Szűkítés



Minden Címke 100


bejegyzések

Szenátusi támogatás az NKE rektora mellett

    •  dsc5897 2
    •  dsc5908 2
  • Előző
  • Következő

Harminckét igen szavazattal, túlnyomó többséggel támogatta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szenátusa Prof. Dr. Patyi András rektor következő hároméves ciklusra szóló rektori pályázatát. Az újabb vezetői megbízásra irányuló pályázati eljárást június végén írta ki a munkáltató jogokat gyakorló Fenntartói Testület (FT).

A több mint egy órás testületi ülésen több kérdés és észrevétel hangzott el a pályázattal kapcsolatban, amelyekre részletes válaszokat adott Patyi András. A többi között cáfolta a sajtóban megjelent értesüléseket is, amely a közigazgatási felsőbíróság elnöki pozíciójára vonatkoznak.  Az NKE vezetői- rektorhelyettesei és dékánjai-felszólalásukban támogatásukról biztosították a pályázót. A  szenátus titkos szavazással ( 37 érvényes szavazatból 32 igen és 5 nem szavazattal) értékelte a pályázatot és egyben javasolta a Fenntartói Testületnek a pályázat elfogadását.

Prof Dr. Patyi András 2012. január 1-je óta vezeti a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, megbízatása év végén jár le. A munkáltatói jogokat gyakorló FT pénteki ülésén dönt majd pályázatáról. Amennyiben bizalmat kap, 2019. december 31-ig folytathatja egyetemépítő, -fejlesztő munkáját.

Cimkék: szenátus, 2016

Kutatók éjszakája 2016

    • kutatok ejszakaja 2014

Idén is részt vesz az NKE a Kutatók éjszakája rendezvénysorozaton szeptember 30-án. Az Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulása óta közreműködője az Európai Unió Bizottságának tíz évvel ezelőtt indított kezdeményezésére létrejött eseménynek, amelynek célja a tudósi, kutatói pálya és általában a tudomány közelebb hozása a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára.

 A népszerű rendezvényt idén már a 11. alkalommal rendezik meg, amelyet az Európai Unió Bizottságának döntése alapján 2016-ban is egy négytagú konzorcium szervezhet: a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., az RCISD Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont, a Hétfa Kutatóintézet és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat.

Az egyetemi események szervezője az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár.

A 2016. évi programok az egyetem öt telephelyén várják majd a látogatókat. Az előadók a négy kar és két karközi intézet munkatársai, valamint az egyetem doktoranduszai, akik 56 előadást tartanak a már délután induló és késő estig tartó rendezvény folyamán. Az előadások tematikájában felölelik az egyetem teljes képzési illetve kutatási portfólióját, sok érdekességet, újdonságot kínálnak minden korosztály számára.

Az egyetem részletes programja már megtekinthető a Kutatók éjszakája honlapján:

Budapesti helyszínek

http://www.kutatokejszakaja.hu/2016/esemenynaptar/index.php?menu_id=4&hely=173

Szolnok

http://www.kutatokejszakaja.hu/2016/esemenynaptar/index.php?menu_id=4&hely=345

A programok regisztrációkötelesek - az egyetemi polgárok számára is - a termek befogadó kapacitásának végessége miatt. A regisztráció  szeptember 9-én, éjfélkor indul.


Rangos állami elismerést kapott az NKE rektorhelyettese

    •  dsc5761 2
    •  dsc5697 2
    •  dsc5703 2
    •  dsc5721 2
    •  dsc5735 2
    •  dsc5747 2
    •  dsc5784 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Kis Norbert rangos elismerésben részesült az állami ünnep alkalmából. Áder János köztársasági elnök, a miniszterelnök előterjesztésére, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét adományozta Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettesének, amelyet ünnepélyes körülmények között ma adott át Trócsányi László igazságügyi miniszter.

Kis Norbert az NKE létrehozásában végzett, meghatározó jelentőségű, valamint az intézmény sikeres működtetését sokrétű tudásával és szakmai tapasztalatával szolgáló, kimagaslóan eredményes munkája elismeréseként részesült a kitüntetésben.

Az NKE rektorhelyettese 2011-ben miniszteri biztosként koordinálta az egyetem alapításának és létrehozásának folyamatát, vezette azt a tárcaközi munkacsoportot, amely a többi között előkészítette az egyetem megalapításának és átalakulásának részletes szabályait tartalmazó törvényjavaslatot, az NKE-vel kapcsolatos fenntartói jogokra, finanszírozásra, az egyetem irányítására, szervezetére és működésére, valamint az oktatók és a hallgatók jogállására vonatkozó speciális szabályozás tervezetét. Ekkor indult el az a tudatos építkezés, amelynek az eredményei ma már láthatók.

2011-ben a Közszolgálat magazinnak adott interjújában az egyetem hitvallásáról és egyedülállóságáról Kis Norbert úgy fogalmazott: „ A közigazgatás tisztviselői, a rendészet és a honvédelem tisztjei esküt tesznek. A hivatásrendek lényege ebben az esküben sűrűsödik. Az egyetem missziója, hogy olyan utánpótlást képezzen, akik ennek az eskünek a végrehajtására felkészültek. Ezen túl a közszolgálat emberi erőforrásának képzésében, kiválasztásában és tudományos háttér biztosításában kell erős intézményként támogatni a magyar államot. Az intézmény egyediségét és fontosságát ezek a karakterek fogják megadni.”

A kitüntetéshez gratulálunk!


Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: kitüntetés, 2016

Lezárult a pótfelvételi

    • img 0645

Közel 100 jelentkező jutott be a pótfelvételi eljárásban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzéseire. Így összesen 1817 első éves hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptembertől az intézményben. A legtöbben, közel 50-en az Államtudományi és Közigazgatási Karra jutottak be a pótfelvételi során. Közülük 40-en a levelező munkarendű, költségtérítéses közigazgatás-szervező alapképzésen kezdhetik meg tanulmányaikat ősztől. A Rendészettudományi Kar a katasztrófavédelmi szakon hirdetett pótfelvételit levelező munkarendű, költségtérítéses formában. A z iparbiztonsági szakirányon 17-en, míg a katasztrófavédelmi műveleti szakirányon 14-en teljesítették sikeresen a pótfelvételit. A Nemzetközi és Európai tanulmányok kar a pótfelvételi eljárásban hirdette meg először a nemzetközi tanulmányok mesterképzési szakot, amelyen így szeptembertől szintén elindul a képzés. A NETK-n az őszi tanévet összesen 9 olyan hallgató kezdheti meg, akik a pótfelvételi követelményeit sikeresen teljesítették. A Hadtudományi és Honvédtisztképző kar is kizárólag mesterképzéseire hirdetett meg pótfelvételit, itt összesen 7-en teljesítették sikeresen a követelményeket, ők a katonai vezetői, illetve a katonai műveleti logisztika mesterképzésen csatlakoznak az általános eljárásban felvett társaikhoz. 


Már lehet jelentkezni pótfelvételire

    • potfelveteli

Még reménykedhetnek azok a felvételizők, akik az általános felvételi eljárásban nem jutottak be a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre. Elindult ugyanis a pótfelvételi jelentkezés időszaka, amelynek során az intézmény mind a négy kara lehetőséget kínál az újabb próbálkozásra.

Az NKE képzései közül idén a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) két támogatott (közszolgálati ösztöndíjas), nappali munkarendű alapképzési szakjára volt a legnehezebb bejutni. Legalább 446 pontra volt szükség a nemzetközi igazgatási, és 444 pontra a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakon a tanulmányok megkezdéséhez. A kar a pótfelvételi keretében kizárólag mesterképzéseket hirdetett meg, amelyekre önköltséges formában lehet jelentkezni. A NETK a pótfelvételi eljárásban új képzésként kínálja a nemzetközi tanulmányok mesterképzési szakot, nappali, önköltséges formában. A szak önköltséges, de az NKE egyedülálló önköltség-támogatási pályázati lehetőséget kínál a hallgatói számára. A feltételek teljesítése esetén, a képzésben részt vevők ösztöndíjra pályázhatnak. (http://uni-nke.hu/hirek/2016/07/27/jelentkezz_-ha-erdekel-a-diplomacia)

A Rendészettudományi Kar (RTK) képzései közül idén is népszerűek voltak a katasztrófavédelem alapképzési szak szakirányai, amelyeken 360 pont feletti teljesítményt kellett elérni a felvételizőknek. Akik ide nem jutottak be, még próbálkozhatnak, igaz, önköltséges helyekre.

A korábbi évekhez hasonlóan magas pontszámra volt szükség egyes katonai alapképzési szakokra való bekerüléshez is. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) képzései közül a katonai vezetői alapképzési szakon legalább 359 pontot kellett elérni a felvételizőknek, de 317 pontra volt szüksége azoknak is, akik a katonai üzemeltetés alapképzési szakra szerettek volna bejutni. A pótfelvételi eljárás keretében a kar a katonai vezetői, katonai műveleti logisztika és katonai üzemeltetés mesterképzési szakokat, illetve a védelmi vezetéstechnikai rendszertervező mesterképzést hirdette meg, igaz utóbbit önköltséges formában.

532 felvételiző jutott be az általános felvételi eljárásban az Államtudományi és Közigazgatási Kar képzéseire. A nemrégiben a képzési szerkezetében is jelentősebb változáson átmenő kar esetében a nappali munkarendű, támogatott (közszolgálati ösztöndíjas) közigazgatás-szervező alapképzés esetében 377 pontnál húzták meg a felvételi határt. Erre a hat féléves képzésre a pótfelvételi keretében újra lehet majd jelentkezni, igaz, már csak levelező munkarendre és önköltséges finanszírozási formára. A kar a közigazgatási mesterképzést nappali és levelező munkarendben is meghirdeti, viszont mindkettőt szintén csak önköltséges formában.  

A pótfelvételire augusztus 7-ig lehet jelentkezni, kizárólag az E-felvételi rendszerében, amelyben  egyetlen felsőoktatási intézmény, egyetlen képzését lehet megjelölni. Pótfelvételire azoknak van lehetőségük, akik az általános felvételi eljárás során egyetlen megjelölt képzésre sem kerültek be, vagy akik egyáltalán nem nyújtottak be jelentkezést.

A ponthatárokat előreláthatólag augusztus 25-én hirdetik ki, ekkor dől el, ki került be az általa megjelölt képzésre. A felvettek a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a ponthatárok kihirdetését követően a felsőoktatási intézménytől kapják meg, szeptember első napjaiban.

Az NKE által meghirdetett képzésekről itt találhat részletesebb információkat:

http://uni-nke.hu/oktatas/felvetelizoknek/felveteli-informaciok

Szöveg: Szöőr Ádám

Cimkék: pótfelvételi, 2016

Befejeződött az Euroatlanti Nyári Egyetem

    •  mg 4250
    •  mg 4166
    •  mg 4429
    •  mg 4421
  • Előző
  • Következő

Szolnok városa idén immáron negyedik alkalommal adott otthont az Euroatlanti Nyári Egyetemnek, amelynek középpontjában a nemzetközi konfliktusok és a rájuk adható válaszok, illetve a NATO stratégiájának és politikájának értékelése állt. A résztvevőknek emellett lehetőségük nyílt az Ittebei Kiss József MH 86. Szolnok Helikopter Bázis meglátogatására és egy válságkezelő szimulációban való részvételre is. A szakmai programok utáni kikapcsolódást a nyári egyetem egésze alatt folyó csapatversenyek tették színesebbé, ahol a résztvevők a többi között sportversenyeken keresztül mérhették össze rátermettségüket.

Az idén tizenhetedik alkalommal megrendezett Euroatlanti Nyári Egyetem a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának közös együttműködése keretében jöhetett létre. A Magyar Honvédség Béketámogató Kiképző Központjában megrendezett képzés a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Kulturális Alosztályának szervezésében valósult meg július 24-29. között. A Nyári Egyetemen elismert kutatók, a Magyar Honvédség tisztjei és altisztjei, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, doktoranduszai, köztisztviselők és közalkalmazottak, közművelődési és humán szakemberek, a társ fegyveres testületek képviselői, a honvédelem ügye iránt elkötelezett, a KatonaSuli programban résztvevő tanárok valamint a téma iránt érdeklődő – határainkon belüli és határainkon túlról érkező – egyetemisták, főiskolások vettek részt.

A tavalyi évhez hasonlóan az országban egyedülálló Euroatlanti Nyári Egyetem idén is kiemelt figyelmet fordított az Európa biztonsági környezetében kialakult és a kontinenst fenyegető válságokra, valamint azok kezelésére. Ennek szellemében az előadások és szemináriumok során olyan komoly horderejű és aktuális témák kerültek előtérbe, mint a Brexit, a török puccskísérlet, a NATO varsói csúcstalálkozója, az „Iszlám Állam” vagy éppen Oroszország Európa biztonságában betöltött szerepe.

Az ötnapos képzés végén a közel 80 résztvevő a záróünnepség során vehette át oklevelét, amelyet Tálas Péter, a Nyári Egyetem vezetője és a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója, valamint Aulechla József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Rekreációs és Kulturális Igazgatóságának igazgatója adott át. Ezután sor került a csapatversenyek eredményeinek ismertetésére is. A Nyári Egyetem hallgatóiból álló csapatok erőfeszítéseik jutalmaképpen értékes tárgynyereményeket vehettek át.


Szöveg: Budai Ádám 
Fotó: Merész Márton

Cimkék: NATO, nyári egyetem, 2016

Megvannak a felvételi ponthatárok!

    • dsc 1840 2

Több képzésre is csak 400 pont feletti eredménnyel lehetett bejutni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) - derült ki a felsőoktatási felvételi ponthatárok kedd esti kihirdetésekor. Az intézmény négy karára idén több mint 5700-an adták be jelentkezésüket, közülük az idei általános felsőoktatási felvételi eljárás eredményeképpen 1723-an kezdhetik meg az NKE-n a következő tanévet.

Az NKE képzései közül idén a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) két államilag támogatott, nappali munkarendű alapképzési szakjára volt a legnehezebb bejutni. Legalább 446 pontra volt szükség a nemzetközi igazgatási, és 444 pontra a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakon a tanulmányok megkezdéséhez. A másfél éve alakult és egyre bővülő portfólióval rendelkező kar felvételi követelményeit összesen 264-en teljesítették.

A Rendészettudományi Kar (RTK) nappali alapképzései közül a bűnügyi igazgatási szak bűnügyi nyomozó és gazdaságvédelmi nyomozó szakirányaira volt a legnehezebb bekerülni: előbbihez 376, utóbbihoz 370 pontot kellett szerezniük a felvételizőknek. A bűnügyi nyomozói képzésre még levelező tagozaton is jól kellett teljesíteni: a sikeres bejutáshoz 374 pontra volt szükség. A levelező tagozaton a rendészeti igazgatási szak közrendvédelmi szakirányán alakult ki a legmagasabb ponthatár, itt 378 pontra volt szükség a bejutáshoz. A rendészeti képzések közül népszerűek voltak még a katasztrófavédelem alapképzési szakok, ahol szintén 360 pont feletti teljesítményt kellett elérni. Az RTK alapképzéseire összesen 598-an, míg a mesterképzésekre 141-en jutottak be.

A korábbi évekhez hasonlóan magas pontszámra volt szükség egyes katonai alapképzési szakokra való bekerüléshez is. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) képzései közül a katonai vezetői szakon legalább 359 pontot kellett elérni a felvételizőknek, de 317 pontra volt szüksége azoknak is, akik a katonai üzemeltetés szakra szerettek volna bejutni. Összesen 188-an teljesítették a felvételi követelményeket a HHK alap és mesterképzéseire.

532 felvételiző jutott be az általános felvételi eljárásban az Államtudományi és Közigazgatási Kar képzéseire. A nemrégiben a képzési szerkezetében is jelentősebb változáson átmenő kar esetében a nappali munkarendű, államilag támogatott közigazgatás-szervező képzés esetében 377 pontnál húzták meg a felvételi határt. Az 532 felvett hallgatóból 399-en államilag támogatott, míg 133-an önköltséges formában kezdhetik meg a következő tanévet.

Akiknek most nem sikerült teljesíteni a felvételi követelményeket, hamarosan újra próbálkozhatnak. Az NKE mind a négy kara tervezi ugyanis, hogy a pótfelvételi eljárás keretében is kínál képzéseket. Ilyenek például az RTK által hirdetett katasztrófavédelem alapképzési szak iparbiztonsági és katasztrófavédelmi műveleti szakirányai. Ezekre levelező, önköltséges formában lehet majd jelentkezni augusztus 7-ig.

A NETK a pótfelvételi eljárásban új képzésként hirdeti meg a nemzetközi tanulmányok mesterképzési szakot, nappali, önköltséges formában. A szak önköltséges, de az NKE egyedülálló önköltség-támogatási pályázati lehetőséget kínál a hallgatói számára. A feltételek teljesítése esetén, a képzésben részt vevők ösztöndíjra pályázhatnak. A diplomáciai pályára felkészítő képzésre szintén augusztus 7-ig adhatják be a jelentkezésüket az érdeklődők.

A felvételi ponthatárokról bővebben itt olvashat:

http://www.felvi.hu/bin/content/vonal16a/html/szer/szer_841.html

A pótfelvételivel kapcsolatban az alábbi linken érhetők el információk:

http://uni-nke.hu/oktatas/felvetelizoknek/felveteli-informaciok

A felvett hallgatók az augusztus 8-11.-i, siófoki gólyatáborban találkozhatnak majd egymással először. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által szervezett rendezvényen a hallgatók számos hasznos információt is szerezhetnek az egyetemi élettel kapcsolatban. A négy nap alatt közös szórakoztató játékok, sportprogramok, csapatépítők, nyereményjátékok, esténként pedig ismert előadók gondoskodnak a fiatalok kikapcsolódásáról. A rendezvénynek idén a Siófoki Silver Beach Retro Hotel ad otthont.

További részletek: https://www.facebook.com/events/494622440730356/

http://uni-nke.hu/hallgatoknak/golyaknak/golyataborrol

Cimkék: felvételi, 2016

Jelentkezz, ha érdekel a diplomácia!

    • NETK hallgatok

Nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karán. A képzésre a pótfelvételi eljárás keretében augusztus 7-ig lehet jelentkezni. A szak önköltséges, de egyetemünk egyedülálló önköltség-támogatási pályázati lehetőséget kínál a hallgatói számára. A feltételek teljesítése esetén, a képzésben részt vevők ösztöndíjra pályázhatnak.

A nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak tantervét a Külgazdasági és Külügyminisztériummal egyeztetve, a gyakorlati igényekre tekintettel alakította ki az egyetem. A diplomáciai pályára felkészítő, gyakorlatorientált képzés tematikája igazodik a külügyi igazgatás követelményeihez. Meghatározó szerepet játszik a szak struktúrájában a gazdaságdiplomácia, és hangsúlyosan szerepelnek benne külgazdasági témák. A szak nemzetközi gazdasági kapcsolatok, regionális és civilizációs tanulmányok, valamint Európa-tanulmányok specializációt tartalmaz, amelyek a képzés 3. félévében, megfelelő számú jelentkező esetén indulnak.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium nemcsak a képzési tartalom kialakításában vett részt, hanem a kurzusok egy részének oktatóit is biztosítja, továbbá szervezett keretek között, 8 hetes szakmai gyakorlati lehetőséget kínál valamennyi hallgató számára.

A nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak nemzetközileg elismert és versenyképes végzettséget ad, így azok számára is vonzó lehet, akik nem a közszolgálatban, hanem tudományos pályán vagy versenyszférában, nemzetközi területen képzelik el a jövőjüket.


Euroatlanti Nyári Egyetem

    •  mg 3274
    •  mg 2925
    •  mg 2888
    •  mg 2912
    •  mg 2954
    •  mg 3179
  • Előző
  • Következő

A nemzetközi konfliktusok és a NATO stratégiájának, valamint politikájának értékelése mellett egy válságkezelő szimuláció és a szolnoki helyőrség meglátogatása is szerepel a tizenhetedik Euroatlanti Nyári Egyetem programjai között. A képzés Szolnokon, a Magyar Honvédség Béketámogató Kiképző Központjában zajlik július 24-29. között. Az egyetemisták, elismert kutatók és a Magyar Honvédség tagjainak találkozója a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának közös együttműködése eredményeképpen valósul meg.

A Magyarországon egyedülálló Euroatlanti Nyári Egyetem előadás- és szemináriumsorozata idén is kiemelt fontosságot tulajdonít az Európa biztonsági környezetében kialakult és a kontinenst fenyegető válságoknak, valamint azok kezelésének. Ilyen most például a Brexit, vagy a török katonai puccskísérlet, amelyek kihívást jelentenek a NATO, az Európai Unió, és benne Magyarország számára is.

A felszólalók közül először Lamos Imre dandártábornok, az MH. 86. Szolnok Helikopter Bázis bázisparancsnoka, helyőrségparancsnok köszöntötte a nyári egyetem résztvevőit és ismertette a bázis történetével, valamint a többi szolnoki katonai támaszponttal kapcsolatos főbb tudnivalókat. Apáti Zoltán ezredes, az MH Béketámogató Kiképző Központ parancsnoka beszédében szólt a Béketámogató Kiképző Központ főbb feladatairól és a katonai képzés terén eddig elért nemzetközi sikerekről. A nyári egyetemet dr. Tálas Péter az SVKK igazgatója nyitotta meg, aki kiemelte, hogy az idei rendezvénynek külön hangsúlyt adnak a közelmúlt biztonságpolitikai eseményei, amelyek körülményeiről és a kezelésük lehetőségeiről is szó lesz a képzés során. A megnyitón részt vett Gőcze Béla alezredes az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár igazgató-helyettese is.

A képzésen a tavalyihoz hasonlóan, idén is nyolcvanan vesznek részt, így például a Magyar Honvédség tisztjei és altisztjei, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, doktoranduszai. Emellett a nyári egyetem hallgatói között vannak köztisztviselők és közalkalmazottak, közművelődési és humán szakemberek, a társ fegyveres testületek képviselői, a honvédelem ügye iránt elkötelezett, a KatonaSuli programban résztvevő tanárok valamint a téma iránt érdeklődő – határainkon belüli és határainkon túlról érkező – egyetemisták, főiskolások.

A Nyári Egyetem hallgatói a hét végén vizsgát tesznek majd, amelynek során számot adnak megszerzett tudásukról, ám addig is érdekes előadások, beszélgetések, szemináriumok, valamint csapatépítő játékok várnak rájuk. 

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-0001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés című projekt keretében valósul meg.

Szöveg: Etl Alex
Fotó: Merész Márton

Cimkék: NATO, nyári egyetem, 2016

Új képzések és fejlesztések

    • patyi andras rektor

Ősszel, majd jövőre is több új képzést indít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), és a budapesti Ludovika Campus fejlesztése is folytatódik. Modern oktatási épületet, sportközpontot építenek, az Orczy -park eddig elhanyagolt és kihasználatlan részeit rendbe teszik, s összességében növelik a zöldfelület nagyságát - mondta Prof. Dr. Patyi András az MTI-nek adott interjújában.

Az NKE rektora elmondta: az egyetemen számos új képzést készítenek elő. Már idén elindítanak két - az új állami tisztviselőkről szóló törvény előmeneteli rendszerébe illeszkedő - szakirányú továbbképzési szakot: a közigazgatási tanulmányokat és a kormányzati tanulmányokat. Ráadásul - emelte ki a rektor - a közigazgatási szakvizsgát is kiváltó képzéseket nem csak a fővárosban, hanem - más felsőoktatási intézményekkel, a megyei kormányhivatalokkal együttműködve, valamint e-learning és távoktatási módszerek révén - igyekeznek minden megyében elérhetővé tenni. Idén a pótfelvételi eljárás keretében meghirdetik, és már szeptembertől elindítják a nemzetközi tanulmányok mesterszakot, amelyre az elmúlt időszakban a hallgatók körében, de a külügyi szférából is komoly igény mutatkozott - tette hozzá

Kitért arra, hogy a napokban kezdeményezték egy új államtudomány mesterszak indításának akkreditációját. Ezzel - mint kiemelte - Magyarországon több évtizedes szünet után, a hagyományt felelevenítve, de modern formában indítanák újra az államtudományi képzést. Az új mesterszak - amely a jogászképzéshez hasonlóan nem ciklusokra bontott, hanem ötéves, doktori címmel záródó képzés lesz - várhatóan szintén jövőre indulhat el.

Patyi András kiemelt feladatnak nevezte, hogy a Belügyminisztérium döntése alapján a rendészeti képzéseket - a tervek szerint 2017-től - háromról négyévesre bővítik. A közigazgatás-szervező alapszakon pedig - a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal együttműködve - egy adóigazgatási, pénzügyi szakirány létesítésén dolgoznak.

A rektor szólt arról is, hogy az elmúlt időszak biztonságpolitikai környezetváltozása nyomán, az egyetemen működő a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) munkája iránti igény az egyetem, kormányzati és szakmai szervezetek részéről is megnőtt. Ennek nyomán Tálas Péter, az SVKK igazgatója - aki eddig az NKE nemzetközi tanulmányok karának dékáni posztját is betöltötte - úgy döntött: a kutatóközpont megnövekedett feladataira koncentrál a jövőben. A nemrég indított nemzetközi tanulmányok kar továbbépítését pedig dékánként az eddigi dékánhelyettes, Koller Boglárka folytatja.

Patyi András a Ludovika Campus fejlesztésének jelenlegi állásáról elmondta: épül az új oktatási épület, valamint a sportközpont is, ahol nem csak a hagyományos sportágak gyakorlására, hanem lovaglásra, lőkiképzésre is lesz lehetőség. A parkon kívül, a Diószeghy utcában álló üres telken és a mellette lévő korábbi rendőrségi épületben alakítják ki a rendészettudományi képzés új központját, ahonnan a hallgatók és az oktatók - a tervek szerint - egy hídon járhatnak majd át a parkba, hogy ezzel se zavarják a közúti közlekedést.

Az Orczy- parkban a közelmúltban történt tiltakozó akciókkal kapcsolatban a rektor úgy látja: azok valójában nem kizárólag a fákról szóltak, hanem részben kormányellenes megmozdulások is voltak. A rektor elmondta, a helyiekkel egyeztetnek arról is, hogy a parkot mire szeretnék használni. Kiemelte, hogy a park területén nem csak fák vannak, hanem számos régi, elhanyagolt épület. Az egyetem a teljes területet rendbe rakja, használhatóvá teszi, s nem csak az egyetem, hanem a budapestiek számára is. Összességében több lesz a zöldfelület.

Az egyetemi nagy beruházás második üteméről, a hadtudományi és honvédtiszti, valamint a katasztrófavédelmi képzés Ludovika Campusra való költöztetéséről a közeljövőben várható a kormánydöntés - mondta a rektor.

Az NKE rektora kitért arra is, hogy a több évvel ezelőtt indított Ludovika Szabadegyetem - amelynek előadásai mindenki számára nyitottak - egyre népszerűbb. Így nem csak folytatják a következő szemeszterben, hanem más tudományterületek bevonásával, bővítik is az előadások témáit.

Forrás: MTI


Kisebbségi jogokkal foglalkozó nyári egyetem

Ma vette kezdetét a töretlen népszerűségnek örvendő Global Minority Rights Summer School, amely idén negyedik alkalommal kerül megrendezésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Tom Lantos Intézet és a Middlesex University of London a közös szervezésében. Az egy hetes intenzív kurzus során a meghívott neves professzorok, kutatók és gyakorlati szakemberek, valamint a részt vevő hallgatók arra keresik a választ, mennyire töltenek be meghatározó szerepet a kisebbségi jogok napjainkban, hogyan működnek a kisebbségvédelmi rendszerek a világ különböző részein.

A nyári egyetem megnyitóján Koller Boglárka, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja, Bíró Anna-Mária, a Tom Lantos Intézet igazgatója, valamint Vizi Balázs a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének vezetője köszöntötte a résztvevőket. A megnyitót követően elkezdődtek a szakmai előadások, melynek során először Izsák Rita, az ENSZ független kisebbségügyi szakértője gyakorlati tapasztalatokat osztott meg a kisebbségi jogok témakörével összefüggésben. Az interaktív előadás után izgalmas vita alakult ki a kisebbségek fogalmával kapcsolatban. Izsák Rita kiemelte, hogy a jelen nyári egyetem kiválóan illeszkedik a „Unity in Diversity” jelmondatához, amelyet ő saját munkájában is vezérfonalnak tart. Yousef T. Jabareen a kisebbségi jogok témakörének elméleti megalapozását mutatta be a hallgatóknak az ENSZ definícióin és szabályozásán alapulva. Az elméletet gyakorlatban, a saját szakterületén, a palesztin kisebbség példáján mutatta be. 

A hét folyamán a hallgatók az elméleti felvezetést követően az ENSZ, valamint az amerikai, európai, afrikai, ázsiai kisebbségvédelmi rendszerek sajátos megoldásaival, a köztük levő különbségekkel és hasonlóságokkal ismerkedhetnek meg. Ezt követően konkrét országok – többek között Kína, India, Magyarország – kisebbségvédelmi rendszerei kerülnek ismertetésre, a hét második felében pedig a hallgatók is bemutathatják saját kutatási területeiket. A nyári egyetem egy pécsi kirándulással zárul, ahol a külföldi vendégek a bepillantást nyerhetnek a magyarországi kisebbségek életébe Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának nemzetiségekért felelős helyettese kalauzolásával.

A nyári egyetem 32 résztvevője, akik több mint 200 jelentkező közül kerültek kiválasztásra a világ minden pontjáról éreztek a Ludovika Campusra, így az Amerikai Egyesült Államokból, Argentínából, Bangladesből, Bulgáriából, Bosznia-Hercegovinából, Cseh Köztársaságból, Dél-Koreából, Ghánából, Grúziából, Horvátországból, Indiából, Izraelből, Írországból, Kanadából, Kirgizisztánból, Mexikóból, Nepálból, Olaszországból, Oroszországból, Pakisztánból, Romániából, Szerbiából, Tádzsikisztánból, Tibetből, Ukrajnából.


A NETK hallgatói is átvették diplomájukat

    • NETK diplomaosztó - 10
    • NETK diplomaosztó - 1
    • NETK diplomaosztó - 2
    • NETK diplomaosztó - 3
    • NETK diplomaosztó - 4
    • NETK diplomaosztó - 5
    • NETK diplomaosztó - 6
    • NETK diplomaosztó - 7
    • NETK diplomaosztó - 8
    • NETK diplomaosztó - 9
  • Előző
  • Következő

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) 32 hallgatója vehetett át diplomát a NKE Ludovika Főépület kápolnájában rendezett ünnepségen, a hétvégén. A nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterszakon először bocsájtott ki oklevelet a NETK. 

A biztonság és védelempolitikai alapszakon tízen, a biztonság és védelempolitika mesterszakon hatan, míg a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterszakon tizenhatan végzetek az idei tanévben. Az oklevélátadó ünnepségen részt vevő dr. Balogh Csaba a Ludovika Kápolnát szimbolikus helynek tekinti, ahol a legfőbb értékek megalapozói, a vallás és az oktatás találkoznak. Ezek adják azokat a gyökereket, melyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy otthon érezzük magunkat hazánkban”- fejtette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára. Szerinte az iskola megadja a magyarság alapjait és a szárnyakat, de ahhoz, hogy ne Ikarusként zuhanjunk, nélkülözhetetlenek a gyökerek is. Balogh Csaba a KKM nevében minden jót kívánt a végzősöknek, valamint kifejezte reményét, hogy a jövőben munkatársként is találkozik majd a most végzett hallgatókkal.

„Az oklevelek átvételével a végzősök egy biztonságos kikötőbe értek”- mondta ünnepi beszédében dr. Kovács Gábor rendőr dandártábornok. Az NKE oktatási rektorhelyettese úgy fogalmazott: a most végzettek magas követelményeknek feleltek meg, és mindent megtettek, hogy meg is feleljenek az elvárásoknak. Kovács Gábor szerint az egyetem jelmondata - "A haza szolgálatában"összecseng a hallgatói eskütétel szövegével: "...fogadom, hogy választott hivatásomat szolgálatnak tekintem, amellyel elszámolni tartozom. Munkámat, szakmai és közéleti tevékenységemet a közjó szolgálatának áldozom." A retorhelyettes szólt arról is, hogy mindannyian büszkék lehetünk az egyetemünkre, amit bizonyít a felsőoktatási rangsorban elért dobogós helyünk is. Szerinte az NKE oktatói teljes mértékben törekednek a szakmai tudásra, felkészültségre, miközben az NKE-nek a megrendelői igényeknek is meg kell felelnie. A retorhelyettes beszédében szólt a Ludovika Campus fejlesztéséről is, valamint arra bíztatta a most végzetteket, hogy a jövőben is látogassanak el az egyetemreVégül felhívta a figyelmet az élethosszig tartó tanulás fontosságára, mely napjainkban már nem csak szlogen, hanem az élet nélkülözhetetlen része

Dr. Tálas Péter ünnepi beszédében elmondta, hogy olyan korban élünk, amikor az érzelmek határozzák meg a társadalom sorsát. A NETK dékánja szerint a végzősökre vár az a feladat, hogy a higgadtságot, mértékletességet képviseljék szakmájukban, amivel hiteles képet mutathatnak nemzetünkről a világ felé. Felhívta a friss diplomások figyelmét arra, hogy érzelmileg is legyenek felvértezve szakmájuk terén, és okosan szeressék azt. A dékán a szakmával kialakított kapcsolatot egy házassághoz hasonlította: könnyű vele szerelembe esni, de hosszú távon, a nehézségeket is átvészelve kitartani mellette sokkal nehezebb. Tálas Péter szerint ezért is érdemes bölcsnek maradni. „Ezeken a nehéz időszakokon mindig azok segíthetik át Önöket, akik jól ismerik társaikat, vagyis nagyon fontos a csapatmunka, egymás támogatása. Csak így lehet eredményeket elérni és átjutni a krízisen.” – fogalmazott a dékán. Tálas Péter dékáni munkájának befejeztével, visszatekintett az elmúlt másfél évre. Szerinte jelentős eredmények születtek ebben az időszakban, de ezt is a csapatmunkának köszönhető.  Megtiszteltetésként élte meg, hogy a kar alapító dékánja lehetett és arra kért mindenkit, hogy utódját, Dr. Koller Boglárkát is úgy támogassák, mint őt.

A rendezvényen elismerések átadására is sor került. Kosztrihán Dávid, az Egyetemi hallgatói Önkormányzat elnöke három társának adott át hallgatói díjat. 


Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: 2016

Magyarországon nem lehet népszavazás az EU-tagságról

    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
  • Előző
  • Következő

Bár a Brexit első körben sokkolta az európai közvéleményt, az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésé pozitív folyamatokat is elindíthat az uniós intézményrendszer működésében, valamint az EU és a tagországok viszonyában - hangzott el az NKE-n tartott kerekasztal-beszélgetésen. A rendezvényen elsősorban jogi, politikai és gazdasági szempontból vizsgálták a szakértők a brit népszavazás következményeit.

Nagy Britanniában június 23-án a lakosság több mint 70 százaléka vett részt azon a népszavazáson, amelyen a többség az unióból való kilépés mellett tette le a voksát.  Prof. Dr. Patyi András szerint a népszavazás jogi természete mind a mai napig rejtve maradt, hiszen a brit jogrendszer nem ismeri a parlamentre kötelező népszavazás intézményét. Magyarul jogi értelemben „csak” véleménynyilvánító népszavazásról beszélhetünk, amelynek eredménye akkor válik „élessé”, ha azt a törvényhozás is elismeri. Az Egyesült Királyságban ugyanis a szuverenitást nem közvetlenül a nép, hanem a kétkamarás parlament és a királynő együttesen gyakorolja. Az NKE rektora szerint okszerűtlen és minden jogi alapot is nélkülöz a mostani brit népszavazás és az októberi magyarországi, kvóta referendumról tartandó voksolás összemosása. A Nemzeti Választási Bizottság elnökeként is dolgozó szakember szerint a magyarországi népszavazás nem szól és nem is szólhat az EU-ból való kilépésről, mivel azt a jelenlegi alaptörvény sem teszi lehetővé.

Nagy Britannia mindig a saját érdekeinek megfelelően használta az uniós tagságból származó előnyöket, ugyanakkor a valutauniónak tudatosan nem lett a tagja- mondta hozzászólásában Dr. Andor László. Magyarország korábbi európai uniós biztosa szerint a britek a többi uniós tagországgal szemben például a pénzügyi piacon vagy a felsőoktatásban tettek szert komoly előnyre, amelyeket azonban az EU-n kívül várhatóan már nem tudnak majd jól kihasználni. A migrációval kapcsolatban elmondta, hogy a brit gazdaság fejlődésében nagyon fontos szerepet játszott a külföldi munkaerő, amely különösen hangsúlyosan jelent meg az egészségügyben és az oktatásban is.

Egy teljesen előkészítetlen, végiggondolatlan folyamat eredménye volt a Brexit Dr. Tálas Péter szerint. Az NKE SVKK igazgatója szerint rövid és középtávon az európai politika legtöbb szereplője számára káros folyamatok indulhatnak be a brit népszavazást követően. A szakember szerint most az a legfontosabb kérdés, hogy milyen lesz az EU és Nagy Britannia viszonya a kiválást követően. Tálas Péter rámutatott arra, hogy a tagországokban elindult az „ötletelés”, de szerinte ezek többsége csak a politikai kommunikáció részét képezik és egyelőre nem várhatóak további kilépések az EU-ból. Ugyanakkor a tagállamok számára kétségtelenül fontos kérdés, hogy a megváltozott viszonyok között mennyire tudják majd befolyásolni az EU jövőjét.

„Ha az európai integrációt egy házasságnak tekintünk, akkor a Brexit mindenképpen egy válást jelent- mondta hozzászólásában Dr. Koller Boglárka. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tanszékvezetője szerint a britek EU-ba való belépése is eleve csak harmadik próbálkozásra sikerült, ugyanakkor a tagság számos előnnyel járt számukra. A kilépés pedig sem nekik, sem az EU-nak nem jó, amit jól mutatnak a gyors pénzpiaci reakciók is. A politikai változások ugyanakkor várhatón lassabban következnek be, ami akár jelentős intézményi reformot is hozhat az európai közösség  életében. Egyelőre azonban még azt sem tudjuk kik fognak tárgyalni a britekkel, hiszen amíg a kilépést nem ratifikálják Nagy Britanniában, addig nincs is miről tárgyalni – tette hozzá az integrációs szakember. Ezt erősítette meg hozzászólásában Dr. Bóka János is. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar docense szerint, ha a kilépésről megszületik a jogi döntés, akkor lehet aktiválni az EU szerződés 50. cikkét. „Mivel az EU történetében ilyenre konkrétan még nem volt precedens, ezért nem is igazából tudjuk, hogy mi lesz, ha alkalmazni kell azt” –jegyezte meg a szakember. Bóka János szerint jogilag helytálló megoldás lehet a Brexit kezelésére, ha Nagy Britannia úgy maradna bent az unióban, hogy az alapszerződések területi hatályát Angliára és Walesre nézve korlátoznák. 

„Egy törvényes népszavazás eredményét, főleg egy ilyen magas részvételi arány mellett, nem lehet elbagatellizálni” – hangsúlyozta Patyi András. Szerinte a brit lakosság számára nem sikerült megfelelően bemutatni az uniós tagságból származó előnyöket és az EU vezetőinek is el kell gondolkozniuk az unió és a tagállamok viszonyán, az intézményrendszer működésén. „Új időszámításnak kell elkezdődnie Brüsszelben is”- hangsúlyozta Patyi András. 

„2008 óta erőteljes az a tendencia az európai politikában, hogy a tagállami vezetők sok olyan kérdésben „tolják rá” az EU-ra  a felelősséget, amelyben nincs is kompetenciája Brüsszelnek” – mondta Tálas Péter. Az igazgató szerint mind a tagállamoknak, mint a központi adminisztrációnak felelőssége van az EU jövőjének alakításában. 

A nemzetközi és a hazai intézményekbe vetett bizalom folyamatos csökkenéséről beszélt Koller Boglárka. Az integrációs szakember szerint ezek a bizalmi indexek soha nem voltak olyan alacsonyak, mint mostanában. Szerinte az EU-nak olyan üzeneteket kell megfogalmazni, amely az átlagpolgár számára is elérhetőek és könnyen értelmezhetőek.

Bóka János arra mutatott rá, hogy a Brexittel kapcsolatos bizonytalanság tovább rontja az integráció helyzetét, ezért fontos lenne a kilépési tárgyalásokat minél előbb megkezdeni. A baj szerinte az, hogy ameddig nem történik meg a britek részéről a kilépés szándékának közlése, a résztvevők nem tárgyalnak a valós jövőbeni lehetőségekről.

Andor László szerint érdemes azt is megvizsgálni, hogy a Brexit miatt kit terhel a politikai felelősség. Úgy véli, hogy a britek nem is az uniós tagság, hanem a londoni pénzügyi-gazdasági elit ellen szavaztak. Mindezt az is alátámasztja, hogy Nagy Britannia az EU egyik legegyenlőtlenebb társadalma, ahol az uniós támogatások eloszlásában is jelentős különbségek voltak. „Hosszabb távon az Európai Uniónak vélhetően a költségvetési politikáját is újra kell majd gondolnia”- tette hozzá a korábbi uniós biztos.

Arra a kérdésre, hogy a Brexit elindíthat-e egy kilépési hullámot Európában, Patyi András azt válaszolta, hogy Magyarországon erre biztosan nem kerülhet sor. Uniós tagságunk ugyanis a bírói fórumokon nemzetközi szerződésnek minősül, továbbá az Alaptörvény is több ponton utal az uniós tagságunkra, azaz a jelenlegi törvények szerint erről nem lehet népszavazást tartani.  Az uniós tagállamok többségében erre lehetőség lenne, de nagyrészt véleménynyilvánító szavazás formájában. Patyi András szerint rossz üzenete van annak, hogy a Brexit eredményének ismeretében külön ült össze tanácskozni az EU hat alapító tagállam, hiszen ez csak erősítheti az euroszkepticizmust Európában.

Tálas Péter úgy látja, hogy az EU akár még előnyt is kovácsolhat a Brexitből, ha abból a megfelelő következtetéseket vonja le. Ugyanakkor hozzátette, hogy a kilépés melletti érvek alapvetően populista jellegűek, és a kommunikáció eszközeként vannak jelen egyes tagállamok politikájában.

Koller Boglárka felidézte azt a jelenetet, amikor a brit kormányfő szinte könnyezve jelentette be a népszavazás végeredményét. Ez azt jelenti, hogy még ő sem számolt a Brexit lehetőségével. A tanszékvezető szerint nem lenne jó, ha az unióban a brit modell érvényesülne a jövőben, ahol az erősebb tagállamok kényük-kedvük szerint válogathatnának a „nagy európai à la carte”-ból. A többsebességes Európa modellje azonban szerinte elfogadható megoldást jelenthet.

Andor László szerint az uniós intézményekbe vetett bizalom folyamatosan csökken, de még mindig magasabb, mint a nemzeti intézmények esetében. Úgy látja, hogy a brit kiválás a maga sok negatív követelményeivel együtt csökkentheti az euroszkepticizmust a kontinensen.  


Szöveg: Szöőr Ádám
Foró: Szilágyi Dénes

Cimkék: Brexit, workshop, 2016

Etióp delegáció az NKE-n

    • etiop delegacio
    • etiop delegacio
    • etiop delegacio
    • etiop delegacio
    • etiop delegacio
    • etiop delegacio
    • etiop delegacio
    • etiop delegacio
  • Előző
  • Következő

„A mai találkozó mérföldkő az etióp-magyar kapcsolatok történetében” – fogalmazott dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes azon a fogadáson, amelyet annak apropóján hívtak össze, hogy hazánkba látogatott egy tizennégy fős, többségében köztisztviselőkből álló afrikai delegáció. A tapasztalatcsere mellett az etióp vizit kifejezett célja, hogy alapot teremtsen több jövőbeni együttműködésnek, így többek között a Mekelle Egyetem és az NKE viszonylatában is. A küldöttség egészen július 3-áig tartózkodik országunkban, s több szakmai konferencián vesz majd részt.

A hétindító eseményen Vágó Szatmári Zita, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Dél-Afrika Osztályának főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy a látogatás nem csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, hanem egész Magyarország számára fontos, mivel kiválóan illeszkedik a Fekete-Afrikát is érintő Déli Nyitás programjába. Felismervén a fekete kontinensben rejlő potenciált, országunk kifejezett érdeke a koalíciós hálózat bővítése, mind a diplomácia, mind az oktatás terén – tette hozzá a szakértő, – mivel korunkban egyre nagyobb szerepet kap a civil diplomácia.

Dr. Marsai Viktor, a Nemzetközi Kapcsolatok és Biztonsági Tanulmányok Tanszék tanársegédje rövid történelmi áttekintést nyújtott a magyar-afrikai kapcsolatokról, majd kifejtette, hogy azok sajnálatos módon a második világháborút követő időszakban elvesztették erejüket. Míg Magyarország arra koncentrált, hogy minél hamarabb csatlakozhasson az Európai Unióhoz, illetve a NATO-hoz, addig fellazultak azok a szálak, amelyek a déli földrészhez fűzték. A 2010-es évek óta azonban a fókusz ismét visszakerült, amit számos olyan rendezvény is bizonyít, mint a 2013-as, vagy a 2015-ös budapesti Afrika Fórum. A kormány nyitási politikáját tükrözi az is, hogy a térségben több új nagykövetséget nyitott meg, vagy indított ismét útjára az utóbbi évek folyamán, többek között Abujában, Addisz-Abebában, Luandában vagy Accrában.

Dr. Baranyai Gábor, a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos a vízkészletek diplomáciai jelentőségéről beszélt. Mint kiemelte, az országokon átívelő folyók állapotmegőrzése közös érdek, s ezáltal azok védelme kiinduló pontja lehet a térségi összefogásnak is. Európában ugyan érvényben van több vízügyi keretmegállapodás is, ám azok jelentős része már elavult – figyelmeztetett a miniszteri biztos. A vízügyi szabályozás megújítására lenne szükség, mégpedig úgy, hogy az körültekintő módon a jövőre koncentráljon és foglalkozzon a potenciális vízhiány kérdésével is. Az 1990-es éveket követően az urbanizáció és az éghajlatváltozás ugyanis olyan folyamatokat indított útnak, amelyek akár veszélyessé is válhatnak, ha nem avatkozunk be időben. A vízzel kapcsolatos együttműködés terén példát lehet venni Spanyolországtól és Portugáliától, illetve az Amerikai Egyesült Államoktól és Mexikótól is – tanácsolta a szakértő.


Az olasz kapcsolat

    • isag2

Oktatási és kulturális területen működik majd együtt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a római Istituto di Alti Studi in Geopolitica e Scienze Ausiliarie. Erről a napokban írtak alá megállapodást az intézmények vezetői.

A római székhelyű Istituto di Alti Studi in Geopolitica e Scienze Ausiliarie (Geopolitikai és Történeti Segédtudományok Intézete, ISAG) nemzetközi tudományos intézetként működik a 2010-es alapítása óta. Az ISAG geopolitika kutatásokat folytat, külpolitikai, diplomáciai, szakpolitikai, kulturális és gazdasági témájú hazai és nemzetközi tudományos rendezvényeket szervez. Az intézet első számú olaszországi felsőoktatási partnere a római Sapienza Egyetem, amellyel közösen geopolitikai és biztonságpolitikai mesterképzéseket tart. Az ISAG tudományos folyóirata a Geopolitica, amelynek legutóbbi tematikus számában Magyarország volt a téma. A kiadványban az NKE több oktatója is publikált olasz nyelven.

Dr. Dario Citati az ISAG Eurázsia Kutatási Programjának igazgatója budapesti látogatása során megismerhette az NKE nemzetközi kapcsolatrendszerét, nemzetközi projektjeit, az Államtudományi és Közigazgatási Kar és a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar oktatási és kutatási tevékenységét, továbbá a Molnár Tamás Kutatóközpont és a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkáját.

Cimkék: nemzetközi, 2016

Tanulmánykötet a világválság jogi és pénzügyi következményeiről

    • fokep
    • dsc 6171 2
    • dsc 6179 2
    • dsc 6182 2
    • dsc 6207 2
    • dsc 6214 2
  • Előző
  • Következő

„A most megjelent könyvet igazán aktuálissá tették a ma reggeli események: Nagy-Britannia döntésének nyomán újfent át kell tekinteni az uniós és a nemzeti rendelkezések összeférhetőségét, továbbá az EU-ból való kilépéssel kapcsolatban meg kell vizsgálni a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét” – fogalmazott dr. Koller Boglárka azon a könyvbemutatón, amelyet július 24-én rendeztek az Orczy úti Kollégium multimédiás termében. A NETK nemzetközi és tudományos dékánhelyettese szerint a „A gazdasági világválság hatása egyes jogi intézményekre Magyarországon és az Európai Unióban” című kötet nem egyszerűen egy újabb könyv a válság értékeléséről, hanem hiánypótló mű azáltal, hogy a válság kérdését egyidejűleg dolgozza fel jogi és közgazdasági szempontból.

A könyvre elsőként reflektálva Prof. dr. Harmathy Attila, az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztály, Állam- és Jogtudományi Bizottságának elnöke kifejtette, hogy a jogrendszerekre nézve az első igazi kihívást az első világháború jelentette, hiszen az azt követő gazdasági válság során merültek fel először azok a kérdések, amelyek azt firtatják, hogy a jogalkalmazásnak mennyire kell általános eljárást követnie, s mely esetekben engedhetők meg az eseti viták. Harmathy Attila úgy fogalmazott, „nem elég megállni ott, hogy attól függ, milyen válságról van szó, hanem azt is meg kell vizsgálni, mely területeket érint.” Mint mondta, minden problémát a maga helyén kell kezelni, amely viszont az európai jogalkotást nehezítheti, különösen akkor, ha a nemzeti érdekek ellent mondanak az EU-s gazdasági szempontoknak.

Prof. dr. Sárközy Tamás, a Magyar Jogász Egylet elnöke méltatását úgy kezdte, „a könyv jóval tágabb területet fed le, mint azt a címe sugallja.” A kiadvány létrejöttét örömteli ténynek tartotta, ám felhívta a figyelmet arra, hogy az úgy nevezett válság már korábban megindult folyamatokat fémjelez. Az európai társadalomelöregedése nem újkeletű aggály, mint ahogy a GDP csökkenés, vagy a versenyképesség esésének fenyegetése sem. Az, hogy az Unió most megrendült, az egyenes következménye annak a demokratizálódási folyamatnak, amely nagyobb teret enged a politikai pártoknak, s ehhez mérten ront az uniós döntések reakcióidején. A professzor a politika térnyerésére több példát is hozott, így egyebek mellett azt is, hogy a görögök még úgy is tagjai lehetnek az uniónak, ha nyilvánvaló, hogy hamis gazdasági mutatókkal operálnak.

Dr. Bodzási Balázs, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a kötet kapcsán a tagállamok felelősségének vizsgálatát szorgalmazta. Mint mondta, olyan kérdések tisztázására lenne szükség, mint hogy mi a felelősség mércéje, vagy hogy mikor válik perelhetővé az állam. Úgy vélte, speciális szabályrendszert kéne kialakítani ahelyett, hogy a hatályban lévő Ptk.-hoz nyúlnánk vissza. Kifejtette ugyanakkor azt is, hogy Magyarországnak aktívabban részt kéne vállalnia az EU-s jogalkotásban, mert akkor kevesebb esély lenne arra, hogy számunkra kedvezőtlen irányelvek szülessenek. Huszti Ernő, a kötet egyik szakmai lektora ugyanakkor hozzáfűzte, mindezek mellett komolyabban el kell kezdeni foglalkozni a fizetésképtelenség kezelésével is.

Koller Boglárka, az esemény moderátora, a könyv tartalmát az alábbiakban összegezte: a kötetet indító Marján Attila tanulmány alapvetően politikatudományi nézőpontból íródott; közgazdasági interdiszciplináris megközelítéssel értelmezi az európai krízist. Lentner Csaba tanulmányában a válság szabályozási környezetre gyakorolt hatásait elemzi közgazdasági szempontból. A kötetben ugyanakkor részletesen olvashatunk Gombos Katalintól a válság hatásairól a joggyakorlatra nézve, Józon Mónika elemzéséből kiderül, hogy a tagállami igazságszolgáltatási rendszerek hogyan birkóztak meg a válság által teremtett kihívásokkal, Dezső Attila könyvfejezetéből pedig az derül ki, hogy a közbeszerzésekben hogyan nyílik lehetőség az EU és a tagállamok horizontális politikájának támogatására. Nochta Tibor tanulmánya arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon a gazdasági-pénzügyi krízis válságba sodorja-e a szerződés intézményét, míg Papp Tekla fejezete a gazdasági válság vonatkozásában elemzi a szerződési jog flexibilitását. Auer Ádám fejezete a társaságirányítást vizsgálja a válság hatásainak függvényében, miközben a szerző maga is felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdasági világválság fogalmának használata önmagában véve problematikus. A kötetet Bóka János tanulmánya zárja, amelyben a fizetésképtelenség új megközelítéséről tudhatnak meg részleteket az Európai Unió ügyei iránt érdeklődő olvasók.


Szöveg: Pétery Dorottya
Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: könyvbemutató, 2016

Kötet készül az Ostrakon nemzetközi kutatásából

Az egyetemi tanulmányok során jellemzően a legáltalánosabb közjogi berendezkedésekről esik szó, ugyanakkor Európában több miniállam is található, amelyek közjogi hagyományai némiképp eltérőek a fő trendektől. Éppen ettől különlegesek!

Az Ostrakon Szakkollégium Nemzetközi Kutatócsoportja és az Alkotmányjogi- és Összehasonlító Jogi TDK közös munkájának köszönhetően valósult meg 2016. május 12-én „Az európai miniállamok közjogi fejlődése” címet viselő konferencia, amely ezeket a több száz éves közjogi hagyományokkal rendelkező törpeállamokat volt hivatott közelebbről bemutatni. A konferencia alapjául egy hosszabb kutatás szolgált: az Ostrakon Szakkollégium hallgatói Prof. Dr. Halász Iván vezetésével azon dolgoztak az idei tanévben, hogy az öt európai miniállam alkotmányfejlődését és közjogi berendezkedését bemutassák. Ennek köszönhetően az érdeklődők megismerhették Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán működését Boros Klaudia, Bálint Miklós, Németh Ildikó és Szabó Mátyás tolmácsolásában.

    • nkkcs honlapon
    • nkkcs
    • nkkcs3
  • Előző
  • Következő

Dr. Bódi Stefánia, Prof. Dr. Halász Iván és Prof. Dr. Szente Zoltán szakmai rálátása építő jellegű opponenciában bontakozott ki, pozitív véleményüknek köszönhetően az elkövetkezendő hónapokban a kutatás anyaga kiadvány formájában is elérhetővé válik. A kötet „Európai miniállamok alkotmányos fejlődése és közjogi berendezkedése” címmel fog megjelenni, és a fenti négy állam mellett a Liechtensteinhez kapcsolódó kutatási eredmények is helyet kapnak majd benne.


Szerző: Bottyán Vivien


Megjelent az Acta Humana 2016/3. tematikus száma

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar munkatársainak Dr. Vizi Balázs, Dr. Tóth Norbert, Séra Magdolna közreműködésével jelent meg az Acta Humana − Emberi jogi közlemények c. periodika tematikus száma.


A lapszám a „Nyelvi jogok, nyelvpolitika, nyelvhasználat (a jogi kerettől az alkalmazhatóságig)” c. konferencián elhangzott előadások írott anyagait tartalmazza.


Az eseményen többek között részt vett: Dr. Kis Norbert rektorhelyettes, Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő Nemzetiségek Jogainak Védelmét Ellátó Biztoshelyettes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, Dr. Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Dr. Vizi Balázs, a NETK Nemzetközi Jogi Tanszék vezetője.


A konferencia a külhoni magyar nyelvterületen élő régiók nyelvhasználatának jogi feltételeit és azok használhatóságát járta körbe.


Tartalmas olvasást kívánunk minden kedves olvasó számára!



Felelős társadalommal a radikalizáció ellen

    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization_steven lenos
    • preventing violent radicalization_fellegi borbala
    • preventing violent radicalization_kovacs mihaly
    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization
  • Előző
  • Következő

Az erőszakos cselekedetekhez vezető radikalizálódás megelőzésével kapcsolatban tartott munkamegbeszélést a Migrációkutató Intézettel közösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Dr. Tálas Péter, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja az esemény házigazdájaként hangsúlyozta, hogy a hasonló rendezvények azért számítanak kiemelt fontosságúnak, mert az átlagemberhez csak ritkán jutnak el a valós adatok, következésképp a radikalizációval kapcsolatos tudásunk nagy része a szenzációra éhes médiából származik. Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet moderátorként is közreműködő vezető kutatója ugyanakkor hozzátette, hogy a radikalizációs folyamatokkal azért is elengedhetetlen tisztába kerülni, mert azok az utóbbi évek során erősödő tendenciát mutatnak, ideológiától függetlenül.

Európa óriási energiát fordít a radikalizáció jelenségének feltérképezésére és az azt kísérő erőszakos megnyilvánulások visszaszorítására. A szándék ugyanakkor nem csak a kormányok részéről tapasztalható, hanem jelen van a köz-, illetve a civil szférában is. A 2011-ben útjára indított, mintegy kétezer tagot számláló Radicalization Awareness Network ma a téma egyik élharcosának számít. A holland Radar Advies kötelékében a hálózat titkárságán dolgozó Steven Lenos szervezetének mondanivalóját az alábbiakban foglalta össze: a radikalizáció egy olyan folyamat, amely sosem egységes, nincsen iskolapéldája, így hátterében más és más paraméterek húzódnak meg. Az erőszakos cselekmények megelőzése érdekében az egyedi esetekre kell koncentrálni; mindig az egyéni mozgatórugókat kell felkutatni, s azok alapján specifikus válaszokra van szükség. A radikalizáció nem másról, mint a sérülékeny személyiségről, illetve az egyén és az őt körülvevő csoportok felelősségéről szól. A kriminalizáció koncentrált odafigyeléssel sokszor megelőzhető lenne: biztos referenciacsoportok mellett egy válságba került személyiség kisebb valószínűséggel fordul a radikális eszmék felé.

Dr. Fellegi Borbála, a Foresee Kutatócsoport képviselője elmondta, hogy a kis közösségeknek hatványozottan nagy szerep jut a radikalizáció elleni harcban. A család és az iskola elsődleges eszközei lehetnek annak a prevenciónak, amely az odaforduló kommunikációra épül. A párbeszéd ugyanis csak olyan esetben lehet hatékony, amikor biztosított az az értékítéletektől mentes környezet, ahol az útját vesztett egyén értő fülekre, s tanácsokra találhat.

Kovács Mihály ezredes a Belügyminisztérium képviseletében az állami szintű bűnmegelőzésről szóló összefoglalójában szintén egyetértett a felszólalókkal: mint mondta, „a jól működő közösségek gátat szabnak a radikális eszmék terjedésének.” Fontos ugyanakkor azt is látni, hogy az a fajta radikalizálódás, amely az iszlámmal köthető össze, Magyarországon jelenleg még elhanyagolható mértékű. Noha a börtönök nem tartják nyilván a büntetettek vallását, származásuk alapján kevesebb, mint háromszáz elítéltről lehet feltételezni azt, hogy köze lenne a muzulmán valláshoz.  


Szöveg: Pétery Dorottya
Fotó: Szilágyi Dénes

 


Az Európai Unió elsősorban egy értékközösség

    • dsc 8423 2
    • dsc 8426 2
    • dsc 8442 2
    • dsc 8450 2
    • dsc 8465 2
  • Előző
  • Következő

Az Európai Unió és Magyarország csak együtt értelmezhető, hazánk ugyanis legalább ezer éve része Európának - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában Zupkó Gábor. Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) felkérésére beszélt az érdeklődőknek az EU működéséről.

A szakember előadásának elején szólt azokról a statisztikákról, amelyek szerint még sok tekintetben le vagyunk maradva az EU átlagától, de látható a fejlődés, a felzárkózás. Például alacsony a munkanélküliség és foglalkoztatásban is sikerült előrébb lépnünk az elmúlt években, ahogy a születéskor várható élettartamban is érzékelhető az elmozdulás. „Ami hosszabb távon problémát jelenthet, az például az idegen nyelvek ismeretének alacsony szintje” - fogalmazott Zupkó Gábor.  Bár az országban érezhető egyfajta ellenszenv az EU iránt, a felmérés szerint a magyarok 69 százaléka uniós polgárnak érzi magát, 50 százalék pedig optimista az unió jövőjével kapcsolatban. „Az viszonyt kétségtelen, hogy sokan nagyon távolinak érzik maguktól Brüsszelt, az ottani döntéshozatalt, pedig annak mi is részesei vagyunk, választott politikusaink által” - jegyezte meg a képviselet-vezető, aki szerint az utóbbi időben, érdemben is tudtuk befolyásolni ezeket a döntéseket. 

Zupkó Gábor szerint az Európai Unió elsősorban egy érdek- és értékközösség, hiszen a tagállamok többsége hasonló alapértékeket képvisel. Ez leginkább a hasonló történelmi hagyományokra, a kultúrára és a gondolkodásra vezethetők vissza. Zupkó Gábor utalt rá, hogy Magyarország - mint egy kisebb méretű ország- egy nagyobb közösség tagjaként jobban meg tudja mutatni magát, nagyobb befolyással lehet a világban zajló folyamatokra, mint önmagában. Az országba érkező regionális fejlesztési támogatások felhasználása is vonzóbbá teszik az országot a befektetések számára. „Magyarország ma is Európa egyik legnyitottabb gazdasága, ami azért is fontos, mert hazánk gazdasági sikere alapvetően az export volumenétől függ”- jegyezte meg Zupkó Gábor.

A témáról további részleteket a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Cimkék: EU, előadás, 2016