Szűkítés



Minden Címke 100


bejegyzések

NETK-s hallgatói sikerek az OTDK-n

                                                                                                       

2017. március 23. és április 27. között kerültek megrendezésre a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia szekció ülései, amelyen a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar hallgatói több területen is kiemelkedő eredményeket értek el.

A 2017-es OTDK felhívásra azon hallgatóink jelentkezhettek, akiket az Intézményi Tudományos Diákköri Konferenciákon jelöltek a részvételre. Ennek eredményeként az idei évben 28 hallgatónk 31 indult különféle szekciókban.

A XXXIII. OTDK keretein belül a Társadalomtudományi szekcióban két hallgatónk, két tagozatban versenyzett, míg a Had- és rendészettudományi szekcióban 26 hallgatónk 8 különféle szekcióban mérhette össze tudását. A NETK-s hallgatók tudásbázisának sokszínűségét kiválóan mutatja, hogy a képzési területükhöz közvetlenül kapcsolódó nemzetközi biztonsági és európai biztonsági tagozatokon túl a rendészet és a hadtudomány számos területén bizonyították szakmai rátermettségüket.

A 2017-es OTDK országos megmérettetései a Had- és rendészettudományi szekcióval zárult, ahol hallgatóink 11 helyezést és további 8 különdíjat nyertek el. A 31 pályamű, a 29 induló és a 19 minősítés nagyon jól bizonyítja hallgatóink és az őket támogató konzulensek szakmai felkészültségét és a tudományos munka iránti elhivatottságukat.

Ezúton is köszönjük az Országos Tudományos Diákköri Konferencián részt vevő hallgatóinknak, hogy öregbítették fiatal karunk hírnevét és további sok sikert kívánunk szakmai munkájukhoz.


A 2017-es OTDK versenyen részt vevő hallgatóink névsorát, valamint dolgozataik témáját az alábbi mellékletben megtekinthetik.

Cimkék: NETK, OTDK, hallgató, 2017

ESDC kiberbiztonsági képzés

    • fokep
    •  dsc1683 2
    •  dsc1712 2
    •  dsc1720 2
    •  dsc1731 2
    •  dsc1743 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) – a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával – az Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia (ESDC) keretein belül nemzetközi kiberbiztonsági képzést tartott 2017. április 24-26. között.

A mindennapjainkat meghatározó kibertér biztonsági és védelmi kihívásairól szóló kurzust Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Dr. Bánfi Ferenc, a CEPOL ügyvezető igazgatója, valamint Dr. habil. Molnár Anna kurzusigazgató nyitották meg. Prof. Dr. Patyi András köszöntő beszédében felhívta a figyelmet napjaink nemzetközi biztonsági környezetének kihívásaira, különös tekintettel a kiberbiztonság kérdésére, továbbá emlékeztetett, hogy az Egyetem immáron másodszor rendez ez utóbbi témában nemzetközi ESDC képzést. Míg a 2015. májusi képzés főszervezője és házigazdája a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt, idén a CEPOL is fontos szerepet játszott a kurzus megvalósításában. Dr. Bánfi Ferenc köszöntőjében rávilágított a CEPOL nemzetközi oktatás és képzés területén tanúsított aktivitására, külön kiemelve a 2015-ben elindított első közös európai mesterképzést, melynek megnyitójára szintén a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen került sor.

Dr. habil. Molnár Anna kurzusigazgató, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon működő Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék vezetőjének ESDC-t bemutató köszöntőjét követően kezdetét vette a 17 neves hazai és külföldi szakértő bevonásával tartott képzés. Az előadók nemzetközi szervezetektől (az EU Biztonságpolitikai Kutatóintézetétől, az Európai Védelmi Ügynökségtől, az Európai Bizottságtól és az ENSZ távközlési szervezetétől), hazai és külföldi közszolgálatoktól (például a Nemzeti Nyomozó Irodától), az egyetemi szférából (a Madridi Műszaki Egyetemről, az egyesült államokbeli North Georgia Egyetemről), valamint a magánszektorból (a Deloitte Central Europe és a Western Union részéről) érkeztek.

A kurzus átfogó elméleti képet, de egyúttal gyakorlati betekintést is nyújtott a kiberbiztonság aktuális kérdéseibe és problémáiba. A képzés elsődleges célcsoportját az európai uniós tagállamok minisztériumai által delegált kormánytisztviselői, valamint a kiberbiztonsággal foglalkozó rendőr- és katonatisztjei képezték, de a programban részt vettek az Európai Külügyi Szolgálatának egyes munkatársai is. A prezentációk rávilágítottak az európai kiberbiztonság- és védelem politikai, intézményi és jogi kérdéseire, ismertetve a legfontosabb szereplőket és sajátosságaikat, továbbá konkrét példákkal és esettanulmányokkal szemléltetve az eddigi nemzetközi tapasztalatokat és kihívásokat. A résztvevők számos európai országból, köztük Hollandiából, Ausztriából, Olaszországból, Görögországból, Dániából, Romániából és Macedóniából érkeztek a honvédelem, a rendvédelem, valamint a diplomácia területéről egyaránt.

A 2005-ben alapított Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia (ESDC) célja, hogy stratégiai szintű oktatást biztosítson az EU Közös Biztonság- és Védelempolitikájáról (CSDP), és hogy a különböző képzések révén a CSDP-ben jártas, felkészült szakértőket biztosítson az uniós tagállamok és EU intézmények számára. Az ESDC működése egy nemzetközi hálózatra épül, az oktatáshoz hozzájárulnak az egyes európai államok civil és katonai felsőoktatási intézményei és kutatóintézetei. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem mint az ESDC hálózatának magyar tagja az ESDC képzési programjának keretein belül legutóbb 2015. május 27-29. között szervezett nemzetközi kiberbiztonság kurzust, továbbá együttműködik az Osztrák Nemzetvédelmi Akadémiával, mely az EU válságkezeléséről tart – az Egyetem hallgatóit is fogadó – ESDC orientációs kurzust Bécsben.


Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Jörg Monar, a College of Europe rektorának budapesti látogatása

    • fokep 144 680 454 s
    • dsc0419 2 680 454 s
    • dsc0391 2 680 454 s
  • Előző
  • Következő

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkárának meghívására 2017. április 12-én Budapestre látogatott Prof. Dr. Jörg Monar, a College of Europe rektora.

A rektor a budapesti tartózkodása alkalmával ellátogatott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre is, ahol megbeszélést folytatott Dr. Nagy Judit rektor-helyettessel, valamint Dr. Koller Boglárka dékánnal. A megbeszélés során a felek áttekintették a két intézmény együttműködésének lehetőségeit, valamint egyeztettek azokról a követelményekről, amelyeknek a ma végzős diákok meg kell, hogy feleljenek, annak érdekében, hogy sikeresek lehessenek az Európai Unió kérdéseivel foglalkozó intézményekben, valamint eredményes felvételi vizsgát tegyenek a College of Europe posztgraduális képzéseire.

A rektor találkozott továbbá a 2017/18-as tanévre sikeresen felvételizett magyar fiatalokkal, korábban a College-ban végzett öregdiákokkal, valamint megbeszélést folytatott Takács Szabolcs államtitkárral az európai uniós ügyek aktuális kérdéseiről, kiemelten a Brexitről, a migrációs válságról és az Európai Unió jövőjéről, továbbá a Kormány és az oktatási intézmény jövőbeli együttműködésének a lehetőségeiről.


Forrás: kormany.hu

Fotó: Szilágyi Dénes


Austro-Hungarian CSDP orientation course in Vienna

The Austrian National Defence Academy (NDA/LVAk) hosted its annual CSDP orientation course in partnership with the Hungarian National University of Public Service (NUPS) from 13 to 16 March 2017 in Vienna. 60 participants from 10 different European countries (Austria, Croatia, Czech Republic, Hungary, Italy, Ireland, Lithuania, Poland, Spain and the United Kingdom) attended the training as an integral part of their studies.

The Austrian contingent consisted of 27 young officers in their last year of a master's programme at the National Defence Academy. The 16 Hungarian participants were civilian masters or PhD students completing research in the field of international security policy.

Discussion in the plenum about future challenges of CSDP.


Internationally recognised academics and experts from the Crisis Management and Planning Directorate (CMPD), Civilian Planning and Conduct Capability (CPCC) and the European Security and Defence College (ESDC) introduced the students to the concepts of the new EU Global Strategy, the challenges faced by the Common Security and Defence Policy (CSDP) in times of general crisis as well as EU crisis management structures and procedures.


Amerikai-kínai csúcstalálkozó


Kulturális konferencia a latin–amerikai és magyar kapcsolatokról

    • fokep
    • dscf7417 2
    • dscf7439 2
    • dscf7452 2
  • Előző
  • Következő

Április 6-án tartották a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar szervezésében a Hungary and Latin America – Cultural Ties című konferenciát, amelynek középpontjába a magyar és latin-amerikai kulturális kapcsolatok témája került.

Dr. Szente-Varga Mónika, a kar oktatási dékánhelyettese nyitotta meg az eseményt, aki örömét fejezte ki a konferencia megvalósulása kapcsán, és azt ígérte, hogy lesz folytatása a kezdeményezésnek. Elmondta, hogy a szisztematikus kapcsolattörténeti kutatások Közép-Európa és a hispán világ között nem tekintenek vissza hosszú múltra, az ilyen témájú kutatások inkább az utóbbi 15-20 évre jellemzőek. Például a prágai Károly Egyetem Prof. Josef Opatrny szerkesztésében kezdett el egy sorozatot, amelynek eddig három kötete jelent meg (mind a 21. században): cseh-spanyol, cseh-argentin illetve cseh-mexikói kapcsolatokat dolgoznak fel. Magyarország esetében Anderle Ádám A magyar-spanyol kapcsolatok ezer éve című monográfiáját kell feltétlenül megemlíteni. Ez 2006-ban magyarul, 2007-ben spanyol nyelven jelent meg. A kapcsolattörténeti kutatások rendkívül széles területet ölelhetnek fel: többek között diplomáciai, konzuli, gazdasági és kulturális nexus, sport, migráció és országimázs. Ezek nemcsak érdekes témák, hanem a múltbeli találkozások, közös tapasztalatok a jelen kapcsolatait is építhetik, mondta a dékánhelyettes. José Mujica volt uruguayi elnök szavaival búcsúzott: „Jobb társadalmat csakis a kultúra és a tudás által építhetünk.”

A konferencián 15 előadás hangzott el, 11 angol és 4 spanyol nyelven. Az előadások többek között a film, a fényképészet, a képzőművészet, az építészet és az irodalom világából mutattak be magyar-latin-amerikai vonatkozású kutatásokat. Meg lehetett tudni, hogy kik voltak a Kálnay testvérek; mit neveznek biro-nak Dél-Amerikában és miért; mit gondoltak a szocialista Kubában a magyar filmekről és általában Magyarországról. Az előadók a University College London, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói voltak. A tanárok mellett bemutatkoztak doktoranduszhallgatók is. A konferencián több generáció, több intézmény és több szakma (történészek, művészettörténészek, irodalmárok, stb.) dolgoztak együtt. 


Szöveg: Szigeti Julcsi

Megosztás a Facebook-on


Montenegrói vendégek

Április 4-én látogatást tett a karon a montenegrói ALFA Centar nevű, biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó, nem-kormányzati szervezet küldöttsége. A 8 fős, egyetemi hallgatókból álló delegációt a kutatóközpont igazgatója, Aleksandar Dedović vezette. A csoport a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) meghívására négynapos programon vett részt Magyarországon, amelynek középpontjában a küszöbön álló NATO csatlakozás kérdései álltak. A delegációt Szenes Zoltán egyetemi tanár (Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék) vezetésével a biztonság- és védelempolitikai hallgatók (Hornyik Anna, Surányi Regina, Tari András) fogadták.

Az ALFA Centar kiemelt szerepet játszik Montenegró NATO-tagságának fiatalok körében történő népszerűsítésében. Minden év nyarán nemzetközi biztonságpolitikai tábort szerveznek, amelyet a montenegrói kormány és a NATO HQ is támogat. Az egyetemünkre érkező montenegrói fiatalok a tavalyi tábor NATO témájú esszépályázatának nyertesei közül kerültek ki.

A szakmai délután a Ludovika épület bemutatásával egybekötött épületbejárással kezdődött (Csizmazia Gábor szakértői vezetésével), amit egy zártkörű szakmai eszmecsere követett a NATO tagság követelményeiről és a szövetség aktuális feladatairól. A programon részt vett az NKE Nemzetközi Hét kapcsán, karunkon tartózkodó Andrzej Trzeciak egyetemi docens, a varsói katonai egyetem (WSU) tanára, valamint Baktai Erik, a KKM Biztonságpolitikai és Nonproliferációs Főosztályának főmunkatársa.

A NETK tevékenységét bemutató előadás után a workshop részvevői megtárgyalták a magyar és lengyel NATO tagság tapasztalatait, kiemelt figyelmet fordítva a tagsági jogviszonnyal járó előnyökre és kötelezettségekre. Az interaktív megbeszélésen szóba kerültek Montenegró légtérvédelmének kérdései, a védelmi költségvetés növelésének követelményei (a balkáni ország jelenleg a GDP 1.4%-át fordítja védelemre), a hadsereg állományának és eszköztárának NATO- kompatibilis kialakításának problémái, a montenegrói lakosság NATO-tagságról alkotott véleménye, valamint a jövő kihívásai.

Magyarország következetes és kitartó támogatója a montenegrói NATO integrációnak, a podgoricai nagykövetségünk egyben ellátja a NATO szervezeti képviseletét is. A tagsági felkészülés során a magyar diplomácia támogatta az ALFA Centar munkáját, de az együttműködés az NGO-val a taggá válás után is folytatódik. A szeminárium részvevői hangot adtak azon reményüknek, hogy a májusi NATO csúcsértekezletig befejeződik a tagállamok ratifikációs eljárása, és Montenegró már teljes jogú tagként vesz részt a brüsszeli találkozón. A találkozó végén Aleksandar Dedović kifejezte reményét, hogy a jövőben karunk hallgatói is részt vesznek a montenegrói biztonságpolitikai táborban. A hivatalos meghívó rövidesen érkezik!

Szerző: Hornyik Anna 


Beszélgetés a szerbiai elnökválasztásról

2017. április 03-án a Vajdasági Rádió és Televízió Napjaink című műsorában Dr. Ördögh Tibor, az Európaizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport vezetőjeként elemezte a szerbiai elnökválasztás eseményeit. A stúdióbeszélgetés Bágyi Ribár Renáta szerkesztő-műsorvezető vezetésével zajlott Dr. Ördögh Tibor politológus és Pressburger Csaba újságíró közreműködésével. A szakmai megnyilvánulások mellett az elnökjelöltek és a vajdasági magyar pártok képviselői is megszólaltak a műsorban. A beszélgetés témái között szerepelt a részvételi hajlandóság, a kampány egyoldalúsága, a vajdasági magyarok szavazati kedve valamint Szerbia jövőbeli politikai mozgástere.

Az elnökválasztási kampány során tizenegy jelöltnek sikerült az induláshoz szükséges feltételeket teljesítenie. A kormány-koalíciót alkotó pártok egységesen Aleksandar Vučić miniszterelnök mögött sorakoztak fel és biztatták szimpatizánsaikat a jelölt támogatására. Az ellenzék megosztottságát jelezte, hogy nem sikerült megállapodni egyetlen közös jelöltben. A 2017. április 2-án megrendezett választás első fordulójában Aleksandar Vučićnak sikerült megszerezni a leadott szavazatok többségét, így megszerezve az államfői tisztséget. A felfokozott kampányban és a közvélemény-kutatások felméréseiből egyértelmű volt, hogy a kormánypártok jelöltje már az első körben többséget fog szerezni, az valódi kérdés az volt, hogy ezt milyen arányban nyeri meg.

A szavazásra jogosultak 54,54%-a (3.550.764 fő) adta le szavazatát. A nem hivatalos eredmények szerint a voksok 55,02%-át, összesen 1.953.481 szavazatot kapott Aleksandar Vučić. A második helyen Saša Janković (16,36%, 580.914 szavazat), korábbi ombudsman végzett, míg a harmadik pozíciót egy viccpárt jelöltje, Luka Maksimović (9,43%, 334.854 szavazat) szerezte meg. A jelenlegi államfő, Tomislav Nikolić megbízatása 2017. május 31-én jár, ezután lép hivatalába az új köztársasági elnök, mellyel párhuzamosan új miniszterelnök és kormány alakítása is szükséges.

A választási műsor magyar nyelvű elérhetősége: http://media.rtv.rs/sr_ci/napjaink/27367


Készítette: Dr. Ördögh Tibor


Európaizáció a Balkánon projektindító workshop

    •  dsc8941
    •  dsc8949
  • Előző
  • Következő

Az Európaizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport a Közigazgatás– és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című alprojekt keretében kezdte meg működését, melynek projektindító megbeszélésére 2017. március 31-én került sor.

A workshopon Dr. Ördögh Tibor egyetemi adjunktus, a kutatás vezetője és Dr. habil. Koller Boglárka, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja ismertette a kutatócsoport tagjaival és a közreműködő szakemberekkel a projekt egy évre szóló ambiciózus terveit, valamint annak adminisztratív követelményeit. A kutatásban olyan szakértők működnek közre, akik különböző aspektusból már korábban is foglalkoztak a Nyugat-Balkán térségével.

A kutatócsoport célja, hogy a magyarországi és a nemzetközi kutatókat egy networkben egyesítse, az így megalkotott tudományos produktumokat szakkönyvekben publikálják. Az első tervezett könyv az Európaizáció a Nyugat-Balkánon címet viseli, melynek megjelenése nem csak a térséget kutatók számára lesz izgalmas, hanem újdonságként szolgálhat a Balkánt kevéssé ismerőknek is, továbbá a könyv a felsőoktatás számára tankönyvként is szolgálhat. A résztvevők a megbeszélésen a kötet tartalmi szempontjainak tisztázásáról és egy konferenciára való felkészülésről döntöttek.

Dr. habil. Koller Boglárka kiemelte, annak érdekében, hogy színvonalas munka szülessen, fontos hogy a szerzők közötti munka összehangoltan működjön. A szerkesztők a készülő kötetet egy világos, szerkezetileg jól felépített tudományos munkaként képzelték el. A tanulmánykötet tervezett felépítése szerint megvizsgálja majd a Nyugat-Balkán régiónak és országainak politikai, jogi és gazdasági hátterét, mindezek mellett elméleti hátteret is kíván nyújtani a térség megismeréséhez. Az ezekből levont következtetéseket – országtanulmányonként – minden nyugat-balkáni országra kiterjedően vizsgálják majd részletesen a szerzők. A régió hat országa számára (Albánia, Bosznia–Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Koszovó) példaként szolgáló Horvátországon kívül kitekintés történik majd Törökországra is.

Az országtanulmányok célja, hogy az érintett államok európaizációs folyamatát mutassa be. Az európaizáció olyan, még nem végbement folyamat, amely élénk érdeklődésnek örvend a politikatudomány, a nemzetközi kapcsolatok, valamint a biztonságpolitika területén is. A készülő kötet az európaizáció fogalmi keretével, a demokrácia általános állapotával, a gazdasági felkészültséggel, valamint a biztonságpolitikai aspektusaival is részletekbe menően foglalkozik majd. A teoretikus fejezeteket követik majd az országtanulmányok, amelyek az integráció különböző fokai alapján vizsgálják meg a hat állam európaizációs folyamatát. Ezeken túlmenően a térséget kevéssé ismerő érdeklődők számára a könyv rendelkezik majd egy lexikonnal is, amely a térséghez kapcsolható legfontosabb fogalmi gyűjteményként fog szolgálni.

Szöveg: Braun András

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: workshop, 2017

Mit hoz a jövő Európa politikai színpadán?

    • fokep
    •  dsc8981 2
    •  dsc8994 2
    •  dsc9009 2
    •  dsc9027 2
    •  dsc9049 2
  • Előző
  • Következő

A közelgő francia, német és olasz választások esélyeiről tartottak kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Magyary Szakkollégium szervezésben megvalósuló eseményen a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) oktatói mondták el véleményüket az aktuális európai belpolitikai folyamatokról.

„A következő két évben a 6 alapító uniós tagállamból négyben általános választások, illetve Franciaországban elnökválasztás is lesz. Az elmúlt évek történései alapján elmondhatjuk, hogy EU-szkeptikus, sokszor populista erők egyre jobb eredményeket érnek el a voksolásokon és ma már valós kihívónak számítanak a klasszikusan Európa- párti politikai pártokkal szemben”- mondta bevezetőjében Varga András, a NETK Európa Tanulmányok Tanszék munkatársa.

Franciaországban javában folyik az elnökválasztási kampány, amelynek első fordulóját április 23-án, míg a második fordulóját május 7-én rendezik. „A 11 hivatalos jelölt sokféle politikai irányvonalat képvisel, de közülük csak hárman indulnak valós eséllyel a választáson”- mondta el Bóka János. A NETK egyetemi docense hozzátette, hogy a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint az első fordulót nagy valószínűséggel a szélsőjobboldalinak titulált Marine Le Pen nyeri majd meg, de a második fordulóban várhatóan már nem ő fog diadalmaskodni. „Az nyerheti meg az elnökválasztást, aki Marine Le Pen mellett bejut a második fordulóba, ez pedig nagy valószínűséggel vagy François Fillon mérsékelt konzervatív politikus, korábbi miniszterelnök vagy Emmanuel Macron volt szocialista párti miniszter lesz”- fogalmazott Bóka János. Ennek pedig az az oka, hogy Franciaországban ma is működő történelmi hagyomány az úgynevezett köztársasági fegyelem, amelynek lényege, hogy az állam a politikai pártok felett van és a kétfordulós választás lehetőséget ad arra, hogy a koalíciókötések révén a szélsőséges politikai erők ne győzedelmeskedjenek.  Erről már Gazdag Ferenc professzor beszélt, aki példaként hozta fel, amikor Jean-Marie Le Pennek sikerült a jobboldali Jacques Chiracot megszorongatnia az egyik elnökválasztáson, de a baloldali szavazók a második fordulóban végül megakadályozták abban, hogy diadalmaskodjon. Gazdag Ferenc felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európában sorra következő választások esetében nagy kérdés, hogy követik azt az irányvonalat, amely Trump győzelmét hozta az Egyesült Államokban. A professzor szerint a francia gazdaságot nagyon nehéz üzemben tartani az állandó sztrájkok miatt, de a szocialisták és a jobboldali pártok között a gazdaságpolitika területén nagyon kicsi a véleménykülönbség. Gazdag Ferenc úgy látja, hogy a szélsőjobboldaliak, győzelmük esetén ugyan nagy valószínűséggel megpróbálnák a frankot visszaállítani, azaz kilépni az eurozónából, de az Európai Unióban játszott francia szerepet inkább erősítenék. Bóka János szerint amennyiben Macron nyeri az elnökválasztást, úgy a parlamenti többség biztosításához a szocialisták támogatására is szüksége lesz, így érthető, hogy az utóbbi időben valamelyest közeledtek egymáshoz. Le Pennel kapcsolatban megjegyezte: soha nem mondta ki nyíltan, hogy győzelme esetén kiléptetné az országot az unióból, „csupán” az eurozonából és a NATO-ból. Utóbbi esetén jelentősen növelni kellene a francia védelmi kiadásokat, ami rövidtávon nehezen képzelhető el reálisan. Kérdésre válaszolva Bóka János hozzátette, hogy Putyinnak Le Pen győzelme lenne a legkedvezőbb, de Fillon „sem áll olyan mesze tőle”. Az egyetlen igazán EU-párti jelölt Macron, de az ő győzelme a magyarok számára nem lenne feltétlenül kedvező, hiszen –ahogy a docens fogalmazott- mi nem vagyunk benne az Ő Európájában.

Németországban a közelgő választásokon kétszereplős küzdelem várható a kancellári székért. Bár a német gazdaság jól teljesít, Angela Merkel migrációs politikájának voltak elhibázott lépései, ami a CDU mélyrepülését és Martin Schulz megjelenésével az SDP jelentős erősödését hozta. Hettyey András, a NETK adjunktusa elmondta, hogy az Európai Parlament korábbi elnökének belpolitikai küzdőtérre való belépésével az SPD támogatottsága majdnem 10 százalékot erősödött, azonban a legutóbbi tartományi választásokon elég rosszul szerepeltek a szocialisták, míg a vártnál jobban Merkel pártja, a CDU. Az adjunktus szerint nem könnyű most megmondani, ki fog nyerni, de ő továbbra is a jelenlegi kancellárt látja esélyesebbnek. Hettyey András szólt a német populista pártról, az Alternatív Németországért formációról is. Elmondta, hogy a jelenlegi mérések szerint az AfD 8-10 százalékos támogatottsággal bír, ami azt jelenti, hogy szinte biztosan bejutnak majd a parlamentbe. Az adjunktus szerint a német választás nem hoz majd földcsuszamlásszerű változást, de némileg átalakul a pártrendszer. Az orosz-német viszony kapcsán megjegyezte, hogy jelentős orosz titkosszolgálati aktivitás tapasztalható Németországban, amelyet jól jelez az úgynevezett Liza-ügy is. (Tavaly év elején az orosz sajtó az állította, hogy migránsok erőszakoltak 30 órán keresztül egy orosz kislányt Berlinben, később ezt a német hatóságok egyértelműen cáfolták.)

„Bár idén nagy valószínűséggel nem lesznek választások Olaszországban, de ott szinte mindig történik valami a belpolitikában, ezért sem lehet biztosat mondani a jövőről”- fogalmazott hozzászólásában Molnár Anna. A NETK tanszékvezetője elmondta, hogy a jövőre esedékes parlamenti választások egyik érdekessége, hogy jelenleg két külön választási törvény van életben a szenátusra és az alsóházra vonatkozóan. Elmondta, hogy 2011 óta négy kormányfő is volt Olaszországban, de igazán egyiküket sem a nép választotta meg, hiszen Matteo Renzi szakértői, míg a többiek koalíciós kormányt vezettek. Hozzátette, hogy bár az közvélemény egy jelentős része szeretné, de most igazából egyik pártnak sem áll érdekében egy előrehozott választás. Elhangzott, hogy az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom és a kormányzó balközép Demokrata Párt (PD) jelenleg fej-fej mellett áll a közvélemény-kutatásokban. Egy friss felmérés szerint a PD-választók 85 százaléka Matteo Renzi volt miniszterelnököt szeretné látni ismét a párt főtitkári székében, így akár az is elképzelhető, hogy a korábbi miniszterelnök 2018-ban visszatérhet a belpolitikai színpadra. Molnár Anna szerint a jelenlegi politikai erők túlnyomó többsége Olaszország Európai Uniós tagsága mellett foglal állást.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Mint-a-Parlamenten az NKE hallgatói

Az Országgyűlés Hivatalának szervezésében minden félévben megrendezésre kerül a – ma már nagy sikernek örvendő – Mint-a-Parlament. A játék lényege, hogy két teljes napon keresztül a résztvevő – fiatalok alkotta – csoportok az Országgyűlés és a képviselők valódi munkáját szimulálják, hogy azt a lehető legteljesebb mértékben megismerjék, és bepillantást nyerjenek működésének rejtelmeibe.

A 2016/2017-es tanév tavaszi félévében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem csapata ismét képviseltette magát a rendezvényen, ezúttal szinte kizárólag NETK-s hallgatókat tömörítve. Minden csoportnak az a feladata, hogy előzetesen elkészítsen egy törvényjavaslatot, amelyet elbírálva kerülnek kiválasztásra a versenyen indulók. Az NKE színeiben versenyző csoport az állatkínzás szigorítására vonatkozóan a Büntető Törvénykönyv módosítását, illetve az állatkísérleteket illetően a kíméletlen eljárások csökkentését (a 40/2013. (II. 14.) Kormányrendelet módosítását) tűzte ki célul törvényjavaslatában. A Magyar Ifjúság (MI) nevet viselő frakció ezzel a javaslattal bekerült a versenybe, amelyre március 28-án, kedden került sor az Országházban.

Minden versenyző frakció maximum 20 főből állhat. A résztvevőkből választással kerültek ki a vezető pozíciókat betöltő személyek, a frakcióvezetőn kívül minden posztra két-két fő. A szavazás eredményeképpen a frakcióvezető Petróczki Márk, a frakcióvezető-helyettes Kiss Péter és Záhoczky Csenge, a szóvivő Tamási Lilla és Rozgonyi Attila, a vezérszónok pedig Ferenczi Lora és Poszavecz Tamás lett. E vezető tisztségeket betöltő személyeken kívül a felkészüléshez nagy mértékben hozzájárult két segítő tanárunk, Dr. Ördögh Tibor és dr. Varga András, akik az Európa-tanulmányok Tanszék munkatársai.

A Mint-a-Parlament egyik fontos célja, hogy a társadalmi életben aktív szerepet vállaló, felelősségteljes életre és viselkedésre törekvő fiatalok alkossák a jövő generációját, és akarjanak tenni az őket körülvevő világért. Ehhez az eszményhez közel állt a MI törvényjavaslata is, amely kiemelkedő céljának tekintette az állatok életének fokozott tiszteletben tartását, és a fiatalok – egészen kisgyermekkortól való – erre irányuló nevelését. Frakciónk hatodikként léphetett a pulpitusra, hogy bemutassa magát és javaslatát, ezután a többi frakció számára lehetőség adódott kérdések feltevésére, amelyre maximum négy percben kellett válaszolnunk. A programot 25 perces szabad vita, és minden frakció részéről egy-egy perces felszólalások zárták. A Magyar Ifjúság frakciójához számos kérdés érkezett, és mi is éltünk a lehetőséggel a többi frakció felé. A legtöbbet kritizált törvényjavaslat a nemzeti közoktatással, illetve az adótörvények módosításával kapcsolatos indítvány volt. Ezután került sor a szavazásra, majd az eredmények kihirdetésére. A Magyar Ifjúság frakció előkelő, második helyen végzett több frakció támogatásával. Az április végi ülésnapon a Tiszta Lappal frakció képviselői vagyonnyilatkozatokat illető törvényjavaslata kerül majd megvitatásra, egy plenáris ülés szimulációjának keretein belül.

Készítette: Záhoczky Csenge


Bécsi beszélgetés az EU költségvetésének jövőjéről

2017. március 27-én Bécsben, a Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (wiiw) „Policy Perspectives for European Integration” rendezvénysorozatának keretében került sor az Európai Unió 2020 utáni középtávú pénzügyi perspektívájának kilátásairól szóló angol nyelvű panelbeszélgetésre és vitára. A nemzetközi hallgatóságot vonzó szakmai beszélgetést a wiiw korábbi tudományos igazgatója, Michael Landesmann moderálta, a panelbeszélgetés résztvevői Margit Schratzenstaller, az Österreichisches Institut für Wirtschaftsforschung Wien igazgatóhelyettese, Richter Sándor, a wiiw kutatója, valamint Szemlér Tamás, az NKE NETK Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense voltak.

A rendezvényről további információ a https://wiiw.ac.at/panel-discussion-on-the-post-2020-multi-annual-financial-framework-of-the-eu-e-326.html oldalon található. 


Ünnepi szenátusi ülést tartott az NKE

    • fokep
    •  dsc7607 2
    •  dsc7645 2
    •  dsc7650 2
    •  dsc7659 2
    •  dsc7675 2
    •  dsc7800 2
    •  dsc7818 2 2
    •  dsc7932 2
    •  dsc8120 2
    •  dsc8124 2
  • Előző
  • Következő

Phd és habilitált doktorok tehették le esküjüket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ünnepi szenátusi ülésén. Az egyetem napja ötéves jubileumának rendezvénysorozatába illeszkedő ülés során a fogadalomtétel és címek átadása mellett elismerő okleveleket adott át Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora.

Patyi András az egyetemi szenátus elnökeként köszöntötte a habilitáló, PhD doktori címet, valamint egyetemi elismeréseket átvenni készülő kutatókat, szakembereket, egyetemi munkatársakat. „Ez az ünnepi ülés alapvetően a tudományról szól” – emelte ki az NKE rektora, majd kifejtette, hogy ezek a tudományok nem állnak messze a gyakorlattól, hiszen számos közszolgálati vezető vehetett már át oklevelet. Magyary Zoltánt idézve Patyi András kifejtette, hogy a tudomány művelése az egyetemi oktatóknak és kutatóknak a legszemélyesebb tevékenysége kell, hogy legyen, amelyhez elengedhetetlen a tudományos közösség. Az NKE ötéves fennállásával kapcsolatban kiemelte: „A mi szívünket, a mi gondolatainkat igencsak kikerekíti ez az öt év. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek büszkeség, hogy vagyunk, gyarapodunk és ma is gyarapodni fogunk! – mondta Patyi András az oklevelet átvevő kollégáinak.

Az ünnepi szenátusi ülés alkalmával egyetemi elismeréseket vehettek át azok az oktatók és munkatársak, akik munkásságukkal gyarapították az NKE hírnevét. Az egyetem rektorának döntése alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gyűrűjét vette át Prof. Dr. Kiss György akadémikus, az Államtudományi és Közigazgatási Kar leköszönő dékánja. Az NKE Szenátus döntésével magántanári címet kapott Prof. Em. Dr. Szlávik Lajos, címzetes egyetemi tanári címet Sándorné Dr. Kriszt Éva, továbbá címzetes egyetemi docensi címet adományozott a szenátus Dr. Balla Tibor ezredes, Budai Béla Dénes, Dávid Károly r. dandártábornok, Dr. Fialka György, Hazai Lászlóné dr. ny. nb. dandártábornok, Kalotay Balázs, Keszthelyi Ilona, valamint Dr. Sors László számára. Rektori döntés alapján Rektori Kitüntető Oklevelet vehetett át Bálintné Bagladi Zsuzsanna. Az NKE Szenátusa az Egyetem Kiváló Oktatója posztumusz címet adományozott a néhai Dr. Back Andrásnak, oklevelét özvegye, Dr. Gondos Katalin vette át.

A kitüntetések mellett sor került a habilitált doktori címek átadására és a PhD doktorok avatására. Prof. Dr. Munk Sándor, a habilitációt odaítélő Egyetemi Habilitációs Bizottság elnöke bemutatta az NKE újdonsült habilitált doktorait: Dr. Budai Balázs Benjámin, az ÁKK oktatási dékánhelyettese, Dr. Hautzinger Zoltán Gyula, a Rendészettudományi Kar oktatási dékánhelyettese,  Dr. Jobbágy Zoltán ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, valamint Dr. Wührl Tibor tette le habilitációs esküjét az ünnepi szenátusi ülésen.

Budai Balázs az avatottak nevében fejtette ki gondolatait. „Minél magasabb lépcsőt ugrunk meg, annál nagyobb a megkönnyebbülés és a sikerélmény, azonban annál nagyobb a felelősség is” - mondta. Az ÁKK oktatási dékánhelyettese kitért a Phd és a habilitált doktorok, vezető értelmiség feladataira: „Felismeri, segíti, gondozza a tehetségeket, elgondolkodtat, tematizál és megosztja a gondolkodás örömét. Világosságot teremt a sötétben tapogatózóknak. Iskolateremtő is, ahogy mondják” – fejtette ki Budai Balázs. Rávilágított, hogy a tudományos életnek számos indikátorával lehet vizsgálni a tudományos kutatókat, de véleménye szerint a legfontosabb az, hogy az egyetemi katedra után hány hallgató tekint majd vissza az emberre, mint segítő mentorra. 

Az ünnepi szenátusi ülésen az egyetem új PhD doktorokat is avatott. Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese, valamint a tudományos fokozatokat odaítélő Egyetemi Doktori Tanács elnöke ismertette a doktorjelöltek névsorát: Bali Tamás, Benedek Márta, Borszéki Judit Magdolna, Gerencsér Árpád József, Györffy Ágnes, Josef Andreas Karl Ernst, Kardos Sándor István, Kovács István, dr. Nyeste Péter, Rózsa Tibor és Vass György mondta el doktori fogadalmát.

A 10 évvel ezelőtt megkezdett osztrák katonai PhD-képzés részvevőinek nevében a most végzett Josef Andreas Karl Ernst ezredes mondott köszöntő beszédet, megható módon tört magyarsággal, de annál nagyobb lelkesedéssel. Köszönetet mondott a jelenlévő és a tudományos fejlődést támogató családtagoknak, szeretteiknek, kollégáknak és az alma maternek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek.

Az ünnepi szenátusi ülés zárásaként Patyi András gratulációját fejezte ki a frissen doktorált és habilitált kollégáinak. „Sok sikert és egészséget kívánok a tudomány fejlődéséért és egyéni karrierútjuk előmozdításáért végzett munkásságukhoz” – mondta, majd egy kéréssel fordult hozzájuk: „Kérem, ne álljanak meg ebben a munkásságukban, ne álljanak meg az úton.”

A témáról bővebben az áprilisi Bonum Publicumban olvashatnak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ötéves fennállását ünnepelte az NKE

    • fokep
    •  dsc7276 2
    •  dsc7294 2
    •  dsc7313 2
    •  dsc7359 2
    •  dsc7372 2
    •  dsc7402 2
    •  dsc7434 2 2
    •  dsc7442 2
    •  dsc7490 2
    •  dsc7512 2
    •  dsc7523 2
  • Előző
  • Következő

„Ludovikásnak lenni valaha komoly rangot jelentett Magyarországon: szaktudást, emberséget és hazafiasságot. Az akadémiára járók nemcsak egy iskola polgárai voltak, hanem különbek sokaknál” – mondta Dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ötéves fennállásából szervezett ünnepségén. Reményét fejezte ki arra, hogy az NKE elmúlt öt éve azt a célt szolgálta, hogy méltó legyen a Ludovika Akadémia örökségére. A rendezvény alkalmával Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora rektorhelyettesi és dékáni kinevezéseket adott át, valamint felavatták gróf Buttler János szobrát a Ludovika aulájában.

Patyi András megnyitó beszédében tiszteletét fejezte ki minden parancsnok, közigazgatási vezető, a haza szolgálatáért tanuló hallgató, egyetemi oktató, kutató és dolgozó számára. „Engem 2011-ben az új egyetem élére választottak. Így már megélhettem, hogy látom a gyökeret eresztett facsemetét, melyen majd a munka gyümölcse beérik” – mondta az egyetem fejlődéséről Patyi András. Mint mondta, az elmúlt öt évben évtizedek hagyományai sűrűsödtek össze. A rektor kiemelte, hogy az egyetem már tovább jutott, mint a jogelőd intézmények intézményi integrációja és költségvetési egyesítése. „A hadtudomány, a rendészettudomány, a megújított közigazgatás-tudomány, valamint az államiság legmagasabb szintű, átfogó jellegű vizsgálatára hivatott modern államtudomány művelésével nem csak kutatói kedvtelésünkként hódolunk, hanem szolgálatot teljesítünk” – világított rá Patyi András, aki felhívta a figyelmet, hogy az NKE nem elvenni szeretne a tudományból, hanem ahogy jelenleg is közel 20 egyetemmel és 30 más állami szervvel együttműködik, szeretné a tudományos közösséget gyarapítani. Az NKE rektora szerint ehhez egy „értő, együttműködő, de kritikus” közösségre van szükség. Emellett Patyi András kijelentette, hogy mint minden tudásközpont, az NKE célja a kormányzás tudományos támogatása, továbbá az is, hogy részt vegyenek az államot érintő védelmi feladatok ellátásában.

Lázár János ismertette a kormányzati törekvéseket, amelynek a célja, hogy ismét méltó képzőhellyé tegyék a Ludovikát, hogy minőséget képviseljen a diplomaszerzés a nagy múltú és remélhetőleg még ígéretesebb jövőjű intézményben. „A köz szolgálatában álló szakemberek új nemzedékére van szükség az állam minden szintjén, így a hivatalokban, a vízügyi területen, a rendőrségnél, a honvédségnél és a határvédelemben is” - szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kitért arra is, hogy a kormányzattal olyan Magyarországot szeretnének, ahol többé sem a párthűség, sem a hatalomvágy, sem a küldetéstudat nem lehet önmagában elég ahhoz, hogy valakiből vezető váljon. A pozícióhoz a szaktudást is meg fogják követelni - nyomatékosította, amelynek egyik lépcsőfoka a közszolgálati vezetők államtudományi képzése lesz. A miniszter kitért Magyarország versenyképességének javítására is, ahol szerinte elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése, megjegyezve – „a kevesebb szabály és bürokrata nem hátrány, hanem előny.” Az államreformokkal kapcsolatban kiemelte, hogy kettős céllal rendelkezik: a „hardver” – mint az egyetemi épület rekonstrukciója - és a „szoftver” – mint az NKE képzési struktúrájának a frissítése - egyidejű megújításával akarják elérni.

Az ünnepségen sor került rektorhelyettesi és dékáni kinevezések átadására is. Az NKE Szenátusának véleményező döntése, valamint a Fenntartói Testület egyetértő határozata alapján nemzetközi rektorhelyettesnek nevezte ki Patyi András Dr. Nagy Judit egyetemi docens, rendőr ezredest. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar élére Prof. Dr. Kis Norbert egyetemi tanár került, aki átvette a dékáni láncot a rektortól. Víztudományi Kar dékánjának Dr. Bíró Tibor egyetemi docenst nevezte ki a rektor, aki a dékáni lánc mellett átvehette a VTK  kari címerét hordozó zászlót is.

Az ünnepség részeként Patyi András Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszterrel a Ludovika aulájában avatta fel Gróf Buttler János szobrát, ezzel is tisztelegve a Ludovika Akadémia legnagyobb adományozója előtt. „Buttler János hatalmas vagyonából közel 126 ezer forintot adományozott az ügy érdekében” – ismertette Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok.  „Ez hatalmas pénz volt abban az időben, hiszen a névadó is 50 ezer forintot adományozott” – fejtette ki az intézmény tudományos rektorhelyettese, akinek a háttérkutatásaiból kiderült: 126 ezer forintból  közel háromezer jobbfajta puskát és több mint nyolcszáz lovat lehetett vásárolni akkoriban. „Óriási összeg tehát. Ez volt az a pont Buttler János életében, amikor megítélésem szerint beírta magát a történelembe és a Ludovika Akadémia történetébe” – fejezte ki tiszteletét Padányi József.

A témáról bővebben  az áprilisi Bonum Publicumban olvashatnak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


Vendégprofesszorok az NKE Kína Központban

    • fokep
    •  dsc5457 2
    •  dsc5466 2
    •  dsc5478 2
    •  dsc5484 2
    •  dsc5495 2
    •  dsc5501 2
    •  dsc5504 2
    •  dsc5512 2
    •  dsc5515 2
    •  dsc5517 2
  • Előző
  • Következő

Kína külföldi tőkebefektetéseiről tartott előadást a „Vendégprofesszorok az NKE Kína Központban” című rendezvénysorozat keretében Prof. Dr. Zhang Xiuping, a pekingi Minzu Egyetem (Minzu University of China) Szervezéstudományi Karának dékánhelyettese, China’s Investments Abroad (Kína külföldi befektetései) címmel. Zhang professzor asszony előadásában felvázolta, hogy a Kínai Népköztársaság miként vált a világ egyik legnagyobb tőkevonzó képességgel rendelkező országává, majd hogyan lépett elő a világgazdaság egyik legfontosabb befektetőjévé, egyik legfőbb tőkeforrásává. Előadásában kifejtette, hogy a kifelé irányuló közvetlen befektetések (Outward Direct Investment) éves kiáramlása tekintetében Kína jelenleg a harmadik helyen áll a világranglistán. A kínai vendégprofesszor beszélt a Magyarországra irányuló kínai befektetésekről is, és hangsúlyozta, hogy a Magyarországra irányuló kínai befektetések körében a jövőben kiemelkedő jelentőségű lehet a kínai finanszírozással megvalósítani tervezett Budapest-Belgrád vasútvonal projektje. A pekingi Minzu Egyetem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik fontos kínai partnerintézménye, a két egyetem között évek óta komoly oktatási és kutatási együttműködés folyik, ezt jól jelzik az elmúlt években közösen megrendezett konferenciák és workshopok, a megvalósult oktató-, kutató- és hallgatócserék. 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Kína központ, NETK, 2017

Megtartotta akadémiai székfoglalóját az NKE professzora

    • fokep
    •  dsc5879 2
    •  dsc5894 2
    •  dsc5902 2
    •  dsc5913 2
    •  dsc5922 2
    •  dsc5941 2
  • Előző
  • Következő

Az európai gazdasági növekedési modell kifulladásának vagyunk szemtanúi, amely magát az uniós integrációs folyamatot is veszélyezteti - hangzott el a Prof. Dr. Halmai Péter akadémiai székfoglaló előadásában, a Magyar Tudományos Akadémián. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője szerint párhuzamosan futó, hazai és nemzetközi strukturális reformprogramokra van szükség, hogy elkerüljük a korszakos stagnálás időszakát.

Halmai Pétert a Magyar Tudományos Akadémia tavaly májusi közgyűlése választotta meg a testület levelező tagjának. Ebből az alkalomból került sor a székfoglaló előadásra, amelyben az NKE tanszékvezetője az európai növekedési modell kifulladásáról értekezett.  A professzor szerint a gazdasági növekedés nagyon komplex témakör, amely lényegesen túlmutat a közgazdaságtan területén, hiszen a híres közgazdász Friedman szavaival élve a békét és a toleranciát is elősegíti.  Megjegyezte, hogy bár manapság a korszerű technika nagy segítséget nyújt a témához kapcsolódó kutatásokhoz is, a történeti megközelítés szerepe továbbra is kiemelkedő jelentőséggel bír munkájuk során. 

Halmai Péter előadásában felvázolta az európai növekedési modell történetét, egészen az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó, 1957-es Római szerződéstől kezdve. A 60. évfordulójához közeledő eseményt az akadémikus a gazdasági folyamatok tekintetében is rendkívüli jelentőségűnek nevezte. Nem hiába tekinthetjük ezt az időszakot, egészen az 1973-as évvel bezárólag, az európai növekedés aranykorának, hiszen az integráció intenzív szakaszában, a GDP-növekedésének üteme a korábbi évtizedekhez képest megháromszorozódott a tagországokban. „Ez egy felzárkózási jellegű növekedés volt, amelynek eredményeként az európai termelékenység színvonala közeledett az Egyesült Államokéhoz, mint a világ legfejlettebb gazdaságához” – fogalmazott Halmai Péter.  A tanszékvezető szerint azonban 1995-től a termelékenység tekintetében újra távolodott az európai és az amerikai gazdaság.  Az intenzív európai növekedésben nagy szerepet játszott az akadémikus szerint a liberalizáció folyamata, amely a különböző kereskedelmi korlátok leépítését jelentette. Ez is hozzájárult a négy alapszabadság rendszerére alapozott európai konvergencia konstrukció megvalósításához, amely csak akkor működhet, ha a különböző államoknak és régióknak reális felzárkózási esélyeik vannak a közösségen belül. „Ennek a konvergencia mechanizmusnak a működése alapvető attribútuma az európai integrációnak”- fogalmazott az akadémikus.

1973 után a világgazdasági sokkok hatására vége szakadt az „aranykori” növekedésnek, a fejlett országok növekedési üteme erőteljesen mérséklődik, de a felzárkózási növekedés nem szűnik meg ebben az időszakban sem. „Olyannyira nem, hogy a termelékenység ezekben az országokban még a 90-es évek elejéig is gyorsabban nő, mint az Egyesült Államokban”- tette hozzá Halmai Péter, aki szerinte egyfajta nyugalmi állapot alakul ki az európai gazdaságban, ami egészen a „nagy krízisig”, azaz a világgazdasági válság 2008-as kirobbanásáig tart.  Az egységes európai belső piac megteremtése és 1993-as indulása újabb hajtóerőként jelentkezett a növekedés tekintetében. 

Halmai Péter szerint érdemes megvizsgálni azt is, hogy az európai közösség országai a csatlakozás nélkül mire vitték volna. Erre példaként Írországot hozta fel, amely 1973-ban csatlakozott az európai közösséghez, és teljesítménye egyfajta növekedési csodának is nevezhető. A kutatások szerint erre a tagság nélkül biztos, hogy nem lettek volna képesek az írek. Ez Nagy-Britanniára is igaz, amely komoly haszonélvezője (volt) az európai integrációnak, hiszen négy évtized alatt a brit GDP megduplázódott. Azonban Halmai Péter szerint a tagság nélkül a növekedés csak mintegy másfélszeres lett volna.  „Az európai integráció egyedisége növekedési oldalról is aláhúzható”- fogalmazott az akadémikus. 

Elhangzott, hogy az európai növekedés potenciáljának eróziója már a 80-as években megkezdődött, de az igazi tünetek csak a 2000-es évek elején kerültek igazán felszínre. Ezt követően már a növekedés üteme is mintegy felére csökkent, és mérséklődött a termelékenység is. A 2008-as gazdasági világválság tovább rontotta a növekedési mutatókat, amelyek még a kilábalás után is, csak a korábbi, már eleve lecsökkent dinamika 50 százalékán álltak.

Az EU tagországainak növekedési potenciálját azonban nem teljesen egyformán érintette a gazdasági krízis: a mediterrán országok esetében például különösen súlyos volt a visszaesés, míg az úgynevezett északi országoknál (például Svédország) ez kisebb súlyú problémát okozott.  „Az Egyesült Államok mára nagyjából a 2008 előtti szintre állt vissza a növekedési potenciál tekintetében, a termelékenység vonatkozásában pedig egyre nagyobb a rés Európa és az Egyesült Államok között. Halmai Péter szerint ezt olyan tényezők okozhatják amerikai részről, mint például az intenzívebb árupiaci verseny, a hatékonyabb pénzpiacok, a K+F célú üzleti beruházások magasabb aránya, és a rugalmasabb munkaerőpiac. „Az USA termelékenységi előnye az infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos iparágakban jelentkezik a leginkább”- tette hozzá az NKE tanszékvezetője. Halmai Péter úgy látja, hogy az európai növekedési modell kifulladásának vagyunk a szemtanúi, amely az integrációs folyamatot is veszélyezteti. Szerinte a növekedés beindításához az európai és az amerikai gazdaság közötti termelékenységi rést kell csökkenteni, ehhez pedig a többi között párhuzamosan futó, hazai és nemzetközi strukturális reformokra van szükség, amelyeknek tovagyűrűző hatása lehet a gazdasági növekedésre. Az akadémikus szerint higgadtabb közbeszédre is szükség van, amely a tényeket jobban és az érzelmeket kevésbé veszi figyelembe. „A populizmusnak ára, van, amelyet most a brexit esetében a brit választók fizetnek majd meg”- fogalmazott az akadémikus.

Halmai Péter az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Nemzetközi Gazdaságtan és Közpolitikai Tanszék, tanszékvezetője. Tudományos pályafutása során több mint 340 magyar és idegen nyelvű publikációja jelent meg. Ezek között 11 önálló tudományos kötete látott napvilágot, műveire eddig több mint 1000 független hivatkozás történt. Dolgozott korábban a Szent István Egyetemen és a Pannon Egyetemen is. 1996-ban akadémia díjat kapott, 2015-ben Magyar érdemrend lovagkereszt kitüntetést vehetett át. Vendégoktatóként és kutatóként például Stockholmban és Göttingenben is tevékenykedett.

Pályafutása során kiterjedt kutatómunkát folytatott például a növekedési és konvergencia elmélet, az európai szektorális politikák, az agrár közgazdaságtan és a piacgazdasági átalakulás gazdaságtana területén. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Nézőpontok - 2017

Varga Gergely: A NATO öt stratégiai alapkérdése

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 2017. május 25-én avatta fel hivatalosan új főhadiszállását Brüsszel­ben, s ez alkalomból a szövetség állam- és kormányfői is konzultáltak aktuális feladataikról. A találkozó leg­fontosabb témájának az új amerikai elnök, Donald Trump európai bemutatkozása ígérkezett. Tekintettel a nemrég hivatalba lépett elnök NATO-t érintő, erősen kritikus korábbi kijelentéseire és az adminisztráció ed­di­gi politikáját érintő erőteljes vitákra, az európai szö­vet­ségesek személyesen Trump elnöktől vártak meg­nyug­tató szavakat az Egyesült Államok változat­lan eu­ró­pai elkötelezettségét illetően. Az új amerikai ad­mi­nisz­tráció számára pedig a találkozót megelőzően a leg­fon­tosabb kérdés az volt, hogy a NATO, illetve az euró­pa­i szövetségesek mit ajánlanak fel a nemzetközi biz­ton­sági kihívásokkal szembeni hatékonyabb fellépés ér­dekében. Ezzel együtt az is várható volt, hogy stra­té­giai szempontból az Oroszországhoz fűződő viszony jö­vő­je, a kelet-európai védelmi intézkedések, az európai vé­delmi hozzájárulások mértéke és a szélesebb ér­te­lem­ben vett biztonsági kihívások – terrorizmus és a Kö­zel-Kelet – is napirenden lesznek.

Ugyanakkor, ha az aktuális nemzetközi kon­flik­tu­sok és kihívások kontextusa mögé tekintünk, olyan visszatérő vitát generáló és politikai egyeztetést kívánó, a szövetségesek szándékainak folyamatos felülvizsgá­la­tát és újradefiniálását követelő strukturális, stratégiai kérdéseket látunk, amelyek a kezdetektől fogva meg­ha­­tározták a NATO történetét. Jelen írás fő célja e kér­dé­sek bemutatása és aktuális kontextusának, várható hatásainak értelmezése.

Teljes cikk: 2017/3.

Etl Alex: A posztigazság korszak biztonságpolitikai vonatkozásai

Elemzésünk célja, hogy körüljárjuk a posztigazság jelenségének sajátosságait és néhány pontosítással éljünk a szó­összetétel jelentését és a posztigazság korszakának társadalmi, technológiai és politikai előfeltételeit illetően. Ezt követően arra a kérdésre keressük a választ, hogy melyek lesznek e korszak legfontosabb biztonságpolitikai vo­natkozásai? Megállapításainkat végül az amerikai elnökválasztás tapasztalatainak összegzésével zárjuk.

Teljes cikk: 2017/2.


 

Tálas Péter: Egy elnökválasztás anatómiája

2017. március 9-én az Európai Tanács (EiT) tagjai 27:1 arányban két és fél évre meghosszabbították EiT-elnöki pozíciójában a lengyel Donald Tuskot. A Polgári Platform (PO) egykori miniszterelnökének európai tisztségében való megerősítését csupán hazájának kormányfője, a Jog és Igazságossághoz (PiS) tartozó Beata Szydło el­lenezte. Míg a lengyel kabinet tagjai és a Jarosław Ka­czyń­ski vezette PiS vezetése az EiT elnökválasztása kapcsán a kormány győzelméről beszélnek, a lengyel ellenzék szerint Lengyelország 2004 óta nem tapasztalt nemzet­közi elszigeteltségbe került a kormány külpolitikája miatt. Jelen írásunkban azt kíséreljük meg rekonstruálni, miként következhetett be, hogy a visegrádi országok legnagyobb, a kelet-közép-európai régió vezetésére aspiráló állama ennyire látványosan magára maradt az EiT fórumán. Ennek során röviden bemutatjuk az esemény len­gyelországi politikai hátterét, a választás kapcsán ki­ala­kuló európai politikai erőviszonyokat, a lengyel diplo­má­cia Donald Tusk újraválasztása ellen tett lépéseit, il­let­ve a var­sói kormánynak és kor­mánypártnak a kérdéssel összefüggő kom­munikációját. Vagyis azokat tényezőket vesszük elem­zői górcső alá, amelyek dön­tően befolyásolták az eseményeket és annak végeredményét.

Teljes cikk: 2017/1.
 


EU Karriernap a Ludovikán

    • fokep
    •  dsc5707 2
    •  dsc5724 2
    •  dsc5736 2
    •  dsc5741 2
    •  dsc5791 2
    •  dsc5800 2
    •  dsc5812 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar EU-s Karriernapot tartott a Ludovika Akadémián. Az érdeklődők az unói különböző intézményeit és felvételi rendszerét ismerhették meg. Az EU-s szerveknél szolgálatot teljesítő diplomaták tartottak előadást a hallgatók számára az uniós karrierútról, valamint a különböző diplomáciai életpályákról.

„Azt gondolom, hogy soha nem annyira aktuális az a kérdés, mint most, hogy szeretnénk-e Brüsszelben dolgozni!” – hívta fel a figyelmet Dr. habil. Koller Boglárka megnyitóbeszédében. A NETK dékánja kifejtette, hogy a kar igyekszik minden olyan lehetőséget megadni az NKE-s hallgatók számára, amely a lehető legjobban felkészíti őket a külügyi és nemzetközi területen végzendő szolgálatra. Kiemelte, hogy a NETK-n három különböző tanszéke, az Európa-tanulmányok Tanszék, az Európai Köz- és Magánjogi Tanszék, valamint a Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszék is foglalkozik uniós közszolgálattal. „Mi a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon azt gondoljuk, hogy a magyar érdekeket úgy lehet a legjobban képviselni, hogyha felkészült, magasan képzett és akár más tagállamok tisztviselőinél is jobban képzett munkatársakat adunk az Európai Unió intézményeibe” – mondta Koller Boglárka.

Czeti András, aki Magyarország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének tanácsosa, valamint az EU intézményeknél dolgozó magyarok előmeneteléért és a nemzeti szakértők kihelyezéséért felelős diplomata előadásában egy rövid áttekintést adott az EU intézményeiről és a kint szolgálatot teljesítő magyarok helyzetéről. A diplomata kifejtette, hogy jelenleg közel 1300 magyar állampolgárt foglalkoztatnak uniós intézmények különböző foglalkoztatási típusokban, a határozatlan időre kinevezett tisztviselőtől egészen a pályakezdő gyakornokig.  „Számos munkahely van, és van reális esély a bekerülésre is. Mivel nincsenek kvóták, nincs egy olyan keret, amit kimerített volna Magyarország, ezért minden remény megvan arra, hogy ha valaki megfelelő felkészüléssel, megfelelő háttértudással, megfelelő ambícióval jelentkezik, akkor be lehet kerülni az EU-s intézményrendszerbe” – mondta a Czeti András, aki részletesen ismertette a közismerten nehéz EPSO EU-s versenyvizsga rendszerét és az aktuális gyakornoki lehetőségeket.

2014 novembere óta dolgozik az Európai Bizottságnál Isola Anna, aki Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztos munkáját segíti. Jelenleg a Brüsszelben dolgozó akkreditált magyar újságírókkal tartja a kapcsolatot. Isola Anna kitért a karrierútjára, előadásában a „brüsszeli munka és élet” kihívásait és szépségeit mutatta be. Érdekes példaként megemlítette, hogy a magyar biztos kabinetjében sincsenek előre kiadott helyek, így az unió különböző nemzetiségeivel dolgozhatott együtt. „Munkanyelv az többnyire angol, viszont akik régóta Brüsszelben dolgoznak, azok egy egyfajta tolvajnyelvet használnak, ami a franciának és az angolnak a keveréke” – mondta. Kiemelte, hogy a kezdeti beilleszkedése az új munkahelyén viszonylag gyors volt, hamar bedobták a mélyvízbe, azonban a honvágyat és az időjárását nehéz volt megszoknia, viszont Brüsszel sokszínűsége egyedülálló.

Csorba Éva, a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa, jelenleg Görögországgal, Ciprussal, Máltával és Bulgáriával foglalkozik. 2015-2016-ban részt vett az Európai Külügyi Szolgálat diplomata-programjában, ezt követően pedig 3 hónapon át az EKSZ diplomatája volt. „Az Európai Külügyi Szolgálat az unió diplomáciai testülete, amely arra törekszik, hogy az EU külpolitikája még hatékonyabbá váljon. Feladata, hogy támogassa a főképviselő asszony, Federica Mogherini munkáját a kül- és biztonságpolitika kialakításában és végrehajtásában, valamint gondoskodik arról, hogy a nem uniós országokkal kialakított diplomáciai és stratégiai partnerség folytonos maradjon” – fejtette ki Csorba Éva, majd részletesen bemutatta az intézmény szervezeti felépítését, feladatait, továbbá szakmai gyakornoki lehetőségeit és a Junior Professionals in Delegation programot. „Úgy gondolom, hogy akár egy rövid, meghatározott időre is érdemes magunkat kipróbálni akár Brüsszelben, akár a delegációk egyikén. Ha a szerencse és a tudásunk is úgy hozza, akkor akár a versenyvizsgát is letehetjük, vagy más konstrukciókban is tovább foglalkoztathat minket az Európai és Külügyi Szolgálat” -  osztotta meg jó tanácsait a hallgatósággal Csorba Éva.

Felix Bubenheimer az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének sajtó- és médiarészlegét vezeti. A német származású diplomata közel 10 éven keresztül dolgozott és tanított Magyarországon, emellett az életpályáját kiegészítette egy finnországi Erasmus programmal, egy olaszországi munkalehetősséggel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnál, továbbá részt vett az Európai Parlament luxemburgi kirendeltségének munkájában. „Bőven volt lehetőségem a saját bőrömön is tapasztalni, hogy mennyire fontos és hasznos az európai együttműködés. Ez erősen motivált arra, személyesen is részt vegyek ebben az együttműködésben és munkát keressek ez Európai Uniónál” – mondta a diplomata, aki lépésről lépésre kifejtette az uniós karrierútját. „Nagyon élvezem ezt a pályát, mindenkinek ajánlani tudom, aki érdeklődik az unió iránt.” – osztotta meg zárógondolatait a hallgatósággal Felix Bubenheimer.

A témáról bővebben  az április Bonum Publicumban olvashatnak.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: EU karrier nap, 2017

Március 15-e azoké, akik a történelmet írják

    • fokep
    •  dsc5222 2
    •  dsc5226 2
    •  dsc5253 2
    •  dsc5269 2
    •  dsc5283 2
    •  dsc5307 2
    •  dsc5330 2
    •  dsc5338 2
    •  dsc5347 2
    •  dsc5362 2
    •  dsc5363 2
  • Előző
  • Következő

Az egykori Ludovika Akadémia létrehozását anyagilag is támogatók neveit is tartalmazza az Adományozók Fala, amelyet a nemzeti ünnep alkalmából rendezett megemlékezésen avattak fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében.

Az egykori Ludovika Akadémia létrehozását anyagilag is támogatók neveit is tartalmazó Adományozók Fala a főépület első emeleti folyosóján kapott helyet. „Mi vagyunk azok, akik a Ludovika Akadémia örökségét tovább vihetjük”- mondta avató beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora emlékeztetett, hogy az Adományozók Falán olvasható, a Ludovika Akadémia létrehozásáról szóló 1808.évi VII. törvénycikkben mindazok nevei megtalálhatóak, akik pénzadománnyal járultak hozzá az akadémia létesítéséhez. „Nemcsak az arisztokrácia felső rétege járult hozzá mindehhez, hanem az alsóbb társadalmi osztályokban találhatók közül is többen, komoly összegekkel támogatták a nemes kezdeményezést”- fogalmazott a rektor. Patyi András szerint az Adományozók Falának létrehozásával nem a felajánlott pénzt, hanem magát a szándékot, a hazaszeretetet, a nemzet szeretetét ünnepeljük. Hozzátette azt is, hogy az adományozók számára annyira fontos volt a magyar nyelvű honvédtisztképzés ügye, hogy erre vagyonuk egy részét ajánlották fel úgy, hogy akkor még nem is lehettek biztosak az intézmény felépítésében. Erre aztán várni is kellett néhány évtizedet, mint ahogy maga az intézmény működése is csak a kiegyezést követően, 1872-ben kezdődhetett meg. Az NKE rektora azt is elmondta, hogy az akadémia létrehozására a törvényben felsorolt felajánlások mellett továbbiak is érkeztek, így például Gróf Buttler Jánosé, aki a legnagyobb adománytevő volt, de a vármegyék is egy emberként álltak a kezdeményezés mellé. Egy nemzetet egyesítő forradalmi átalakulás évfordulóján a nemzetet egyesítő eszmének állítunk emléket. Ma azért dolgozhatunk ebben az épületben, mert ezek az emberek adományoztak egy szent cél érdekében”- fogalmazott Patyi András.

„1867 után egyetlen kormány sem volt Magyarországon, amely ne tekintette volna sajátjának március 15-ét, ami így egyfajta nemzeti közös többszörössé vált, amelyhez mindannyian viszonyulhatunk”- mondta az egyetemi megemlékezésen tartott beszédében Németh Balázs. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tanársegédje szerint a 12 pontban foglalt gondolatok nem március 15-én, hanem már jóval korábban megszülettek a magyar emberek szívében. De bizonyos részei megtalálhatóak voltak például a nemesi felkelés vagy a Kossuth által egy évvel korábban létrehozott ellenzéki párt programjaiban is. Németh Balázs elmondta, hogy a forradalom folyamatát közvetlenül Kossuth Lajos március 3-i alsóházi beszéde indította el, amely az ingadozókat is maga mellé tudta állítani. A magyarországi eseményeket aztán a bécsi forradalom híre gyorsította meg igazán. A tanársegéd szerint március 15-e vívmányai között nemcsak a sajtószabadságot érdemes kiemelni, hanem azt is, hogy a pestiek önszerveződésének köszönhetően létszámában és fegyveresen ellátmányában is megerősödött a polgárőrség. Ennek köszönhetően is fogadta el az uralkodó, V. Ferdinánd a forradalom követeléseit, amely a felelős magyar kormány kinevezéséhez és az áprilisi törvények megjelenéséhez vezetett. „Azért történhetett minden ilyen gyorsan, mert ezek a törvények már korábban is megvoltak az emberek szívében, csak ki kellett onnan írni azokat”- fogalmazott Németh Balázs. Szerinte március 15-e nem azoké az embereké, akik elmélkednek róla, vagy a történetét kutatják, hanem azoké, akik írják a történelmet. „Akik részt vesznek a haza sorsában, azok értékes életet élnek”- tette hozzá az ünnepség szónoka.

A nemzeti ünnep alkalmából tartott egyetemi rendezvényen kulturális műsorral is emlékeztek a forradalmi eseményekre. A Ludovika táncegyüttes produkciója mellett az egyetemi hallgatók ünnepi műsorát is megtekinthették, Koltay Gábor rendezésében. A rendezvényen közreműködött az MH Légierő Zenekar Veszprém, amely Katona János alezredes, karnagy vezetésével 48-as katonadalokat adott elő.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Látogatás a Kúrián

2017.március 7-én szerdán az egyetem Nemzetközi és Európa Tanulmányok Kar hallgatóinak lehetősége volt ellátogatni a Kúria épületébe, ahol szakmai idegenvezetés mellett ismerkedtek meg az épület és szervezet történetével, és az ott folyó munkával, miközben megtekintették a különböző termeket és épületrészeket.

A látogatást az Európai Köz- és Magánjogi Tanszék szervezte.