Szűkítés



Minden Címke 100


bejegyzések

TÁJÉKOZTATÓ a Kar Kiváló Oktatója cím adományozásának ütemezéséről

Az egyetem által adományozható címek, kitüntetések és adományozásuk rendjéről szóló szabályzat 8/B. § alapján minden évben lehetőség van arra, hogy a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar egy oktatója kimagasló munkája eredményeként elismerésben részesüljön.

A Kar Kiváló Oktatója cím adományozható annak az egyetemen vagy jogelőd intézményeinek valamelyikében legalább három éve oktatói tevékenységet folytató oktatónak, aki az adott tanévben kimagasló munkájával, példamutató magatartásával, szakmai eredményeivel, publikációs és tudományos tevékenységével, valamint a hagyományok ápolásával hozzájárult a kar illetve az egyetem hírnevének öregbítéséhez továbbá rendelkezik a hallgatók támogatásával.

A címmel oklevél jár, amely tartalmazza az elismerésben részesülő személy nevét, a cím odaítélésének évét, valamint a kar illetve a tanszék megnevezését. A címmel járó pénzjutalom összege a köztisztviselői illetményalap hatszorosa.


A Kar Kiváló Oktatója címre az egyetem oktatói és a hallgatói adhatnak le jelölést. A jelölési időszak 2017. február 20-án 10 órakor kezdődik és 2017. február 28-án 14 órakor zárul. A jelölőlapok átvételére és leadására a NETK Dékáni Hivatalban munkanapokon 9 és 15 óra között van lehetőség.


A hallgatói jelöléseket a NETK Kari Hallgatói Önkormányzat gyűjti össze és összesítve adja le a Dékáni Hivatalban 2017. március 3-án 12 óráig.


Az összesített jelöltlista 2017. március 6-ig kerül megküldésre az érintett tanszékek részére. A tanszékek tanszéki értekezlet alkalmával:

-          a szabályzatban foglalt szempontok alapján a jelölteket titkos szavazással véleményezik,

-          nyilatkoztatják a jelölteket a jelölés elfogadásáról,

A szavazásban az érintett oktatók nem vehetnek részt. A tanszéki értekezlet által elfogadott jelöltek névsorát a tanszéki értekezlet jegyzőkönyvével együtt a tanszékvezetők 2017. március 16-ig eljuttatják a Dékáni Hivatalba.


A tanszékek által megküldött jelölések összesített listáját a dékán a soron következő Kari Tanács elé terjeszti jóváhagyásra, amelynek várható időpontja: 2017. március 21.


A Kari Tanács által elfogadott jelöltekre a hallgatók a NEPTUN rendszerben adhatják le a szavazatukat. A szavazás várható időpontja: 2017. április 1. 8.00 óra – 2017. április 8. 16.00 óra.


Az elismerést a dékán adja át a Kar Napja alkalmából szervezett rendezvényen 2017. május 9-én.


Az ütemezés végrehajtásában kérem a Tisztelt Kollégák és a Kari Hallgatói Önkormányzat szíves közreműködését.


Budapest, 2017. február 17.



                                                                                                              Dr. habil. Koller Boglárka

                                                                                                                             dékán s.k.


PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

FELHÍVÁS

Erasmus+ 2017/2018 tavaszi pályázati forduló


2017. február 13 – március 7. között pályázhatnak az egyetem hallgatói Erasmus+ mobilitási programokra. 


Pályázhatnak:

  • az Egyetem alap-, mester- és doktori képzéseiben résztvevő hallgatói,
  • akik hallgatói jogviszonyban állnak az Egyetemmel nappali vagy levelező tagozaton, valamint a kiutazás évében is aktív státusszal rendelkeznek,
  • tanulmányi mobilitásra való pályázás esetén kiutazásuk idejére legalább két lezárt félévvel rendelkeznek (a pályázás időpontjában elegendő egy lezárt félévvel rendelkezni, szakmai gyakorlat esetén ez nem kitétel),
  • magyar állampolgárok, illetve Magyarországon tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező, vagy menekültstátuszú hallgatók.

További információ és link a teljes felhíváshoz:

http://uni-nke.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/erasmus/hallgatoi-mobilitas/palyazati_felhivas_hallgatok


Korszakváltást is hozhat Trump elnöksége

    • fokep
    •  dsc1871 2
    •  dsc1877 2
    •  dsc1881 2
    •  dsc1884 2
    •  dsc1896 2
    •  dsc1906 2
  • Előző
  • Következő

A nem túl távoli jövő dönti majd el, hogy korszakváltás történik-e az amerikai politikában Donald Trump színre lépésével, vagy csak egy erősebb irányváltás szemtanúi leszünk – hangzott el az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Amerika Tanulmányok Kutató Központja által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Dr. Fellegi Tamás, a kutatóközpont stratégiai igazgatója szerint Trump szándéka az, hogy korszakváltás történjen, ez azonban „fenekestül forgatná fel” a II. világháború után kialakult világpolitikai rendet. A szakértő úgy látja, hogy ma még nem lehet tudni, milyen tartalma lesz ennek az új politikának, például milyen hatással lesz a NATO működésére. Elképzelhető hogy arányosabb teherviselés alakul ki a szövetség tagállamai között, de akár a közös védelemről szóló 5. cikkely is átértelmeződhet. Fellegi Tamás szerint, ha az USA ezeket a változásokat komolyan akarja és keresztül is viszi, akkor korszakváltásról beszélhetünk majd, ha nem, akkor egy erősebb irányváltásról. A szakértő szólt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben a globalizáció hatására a nemzetállamok „fölé nőttek” egyes nemzetközi szervezetek, amelyek jelentős súllyal bírtak a világpolitikában is. Kérdés az, hogy ezek az adminisztráción kívüli politikai, gazdasági folyamatok hogyan rendeződnek át, és milyen mértékben kötik meg az új amerikai elnök és kormányának kezét.

„Nagyon sokan azzal magyarázzák Trump győzelmét, hogy az amerikai társadalom és gazdaság egy jelentős része vesztese lett az elmúlt évek, évtizedek politikájának”- hangsúlyozta a stratégiai igazgató. Fellegi Tamás szerint a veszteseknek nevezhetőkkel szemben az amerikai multinacionális vállalatok nagyon jelentős profitra tettek szert a külföldre kiszervezett gyártási kapacitásukkal, ami viszont a munkanélküliséget növelte az USA-ban. Nagy kérdés most az, hogy ezeket a cégeket vissza lehet-e telepíteni az Egyesült Államok területére.

A szakértő a NATO kapcsán megjegyezte, hogy szerinte a mai formájában eljárt felette az idő, hiszen nem tudja betölteni korábbi szerepét, a hiteles elrettentést. „Bár az elmúlt napokban szimbolikus mértékben érkeztek amerikai katonák Lengyelországba és a balti államokba, de az amerikai katonai jelenlét lényegében megszűnt Európában”- tette hozzá Fellegi Tamás, aki szerint nagy kérdés, hogy ezt helyre lehet-e állítani. A stratégiai igazgató úgy véli, hogy az USA-nak mindenképpen válaszolnia kell az Oroszország által támasztott kihívásokra, de a dél-kínai tenger körüli konfliktusokra is.

Az USA esetleges elszigetelődésével kapcsolatban megjegyezte, hogy az Közép-Európának kifejezetten rossz lenne és destabilizálná a jelentősebb konfliktuspontokat a világban. Emlékeztetett rá, hogy a NATO is csak amerikai szerepvállalással volt sikeres a különböző műveletekben.

Dr. Magyarics Tamás, a központ tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy a közvélekedéssel ellentétben a mostani elnökváltásnál sem lehet kizárni a külpolitikai folytonosságot, hiszen már az előző elnök idején is látszottak jelei bizonyos elszigetelődési törekvéseknek. „Obama is beszélt arról, igaz elég cizelláltan, hogy az USA bizonyos mértékben túlterjeszkedett, és a terheket, amelyeket magára vett, nem szándékszik tovább viselni”- tette hozzá a szakértő. Magyarics Tamás szerint az Egyesült Államok egyfajta „jótékony hegemón” szerepet játszott a II. világháború óta, de ebből a jótékonyság lehet, hogy eltűnik majd Trump színre lépésével. „Az amerikaiak a NATO költségvetésébe mindig is többet fizettek be, mint a többi tagállam, erről már korában is elkezdődött a vita. Ugyanakkor az Egyesült Államok számára a szervezet nemcsak egy katonai szövetség, hanem komoly mértékben szolgálja az USA stratégiai érdekeit is”- hangsúlyozta a tudományos főmunkatárs.

Magyarics Tamás szerint az új elnök és adminisztrációja között még nincs tökéletes összhang, hiszen a legfőbb tanácsadók és Trump elképzelései között vannak komolyabb eltérések is, így nehéz bármi biztosat mondani az új amerikai politikai irányvonalairól.

A kerekasztal –beszélgetésen elhangzottakról és az Amerika Tanulmányok Kutató Központ működéséről további részleteket a Bonum Publicum márciusi számában olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ötéves az NKE, kétéves a NETK

    •  dsc0612 2
    •  dsc0530 2
    •  dsc0542 2
    •  dsc0544 2
    •  dsc0549 2
    •  dsc0559 2
    •  dsc0571 2
    •  dsc0597 2
    •  dsc0602 2
    •  dsc0609 2
    •  dsc0624 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. január elsején kezdte meg a működését, amelyről az intézmény minden kara önálló rendezvény keretében emlékezik meg. A karok közül a NETK külön évfordulót is ünnepelhet, hiszen az egyetem negyedik karaként jött létre 2015 februárjában.

„Öt év általában nem olyan hosszú idő egy intézmény életében, mi mégis annak érezzük, hiszen rengeteg dolog történt velünk az elmúlt években, amikor gyorsan és sűrűn zajlottak az események”- fogalmazott köszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese hozzátette, hogy nemcsak az egyetemen, de annak falain kívül is mozgalmas volt ez az időszak, hiszen a magyar belpolitikában és a gazdaságban, valamint a nemzetközi térben is jelentős ütemben zajlottak az események. Kis Norbert az elmúlt időszak kiemelkedő eredményének tartja a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar létrehozását, amelyet már egyértelműen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem indított útjára, úgymond az NKE saját gyermekének tekinthető. A rektorhelyettes elmondta, hogy a NETK-nak az egykori Nemzetközi Intézet alapjain való létrehozásához – az egyetem alapításához hasonlóan – végig kellett járni a bizalomépítés útját is, amelynek fontos része volt az intézmény fenntartóinak és az akkori Külügyminisztériumnak a támogatása is. Kis Norbert szerint viszonylag rövid idő alatt sikerült felépíteni egy olyan rendszert a karon belül, amely hatékonyan segíti az egyetem nemzetköziesítésének folyamatát. Az eredményeket sorolva a többi között szólt a NETK-n elindított angol nyelvű mesterszakról, amelyen egyre több hallgató szeretne tanulni. A jövőt illetően megjegyezte, hogy egyre nagyobb kutatási versenyben kell helyt állnia a karnak, amelyben segítség lehet a NETK tevékenységéhez kapcsolódó doktori iskola tervezett létrehozása. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel egy olyan felsőoktatási modellt sikerült kiépítenünk, amely azzal kecsegtet, hogy időtálló lesz”- hangsúlyozta Kis Norbert.

„Mi két évet tudunk ünnepelni az egyetem 5 éves történetében, de ha az elődintézmények és a társkarok tevékenységét is nézzük, akkor már a NETK esetében sem lehet óvodás korról beszélni” – fogalmazott köszöntőjében Dr. habil. Koller Boglárka. A NETK dékánja szerint a kar „csapata” elég heterogén, hiszen vannak közöttük jogászok, közgazdászok, történészek és politológusok is, akik más-más aspektusból közelítik meg a témákat. A dékán elmondta, hogy céljuk és feladatuk a közigazgatási szervek diplomáciai és nemzetközi feladataihoz, megfelelő szakmai felkészültségű utánpótlást biztosítani. „A NETK-ra ráragadt a diplomataképző kifejezés, de mi nem csak azokat várjuk a képzéseinkre, akik diplomaták szeretnének lenni, mert nagyon színes a képzési kínálatunk” – tette hozzá Koller Boglárka, aki szerint a multidiszciplináris sokszínűség az egyik legnagyobb előnyük. Koller Boglárka elmondta, hogy fontos változások történtek a kar életében az utóbbi időben is: újraindították a nemzetközi tanulmányok mesterszakot és a szeptembertől induló államtudományi mesterszakképzésben is két modullal vesznek részt. Hozzátette, hogy szeretnék növelni a közgazdasági tárgyú tantárgyak szerepét és aktívabban részt vesznek a továbbképzésekben is. A dékán szerint jól állnak a minőségi oktatók arányát és a publikációk számát tekintve is és sokat léptek előre a tehetséggondozásban. „Terveik között szerepel a hallgatói létszám növelése és az Európai uniós-képzések erősítése, amelyben fontos partner a Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkársága” – mondta el Koller Boglárka.

Dr. Molnár Balázs Péter szerint az EU az a terep, ahol a magyar érdekeket képviselni és megvédeni szükséges, hiszen az uniós ügyek belügyek. A Miniszterelnökség Európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára úgy véli, hogy mindehhez felkészült szakemberekre van szükség. „Olyanokra, akik ki tudnak állni saját magukért és a társaikért, akik érvényesíteni tudják a haza érdekeit a visegrádi együttműködésben vagy a 27 uniós tagállam vonatkozásában is”- tette hozzá. Molnár Balázs Péter elmondta, hogy olyan rendszert szeretne a kormány kidolgozni, amelyben egyszerre tudják biztosítani a tárcák szakemberigényét és azt is, hogy az EU-s intézményekben a felkészült magyar szakemberek kulcspozícióba kerüljenek. „Mindebben nagyon fontos partner az egyetem és a kar is” -hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A magyar haderő új alapokra helyezett tartalékos rendszeréről és az idén létrejött Honvédelmi Sportszövetség céljairól beszélt előadásában Kun Szabó István vezérőrnagy. A Honvédelmi Minisztérium miniszteri biztosa szerint a megváltozott nemzetközi biztonsági környezet is arra késztette a szaktárcát, hogy egyfajta paradigmaváltás történjen a társadalom és a honvédelem kapcsolatában. A rendszerváltás óta- különösen a kötelező sorkatonaság felfüggesztésének köszönhetően – jelentősen csökkent a Magyar Honvédség létszáma, ami ma már 30 ezer alatt van. A vezérőrnagy beszélt a nemrég meghirdetett, „Zrínyi 2026” elnevezésű honvédelmi- és haderő-fejlesztési reformról. A tíz évre szóló program része az önkéntes tartalékos rendszer újraszervezése területi elven, amelyhez az év elején létrejött Honvédelmi Sportszövetség is nagyban hozzájárulhat tevékenységével.  A szervezet célja a honvédelemhez kapcsolódó sportágak felkarolása, a honvédelmi nevelés megerősítése, amelyhez az egyetemek is jó partnerek lehetnek a vezérőrnagy szerint. „Minél több fiatal szeretnénk a sporton keresztül a honvédelem ügye mellé állítani, nem titkolva azt a szándékot, hogy sokan közülük önkéntes vagy aktív katonai szolgálatot vállalnak majd”- tette hozzá Kun Szabó István.

A rendezvényen szakmai kerekasztal-beszélgetést is tartottak, amelynek a kar oktatói és hallgatói vettek részt.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, NKE, évforduló, 2017

Málta az Európai Unióban

    • fokep
    •  dsc0243 2
    •  dsc0265 2
    •  dsc0268 2
    •  dsc0283 2
  • Előző
  • Következő
Június végéig Málta tölti be az Európai Unió soros elnökségét, amelynek fő diplomáciai eseménye a február 3-i informális miniszterelnöki csúcstalálkozó volt Vallettában. A szigetország uniós csatlakozásáról és a 13 éves tagság tapasztalatairól Dr. Joseph Licari Málta brüsszeli, strasbourgi, genfi nyugalmazott nagykövete tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
 
A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar és Prof. Dr. Fülöp Mihály egyetemi tanár, Magyary Chair által szervezett műhelybeszélgetésen Licari nagykövet emlékeztetett arra, hogy Málta 1964-ben nyerte el függetlenségét Nagy-Britanniától és ettől kezdve külpolitikáján is érződött, hogy az Európai Gazdasági Közösség felé (EGK) orientálódik. A szigetország 1970-ben kötött társulási szerződést kötött az EGK-val, ami segítette az ország iparosodását, növekedett a Nyugat-Európába irányuló exportja és a turizmus is fellendült. Bár Kadhafi Líbiája megpróbálta befolyása alá vonni Máltát, de a közben hatalomra került kereszténydemokrata kormány 1990-ben benyújtotta csatlakozási kérelmét az EGK-hoz. Ezt azonban egyedül csak Olaszország támogatta, így a csatakozás meghiúsult. A szigetország 1998-ban újította fel csatlakozási kérelmét, aminek tárgyalása egészen 2003-ig húzódott, de végül Málta és Ciprus 8 közép-európai országgal (köztük Magyarországgal) 2004-ben az Európai Unió tagjává vált. A nagykövet előadásában szólt arról, hogy az elmúlt 12 évben konszenzus alakult ki a máltai politikában az Európai Uniós tagsággal kapcsolatban: a 2013-ig kormányzó kereszténydemokraták és a jelenlegi kormányfő, Muscat munkáspártja egyaránt támogatja az Unióhoz tartozást. Málta 2017 első felében elnöke az Európa Tanács üléseinek. A hat hónapos elnökség programja között migrációs, biztonsági, piaci, társadalmi integrációs és tengerészeti témák szerepelnek.
 
Joseph Licari nagykövet elmondta, hogy Málta sikerként könyveli el a napokban, Vallettában tartott informális uniós csúcs megszervezését és lebonyolítását. Ezen a tagállamok úgy nyilatkoztak, hogy meg kell fékezni a tömeges migrációt a Földközi-tengeren, Olaszország és Líbia között, pont azon az útvonalon, ahol Málta is található. A szigetország három évvel ezelőtt hallgatólagos megállapodást kötött Olaszországgal, amelynek értelmében a partjait elérő menekülteket átirányítják az olasz félszigetre. A máltai uniós nyilatkozat szerint a többi között erősíteni kell a líbiai partvédelem támogatását és Líbia szubszaharai országokkal közös határainak szigorúbb ellenőrzését az illegális bevándorlás megakadályozására. „Az Európai Uniónak ez az első lépése az Afrikából Európába irányuló bevándorlás ellenőrzésére”- hangsúlyozta a nagykövet.
 
Joseph Licari a rendezvényen jelenlévő hallgató kérdéseire válaszolva különbséget tett az EU-n belüli bevándorlás, a munkaerő piaci szükségleteket kielégítő Európán kívülről jövő gazdasági bevándorlás és az 1951-es genfi menekült egyezmény szerinti befogadás között. Szerinte az Európába érkező migránsok sznte kivétel nélkül az utóbbi kategóriába szeretnének tartozni. A nagykövet úgy véli, hogy a Nagy- Britannia és az Európai Unió közötti, a Brexit miatti tárgyalások a holland, a francia és a német választások miatt valószínűleg elhúzódnak majd, akár 2018-ig is.
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Málta, NETK, 2017

Diplomaosztó ünnepség a NETK-n

    • fokep
    •  dsc9946 2
    •  dsc9953 2
    •  dsc9961 2
    •  dsc9973 2
    •  dsc9976 2
    •  dsc9979 2
    •  dsc9992 2
    •  dsc9995 2
  • Előző
  • Következő

Ünnepélyes keretek közt tartotta meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar a 2016/2017. tanév keresztféléves oklevélátadóját a Ludovika főépület falai között. A rendezvényen diplomát vehettek át a kar Biztonság- és védelempolitikai alap- és mesterszakos, Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterszakos és International Public Service Relations mesterképzési szakos hallgatói. Mivel a kar képzésein magyar és külföldi hallgatók egyaránt részt vesznek, ezért az egyetemen formabontóan, a NETK magyar és angol nyelven tartotta meg az ünnepségét.

„Nagy örömmel tartok beszédet, azonban az örömbe egy kis szomorúság is vegyül, mivel elveszítjük Önöket, mint hallgatókat” – szólította meg a friss diplomásokat Dr. Koller Boglárka. A NETK dékánja két tanáccsal szolgált útravalóként számukra: „Ugyanolyan szorgalommal folytassák a munkájukat, mint ahogy a karon elvártuk Önöktől, emellett megfelelő alázat legyen a munkájukhoz. Kérdezzék meg saját maguktól, hogy mindent megtettek-e ahhoz, hogy a legjobb teljesítményt nyújtsák”. Koller Boglárka gratulált és sok sikert kívánt a hallgatóinak, majd a diplomák átadására került sor.

Az ünnepségen 9 fő végzett hallgató vehette át az oklevelét, mondta el ünnepi esküjét a Ludovikán:

Biztonság- és védelempolitikai alapszakon végzett hallgatók:

  • Takács Bence
  • Váradi Gréta Vanessza

Biztonság- és védelempolitikai mesterképzési szakon végzett hallgató:

  • Barkóczy Dávid Tamás

Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterszakon végzett hallgatók:

  • Ajtai Ferenc
  • Dr. Bokros Attila
  • Boskov Marina
  • Máté Dóra
  • Pácz Laura

International Public Service Relations mesterképzési szakon végzett hallgatók:

  • Frederick Omoyoma Odorige

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: diplomaosztó, 2017

Hogyan jutottunk el ide? - A brit-EU kapcsolatok átfogó történeti elemzése

Kaszap Márton, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) egyetemi tanársegédje az ERASMUS+ Jean Monnet projektben megvalósításra kerülő Hogyan jutottunk el ide? – A brit–EU kapcsolatok átfogó történeti elemzése címmel tartott előadást 2017. január 31-én. 

    • img 20170131 140710
    • img 20170131 140716
    • img 20170131 140417
    • img 20170131 140658
    • 20170131 143651
    • img 20170131 141138
    • img 20170131 141722
    • img 20170131 141034
  • Előző
  • Következő

Az előadó elemzésének időhorizontja egészen a hastings-i csatától Theresa May 2017 januárjában Donald Trump amerikai elnöknél tett washingtoni látogatásáig terjedt. Kaszap Márton felhívta a figyelmet számos részben, vagy teljes egészében mellőzött tényre, amelyek nélkül nem lehet egzakt képet alkotni Nagy-Britanniáról és a brit mentalitásról. Ezek közé tartozik az ún. „szigetlakó” önkép és brit nagyság, amely abból is fakadhat, hogy a Brit Birodalom volt a legnagyobb (majdnem 500 milliós népességével és hatalmas földrajzi kiterjedtségével) a korábbi birodalmak között. Képet kaphattunk továbbá a második világháború utáni brit egységtörekvésekről és annak szűk keresztmetszeteiről, illetve arról, hogy az európai újjáépítés és a kontinens sikere mennyire befolyásolta a britek európai integrációhoz való közeledését. Kaszap Márton az Egyesült Királyság 1973-as Európai Közösséghez (EK) való csatlakozása után rendezett bennmaradásról, vagy kilépésről szóló 1975-ös népszavazási eredmények kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a kilépés már a tagság után is szinte azonnal napirenden lévő kérdéssé vált és – mint azt ahogyan a történelmi tapasztalat mutatja – az is maradt. Az előadó érdekes párhuzamot vont továbbá az 1975-ös és a 2016-os skót eredmények között és rámutatott, hogy az eleinte szkeptikus skótok, az európai integráció egyértelmű támogatóivá váltak. Később a Tony Blair fémjelezte időszakban egy EU-barát kampány folyt az Egyesült Királyságban és azt is megtudhattuk, hogy a 2004-es bővítésben az ország a keleti bővítést, így Magyarország tagságát is teljes mellszélességgel támogatta. Az előadó kiemelte továbbá, hogy a brit Belügyminisztérium mennyire téves becsléseket állított fel a bevándorlók lehetséges számával kapcsolatosan és nagyban alábecsülte a bevándorlási hajlandóságot. Végezetül képet kaphattunk a Brexit folyamatának kezdetéről és a 2016-os referendum közvetlen előzményeiről és következményeiről. A következtetések között Kaszap Márton kiemelte, hogy létezik egy tartalmi és egy procedurális konfliktus a brit–EU kapcsolatok terén. Az előadás végén pedig diszkusszió következett, amelynek keretében számos további kérdés került új megvilágításba.


Nyitott szemmel a világra! Nyílt nap a NETK-n

    •  dsc9037 2
    •  dsc8981 2
    •  dsc8985 2
    •  dsc8992 2
    •  dsc9001 2
    •  dsc9004 2
    •  dsc9028 2
    •  dsc9032 2
    •  dsc9048 2
    •  dsc9060 2
  • Előző
  • Következő

Utolsó állomásához érkezett a Ludovikán tartandó nyílt napok sorozata, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar várta az érdeklődő felvételiző diákokat és szülőket. A rendezvényen bemutatkozott a kar vezetése, ismertették a 2017-es felvételi eljárásban induló szakokat. A karon működő kutatóközpontok interaktív előadással prezentálták kutatásaikat, a hallgatók és a tanulmányi előadók pedig az információs pultoknál igyekeztek megválaszolni a felmerülő kérdéseket.

Az eseményt, amelyre több száz érdeklődő látogatott el, az egyetem oktatási rektorhelyettese nyitotta meg. Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok előadásában kiemelte, hogy az NKE unikumnak számít a magyar felsőoktatásban, hiszen kiemelt szakmai kihívásoknak kell megfelelnie az egyetemnek: a rendőrségnek, honvédségnek és közigazgatásnak képeznek szakembereket. „Viszont egyetemünk a magyar felsőoktatási térben ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint bármelyik más egyetem” – mondta Kovács Gábor, aki a továbbiakban kifejtette, hogy az NKE óriási fejlődésben van, fejlődés előtt áll, amelyet a 2012-es megalakulás óta igyekeznek megalapozni. A NETK-val kapcsolatban kitért arra, hogy nagyon erős a felkészítés az általános nemzetközi ügyek intézésére, valamint kiemelten hangsúlyos az idegen nyelvi oktatás is. „Az itt képzett szakemberek azokat a feladatokat fogják végrehajtani, amit a magyar államigazgatás a nemzetközi kapcsolatoktól elvár. Nagyon jól felkészült hallgatókat kell kibocsájtanunk, ezt az eredményt tudjuk is hozni” – hívta fel a figyelmet az NKE oktatási rektorhelyettese. Záró gondolataiban kitért arra, hogy az ide jelentkező hallgatóknak a kemény tanulás mellett kiváló lehetőségeik vannak a tudományos önképzésre, különböző sportok űzésére, valamint a budapesti egyetemista életforma megélésre, amelyben a Hallgatói Önkormányzat és a szakmai hallgatói szervezetek nyújtanak majd segítséget.

Dr. Koller Boglárka, az NETK dékánja előadását felvételi tanácsokkal kezdte a végzős diákok és szüleik számára. Kiemelte, hogy a döntésnek őszintének kell lenni a felsőoktatási jelentkezésnél, egyetemre csak úgy lehet járni, ha megvan a belső elsődleges motivációja a fiatalnak. A NETK képzési portfólióját egy olyan kis közösségnek írta le, amelynél magas a felvételi pontszám, továbbá a diploma megszerzése nem tömegképzéssel párosul. Kiemelten fontos a nyelvtudás, azonban a bekerült kari polgárokat szoros oktató-hallgató viszony várja, ahol a hallgatók egyéni fejlődését igyekszik az egyetem minél jobban támogatni. A kar jelmondata: Nyitott szemmel a világra. „Kicsit nyugtalan emberek vagyunk, szeretjük a változásokat és szenvedéllyel csináljuk, amit akarunk. Minket nagyon érdekel az, hogy mit történik a világban” – mondta Koller Boglárka. A dékán kifejtette, hogy az itt végzett hallgatók olyan hazai és nemzetközi szinten is versenyképes szakemberek lesznek, akik képesek eligazodni a világban, akik megértik például a Brexit folyamatait, világosan látják az USA külpolitikájának európai hatásait és az egzotikus térségekről megfelelő információval rendelkeznek ahhoz, hogy kormányzatok, minisztériumok, háttérintézmények, nemzetközi cégek vagy EU-s szervek számára szakpolitikai tanácsot tudjanak nyújtani. Koller Boglárka sokszínűnek írta le a kart, ahol nem csak az oktatók nemzetközi szakemberek, hanem egy multidiszciplináris megközelítés várja a hallgatókat.

A kar képzési struktúráját is ismertette a dékán. A NETK két alapképzéssel várja a felvételizőket, nemzetközi igazgatási, valamint nemzetközi biztonság- és védelempolitika alapszakra jelentkezhetnek a hallgatók. A kar mesterképzésében újdonságként megjelenik a társadalomtudományi felsőoktatási területen a nemzetközi tanulmányok szak, továbbá az államtudományi területen hallgatható a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szak, a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok szak, valamint az angol nyelvű International Public Service Relations szak.

A nyílt nap során bemutatkoztak a karhoz kötődő kutatóközpontok is, a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ, Stratégiai Védelmi Kutatóközpont és Amerika Tanulmányok Kutatóközpont is előadással készültek az érdeklődők számára. A nyílt napon különböző standokkal várták a felvételi kérdéseket a tanulmányi osztály és a nemzetközi kapcsolatok iroda munkatársai, valamint a karon működő hallgatói szervezetek. Az esemény zárásaként a megjelent végzős fiatalok és a kísérők hallgatói idegenvezetéssel körbejárhatták a történelmi múltú Ludovika Akadémia épületét, valamint betekinthettek az NKE 600 fős Orczy úti kollégiumába.


További információ a felvételiről és az NKE által nyújtott képzésekről: felveteli.uni-nke.hu


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: nyílt nap, 2017

SVKK-Elemzések-2017

A 2017. augusztusi spanyolországi terrortámadásokról


2017. augusztus 17-én gépjárművel végrehajtott – ún. ramming típusú, avagy gázolásos – terrortámadásra ke­rült sor Barcelonában, majd 18-án hajnalban a kata­lán fővárostól mindössze 100 kilométerre fekvő spa­nyol tengerparti üdülővároskában, Cam­brils­ben is. Fontos jeleznünk azon­ban, hogy a spanyol ha­tóságok már igen hamar a barcelonai és a cam­­bril­si eseményekhez kapcsoltak egy augusztus 16-i alca­na­ri gáz­robbanást is. A spanyol belbiztonsági szervek ugyanis egy nagyobb terrortámadást elő­készítő helyszínként te­kin­tenek a 20 palacknyi pro­­pán-bután gáz felrobbanása miatt elpusztult épü­let­re, ahol mintegy 120 gázpalackot halmoztak fel a merényletekre készülők.

A barcelonai és a cambrilsi támadások egyértelmű­en megerősítik azt a korábbi jelzésün­ket, hogy Európának, különösen pedig az európai nagyvárosoknak, a jelenleginél jobban fel kell készülniük a gép­járművel elkövetett terrorcselekményekkel szem­beni védekezés­re, mert ez az elkövetési forma egyszerűsé­ge, olcsó­sága és hatékonysága miatt az utóbbi években az Eu­rópában tevékenykedő terroristák egyik leg­kedvel­tebb elkö­vetési módszere lett. Írásunk­ban ezért – a spanyolországi támadások hátterének bemu­ta­tása mellett – az ott leírtak­ra is ismételten fel kívánjuk hív­ni a figyelmet.

Szerzők: Tálas Péter – Szente-Varga Mónika

Teljes cikk: 2017/18. pdf

Régi-új frontvonalak – Etiópia és a szélsőséges iszlamisták

A radikális iszlamista csoportok mára regionális fenyegetéssé váltak Afrika szarván. Bár a szomáliai as-Sabáb komoly katonai vereségeket szenvedett az elmúlt években, a szervezet képes volt alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz, és nem csupán Szomáliában őrizte meg műveleti képességeit, de azokat kiterjesztette, megerősítette több más országban is. Míg az egyes államok – különösen Kenya – egyre nehezebben tudnak gátat vetni térnyerésüknek, Etiópia eddig sikeresen lépett fel e területen.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2017/17. pdf

Az orosz haderőreform értékelése I. – Megkésettség, átfogó reform

A Szovjetunió felbomlásának eredményeképpen az 1990-es években a hidegháborús szuperhatalom Oroszország jelentősen meggyengült, gazdasági, politikai, társadalmi válságok sora sújtotta. A válságjelenségek az orosz haderőt sem kímélték: a haditechnikai eszközök túlnyomó többségének elavulása, a személyi állomány demoralizálódása, burjánzó korrupció bomlasztotta a fegyveres erők képességeit, amit az ezredfordulót követően javuló gazdasági helyzetben a megszilárduló politikai vezetés többszöri kísérletre tudott csak megállítani és elkezdeni a haderő átfogó reformját és modernizációját. A szerző négyrészes tanulmánysorozatban azt a folyamatot tekinti át és értékeli, amelynek eredményeképpen az ismét nagyhatalmi ambíciókat megfogalmazó Oroszország hagyományos fegyveres erőit modernebb, ütőképesebb haderővé alakította, és ezen az úton kívánja tovább fejleszteni az évtized végéig. A tanulmánysorozat első része azokat az okokat tárja fel, amelyek miatt az orosz fegyveres erők átszervezésére csak az ezredfordulót követően kerülhetett sor, valamint körvonalazza az átfogó haderőreform főbb célkitűzéseit. A további részekben a haderőreform szervezeti, személyi és fegyverzettechnikai vonatkozásait, az orosz haderő-alkalmazás elmúlt huszonöt évének műveleti tapasztalatait, valamint a védelmi költségvetés mindezt alátámasztó trendjeit vizsgálja.

Szerző: Jójárt Krisztián

Teljes cikk: 2017/16. pdf

A gépjárművel végrehajtott, ramming típusú terrortámadásokról és a védekezés lehetőségeiről

A közelmúltban Európában több olyan merénylet is tör­tént, amelyekben a terroristák fő fegyverként gépjár­művet használtak. Várható, hogy ez a gépjárműves elkövetési forma (az úgynevezett ramming) egysze­rűsége, olcsósága és nehéz felderíthetősége miatt egy­re gyakoribbá válik. A módszert mára nemcsak ra­­dikális iszlamisták, de egyéb szélsőségesek és magányos őrültek is használják. A rammingtámadások első­sorban tömegrendezvények ellen hatékonyak, így az ellenük való védekezésnek is leginkább a tömegren­­dezvények védelmére, illetve a gyors rendőri és egészségügyi reagáló képességek fejlesztésére kell kon­centrálnia. A parlamenti választások közeledtével ha­zánkban is nőni fog a tömegrendezvények száma, így az ország biztonságának garantálása érdekében szük­séges az európai rammingtámadások elemzése.

Szerzők: Rácz András – Brestyánszki Flóra

Teljes cikk: 2017/15. pdf

Somali elections in 2016-2017 – Business as usual or a new hope?

Following decades mired in civil war and lacking a functional government, Somalia established a new Federal Government in 2012. Nevertheless, its leaders’ (s)election process has been encumbered by corruption, bribery, and never-ending clan disputes. In addition, decision-making power has been concentrated in the hands of 135 traditional elders who were selected according to the 4.5 clan-formula without the participation of the wider society. To ensure the smooth transition from interim governments to permanent institutional structures, both the Somali elites and the international donors accepted the rules and handicaps of 2012. At the same time, they promised that the election will be credible, transparent and more democratic in 2016. The current analysis offers an evaluative overview of those circumstances that hindered the democratic transition, while also highlighting those features that offer hope for further progress.

Author: Viktor Marsai

Full article: 2017/14. pdf

Ki mit nyert? Több mint egy évvel a menekültügyi „megállapodás” után

A háború okozta menekültválság mellett Törökország a nem szíriai menekültek folyamatos, egyre nagyobb számban történő érkezését is megtapasztalhatta. A 2015–2016-os menekültválság idején a szíriaiak jelentették a legnagyobb tömeget az illegális úton Görögországba érkezők között, azonban 55 százalékos részarányukkal messze nem voltak döntő több­ségben: az iraki, afganisztáni és pakisztáni származásúak a menekültek 39 százalékát tették ki. Ez is indokolja, hogy jelen tanulmányban külön kiemeljük a nem szíriai menekültek helyzetét: annak ellenére, hogy számuk körülbelül 6 százaléka a szíriaiaknak, az ő helyzetüket a Szíriában folyó háború esetleges lezárása nem fogja befolyásolni, s a szíriaiakkal ellentétben a többségük valószínűleg továbbra is Európába kíván majd jutni.

Mára Törökország a világon az egyik legtöbb mene­kültet befogadó országgá vált: míg 2010-ben csak 40 ezer menekültnek adott otthont, addig 2017 elején már közel 3,5 milliónak. A Törökország közvetlen kör­nyezetében zajló szíriai háború az utóbbi évtizedek legnagyobb menekültválságát indította el, hiszen több mint 5,7 millió ember kényszerült elhagyni a hazáját, s megközelítőleg 6,3 millió ember menekült Szíria másik részére.

A 2016. március 18-án az Európai Unió és Törökország között köttetett menekültügyi megállapodás – valójában egy közös nyilatkozat – több mint egy éve van érvényben. Jelen tanulmány célja a megegyezéshez vezető út és az első visszaküldések (2016. április 4.) óta eltelt idő eredményeinek értékelése, illetve a Török­országban élő szíriai és nem szíriai menekültek hely­zetének áttekintése. Végül a tanulmány igyek­szik rávilágítani az EU, több tagállam és Ankara között az utóbbi hónapokban kialakult, a megállapodás fenn­tartását is érintő vita hátterére, illetve a török népszavazás utáni török–uniós viszony változására, amely a nyilatkozatban vállaltak jövőbeli teljesítését valószínűsíti.

Szerző: Egeresi Zoltán

Teljes cikk: 2017/13. pdf

A Trump-adminisztráció nemzetbiztonsági csapata

A nehézségekkel terhelt és szokatlan kezdés után lassan összeáll a Donald Trump kormányzatának nemzet­biz­ton­sági csapata. Az új elnököt számos hagyományos vi­lág­nézettel rendelkező, tapasztalt szakember mellett a mainstreamtől eltérő kül­po­li­ti­kai nézeteket valló tanács­adó is segíti a politikai dön­téshozatal során. A különböző álláspontot kép­vi­se­lő kulcsemberek szerepe, illetve az el­nök kül- és biztonságpolitikai prioritásai a kampány so­rán tett ellentmondásos ígéretek, majd azok visszavoná­sa miatt egyelőre kérdésesek. Az említett tényezőket, va­la­mint az új elnök sajátos világnézetét és irá­nyí­tá­si elveit figyelembe véve annyi azonban megál­la­pít­ható, hogy az ed­digi elnökváltásokhoz képest na­gyobb bizonytalanság jel­lemzi az Amerikai Egye­sült Államok jövőbeli kül- és biztonság­po­li­ti­kai irány­vonalát. Írásunk célja, hogy az USA előtt álló legfontosabb kérdésekre választ találjon az el­nök nemzetbiztonsági csapatában lévő meghatá­ro­zó személyek külpolitikai nézeteinek bemutatásával és értelmezésével.

Szerzők: Péczeli Anna - Varga Gergely

Teljes cikk: 2017/12. pdf

A közbiztonságra fordított kiadások alakulása és szerkezete

Az elemzés Magyarország elmúlt években közbiztonságra fordított kiadásainak alakulását és szerkezetét tekinti át. A témakör aktualitását az adja, hogy a 2018. évi költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor kormányzati szereplők hitet tettek amellett, hogy az elkövetkező évben biztonságra többet szándékoznak fordítani. A hazai kiadások nagyságrendjének értékeléséhez elemzésünkben nemzetközi összehasonlításokkal élünk. Ennek során arra jutunk, hogy a vizsgálati időtávon Magyarország közbiztonságra fordított kiadási aránya rendre meghaladja az uniós átlagot, valamint a fejlett nyugat-európai országok hasonló arányát, ugyanakkor minimálisan elmarad a közép-kelet-európai régió országainak átlagos arányaitól.

Szerző: Felméry Zoltán

Teljes cikk: 2017/11. pdf

Az AKP útja az elnöki rendszerről szóló népszavazásig: rezsimépítés Törökországban (2002-2017)

2017. április 16-án a török lakosság rendkívül szoros eredményű népszavazáson az elnöki rendszer bevezetéséről döntött. Az alkotmánymódosítás apropóján mind a hazai török, mind a nemzetközi diskurzusokban felerősödtek azok a viták, amelyek a török politikai berendezkedés jellegét, az erősödő autoriter rendszer kiépítését és a társadalom polarizációját helyezik a középpontba. Elemzésünk a 2002 óta kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) politikai útját mutatja be, megvizsgálja a rezsimépítési folyamat sikerességének okait, valamint értékeli az alkotmánymódosításról dön­tő referendum tétjét és eredményeit. A tanulmány bemutatja, hogy az AKP-nak hogyan sikerült különböző politikai ellenfeleit meggyengíteni, és hogyan sikerült fenntartania a hatalmát immár 15 éven keresztül. Ebben kulcsszerepet játszott a választási győzelmek révén kialakuló „választási hegemónia”, amely mind a törvényhozásban, mind a végrehajtó hatalomban biztos AKP-többséget/uralmat tett lehetővé.

Míg az első ciklusok idején a 2002-ben hatalomra jutó korábbi (betiltott) iszlamista pártokban politizáló pártelit egy EU-párti, nyugatos narratívát követett - egy újabb alkotmánybírósági vagy katonai beavatkozás állandó veszélye mellett -, addig mostanra az állami intézményrendszert, médiát, igazságszolgáltatást behálózó, az EU-t keményen bíráló kormánypártot láthatunk, amely sikerrel védte ki a különböző katonai nyomásgyakorlási kísérleteket (2007), puccskísérletet (2016), országos zavargásokat (2013) és korrupciós botrányokat (2013-2014).

Szerzők: Egeresi Zoltán – Pénzváltó Nikolett

Teljes cikk: 2017/10. pdf

„Mert övék a hatalom”: Az internet politikát (is) befolyásoló hatása a 2016-os amerikai elnökválasztás során

A 2016-os amerikai elnökválasztásban, illetve az azt megelőző kampány során minden eddiginél nagyobb szerepet kapott az a törekvés, hogy külföldi államok különböző – elsősorban informatikai támadásokkal és médiaeszközökkel – befolyásolják a választások eredményét. A média különösen sokat foglalkozott a kérdéssel mind az az Egyesült Államokban, mind Európában. Ugyanakkor tényeken alapuló, bizonyítékokkal alátámasztott, az elnökválasztást érdemben befolyásoló tényezőkről keveset hallhattunk. Jelen írás azokat az informatikai támadásokat és különböző média­műveleteket igyekszik kronológiai sorrendbe állítani és elemezni, amelyek hatással lehettek az el­nökválasztásra.

Szerzők: Kovács László - Krasznay Csaba

Teljes cikk: 2017/9. pdf

A londoni merénylet azt is üzeni, hogy gyengülnek a dzsihadisták

2017. március 22-én – a brüsszeli merényletek egy éves évfordulóján – terrortáma­dás­ra ke­rült sor Lon­don belvárosában. A jelenleg rendelkezésünkre ál­ló információk szerint a kenti születésű 52 éves Khalid Masood (eredeti neve: Adrian Russell) helyi idő szerint 14.40-kor előbb a Westmin­ster híd járdá­ján haj­tott a járókelők közé egy Hyun­dai terep­járóval (megölve két embert és meg­se­be­sít­ve to­váb­bi 50-et, köztük hetet sú­lyosan, akik kö­zül később egy a kórházban hunyt el). Ezt követően meg­p­róbált be­ha­tolni a brit parla­ment épületébe, s e­köz­ben késsel halálosan megsebesítette az őt megállítani szándékozó rendőrt. A me­rény­lőt végül a parlament vé­delmét ellátó rendőrök lőt­ték agyon. Elemzésünkben a londoni west­minste­ri terrortáma­dás helyi ér­tékét próbáljuk meg­hatá­roz­ni a brit és az európai terrorfenyegetettség tükré­ben.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2017/8. pdf

A történelem ismétli önmagát? A GDP arányos államháztartási kiadások közelmúltbéli alakulása

Az elemzés azt vizsgálja, hogy Magyarországon az elmúlt évek­ben hogyan alakult az egyes társadalmi ágazatokra fordított GDP-arányos államháztartási kiadások mértéke. Emellett ar­ra a kérdésre is keressük a választ, hogy a korábbiakban ál­ta­lunk is azonosított, a közép-kelet-európai régió országaihoz ké­pest átlagosnál több kiadást felemésztő igazgatási területek ese­tén – ott, ahol erre szükség van – sikerült-e a kiadási arányok csökkentésében megmutatkozó áttörést elérni? A kérdés meg­válaszolása érdekében – az Eurostat kormányzati funkciók szerinti bontásban közölt kiadási statisztikáira támaszkodva – bemutatjuk és összehasonlítjuk Magyarország és a régió or­szágainak különböző társadalmi ágazatokra fordított GDP-arányos kiadási értékeit.

Szerző: Felméry Zoltán

Teljes cikk: 2017/7.pdf

Stratégiai töréspontok Donald Trump és az európai szövetségesek kapcsolatában


Donald J. Trump 2017. január 20-i elnöki beiktatását és az év eleji óvatos tapogatózást követően februárban meg­kezdődtek azok az érdemi találkozók, amelyek az Egyesült Államok és európai szövetségesei vonatkozásában kijelölik a transzatlanti kapcsolatok egyes stratégiai tö­rés­pontjait – azaz azokat a kérdéseket, amelyek­ben a fokozódó amerikai elvárások nyomán a szövetségeseknek dűlőre kell jutniuk. Ilyen találkozó volt az első visszhangokat beharangozó mál­tai informális EU-csúcstalálkozó (2017. február 3-án), az amerikai elvárások egy részét be­csatornázó NATO védelmi miniszteri találkozó Brüsszelben (2017. február 14-15-én), és a nemzetközi biztonság számos kérdését megvitató 53. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia (2017. február 17-19-én). Elemzésünkben a kirajzolódó stratégiai töréspontokat vizsgáljuk meg és értékeljük Donald Trump elnökségének az európai biztonságra és védelempolitikára gya­korolt hatását és lehetséges következményeit illetően, kiemelten a NATO, az „Iszlám Állam” elleni nemzetközi fellépés, az afganisztáni stabilizáció és az amerikai-orosz kapcsolatok vonatkozásában.

 
Szerző: Csiki Tamás – Etl Alex – Pénzváltó Nikolett – Tálas Péter – Zavoianu Dóra 
 
 Teljes cikk: 2017/6.pdf

2017. január végi kelet-ukrajnai eszkaláció politikai és hadműveleti háttere

Jelen tanulmány a kelet-ukrajnai konfliktusban 2017. január végén lezajló eszkalációt és ennek politikai-katonai kontextusát vizsgálja. Az elemzés arra a kérdésre keresi a választ, hogy a mostani eszkaláció különbözik-e a harcok korábbi fellángolásaitól, és ha igen, akkor miben áll ez a különbség.

Szerző: Rácz András

Teljes cikk: 2017/5.pdf

Három évvel az ukrajnai hatalomátvétel után

2017. február 22-én volt három éve, hogy a kijevi Majdan téri tiltakozók országossá vált mozgalma távozásra, menekülésre kényszerítette Viktor Janukovics akkori ukrán elnököt. Írásunkban azt igyekszünk vázlatosan számba venni, hogy az elmúlt három év során miként változott meg Ukrajna, illetve miként változott az ukrán probléma nemzetközi megítélése. Ennek érdekében – hasonlóan Ukrajnával foglalkozó legutóbbi elemzésünkhöz – az ukrán kérdés geopolitikai-nagyhatalmi, európai-regionális, illetve ukrajnai szintjét tekintjük át röviden.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2017/4.pdf

Kiberbiztonsági Stratégia 2.0
A kiberbiztonság stratégiai irányításának kérdései

Manapság egyre inkább közhelynek számít, hogy a hálózat alapú információs rendszerek létfontosságú szerepet játszanak társadalmunkban. Ezzel együtt az a nézet is egyre szélesebb társadalmi beágyazottságra talál, ami szerint ezeknek a rendszereknek a megbízható működése és biztonsága alapvető a gazdaság és a társadalom egészének működése szempontjából. Ugyanakkor az információs rendszereket érő, azok biztonságos működését veszélyeztető események nagyságrendje, gyakorisága és a hatása az elmúlt időszakban folyamatos növekedést mutat, miközben az előrejelzések szerint ez a trend a jövőben tovább erősödik. Az információs hálózatok és rendszerek transznacionális jellege miatt a működésben fellépő zavarok és azok hatásai nem állnak meg az országhatároknál, érinthetnek több országot, egy egész régiót, vagy akár a teljes Európai Uniót. Mindez felhívja a figyelmet arra, hogy az információs rendszerek biztonsága és védelme kiemelkedő fontosságú terület nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. A tanulmány a következő generációs kiberbiztonsági stratégia kidolgozói számára fogalmaz meg szakmai ajánlásokat elsősorban a nemzetközi elvárásoknak, valamint a kormányzati stratégiai irányítási rendszernek való megfelelés szempontjait szem előtt tartva.

Szerző: Beláz Annamária– Berzsenyi Dániel

Teljes cikk: 2017/3.pdf

Hol a pénz? A NATO védelmi kiadási trendjei és a közös teherviselés kérdései

"Amerika teljesíteni fogja kötelezettségeit, de ha nemzeteik nem kívánják azt látni, hogy Amerika elkötelezettsége a szövetség iránt csökken, mindannyiuknak meg kell mutatniuk támogatásukat a közös védelem iránt” – adta át Donald Trump elnök üzenetét James Mattis amerikai védelmi miniszter a NATO védelmi minisztereinek találkozóján 2017. február 15-én Ugyanezt erősítette meg Michael Pence amerikai alelnök az 53. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián három nappal később. Elemzésünk a támogatás és elkötelezettség központi kérdésévé emelt védelmi kiadások trendjeit vizsgálja meg a NATO tagállamai esetében, a kérdés politikai kontextusát is értelmezve.

Szerző: Csiki Tamás

Teljes cikk: 2017/2. pdf

A migrációs diskurzus margójára III. – A líbiai válság az európai migráció tükrében

Az elmúlt hónapok során a líbiai válságot tárgyaló diskurzus a magyar politikusok és média ingerküszöbét is elérte, illetve több elemzés is napvilágot látott a konfliktussal kapcsolatban. Az elmúlt öt év meddő békéltetési kísérleteit látva egyre többször hangzik el az az érv is, hogy mekkora ,,hiba” volt megbuktatni a Kaddáfi-rezsimet, és hogy a nyugati hatalmak ismét maguknak keresték a bajt. A jelenlegi elemzés arra tesz kísérletet, hogy nem vitatva az elkövetett hibákat, józanabb hangokat vigyen a diskurzusba, illetve rámutasson azokra a problémákra, amelyek a mai napig gátolják a sikeres észak-afrikai stabilizációt. A tanulmány – leszámítva a 2011-es beavatkozás körüli vitákat – ismertnek veszi a 2014 közepe előtti líbiai állapotokat, amelyet a szerző két elemzésben tárgyalt, és az azóta eltelt két év eseményeire, illetve a stabilizáció lehetőségeire fókuszál.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2017/1. pdf



Ünnepi jókívánságok

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új évet kíván!


Az emberi jogokról tanácskoztak

    • fokep
    •  dsc5962 2
    •  dsc5964 2
    •  dsc5975 2
    •  dsc5980 2
    •  dsc5983 2
    •  dsc5989 2
    •  dsc5996 2
    •  dsc6009 2
  • Előző
  • Következő

„Az emberi jogok kapcsán az elmúlt évtizedekben számos jogi norma született, de azok végrehajtása általában sok akadályba ütközik”- hangzott el az Emberi Jogi Egyezségokmányok elfogadásának 50. évfordulójára megemlékező tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Az Európai Unióról szóló szerződés szerint az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemesek és oszthatatlanok. Mindez egybecseng az Emberi Jogi Egyezségokmányok szellemével - mondta köszöntőjében Bóka János egyetemi docens. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánhelyettese szerint ma már eléggé eltérőek a vélemények arról, hogy létrehozható-e az egységokmányokban említett emberi jogok biztosítására egy hatékony nemzetközi rendszer.  „A vallási eszmerendszerek sem jelentenek semmit, ha nem kapcsolódik hozzá hit és cselekvés. Ugyanez igaz az emberi jogok univerzális és oszthatatlan rendszerével kapcsolatban is” –fogalmazott Bóka János.

Néhány héttel ezelőtt az ENSZ közgyűlése is megemlékezett az Emberi Jogi Egyezségokmányok elfogadásának 50. évfordulójáról - mondta köszöntőjében Csapó Zsuzsanna egyetemi docens. Az NKE NETK Nemzetközi Jogi Tanszék munkatársa elmondta, hogy a közgyűlésen elhangzott: meg kell erősíteni az elkötelezettséget az egyezségokmányokban megfogalmazott alapelvekkel kapcsolatban, hiszen azokban él az emberiség reménye a békére.

Az 1966-ban elfogadott dokumentum egy nagyon fontos dátum az emberi jogok fejlődésének történetében- mondta levezető elnökként Valki László az ELTE professor emeritusa. Lakatos István, korábbi emberi jogi nagykövet előadásában szólt a világ első univerzális emberi jogi testületéről, az 1946-ban létrejött ENSZ Emberi Jogok Bizottságáról. A Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa szerint a testület első 20 éve a normaalkotás jegyében telt, mivel akkor még nem volt lehetősége a bizottságnak érdemben is megvizsgálnia a jogsértéseket. Fontos mérföldkőnek nevezte a 70-es évek elejét, amikortól már magánszemélyek is fordulhattak panaszukkal a bizottsághoz, hiszen innentől kezdve az emberi jogok védelmének fő fórumává vált a testület. Az Emberi Jogok Bizottságának több magyar tagja is volt az elmúlt évtizedekben, mint például Solt Pál, aki az egykori szocialista országokban dolgozó szakemberek közül elsőként volt a testület elnöke. Lakatos István elmondta, hogy a bizottság a civil társadalom egyik legnépszerűbb fóruma volt, ugyanakkor belső mozgásterét némiképpen korlátozta az összetétele. A testületben való részvétel ugyanis egyfajta védelmet jelentett azon országoknak, amelyeknél visszaéléseket lehetett tapasztalni az emberi jogok kapcsán. A bizottság mechanizmusait és mandátumait megtartva jött létre 2006-ban az Emberi Jogi Tanács, amelynek jelenleg is 47 tagja van. „Ez most a világ legfontosabb emberi jogi testülete, de csak annyit tehet, amire a tagállamok felhatalmazzák”- fogalmazott a korábbi emberi jogi nagykövet.

„Amíg az ENSZ nagyon hatékony volt az emberi jogokkal kapcsolatos normaalkotás terén, a nemzetközi jog végrehajtással és annak monitoringjával már sokkal több gond akadt az elmúlt évtizedekben” –fogalmazott előadásában Komanovics Adrienne egyetemi docens. A Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa elmondta, hogy az ENSZ által megalkotott kilenc alapdokumentum és kilenc kiegészítő jegyzőkönyv közül Magyarország összesen tizennégyet ratifikált. Elhangzott, hogy a nemzetközi jog normatív jellegét olyan tényezők gyengítik, mint például az egységes szankciórendszer, vagy a végrehajtó szervek hiánya, de nem igazán működik például az államközi eljárás intézménye sem, amelynek alkalmazására eddig még nem került sor az elmúlt évtizedekben. Az emberi jogok sérelmét vizsgáló bizottságok esetében problémát jelent a választott szakértők függetlenségének kérdése is, hiszen egy jelentős részük kormányzatokhoz kötött. Ráadásul a testületek összetétele sem állandó, így jelentős az ügyhátralék is. Komanovics Adrienne elmondta, hogy az emberi jogok védelme alapvetően a nemzetállamok feladata, a nemzetközi védelem csak másodlagos szerepet játszik.

„A nemzetközi bírói fórumok gyakran utalnak az Emberi Jogi Bizottság gyakorlatára és át is vesznek bizonyos állásfoglalásokat, elsősorban a migrációhoz tartozó ügyekben- mondta előadásában Raisz Anikó, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar munkatársa.

A rendezvényen négy szekcióban üléseznek többek  között olyan témákat boncolgatva, mint például a külföldiek kiutasításának korlátai, az egyéni panaszjog vagy az alapjogok korlátozhatósága fegyveres konfliktusok idején. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: emberi, jogok, 2016

Oroszország külpolitikájának 25 éve

2016. december 8-9-én a moszkvai MGIMO Egyetemen tartotta X. kongresszusát az Orosz Nemzetközi Tanulmányok Szövetsége, „25 Years of Russia’s Foreign Policy” címmel. A mintegy 1200 résztvevőt vonzó nemzetközi rendezvényen az NKE-t Dr. Szemlér Tamás egyetemi docens, a NETK Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszékének oktatója képviselte. Dr. Szemlér Tamás „Hungary’s Integration Experiences in the Last 25 Years. Elements of Transregionalism” c. előadásával az eurázsiai transzregionalizmus kérdéskörével foglalkozó kerekasztal munkájában vett részt, emellett az NKE vezetésének megbízásából orosz nyelvű megbeszélést folytatott Alekszej D. Voszkreszenszkijjel, a MGIMO Politológiai Karának dékánjával a két intézmény közötti együttműködés lehetőségeiről.


Átvette rektori kinevezését Patyi András

    • fokep
    •  dsc5473 2
    •  dsc5506 2
    •  dsc5515 2
  • Előző
  • Következő

Ma délelőtt átvette rektori kinevezését Prof. Dr. Patyi András. A három évre szóló dokumentumot Áder János köztársasági elnök adta át az egyetem vezetőjének a Sándor Palotában.

Patyi András 2012. január 1-je óta vezeti az egyetemet, jelenlegi megbízatása ez év végén jár le. Az új megbízatásra szóló rektori pályázati eljárás idén szeptemberben zárult le a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Először az intézmény szenátusa 32 igen szavazattal, majd a Fenntartói Testület is támogatta a rektor pályázatát.

Az októberi Bonum Publicumnak Patyi András azt nyilatkozta, hogy többek között azért is pályázott újra az intézmény vezetésére, mert még nem végzett el mindent, amit korábban eltervezett. „Szeretném befejezni munkatársaimmal a közösen elkezdett építkezést. Ugyanakkor az egyetem szellemi fejlesztését is folytatni szeretném, hiszen az soha nem záródhat le. Önmagában az egyetemi lét is folyamatos fejlődést igényel, hiszen új tudás, új könyvek, publikációk jelennek meg, a tudomány és a szakmai ismeretanyag állandóan gyarapszik. (…) a munka, amit még 2011-ben elkezdtünk, még nem zárult le, és sajnáltam volna, ha a rengeteg befektetett munka elveszik, ha a családomtól elvett idő hiábavalónak bizonyul. Nyilván erőt adott a folytatáshoz az is, hogy azok, akik annak idején felkértek arra, hogy vezessem ezt az egyetemet, számítottak rám a továbbiakban is. A szenátusi szavazás azt jelezte, hogy az intézményen belül is jelentős többségben vannak, akik támogatták a pályázatomat, és az FT döntése is azt mutatta, hogy a megrendelők is elégedettek velem. Ezek számomra nemcsak formális lépések, hanem ez az a bizalom, ami arra sarkallt, hogy érdemes folytatni a munkát”- tette hozzá.

A 2019. december 31-ig szóló időszakra számos terve van. Mint mondta, az NKE jogi értelemben fiatal intézmény. „Hiába tettünk már le sokat az asztalra, még nagyon sok elvégzendő munka vár ránk, fizikai és szellemi értelemben is. Ahogy azt rektori pályázatomban is írtam, ennek a munkának a kereteit az egyetem Intézményfejlesztési Terve és Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiája adja, valamint a campus-beruházással kapcsolatos feladatok. Sosem csináltam titkot abból, hogy a legnagyobb intézményi és szellemi jogelődnek a Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát tartom. A hagyományok ismerete és szeretete segít az értékek megértésében és közvetítésében, melyek közül az egyik legfontosabb a tisztelet: a nemzet, a tudás, az emberi jogok, a közösségek, a parancsnok, az alárendeltek, és legfőképp a hallgatók tisztelete, hiszen ők azok, akik a haza, a köz szolgálatára esküsznek fel.” Az interjúban kiemelte: „…nem azt a képet kell fenntartanunk, hogy jó egyetem szeretnénk lenni, hanem azt, hogy jók vagyunk, és egyre jobbak szeretnénk lenni. Ehhez nagyon fontos a képzésfejlesztés és az intézményi stabilitás, továbbá a nemzetközi tudástranszfer erősítése, valamint a szervezet- és közösségépítés, amelynek nagyon fontos eleme a Ludovika Campus –projekt”.

Kinevezéséhez gratulálunk!


Szöveg: Horvátth Orsolya

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Tudományos Diákköri Konferencia díjátadója

    • fokep
    •  dsc4907 2
    •  dsc4914 2
    •  dsc4927 2
    •  dsc4932 2
    •  dsc4940 2
    •  dsc5046 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar második alkalommal rendezte meg önálló Tudományos Diákköri Konferenciáját. A magas jelentkezői létszámnak köszönhetően három tagozat keretében is lehetőségük volt a hallgatóknak a dolgozatok benyújtására. A Nemzetközi kapcsolatok tagozaton nemzetközi jog, nemzetközi igazgatás, külpolitika, nemzetközi gazdaságtan, valamint a sérülékeny erőforrások témájában született dolgozatokat lehetett benyújtani.

A Biztonságpolitika tagozaton szektoriális megközelítés alapján a biztonságpolitikával, védelempolitikával, geopolitikával, szövetségi rendszerekkel, NATO-val, nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos dolgozatokat fogadta illetve szintén biztonságpolitika tagozaton Afrika-Ázsia témakörében a biztonsági kihívásokkal, kockázatokkal, konfliktusokkal; válságokkal és válságkezeléssel; terrorizmussal, fegyverkezéssel és fegyverzetellenőrzéssel kapcsolatos dolgozatokat lehetett benyújtani. Míg az Európa tanulmányok tagozat az Európai Unió kapcsolatrendszerét, szakpolitikáit és fejlődését, illetve az európai tagországok saját biztonságpolitikájához kapcsolódó dolgozatokat rangsorolta.

A díjkiosztó 2016. december 8-án került megrendezésre a Ludovika Campuson, a Kápolnában. A helyezéseken kívül különdíjak is kiosztásra kerültek.

Valamennyi résztvevőnek gratulálunk!


Amerika és a világ 2017-től

    • fokep
    •  dsc4055 2
    •  dsc4064 2
    •  dsc4066 2
    •  dsc4085 2
    •  dsc4102 2
    •  dsc4110 2
    •  dsc4117 2
  • Előző
  • Következő

A 2016-os amerikai elnökválasztás eredményéről és következményeiről tartott kerekasztal beszélgetést Jeffrey D. Gordon, a Pentagon korábbi szóvivője, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és Elizabeth Wahl újságíró a Ludovika főépület Széchenyi Dísztermében december 1-én az Antall József Tudásközpont szervezésében.

Dr. Bóka János, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar oktatási dékánhelyettese az idei amerikai elnökválasztás bel- és külpolitikai aspektusaival egyaránt foglalkozó kerekasztal beszélgetést megnyitó beszédében kiemelte, hogy e politikai esemény különösen fontos, hiszen rávilágít az amerikai társadalom megosztottságára, illetve előrevetíti a következő amerikai kormány politikáját. Ennek megfelelően a kerekasztal beszélgetés résztvevői a politikai spektrum különböző részeiről fejtették ki nézeteiket.

A résztvevők teljes egyetértésben voltak a tekintetben, hogy Donald J. Trump választási győzelme meglepetésszerű volt. Németh Zsolt elmondta, hogy a meglepettség érzését később a potenciális lehetőségek gondolata követte. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint a „Tusványosi gyorsvonat” megérkezett az Amerikai Egyesült Államok fővárosába: a választási eredmény abban a politikai korrektséggel fémjelzett ideológiai megközelítésben okozott egy törést, mely egyes kérdésekben – például az alaptörvény vagy a történelmi egyházak szerepét illetően – igazságtalanul stigmatizálta Magyarországot.

Jeffrey D. Gordon – aki Donald J. Trump nemzetbiztonsági tanácsadójaként dolgozott az amerikai elnökválasztási kampány során – elmondta, hogy a republikánus elnökjelölt győzelme ugyan meglepte, de nem sokkolta, tekintettel Trump népszerűségben mért sikerére. Bár Elizabeth Wahl megerősítette, hogy Washingtonban csak nagyon kevesen számítottak Donald J. Trump győzelmére és a közvélemény kutatások is teljesen rossz nyomon voltak, hozzátette, hogy sokak számára a végeredmény valóban sokként hatott.

Az elnökválasztás kapcsán az újságíró kiemelte a főáramú média két hibáját: egyfelől a hírekben túl nagy figyelmet szenteltek Donald J. Trumpnak, aki kampányát az érzelmekre építette, másfelől nem figyeltek eléggé az egyes térségekben élő szavazók valódi sérelmeire, problémáira. Utóbbi vonatkozásában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni aközött, hogy egy politikus meghallgatja e csoportokat, illetve kezét nyújtja feléjük, és aközött, hogy haragjukat becsatornázza.

A beszélgetés résztvevői külön kitértek a kampány során felmerült egyes megdöbbentő és megosztó kijelentésekre, köztük Donald J. Trump muszlimokra vonatkozó megjegyzésére. Ez utóbbi kapcsán Jeffrey D. Gordon emlékeztetett, hogy a kijelentés az Európában elkövetett terrortámadások idején hangzott el, és hogy az Egyesült Államokban komolyan felvetődött az a gondolat, hogy sürgős teendők vannak a bevándorlás kérdését illetően. Hangsúlyozta, hogy végső elemzésben a radikális iszlám mint ideológia megállítását kell elérni, mellyel szerinte Donald J. Trump tisztában van.

Javaslatok az új elnöknek

A választások kelet-közép-európai és magyar vonatkozásait tekintve Németh Zsolt megjegyezte, hogy a „biztonság” kifejezés határozottabban lesz jelen az amerikai külpolitikában. Emlékeztetett, hogy Szíria és Ukrajna révén tágabb szomszédságunkban két komoly konfliktus van, melyek kialakulásához az elmúlt évek amerikai külpolitikája is hozzájárult. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint ez jogos kritika, ahogy a George W. Bush demokrácia-export politikáját – és az azt támogató országokat – is jogos kritika illet.

Németh Zsolt rámutatott, hogy Amerika abban a kellemetlen helyzetben van, hogy adott esetben beavatkozásáért, máskor annak elmaradásáért is kritika éri. Megjegyezte, arra számít, hogy a Trump-adminisztráció jobban megválogatja, mely esetekben alkalmaz intervenciót, és melyekben nem. Emlékeztetett továbbá, hogy néhány éve Magyarország egy hosszú listát kapott az amerikai külügyminisztériumtól, melyben Washington felsorolta mindazt, amit Budapest a jobb amerikai-magyar kapcsolatokért tehet. Németh Zsolt reményét fejezte ki a tekintetben, hogy az ilyenek helyett Washington olyan intervenciók felé fordul, melyek megakadályozzák Ukrajnában a vérontást.

Ukrajna kapcsán a magyar politikus kiemelte, különösen kínosnak tartja, hogy az ukránok most hasonló helyzetben vannak, mint a magyarok 1956-ban: ahogy az utcán harcoló magyar forradalmárok magukra hagyatva érezték magukat, úgy Európának az ukránok mögé sem sikerült beállnia. Jeffrey D. Gordon hozzátette, hogy Európának valószínűleg Trump olvasatában is nagyobb szerepet kell játszania Ukrajna ügyében, mely utóbbi Oroszország számára létfontosságú kérdés, míg az Egyesült Államok számára már kevésbé.

Németh Zsolt egyetértett azzal, hogy európai országok nem élvezhetik tovább potyautasként az Egyesült Államok védelmét, mely amerikai üzenetet Magyarország megértette. Jeffrey D. Gordon elmondta, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a NATO kollektív védelméről szóló 5. cikk mellett, ugyanakkor emlékeztetett, hogy az európaiak védelmi teljesítményének amerikai kritikája korántsem új jelenség.

Kommunikáció

A Pentagon volt szóvivője nyomatékosította, hogy Donald J. Trump a nemzetközi ügyekben kemény amerikai fellépést tesz majd, és hogy több tiszteletet kíván. Ezzel szemben Elizabeth Wahl megjegyezte, hogy szerinte a megválasztott elnök ezen szavait nem irányította kifejezetten Vlagyimir Putyin orosz elnök felé. Bár Jeffrey D. Gordon szerint e kijelentésbe az oroszokat is beleértette Trump, jobban együtt kell működni Oroszországgal, a NATO tagállamai számára pedig a legnagyobb fenyegetést a radikális iszlám és egy nukleáris fegyverrel rendelkező Irán jelentik.

Németh Zsolt kiemelte, hogy valamit tenni kell a Nyugat Oroszországgal szembeni kommunikációjával. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a varsói NATO-csúcson a tagállamok Oroszországgal szemben az elrettentés és a párbeszéd kettős politikáját fogadták el. Szerinte ezek közül előbbit sikeresen és helyesen teljesítették, ám utóbbi terén nem sikerült igazi eredményeket elérni, és kritikus kérdés lesz, hogy vajon a Trump-adminisztráció megtalálja-e a politikai párbeszéd megfelelő módját.

Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


American Politics

pb169649

Nemrégiben, november 8-án éjjel került sor a világ egyik nagyhatalmában, az Egyesült Államokban az elnökválasztásra. A választást hosszú hónapos találgatások, elemzések, és cikkezések előzték meg, ám abban szinte mindenki egyöntetűen egyetértett, hogy Hillary Clinton lesz az Egyesült Államok 45. elnöke. Aztán megtörtént az, amelyre oly kevesen számítottak: Donald Trump könnyedén megszerezte a győzelemhez szükséges 270 elektort. November 16-án Dr. Mándi Tibor beszélt nekünk az amerikai politikáról.

Az előadó először egy rövidebb bevezetést tartott magáról az amerikai választási rendszerről, hogy tisztázódjanak az esetleges homályos foltok a legkevésbé sem egyszerű amerikai rendszerrel kapcsolatban. Előadását azzal a felvetéssel kezdte, mely mostanában gyakran az elemzések homlokterébe kerül. Az Egyesült Államokban megeshet ugyanis az, hogy nem az a jelölt nyer, aki a választópolgárok által leadott szavazatok többségét megszerzi. Antidemokratikus-e ez a módszer vagy sem? Többek között erre a kérdésre is kerestük a választ. Mándi Tibor azzal érvelt, hogy ha az alapító atyáknak feltennénk ugyanezt a kérdést, ők valószínűleg azt válaszolnák, hogy tulajdonképpen ez volt az, amit akartak. Nem egy demokráciát akartak létrehozni, hanem egy köztársaságot, ennek a kritériumnak pedig az Egyesült Államok maradéktalanul megfelel. A későbbi korok demokrácia exportja és a „demokrácia őre” szerep már egy másik kérdés, mely az újabb korok hozománya.

Mándi Tibor – aki egyébként az amerikai politika elismert szakértője – úgy fogalmazott, hogy az elektori kollégium tulajdonképpen nem más, mint a népakarat korlátozása. Az alapító atyák ugyanis – valószínűleg teljes joggal – úgy gondolták, hogy egy társadalom felel meg annak a célnak, hogy egy államot egymaga irányítson, hiszen az semmi jót nem eredményezne. Erre szolgál a népképviselet intézménye minden demokratikusnak mondható államban. Az amerikai politikai és választási rendszer részletes bemutatása közben érdekességként azt is megtudtuk, hogy csak 1951-ben, a 22. kiegészítéssel vált kikerülhetetlen feltétellé az, hogy egy elnök legfeljebb kétszer választható meg. Ennek ellenére ez 1951 előtt is egy általánosan és hallgatólagosan elfogadott szabály volt, egyetlen kivételtől eltekintve, hiszen Roosevelt négyszer is a Fehér Ház „tulajdonosa” lett. Vajon ha nem lett volna az 1951-es kiegészítés, Barack Obama élt volna a lehetőséggel?

manditibor

Dr. Mándi Tibor

Jelenleg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Intézetében oktató. PhD fokozatát ugyanitt szerezte, valamint korábban szintén az Állam- és Jogtudományi Karon jogász végzettséget is szerzett.

Tagja a Magyar Politikatudományi Társaságnak, a Bibó István Szakkollégium Politikatudományi Műhelyének, valamint a Századvég folyóirat szerkesztőbizottságának is. Különböző ösztöndíjak elnyerésével többször is volt lehetősége az Egyesült Államokban tanulni.

Jelenleg leginkább a brit és amerikai politikai gondolkodás történetével, valamint a brit és amerikai konzervativizmus és liberalizmus témakörével, illetve az Egyesült Államok politikai rendszerével foglalkozik.

A történeti és politikatudományi bevezetés után az előadó rátért az aktuális választások ecsetelésére. Leginkább azzal a kérdéskörrel foglalkoztunk, hogy vajon miért nem látta senki előre a végkifejletet, és miért volt ennyire biztos szinte mindenki Hillary Clinton győzelmében. Mándi Tibor szerint ennek több oka is lehetett. Például az, hogy bizonyos államokban egyértelmű demokrata győzelemre számítottak, így itt Clinton egyáltalán nem is kampányolt a választást megelőzően. Végül azonban ezeket az államokat – Iowa, Florida, Wisconsin, Ohio és Pennsylvania – Trump vitte el, és ez jelentős mértékben hozzájárult sikeréhez. Az említett államok mellett Donald Trumpnak sikerült maga mellé állítania azokat a szavazókat is, akikkel a Clinton-stáb nem foglalkozott eleget, főleg a fehér munkásosztályra kell itt gondolni. Egyes szakemberek szerint az is szerepet játszott az ügyben, hogy a választók Trumpnak jobban elhitték, amit mond, és jobban elhitték, hogy képes lesz valamiféle változást hozni Amerika életében. Hillary Clinton megbízhatósága egyébként is megkérdőjelezhető az állampolgárok szemében, egyes húzásai – például az e-mail botrány – után már  csak kevesek tudták elhinni neki, amit mond.

Dr. Mándi Tibor szerint az amerikai elnökválasztással kapcsolatban fontos látni, hogy valójában semleges adat nem létezik, mindegyikben fellelhető annak az embernek az akaratlan súlyozása és esetleg öntudatlan elfogultsága, aki a kérdéssel foglalkozik. Nem volt ez másképp az elnökválasztás esetében sem: a média Trumpot egy teljes mértékben inkompetens, együgyű és durva személyként állította be, így senki nem számított arra, hogy megnyerheti a választásokat. Rendkívül jó példaként említette Chris Wallace esetét, aki a harmadik elnöki vita moderátora volt – egyébként republikánus – és a vita során azt kérdezte Trumptól, hogy mit fog tenni, miután kiderül az eredmény, hogy fogja viselni. Később azt nyilatkozta, hogy ő maga sem érti, hogy ugyanezt miért nem kérdezte meg Hillary Clintontól is: teljesen akaratlanul ő is Clinton győzelmére számított.

Az amerikai elnökválasztás legnagyobb tanulsága, hogy semmi nem fekete-fehér, és az éremnek talán kettőnél is több oldala van. Sokat számít, hogy egy-egy ügyet hogyan tálalnak, mit akarnak elhitetni velünk, és egyáltalán, ki az, aki foglalkozik a kérdéssel. Az pedig, hogy Amerika újra nagy lesz-e? 2017 januárja után kiderül.

Szöveg: Záhoczky Csenge
Képek: Juhász Katalin
    • pb169649
    • pb169656
    • pb169653
    • pb169654
  • Előző
  • Következő

Az észak-afrikai arab tavasz országainak átalakulása - workshop

    • img 20161125 112607
    • img 20161125 112547
    • img 20161125 111058
    • img 20161125 104247 panorama
    • img 20161125 101123 panorama
    • img 20161125 101030
  • Előző
  • Következő

A KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” kiemelt projekt keretében 2016. november 25-én került megrendezésre a „Transition in the North African Arab Spring States” című angol nyelvű műhelybeszélgetés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika főépületében.  A workshop kérdése arra kereste a választ, hogy az Európai Unió Mediterrán politikája mennyire sikeres az észak-afrikai arab tavasz országaiban végbement átalakulásokra és hogy hogyan képes válaszokat adni a térségben a változások hatására jelentkező külső és belső válságokra?

A workshop célja volt tehát, hogy teljes körű áttekintést adjon az Európai Unió mediterrán politikájáról, különös tekintettel az észak-afrikai arab tavasz országaiban végbement átalakulási folyamatokra.  Évtizedeken át az EU mediterrán politikájának célja az volt, hogy elősegítse az együttműködést az EU és a földközi-tenger mentén lévő országok között. Az Arab tavasz után az EU több figyelmet és képességet összpontosított a támogatásokra az Észak-afrikai és Közel-keleti arab országok tekintetében, és amelynek tükrében nőttek a pénzügyi támogatások arányai. Azonban az EU-nak ezt a fajta mediterrán politikáját a szakértők közül sokan bírálták mely a mai napig nem hozott változást. Éppen ennek tisztázására a műhelyen előadó neves vendégek kellő körültekintéssel és precizitással alátámasztani álláspontjukat a kérdésben.

A műhelybeszélgetés Dr. Molnár Anna a Nemzeti Közszolgálati Egyetem habilitált egyetemi docensének köszöntője után, Dr. Marsai Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójának „Libya - Agony of a State” című előadása nyitotta meg a workshopot.  Dr. Marsai Viktor felvezető előadását Bassant Hassib, a British University in Egypt egyetemi tanársegédjének előadása követte „A Hampered Civil Society Facility Instrument? Review of EU-Egypt Relations After 2011” címmel. Harmadik előadóként Nagyné Dr. Rózsa Erzsébet, szintén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem habilitált egyetemi doncense lépett a pultpitusra és „Tunisia: the Success of the Arab Spring” című előadásával vázolta fel, hogy Tunézia, milyen módon tudott előnyt kovácsolni az országban végbement átalakulásból és miképpen kívánja megoldani a jövőben az esetlegesen felmerülő belső és külső problémákat. Majd végül, de nem utolsó sorban a műhelybeszélgetés különleges vendége, Prof. Dr. Tobias Schumacher a College of Europe, Európai Szomszédságpolitika Tanszékének Tanszékvezető professzorának speciális előadása zárta az eseményt, melynek alapján, aki az Európai Unió Mediterráneummal kapcsolatos legfontosabb kihívásait mutatta be. 


Politika és erkölcs – Machiavelli értelmezése

A Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék 2016. november 17-én vendégül látta Dr. Madarász Imrét, aki a Debreceni Egyetem Olasz Tanszékének docense, megalapítója és egyben Machiavelli-szakértő. Az előadás fókuszában a modern politikai gondolkodás elindítójának, Machiavellinek a főműve, A fejedelem állt, különösen abból a szempontból, hogyan látta politika és erkölcs kapcsolatát. Madarász Imre egy életrajzi kitekintővel vezette be a hallgatóságot az olasz reneszánsz és a humanizmus egyik legsokoldalúbb képviselőjének előéletébe, kapcsolataiba, politikai bukásába. Machiavelli más, szintén rendkívül népszerű munkáit is megismerhettük, ilyen a mai napig színházban játszott, pajzán Mandragóra, a Livius-kommentárok, vagy a Firenze története. A különböző művek más-más aspektusait mutatták meg a gyakorlati politikus és író gondolatainak és hatalomfelfogásának, így is segítve a hallgatókat értelmezni a főművet.

A fejedelem tulajdonképpen egy tanácsadás formában írt politikai tanulmány, melyet az akkor száműzetésben lévő Machiavelli engesztelésképp írt az egyik Medici hercegnek. Az uralkodásról, a hatalom megszerzéséről és megtartásáról, uralkodó és alattvalók viszonyáról szól ez a sok mindenben máig is érvényes vizsgálódás. A rövid, 100 oldalas könyv legfontosabb üzenete, hogy politika és erkölcs nem összeegyeztethető, így a fejedelemnek józan, érzelemmentes hatalomgyakorlást javasol. Kiemeli, hogy hiába fontos a társadalmi támogatottság, inkább féljék a fejedelmet, mint szeressék. Ehhez kapcsolódik azon tanítása is, miszerint egy vezető néha csak ravaszsággal, és hazudozással tudja elérni céljait. Madarász Imre azonban kiemelte, hogy bár A fejedelem leginkább a „cél szentesíti az eszközt” közmondás által lett híres, ezt konkrétan Machiavelli soha nem írta le. Ez talán a Machiavellit övező félreértések legnagyobbja, mely felteszi a kérdést: Machiavelli vajon maga machiavellista volt, vagy A fejedelem csupán egy látszat, ahogy azt írta a XVIII. fejezetben: „az emberek pedig inkább hisznek a szemüknek, mint tapasztalásuknak, mert látni mindenki képes, de kevesen tudnak tapasztalatot szerezni. Mindenki azt látja, milyennek mutatod magad, s csak kevesen értik, milyen vagy valójában” és „mert a tömeg csak a látszat és az eredmények után megy”.

Az előadás a Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék tudományos diákkörét hivatott segíteni, a hallgatókat bevonni a tudományos életbe különböző érdekes és elgondolkodtató témájú rendezvényekkel. A kérdésre, miszerint mik lehetnek azok a témakörök, amelyek Magyarországon kevésbé publikáltak, de mégis van relevanciájuk egy nemzetközi karon, Madarász Imre elmondta, szerinte érdemes megvizsgálni Machiavelli örökségét a XX. században, miért emlegették szabadon a machiavellizmus után a „berlusconizmust”, milyen politikai vetülete van a mai napig a pártok és kormányok versengésében. Ehhez kiváló forrásként felajánlotta két művét Egyetemünk Könyvtárának, amelyet ezúton is szívből köszönünk!


Szöveg: Katona Réka

Kép: www.madarasz-imre.eoldal.hu


Parlamenti NATO konferencia

Az Országgyűlés Hivatala 20. alkalommal rendezte meg az Országház Delegációs Termében a NATO konferenciát, amely ez évben NATO a Varsó Csúcstalálkozó után címet viselte. A tanácskozást első alkalommal 1997-ben, Magyarország NATO-tagsági meghívását követően rendezték meg azzal a céllal, hogy a politikai szereplők, külföldi és hazai szakértők megvitassák a taggá válás feladatait. A rendezvény azóta hagyományos, őszi parlamenti program lett, amelyet minden évben megszerveznek. A konferenciára 2012-től a Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék oktatói és hallgatói is meghívást kapnak. Ez alkalommal a kar „NATO-közösségét” a NATO Tanulmányokat oktató tanárok (Prof. Dr. Szenes Zoltán, Tongori Zsófia egyetemi tanársegéd) vezetésével azon hallgatók (alap, mester és doktorandusz) képviselték, akik diplomamunkájukat vagy kutatási feladataikat a transzatlanti szövetséggel kapcsolatban írják, végzik.

A konferenciát Kövér László házelnök nyitotta meg, a bevezető előadásokat Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Simicskó István honvédelmi miniszter és Lord Jopling, a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke tartotta. A parlamenti konferenciák egyik előnye, hogy a szövetségi feladatokat mindig nemzeti megközelítésben vizsgálja, így a hallgatóság egyszerre NATO és magyar biztonságpolitikát is tanul. Amíg a külügyminiszter a biztonsági környezet meghatározó elemeiről (NATO-Oroszország kapcsolatok; ISIS elleni harc; amerikai elnökválasztás; Közel-Kelet és Észak-Afrika biztonsági helyzete) beszélt, Lord Jopling a NATO poszt-varsói feladatairól értekezett. Simicskó István bejelentette, hogy a kormány új honvédelmi és haderő-fejlesztési programról döntött. A terv részeként a védelmi költségvetést évente a GDP 0,1%-al emelik (2026-ra éri el a 2,0%-os NATO követelményi szintet), megkezdődik a haderő haditechnikai modernizációja, járásonként egy-egy önkéntes területvédelmi tartalékos századot állítnak fel, valamint létrehozzák a Honvédelmi Sportszövetséget. A konferencia magyar képességfejlesztési szempontból is fontos időpontban tanácskozott: a rendezvény napján adták át Pápán az új C-17-es repülőgéphangárt, pénteken pedig hivatalosan megnyitják Székesfehérváron az új NATO integrációs vezetési központot (NFIU)

A tanácskozás második részében a NATO adaptációjának folytatása volt a téma. A bevezető előadások után (Tacak Ildem NATO főtitkárhelyettes, Tomas Valásek szlovák NATO nagykövet) a panel részvevői a szövetség előtti nemzetközi és hazai feladatokról beszéltek. A NATO jövőjét formáló tényezők között többen latolgatták az amerikai elnökválasztás lehetséges szövetségi hatásait (Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Siklósi Péter HM helyettes államtitkár), beszéltek a politikai elitek felelősségéről (Balla Mihály és Demeter Márta képviselők), valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 2017.évi feladatairól (Sztáray Péter magyar NATO-nagykövet). A következő NATO-csúcsot 2017-ben Brüsszelben, az új NATO Központban tartják.

A konferencián nemcsak a kari delegáció jelentette a NETK-es részvételt: a rendezvény egyik előadója (Demeter Márta, a NATO Parlamenti Közgyűlés tagja, a Külügyi Bizottság tagja) és egyik szervezője (Ambrus Éva, az Országgyűlés Külügyi Igazgatóság munkatársa) is a biztonság- és védelempolitikai szakon szerzett mester diplomát. 


A versenyjog az egyik legkomplexebb jogterület

    • fokep
    •  dsc1118 2
    •  dsc1132 2
    •  dsc1141 2
    •  dsc1144 2
    •  dsc1149 2
    •  dsc1166 2
    •  dsc1169 2
    •  dsc1191 2
    •  dsc1196 2
  • Előző
  • Következő

Ma már szinte nincs is olyan területe az életünknek, amit ne tudnánk lefordítani valamilyen versenyjogi helyzetre – hangzott el a versenyjog aktualitásairól szóló tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„A versenyjog egy rendkívül izgalmas és komplex jogterület: egyszerre érvényesülnek benne például a közjog és a magánjog szabályai”- hangsúlyozta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy a rendezvényen megjelenő sok fiatal szakember azt is üzeni számára, hogy egy dinamikus, a jövő generáció számára is érdekes témáról tanácskozhatnak a konferencia résztvevői. Patyi András előadásában beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem történetéről, amelynek kapcsán külön szólt a konferenciát is szervező Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karról, amely az intézmény saját alapítású szervezeti egysége. Elmondta azt is, hogy az NKE fő profilját az államtudományi képzési terület határozza meg. Patyi András a gazdasági versenyjog kapcsán hangsúlyozta, hogy az egy rendkívül termékeny és komplex jogterület, és talán ezért nem is olyan könnyű benne eligazodni. „Ebben szinte egyszerre van meg minden olyan jelenség, amely más jogterületeknél csak külön-külön létezik” – tette hozzá a rektor. Példaként említette az Európai Unió saját jogát és mellette, kiegészítő szabályként a nemzeti versenyjogokat. De szerinte egyszerre érvényesülnek ezen a jogterületen a közjogi és a magánjogi szabályozások is. Ugyanakkor megjelenik a versenyjog a közigazgatási jogalkalmazásban és a közigazgatási bíróságok gyakorlatában is. Utóbbi kapcsán Patyi András szólt a versenyhatóságokról is, amelyek a kormányzattól független, autonóm szervekként működnek, elég erős vizsgálati jogosítványokkal. Patyi András megjegyezte, hogy a versenyjogról fontos közérthetően beszélni és lehetőséget teremteni a fiatal kutatóknak is a bemutatkozásra. Mindezt szerinte jól szolgálja az egyetemen rendezett konferencia.

A védjegyek használatáról és az azokkal kapcsolatos jogi anomáliákról beszélt közös előadásában Marosi Zoltán és László Áron. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda munkatársai elmondták, hogy a védjegyjogi megállapodások általában komoly versenyjogi buktatókat is rejtenek magukban. Ezekben az esetekben a cégek szeretnék egymás között felosztani a piacot, amit különböző megállapodásokkal próbálnak jogilag hitelesíteni. Például megegyeznek abban, hogy az adott megjelöléssel ellátott termékeket melyik cég hol forgalmazza, vagy magát a védjegy használatának jogát ruházzák át egymásra. Utóbbi kapcsán egy konkrét esetet is ismertettek az előadók. A német Grundig cég a francia Constennel kötött megállapodásában a Constent jelölte ki egyedüli forgalmazójának a francia piacon. Utóbbi vállalta, hogy a Grundiggal versenyző termékeket nem fog forgalmazni, valamint hogy a német cég termékeit nem szállítja Franciaországon kívüli területekre. Mindezekért cserébe a Grundig vállalta, hogy más országokban működő forgalmazóira is hasonló kötelezettségeket fog róni. A Grundig felhatalmazta a Constent, hogy jegyezze be a GINT védjegyet Franciaországban, és hogy azt minden Grundig terméken tüntesse fel. Azonban a Consten egyik francia versenytársa, az UNEF, Németországban Grundig termékeket tudott felvásárolni, és azokat a francia piacon sokkal kedvezőbb áron forgalmazta, mint a Consten. A Consten ezért Franciaországban eljárást indított az UNEF ellen, tisztességtelen verseny és a GINT védjegy megsértése miatt. Végül az eljáró bíróság megállapította, hogy a két cég közötti megállapodás torzította a közös piacon lévő versenyt és ezzel meghiúsította az európai közösség egyik legalapvetőbb célkitűzését.

A konferencián szó volt a készülő egységes európai szabadalmi rendszerről és az ennek kapcsán létrehozandó Egységes Szabadalmi Bíróságról. Luszcz Viktor, az Európai Unió Bíróságának jogi tanácsadó elmondta, hogy jelenleg elég bonyolult és költséges egy európai szabadalom bejegyeztetése és hatályossá tétele. Ha valaki minden tagállamra hatályos szabadalmat szeretne szerezni találmányára, akkor az mintegy 40 ezer eurójába kerül, mivel a szabadalmat mindenhol külön-külön kell hatályosítani, az adott ország nyelvén beadott kérelemmel. Emiatt a szabadalmak többségét csupán 4-5 országban jegyeztetik be, ami Luszcz Viktor szerint nemcsak széttöredezi a közös piacot, hanem az innovációt is jelentősen gátolja.

Minderre a problémára kínálna megoldást az egységes szabadalmi oltalom intézménye, amely az együttműködésben részt vevő 25 uniós tagállamban egyszerre biztosítaná a szabadalom hatályosságát. Ráadásul ezzel a költségek is jelentősen csökkennének, hiszen a szabadalmi kérvényeket elegendő lenne egy plusz nyelvre lefordítva beadni az illetékes hatóságnak. A szabadalommal kapcsolatos jogviták eldöntésére pedig Egységes Szabadalmi Bíróságot hoznának létre, amely az első föderális rendszerű igazságszolgáltatási intézmény lenne az EU történetében, hiszen az általuk hozott ítéletek egyszerre lennének érvényesek minden tagállamban. A tervek szerint az újonnan felálló bírósági rendszerben működne egy elsőfokú és egy fellebbviteli bírósági szint. Előbbinek több központi és regionális divíziója is lenne Európában, utóbbi székhelye Luxemburgban lenne. „Mindehhez azonban szükséges, hogy az együttműködésben részt vevő tagállamok, így Magyarország is, ratifikálják a megállapodást”- tette hozzá Luszcz Viktor.

 A tudományos konferencián szó volt még a versenyjog magánjogi és közjogi vonatkozásairól, a bírósági felülvizsgálat gyakorlatáról, valamint a témában kutató fiatalok is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: versenyjog, 2016