályozási kérdések is.

Elekes Andrea közgazdász szerint a TTIP a korábbi szabadkereskedelmi megállapodásokkal szemben figyelembe veszi a gazdasági technológiai fejlődést is, így megfelel a 21. századi normáknak. A NETK egyetemi docense hozzátette, hogy az USA-nak egyértelműen érdeke a megállapodás megkötése, hiszen a korábbi időszaktól eltérően az Egyesült Államokban a kereskedelem kisebb ütemben növekszik, mint a GDP, ezért folyamatosan bővülő piacokra van szüksége az országnak. Akik pedig a munkaerőpiaci oldalról kritizálják a TTIP-t, azok nem látják, hogy az emberek nem a szabadkereskedelem miatt veszítették el állásukat, hanem a termelésben megfigyelhető folyamatos gépesítés és automatizálás miatt.

„Eseti jellegű befektető-védelmi megállapodások eddig is voltak a világban, ezzel az egyezménnyel azonban mindez intézményesülne és közjogi jelleget kapna”- mondta Lattmann Tamás nemzetközi jogász. A NETK egyetemi docense szerint, ha az EU és Kanada között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) nem jön létre hamarosan, akkor nagy esély van arra, hogy a TTIP is elbukik. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy mivel annak szövege nem nyilvános, így kevés információt tudhatnak a polgárok a részletekről, ráadásul térségünk kormányai sem nagyon kommunikálnak a témában. Az egyezmény elfogadásához minden uniós országnak ratifikálnia kellene a megállapodást, amire szerinte minimális az esély.

Novák Tamás közgazdász arról beszélt, hogy amennyiben mégis sikerülne tető alá hozni az egyezményt, az sok pozitív eredménnyel járna az EU és az USA számára is. Az egységes szabványok lehetővé tennék azt, hogy például a Magyarországon előállított terméket közvetlenül forgalomba lehetne hozni az Egyesült Államokban. Ráadásul mindez nagy költségcsökkentést tenne lehetővé a cégek számára. A Budapesti Gazdasági Egyetem nemzetközi igazgatója szerint az Európai Unió országaiban 20 évvel ezelőtt akár még választást is lehetett nyerni egy-egy szabadkereskedelmi egyezmény ígéretével, ma már annak felszámolása és elutasítása hozhat hasznot a politikai szereplőknek. Úgy véli, hogy az TTIP esetleges bukása a hitelesség szempontjából is problémát jelenthet az EU-nak, hiszen a deklaráltan egyik legfontosabb külpolitikai célját nem sikerülne ebben az esetben elérnie.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: kerekasztal, 2016

Modul továbbképzés – Ukrán válság

    • ukran
    • ukran4
  • Előző
  • Következő

Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara 2016. szeptember 28-án tartotta a Biztonságpolitika és válságkezelés c. modul továbbképzését, amelynek központi témáját ezúttal Magyarország szomszédjában zajló konfliktus, az ukrán válság komplex problémaköre képezte.

A Kar újabb nagyszabású szakmai rendezvényén 65 hivatalnok vett részt, képviselve szinte valamennyi minisztériumot és kormányzati szervet. Az esemény témájául a migráció mellett az utóbbi időben kissé háttérbe szoruló, ám a magyar biztonságpolitika szempontjából legalább olyan jelentős kérdés, az ukrán válság és aktuális kérdései szolgáltak.

Az ötödik alkalommal megszervezett konferenciát Dr. Szenes Zoltán, a Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék egyetemi tanára nyitotta meg és vezette le. Elmondta, hogy a továbbképzés a kormánytisztviselő-képzés 8 moduljának egyikét jelenti, amely gyakorlati aktuális biztonságpolitikai kérdéseket vizsgál esettanulmányokon keresztül. A konferencia három kérdéskör mentén tárgyalta az ukrán válságot: történelmi meghatározottságából kiindulva előbb az aktuális kérdések vizsgálatára került sor, majd az érintett nemzetközi szervezetek szerepvállalására is kitértek az előadók.

Az első kérdéskör előadói a válságkezelés problematikáját és a konfliktus kialakulásának, valamint annak fő töréspontjait mutatták be. Dr. Resperger István, az NKE Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója felvázolta a válságkezelés fejlődéstörténetét, majd a jövő hadviselésének jellemzőit bemutatva értékelte az ukrán válságot, mint a hibrid háború megnyilvánulási formáját. Dr. Kaiser Ferenc egyetemi docens, az NKE Nemzetbiztonsági Intézet tanszékvezetője felvázolta az ukrán válság kialakulásához vezető folyamatokat, ismertette a keleti és nyugati régiók közti főbb különbségeket, majd részletesen kitért Szevasztopol stratégiai jelentőségére. Az ebédszünet előtti utolsó előadást Ljubov Nepop, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott nagykövete jegyezte. A nagykövetasszony ismertette a válság aktuális állapotát, hangsúlyozva a Minszk – II megállapodás jelentőségét: ez az egyetlen olyan dokumentum, amely lehetővé teszi a válság békés eszközökkel történő megoldását. Kiemelte, hogy Ukrajna ugyanazt szeretné, mint amit ’56-ban a magyarok szerettek volna: „Ruszkik, haza!”. Zárógondolatként megemlítette, hogy két szempontból is szimbolikus jelentősége van annak, hogy ő éppen szeptember 28-án tarthatott előadást a továbbképzésen. Egyrészt a továbbképzés napján került nyilvánosságra a maláj gép lelövése körülményeit vizsgáló nyomozó csoport jelentése, amiből bizonyossá vált, hogy olyan ukrán területről lőtték le a gépet, amelyet nem Ukrajna ellenőrzött. Másrészt azért is szimbolikus, mert éppen 75 évvel ezelőtt, 1941. szeptember 29-30-án, két nap leforgása alatt 34.000-e estek a német mészárlás áldozatául, akik számtalan nemzet állampolgárai voltak – hasonlóan az ukrán konfliktus eddigi mintegy 10.000 halálos áldozatához.

Az ebédszünetet követően folytatódott az aktuális kérdések vizsgálata. Fehér Tibor, a KKM Kelet-Európa és Közép-Ázsia Főosztály osztályvezetője előbb a minisztérium hivatalos álláspontját ismertette, majd személyes tapasztalatairól beszélt, amelyeket az elmúlt években a kijevi magyar nagykövetség munkatársaként szerzett. A következő előadó, Dr. Séra Magdolna nyelvész, az NKE NETK Dékáni Hivatal munkatársa A magyar kisebbség és az ukrán válság c. prezentációjában bemutatta az ország demográfiai, kulturális viszonyait, nyelvi sokszínűségét. Miután felvázolta a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét, hangsúlyozta, hogy a magyar kisebbség lehet a jelenlegi ukrán decentralizációs folyamatok egyik nyertese, ha kihasználja a jelenleg zajló decentralizációban rejlő lehetőségeket.

A továbbképzés harmadik kérdéskörének, a nemzetközi szervezetek Ukrajnában játszott szerepének vizsgálatát Dr. Molnár Anna tanszékvezető egyetemi docens nyitotta meg Az Európai Unió Ukrajna-politikája c. előadásával, aki bizonyította, hogy az Unió tevékenysége sokkal több, mint csak szankciópolitika. Dr. Remek Éva egyetemi docens Az EBESZ tevékenysége Ukrajnában c. előadásában a nemzetközi szervezet tevékenységi körébe építve értékelte a három EBESZ- misszió ukrán válság megoldásában betöltött szerepét. Végül Prof. Dr. Szenes Zoltán A varsói NATO csúcs és Ukrajna támogatása c. előadásában jellemezte a Szövetség és az egyes tagországok (köztük Magyarország) támogató tevékenységét.   

A továbbképzés végig interaktívan, nagy érdeklődés mellett zajlott. A hallgatóság nagyra értékelte az aktuális témaválasztást, a problémakör sokoldalú bemutatását. A továbbképzés anyaga elérhető lesz a NETK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék honlapján.

Szöveg: Dr. Molnár Dóra

Megosztás a Facebook-on


A pozsonyi EU-csúcs után

    • fokep
    •  dsc8361 2
    •  dsc8364 2
    •  dsc8391 2
    •  dsc8408 2
    •  dsc8419 2
    •  dsc8439 2
    •  dsc8440 2
    •  dsc8446 2
    •  dsc8457 2
  • Előző
  • Következő

Bár történt némi előrelépés néhány kérdésben, a pozsonyi európai uniós csúcstalálkozó után is megmaradtak azok a törésvonalak a tagállamok között, amelyek az elmúlt időszakot jellemezték - hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) szervezett a Ludovika  főépületében. 

Az informális csúcstalálkozó célja az lett volna, hogy az egységet demonstrálja, ehelyett eléggé ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el a csúcstalálkozó értékelésekor. A korábban is tapasztalható törésvonalak azonban továbbra is megmaradtak a tagállamok között – véli Dr. habil. Koller Boglárka. A NETK dékánja és az Európa-tanulmányok Tanszék vezetője szerint a visegrádi négyek által a kvótarendszer helyett javasolt flexibilis szolidaritás sem ad feltétlenül jó, megnyugtató választ a migrációs helyzetre.

A gazdasági kérdések megvitatását hiányolta a pozsonyi csúcstalálkozó témái közül Prof. Dr. Halmai Péter akadémikus. A NETK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék vezetője szerint pedig az uniónak most leginkább arra lenne szüksége, hogy a nemrégiben napirendre került rendszerszintű gazdasági reformokat be tudja indítani. Ennek viszont nem sok jelét látta a szakember a hétvégi csúcstalálkozón. Az igen ambiciózus célként megfogalmazott teljes gazdasági unió létrehozásához nagyon sok mindent kellene még tennie az Európai Uniónak, köztük a tagállamoknak is. Példaként hozta a mediterrán periféria országokat (Olaszország, Portugália, Görögország), amelyeknek komoly gazdasági problémákkal kell szembenézniük nap, mint nap. A professzor szerint ráadásul van realitása egy újabb globális krízisnek, így erre is fel kellene készülnie az EU-nak. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy azokban az országokban, ahol a termelékenység javulása nélkül növekednek a bérek, a versenyképesség romlani fog.

A kerekasztal-beszélgetés természetes módon a Brexitet, azaz a britek unióból való kilépését is érintette. Prof. Dr. Gazdag Ferenc szerint mindez politikailag veszteség, az integráció egésze szempontjából azonban pozitív folyamat. A NETK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi tanára úgy látja, hogy a britek a kezdetektől sokat ártottak az integrációnak. Az európai közös hadsereg létrehozásának gondolata kapcsán megjegyezte, hogy erre már az 50-es években volt próbálkozás, ami azonban végül a franciák miatt meghiúsult. A professzor szerint itt egy fogalmi zűrzavar van, hiszen egy közös hadsereghez közös védelmi miniszter, ehhez pedig közös kormány kellene, aminek létrehozása éppen ellentétes a jelenlegi folyamatokkal. 

Dr. Szemlér Tamás egyetemi docens szerint az elmúlt hetek fontosabb uniós fejleményei alapvetően összecsengenek, tehát mintha megindult volna valami a közös útkeresés irányába. A NETK Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszékének oktatója szerint most megvan az a kényszerhelyzet, ami előre viheti a közös ügyeket, de nem biztos, hogy mindenki együtt és egyforma mértékben képzeli ezt el. Szerinte a pozsonyi csúcstalálkozót lezáró dokumentum egy szándéknyilatkozat, amelyet majd később tölthetnek meg igazi tartalommal a tagállamok. 

Dr. Molnár Anna szerint is lehetőség van a továbblépésre, de ő úgy gondolja, hogy a britek kiválásával inkább vesztett az Európai Unió, főleg a biztonság és védelempolitika területén, amiben Nagy-Britannia mindig meghatározó volt. A NETK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék vezetője szerint a biztonságpolitika kérdése a pozsonyi csúcstalálkozónak is meghatározó témája volt, azonban az európai közös hadsereg felállítására egyelőre kevés esélyt lát. Megjegyezte azt is, hogy ha a tagállamok állampolgárai nem kapnak válaszokat az unió részéről a fontosabb kihívásokra, akkor előbb-utóbb az intézményrendszer iránti bizalmuk is csökkeni fog. 

Dr. Bóka János szerint az EU-ban a hosszú távú politikai tervezés gátja lehet az a függő állapot, amely a Brexit után jellemzi a britekkel való viszonyát a közösségnek. A NETK oktatási dékánhelyettese szerint Magyarország csak akkor lehet igazán meghatározó az uniós döntéshozatalban, ha más országokkal koalícióban képviseli álláspontját. Eddig a visegrádi négyek „vezető hangjaként” ezt el is tudta érni, azonban a pozsonyi csúcstalálkozó után ez a négyes egység szerinte megbomlani látszik. Amíg a magyar miniszterelnök ugyanis inkább negatívan beszélt a találkozó eredményeiről, a másik három ország vezetője inkább elismerően nyilatkozott az ott elhangzottakról.

Az eseményről bővebben az októberi Bonum Publicumban olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: kerekasztal, 2016

Hamarosan indul az Erasmus+ pályázati időszak: külföldi ösztöndíj hallgatóknak és munkatársaknak

img 1020xx

Számos lehetőség kínálkozik a hallgatóknak, oktatóknak és munkatársaknak az őszi Erasmus+ pályázati fordulóban, hogy külföldi tevékenységeikhez ösztöndíjban részesüljenek. A programmal nem csupán európai országokba, de az Egyetem ázsiai és afrikai partnerintézményeihez is eljuthatnak a szerencsés pályázók, így többek között Kínába, Azerbajdzsánba vagy Dél-Afrikába.

Pályázni az Erasmus+ Pályázati Portálon keresztül lehet
szeptember 19. – október 4. között.


Hallgatói mobilitás

A hallgatók körében a tanulmányi mobilitás, vagyis az egyetem partnerintézményeinél eltöltött szemeszter a legkedveltebb mobilitási típus. A cserehallgatók tandíjfizetés nélkül folytathatnak tanulmányokat az elnyert intézményben, új szemszögből ismerhetik meg tudományterületük sajátosságait, a tisztjelöltek pedig egészen speciális képzési módszereket tapasztalhatnak meg.

szakmai gyakorlati mobilitás során a kiválasztott hallgatók jellemzően 2-3 hónapot tölthetnek valamely európai intézménynél, amely elismertethető kötelező szakmai gyakorlatként is. Ez az ösztöndíjtípus felsőbb éves, főként mester vagy végzős alapszakos hallgatók számára javasolt, mivel ekkor jobban tudják kamatoztatni már megszerzett tudásukat, illetve a szakmai gyakorlat a diploma megszerzését követő egy évben is elvégezhető.

Időtartam: minimum 2 (szakmai gyakorlati) vagy 3 (tanulmányi) hónap

Támogatás: havi ösztöndíj, Európán kívül + utazási támogatás

Utazás- és programszervezés: önállóan, tanulmányi mobilitás esetén az Egyetem veszi fel a kapcsolatot az elnyert intézménnyel


Munkatársi mobilitás

A munkatársak számára szintén változatos lehetőségek állnak rendelkezésre. Az oktatók körében már ismert az oktatási célú mobilitás, amely során valamely partnerintézménynél tarthatnak előadásokat a programban résztvevők. Az oktatási mobilitás kiemelt jelentőséggel bírhat az intézmények közötti kapcsolatok ápolásában, de emellett jelentősen befolyásolhatja az intézmények közötti hallgatói mobilitások alakulását, miután számos kutatás kimutatta, hogy a hallgatók sok esetben tanári motivációra választanak partnerintézményt.

Az előadók mellett az adminisztratív munkakörben dolgozók is pályázhatnak néhány napos vagy egy-két hetes programokra. Bármely szakterületen szakterület képviselői jelentkezhetnek a tanulmányi ügyintézőktől a pénzügyi referensekig, az egyetlen kitétel az intézményhez fűződő munkaviszony. Az érdeklődők rövidebb nyelvi képzéseken, ún. international week rendezvényeken, workshopokon, networking eseményeken vagy egyszerű intézményi látogatásokon is részt vehetnek. Az ún. képzési célú mobilitás során a kiutazó munkatársnak kell kiválasztania a számára megfelelő programok, illetve felvennie a kapcsolatot a célintézménnyel. Európai országok esetén nem szükséges az intézmények közötti megállapodás, csupán az intézmény fogadókészségére van szükség. Az international week programok egy gyűjtőoldalon keresztül is elérhetőek: http://staffmobility.eu/staff-week-search

Időtartam: átlagosan 2-14 nap
Támogatás:   napidíj+utazási támogatás
Utazás- és programszervezés:

önállóan

            

Pályázati felhívás és bővebb információ:

A hallgatók és munkatársak egyaránt kereshetik a kari Erasmus+ koordinátorokat bővebb tájékoztatásért. Elérhetőségek és további részletek: http://uni-nke.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/erasmus/hirek


Sikeresen habilitáltak

    • habil
    •  dsc7270 2
    •  dsc7275 2
    •  dsc7280 2
    •  dsc7299 2
    •  dsc7305 2
    •  dsc7310 2
    • fokep
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem két oktatója is sikeresen teljesítette a habilitációs eljárás követelményeit. Dr. Boros Anita az ÁKK Általános Közigazgatási Jogi Intézet egyetemi docense és Dr. Koller Boglárka a NETK dékánja számára ezzel megnyílt az út az egyetemi tanári kinevezés előtt. 

Az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola témavezetőjeként, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkáraként is tevékenykedő Boros Anita kutatási területe a közigazgatási eljárásjog, a közbeszerzések joga, a közigazgatási jog europanizálódása, valamint a közjog és közigazgatás. Hétfői habilitációs előadásában a közigazgatási és hatósági eljárás újraszabályozásáról beszélt, míg az azt követő vitában a hazai közigazgatási eljárás neuralgikus pontjairól volt szó. Az eseményen jelen volt  Seszták Miklós fejlesztési miniszter, Dr. Mihalovics Péter, az NFM kabinetfőnöke, Dr. Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, Bogáti János miniszteri biztos, Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke és Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

Koller Boglárka a NETK dékáni feladatai mellett az Európa-tanulmányok tanszék tanszékvezető docense, valamint az NKE Közigazgatás-tudományi és az ELTE Politikatudományi Doktori Iskolák témakiírója is. Kutatói munkájában az Európai integráció történetével és elméleteivel, az uniós kormányzással és szakpolitikákkal, a differenciált integrációval és a nemzeti szupra-, és szubnacionális identitások összefüggéseinek vizsgálatával foglalkozik. Szerdai habilitációs előadásában az Európai Unióban megjelenő differenciált integráció különböző formáiról szólt, míg az azt követő vitában az EU kihívásai és az arra adott lehetséges válaszok kerültek szóba.

A habilitáció, illetve a habilitálás a PhD-tudományos fokozatot követő cím megszerzését jelenti. Az a folyamat, amelynek során a doktori fokozattal rendelkező oktató nyilvános előadásokon tesz tanúbizonyságot oktatói rátermettségéről, szakmai és tudományos tevékenységéről és előadókészségéről. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Nemzeti Felsőoktatási Törvényben, valamint az Egyetem Alapító Okiratában foglaltak alapján a társadalomtudományok, valamint a műszaki tudományok tudományterületeken ítél oda habilitált doktor (Dr. habil.) címet. A habilitált doktor cím az Egyetemi Habilitációs Bizottság elnökéhez benyújtott kérelem alapján lefolytatott habilitációs eljárás eredményeként nyerhető el. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXIX. törvény 28.§[1] szerint az egyetemi tanári kinevezés előfeltétele a habilitáció vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlat.

A habilitációval kapcsolatban további részletek az egyetem honlapján olvashatóak:

http://uni-nke.hu/kutatas/habilitacio

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: habilitáció, 2016

Megkezdődött a tanév az NKE-n

    •  dsc6578 2
    •  dsc6412 2
    •  dsc6491 2
    •  dsc6501 2
    •  dsc6503 2
    •  dsc6510 2
    •  dsc6516 2
    •  dsc6523 2
    •  dsc6527 2
    •  dsc6551 2
    •  dsc6565 2
    •  dsc6376 2
    •  dsc6584 2
    •  dsc6625 2
  • Előző
  • Következő

Ötödik tanévét kezdte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely szeptember 5-én tartotta tanévnyitó ünnepségét a Ludovika Főépület kápolnájában. Az állami és egyetemi vezetők részvételével megtartott rendezvényen az elsőéves hallgatók eskütétele mellett professor emeritusi címek átadására is sor került. Az idei tanévben több mint 1800 fiatal kezdi meg tanulmányait az intézményben.

Boross Péter volt miniszterelnök, Polt Péter legfőbb ügyész és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Néhányan azon volt és jelenlegi állami vezetők közül, akik megtisztelték jelenlétükkel az NKE immáron ötödik tanévnyitó ünnepségét.

Az államtudományi képzési területnek ez az első tanévnyitója - hangsúlyozta ünnepi beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint ez magában foglalja az államtudományi és közigazgatási felsőoktatást, amely a köztisztviselői és kormánytisztviselői életpályára készít fel. Az intézmény képzési rendszerének emellett fontos oszlopai a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás. Utóbbi a közszolgálat nemzetközi feladatainak ellátására és diplomáciai feladatokra készíti fel a hallgatókat. A rektor elmondta, hogy az alap és mesterszakokon több mint 1800 új hallgató kezdi meg a tanévet, de hamarosan csatlakoznak hozzájuk a doktori és a posztgraduális képzésben résztvevők is.

Patyi András beszédében szólt arról is, hogy 180 évvel ezelőtt épült meg az NKE Ludovika Főépülete, amelyben csak később, 1872-ben kezdődött meg a honvéd tisztképzés. Ehhez ugyanis a magyar alkotmányos rend helyreállítására volt szükség- tette hozzá a rektor. Elhangzott, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a végrehajtó hatalommal foglalkozó felsőoktatási intézmény, amelynek képzései közvetlenül a haza szolgálatára készítik fel a hallgatókat. „Nekünk erről szól minden percünk”- fogalmazott az NKE rektora. Patyi András hangsúlyozta, hogy a végrehajtó hatalom működése és működtetése értékelvű és értékközpontú tevékenység, amelynek lényegét a törvények végrehajtása jelenti. Ez azonban Egyed István egykori jogtudós szavaival élve nem lehet gépies és sablonos. „A végrehajtás központi eleme a szolgálat, és az erre jelentkező hallgatók megbecsülése mindennél előrébb való”- mondta a rektor, aki szerint ez a fajta szolgálat egyáltalán nem népszerűtlen a fiatalok körében, amit jól mutatnak a felvételi statisztikák is.

Patyi András beszédében kitért arra, hogy az idei tanév a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) jegyében is telik az egyetemen. Az intézmény két nagy projektben önállóan, több projektben pedig konzorciumi partnerként vesz részt. „Olyan fejlesztéseket jelent ez, amely túlmutat az NKE határain” –fogalmazott Patyi András, aki hozzátette: a magyar állam, a magyar közszolgálat versenyképességének fejlesztését célzó programokhoz elsősorban a tudásvagyon gyarapításával tud az intézmény hozzájárulni.

„Salus universitatis suprema lex esto, azaz Az egyetem üdve legyen a legfőbb törvény!”- ezekkel a szavakkal nyitotta meg az NKE ötödik tanévét Patyi András rektor.

„Addig lehetünk magyar emberek, ameddig létezik magyar állam”- hangsúlyozta ünnepi beszédében Simicskó István. A honvédelmi miniszter szerint csak egy erős állam képes megtartani nemzeti értékeit. A tárcavezető úgy látja, a mai világban különösen fontos tisztában lennünk kultúránkkal, hagyományainkkal. Simicskó István küzdősportbeli múltját felidézve emlékeztetett arra, hogy mindig kell egy mester és legalább egy tanítvány ahhoz, hogy valami továbbéljen. „Ha ilyen sokan akarják a hazát szolgálni, mint ahányan tanulnak az NKE-n, akkor van értelme, hogy dolgozzunk és küzdjünk”- fogalmazott a miniszter. Simicskó István szerint, akik ezt az intézményt választották, bizonyságot tettek a haza iránti elkötelezettségükről, a magas fokú hazaszeretetükről. „Mindig, mindent adjunk oda a hazának, ez a legfontosabb tanítás”- fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, hogy Magyarország az európai keresztény civilizáció erős pillére és csak akkor van jövőnk, ha erős államot építünk. „Önök lesznek az erős magyar állam pillérei!”- fordult a jelenlévő hallgatókhoz a miniszter.

A tanévnyitó ünnepségen fogadalmat tettek az elsőéves hallgatók, akik emlékszalagot kötöttek a kari és az egyetemi zászlókra. A rendezvényen professor emeritusi címet vehetett át Patyi András rektortól Prof. Dr. Bleszity János nyugállományú tűzoltó altábornagy, a Katasztrófavédelmi Intézet volt igazgatója, és Prof. Dr. Gazdag Ferenc, az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék oktatója.

Bleszity János a katasztrófavédelem szakterületének nemzetközileg elismert kutatója. A felsőoktatásban 1980-tól szolgál, egyik megteremtője a hazai felsőfokú tűzvédelmi szakemberképzésnek. Oktatói tevékenységében kiemelt szerepet játszott az új képzések alapítása és indítása. A rendészettudományok és a katonai műszaki tudományok meghatározó egyéniségének kutatási területe a katasztrófavédelem, a tűzvédelem. Gazdag Ferenc oktatói munkásságának kiemelt eredménye a biztonságpolitikai tanulmányok megalapozása. Oktatói és kutatói munkája több szálon is kötődik a politikatudományi és a hadtudományi kutatásokhoz. Kutatási területei az európai és magyar kül- és biztonságpolitika, az európai integráció, valamint Franciaország története.

Az NKE új professor emeritusaival a Bonum Publicum későbbi számaiban olvashatnak majd interjút.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: tanévnyitó, 2016

Szenátusi támogatás az NKE rektora mellett

    •  dsc5897 2
    •  dsc5908 2
  • Előző
  • Következő

Harminckét igen szavazattal, túlnyomó többséggel támogatta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szenátusa Prof. Dr. Patyi András rektor következő hároméves ciklusra szóló rektori pályázatát. Az újabb vezetői megbízásra irányuló pályázati eljárást június végén írta ki a munkáltató jogokat gyakorló Fenntartói Testület (FT).

A több mint egy órás testületi ülésen több kérdés és észrevétel hangzott el a pályázattal kapcsolatban, amelyekre részletes válaszokat adott Patyi András. A többi között cáfolta a sajtóban megjelent értesüléseket is, amely a közigazgatási felsőbíróság elnöki pozíciójára vonatkoznak.  Az NKE vezetői- rektorhelyettesei és dékánjai-felszólalásukban támogatásukról biztosították a pályázót. A  szenátus titkos szavazással ( 37 érvényes szavazatból 32 igen és 5 nem szavazattal) értékelte a pályázatot és egyben javasolta a Fenntartói Testületnek a pályázat elfogadását.

Prof Dr. Patyi András 2012. január 1-je óta vezeti a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, megbízatása év végén jár le. A munkáltatói jogokat gyakorló FT pénteki ülésén dönt majd pályázatáról. Amennyiben bizalmat kap, 2019. december 31-ig folytathatja egyetemépítő, -fejlesztő munkáját.

Cimkék: szenátus, 2016

Kutatók éjszakája 2016

    • kutatok ejszakaja 2014

Idén is részt vesz az NKE a Kutatók éjszakája rendezvénysorozaton szeptember 30-án. Az Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulása óta közreműködője az Európai Unió Bizottságának tíz évvel ezelőtt indított kezdeményezésére létrejött eseménynek, amelynek célja a tudósi, kutatói pálya és általában a tudomány közelebb hozása a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára.

 A népszerű rendezvényt idén már a 11. alkalommal rendezik meg, amelyet az Európai Unió Bizottságának döntése alapján 2016-ban is egy négytagú konzorcium szervezhet: a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., az RCISD Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont, a Hétfa Kutatóintézet és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat.

Az egyetemi események szervezője az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár.

A 2016. évi programok az egyetem öt telephelyén várják majd a látogatókat. Az előadók a négy kar és két karközi intézet munkatársai, valamint az egyetem doktoranduszai, akik 56 előadást tartanak a már délután induló és késő estig tartó rendezvény folyamán. Az előadások tematikájában felölelik az egyetem teljes képzési illetve kutatási portfólióját, sok érdekességet, újdonságot kínálnak minden korosztály számára.

Az egyetem részletes programja már megtekinthető a Kutatók éjszakája honlapján:

Budapesti helyszínek

http://www.kutatokejszakaja.hu/2016/esemenynaptar/index.php?menu_id=4&hely=173

Szolnok

http://www.kutatokejszakaja.hu/2016/esemenynaptar/index.php?menu_id=4&hely=345

A programok regisztrációkötelesek - az egyetemi polgárok számára is - a termek befogadó kapacitásának végessége miatt. A regisztráció  szeptember 9-én, éjfélkor indul.


Rangos állami elismerést kapott az NKE rektorhelyettese

    •  dsc5761 2
    •  dsc5697 2
    •  dsc5703 2
    •  dsc5721 2
    •  dsc5735 2
    •  dsc5747 2
    •  dsc5784 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Kis Norbert rangos elismerésben részesült az állami ünnep alkalmából. Áder János köztársasági elnök, a miniszterelnök előterjesztésére, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét adományozta Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettesének, amelyet ünnepélyes körülmények között ma adott át Trócsányi László igazságügyi miniszter.

Kis Norbert az NKE létrehozásában végzett, meghatározó jelentőségű, valamint az intézmény sikeres működtetését sokrétű tudásával és szakmai tapasztalatával szolgáló, kimagaslóan eredményes munkája elismeréseként részesült a kitüntetésben.

Az NKE rektorhelyettese 2011-ben miniszteri biztosként koordinálta az egyetem alapításának és létrehozásának folyamatát, vezette azt a tárcaközi munkacsoportot, amely a többi között előkészítette az egyetem megalapításának és átalakulásának részletes szabályait tartalmazó törvényjavaslatot, az NKE-vel kapcsolatos fenntartói jogokra, finanszírozásra, az egyetem irányítására, szervezetére és működésére, valamint az oktatók és a hallgatók jogállására vonatkozó speciális szabályozás tervezetét. Ekkor indult el az a tudatos építkezés, amelynek az eredményei ma már láthatók.

2011-ben a Közszolgálat magazinnak adott interjújában az egyetem hitvallásáról és egyedülállóságáról Kis Norbert úgy fogalmazott: „ A közigazgatás tisztviselői, a rendészet és a honvédelem tisztjei esküt tesznek. A hivatásrendek lényege ebben az esküben sűrűsödik. Az egyetem missziója, hogy olyan utánpótlást képezzen, akik ennek az eskünek a végrehajtására felkészültek. Ezen túl a közszolgálat emberi erőforrásának képzésében, kiválasztásában és tudományos háttér biztosításában kell erős intézményként támogatni a magyar államot. Az intézmény egyediségét és fontosságát ezek a karakterek fogják megadni.”

A kitüntetéshez gratulálunk!


Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: kitüntetés, 2016

Lezárult a pótfelvételi

    • img 0645

Közel 100 jelentkező jutott be a pótfelvételi eljárásban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzéseire. Így összesen 1817 első éves hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptembertől az intézményben. A legtöbben, közel 50-en az Államtudományi és Közigazgatási Karra jutottak be a pótfelvételi során. Közülük 40-en a levelező munkarendű, költségtérítéses közigazgatás-szervező alapképzésen kezdhetik meg tanulmányaikat ősztől. A Rendészettudományi Kar a katasztrófavédelmi szakon hirdetett pótfelvételit levelező munkarendű, költségtérítéses formában. A z iparbiztonsági szakirányon 17-en, míg a katasztrófavédelmi műveleti szakirányon 14-en teljesítették sikeresen a pótfelvételit. A Nemzetközi és Európai tanulmányok kar a pótfelvételi eljárásban hirdette meg először a nemzetközi tanulmányok mesterképzési szakot, amelyen így szeptembertől szintén elindul a képzés. A NETK-n az őszi tanévet összesen 9 olyan hallgató kezdheti meg, akik a pótfelvételi követelményeit sikeresen teljesítették. A Hadtudományi és Honvédtisztképző kar is kizárólag mesterképzéseire hirdetett meg pótfelvételit, itt összesen 7-en teljesítették sikeresen a követelményeket, ők a katonai vezetői, illetve a katonai műveleti logisztika mesterképzésen csatlakoznak az általános eljárásban felvett társaikhoz. 


Már lehet jelentkezni pótfelvételire

    • potfelveteli

Még reménykedhetnek azok a felvételizők, akik az általános felvételi eljárásban nem jutottak be a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre. Elindult ugyanis a pótfelvételi jelentkezés időszaka, amelynek során az intézmény mind a négy kara lehetőséget kínál az újabb próbálkozásra.

Az NKE képzései közül idén a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) két támogatott (közszolgálati ösztöndíjas), nappali munkarendű alapképzési szakjára volt a legnehezebb bejutni. Legalább 446 pontra volt szükség a nemzetközi igazgatási, és 444 pontra a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakon a tanulmányok megkezdéséhez. A kar a pótfelvételi keretében kizárólag mesterképzéseket hirdetett meg, amelyekre önköltséges formában lehet jelentkezni. A NETK a pótfelvételi eljárásban új képzésként kínálja a nemzetközi tanulmányok mesterképzési szakot, nappali, önköltséges formában. A szak önköltséges, de az NKE egyedülálló önköltség-támogatási pályázati lehetőséget kínál a hallgatói számára. A feltételek teljesítése esetén, a képzésben részt vevők ösztöndíjra pályázhatnak. (http://uni-nke.hu/hirek/2016/07/27/jelentkezz_-ha-erdekel-a-diplomacia)

A Rendészettudományi Kar (RTK) képzései közül idén is népszerűek voltak a katasztrófavédelem alapképzési szak szakirányai, amelyeken 360 pont feletti teljesítményt kellett elérni a felvételizőknek. Akik ide nem jutottak be, még próbálkozhatnak, igaz, önköltséges helyekre.

A korábbi évekhez hasonlóan magas pontszámra volt szükség egyes katonai alapképzési szakokra való bekerüléshez is. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) képzései közül a katonai vezetői alapképzési szakon legalább 359 pontot kellett elérni a felvételizőknek, de 317 pontra volt szüksége azoknak is, akik a katonai üzemeltetés alapképzési szakra szerettek volna bejutni. A pótfelvételi eljárás keretében a kar a katonai vezetői, katonai műveleti logisztika és katonai üzemeltetés mesterképzési szakokat, illetve a védelmi vezetéstechnikai rendszertervező mesterképzést hirdette meg, igaz utóbbit önköltséges formában.

532 felvételiző jutott be az általános felvételi eljárásban az Államtudományi és Közigazgatási Kar képzéseire. A nemrégiben a képzési szerkezetében is jelentősebb változáson átmenő kar esetében a nappali munkarendű, támogatott (közszolgálati ösztöndíjas) közigazgatás-szervező alapképzés esetében 377 pontnál húzták meg a felvételi határt. Erre a hat féléves képzésre a pótfelvételi keretében újra lehet majd jelentkezni, igaz, már csak levelező munkarendre és önköltséges finanszírozási formára. A kar a közigazgatási mesterképzést nappali és levelező munkarendben is meghirdeti, viszont mindkettőt szintén csak önköltséges formában.  

A pótfelvételire augusztus 7-ig lehet jelentkezni, kizárólag az E-felvételi rendszerében, amelyben  egyetlen felsőoktatási intézmény, egyetlen képzését lehet megjelölni. Pótfelvételire azoknak van lehetőségük, akik az általános felvételi eljárás során egyetlen megjelölt képzésre sem kerültek be, vagy akik egyáltalán nem nyújtottak be jelentkezést.

A ponthatárokat előreláthatólag augusztus 25-én hirdetik ki, ekkor dől el, ki került be az általa megjelölt képzésre. A felvettek a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a ponthatárok kihirdetését követően a felsőoktatási intézménytől kapják meg, szeptember első napjaiban.

Az NKE által meghirdetett képzésekről itt találhat részletesebb információkat:

http://uni-nke.hu/oktatas/felvetelizoknek/felveteli-informaciok

Szöveg: Szöőr Ádám

Cimkék: pótfelvételi, 2016

Befejeződött az Euroatlanti Nyári Egyetem

    •  mg 4250
    •  mg 4166
    •  mg 4429
    •  mg 4421
  • Előző
  • Következő

Szolnok városa idén immáron negyedik alkalommal adott otthont az Euroatlanti Nyári Egyetemnek, amelynek középpontjában a nemzetközi konfliktusok és a rájuk adható válaszok, illetve a NATO stratégiájának és politikájának értékelése állt. A résztvevőknek emellett lehetőségük nyílt az Ittebei Kiss József MH 86. Szolnok Helikopter Bázis meglátogatására és egy válságkezelő szimulációban való részvételre is. A szakmai programok utáni kikapcsolódást a nyári egyetem egésze alatt folyó csapatversenyek tették színesebbé, ahol a résztvevők a többi között sportversenyeken keresztül mérhették össze rátermettségüket.

Az idén tizenhetedik alkalommal megrendezett Euroatlanti Nyári Egyetem a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának közös együttműködése keretében jöhetett létre. A Magyar Honvédség Béketámogató Kiképző Központjában megrendezett képzés a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Kulturális Alosztályának szervezésében valósult meg július 24-29. között. A Nyári Egyetemen elismert kutatók, a Magyar Honvédség tisztjei és altisztjei, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, doktoranduszai, köztisztviselők és közalkalmazottak, közművelődési és humán szakemberek, a társ fegyveres testületek képviselői, a honvédelem ügye iránt elkötelezett, a KatonaSuli programban résztvevő tanárok valamint a téma iránt érdeklődő – határainkon belüli és határainkon túlról érkező – egyetemisták, főiskolások vettek részt.

A tavalyi évhez hasonlóan az országban egyedülálló Euroatlanti Nyári Egyetem idén is kiemelt figyelmet fordított az Európa biztonsági környezetében kialakult és a kontinenst fenyegető válságokra, valamint azok kezelésére. Ennek szellemében az előadások és szemináriumok során olyan komoly horderejű és aktuális témák kerültek előtérbe, mint a Brexit, a török puccskísérlet, a NATO varsói csúcstalálkozója, az „Iszlám Állam” vagy éppen Oroszország Európa biztonságában betöltött szerepe.

Az ötnapos képzés végén a közel 80 résztvevő a záróünnepség során vehette át oklevelét, amelyet Tálas Péter, a Nyári Egyetem vezetője és a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója, valamint Aulechla József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Rekreációs és Kulturális Igazgatóságának igazgatója adott át. Ezután sor került a csapatversenyek eredményeinek ismertetésére is. A Nyári Egyetem hallgatóiból álló csapatok erőfeszítéseik jutalmaképpen értékes tárgynyereményeket vehettek át.


Szöveg: Budai Ádám 
Fotó: Merész Márton

Cimkék: NATO, nyári egyetem, 2016

Megvannak a felvételi ponthatárok!

    • dsc 1840 2

Több képzésre is csak 400 pont feletti eredménnyel lehetett bejutni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) - derült ki a felsőoktatási felvételi ponthatárok kedd esti kihirdetésekor. Az intézmény négy karára idén több mint 5700-an adták be jelentkezésüket, közülük az idei általános felsőoktatási felvételi eljárás eredményeképpen 1723-an kezdhetik meg az NKE-n a következő tanévet.

Az NKE képzései közül idén a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) két államilag támogatott, nappali munkarendű alapképzési szakjára volt a legnehezebb bejutni. Legalább 446 pontra volt szükség a nemzetközi igazgatási, és 444 pontra a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakon a tanulmányok megkezdéséhez. A másfél éve alakult és egyre bővülő portfólióval rendelkező kar felvételi követelményeit összesen 264-en teljesítették.

A Rendészettudományi Kar (RTK) nappali alapképzései közül a bűnügyi igazgatási szak bűnügyi nyomozó és gazdaságvédelmi nyomozó szakirányaira volt a legnehezebb bekerülni: előbbihez 376, utóbbihoz 370 pontot kellett szerezniük a felvételizőknek. A bűnügyi nyomozói képzésre még levelező tagozaton is jól kellett teljesíteni: a sikeres bejutáshoz 374 pontra volt szükség. A levelező tagozaton a rendészeti igazgatási szak közrendvédelmi szakirányán alakult ki a legmagasabb ponthatár, itt 378 pontra volt szükség a bejutáshoz. A rendészeti képzések közül népszerűek voltak még a katasztrófavédelem alapképzési szakok, ahol szintén 360 pont feletti teljesítményt kellett elérni. Az RTK alapképzéseire összesen 598-an, míg a mesterképzésekre 141-en jutottak be.

A korábbi évekhez hasonlóan magas pontszámra volt szükség egyes katonai alapképzési szakokra való bekerüléshez is. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) képzései közül a katonai vezetői szakon legalább 359 pontot kellett elérni a felvételizőknek, de 317 pontra volt szüksége azoknak is, akik a katonai üzemeltetés szakra szerettek volna bejutni. Összesen 188-an teljesítették a felvételi követelményeket a HHK alap és mesterképzéseire.

532 felvételiző jutott be az általános felvételi eljárásban az Államtudományi és Közigazgatási Kar képzéseire. A nemrégiben a képzési szerkezetében is jelentősebb változáson átmenő kar esetében a nappali munkarendű, államilag támogatott közigazgatás-szervező képzés esetében 377 pontnál húzták meg a felvételi határt. Az 532 felvett hallgatóból 399-en államilag támogatott, míg 133-an önköltséges formában kezdhetik meg a következő tanévet.

Akiknek most nem sikerült teljesíteni a felvételi követelményeket, hamarosan újra próbálkozhatnak. Az NKE mind a négy kara tervezi ugyanis, hogy a pótfelvételi eljárás keretében is kínál képzéseket. Ilyenek például az RTK által hirdetett katasztrófavédelem alapképzési szak iparbiztonsági és katasztrófavédelmi műveleti szakirányai. Ezekre levelező, önköltséges formában lehet majd jelentkezni augusztus 7-ig.

A NETK a pótfelvételi eljárásban új képzésként hirdeti meg a nemzetközi tanulmányok mesterképzési szakot, nappali, önköltséges formában. A szak önköltséges, de az NKE egyedülálló önköltség-támogatási pályázati lehetőséget kínál a hallgatói számára. A feltételek teljesítése esetén, a képzésben részt vevők ösztöndíjra pályázhatnak. A diplomáciai pályára felkészítő képzésre szintén augusztus 7-ig adhatják be a jelentkezésüket az érdeklődők.

A felvételi ponthatárokról bővebben itt olvashat:

http://www.felvi.hu/bin/content/vonal16a/html/szer/szer_841.html

A pótfelvételivel kapcsolatban az alábbi linken érhetők el információk:

http://uni-nke.hu/oktatas/felvetelizoknek/felveteli-informaciok

A felvett hallgatók az augusztus 8-11.-i, siófoki gólyatáborban találkozhatnak majd egymással először. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által szervezett rendezvényen a hallgatók számos hasznos információt is szerezhetnek az egyetemi élettel kapcsolatban. A négy nap alatt közös szórakoztató játékok, sportprogramok, csapatépítők, nyereményjátékok, esténként pedig ismert előadók gondoskodnak a fiatalok kikapcsolódásáról. A rendezvénynek idén a Siófoki Silver Beach Retro Hotel ad otthont.

További részletek: https://www.facebook.com/events/494622440730356/

http://uni-nke.hu/hallgatoknak/golyaknak/golyataborrol

Cimkék: felvételi, 2016

Jelentkezz, ha érdekel a diplomácia!

    • NETK hallgatok

Nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karán. A képzésre a pótfelvételi eljárás keretében augusztus 7-ig lehet jelentkezni. A szak önköltséges, de egyetemünk egyedülálló önköltség-támogatási pályázati lehetőséget kínál a hallgatói számára. A feltételek teljesítése esetén, a képzésben részt vevők ösztöndíjra pályázhatnak.

A nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak tantervét a Külgazdasági és Külügyminisztériummal egyeztetve, a gyakorlati igényekre tekintettel alakította ki az egyetem. A diplomáciai pályára felkészítő, gyakorlatorientált képzés tematikája igazodik a külügyi igazgatás követelményeihez. Meghatározó szerepet játszik a szak struktúrájában a gazdaságdiplomácia, és hangsúlyosan szerepelnek benne külgazdasági témák. A szak nemzetközi gazdasági kapcsolatok, regionális és civilizációs tanulmányok, valamint Európa-tanulmányok specializációt tartalmaz, amelyek a képzés 3. félévében, megfelelő számú jelentkező esetén indulnak.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium nemcsak a képzési tartalom kialakításában vett részt, hanem a kurzusok egy részének oktatóit is biztosítja, továbbá szervezett keretek között, 8 hetes szakmai gyakorlati lehetőséget kínál valamennyi hallgató számára.

A nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak nemzetközileg elismert és versenyképes végzettséget ad, így azok számára is vonzó lehet, akik nem a közszolgálatban, hanem tudományos pályán vagy versenyszférában, nemzetközi területen képzelik el a jövőjüket.