Szűkítés




bejegyzések

Elemzések- 2009

A pakisztáni belügyi hadműveletek és a helyi tálibok elleni háború 2009-ben

Napjainkból visszatekintve aligha tűnik kétségesnek, hogy 2009 az elkeseredett belső harcok éveként fog bevonulni a pakisztáni politikatörténetbe. Az immár hagyományos válsággócnak tekintett északnyugati országrészben a nyugati szemmel megingásként értékelt Szvát-völgyi megállapodás tavaszi összeomlása óta kapott új erőre a küzdelem a pakisztáni hadsereg és a szélsőséges fegyveres csoportok között. A háború tétje a törzsi határvidék ellenőrzése, mely az iszlám militáns szervezetek bázisterületeként a térség nyugatellenes harci csoportjainak egyik hátországaként szolgál. Az egyre romló belbiztonsági helyzetben a pakisztáni kormány és hadsereg egyaránt nagy elszántságot mutatott a tálib kötődésű erők helyi hatalmának megtörésére, és Iszlámábád szuverenitásának helyreállítására a vidék felett. Az utóbbi hónapok hadműveleti eredményei több szempontból ígéretesnek tűnnek. Elemzésünk e katonai vállalkozás előzményeit és tágabb politikai és stratégiai összefüggéseit mutatja be.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2009/18.pdf

A NATO új stratégiai koncepciója – adalékok a magyar szemponthoz

A NATO-tagállamok állam- és kormányfői új stratégiai koncepció kidolgozásáról döntöttek a szövetség ez év április elejei strasbourg/kehli csúcstalálkozóján. A stratégia-alkotási folyamat formálisan szeptember elején kezdődött a NATO főtitkára által felkért 12 fős szakértői munkacsoport megalakulásával. A szövetség az új stratégiai koncepciót a korábbiakhoz képest nyitottabb eljárásban, többek között független szakértők bevonása, szakértői csoportok véleményének meghallgatása révén kívánja megalkot-ni. Ennek keretében a brüsszeli NATO-központhoz akkreditált állandó magyar katonai képviselet meghívása alapján elsőként a ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója tartott előadást a NATO Katonai Bizottságának (MC) informális ülésén, s folytatott beszélgetést a katonai bizottsághoz delegált tagállami képviselőkkel a szövetség új stratégiai koncepciójával kapcsolatos várható magyar álláspontról. Jelen írás – amely nem tükrözi a Magyar Köztársaság hivatalos álláspontját – az ott elhangzott előadáson alapul, kiegészítve a beszélgetés során felvetett kérdések továbbgondolásával.

Szerző: Tálas Péter- Varga Gergely

Teljes cikk: 2009/17.pdf

Amerikai–orosz csúcstalálkozó: javuló kapcsolatok áttörés és meglepetések nélkül

Barack Obama moszkvai útja az új adminisztráció által az év elején meghirdetett „reset button”, illetve 2009 márciusában nyilvánosságra hozott „Az Egyesült Államok Oroszország-politikájának helyes iránya” (The Right Direction for U.S. Policy toward Russia) című dokumentum szellemében telt el. A látogatás eredményeként a tavaly augusztusi grúz–orosz háborút követő, hidegháborús hangulatot idéző fagyos viszony, ha nem is látványosan, de érezhetően enyhülni látszik. Azokon a területeken, amelyeken mindkét ország az együttműködésben érdekelt – így a stratégiai fegyverek csökkentésében, illetve az afganisztáni amerikai utánpótlás kérdésében – az elemzői várakozásoknak megfelelő előrelépés következett be. Ugyanakkor csekély az elmozdulás a felek között az olyan, az Egyesült Államok szempontjából leginkább sürgető vitás kérdésekben, mint az iráni és az észak-koreai atomprogramokkal szembeni egységes fellépés kialakítása, vagy az oroszok szempontból kulcsfontosságú közép-európai rakétavédelmi rendszer ügye. Jelen elemzésünkben az amerikai–orosz kapcsolatokra visszatekintve értékeljük a moszkvai csúcs eredményeit.

Szerző: Rácz András- Tálas Péter- Varga Gergely

Teljes cikk: 2009/16.pdf

Az ujgur kérdés és ami mögötte van

Még a kínai Xinhua hírügynökség jelentése szerint is legalább 156 halálos áldozata és több mint 800 sebesültje van a 2009. július 5-én Hszincsiang-Ujgur Autonóm Tartományban kitört zavargásoknak. Hivatalos pekingi álláspont szerint vasárnap este Urumcsiban egy ujgur tiltakozó gyűlés résztvevői han kínaiakat támadtak meg az utcán, autókat borítottak és gyújtottak fel, és sok üzletet is szétvertek. A Kasgárra is kiterjedő zavargások nyomán – szintén a hivatalos jelentések szerint – a rendőrség 1434 embert vett őrizetbe, 90-et pedig még mindig keres.
A július 5-i urumcsi tiltakozáshoz egy, az ország déli, Kuangtung tartományában található játékgyárban június 26-án kirobbant konfliktus vezetett el. A helyi kínai munkások ugyanis ujgur vendégmunkásokat vádoltak meg két kínai lány megerőszakolásával, majd rátámadtak az ujgurokra, két ujgurt megöltek, több mint százat pedig megsebesítettek. Az ujgurok vasárnap – saját verziójuk szerint – ennek az ország déli részén kirobbant konfliktusnak a kivizsgálását követelték két-háromezren (a hatóságok ugyanis kiderítették, hogy a hamis hírt egy kínai munkás terjesztette el, s az ujgurok ártatlanok voltak), s a zavargásokra csak azt követően került sor Urumcsiban, hogy a kínai rendőrség és katonaság rátámadt a békésen tiltakozókra. A hivatalos Kína ezzel szemben a Kína ellenségének tekintett Ujgur Világkongresszust, személyesen pedig annak vezetőjét, Rebíja Kadírt vádolja a zavargások szításával. Az egykori hszincsiangi üzletasszony – az egyik leggazdagabb ujgur, aki korábban éveket töltött börtönben Kínában, jelenleg pedig az Egyesült Államokban él – valóban felszólította a világ ujgurjait, hogy két meggyilkolt társukért szerte a világon tiltakozzanak a kínai nagykövetségek előtt.
Bármi is volt a zavargások közvetlen kiváltó oka, a nemzetközi sajtó első kommentárjai – elsősorban a sok halálos áldozat miatt – az 1989-es Tienanmen téri katonai vérengzéshez hason-lítják a július 5-én Urumcsiban és Kasgárban történteket. Pedig tartalmilag az ujgur probléma sokkal inkább Tibet kérdésével állítható párhuzamba, azzal a lényeges megszorítással, hogy Hszincsiang Peking számára stratégiai és biztonságpolitikai szempontból fontosabb és kockázatosabb Tibetnél. Egyrészt azért, mert ez a terület választja el Kínát a muzulmán Közép-Ázsiától, másrészt azért, mert az energiahordozókban gazdag tartomány köti össze Kínát a közép-ázsiai olaj- és földgázlelőhelyekkel, s végül harmadrészt azért, mert az iszlámista kötődésű ujgur szeparatizmus – még ha nem is fenyeget a tartomány tényleges elszakadásának veszélyével – a tibetinél szervezettebb, és 1991-től jóval erőszakosabb is. (A legnagyobb sajtó-visszhangot kiváltó robbantásos merényletre – amelynek 14 kínai rendőr esett áldozatul – 2008. augusztus 4-én került sor.) Bár mindez egyáltalán nem menti, de némileg magyarázza a hivatalos Kína hszincsiangi magatartását.
Jelen elemzésünkben Bernát Péternek „Az ujgur kérdés és ami mögötte van” című, az ujgur kérdés hátterét bemutató, a Nemzet és Biztonság című folyóirat 2008. áprilisi számában megjelent írását adjuk közre.
(a szerkesztők)

Szerző: Bernát Péter

Teljes cikk: 2009/15.pdf

Alkotmányos válság és megismételt választások Moldovában

Noha az április 5-én tartott parlamenti választásokon a Moldovai Köztársaság Kommunista Pártja diadalmaskodott, a megszerzett többség mégsem volt elég ahhoz, hogy a parlament elnököt is tudjon választani. Az ország alkotmánya értelmében ugyanakkor két sikertelen elnökválasztási kísérlet után új választásokat kell kiírni. A moldáv parlament ezért június 15-én feloszlatta magát, és július 29-én új választásokra kerül majd sor. Jelen elemzés az ide vezető utat és az előállt helyzet perspektíváit vizsgálja.

Szerző: Rácz András

Teljes cikk: 2009/14.pdf

Barack Obama kairói beszéde és annak visszhangja a muszlim Közel-Keleten, Pakisztánban és Izraelben

2009. június 4-én a kairói egyetem mintegy háromezres hallgatósága előtt Barack Obama egyórás beszédet tartott, új kezdetet szorgalmazva az Egyesült Államok és muszlim világ közötti viszonyban. Elemzésünk első részében a nagy érdeklődéssel várt beszéd nem hivatalos magyar fordítását közöljük, míg második részében a beszéd első, muszlim közel-keleti, pakisztáni és izraeli visszhangját foglalja össze N. Rózsa Erzsébet, Csicsmann László és Paragi Beáta.

Szerzők: N. Rózsa Erzsébet- Csicsmann László- Paragi Beáta- SVKI

Teljes cikk: 2009/13.pdf

Az észak-koreai „remetekirályság” atombombája

Észak-Korea (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság – KNDK) már sokadszorra bizonyította, hogy a 23 milliós ország politikai-gazdasági súlyánál lényegesen nagyobb mértékben képes a nemzetközi folyamatok befolyásolására. 2009. május 25-én a KNDK immár második alkalommal hajtott végre kísérleti nukleáris robbantást, súlyos nemzetközi feszültséget keltve ezzel. Jelen elemzés – amelynek szerzője az ELTE Korea Tanszékének adjunktusa – azt kívánja bemutatni, hogy az észak-koreai rezsim leg-utóbbi nukleáris robbantása nem annyira Phenjan nemzetközi közösséggel vívott diplomáciai huzavonájának részét képezte, hanem sokkal inkább a megosztott félsziget belpolitikai viszonyainak befolyásolását célozta.

Szerző: Csoma Mózes

Teljes cikk: 2009/12.pdf

Új amerikai diplomáciai erőfeszítések a Közel-Keleten

Míg az Obama-adminisztráció első három hónapjának külpolitikai agendáját a pénz-ügyi válság és az afganisztáni-pakisztáni probléma kezelésének újragondolása uralta, a januári gázai konfliktus után az elmúlt hetekben az izraeli–palesztin kérdés és Irán került a Fehér Ház külpolitikai napirendjének homlokterébe. Barack Obama amerikai elnök igyekszik betartani választási ígéretét, miszerint a közel-keleti konfliktus átfogó rendezése érdekében kormánya a diplomáciai erőfeszítésekkel nem fog késlekedni.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2009/11.pdf

A Srí Lanka-i antiterrorista hadműveletek előzményei és kilátásai

Az utóbbi egy év során a világsajtó egyre nagyobb figyelmet szentelt az általában alig ismert Srí Lanka-i polgárháború fejleményeinek. A világ e félreeső része mintegy 25 évig a reménytelen etnikai válsággócok tipikus példájának tűnt. Az elmúlt hónapokban azonban olyan gyökeres fordulat állt be a polgárháború addigi menetébe, mely feltámasztotta a reményt a fegyveres harcok lezárására. A küzdelem kibillent a korábban oly jellemző holtpontjáról, és a kormány-erők sikeres hadműveletek sorával felszámolták a lázadó Tamil Tigrisek területi hatalmát, melyet a szigetország északi részén építettek ki. A terroristabázisok semlegesítése azonban csak a konfliktus katonai fejezetének lezárulását ígéri. A tamil és szingaléz társadalomrész közötti ellenségeskedés felszámolása csak egy hosszabb és bonyolultabb folyamat lehet, melyhez a katonák elszántságánál és stratégiai bölcsességénél jóval többre van szükség. Jelen elemzés áttekinti a polgárháború legutóbbi fejleményeit, és számba veszi biztonságpolitikai következményeiket.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2009/10.pdf

A külső függések csapdájában – a moldovai parlamenti választás külpolitikai háttere

Jelen tanulmány elsődleges célja, hogy a 2009. áprilisában lezajlott moldovai parlamenti választás körül kirobbant konfliktust annak tágabb külpolitikai környezetében kísérelje meg értelmezni. Ennek megfelelően írásunk első részében röviden áttekintjük a Moldova történetét és a Moldova-Transznyisztria1 konfliktust, amely máig ható módon meghatározza az ország fejlődését és belpolitikai folyamatait egyaránt. Ezt követően pedig az áprilisi parlamenti választás előzményeit, lebonyolítását, és az ennek kapcsán kitört zavargásokat igyekszünk górcső alá venni, nem megkerülve a konfliktus moldáv-román dimenzióját sem.

Szerző: Rácz András

Teljes cikk: 2009/9.pdf

Az új Afganisztán-stratégia esélyei

2009 márciusában két főszereplő – az Egyesült Államok és a NATO – is közreadta az afganisztáni helyzettel kapcsolatos értékelését, illetve új Afganisztán-stratégiáját. Bár „Az intézményközi politikai csoport fehér könyve az Egyesült Államok Afganisztán- és Pakisztán-politikájáról”, illetve a NATO „Afghanistan Report 2009” című dokumentumok számos hasznos gondolatot és ötletet tartalmaznak, korántsem biztos, hogy elkerülhetővé teszik a nemzetközi közösség afganisztáni kudarcát.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2009/8.pdf

Obama európai körútja

Az Atlanti-óceán mindkét partján nagy várakozások előzték meg az új amerikai elnök első európai útját. Az elemzők egy része azt remélte, hogy végre kiderül: stratégiaváltásról vagy csupán hangsúlyeltolódásról beszélhetünk-e a januárban hivatalba lépett washingtoni adminisztráció külpolitikáját illetően. A válasz azonban nem adható meg igennel vagy nemmel, az amerikai külpolitika és a nemzetközi kapcsolatok ugyanis ennél bonyolultabbak.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2009/7.pdf

60 éves a NATO – a strasbourg–kehli csúcstalálkozó

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete az utóbbi tizenkilenc évben csaknem kétévenkénti rendszerességgel tart csúcstalálkozókat. A hidegháború utáni kilencedik ilyen, a NATO megalakulásának hatvanadik évfordulóját is megünneplő csúcstalálkozót – a 2008. áprilisi bukaresti találkozót követően – a francia–német határ két oldalán, Strasbourgban és Kehlben tartja a szövetség 2009. április 3–4-én. Elemzésünkben a csúcstalálkozó jelentőségére és legfontosabb napirendi pontjaira kívánjuk felhívni a figyelmet.

Szerzők: Varga Gergely- Tálas Péter

Teljes cikk: 2009/6.pdf

Az új amerikai Oroszország-politikáról

A Harvard Egyetemen működő Belfer Center for Science and International Affairs és a Nixon Center 2009. március 16-án hozta nyilvánosságra közös dokumentumát a kívánatos új amerikai Oroszország-politikáról. A 19 oldalas dokumentum, melyet az Egye-sült Államok Oroszország-politikájával foglalkozó, 2008 augusztusában megalakult bizottság (The Commission on U.S. Policy toward Russia) tagjai jegyeznek, s amely e politika általános irányvonalát és célkitűzéseit hivatott meghatározni, 19 konkrét ajánlást fogalmaz meg az új amerikai adminisztráció számára. Elemzésünkben ezeket ismertetjük.

Szerző: SVKI

Teljes cikk: 2009/5.pdf

Tatárszentgyörgy után…
A biztonság szubjektív percepciójának veszélyeiről

A miskolci rendőrkapitány nyilatkozata és a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság újabb határvonalon lökte át a cigányság és a többségi társadalom viszonyáról folyó politikai diskurzust. E viszony kapcsán ugyanis először vetődött fel – megítélésünk szerint felettébb szerencsétlenül és károsan – a „polgárháború” kifejezés. Bár megértjük azt indulatok által keltett elkeseredést, sőt bizonyos megszorításokkal elfogadjuk azt is, hogy a cigányság és többségi társadalom viszonyának vannak biztonságpolitikai vonatkozásai is, de – a köztársasági elnökkel egyetértve– felelőtlenségnek és a dolgok rossz irányba terelésének tartjuk a polgárháború vizionálását.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2009/4.pdf

Az Obama-adminisztráció külpolitikai–nemzetbiztonsági csapata

Az alábbi elemzés azokat a személyeket és külpolitikai preferenciáikat kívánja bemutatni, akiknek meghatározó hatásuk lesz Barack Obama elnökségének külpolitikai és nemzetbiztonsági döntéseire.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2009/3.pdf

A gázai válság

Noha számos jel utalt a bekövetkeztére, az Izrael és a Gázai övezetet ellenőrzése alatt tartó Iszlám Ellenállási Mozgalom (Hamász) közti konfrontáció a nemzetközi közösséget némiképp váratlanul érte. A 2008. december 19-én lejáró hathónapos tűzszünet meghosszabbítását az izraeli blokád fenntartása miatt az iszlámista szervezet elutasította, s újrakezdte az izraeli helységek elleni rendszeres rakétatámadásokat. Izrael elhatározta, hogy még Bush elnök hivatali ideje alatt nagy erejű katonai csapással megpróbál véget vetni a Hamász részéről jelentkező biztonsági kihívásnak. Erről az izraeli kormány informálta az amerikai adminisztrációt. A tervezett lépésről Cipni Lívni külügyminiszter december 25-én Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt is tájékoztatta. Az izraeli légierő december 27-én meg-kezdte a Hamász biztonsági intézményi infrastruktúrájának támadását, majd 2009. január 3-án megindult a szárazföldi akció. A háború harmadik hetében egyértelmű, hogy Izraelnek a katonai célokat jórészt sikerült elérnie, a jövő azonban eléggé sok kérdőjelet tartalmaz.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2009/2.pdf

Az indiai biztonság- és védelempolitika alapvonalai

Ma már szinte közhelyszámba megy a megállapítás, hogy az Indiai Köztársaság minden bizonnyal a 21. századi nemzetközi rendszer egyik legmeghatározóbb tényezője lesz. Az óriási, több mint 3 287 000 négyzetkilométeren elterülő, mintegy 1,2 milliárd fős népességet eltartó ország az ezredfordulóra olyan hatalmi képességek birtokába jutott, mint az államok közösségének csak igen szűk köre. India emelkedése – és ennek reális és lehetséges következményei – lassan a világ legtöbb országa, így hazánk számára is ismertté és tapasztalhatóvá válnak, kormányok tucatjait motiválva arra, hogy kölcsönös előnyöket hozó kapcsolatokat alakítson ki Újdelhivel. Ebből adódóan az elkövetkező évek-évtizedek fontos feladata az Indiával és tágabb térségével kapcsolatos információk felfrissítése és gyűjtése. Jelen elemzésünk a dél-ázsiai óriás biztonság- és védelempolitikájának alapvető vonásait ismerteti.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2009/1.pdf


Elemzések - 2015

Új időszámítás? Mianmar a 2015. évi parlamenti választások után

A Mianmari Államszövetség Köztársasága 2010 óta zajló belpolitikai átalakulásának szakaszait értékelve már igencsak elhasználódott fordulatként hat a „történelmi” jelző. Nem vitás ugyanakkor, hogy a 2015. november 8-án lezajlott általános törvényhozási választások a maguk nemében unikális jelentőséggel bírtak e folyamat szempontjából, komoly próba elé állítva az addigi alkotmányos és belpolitikai reformokat. E voksolás során 1990 után első ízben nyílt országos szinten lehetőség arra, hogy a demokratikus polgári ellenzék „zászlóvivőjének” tekintett, Aung Szán Szu Csí vezette Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) megmérettessen a választók előtt, és megszerezze a többséget az ország parlamentjében. Ezzel egyszersmind olyan kihívás elé is állítja a kiformálódott rendszert, amely alkalmas annak felfedésére, hogy a politikai élet kulisszái mögé húzódott katonai elit mennyire áll ki a reformok mellett, és hajlandó-e tudomásul venni legnagyobb kritikusának domináns szerepbe kerülését. Elemzésünk Mianmar közelmúltjának, valamint politikai struktúrájába kódolt belső anomáliáinak értékelésével veszi számba az új, reménybeli polgári kabinet előtt tornyosuló kihívásokat.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2015/17.pdf

The Modernization of the B61 Gravity Bombs and the Problem of Misconceptions

Over the past few weeks, the modernization of the B61 gravity bombs has created intense debates within Germany, and between NATO and Russia as well. Although there is noth-ing new on the horizon, an incorrect report on the nuclear upgrades was caught up by several TV channels and journals, leading to a spiral of misinterpretations, which unnec-essarily heated up the already tense relations between Washington and Moscow. A hand-ful of experts have been quietly monitoring the nuclear modernizations of both the US and Russia, occasionally reporting on the newest developments. For those who follow these programs, it was clear from the very beginning that the unfolding debate was based on false information. Still, this situation showed again the power of the media when it comes to formulating threat perceptions and security issues. A series of incorrect articles like for example the “U.S. Will Station New Nuclear Weapons in Germany Against Rus-sia” or the “US Stations New Nuclear Weapons in Germany” almost immediately created grounds for a rhetorical war. In response to these reports, Moscow took the opportunity to express its own concerns and fight back with the prospect of very serious conse-quences. As a result, another wave of comments and articles has been published: “US Nuclear Weapons in Germany: Russia Concerned by American Plans to Add to Stock-pile,” the “Kremlin Threatens Response to U.S. Nuclear Bomb Deployment in Germany,” and “Russia pledges counter measures if U.S. upgrades nuclear arms in Germany.” Alt-hough the initial report was incorrect, this action-reaction cycle still adds to the already heightened nuclear rhetoric of the crisis in Ukraine, and it might trigger countermeasures which will actually weaken the European security architecture.

Author: Anna Péczeli

Full article download: 2015/16.pdf

Az iráni nukleáris megállapodás nagyhatalmai érdekek metszéspontjában

2015. július 14-én az E3+3 (más néven a P5+1, azaz az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína – és Németország) képviseletében Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter bejelentette, hogy megszületett az átfogó megállapodás az iráni nukleáris programról. Az iráni nukleáris tárgyalások 2002 óta, több hullámban zajlottak, azonban 2012-től új tárgyalási szakasz vette kezdetét (Isztambul, Moszkva, Almati, Isztambul, Genf és Bécs), aminek az oka részben az egyre szigorúbb iráni szankciók kiszabása, részben a térség „arab tavaszként” hivatkozott átalakulása volt. Ennek eredményeként 2013. november 24-én megszületett az úgynevezett átmeneti megállapodás, majd két lépcsőben, néhány napos késéssel – 2015. március 31. helyett április 2., illetve 2015. június 30. helyett július 14. − bejelentették az átfogó megállapodás aláírását. Miközben az amerikai Kongresszusnak 60 napja van a megállapodás jóváhagyására vagy elutasítására, az ENSZ Biztonsági Tanácsa már egyhangúlag jóváhagyta azt. Az amerikai törvényhozóknak és a közvéleménynek egyelőre a médiában és a közösségi oldalakon keresztül zajló vitája mellett − ha jóval kisebb mértékben is, de − üzengetnek az iráni politikusok is. Ezzel párhuzamosan rég nem látott versenyfutás indult az évekig elzárt iráni piac megszerzéséért, amelyben az amerikai vállalatok egyelőre nem vehetnek részt. A térség vezető államainyilvánvaló politikai és biztonságpolitikai aggályaik mentén döntenek a megállapodás elfogadása vagy támogatása mellett (Törökország, illet-ve a GCC államai), vagy ellen (Izrael). Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy a szerződés aláírói (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és az Európai Unió), valamint Irán és a térség szereplői (Izrael, Törökország és az Öböl Menti Együttműködés Tanácsának (GCC) országai (Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Omán) hogyan értékelik a megállapodást, illetve milyen stratégiai érdekek jelentkeznek a megállapodás következtében. Az elemzés kitér arra is, hogy a megállapodás milyen eltolódásokat eredményez(het) az egyes szereplők belső dinamikájában, illetve a nemzetközi és regionális egyensúlyokban.

Szerző: Gálik Zoltán, Matura Tamás, N. Rózsa Erzsébet, Péczeli Anna, Póti László, Szalai Máté

Teljes cikk: 2015/15.pdf

The Iranian nuclear deal in the cross section of great power interests

On July 14, 2015 Federica Mogherini, the High Representative of the EU for Foreign and Security Policy representing the E3+3 (or the P5+1, i. e. the permanent members of the UN Security Council – the United States, Great Britain, France, Russia, China – and Germany), and Mohamed Javad Zarif, the Foreign Minister of Iran announced that the comprehensive deal on the Iranian nuclear program was signed.

The Iranian nuclear negotiations have been going on – on and off - since 2002. However, in 2012 a new phase was started (with high level meetings in Istanbul, Mos-cow, Almaty, Istanbul, Geneva and Vienna), the main reasons of which were the in-creasingly tightening sanctions on Iran on the one hand, and the so-called “Arab Spring” transformation of the region on the other, resulting in civil wars and the emer-gence of the Islamic State as a common enemy. As a result, on November 24, 2013 a temporary deal was concluded followed – in two stages: instead of March 31 on April 2, 2015 and instead of June 30 on July 14, 2015 – by the signature of the Joint Com-prehensive Plan of Action.

While the US Congress had 60 days to approve or reject the deal, the UN Security Council has unanimously approved it. Though in the debate among the US decision-makers and the public in the media and the community websites the Obama admin-istration’s position had come to be supported in the Senate by the deadline, which meant that the President would not be forcd to use his veto, the debate itself and the worldwide publicity around it made the Iranian political elite send similar messages of disagreement, even if on a lesser scale. Simultaneously, an unprecedented rush has been started for the so-far relatively closed Iranian market, in which race the American companies cannot take part at the moment.

The regional powers in Iran’s neighbourhood were relating themselves to the deal according to their obvious political and security interests and were support-ing/accepting (Turkey and the GCC states) or rejecting (Israel?) it.

The present study aims at answering the questions how the signatories of the deal (the US, Russia, China and the European Union on the one hand, and Iran and the re-gional powers, Israel, the GCC countries and Turkey) are evaluating the deal and what strategic interests arise in consequence to the deal. The analysis will also discuss what changes the deal will generate in the domestic dynamics of the individual actors, and in the international and regional balance of power. 

Authors: Zoltán Gálik, Tamás Matura, Erzsébet N. Rózsa, Anna Péczeli, László Lipóti, Máté Szalai

Full article download: 2015/15.pdf

Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának kontextusa és eredményei

2013 decemberét követően az Európa szomszédságában lejátszódó drasztikus változások és a biztonsági architektúrában tapasztalható dinamikus átalakulás következtében 2015 júniusában kapott újra szerepet a biztonság- és védelempolitika az Európai Tanács csúcstalálkozóján. Azonban a biztonsági környezet romlása ellenére sem a régóta halogatott védelempolitikai kérdések határozták meg a csúcstalálkozó napirendjét, hiszen az akkor tetőző görög válság és az egyre növekvő migrációs nyomás elhomályosították ezek jelentőségét. Elemzésünk célja, hogy bemutassuk és értékeljük azokat a lépéseket, amelyeket az állam- és kormányfők június 25−26-i csúcstalálkozóján, valamint az uniós külügyminiszterek ezt előkészítő, május 18-i ülésén ennek ellenére sikerült elérni. Az elemzés harmadik elemeként pedig foglalkozunk a csúcstalálkozónak a biztonságpolitikai diskurzust egyre inkább meghatározó migrációs kihívásra adott válaszaival.

Szerző: Etl Alex

Teljes cikk: 2015/14.pdf

Az Egyesült Államok európai katonai jelenlétének alakulása az Ázsia felé fordulás tükrében

Az Obama-adminisztráció hivatalba lépését követően jelentősen megváltoztak az Amerikai Egyesült Államok külpolitikai stratégiájának fókuszpontjai. A globális gazdaság súlypontjának, így a nemzetközi hatalmi középpontnak a transzatlantiból a Csendes-óceán térsége felé történő eltolódásával párhuzamosan a George W. Bush által indított költséges és kétes eredményű háborúk Afganisztán és Irak területén is befejeződtek vagy átalakultak. Az előbb „pivot”, majd „rebalancing” névre keresztelt Ázsia, illetve a csendes-óceáni térség felé fordulás amerikai stratégiája pedig óhatatlanul változásokat idézett elő a tradicionális transzatlanti szövetségi rendszerben, ami napjainkra a két kontinens védelmi kapcsolataiban is kimutathatóvá vált. E változások egyik eleme az amerikai katonai jelenlét mértékének, jellegének és földrajzi megoszlásának változása, amelyet az elemzés összegez és értékel.

Szerző: Etl Alex

Teljes cikk: 2015/13.pdf

Vietnam az óriások sakktábláján

Nincs még egy délkelet-ázsiai ország, amely olyan markáns hatást gyakorolt volna a huszadik század történelméről kialakult képünkre, mint az egyesítésének 40. évfordulóját idén ünneplő Vietnami Szocialista Köztársaság. Ezt persze több évtizedes háborús szenvedéseinek és az amerikai tömegkultúra ezt nemritkán sajátosan közvetítő, de mindenképpen globális kisugárzással bíró üzeneteinek "köszönheti". Vietnam viharos történelmi közelmúltja máig rányomja bélyegét a vele kapcsolatos képünkre, jóllehet, az említett 1975. évi - az északi és déli országrész egyesülésével járó - újjászületés óta itt sem állt meg az idő. A Lengyelországnál alig nagyobb Vietnam 2015-re a Föld 13. legnépesebb országa lett, és korábbi elképesztő szegénységének enyhítésében is - bár európai szemmel szerénynek tűnhető, de - határozott javulást könyvelhet el. Napjainkban - ahogy azt a távol-keleti nemzetközi kapcsolatok alakulásánál megszokhattuk - a Kínai Népköztársaság hatalmi súlyának fokozódása és regionális ambíciói helyezték új megvilágításba a "legmagyarabbnak" tekintett délkelet-ázsiai nép lehetséges szerepét. Ez egyszersmind az alapdilemmát is azonnal eszünkbe juttatja: Vietnam múlt századi tragédiáját a vele kapcsolatos nagyhatalmi ambíciók idézték elő. Igaz, az ország bizonyította ellenálló képességét, és a 21. századra változott valamelyest a szereposztás is, Délkelet- Ázsia hosszú távú jövője a nemzetközi rendszerben továbbra is bizonytalan. Az alábbiakban számvetésre vállalkozunk Vietnam helyzetéről és lehetséges pozícióiról korunk vezető hatalmainak kelet-ázsiai játszmáiban.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2015/12.pdf

Átfogó akcióterv az iráni nukleáris dosszié rendezésére

Az iráni nukleáris kérdés 2002-ben került a nemzetközi közösség napirendjére, és 2015. július 14-én a P5+1, vagy más néven E3+3 (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország), illetve Irán végre megállapodásra jutott az atomprogram rendezésével kapcsolatban. A 2002 óta eltelt több mint 12 év során az iráni atomprogram rendkívül komoly fejlődésen ment keresztül, kiépült a nukleárisfűtőanyag-ciklus minden eleme, amire válaszul egész szankciós rezsimet hívtak életre Teheránnal szemben. Az Obama-adminisztráció hivatalba lépésével számottevően megváltozott az Egyesült Államok retorikája, és az elmúlt 20 hónapban lefolytatott intenzív tárgyalássorozat végül elhozta a régóta várt diplomáciai megoldást. Ez idő alatt a felek három, saját maguknak kijelölt határidőt szalasztottak el, és az utolsó pillanatig azzal fenyegették egymást, hogy felfüggesztik a tárgyalásokat, ha a végső megállapodás átlépi a Washington és Teherán által előzetesen meghúzott „vörös vonalakat”. A nehéz körülmények ellenére azonban sikerült egy olyan kompromisszumra jutni, mely tiszteletben tartja a felek által kijelölt határokat, és egyértelműen megteremti a lehetőséget arra, hogy a nemzetközi közösség szoros felügyelete mellett az iráni nukleáris kérdés ne jelentsen fenyegetést legalább a következő 15 évben.

Szerző: Péczeli Anna

Teljes cikk: 2015./11.pdf

Egy katonapolitikai döntés lehetséges kiberbiztonsági következményei – Az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalás margójára

Az Iszlám Állam elleni magyar fellépés hosszas politikai előkészítést igényelt. Bár a döntés katonai erő alkalmazásáról szól, a terrorszervezet esetleges ellenlépései az Irakban szolgálatot teljesítő magyar katonák elleni fizikai támadásokon túl Magyarországra is veszélyt jelenthetnek − akár egy információs támadás formájában. Jelen tanulmánynak nem célja, hogy tippeket vagy ötleteket adjon, azonban fontosnak tartjuk egy olyan potenciális, a kiberbiztonságot veszélyeztető folyamat bemutatását, amelynek korai szakaszában nincs szükség komolyabb informatikai szaktudásra, nagy teljesítményű számítógépekre vagy speciális szoftverekre. A szerzők célja, hogy rámutassanak arra a nemzeti szintű kiberbiztonsági kitettségre, ami a döntéshozatal során ritkán kap megfelelő figyelmet.

Szerző: Berzsenyi Dániel - Ványi Rajmond

Teljes cikk: 2015/10.pdf

Útban egy nemzeti álom felé? – Kína 2015. évi katonai stratégiája

A Kínai Népköztársaság 2015. május 26-án a témával foglalkozó szakértők élénk várakozásától és figyelmétől övezve publikálta a védelempolitikájának elvi alapjait rögzítő legújabb fehér könyvet. Hagyomány szerint kétévente kerül sor hasonló dokumentum kiadására, 1998 óta immáron kilencedik alkalommal. A „Kína katonai stratégiája” címet viselő anyag azonban a szerzők szándéka szerint a korábbiaktól némileg eltérő szellemben látott napvilágot, a népköztársaság új keletű védelempolitikai transzparenciáját hirdetve. Noha a katonai szférát illetően általában jogos kétségeink lehetnek e nyilvánosságpolitika hitelességét illetően, a dokumentum hangvételében kétségkívül izgalmas újítást képvisel elődjéhez képest helyenként fennkölt, érzelmekre ható stílusával, a hatalmi célok nyíltabb felvállalásával, de távlati programadó jellegével, kétségtelen stratégiai szemléletével is. Rövid elemzésünk tehát ennek az új védelmi stratégiának kontextusba illesztett kritikai ismertetésére vállalkozik.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2015/9.pdf

Air-Sea Battle - A globális közös terekhez való hozzáférés hadműveleti koncepciója

Az úgynevezett globális közös terekben (tengerek, légtér és világűr) a mozgásszabadság mind polgári (például kereskedelmi), mind katonai (azaz hadműveleti) szempontból alapvető követelmény a 21. századi modern hadviselésben. A tanulmány az Egyesült Államok erre vonatkozó hadműveleti koncepcióját mutatja be, és értékeli annak követelményeit, előnyeit, illetve lehetséges hátrányait, következményeit.

Szerző: Kiss Roland

Teljes cikk: 2015/8.pdf

Az államháztartási kiadások GDP-n belüli arányát leíró mutatószám kritikai elemzése

Az állam társadalmi és gazdasági szerepvállalásának értékelése – különösen a 2008-as pénzügyi és gazdasági válság, valamint az arra adott gazdaságpolitikai válaszok következtében – napjainkban ismételten széles körű figyelemre tart számot. A szerepvállalás értékelésére indikátorként gyakran használt GDP-arányos államháztartási kiadások mutatószámnak azonban e tekintetben korlátai vannak. A korlátok megismerése elengedhetetlen elemzői feladat, az eredmények értékelése során azok bemutatása pedig intellektuális kötelezettség. Az elemzés ennek érdekében bemutatni és röviden értékelni kívánja a mutatószám képzéséből eredő aritmetikai, az igazgatási ágazatok szerinti értelmezéssel együtt járó, a GDP számszerűsítéséből és értelmezéséből következő, valamint az állami szerepvállalás értékelésével összefüggő korlátokat.

Szerző: Felméry Zoltán

Teljes cikk: 2015/7.pdf

Az új japán védelempolitika II.

Japán "normalizálódó" - a pacifizmustól és önvédelemtől a nemzeti szuverenitás védelme, a proaktív nemzetközi szerepvállalás és a válságkezelés felé eltolódó - védelempolitikája 2014-ben látványos átalakuláson ment keresztül. Az ország védelempolitikájának csúcsszerveként Nemzetbiztonsági Tanácsot állítottak fel, 2010 után új Védelmi Irányelveket fogadtak el, majd Japán történetének első Nemzeti Biztonsági Stratégiáját. MIndez alapjaiban változtat a fegyveres erő (esetleges) használatához fűződő, több évtizedes japán politikai és társadalmi hagyományokon, és az Önvédelmi Erők fejlesztésének is új jövőképet teremt. Az elemzés az átalakuló japán védelempolitika korábbi értékelését követően az Önvédelmi Erők fejlesztési irányait összegzi.

Szerző: Kiss Roland

Teljes cikk: 2015/6.pdf

Az új japán védelempolitika I.

Japán "normalizálódó" - a pacifizmustól és önvédelemtől a nemzeti szuverenitás védelme, a proaktív nemzetközi szerepvállalás és a válságkezelés felé eltolódó - védelempolitikája 2014-ben látványos átalakuláson ment keresztül. Az ország védelempolitikájának csúcsszerveként Nemzetbiztonsági Tanácsot állítottak fel, 2010 után új Védelmi Irányelveket fogadtak el, majd Japán történetének első Nemzeti Biztonsági Stratégiáját. MIndez alapjaiban változtat a fegyveres erő (esetleges) használatához fűződő, több évtizedes japán politikai és társadalmi hagyományokon, és az Önvédelmi Erők fejlesztésének is új jövőképet teremt. Az elemzés a japán védelempolitika közelmúltjának és jelenének értelmezése és értékelése, amelyet hamarosan a második részben az Önvédelmi Erők fejlesztési irányainak konkrét bemutatása követ majd.

Szerző: Kiss Roland

Teljes cikk: 2015/5.pdf

Az új orosz katonai doktrínáról

Nem sokkal a tavalyi év vége előtt, 2014. december 26-án Vlagyimir Putyin elnök ellenjegyzésével látta el az Oroszországi Föderáció új katonai doktrínáját, ami felváltotta a 2010 februárjában elfogadott korábbi dokumentumot. Mára ugyanis az ország több és a korábbitól eltérő jellegű konfliktussal terhelt biztonsági környezetben találja magát, a globális erőviszonyokban strukturális változások mentek végbe, és így a katonapolitikai helyzet világviszonylatban is megváltozott. Szükséges volt tehát a változásokat egy olyan stratégiai dokumentumban is rögzíteni, amely egyértelműen megnevezi a fenyegetések forrását és az azokra adandó válaszokat. Az elemzés a 2010-es és a 2014-es doktrínát hasonlítja össze, jellemezve ennek során a Kreml-beli biztonságpercepciók változását is, valamint ezzel szoros összefüggésben a stratégiai környezet Oroszországot is érintő átalakulását.

Szerző: Kiss Annamária

Teljes cikk: 2015/4.pdf

A Muszlim Testvérek hatalomátvételi kísérlete Egyiptomban, 2011−2013 I.

A Nílus-parti országban a 2011 februárjában kezdődő átmeneti korszakban a korábbi hatalom első számú ellenségének tekintett Muszlim Testvérek a politikai élet egyik meghatározó tényezőivé váltak. Az általuk létrehozott párt a maratoni parlamenti választások győztese lett, a soraikból származó politikus pedig megnyerte az elnökválasztásokat. A kormányzás parancsnoki posztjait formálisan megszerezték, a hatalomgyakorláshoz szükséges kulcsfontosságú szférákat azonban nem tudták megfelelőképp ellenőrzésük alá vonni. Ez a regionális feltételrendszer változásával, a belső támogatottság csökkenésével a szervezetet katasztrofálisan érintő 2013. júliusi puccs végrehajtását nagyban megkönnyítette. A tanulmány első része a Muszlim Testvérek törekvéseit, a hadsereggel és a rivális politikai erőkkel folytatott hatalmi harcát 2011 novemberéig vizsgálja. A felvezető rész kitér a térségben az elmúlt években végbemenő folyamatok nyomán bekövetkező átalakulásra, az „arab tavasz” első időszakában a Muszlim Testvérekkel is számoló amerikai regionális stratégia változásaira.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2015/3.pdf

Franciaország iszlamista terrorfenyegetettsége

A 2015. január 7-én Párizsban, a Charlie Hebdo szatirikus magazin szerkesztőségénél elkövetett mészárlás, valamint a tettesek utáni hajtóvadászattal párhuzamosan zajló, kóser termékeket áruló üzletnél történt, halálos kimenetelű túszdráma az egyik legvéresebb terrortámadás, amit Franciaország területén valaha is elkövettek. Tény, hogy az egész világot sokkolták az események, ugyanakkor szükségesnek tartjuk hangsúlyozni: számítani lehetett rá, hogy Mohamed Merah 2012-ben végrehajtott gyilkosságsorozata után előbb vagy utóbb az iszlamista politikai erőszak valamilyen formában ismét le fog csapni Franciaországra. Írásunkban kísérletet teszünk rá, hogy a párizsi eseményeket szélesebb kontextusba illesszük, rávilágítva arra, hogy a támadások nem voltak minden előzmény nélküliek.

Szerző: Répási Krisztián

Teljes cikk: 2015/2.pdf

Szomália: Államépítés és nomád klánállam Afrika szarván – Percepció, transzformáció és stratégiai kényszerek

Miközben a nemzetközi szereplők percepciójában Szomália változatlanul „bukott a bukottak között”, az országban zajló folyamatok több helyen is meghaladni látszanak az eddigi állapotokat. Az al-Sabáb átalakulása nemzeti gerillacsoportból regionális terrorszervezetté ugyan azt sugallja, hogy a biztonsági helyzet – különösen a külső szereplők számára – rosszabb, mint valaha, maga a szomáli társadalom, túllépve ezen a megközelítésen, újabb és újabb lépéseket tesz a mindennapok normalizálására. Ebben többé-kevésbé partnerre lelt a 2012 óta regnáló kormányzatban, amelynek tevékenysége – főleg nyugati mércével – ugyan számos kívánnivalót hagy maga után, de két évtizednyi káosz után mégis az eddigi legígéretesebb és legpotensebb szereplő Mogadishuban.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2015/1.pdf


Elemzések- 2010

A lisszaboni NATO- és EU–USA csúcstalálkozó agendája és várható eredményei

A november 19–20-án kerül sor a NATO lisszaboni csúcsértekezletére, majd azt követően az EU–USA csúcstalálkozóra. A nagyszabású diplomáciai esemény meghatározó lesz a geopolitikai jelentőségét tekintve fakulni látszó transzatlanti kapcsolatok jövője szempontjából.

Szerzők: Csiki Tamás- Varga Gergely

Teljes cikk: 2010/17.pdf

Obama félidőben: külpolitikai körkép az időközi választások után

Az amerikai időközi kongresszusi választás során jelentős vereséget szenvedtek az eddig mindkét házban kényelmes többséget élvező demokraták. Kézenfekvőnek látszik, hogy a belpolitikában meggyengült Barack Obama a külpolitika felé fog fordulni ciklusa második felében, hogy a nemzetközi porondon elért sikerekkel induljon neki a 2012-es elnökválasztásnak. Az Egyesült Államokon kívüli világban azonban nem nagyon találni olyan ügyet, ahol a politikai tőkévé kovácsolható siker akár belátható távolságban lenne.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2010/16.pdf

A mianmari katonai diktatúra húsz esztendeje és a 2010. évi választások

2010. november hetedike formailag lezárt egy korszakot a Mianmari Unió történetében. Az immár húsz esztendeje katonák által kormányzott délkelet-ázsiai diktatúra e napon, 1990 óta első ízben tartotta meg az általános törvényhozási választásokat. E világszerte felemás érzelmekkel szemlélt esemény valós jelentősége azonban jóval szerényebb, mivel az ország belpolitikai életét kezükben tartó tábornokok előre gondoskodtak róla, hogy valódi riválisaik ne szoríthassák háttérbe őket, és ne idézhessenek elő gyökeres változásokat Mianmar közjogi berendezkedésében. A politikai élet részleges civilesítése azonban mindenképpen cezúrát jelent a korábbi módszerekhez képest, ami a napi események nyomon követése mellett arra is okot ad számunkra, hogy visszatekintsünk e nyugaton aránylag kevéssé ismert ország elmúlt évtizedeire. Az elemzés e szellemben ismerteti a katonai diktatúra kiépülésének folyamatát, jellemzőit, a napjainkban egyre nagyobb téttel bíró stratégiai kapcsolatait, végezetül pedig reflektál a választások belpolitikai előzményeire és eredményeire is.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2010/15.pdf

Újabb izraeli–palesztin tárgyalások – de meddig?

Az amerikai kezdeményezésre 2010 szeptemberében újrakezdődő közvetlen izraeli–palesztin tárgyalások esélyeit a szakértők közül sokan kezdettől eléggé borúlátóan látták. Azok a remények, hogy a Netanjahu-kormány nemzetközi nyomásra hajlandó lesz a ciszjordániai településeken 10 hónapja életben lévő építési moratórium meghoszszabbítására, hiú ábrándnak bizonyultak. A folytatás bizonytalanná vált, s ez nem pusztán az Obama-adminisztráció tekintélyén üthet egy újabb rést, hanem messzemenő hatása lehet a palesztin belpolitikai helyzet alakulására, a térségbeli stabilitásra nézve. Az eseményeket 2010. október közepéig nyomon követő tanulmány kísérletet tesz a háttér, a politikai-stratégiai motivációk felvázolására. A közvetlen tárgyalások és a hozzájuk kapcsolódó diplomáciai események mellett nagy figyelmet fordít a szeptember 26. utáni fejlemények bemutatására.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2010/14.pdf

Az európai terrorfenyegetettségről – a számok tükrében

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a brit hírszerző szolgálat 2010. szeptember végi információi szerint Európában élő szélsőséges iszlámisták a 2008. novemberi, mumbai terrortámadás mintájára végrehajtani tervezett terrorcselekményre készültek a brit, a francia, és a német fővárosban. A bejelentés jó alkalom arra, hogy az egyik legelismertebb terrorizmus-adatbázis, az amerikai Worldwide Incident Tracking System (WITS), illetve az Europolnak – az Európai Unió tagállamainak bejelentései alapján összeállított – Terrorism Situation and Trend Reportjának (TE-SAT) adatait felhasználva elemzésben foglalkozzunk Európa elmúlt évekbeli terrorfenyegetettségével.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2010/12.pdf

Az EU és a NATO szerepvállalása a Mediterráneumban

A geostratégiai szempontból fontos helyen fekvő, gazdag civilizációs örökséggel rendelkező Mediterráneum a hidegháború korszakában is a hatalmi vetélkedés egyik fő színterének számított. A stratégiai pozíciók megerősítése során a nyugati világ két meghatározó tömörülése ezekben az évtizedekben elsősorban a régió szövetségi rendszeren kívüli északi államainak a struktúrákba való bevonására törekedett. A kapcsolati kör déli-keleti kiszélesítésére a hetvenes évektől az Európai Közösségek tett nem túl sikeres kísérletet. A poszthidegháborús korszakban az EU és a NATO egy szélesebb térségbeli kapcsolatrendszer felépítésével próbálta a biztonsági kihívásokat csökkenteni, s a befolyását kiszélesíteni. Az Euro-mediterrán Partnerség, a másik oldalon a Mediterrán Dialógus és egyelőre az Öböl-térségre kiterjedő Isztambuli Kooperációs Kezdeményezés azonban eleddig nem hozta meg a várt eredményeket. Az elemzés úgyszintén kitér a Mediterráneum nyugati részén lévő államokat tömörítő 5+5 dialógusra, a Mediterrán Fórum és az EBESZ szerepére.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2010/12.pdf

A Gazprom és a „szuperagy”
Közjavak és a magyar gázimport-diverzifikáció

A jelen írás nagyon vázlatosan áttekinti a magyar gázimport-diverzifikációs opciók elkövetkező évtizedben felmerülő kockázatait és előnyeit. Három lehetőséget vesz figyelembe:
– változatlan orosz–ukrán import;
– Nabucco és Déli Korridor;
– adriai cseppfolyósított gázimport (Liquified Natural Gas – LNG)-terminál

Szerző: Deák András György

Teljes cikk: 2010/11.pdf

Csökkenő afganisztáni esélyek

Az SVKI Elemzések 2009/8. számában megjelent „Az új Afganisztán-stratégia esélyei” című írás arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy csak akkor kerülhető el a nemzetközi közösség afganisztáni kudarca, ha az Obama-adminisztráció és a NATO 2009 márciusában megfogalmazott új Afganisztán-stratégiája képes lesz négy területen: a biztonság, a segélyezés és fejlesztés, a kábítószer-ellenes politika és a regionális hatalmi ellentétek problémáinak megoldásában viszonylag gyors eredményeket elérni. Az alábbi tanulmány az említett problémakörök jelenlegi állapotát kísérli meg összevetni az egy évvel ezelőtti helyzettel.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2010/10.pdf

A csőbe zárt szellem – az orosz–belorusz gázkonfliktus újabb fordulója

Újabb töréspontjához érkezett az eddig sem felhőtlen orosz–belorusz viszony, amikor 2010. június 21-én délelőtt a Gazprom – Dmitrij Medvegyev elnök utasítására – elkezdte csökkenteni a Belarusznak szállított földgáz mennyiségét Minszknek ez év januárjától közel kétszáz millió dollárra növekedett, rendezetlen gázadósságára hivatkozva. Az orosz fél 21-én és 22-én 15-15%-kal, 23-án pedig további 30%-kal csökkentette, s a tervek szerint fokozatosan 85%-kal kívánja csökkenteni a szállított gáz mennyiségét. A csökkentéssel párhuzamosan az orosz elnök további konzultációk folytatására utasította a Gazpromot a belorusz vezetéssel. Gyorselemzésünk elsősorban a konfliktus hátterét tekinteni át, lehetséges kifutása vonatkozásában lényeges megállapításokra nem vállalkozik.

Szerző: Rácz András

Teljes cikk: 2010/9.pdf

Az Irán-elleni szankciópolitika múltjáról és jelenéről

Az elemzés lezárása előtt nem sokkal, június 9-én született meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1929-es számú határozata, mely az Irán-ellenes ENSZ-szankciók negyedik körét jelentette. Az írás az 1979-es túszválságtól kezdve áttekinti a közép-keleti ország ellen életbe léptetett szankciók három évtizedes történetét. A tanulmány főképp a politikai aspektusokra koncentrál, a témakör gazdasági relációinak részletesebb bekapcsolása egy másik munkának lesz a feladata.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2010/8.pdf

Az indiai–kínai stratégiai játszma az Indiai-óceán északi térségében

Az Indiai-óceán északi térségének biztonságpolitikai folyamatait vizsgálva a nyugati és ázsiai elemzők az utóbbi években egyre gyakrabban szentelnek teret egy Magyarországon még keveset tárgyalt kérdésnek. Ez a két keleti nagyhatalom, India és Kína stratégia versengésének témaköre, mely napjainkban egyre meghatározóbb szerepet játszik e világrész nemzetközi kapcsolatainak alakulásában. A hidegháború lezárulását követően Peking és Újdelhi egyre növekvő aktivitást mutatott a világtengereken való jelenlétük erősítésére, mely az Indiai-óceánon a haditengerészeti erőik, valamint helyi gazdasági és katonai támaszpontjaik egymással versengő fejlesztésében öltött testet. Törekvéseiket egyszerre motiválja saját hatalmi képességeik és mozgásterük fejlesztése, valamint biztonsági érdekeik szavatolása is. A folyamat különösen az utóbbi évtizedben gyorsult fel, táptalajt adva azon találgatásoknak, melyek a két óriás közelgő összecsapását, vagy éppen a fél világot sakkban tartó politikáját vizionálják. E tanulmány célja, hogy elemezze a két ázsiai hatalom kapcsolatainak e kevéssé ismert vetületét, és jellemezze azok jövőbeli kilátásait.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2010/7.pdf

A formálódó új NATO-stratégia – két jelentés alapján

A NATO új stratégiai koncepciójának megalkotása nemrégiben fontos állomásához érkezett. A Madeleine Albright vezette 12 fős szakértői csoport elkészítette jelentését a főtitkár számára, és ezt május 17-én nyilvánosságra is hozták. Ezzel lényegében párhuzamosan a Lengyel Külügyi Intézet (PISM) is megjelentetett egy tanulmányt „A NATO tagállamok és az új stratégiai koncepció: áttekintés” címmel. Az alábbi elemzés előbb a lengyel tanulmánynak azokat a legfontosabb megállapításait ismerteti, amelyek az új stratégiai koncepcióval kapcsolatos tagországi elvárásokra vonatkoznak, majd az Albright vezette szakértői csoport „NATO 2020:Megerősített biztonság, dinamikus beavatkozás” című jelentésének leglényegesebb téziseit mutatja be kritikai szemmel, támaszkodva a PISM-tanulmányban foglaltakra is.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2010/6.pdf

A lengyel–orosz kapcsolatokról Szmolenszk után

A lengyel elnöki repülőgép 2010. április 10-i szmolenszki katasztrófája egyedülálló tragédia nemcsak Lengyelország, hanem a világ legújabb kori történetében is. A baleset 96 áldozata között ugyanis a köztársasági elnök és felesége mellett több mint negyven vezető lengyel politikus, illetve főtisztviselő vesztette életét. A lengyelek számára a tragédiát különösen fájdalmassá teszi, hogy a köztársasági elnök és kísérete épp az 1940-es katyńi mészárlás 70. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésre utazott, amikor a baleset bekövetkezett. Vagyis ahhoz a helyszínhez igen közel vesztette életét napjaink lengyel politikai elitjének számos tagja, ahol 1940 tavaszán Sztálin parancsára több mint 21 ezer lengyel (többségében tartalékos) tisztet végzett ki az NKVD. A repülőgép-katasztrófa politikai következményeit számba véve a legtöbb lengyel elemző a lengyel–orosz kapcsolatokat tekinti olyan területnek, ahol – elsősorban az orosz magatartásnak köszönhetően – már a katasztrófát követő első napokban igen komoly változások figyelhetők meg. Visszatekintve az elmúlt húsz év lengyel–orosz viszonyának legfontosabb vitapontjaira és konfliktusaira, elemzésünk arra keresi a választ: valóban bekövetkezhet-e egyfajta történelmi megbékélés Lengyelország és Oroszország között Szmolenszk után?

Szerzők: Tálas Péter- Sz. Bíró Zoltán

Teljes cikk: 2010/5.pdf

START-III- az új fegyverzetkorlátozási szerződés

Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz államfő 2010. április 8-án Prágában írta alá a hadászati támadófegyverzetek csökkentéséről szóló harmadik szerződést (Stra­­te­gic Arms Reduction Treaty – START). A megálla­­­­­podás jelentős állomása a fegyver­zetkor­­látozási szerződések történeté­nek, külö­nö­sen, ha figyelembe vesszük, hogy 1994 – a START–I érvénybe lépése – óta csu­pán a ha­­dászati támadó fegyverek csök­ken­­tését elő­irányzó (SORT) szűkszavú meg­­­ál­la­po­dást sikerült tető alá hoznia a két nagy­hatalom­nak. Mindemellett a START–III csak egyik eleme a 2010-ben meglódul­ni lát­szó, ám végső ki­menetelüket tekintve tovább­­ra is igen bi­zony­­talan nukleáris non-proliferációs erőfeszítéseknek.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2010/4.pdf

Barack Obama első elnöki éve

Barack Obama első elnöki évét alapvetően csalódottan fogadta és kritikusan értékelte a nemzetközi sajtó. Még ha számos ok miatt – túlzott belső és külső elvárások, túl sok örökölt probléma – nem is osztjuk az amerikai elnök tevékenységével kapcsolatban megfogalmazott kritikák egy részét, annyi kétségtelenül megállapítható, hogy az elnöknek a reményre, a nyitásra, az új kezdetre utaló hívószavait egyre inkább felőrlik a politikai és geopolitikai realitások.

Szerzők: Gazdik Gyula- Tálas Péter- Varga Gergely

Teljes cikk: 2010/3.pdf

A Goldstone-jelentés és utóhatásai

Egy éve annak, hogy véget ért Izrael és az Iszlám Ellenállási Mozgalom (Hamász) közt 2008 decemberében kirobbant gázai háború. A harcok okozta anyagi pusztítás, az emberi tragédiák képei annak idején a nemzetközi közvéleményben nagy visszhangot kel-tettek. A médiafigyelem a háború alatt történtek és a zsebkendőnyi területen élő más-fél millió ember humanitárius helyzetének alakulása iránt a fegyvernyugvás óta csökkent, de az ENSZ Gázai Konfliktussal Foglalkozó Tényfeltáró Bizottságának 2009. szeptember 15-én közzétett 575 oldalas anyaga – melyet a bizottság vezetőjének neve után röviden csak Goldstone-jelentésnek neveznek – ismét alaposan felkavarta az indulatokat. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (EJT), s az ENSZ Közgyűlés által elfogadott dokumentum bizonyára még számos alkalommal fog viták homlokterébe kerülni, a nemzetközi kapcsolatok különböző területeit érintő kihatásairól azonban még korai feltételezésekbe bocsátkozni.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2010/2.pdf

Az Egyesült Államok Ázsia-politikája: lemarad, ha kimarad

Barack Obama elnök első hivatali évének utolsó heteiben az ázsiai kapcsolatok kerültek az amerikai adminisztráció fókuszába. Az amerikai elnök november közepén egy-hetes kelet-ázsiai körutat tett Tokiót, Szingapúrt, Sanghajt, Pekinget és Szöult érintve, majd a rákövetkező héten az indiai miniszterelnököt fogadta Washingtonban. A diplomáciai offenzívát inkább kezdeti bizalomerősítő lépések jellemezték, semmint áttörő sikerű eredmények. A világ legdinamikusabban fejlődő régiójában az Egyesült Államoknak ugyanis számos kihívással kell megbirkóznia, ha továbbra is meghatározó szereplő kíván maradni a térségben.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2010/1.pdf


EU Karrier Nap a Ludovikán

EU karrier nap

EU-karrier nap a Ludovikán – Február 12.

Szeretnél az Európai Unió egyik intézményében dolgozni?
Szeretnéd tudni, hogy milyen lehetőségek vannak?
Nem tudod, hogyan jelentkezz?

Gyere el a Külgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett előadásra, ahol átfogó képet kaphatsz az EU-s karrier lehetőségekről, és választ kaphatsz gyakorlati kérdéseidre!

Helyszín: NKE, Ludovika épület, III. előadó (234-es terem)

Időpont: 2015. február 12. (csütörtök) 9:45

A rendezvény tervezett programja:
9:45 - 10:05 Dr. Navracsics Tibor, kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos - Megnyitó

10:05 - 10:25 Czeti András (a brüsszeli EU Állandó Képviselet munkatársa) – Uniós állások és tippek a versenyvizsgához

10:25 - 10:45 Nagy Rita (a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa) – Karrierlehetőségek az Európai Külügyi Szolgálatnál

10:45 - 11:15 Kérdések és válaszok (Perger István, az Európai Bizottság Állandó Képviseletének munkatársa is jelen van)


Regisztráció és további információk a következő linken: http://uni-nke.hu/esemenyek/2015/02/12/eu-karrier-nap

Részvétel esetén az óráról való távolmaradást igazoljuk!


Tömeges érdeklődés az új kar nyílt napján

Több mint 300 hallgató és kísérőik, összesen mintegy 500 érdeklődő vett részt a frissen alakult Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kart (NETK) bemutató nyílt napon 2015. január 30-án. A Ludovika Kampuszon megrendezett eseményen széleskörű érdeklődést tapasztaltunk a Kar képzései és fejlesztési elképzelései iránt.

Azt követően, hogy a reggeli ünnepi szenátusi ülésen sor került a formális karalapításra, a délelőtti órákban a többnyire pályaválasztás előtt álló fiatalok tájékoztató előadásokat hallhattak mind a Karnak otthont adó Ludovika Kampusz folyamatban lévő nagyszabású fejlesztéséről, másrészt a Kar képzési portfóliójáról, a felvételi folyamat gyakorlati tudnivalóiról. Az érdeklődést jól tükrözte, hogy az előre berendezett két nagyelőadó mellett további három előadót töltöttek meg a résztvevők, akik a tantermek belső zárt láncú közvetítésén keresztül szintén élőben követhették az eseményeket, és az előadásokat követően ugyancsak feltehették kérdéseiket.

A tájékoztatók bevezetéseként az NKE három éves kampuszfejlesztési terveit – melynek részeként már épül egy új, 600 férőhelyes civil kollégium a Nagyvárad térnél – Horváth József főtitkár vázolta az érdeklődőknek, majd Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektor-helyettes adott átfogó képet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem küldetéséről és ethoszáról. Kis Norbert kiemelte, hogy a Ludovika Kampuszon létrejövő új kar ötvözi a hagyományt és a 21. századi modernitást, így szilárd alapokon kezdhet bele a dinamikus, fiatalos jövőépítésbe.

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar rendeltetése a közigazgatási szervek diplomáciai és egyéb nemzetközi feladatainak ellátásához szükséges utánpótlás biztosítása, a külképviseleti, valamint az európai uniós intézményekben dolgozó szakemberek felsőfokú képzése, amely mellett e szakemberek át-, illetve továbbképzése is szerepel majd az új kar feladatai között.

Tálas Péter, a NETK frissen beiktatott dékánja az egyetemen belül „kicsi, de különleges” szervezetként írta le a Kart, amely a korlátozott hallgatói létszám és a specializált képzés következtében minőségorientált, személyre szabott képzést biztosíthat – ami egyben magas követelményrendszert is jelent a leendő hallgatók számára. A Kar az állami intézmények speciális területére, a külfölddel érintkező szervezetek számára képez ügyintézőket és vezetőket, akiket széles látókör, stratégiai látásmód, naprakész tudás, megoldás-orientált, gyakorlatias gondolkodás és elemző szemlélet kell, hogy jellemezzen – a szakpolitikai ismeretek és nyelvismeret nyilvánvalóan magas színvonala mellett. A Kar oktatói és kutatói azon dolgoznak, hogy a hallgatók képesek legyenek megszerezni, kialakítani ezeket a kvalitásokat – olyan egyedi lehetőségek segítik ezt, mint a Karon működő Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, amely nem elszigetelt kutatóműhelyként működik, hanem a hallgatók számára is nyitott szakmai gyakorlati helyként, a tehetséggondozásban és a hallgatók mentorálásában is részt vevő szakpolitikai think tank-ként.

„Önökkel egykorú lányom van, így személyesen is ismerem az Önök előtt álló továbbtanulási dilemmát. Arra bíztatom Önöket, hogy olyan szakmát, szakterületet, képzést válasszanak, amit szeretnek, szerethetnek! Valóban nagy és jelentős eredményeket csak azok tudnak elérni, magas színvonalú minőségi munkát tartósan csak azok képesek végezni, akik szeretik munkájukat, akik örömüket lelik abban a tevékenységben, amit hivatásul választottak” – összegezte gondolatait Tálas Péter.

A kari képzési programokat Szalayné Sándor Erzsébet, a felvételi folyamat elemeit Tischler Zoltán mutatta be a kari munkatársak közül, majd a nyílt nap zárásaként az érdeklődőket kisebb csoportokban vezették végig a történelmi Ludovika épületen, míg a kar munkatársai és hallgatói kötetlen formában folytatták a tájékoztatást.

(Fotó: Dévényi Veronika, honvedelem.hu)


Nézőpontok- 2010

Tálas Péter: Afganisztán: az eddigiek és a hogyan tovább

Pappné Ábrahám Judit 2010. augusztus 23-i tragikus halálát követően – 2003 óta először– szélesebb vita tárgya lett hazánk afganisztáni szerepvállalása. Augusztus 24-én a Népszabadság (Miklós Gábor: Nem kell több halott) és a Magyar Nemzet (Stier Gábor: Vesztésre ítélve) is lényegében a magyar szerepvállalás befejezése mellett érvelt, a Jobbik pedig augusztus 28-án bejelentette, hogy országgyűlési határozati javaslatot nyújt be, amelyben a magyar katonák Afganisztánból történő azonnali kivonását kéri a kormánytól. Jelen írás szerzője – jóllehet korábbi tanulmányaiban alapvetően sikertelennek ítélte a nemzetközi közösség afganisztáni misszióját (lásd Az új Afganisztán stratégia esélyei. Nemzet és Biztonság 2009. 4. szám; Csökkenő afganisztáni esélyek. Nemzet és Biztonság, 2010. 7. szám) – a magyarországi Afganisztán-vita kezdetétől ellenzi a magyar katonák azonnali kivonását. Vitairatában azt igyekszik indokolni – miért. Intézetünk ezzel indítja útjára az SVKI Nézőpontok c. sorozatát, amely kizárólag az adott kutató/szerző személyes szakmai véleményét tükrözi.

Teljes cikk: 2010/1.pdf


Nézőpontok- 2011

Varga Gergely: Az ázsiai csúcstalálkozók és az amerikai–kínai stratégiai vetélkedés

„A politika jövőjét Ázsiában fogják eldönteni, nem Afganisztánban vagy Irakban, és az Egyesült Államok a történések középpontjában lesz” – fogalmazott Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a Foreign Policy magazin novemberi számában. Barack Obama elnök novemberi csendes-óceáni körútja és részvétele a térség meghatározó csúcstalálkozóin alátámasztani látszanak az amerikai ambíciókat. A gazdasági-pénzügyi válsággal és belpolitikai állóháborúval küzdő Egyesült Államok számára ugyanakkor komoly diplomáciai kihívást jelent, hogy a Clinton által megfogalmazott ázsiai vezető szerepnek tartalmat adjon.

Teljes cikk: 2011/3.pdf

Molnár Ferenc: Segélyezés és fejlesztés Afganisztánban – a nemzetközi közösség esélyei

Az elmúlt évtizedek válságkezeléseinek – és különösen az afganisztáninak – talán legfontosabb tanulsága, hogy társadalmi-gazdasági fejlesztések nélkül elképzelhetetlen a katonai taktikai/műveleti eredmények tartós stratégiai sikerekké konvertálása, valamint, hogy a katonai műveleteket nem lehet időben elválasztani a válságkezelés többi dimenziójától. Nem állítjuk, hogy Afganisztán békés ország lesz 2014 után, de azt igen, hogy a komplex válságkezelés részeként a társadalmi-gazdasági fejlesztések egy kritikus tömegének elérése után a stabilitást fontosnak tartó erők erősebbek lehetnek, mint az azt ellenzők.

Teljes cikk: 2011/2.pdf

Varga Gergely: Amerika és a terrorizmus tíz év távlatából

2001. szeptember 11. a hidegháború utáni világ legsokkolóbb élménye volt az amerikai társadalom számára. Tíz év távlatából a végzetes nap emlékei ma is elevenen élnek az amerikaiak emlékezetében, ám az esemény, és az azt követő reakció megfelelő történelmi kontextusba helyezése, „értékelése” az idő múlásával egyre inkább lehetségessé válik. Nemcsak a történészek, hanem talán az amerikai társadalom széles tömegei számára is.

Teljes cikk: 2011/1.pdf


Ünnepi szenátusi ülésen alakult meg a NETK

2015. január 30-án, pénteken ünnepi szenátusi ülésen alakította meg új karát, a Nemzetközi és Európa Tanulmányok Kart a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az új kar hivatalosan február 1-jétől működik.

A kar alapító ünnepségén Dr. Vidoven Árpád, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára, az NKE Fenntartói Testületének ügyvivője arról beszélt, hogy az egyetem negyedik karán zajló nemzetközi irányultságú felsőoktatás a jó állam eszményének megvalósulását is szolgálja. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek kiemelkedő szerepe lesz a következő évtizedekben a magyar felsőoktatásban, hiszen az egyetem adja a tudást, a szellemi bázist a jövő államigazgatási elitjének. Magyarországnak szüksége van kiváló, jól képzett, megalapozott tudással és őszinte hazaszeretettel rendelkező vezetőkre, ezt pedig az Önök egyeteme biztosítani fogja.”- tette hozzá az államtitkár.

Prof. Dr. Patyi András, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora az ünnepi szenátusi ülésen elmondott beszédében kiemelte, hogy minden egyetemnek kötelessége megadni a kipróbált, értelmezett és rendszerezett tudást, mert felelősséggel tartozunk azokért a hallgatókért, akiket ránk bíznak és akik innen kikerülve tudásukkal, munkájukkal az egyetem igazi értékét mutathatják meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem bízhatunk „nyugodtan és vakon” a nemzetközi globális rendszerben, amely békét ígér, és az európai rendszerben, amely gazdasági és szociális téren egyesülő Európát kíván. "Ezekért a célokért küzdeni kell, ez a néha látszólagos, kényes egyensúly folyamatos katonai, biztonságpolitikai, nemzetbiztonsági elemzést, tudást, majd cselekvést követel. Napi szinten egységes közigazgatási, kormányzati tevékenységet kíván meg" – fogalmazott. Az NKE rektora hozzáfűzte: „A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar kiemelkedő feladata az, hogy utánpótlást képezzen, européer szemléletet és hozzáértést adjon és az itt végzett hallgatók legyenek képesek döntéshozó vezetőként és ügyintézőként is arra, hogy az emberiség közös céljait szolgálják és legyen meg bennük az eligazodás képessége.”

Patyi András az ünnepségen átadta az új kar dékánjának, Dr. Tálas Péternek a dékáni láncot és oklevelet, ezzel jelképesen befogadta az új kart az egyetem szervezetébe. Ezt követően a kar dékánja mondta el székfoglaló beszédét.


Tálas Péter dékáni székfoglalója


Beiktatott dékánként mindenekelőtt köszönetet szeretnék mondani:

  • a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testületének, Patyi András rektor úrnak és az egyetem Szenátusának azért a bizalomért és támogatásért, amely lehetővé tette, hogy pályázatommal elnyerjem a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékáni pozícióját;
  • az egyetem rektor-helyetteseinek és dékántársaimnak azért a támogatásért, amit már a pályázatom elkészítése kapcsán és azóta is folyamatosan érzékelek;
  • köszönettel tartozom annak a szűkebb és szélesebb szakmai közösségnek –­ mindenekelőtt a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont és az NKE Nemzetközi Intézete munkatársainak és korábbi vezetőjének, Szalayné Sándor Erzsébet professzor asszonynak –, akik lehetővé tették azoknak a kutatási, oktatási szakmai eredményeknek az elérését, amelyek nélkülözhetetlenek egy ilyen poszt eléréséhez és betöltéséhez;
  • és végül köszönettel tartozom családomnak, akik nem csupán elviselték, de mindvégig támogatták szakmai munkámat és ambícióimat. Érthető módon mégis őket volt legnehezebb meggyőzni arról, hogy érdemes elvállalnom a dékánságot. Azonban sikerült megértetnem velük ennek a kihívásnak és lehetőségnek az unikális jellegét. Nevezetesen azt a különleges helyzetet, hogy egy új egyetem új karának első dékánja lehetek. Ennél inspirálóbb és megtisztelőbb kihívást, feladatot aligha kívánhat magának az ember.   

Egy ilyen feladat megoldásához meggyőződésem szerint csak bölcsességgel, felelősséggel és alázattal lehet nekikezdeni.

Ami a bölcsességet illeti, egész eddigi pályafutásom azt erősítette meg bennem, hogy akkor lehet valaki sikeres vezető, ha a szakmailag legkiválóbbakkal dolgozik együtt, őket választja ki munkatársainak, rájuk és támogató munkájukra épít. E tekintetben rendkívül jó helyzetben vagyok. Olyan munkatársakkal, kollégákkal tudok nekifogni a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tartalmi építéséhez és fejlesztéséhez, akik saját szakterületük legkiválóbbjai. Elég csak végigtekintenem az új kar itt helyet foglaló egyetemi tanárain, itt jelen lévő oktatóin és kutatóin, hogy erre joggal és meggyőzően hivatkozhassak. Közülük – személyes okok miatt és kérve a többi kiválóság elnézését – itt és most csupán egyetlen embert hadd emeljek ki, aki több mint harminc éve kíséri figyelemmel pályafutásomat, aki tanárom volt, fiatal oktatóként mentorom, kutatóként vezetőm, majd alkotótársam, központigazgatóként elődöm, s akit emellett barátomnak is tudhatok: Gazdag Ferenc professzort. Az, hogy most itt állhatok Önök előtt, az ő sikere is, s aminek még inkább örülök, hogy tudom, ezt ő is így éli meg. Nagyrészt tőle tanultam meg azt, hogy igazán nagy sikereket az ember csak csapattal és csapatban érhet el. Az új kar munkatársaira is ilyen csapatként tekintek, és ilyen csapatként kérem a támogatásukat.

Ami a felelősséget illeti: nemzetközi környezetünk a külkapcsolati területen dolgozó közigazgatási szakembereken, vagyis az új kar által képzetteken keresztül érintkezik a legközvetlenebbül a magyar állammal, a külföld az ő szakmai munkájuk alapján alkot véleményt a magyar államról és közigazgatásról, ezért kulcsfontosságú az e területeken dolgozók magas szintű, a nemzetközi elvárásoknak megfelelő elméleti és gyakorlati felkészültsége. A magas szakmai felkészültség kulcsfontosságú amiatt is, mert a nemzetközi környezetünkben zajló folyamatokat a külkapcsolati területen dolgozók közvetítik a magyar állam és a magyar közigazgatás felé, így munkájuk szorosan kötődik a magyar nemzet és a magyar állam érdekeinek sikeres és eredményes nemzetközi érvényesítéséhez. Ez különösen nagy felelősséget helyez a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karra, hogy oktató- és tudományos munkánkat a lehető legmagasabb szintű minőségben végezzük.

Ami pedig az alázatot illeti, harminc éves pályafutásom alatt azt tanultam meg, hogy akkor tudunk igazán nagy eredményeket elérni, ha hivatásunkkal, illetve az azt magas szinten képviselőkkel szemben alázattal és tisztelettel viseltetünk. Ehhez most társul egy olyan feladat is – nevezetesen a kar építése –, amit szintén nem tudunk más szemlélettel sikeresen véghezvinni. Vezetőként régóta vallom és továbbra is vallani fogom, hogy míg a siker közös tulajdonunk, a hibákért való felelősséget mindig a vezetőnek kell vállalnia.

Végül engedjenek meg egy talán szokatlannak tűnő, a kelleténél talán ritkábban megfogalmazott gondolatot: az elmúlt évtizedek során meggyőződésemmé vált, hogy valóban nagy és jelentős eredményeket csak azok tudnak elérni, magas színvonalú minőségi munkát tartósan csak azok képesek végezni, akik szeretik munkájukat, akik örömüket lelik abban a tevékenységben, amit hivatásul választottak. Dékánként arra szeretnék törekedni, hogy a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar valamennyi oktatója, kutatója, munkatársa, hallgatója örömét lelje abban, amit csinál – az oktatásban, kutatásban, tanulásban.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


15 Év - 15 Hang

    • 15 Év - 15 Hang

Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről


Varga Gergely, biztonságpolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa



1.    Mit tekint Magyarország 15 éves NATO-tagsága legfontosabb eredményeinek?


Gyakran nehezen kézzelfogható és nehezen értékelhető, ha valami rossz bekövetkeztének az elmaradását mutatjuk fel sikerként, holott a biztonságpolitikában ez hatványozottan így van. Közép-Európában és Magyarországon hosszú évtizedek óta természetesnek vesszük a békét, a háború hiányát. Ez annak ellenére így van, hogy a kilencvenes években a közvetlen déli szomszédjainknál pusztított véres háború, újabban pedig keleti szomszédunk szenved fegyveres konfliktustól. Kétségtelen tény, hogy történelmi távlatokban az észak-atlanti térség a második világháború vége óta a béke és a példátlan prosperitás korszakában élt, és az is tényszerű, hogy a NATO a magalakulása óta meghatározó szerepet játszik Európa biztonságpolitikai környezetének alakításában. A NATO tehát mindenképp kulcsfontosságú pillére volt, és az is maradt a szövetség tagjai számára a béke szavatolásának, mind a külső fenyegetések, mind  a tagállamok közötti kapcsolatok tekintetében. A fentiek a NATO keleti bővítései révén érvényesek Magyarországra és a térségbeli NATO-tagállamokra nézve is, ugyanakkor 25 évvel ezelőtt mindez korántsem volt olyan egyértelmű, hogy így lesz.

Az elmúlt 15 évben mindvégig a NATO volt az elsődleges katalizátora a Magyar Honvédség átalakulásának, modernizációjának. Noha fejlesztésre NATO-tagság nélkül is szükség lett volna, a szövetség által megfogalmazott követelmények külső kényszerítő erőként erősítették e folyamatot. Ez annál is inkább hangsúlyozandó, mivel gyakran hiányzott a „belső kényszer”, a belpolitikai késztetés a modernizáció kétségtelen áldozatokkal járó véghezvitelére.


2.    Véleménye szerint mi volt a legjelentősebb probléma, mellyel Magyarország szembesült NATO-tagsága kapcsán?


A Magyar Honvédség krónikus alulfinanszírozottságán a NATO csatlakozás sem változtatott, sőt, a külső biztonság tudatában még kevesebb kényszer volt a honvédelem megfelelő szintű finanszírozására. A folyamat oda vezetett, hogy a védelmi szféra finanszírozását tekintve Magyarország az egyik legrosszabbul teljesítő tagállammá vált a szövetségen belül, holott gazdasági tekintetben jó néhány másik tagállam hasonló fejlettségi szinten van.

A politikai figyelem hiánya és a forrásszűkösség következtében állandósult az a probléma, hogy nem tudtuk maradéktalanul teljesíteni a NATO-ban tett vállalásainkat, ami nyilvánvalóan negatívan befolyásolta az ország megítélését a szervezeten belül. Egy ország presztízsvesztesége vagy nemzetközi befolyásának csökkenése, illetve annak negatív hatásai különösen a biztonságpolitikában rövid távon gyakran nehezen mérhetők, így a szélesebb társadalom számára is kevésbé érzékelhető. Ennek függvényében pedig a rövid távú szempontokat prioritásként kezelő politikai elit sem értékelte eléggé komoly problémának a finanszírozás kérdését.

A jobb teljesítmény erőteljesebb érdekérvényesítési képességet jelent a nemzetközi politikában. Noha sokféle politikai szempont merül fel egy-egy kulcsfontosságú pozíció betöltésének kérdésében, nem véletlen, hogy a legutóbbi évek NATO főtitkárai is a védelemre és a NATO-ban nyújtott teljesítmény megerősítésére nagy figyelmet fordító tagállamok soraiból kerültek ki. Továbbá a semleges Svédország vagy Finnország sem csupán humanitárius okokból vett részt aktívan az elmúlt évek legjelentősebb NATO-műveleteiben, hanem azért is, mert így növelhette befolyását a nemzetközi arénában.


3.    Véleménye szerint milyen területeken tudta Magyarország a legnagyobb hatást gyakorolni a szövetségben?


Magyarország legnagyobb hozzáadott értéke a NATO-hoz geopolitikai fekvésében rejlett. A kilencvenes években a délszláv régió válságai miatt kiemelt figyelem övezte a térséget a NATO vezető tagállamai részéről. A térséggel határos, stabil politikai és gazdasági rendszerrel bíró, a NATO-val együttműködő államként Magyarország jelentősen hozzájárult a NATO hatékony szerepvállalásához a boszniai háború lezárásában és békefenntartó tevékenységben.

Később pedig, immár NATO-tagállamként különös elismerés övezte Magyarország politikai szerepvállalását a koszovói konfliktus miatt megindított NATO-műveleletekben, tekintettel Magyarország szomszédos helyzetére és a Szerbiában élő magyar kisebbségre. Mivel a Balkán továbbra is Európa instabilabb térségei közé tartozik, Magyarország a szövetség tagjaként fontos szerepet játszik abban, hogy a NATO továbbra is kellő figyelmet fordítson a térségre. Ugyanakkor mivel a geopolitikai figyelem hosszú évek óta elterelődött a Balkánról, ez állandó komoly diplomáciai erőfeszítést igényel Magyarország részéről.

A balkáni szerepvállalás mellett a Magyar Honvédség részvétele az afganisztáni ISAF műveletben is elismerést váltott ki a szövetségesek között. A baghlani Tartományi Újjáépítési Csoport vezetésében, a Kabuli Nemzetközi Repülőtér irányításában és egyéb műveleti tevékenységekben a rendelkezésre álló szűkös erőforrások és a politikai szempontok alapján meghatározott korlátozások ellenére a magyar katonák elismerést kiváltva látták el feladatukat.

A missziós feladatok mellett meg kell említenünk a szövetség védelmi képességeinek erősítéséhez biztosított belföldi hozzájárulások. E vonatkozásban kiemelendő a stratégiai légiszállítási képességnek otthont adó pápai bázis, valamint a budapesti Katona-egészségügyi Kiválósági Központ. A pápai bázis fejlesztésére vonatkozó magyar kormányzati ígéret különösen fontos jelzés volt annak tükrében, hogy a NATO újabban jelentős figyelmet fordít a szövetség keleti tagállamaiban a védelmi infrastruktúraelemek fejlesztésére.


4.    Véleménye szerint melyik volt / melyek voltak az(ok) a terület(ek), ahol Magyarország változást remélt NATO-tagsága révén, de az nem, vagy nem teljes mértékben vált valóra?


A NATO-csatlakozással kapcsolatban megfogalmazott elsődleges cél, Magyarország területének és szuverenitásának védelme teljesült. Ezen túl, a biztonságpolitikán is túlmutatóan a NATO-tagság politikai értelemben is elősegítette integrációnkat az euro-atlanti térségbe. A NATO-tagság magában rejtette annak a lehetőségét, hogy Magyarország jelentősen növelje befolyását a nemzetközi biztonsági folyamatokban is. A szövetségi tagság – hasonlóan az EU-tagsághoz – azonban inkább egy lehetőség és egy sajátos keretrendszer, amelyet jól használva lehet eredményeket elérni, de a tagság önmagában nem jelent garanciát a sikerre. A NATO-csatlakozás idején sokan jelentős gazdasági előnyöket, különösen a külföldi beruházások megugrását várták a térségben, ám hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a biztonság és a stabilitás szükséges, de nem elégséges feltétele a gazdasági fejlődésnek.


5.    Mit tekint a következő évek legnagyobb kihívásának Magyarország NATO-tagsága szempontjából?


Noha hosszú évek csökkenése és stagnálása után a védelmi költségvetés emelésére vonatkozóan egyértelmű kormányzati szándék van, a továbbra is bizonytalannak és sérülékenynek nevezhető gazdasági környezetben nem lesz könnyű e vállalásokat teljesíteni. Különösen jelentős kihívást jelent majd az, hogy az elmúlt évek elmaradt fejlesztései, valamint számos, még a Varsói Szerződés idejéből örökölt katonai eszközrendszer kiöregedése miatt a következő években elengedhetetlen lesz jelentős mennyiségű új eszköz beszerzése vagy felújítása, amennyiben Magyarország nem kíván alapvető katonai képességek nélkül maradni.

A közvetlen pénzügyi kérdéseken túl, de attól nem teljesen függetlenül a Nyugat és Oroszország között ismételten elmélyülő konfliktus jelentős kihívásokat állít a magyar kül- és biztonságpolitika elé. A nemzetközi normák érvényesülése, az európai államok szuverenitásának és területi integritásának a védelme, és általában az európai stabilitás megőrzése éppúgy magyar érdek, mint egy újabb hidegháborús korszak, a nyugati-orosz kapcsolatok ellehetetlenülésének elkerülése. Ezekre a kihívásokra nincsenek egyszerű és teljesen kockázatmentes válaszok Magyarország számára. Ugyanakkor az ország geopolitikai fekvéséből és nemzetközi súlyából adódóan olyan politika kecsegtet a siker reményével, amely a hasonló kihívásokkal szembenéző környező államok törekvéseinek harmonizácójára törekszik, és amely bírja a messze legjelentősebb politikai, gazdasági és katonai partnereink, szövetségeseink legalább hallgatólagos beleegyezését.

Noha a külpolitika, a külgazdaság és a védelempolitika gyakran valóban más logikát követve lehet sikeres, de a külkapcsolatok különböző dimenziói végül összeérnek, és jellemzően az adott országról alkotott egyszerűsített percepciók formájában jelennek meg a nemzetközi térben. A percepció jelentőségét pedig nehéz lenne alábecsülni a jelenkor nemzetközi kapcsolataiban, akár az Oroszországgal, akár az Egyesült Államokkal vagy a NATO-val kapcsolatos gyakori végletes képekre gondolunk. Mindebben fontos szem előtt tartani, hogy a percepció elsődlegesen nem a gazdaság, nem is katonai szféra, hanem elsődlegesen a politika mezejébe tartozik, vagyis elsődlegesen klasszikus értelemben vett külpolitikával alakítható.


6.    Személyesen Önnek mi a legmeghatározóbb élménye, emléke Magyarország NATO-tagságával kapcsolatosan?


A 2010. évi lisszaboni stratégiai koncepciót megelőző munkálatok során a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársaként, Dr. Tálas Péter igazgatót elkísérve kivételes lehetőségként alkalmam nyílt a NATO Katonai Bizottsága előtt szerepelni. Az ottani eszmecsere mély nyomott hagyott bennem a NATO működéséről, a különböző nemzeti katonai prioritások megjelenéséről és versenyéről a szövetség keretein belül.

Megemlíteném továbbá a NATO 2012. évi chicagói csúcstalálkozója mellé szervezett Ifjúsági Atlanti Csúcstalálkozón való részvételemet. A csúcstalálkozón amellett, hogy olyan vezető politikusokkal nyílt mód találkozni, mint James Jones volt nemzetbiztonsági főtanácsadó vagy Chuck Hagel leköszönő védelmi miniszter, alkalmam nyílt megismerni számos fiatal biztonságpolitikával foglalkozó szakértőt, akik jelentős szerepet játszanak szűkebb hazájukban az európai biztonságról és általában a NATO jövőjéről szóló viták alakításában.

A teljes 15 Év- 15 Hang interjúkötet letölthető formában itt érhető el.

Cimkék: 2015

Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai Szemle

    • Nemzet és Biztonság

A Nemzetközi és Európa Tanulmányok Karon működő Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) munkatársainak gondozásában jelenik meg a Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle című lektorált szakfolyóirat. A 2008-ban a Honvédelmi Minisztérium által alapított, majd a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem által kiadott lap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem integrációval történő létrehozását követően is megmaradt az SVKK gondozásában, és 2014-től megújult rendszerességgel és formában, de a megszokott szerkesztői háttérrel és magas szakmai színvonalon jelenik meg.

A Nemzet és Biztonság évente 6 magyar és 2 angol nyelvű lapszámmal jelenik meg. A szakmai rovatok – a Biztonságpolitika és a Védelempolitika – aktuális szakelemzések megjelentetésére biztosítanak lehetőséget, míg egy-egy kiemelt kérdés mélyebb és részletesebb bemutatását szolgálja A hónap témája rovat. Kitekintő rovatunkban nem csupán a védelempolitikai és biztonságpolitikai témákhoz kapcsolódó, hanem egyetemünk jellegéhez igazodva közigazgatás-tudományi, rendvédelmi témájú szakcikkeknek is helyet adunk. A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Osztálya által a legmagasabb, „A” kategóriás minősítést kapott folyóirat tanulmányait oktatók, kutatók, gyakorló szakemberek, valamint kiemelkedő tehetségű doktoranduszok, fiatal szakértők írják, akiknek munkáját a Szerkesztőbizottság mellett két anonim lektor és olvasószerkesztő segíti.

Az elmúlt években mindvégig meg tudtuk valósítani azt a törekvésünket, hogy folyóiratunkban releváns, de közérthetően megfogalmazott ismereteket adjunk közre. Meggyőződésünk ugyanis, hogy napjainkban éppúgy igen nagy szükség van a biztonság- és védelempolitika hatékony „marketingjére”, mint a Nemzet és Biztonság indulásakor, vagyis mindazon orgánumok és ismeretközlő csatornák megújítására és kiszélesítésére, amelyek a külpolitika, a biztonság- és védelempolitika terén akár a véleményalkotáshoz, akár a társadalmi támogatáshoz szükséges információkat hordozzák.

Az évek óta jól bevált gyakorlatnak megfelelően a Nemzet és Biztonság cikkei elérhetők és PDF formátumban letölthetők maradnak interneten a www.nemzetesbiztonsag.hu honlapon, ahol az egyes lapszámok tartalma és cikkei szerzők és tárgyszavak alapján is kereshetőek maradnak.

Cimkék: 2015

Nyílt napon mutatkozik be az új egyetemi kar

Január 30-án, 10:00 és 14:00 között mutatkozik be a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új kara a Ludovika Főépületben. A jövőben a hazai diplomata képzés bázisául szolgáló, februártól induló kart Dr. Tálas Péter dékán mutatja be az érdeklődőknek, akiket köszönt Prof. Dr. Patyi András, az egyetem rektora is.
 
Dr. Kis Norberttől, az intézmény továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettesétől a nemzetközi lehetőségekről, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet szakfelelőstől pedig konkrétan a képzésekről kaphatnak információkat az intézménybe készülők.
 
Érdemes időben érkezni a rendezvényre, hiszen a nyílt nap tesztkitöltéssel indul, a tudásukat kipróbálók között könyvcsomagot sorsolnak ki a szervezők. A teszt témája a biztonság.
 
A nyílt napra kilátogatók kérdéseket tehetnek fel az új kar oktatóinak, 11:50-től pedig tíz percenként induló turnusokban a Ludovika Főépületet tekinthetik meg – idegenvezetéssel - az érdeklődők.
 
A rendezvény helyszíne: 1083 Budapest, Ludovika tér 2. Ludovika Főépület, második emelet. 

Elemzések- 2011

Az amerikai–iraki védelmi együttműködés helyzete napjainkban

2011. december 31-ig az amerikai fegyveres erők elhagyják Irakot, új fejezetet nyitva nem csupán az ország életében, de az amerikai–iraki védelmi együttműködés terén is. Az alábbi írás ez utóbbival, az Egyesült Államok és Irak katonai együttműködésének dimenzióival és jövőjének lehetőségeivel foglalkozik.

Szerző: Kemény János

Teljes cikk: 2011/11.pdf

A palesztin ENSZ-csatlakozási szándék és kihatásai

Mahmúd Abbász palesztin vezető 2011. szeptember 23-án átadta a Palesztin Állam tagfelvételi kérelmét Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak. A lépés a világszervezet 66. Közgyűlésének egyik legfőbb vitatémája lett, a kérdésről az Európai Unió (EU) államainak sem sikerült közös álláspontot kialakítaniuk. A csatlakozási szándék hivatalos benyújtásának közeledtével a motivációkról, a lehetséges politikai következményekről, a felvételi eljárás technikai módozatairól, az ENSZ-fórumokon várható állásfoglalásokról a média jóvoltából rengeteg vélekedéssel találkozhattunk. A most közreadott elemzés a felvezető részt követően kitér a palesztin szándék előzményeire, legitimációs gyökereire, az államiság előfeltételeinek összetett kérdéseire. Bemutatja a palesztin államiság támogatása és a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) diplomáciai kapcsolatainak kiszélesítése terén a közelmúltban elért eredményeket, a csatlakozás benyújtásának közvetlen előzményeit, továbbá a felvételi szándékot tartalmazó dokumentumot. Ismerteti a palesztin elnöknek és az izraeli miniszterelnöknek a világszervezet legfőbb fórumán elhangzó beszédeit, s részletesen foglalkozik az ezt követő időszak fejleményeivel.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2011/10.pdf

Egy rossz házasság régi vitái: a pakisztáni–amerikai partnerség feszültségforrásairól

2011. május 2-án a pakisztáni Abbottábádban az amerikai US Navy SEALs egység Oszáma bin Láden likvidálására irányuló speciális művelete során pilótahiba miatt landoláskor lezuhant a támadásban részt vevő egyik helikopter, amelyet a nyilvánosságra került fotók nyomán széles körben a Sikorsky MH–60 (Black Hawk) harcászati csapatszállítónak egy jelentős műszaki változtatásokat hordozó, csökkentett észlelhetőségű változataként határoztak meg. A gép helyszínen maradt roncsai augusztus közepén „léptek ki” a haditechnika rajongóinak érdeklődési köréből a nagypolitika színpadára, amikor a pakisztáni felet az a vád érte, hogy lehetőséget adott a Kínai Népköztársaság képviselőinek a maradványok vizsgálatára. A vádak és tagadások szokványos diplomáciai fordulóin túl az incidens ismét ráirányította a figyelmet a pakisztáni–amerikai partnerség problémáira, muníciót szolgáltatva ezzel a két ország összeborulását kezdettől fogva kritikával szemlélők népes táborának. E mélyülő (s azóta több más hivatkozási ponttal is bővült) vita ihlette elemzésünk célja, hogy összegezze azokat a gyakran évtizedes gyökerekre visszavezethető tényezőket, melyek kikezdhetik az amerikai–pakisztáni együttműködést, rombolva ezzel az esélyeket Washington térségbeli törekvéseinek érvényesülésére.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2011/9.pdf

Az oslói/utøyai merényletről

A nagy áldozatszámmal járó, nagy médiafigyelmet kiváltó és nagy félelmet gerjesztő terrortámadásokat stratégiai jellegű terrortámadásoknak nevezi a szakirodalom. A 2011. július 22-ei olsói/utøyai terrortámadás egyértelműen ilyen merényletnek tekinthető. Jelen írás négy kérdésre igyekszik választ adni a norvégiai kettős terrortámadás kapcsán. Mennyiben járultak hozzá a sajátos norvég körülmények ahhoz, hogy a merényletnek végül 77 halálos áldozata és 96 sebesültje lett? Vajon valóban olyan gyakoriak-e az Anders Behring Breivik típusú, a szakirodalom által „magányos farkasként” emlegetett terroristák, mint azt a merényletet követően nemzetközi sajtó és politikusok sugallták? Mekkora fenyegetést jelent a szélsőjobboldali terrorizmus Európa számára? S végül: felelőssé tehetők-e a világhálón fellelhető szélsőjobboldali portálok, weblapok és blogok az eseményekért azáltal, hogy komoly hatással voltak a norvég terrorista szellemi-ideológiai fejlődésére?

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2011/8.pdf

A terrorfenyegetettségről a számok tükrében

A világ a 2001. szeptember 11-i merényletek óta tekinti a terrorizmust globális biztonsági fenyegetésnek. Az alábbi írás a terrorizmus-adatbázisok statisztikai alapján arra keresi a választ, hogy a világ terrorfenyegetettsége miként változott a 2001. szeptember 11-ét követő tíz esztendőben, és milyen jellegzetességeket mutat.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2011/7.pdf

Költségvetési kényszer és stratégiai viták az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államok krónikus költségvetési problémái lassan elérik az eddig „szent tehénként” kezelt Pentagon büdzséjét is. A kiadáscsökkentések mértéke és ütemezése azonban komoly politikai csatározás tárgya, amely mögött az amerikai nemzetbiztonsági stratégia jelenét és jövőjét érintő eltérő filozófiák húzódnak meg. A vita élénkítéséhez két aktív amerikai katonatiszt minap közzétett – sokak számára meglepő következtetéseket tartalmazó – tanulmánya is hozzájárult.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2011/6.pdf

A minszki metrórobbantás és lehetséges következményei

2011. április 11-én a délutáni csúcsforgalom idején robbanás történt a minszki metró Oktyabrszakaja metróállomásának peronján. A fehérorosz elnöki hivataltól nem messze található állomáson bekövetkezett detonációnak eddig 13 halálos áldozata és 161 sebesültje van. Mint azt a hatóságok a robbantást követően nem sokkal bejelentették, terrorista merényletre került sor Minszkben, s a merénylő távirányítással hozta működésbe az öt kilogramm trotilnak megfelelő robbanóerejű, vasgolyókat és fémdarabokat is tartalmazó szerkezetet.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2011/5.pdf

A líbiai beavatkozás motivációi és nemzetközi megítélése

A 2010 végén kezdődő észak-afrikai, közel-keleti politikai földindulás során a líbiai válság kapcsán fordult elő először, hogy a NATO, illetve több tagállama katonailag beavatkozott az eseményekbe. A lépéshez a nemzetközi jogi keretet az ENSZ BT 2011. március 17-én – Oroszország, Kína és Németország tartózkodása mellett – elfogadott 1973. számú határozata szolgáltatta. A dokumentum az azonnali tűzszünet, az erőszakos cselekmények teljes körű beszüntetése, az 1970. számú BT-határozat fegyverszállítási tilalmának érvényesítése mellett a polgári lakosság védelmét állította középpontba. Ennek biztosítására a tagállamok a világszervezet főtitkárának előzetes értesítése mellett felhatalmazást kaptak arra, hogy saját kompetenciában, regionális szerveződések, megállapodások révén az összes szükséges intézkedést megtegyék. A határozat ugyanakkor kizárta, hogy egy külföldi megszálló erő az ország területén bármilyen formában jelen legyen.1 A testület döntését – amely a végrehajtás időtartamát nem jelölte meg, s formálisan első ízben engedélyezte egy ország légterében repüléstilalmi zóna kialakítását – az érdekeltek eltérő módon értelmezik. A határozat katonai kikényszerítésében meghatározó szerepet játszó nyugati államok – így Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Olaszország – a dokumentum vonatkozó részeit tágan értelmezik: a líbiai légierő és légvédelmi rendszer kiiktatása mellett a stratégiai elgondolás magában foglalja a tripoli kormányzat haderejének légi csapásokkal, a rejtett hadviselés, illetve esetleges korlátozott szárazföldi műveletek keretében történő felmorzsolását. A végső cél a 42 éve hatalmon lévő Moammer Kaddáfi kormányzatának megbuktatása, s a jelenleg Bengázi központú ellenzék hatalomra segítése. Alábbi elemzésünk az események kulcsszereplőinek – Franciaországnak, Nagy-Britanniának, az Egyesült Államoknak, az Arab Ligának, az Iszlám Konferencia Szervezetének, az Öböl menti Együttműködési Tanácsnak, Oroszországnak, Kínának, Németországnak, Törökországnak és a NATO-nak – az álláspontját foglalja össze.

Szerzők: Türke András- Varga Gergely- Gazdik Gyula- Tálas Péter- Csiki Tamás- Molnár Ferenc

Teljes cikk: 2011/4.pdf

Az indiai katonai doktrínák fejlődésének fő állomásai 1998-2010

A 2010-es esztendő folyamán több hírügynökségi beszámoló és elemzés hívta fel a figyelmet arra, hogy az ázsiai térség két vezető hatalma, India és Kína gazdasági szempontból ígéretesen prosperáló kapcsolataiban újra mutatkoznak a rendezetlen határok és a hatalmipolitika-építkezés ütközési frontjai által előidézett feszültségek. Noha ezek napjainkra már évtizedes történetek, mégis gyakran felszínre hozzák egy esetleges indiai–kínai összecsapás vízióját, amellyel látszólag a legutóbb megfogalmazott indiai katonai doktrína is számol. Jelen összefoglaló célja, hogy áttekintse az indiai hadászati elképzelések fejlődésének fő állomásait, amelyek a mögöttünk álló évtized folyamán meghatározták a dél-ázsiai hatalom katonai gondolkodását. Ennek során természetesen annak felvetése sem kerülhető meg, hogy milyen hatással volt e folyamat a térség stabilitására, és jellegénél fogva magában hordozza-e egy fegyveres konfliktus veszélyét.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2011/3.pdf

A Bundeswehr reformfolyamata

2011. január 3-án 12150 német fiatal kezdte meg szolgálatát a Bundeswehr kötelékében. Ők az utolsók, akik még sorkötelesként tesznek eleget alkotmányos kötelezettségüknek – a 2010-ben útjára indított német haderőreformnak a sorkötelezettséget felfüggesztő első intézkedései csak 2011. március 1-jével lépnek életbe.

Szerző: Csiki Tamás

Teljes cikk: 2011/2.pdf

Egyiptomi parlamenti választások: előzmények, eredmények, jövőbeni kérdőjelek

A Nílus-parti országban a közelmúltban lebonyolított, visszaélésekkel tarkított, kétfordulós parlamenti választások eredményeként a kormánypárt megszerezte a képviselői helyek több, mint kilencven százalékát. Számos szakértői vélekedés az idén szeptemberben sorra kerülő, az utódlás szempontjából is meghatározó elnökválasztás szempontjából elemezte a történteket. Az alábbi írás a történeti háttér rövid felvázolása után bemutatja a törvényhozói és a végrehajtó hatalom, a pártstruktúra sajátosságait, és az 1971-es alkotmányban különösen az utóbbi öt esztendőben történt változásokat. Részletesen foglalkozik a múlt év végén lezajlott választások során történtekkel, s az eredmények elemzése mellett kitér a jelenlegi elnök, Hoszni Mubárak utódlásának kérdésére.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2011/1.pdf


Nézőpontok- 2012

Répási Krisztián: Az Európai Unió terrorfenyegetettsége a TE-SAT 2012 jelentés tükrében

A terrorizmus helyzetéről és tendenciáiról szóló európai uniós jelentés (EU Terrorism Situation and Trend Report ‒ TE-SAT) 2007-től minden évben részletes beszámolóval szolgál az Európai Unión belüli terrorizmus helyzetéről. A beszámolók azokra a terrortámadásokkal, terroristatevékenységgel kapcsolatos adatokra épülnek, amelyeket a tagállamok bocsátottak a kiadvány megjelentetéséért felelős Europol rendelkezésére. A TE-SAT a terrorszervezeteket és a terrorcselekményeket motiváció alapján sorolja be, aminek alapján öt kategóriát különböztet meg: vallási indíttatású, szeparatista, szélsőbaloldali, szélsőjobboldali és az úgynevezett single issue terrorizmust. Az alábbi írás a 2012-es jelentést ismerteti.

Teljes cikk: 2012/3.pdf

Tálas Péter- Csiki Tamás- Gazdik Gyula- Varga Gergely: Az örmény–azeri konfliktus geopolitikai háttere és Ramil Szafarov átadatásának külpolitikai jelentősége

Ramil Szafarov ügyével kapcsolatban számos külpolitikai, nemzetközi jogi és a moralitás kérdését feszegető értékelés jelent meg az elmúlt napokban. Elemzésünk ezektől eltérően arra a geopolitikai kontextusra kíván rávilágítani, amelybe Magyarország – sajnálatos módon – „belekeveredett”, s ami megmagyarázza, hogy miért váltott ki ennyire heves nemzetközi reakciót a Magyarországon – vélhetően – előzetesen egyszerűbbnek gondolt ügy. Egyúttal azt a kérdést is tisztázni kívánjuk, hogy Magyarország vonatkozásában milyen „helyi értékkel” kell kezelnünk a külpolitikai fiaskót, és milyen reális következményekkel érdemes számolni.

Teljes cikk: 2012/2.pdf

Tálas Péter – Csiki Tamás: Irak – mérleg a kivonulás után

2011. december 18-án lényegében az összes amerikai katona elhagyta Irak területét. Ezzel formálisan is befejeződött az iraki háború, amelynek mérlegét az Egyesült Államok szempontjából alighanem a drámai jelzővel lehet leginkább kifejezni. Az irakiak mérlege sem jobb, itt is az elszenvedett veszteségek esnek súlyosabban a latba.

Teljes cikk: 2012/1.pdf


Elemzések- 2012

Stratégiai törekvések a szíriai válság kapcsán II.

Az „arab tavasz” nyomán elindult tiltakozási hullám 2011 márciusában legfontosabb láncszeméhez, Szíriához érkezett. A másfél éve tartó, mind súlyosabb emberi és anyagi áldozatokkal járó, külső hatalmi tényezők által is gerjesztett összetűzések tétje nem-csak a geostratégiailag fontos helyen fekvő ország, hanem a regionális hatalmi status quo jövője. A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont három részből álló elemzése azt tekinti át, hogy a válság külső főszereplőinek magatartását milyen stratégiai célok és megfontolások befolyásolják a konfliktus kapcsán. Elemzésünk második részében három nagyhatalom, az Egyesült Államok, az Oroszországi Föderáció és Kína törekvéseit vettük számba.

Szerzők: Tálas Péter- Varga Gergely

Teljes cikk: 2012/20.pdf

A hagyományos fegyverek kereskedelmének nemzetközi trendjei

A nemzetközi fegyverkereskedelem értékéről – legyen szó akár a legális, vagy még inkább az illegális fegyverkereskedelemről – legfeljebb becslésekbe bocsátkozhatunk. E téren, csakúgy, mint a globális és regionális védelmi kiadások tekintetében, néhány olyan átfogó éves jelentésre támaszkodhatunk, mint a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI), az amerikai Kongresszusi Kutatószolgálat (CRS) vagy a genfi Nemzetközi és Fejlesztési Tanulmányok Intézetének kiadványai, melyek a hagyományos fegyverek kereskedelmének különböző szegmenseivel foglalkoznak. Elemzésünk a 2012-ben megjelent kiadványok legfontosabb következtetéseit, a hagyományos fegyverek kereskedelmének trendjeit összegzi.

Szerző: Csiki Tamás

Teljes cikk: 2012/19.pdf

Az Obama–Romney-párharc külpolitikai aspektusai

Az Obama-kormányzat külpolitikáját áttekintő korábbi elemzésünket követően ezúttal a hivatalban lévő demokrata elnök és republikánus kihívója, Mitt Romney külpolitikai programjai közötti hasonlóságok és különbségek bemutatására törekszünk.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2012/18.pdf

Stratégiai törekvések a szíriai válság kapcsán I.

Az „arab tavasz” nyomán elindult tiltakozási hullám 2011 márciusában legfontosabb láncszeméhez, Szíriához érkezett. A másfél éve tartó, mind súlyosabb emberi és anyagi áldozatokkal járó, külső hatalmi tényezők által is gerjesztett összetűzések tétje nem-csak a geostratégiailag fontos helyen fekvő ország, hanem a regionális hatalmi status quo jövője. A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont három részből álló elemzése azt tekinti át, hogy a válság külső főszereplőinek magatartását milyen stratégiai célok és megfontolások befolyásolják a konfliktus kapcsán. Elemzésünk első részében a közel-keleti térség néhány meghatározó hatalmi tényezőjének törekvéseit vettük számba.

Szerzők: Csiki Tamás- Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2012/17.pdf

Barack Obama elnökségének külpolitikai értékelése

Barack Obama 2011. április 4-én jelentette be, hogy indulni kíván az újraválasztásért a 2012. november 6-i amerikai elnökválasztáson. Mivel a hivatalban lévő elnöknek nem volt komoly ellenfele pártján belül, a charlotte-i demokrata konvención 2012. szeptember 6-án elnökjelöltté választották. A hét republikánus jelölt közül kihívója végül a 64 éves Mitt Romney, Massachusetts korábbi kormányzója lett, akit hivatalosan 2012. augusztus 29-én választották meg a párt elnökjelöltjévé a floridai Tampában tartott konvención. Az elnök-választást megelőző elemzésünkben Barack Obama külpolitikáját értékeljük.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2012/16.pdf

A két Szudán viszonya egy évvel a kettéválás után

Az Észak-Afrikától a Közel-Keletig végigsöprő, máig tartó arab tavasz politikai vihara elterelte a figyelmet 2011 másik nagy geopolitikai eseményéről, Szudán kettéválásáról. A nemzetközi közösség óvatos megkönnyebbüléssel figyelte, ahogy a sokak által várt háború helyett Dzsúba egy viszonylag békés átmenet keretében nyerte el függetlenségét. Hamarosan bebizonyosodott azonban, hogy a félelmek nem voltak alaptalanok: a nem kellően előkészített kettéválás, a két ország közötti megoldatlan kérdések továbbra is megmételyezik észak és dél viszonyát. A két Szudán közti határvidék az elmúlt közel másfél év tapasztalatai alapján tartósan konfliktusövezet lesz – vagy inkább marad –, és a két főváros bel- és külpolitikai játszmáinak egyre fontosabb elemévé válik.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2012/15.pdf

A többnemzeti katonai képességfejlesztésről a Közép-európai Védelmi Együttműködési Kerekasztal kapcsán

Ausztria, Csehország, Horvátország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia védelmi miniszterei 2012. június 18–19-én Frauenkirchenben találkoznak, hogy az országaik között a Közép-európai Védelmi Együttműködési Kerekasztal keretében már másfél éve zajló együttműködésüket tovább mélyítsék. Az egyelőre formálódó, de már bizonyos eredményeket felmutató közép-európai együttműködés hosszú távú fennmaradásához a részt vevő országoknak ismerniük kell a működő többnemzeti együttműködési formákat, és figyelembe kell venniük a belőlük levonható tapasztalatokat.

Szerzők: Csiki Tamás- Németh Bence- Tálas Péter

Teljes cikk: 2012/14.pdf

Kockázatok, stratégiák és a gazdasági válság. Az Egyesült Királyság 2010-es Nemzeti Biztonsági Stratégiájának és végrehajtásának első parlamenti értékelése

A brit parlament ún. Közös Bizottsága elkészítette a Nemzeti Biztonsági Stratégiának és végrehajtásának első értékelését, amelyet 2012. március 8-án tettek közzé. A jelentés, miközben kulcsfontosságúnak tartja a biztonsági és védelmi kérdések átfogó újragondolását és a stratégiaalkotást, komoly kritikákat fogalmaz meg a kormányzattal szemben a 2010-es dokumentum és annak gyakorlati megvalósulását illetően. A bizottsági jelentés fogalmi tisztázást, egyértelmű fogalmazást kér a kapcsolódó stratégiák kidolgozása során, valamint felhívja figyelmet arra, hogy a dokumentum megszületése óta eltelt másfél évben a brit biztonsági és védelmi megfontolásokat érintő olyan jelentős események történtek, amelyek súlyos kérdéseket vetnek fel, de a kormányzat nem, vagy nem megfelelően reagált rájuk.

Szerző: Molnár Ferenc

Teljes cikk: 2012/13.pdf

A NATO chicagói csúcstalálkozójának értékelése

Korábbi elemzésünkben azt az értékelést bocsátottuk előre, hogy a várakozások szerint Chicago „sikeres csúcstalálkozóként” vonul majd be a NATO történetébe, ugyan-akkor jelentőségét és tényleges eredményeit tekintve nem lesz ennyire pozitív az elénk táruló kép. Az események tükrében ezúttal a csúcstalálkozó értékelését tesszük közzé, néhány kevésbé kommunikált elemre is rávilágítva, különösen az elfogadott képességfejlesztési programok magyarázataként.

Szerző: Csiki Tamás

Teljes cikk: 2012/12.pdf

Előzetes várakozások a NATO chicagói csúcsértekezletével kapcsolatban

A G8-ak Camp David-i találkozóját követően 2012. május 20–21-én Chicagóban kerül megrendezésre az észak-atlanti szövetségnek a résztvevő partnerállamok létszámát tekintve eddigi legnagyobb szabású csúcsértekezlete. Az előzetes várakozások szerint Chicago „sikeres csúcstalálkozóként” vonul majd be a NATO történetébe, ugyanakkor jelentőségét és várható tényleges eredményeit tekintve nem ennyire pozitív az elénk táruló kép.

Szerzők: Csiki Tamás- Szenes Zoltán- Varga Gergely

Teljes cikk: 2012/11.pdf

A világ terrorfenyegetettségének alakulása 2004 és 2011 között (II. rész)

Az amerikai kormány által alapított Nemzeti Terrorellenes Központ (National Counter-terrorism Center – NCTC) Worldwide Incident Tracking System (WITS) nevű adatbázisa – amely 2004 januárja óta gyűjti a világban elkövetett terrorcselekményekre vonatkozó különböző adatokat – 2012 áprilisában tette elérhetővé az elmúlt esztendő egészére vonatkozó statisztikáját. Elemzésünk első részében a világ térségeinek terrorfenyegetettségét igyekeztünk jellemezni, részben a 2011-es esztendőre, részben a 2004 és 2011 közötti nyolc évre vonatkozóan. Az alábbiakban a 2004 és 2011 közötti időszak legfenyegetettebb országainak főbb jellegzetességeit foglaljuk össze röviden.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2012/10.pdf

A világ terrorfenyegetettségének alakulása 2004 és 2011 között (I. rész)

Az amerikai kormány által alapított Nemzeti Terrorellenes Központ (National Counter-terrorism Center – NCTC) Worldwide Incident Tracking System (WITS) nevű adatbázisa, amely 2004 januárja óta gyűjti a világban elkövetett terrorcselekményekre vonatkozó különböző adatokat, 2012 áprilisában tette elérhetővé az elmúlt esztendő egészé-re vonatkozó statisztikáját. A jelen írás azonban – amely a világ terrorfenyegetettségével foglalkozó elemzésünk első része – nem csupán a 2011-es esztendőt kívánja be-mutatni, hanem igyekszik összefoglalni a világ elmúlt nyolc évben tapasztalt terrorfenyegetettségének főbb jellemzőit is.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2012/9.pdf

A válság mérhető hatása: a globális és regionális védelmi kiadások trendjei 2011-ben

A 21. század globális stratégiai átrendeződésének még csak az előszelét érezzük, de a 2008 óta tartó pénzügyi-gazdasági válság hatásai – melyek egyaránt sújtanak mindenkit, de jóval nagyobb csapást mérnek a relatív hatalomvesztés folyamatát egyébként is nehezen megélő nyugati államokra – nagy lökést adtak e folyamatnak. Az átrendeződést – a nagyhatalmi szereplők stratégiai dokumentumai, vagy a politikai diskurzus, akár a katonai képességfejlesztési programok elemzésével – többféle megközelítésben is lehet értékelni, de a számszerűsí-tett elemzés általánosan elfogadott módszere a védelmi költségvetések trendjeinek értékelé-se. Ennek megfelelően érdemes figyelmet fordítanunk a közelmúltban napvilágot látott, védelmi kiadásokat elemző kiadványokra, melyek – bár eltérő módszertanuk, forrásaik miatt összegszerűen lehet, hogy eltérő adatokat közölnek, de – azonos irányba mutató trendeket közölnek: a válság hatására változni kezdett a védelemre fordított kiadások globális megoszlása, egyes regionális trendek pedig tovább erősödtek.

Szerző: Csiki Tamás

Teljes cikk: 2012/8.pdf

Szíria az „arab tavasz” sodrában

Az „arab tavasz” nyomán elindult politikai lavina a múlt év márciusában Szíriát is elérte. Az ország a térségbeli hatalmi status quo átalakításáért folyó harc epicentrumává vált. Az elemzés a jelenlegi folyamatok néhány történeti-társadalmi eredője kapcsán röviden kitekint a francia mandátum időszakára, a függetlenné válást követő évtizedek főbb fordulópontjaira, a jelenlegi válság gazdasági, szociális, társadalmi okaira. Áttekinti a 2011 márciusában kezdődött megmozdulások jellegzetességeit, a hatalom reagálását, az etnikai-vallási kisebbségek hozzáállásának eltéréseit. Bemutatja az ellenzéki erők szerveződését, a legnagyobb tömörülésnek, a Szíriai Nemzeti Tanácsnak a létrejöttét, politikai programjának főbb vonásait, a tömörülésen belül jelentkező ellen-tétek okait. Kitér a válság nemzetközi megítélésében jelentkező eltérő érdekekre, az Annan-tervre, melynek 2012. április 10–12-i életbe lépése egyben a tanulmány vizsgálódási határa. Az írás a lehetséges forgatókönyvek közül elhúzódó válságot prognosztizál, amelynek végső kimenetelét a külső befolyásoló tényezők is nagyban meghatározzák.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2012/7.pdf

Választások és stratégiai útkeresés Mianmarban

Mianmar az utóbbi egy esztendőben gyors ütemben tért vissza a nyugati világ politikai térképére, miután az országot huszonkét esztendőn át megkérdőjelezhetetlenül uraló katonai rezsim a kétezres évek végétől konkrét intézkedésekkel bizonyította, hogy kész az átfogó belpolitikai reformokra. Ez az átalakulás a 2010. november 7-én megtartott általános törvényhozási választások nyomán nyert tényleges, az ország életét is meghatározó tartalmat. Tény azonban, hogy a „rendszerváltás” a katonák vezénylete mellett zajlik, akik nem kívánták teljesen feladni belpolitikai pozícióikat, így a hatályos alkotmány a fegyveres erők vezérkara számára továbbra is széles lehetőségeket biztosít az ország jövőjének befolyásolására. Nem lehet azonban átsiklani a felett sem, hogy az új kormányzat elmúlt egy esztendeje alatt olyan enyhülés ment végbe a mianmari belpolitikában, amelyre az 1988. szeptemberi katonai hatalomátvétel óta nem volt példa. A folyamat legutóbbi állomását pedig a 2012. április 1-jei időközi választások jelentették, amelyeken a húsz éve erővel háttérbe szorított és ez idő alatt a demokratikus törekvések ikonjává nemesült Aung Szán Szu Csi pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért is szerepelhetett – igaz, szerény eredménnyel. Elemzésünk ehhez kapcsolódóan tekinti át azt a folyamatot, mely belső és külső stratégiai kényszerektől egyaránt hajtva vezette el a délkelet-ázsiai országot a napjainkban tapasztalható politikai átalakulásig.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2012/6.pdf

Az Egyesült Államok védelmi stratégiai irányváltásának háttere, elemei, valamint hatásai Európára és Magyarországra

Barack Obama amerikai elnök január 5-én ismertette a Defense Strategic Guidance (a továbbiakban Stratégiai iránymutatás vagy DSG) dokumentumot, amit a szövetséges és partnerállamok is stratégiai iránymódosításként értékeltek. Fontos megjegyezni, hogy a dokumentum nem törvényileg szabályozott stratégiai dokumentum, hanem sokkal inkább a védelmi költségvetés tervezési folyamatába illeszthető politikai keretként, útmutatóként határozható meg, amely az Egyesült Államok átfogóan értelmezett stratégiai képességei szerkezeti módosításainak irányait jelöli ki. Elemzésünk az iránymódosítás hátterét, tartalmát és jelentőségét értékeli, valamint a Magyarország számára levonható tanulságokat összegzi.

Szerzők: Csiki Tamás- Molnár Ferenc- Varga Gergely

Teljes cikk: 2012/5.pdf

Politikai erővonalak, választási földcsuszamlás a posztmubáraki Egyiptomban

A tanulmány a 2011. februári hatalomváltástól a felsőházi választások első fordulójának végéig elemzi az elmúlt egy esztendő egyiptomi politikai folyamatait. Ennek során kitér az „arab tavasz” néhány sajátosságára, a posztmubáraki átmenet alkotmányjogi kereteire, az „alkotmány feletti elvekről” szóló tervezet főbb tartalmi elemeire, a belpolitikai polarizáció erősödésére, továbbá a választási törvényre, a főbb politikai csoportosulások programjára. Bemutatja a tavaly novemberben kezdődött alsóházi, s a 2012. január végén kezdődött felsőházi választások jelentős iszlámista sikert hozó eredményeit, s megvizsgálja ezek hatásait. Az írás azzal a konklúzióval zárul, hogy a török modellhez hasonló alternatíva hosszabb távú stabilizálódása nem garantált Egyiptomban. Egy újabb átmeneti időszak után nem kizárt az iszlám értékekre fokozottan építő, az iránitól eltérő szerkezetű politikai formáció kialakulása. Utal arra is, hogy a jelen problémái szempontjából a kormányzati rendszert tekintve a legszerencsésebb egy félelnöki berendezkedés lenne.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2012/4.pdf

Az afganisztáni válság regionális perspektívából I.

Az elmúlt napokban a világsajtó egy titkos NATO-jelentésre hivatkozva többször is foglalkozott azzal az SVKK Elemzések 2011/9 számában már korábban jelzett jelenséggel, mely szerint a pakisztáni titkosszolgálat támogatja az afganisztáni tálibokat. A hírhez kapcsolódva jelen elemzésünk az afganisztáni válsággal kapcsolatos regionális nagyhatalmi politikákat tekinti át. Vagyis azt, hogy Pakisztánnak, Indiának és Iránnak milyen (perspektivikus) érdekei és törekvései vannak Afganisztánnal kapcsolatban.

Szerzők: Ablaka Gergely- Háda Béla

Teljes cikk: 2012/3.pdf

Lezárja-e Irán a Hormuzi-szorost?

Elemzésünk két kérdésre keresi a választ: egyrészt, hogy Irán katonai eszközeivel képes-e lezárni a Hormuzi-szorost; másrészt, hogy politikailag szándékában áll-e Teheránnak megkísérelnie ezt?

Szerzők: Háda Béla-Tálas Péter

Teljes cikk: 2012/2.pdf

A német védelempolitika régi-új alapjai és új felépítménye

A német haderő évek óta esedékes átfogó reformját 2010-ben a Merkel-kormányzat költségvetési megszorítási intézkedése indította be a karizmatikus és népszerű Karl- Theodor zu Guttenberg vezetésével. Az eltelt mintegy két évben azonban a kül- és biztonságpolitika és olykor a belpolitika hatására is változtak a kezdeti hangsúlyok, és 2012-ben már Thomas de Maiziére rakhatja le a Bundeswehr új alapjait. E mögött azonban átfogó folyamatok zajlottak az elmúlt évtizedben, amelyek megértése nélkül nehezen értelmezhetők olyan lépések, mint a líbiai NATO-művelettől való távolmaradás. Elemzésünk e folyamatokat tekinti át és értékeli, kiemelten rámutatva az afganisztáni szerepvállalás hatásaira, bemutatva a 2011 májusában elfogadott új Védelempolitikai irányelveket, a Bundeswehr-reform jelenlegi állását, és mérlegelve a német nemzetközi szerepvállalás jövőjét.

Szerző: Csiki Tamás

Teljes cikk: 2012/1.pdf


Nézőpontok- 2013

Csiki Tamás- Tálas Péter: A 2009-es és a 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése

A tanulmányban Magyarország 2009-ben és 2012-ben elfogadott nemzeti katonai stratégiáit (NKS) hasonlítjuk össze. Röviden ismertetjük a két stratégia keletkezési körülményeit, számba vesszük a biztonsági és a politikai környezetnek a két dokumentum megszületése között eltelt időszakban bekövetkezett változásait, s jelezzük a stratégiákban kimutatható kontinuitásokat. Ezt követően funkcionális szempontok alapján értékeljük a 2009-es és a 2012-es stratégiai dokumentumot, végül kísérletet teszünk egységes szempontrendszerű összehasonlító értékelésükre is.

Teljes cikk: 2013/5.pdf

Tálas Péter: A grúz–orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra

A tanulmány azt vizsgálja, hogy az öt és fél esztendeje kirobbant, 2008. augusztusi úgynevezett „ötnapos grúz–orosz háború” milyen hatást gyakorolt a közép-kelet-európai biztonság-felfogásra. Áttekinti, hogyan reagáltak a térség államai a háború kitörésére és eseményeire, majd értékeli, hogy miként hatott a térség országainak fenyegetettség-percepciójára, védelmi szférájára és védelmi törekvéseire.

Teljes cikk: 2013/4.pdf

Csiki Tamás: Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében

Annak ellenére, hogy kontinensünk jelenleg a béke, a stabilitás és a biztonság korábban sosem látott korszakát élvezi, a nemzetközi stratégiai környezet dinamikus átalakulását jól jelzi, hogy az elmúlt bő húsz évben Európa országainak három alkalommal volt szükségük/lehetőségük arra, hogy felülvizsgálják nemzeti védelempolitikájukat és a fegyveres erők jövőképével, feladatrendszerével kapcsolatos koncepcióikat. A hidegháborút követő években – túllépve a blokkpolitikán és egy nagyméretű európai fegyveres konfliktus fenyegetésén – az alapjaiban megváltozott biztonságpolitikai környezetre kellett reagálniuk. Az ezredfordulóhoz közeledve Kelet-Közép-Európa országainak euroatlanti integrációja, NATO- és EU-csatlakozása formálta át a térség államainak fenyegetettségpercepcióját és megváltoztatta a fegyveres erők felhasználásának jellegét, az országvédelemről a koalíciós válságkezelő műveletekre helyezve a hangsúlyt.2 Végül a 2008 óta tartó gazdasági válság – amely Európát, ezen belül Kelet-Közép-Európát különösen keményen sújtotta – a stratégiai célok felülvizsgálatának újabb hullámát kényszerítette ki. A tanulmány célja, hogy e változások fényében nemzetközi kontextusba helyezze a 2012 decemberében elfogadott magyar Nemzeti Katonai Stratégiát3 (NKS), és komparatív szemlélettel értékelje az abban foglaltakat.

Teljes cikk: 2013/3.pdf

Tálas Péter: A nemzeti katonai stratégia és a magyar stratégiai kultúra

Jelen írás Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiájával (NKS) foglalkozik, de nem hagyományos módon kívánja ismertetni azt, hanem sokkal inkább azt használja ki, hogy a stratégiai dokumentumok születési körülményei, jellegük és tartalmuk viszonylag hiteles pillanatképet közvetítenek egy-egy nemzet stratégiai kultúrájának állapotáról, e kultúra egyes elemeiről. Ebből a megközelítésből nézve például igen beszédes, hogy az első nemzeti katonai stratégiát csak 2009-ben – a rendszerváltozás után húsz, a NATO-csatlakozás után tíz évvel – fogadták el Magyarországon, s hogy ezt már 2012-ben újra kellett gondolni. A nemzetközi tapasztalatok szerint egy-egy közösség stratégiai kultúrájának állapotát jelzi az is, hogy egy adott stratégia inkább „tervező” stratégia-e, avagy „fehér könyv” jellegű, a célkitűzéseket összegző, leíró dokumentum. A tanulmány tehát összességében úgy tekint a 2012 decemberében elfogadott nemzeti katonai stratégiára, mint a magyar stratégiai kultúra kialakulásának egyik fontos eredményére/állomására.

Teljes cikk: 2013/2.pdf

Varró Virág: Afganisztán 2012 – Az Asia Foundation közvélemény-kutatása

Az Asia Foundation1 2012 novemberében immáron a nyolcadik, Afganisztán helyzetével foglalkozó éves közvélemény-kutatását hozta nyilvánosságra. A kérdezőbiztosok végigjárták az ország mind a 34 tartományát, és összesen 6290 lakos véleményét (nőkét és férfiakét egyaránt) regisztrálták. A kérdőívben elsősorban olyan témákat érintettek, melyek Afganisztán jövője szempontjából kritikusak, így a biztonsági helyzetet, az újjáépítést, a gazdaságot, a közszolgáltatások fejlődését, a kormányzást és a politikai részvételt, a korrupciót, az igazságszolgáltatást, a nők helyzetét és a nemek közötti egyenlőséget, illetve a média megítélését. Az alapítvány által készített kutatás jelentősége nem csak abban áll, hogy ez Afganisztánban a legátfogóbb közvélemény-kutatás, hanem abban, hogy az évek során összegyűjtött és feldolgozott válaszokból már tendenciák látszanak kirajzolódni. Az elemzés ezeket a tendenciákat tekinti át.

Teljes cikk: 2013/1.pdf


Nézőpontok- 2014

Orosz László: A Magyarországgal szomszédos államok stratégiai dokumentumainak elemzése, azok hatása a magyar biztonságpolitikára III.

Jelen írás, egy háromrészes sorozat harmadik fejezete. A tanulmány átfogó képet ad Magyarország és a szomszédos államok stratégiai dokumentumainak, valamint haderőinek helyzetéről és elemzi annak hatását a magyar biztonságpolitikára vetítve is. A harmadik rész Szlovénia és Ausztria helyzetét tárgyalja, valamint a vizsgált államokat összehasonlító táblázatokat tartalmazza.

Teljes cikk: 2014/5.pdf

Orosz László: A Magyarországgal szomszédos államok stratégiai dokumentumainak elemzése, azok hatása a magyar biztonságpolitikára II.

Jelen írás, egy háromrészes sorozat második fejezete. A tanulmány átfogó képet ad Magyarország és a szomszédos államok stratégiai dokumentumainak, valamint haderőinek helyzetéről és elemzi annak hatását a magyar biztonságpolitikára vetítve is. Az második rész Románia, Szerbia és Horvátország helyzetét tárgyalja. 

Teljes cikk: 2014/4.pdf

Orosz László: A Magyarországgal szomszédos államok stratégiai dokumentumainak elemzése, azok hatása a magyar biztonságpolitikára I.

Jelen írás, egy háromrészes sorozat első fejezete. A tanulmány átfogó képet ad Magyarország és a szomszédos államok stratégiai dokumentumainak, valamint haderőinek helyzetéről és elemzi annak hatását a magyar biztonságpolitikára vetítve is. Az első rész Magyarország, Szlovákia és Ukrajna helyzetét tárgyalja.

Teljes cikk: 2014/3.pdf

Tálas Péter: Az ukrán válság értelmezési kereteiről

A 2014. október 26-ai ukrajnai parlamenti választások több szempontból is fontos ha-tárvonalat képeznek a közel egy éve kirobbant ukrán válságban. Egyrészt, mert lezárják azt a közel nyolc hónapos időszakot, amikor az ukrán vezetőkkel szemben sokak részéről megfogalmazódott az illegitim hatalomgyakorlás vádja, mivel február végén nem választással és nem alkotmányos módon, hanem egy felkelés eredményeként kerültek hatalomra. Másrészt, mert a választás az előrejelzések szerint alapvetően változtatja meg az ukrán parlament, illetve az ukrán politikai elit eddigi összetételét, számos olyan új politikai csoport képviselőjét is a Legfelsőbb Tanácsba juttatva, amelyek néhány hónappal ezelőtt még ismeretlenek voltak a közvélemény előtt. S végül harmadrészt, mert e választással Ukrajnában alighanem véget ér az a kivételes időszak, amikor az ország politikai vezetése komoly reformok végrehajtása nélkül is képes volt hatalmon maradni. Mindezek jó alkalmat adnak arra, hogy a választás kapcsán áttekintsük az ukrán válság fordulópontjait, lehetséges értelmezési kereteit, illetve számba vegyük azokat a legfontosabb kihívásokat, amelyekkel a választás után az új vezetésnek szembe kell majd néznie.

Teljes cikk: 2014/2.pdf

Etl Alex: Irak belső válsága

2014 júniusában az Iraki és Szíriai Iszlám Állam (Islamic State of Iraq and Syria/Islamic State of Iraq and the Levant – ISIS/ISIL) nevű, szunnita szélsőségesekből álló felkelő-csoport, amely a megelőző hónapokban a szíriai polgárháborúban mutatott jelentős aktivitást, néhány ezer fegyveressel elfoglalta Irak szunniták lakta nyugati régióinak jelentős részét, és egészen Bagdadig tört előre. A térségben állomásozó iraki erők jelen-tős része felbomlott, és képtelen volt megállítani az ISIS térnyerését, amely azóta már saját kalifátusát (Islamic State – IS) is kikiáltotta a térségben. Elemzésünkben nem csupán arra keressük a választ, hogy mi lehetett mindennek az oka, hanem mindezt tá-gabb perspektívába helyezve megvizsgáljuk, hogy a nemzetközi közösség „válságkezelő és stabilizációs” beavatkozását átélt, igen megosztott és instabil ország milyen belső problémákkal küzd, és ezek milyen jövőképet vetítenek előre. Vizsgálatunk olyan stratégiai szintű, komplex módon összefonódó tényezők értékelésére épül, mint Irak politikai, gazdasági és társadalmi folyamatai, valamint védelmi-biztonsági szférájának jellemzői.

Teljes cikk: 2014/1.pdf


Elemzések- 2013

Válságok Közép-Afrikában I. – Dél-Szudán a polgárháború szélén

A világ még fel sem ocsúdott a Közép-afrikai Köztársaságban (CAR) eszkalálódott, az 1990-es évek legvadabb afrikai polgárháborúit idéző válság sokkjából, amikor december 15-én Dzsúbában az ellenzéki politikusok az őket támogató katonai alakulatok támogatásával állítólag puccsot kíséreltek meg a regnáló elnök, Salva Kiir ellen. A leg-alább félezer halálos áldozatot követelő összecsapások kiterjedtek a vidéki városokra is, és anarchiával fenyegetik az ENSZ legfiatalabb tagállamát, aminek nemcsak az ország lakosságára, de a tágabb régióra nézve is beláthatatlan következményei lehetnek. A sorozat első írása a dél-szudáni válság rövid áttekintését adja, és igazolni próbálja a két konfliktus közti koncepcionális összefüggést, valamint a regionális dimenzió jelentőségét.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2013/18.pdf

Szorítóban az Obama-kormány – bel- és külpolitikai kihívások a második periódus elején

Noha Barack Obama második elnöki periódusának kezdetekor az általános várakozások sokkal visszafogottabbak voltak, mint négy évvel azelőtt, az Obama- adminisztráció még e várakozásokhoz képest is meglehetősen kevés eredményt tudott eddig felmutatni. A kormányzatot bel- és külpolitikai válságok sorozata érte az elmúlt egy évben — a Snowden- ügy, megfigyelési és lehallgatási botrányok, a szíriai válság, költségvetési viták és kormányzati leállás, az egészségügyi reform beindításának nehézségei, hogy csak a legjelentősebbeket említsük —, amelyek során a határozatlannak minősítették, a stratégia és a koncepció hiányának vádjával illették a kormányzatot.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2013/17.pdf

Bejárható életpályák? Fejlesztési elképzelések az átlagos illetményadatok tükrében

Napjaink közbeszédének egyik leggyakoribb szófordulatává vált az életpályamodell, s nem csupán a fogalom jelképezte szakpolitikai változások és a velük kapcsolatban ki-alakult diskurzus, hanem a változásokkal együtt járó, a közszféra különböző területein megfogalmazott bérfejlesztési vállalások indokán egyaránt. Elemzésünkben felvetjük a közszférában esedékes általános béremelés szükségességének kérdését, valamint a kereseti statisztikák eszköztárát segítségül hívva bizonyítjuk, hogy indokolt volt a bérfejlesztés kérdéskörének napirendre vétele.

Szerző: Felméry Zoltán

Teljes cikk: 2013/16.pdf

Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben

Jemenben az „arab tavasz” a hatalmi elit lecserélődéshez vezetett. A demokratizálási törekvések kibontakozását azonban az elmúlt két évben komolyan akadályozták az akut konfliktusforrások. A problémakör árnyaltabb vizsgálatához a tanulmány először röviden bemutatja a Száleh-éra utolsó időszakát, bukásának körülményeit. Ezt követő-en a főbb belpolitikai problémákat veszi górcső alá, kitér az országban kialakult humanitárius krízisre és a kritikus gazdasági helyzetre. Röviden elemzi a fegyveres erőkön belül kialakult megosztottságot és a felszámolására tett előremutató reformintézkedéseket, majd három, a jelenlegi jemeni belpolitikai helyzetet markánsan befolyásoló kérdéskörre összpontosít: a déli részeken megmutatkozó szeparatista törekvésekre, az al-Kaida jemeni aktivitására, valamint az al-Huthi mozgalomra.

Szerző: Prantner Zoltán

Teljes cikk: 2013/15.pdf

Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defence- koncepció keretében

A 2008-ban kirobbant gazdasági válság nyomán kialakult forráshiány arra sarkallta a politikai vezetőket Európában, hogy még az olyan kényes területeken is az együttműködés lehetőségét keressék, mint a honvédelem. Sok más kis államhoz hasonlóan Magyarország sem tudta kivonna magát e hatás alól, így rendkívül fontos, hogy korlátozott erőforrásait célirányosan és a lehető leghatékonyabb formában használja fel. Az elemzés célja kettős: egyrészt feltérképezi azokat a NATO Smart Defence (Okos védelem) kezdeményezéséhez kapcsolódó együttműködési területeket, melyek lehetőségeket rejtenek a Magyar Honvédség számára a magyar képességfejlesztési prioritások alapján, másrészt az eddigi tapasztalatokra alapozva javaslatot tesz arra a konkrét regionális együttműködési formára, amelyen keresztül Magyarország a lehető legsikeresebben érvényesítheti nemzeti érdekeit.

Szerző: Budai Ádám

Teljes cikk: 2013/14.pdf

A költségvetési kiadások diagnózisa és csökkentésének lehetőségei

A költségvetési hiánycél szinten tartásához az adóbevételek növelésének mindenkori igénye és kényszere mellett egyre komolyabb hangsúlyt kap a kormányzati kiadások visszaszorítása. A szükségszerű kiadáscsökkentés, valamint a kormányzati kiadásokban manifesztálódó állami társadalmi jelenlét újragondolása nem képzelhető el a kiadások szerkezetének diagnózisa, az egyes ágazati mértékek nemzetközi kontextusban történő elhelyezése nélkül. Erre törekszik a jelen elemzés, mégpedig oly módon, hogy az ágazati aggregált kiadási mértékeket a rendelkezésre álló legrészletesebb alágazati bontásban értelmezi, célzottan keresve azokat a területeket, ahol – a nemzetközi GDP-arányos kormányzati kiadásokból kiindulva – lehetőség mutatkozik az esetleges további kiadáscsökkentésre.

Szerző: Felméry Zoltán

Teljes cikk: 2013/13.pdf

Politikai átrendeződés, választások, s a harmadik Netanjahu-kormány első hónapjai Izraelben I.

A kétrészes tanulmány első fele a párt- és a választási rendszer sajátosságainak bemutatása mellett kitér a közfigyelem homlokterében álló belpolitikai kérdésekre, kampánytémákra, a politikai életben fontosabb szerepet játszó csoportosulások programjára, továbbá a 2013. januári választások előtt napvilágot látott néhány fontosabb előrejelzésre, a voksolás eredményének értékelésére. Az elemzés utal a huzamosabb ideje tartó politikai jobbratolódás megnyilvánulásaira, a radikális nacionalista csoportoknak a vezető kormánypárton belüli jelentős térnyerésére, a telepesekkel szorosan összefonódó vallásos cionista politikai erők megerősödésére, a politikai centrumban bekövetkező változások következményeire.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2013/12.pdf

A gazdasági válság hatása Magyarország és egyes szövetséges államok védelmi reformjaira és stratégiai tervezésére III.

Vitathatatlan tény, hogy az euroatlanti térség államainak védelmi szféráját a következő években a forráshiány, egyidejűleg pedig a modernizációs kényszerek és a műveleti képességfejlesztés egyre nyomasztóbb igénye fogja jellemezni. Miközben a következő évtizedekben a globális stratégiai környezetben a világ erőközpontja az észak-atlanti térségből fokozatosan a csendes-óceáni térség felé tolódik el – amennyiben a jelenleg tapasztalható trendek fennmaradnak –, Európa államainak azzal kell szembenézniük, hogy relatíve csökkenő gazdasági, politikai és katonai befolyással bírnak a globális folyamatokra és az Európától távoli régiók eseményeire. Ezt a folyamatot gyorsította a 2008 óta az észak-atlanti térség államait különösen keményen sújtó pénzügyi és gazdasági válság, a védelempolitika terén pedig súlyosbították az európai államok (kényszerűen) csökkenő geostratégiai ambíciói, a sok esetben két évtizede csak halogatott képességfejlesztés és haderő-modernizáció, valamint az elmúlt évtized megterhelő válságkezelő műveletei, amelyek „stratégiai fáradtságot” eredményeztek az európai államok többségénél. Az elemzés – egy négyrészes sorozat harmadik részeként – a forrásszűkösség következtében Európa hét jelentős országában végrehajtott haderő-átalakításokat mutatja be.

Szerző: Csiki Tamás

Teljes cikk: 2013/11.pdf

A gazdasági válság hatása Magyarország és egyes szövetséges államok védelmi reformjaira és stratégiai tervezésére II.

Vitathatatlan tény, hogy az euró-atlanti térség államainak védelmi szféráját a következő években a forráshiány, egyidejűleg pedig a modernizációs kényszerek és a műveleti képességfejlesztés egyre nyomasztóbb igénye fogja jellemezni. Miközben a következő évtizedekben a globális stratégiai környezetben a világ erőközpontja az észak-atlanti térségből fokozatosan a csendes-óceáni térség felé tolódik el – amennyiben a jelenleg tapasztalható trendek fennmaradnak –, Európa államainak azzal kell szembenézniük, hogy relatíve csökkenő gazdasági, politikai és katonai befolyással bírnak a globális folyamatokra és az Európától távoli régiók eseményeire. Ezt a folyamatot gyorsította a 2008 óta az észak-atlanti térség államait különösen keményen sújtó pénz-ügyi és gazdasági válság, a védelempolitika terén pedig súlyosbították az európai államok (kényszerűen) csökkenő geostratégiai ambíciói, a sok esetben két évtizede csak halogatott képességfejlesztés és haderő-modernizáció, valamint az elmúlt évtized megterhelő válságkezelő műveletei, amelyek „stratégiai fáradtságot”2 eredményeztek az európai államok többségénél. Az elemzés – egy négy részes sorozat második részeként – azt mutatja be példákkal illusztrálva, hogy a védelmi költségvetés-csökkentésre hogyan reagáltak Európa államai, milyen „válságkezelő lépésekkel” igyekeztek ellensúlyozni a forrásszűkösséget.

Szerző: Csiki Tamás

Teljes cikk: 2013/10.pdf

A gazdasági válság hatása Magyarország és egyes szövetséges államok védelmi reformjaira és stratégiai tervezésére I.

Vitathatatlan tény, hogy az euroatlanti térség államainak védelmi szféráját a következő években a forráshiány, egyidejűleg pedig a modernizációs kényszerek és a műveleti képességfejlesztés egyre nyomasztóbb igénye fogja jellemezni. Miközben a következő évtizedekben a globális stratégiai környezetben a világ erőközpontja az észak-atlanti térségből fokozatosan a csendes-óceáni térség felé tolódik el – amennyiben a jelenleg tapasztalható trendek fennmaradnak –, Európa államainak azzal kell szembenézniük, hogy relatíve csökkenő gazdasági, politikai és katonai befolyással bírnak a globális folyamatokra és az Európától távoli régiók eseményeire. Ezt a folyamatot gyorsította a 2008 óta az észak-atlanti térség államait különösen keményen sújtó pénzügyi és gazdasági válság, a védelempolitika terén pedig súlyosbították az európai államok (kényszerűen) csökkenő geostratégiai ambíciói, a sok esetben két évtizede csak halogatott képességfejlesztés és haderő-modernizáció, valamint az elmúlt évtized megterhelő válságkezelő műveletei, amelyek „stratégiai fáradtságot”2 eredményeztek az európai államok többségénél. Az elemzés – egy négy részes sorozat első írásaként – azt mutatja be, hogy a gazdasági válság hogyan hatott a globális és regionális védelmi kiadásokra, különös tekintettel Euró-pára. A későbbiekben a forrásszűkösség hatására Európában végrehajtott jelentősebb haderő-átalakításokat, végül a Magyarország közvetlen biztonsági környezetében, Közép-Európában fekvő államoknak a forrásszűkösségre adott válaszait vizsgáljuk meg.

Szerző: Csiki Tamás

Teljes cikk: 2013/9.pdf

A 2013. évi választások Pakisztánban II. – a választások eredménye, nemzetközi visszhangja és az új kormány feladatai

A számos okból élénk nemzetközi figyelemtől övezett 2013. évi pakisztáni választások alkalmából készült elemzésünk első részét a 2008. februári demokratikus fordulatot követő időszak legmeghatározóbb bel- és külpolitikai fejleményeinek szenteltük. E második részben – némi kitekintésre is vállalkozva – a voksolás eredményeit, a dél-ázsiai ország belpolitikai átalakulásának térségbeli fogadtatását, valamint az új kormányzat előtt álló legsürgetőbb feladatokat ismertetjük.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2013/8.pdf

A külföldi szerepvállalás első négy hónapja Maliban

Négy hónappal ezelőtt, az Opération Serval megindításakor Párizs és a mögötte álló nyugati országok abban reménykedtek, hogy márciusra sikerül véget vetniük a konfliktusnak, és Franciaország megkezdheti csapatai kivonását a nyugat-afrikai országból. Az azóta el-telt időben a francia inváziós erők és az afrikai békefenntartók látszólag komoly katonai eredményeket értek el, a helyzet tartós rendezése és a térség stabilizálódása azonban még várat magára, sőt a mali politikai erők, illetve az iszlamisták változó taktikája egyre inkább egy elhúzódó háború képét vetíti előre.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2013/7.pdf

A 2013. évi választások Pakisztánban I.

A Pakisztáni Iszlám Köztársaság belpolitikai fejlődése a 2008. február 18-i általános törvényhozási választásokkal érkezett legújabb meghatározó cezúrájához, lehetőséget teremtve a Pervez Musarraf tábornok-elnök nevével fémjelzett kilencéves diktatórikus időszak lezárására. A súlyos belpolitikai feszültségek ellenére a voksolás az előzetes várakozásokat megcáfolva súlyosabb atrocitásoktól és visszaélésektől mentesen zajlott le, az eredményeképpen felálló többpárti polgári kabinet pedig minden szükséges eszköz birtokában láthatott neki a diktatúra leépítésének, amelyre Musarraf államfő távozásra kényszerítése tett pontot. Öt év telt el a pakisztáni „rendszerváltás” óta. Egy parlamenti ciklus, melyet az éles, a kormányoldalt is bomlasztó belpolitikai viták és társadalmi elégedetlenség mellett az afganisztáni háború pakisztáni következményei, valamint a nagyhatalmi partnerekkel és a fegyveres erők elitjével szemben éleződő feszültségek is terheltek. Mindennek dacára ez volt az ország 65 éves szuverén történelmének első olyan ötéves ciklusa, melyet a megválasztott kormánynak sikerült is kitöltenie. Az új ciklus nyitányát jelentő, a média által már előre „történelmiként” jellemzett választásokat 2013. május 11-én tartották. Ennek alkalmából kétrészes elemzésünk első része Pakisztán elmúlt fél évtizedét tekinti át a legalapvetőbb jellegzetességek és fordulópontok érintésével, egészen a választások előestéjéig.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2013/6.pdf

Az állam méretének és társadalmi szerepvállalásának tendenciái. Foglalkoztatás és erőforrás-allokáció a közszférában (1989–2010)

Az állam méretének és megvalósított társadalmi szerepvállalásának kérdése az állam-elméletekkel foglalkozó kutatói kör mellett a széles közvéleményt is egyaránt foglalkoztatja. A gazdasági krízishelyzetekben fel-felerősödő elméleti vitákat azonban a túlzott értéktelítettség jellemzi. Az állam társadalmi szerepvállalásával kapcsolatos gondolatokat meghatározó különböző ideológiai alapállásokat félretéve az elemzés a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben kialakult, a közszféra egészére, valamint egyes ágazataira jellemző foglalkoztatási és erőforrás-allokációs tendenciákat kívánja megvizsgálni. Objektív képet kíván alkotni arról, hogy az állam által foglalkoztatott létszám, valamint az egyes ágazati területekre allokált kormányzati kiadások nemzetközi összehasonlításban mekkora mértékűnek minősülnek, milyen tendenciákat sejtetnek. A megközelítés sem nem szociológiai, sem nem politológiai: a statisztika eszköztárának alkalmazásával kizárólag a számok tükrében tetten érhető „mértékekre” és az azokból levonható következtetésekre fókuszál.

Szerző: Felméry Zoltán

Teljes cikk: 2013/5.pdf

Törpe a gigászok bálján. Ázsiai hatalmi érdekek a posztpolgárháborús Srí Lankán

Bár Srí Lanka látványos geopolitikai felértékelődésen ment keresztül a több mint harminc éven át tartó polgárháború 2009. évi lezárása óta, a Litvániánál alig nagyobb területű szigetország azonban ma az ázsiai nagyhatalmak „játéktere”, ahol metszik egy-mást az indiai és kínai stratégiai törekvések. E kitüntetett pozíció komoly lehetőségeket, ugyanakkor súlyos kockázatokat is tartogat a kontinens óriásaihoz képest periférikusnak és kiszolgáltatottnak számító szigetország számára. Jelen tanulmány India, Kína és Pakisztán helyi politikáját elemzi, melynek keretében igyekeznek Srí Lankát saját, olykor egymással szembeni ambícióik szolgálatába állítani, formálva az Indiai-óceán térségének hatalmi erőviszonyait.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2013/4.pdf

Stratégiai törekvések a szíriai válság kapcsán III.

A szíriai válság nemzetközi környezetével foglalkozó elemzés harmadik része az Európai Uniónak, a magyar külpolitika szempontjából kiemelten fontos nemzetközi tényezőnek a konfliktus kapcsán követett irányvonalát vizsgálja. A tanulmány kitér az unió mediterrán politikájának kérdőjeleire, az európai szomszédságpolitika „többért többet” elvre épülő megújítására, az „arab tavasz” brüsszeli visszhangjára. Bemutatja az európai közösség és Szíria közötti bilaterális kapcsolatok fejlődését, a damaszkuszi rend-szer ellen 2011 márciusában kezdődött megmozdulásoknak, az ellenük történő fellépés politikai megítélésében végbement változásokat, a közösség szankciópolitikájának főbb jellemzőit. Az írás tág teret szentel a válság rendezésére, az ellenzék politikai erősítésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseknek, s az ezekkel összefüggő EU-szerepvállalásnak.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2013/3.pdf

Külpolitikai várakozások Barack Obama második elnöki ciklusa előtt

Barack Obama 2013. január 20-án1 kezdi meg második elnöki ciklusát. Jóllehet a régi-új elnök megújult külpolitikai-nemzetbiztonsági csapattal vág neki a következő négy esztendőnek, a csapattagjelöltekből kirajzolódó kép a megelőző négy év külpolitikájának folytatását sejteti.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2013/2.pdf

Külföldi katonai beavatkozás Maliban – az Opération Serval és háttere

Egy nappal azután, hogy január 10-én az Anszár ad-Dín iszlamista csoport és a vele szövetséges radikális milíciák fegyveresei elfoglalták a stratégiai jelentőségű Konna városát, a francia légierő egységei megkezdték a felkelők elleni légicsapásokat, pár nappal később pedig a szárazföldi alakulatok is bekapcsolódtak a küzdelembe. Miközben a nemzetközi közösség elismerte a francia beavatkozás szükségességét, a válságkezelés körülményei, a nemzetközi közösség késlekedése komoly kritikákra adnak okot. Az elemzés a nemzetközi válságkezelési tapasztalatok tükrében vizsgálja a Maliban kialakult helyzetet és az események lehetséges kimenetelét.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2013/1.pdf


Elemzések- 2014

Az ukrajnai és a közel-keleti válságok az ázsiai hatalmak szemszögéből

2014 folyamán az Európai Unió államainak közvéleményét leginkább két, fegyveres szembenállássá eszkalálódó konfliktus foglalkoztatta: az ISIS/IS iraki és szíriai térnyerése, valamint az orosz részről polgárháborús kulisszák mögé bújtatott, valójában orosz–ukrán miniháborúként zajló ukrajnai válság. Mindkét folyamat Európa hagyományos befolyási övezetének perifériáján bontakozott ki, így természetes, hogy kiemelt figyelmet kapott a Magyarországon született biztonságpolitikai elemzésekben is, széles teret nyitva a nyugati szempontokat és érdekeket tárgyaló sorétű hazai diskurzus előtt. Eddig lényegesen kevesebb figyelmet kapott viszont a keleti világ két meghatározó hatalmának, Indiának és a Kínai Népköztársaságnak az említett válságokkal kapcsolatos álláspontja, illetve esetleges politikai érintettsége. Írásunk e hiányt igyekszik pótolni.


Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2014/22.pdf

Analytical approaches to the Ukraine crisis and the recent Ukrainian parliamentary elections

The Ukrainian parliamentary elections held on October 26, 2014 are, for many reasons, an important milestone in the crisis that has been going on for almost a year now. First, the elections ended a period of almost eight months, during which many have accused Ukrainian leaders of the illegitimate use of power, given that they came to power at the end of February as a result of an uprising, rather than having been elect-ed via a constitutional process. Second, the election results fundamentally changed the Ukrainian legislation and the composition of the Ukrainian political elite, allowing representatives of several new political groups into the Supreme Council that have been all but unknown to the public even a few months ago. Third, the elections ended an extraordinary period during which the political leaders of the country could stay in power without having to implement far-reaching reforms. These changes now offer us the opportunity to review the main turning points of the Ukrainian crisis, framing vari-ous analytical approaches to foster a better understanding of the ongoing processes and map up the main challenges that lay ahead of the newly elected leaders following the elections.


Author: Peter Talas

Whole article: 2014/21.pdf

Az első USA–Afrika-csúcstalálkozó értékelése

2014 augusztusában először került sor az amerikai kormányzat és az afrikai kontinens vezetőinek csúcstalálkozójára Washingtonban. Bár a félszáz delegáció részvételével zajló rendezvény váratlan fordulatok nélkül, a ,,business as usual” légkörében folyt le, megerősítette az Obama-adminisztráció elkötelezettségét a földrész államai felé, és jól illeszkedett abba a trendbe, amelynek eredményeképpen az Egyesült Államok az ezredforduló óta fokozottabb érdeklődéssel viseltetik Afrika ügyei iránt.


Szerző: Marsai Vikor

Teljes cikk: 2014/20.pdf

A hazai kormányzati hatékonyság szerepe az ország versenyképességének megítélésében

Egy ország versenyképességének meghatározó dimenziója kormányzati és államigazgatási szektorának hatékonysága. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország verseny-képességének megítélésében bekövetkezett negatív előjelű változás széleskörűen ismeretes, arról azonban, hogy ebben mekkora szerepet játszott a kormányzati szektor hatékonysága megítélésének változása, érdemben kevesebb szó esik. Az elemzés az IMD World Competitiveness Center által publikált adatok felhasználásával arra a kérdésre keresi a választ, hogy az elmúlt másfél évtizedben a kormányzati szektor hatékonyságának megítélése tendenciaszerűen és regionális viszonylatban hogyan alakult, ezáltal pedig ez a dimenzió milyen mértékben volt képes hozzájárulni Magyarország versenyképességének alakulásához?


Szerző: Felméry Zoltán

Teljes cikk: 2014/19.pdf

Indiai kormányváltás – külpolitikai irányváltás?

2014. április 7. és május 12. között újra lezajlott a világ hagyományosan egyik leg-összetettebb választási procedúrája Indiában, mely az ország 1947. évi függetlenné válása óta immár a 16. törvényhozás összetételének megállapításra volt hivatva. A szövetségi államok/területek szerint öt fázisra osztott folyamat a szokottnál is jobban elhúzódott, egyenes arányban a több mint 1,2 milliárd fős társadalom választásra jogosult – idén már 814,5 millió fős – növekedésével.1 India mögött igen mozgalmas, válságokat és sikereket egyaránt hozó korszak áll, melyben az április mindenképpen ha-tárpontot jelentett. A Nemzeti Demokratikus Szövetség (NDA) elsöprő győzelmével ugyanis a „világ legnépesebb demokráciájának” tíz év után ismét hindu nacionalista irányultságú kormánya lett, ami – különösen az előző NDA-kormányzás fejleményeinek tükrében – felveti a kérdést: milyen fordulatokat vehet az immár széles körben nagyhatalomként kezelt dél-ázsiai óriásállam kül- és biztonságpolitikája? Elemzésünk az új indiai kormányzat eddigi megnyilvánulásainak értelmezése mellett a lehetséges kibontakozás irányait kutatja.


Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2014/18.pdf

The Ukrainian Crisis from an American Perspective

The Ukrainian crisis opens a new phase in the relations between Russia and the United States. The policy of ‘Reset’ which was introduced with great expectations by the Obama administration in 2009 has irrevocably run off track. As Barack Obama had promised, Vladimir Putin’s policies in Ukraine had consequences in terms of U.S. policy towards Moscow and its European NATO allies. However there are substantial questions concerning the long term impact of the Ukrainian crisis on US strategy towards Eastern Europe and Russia, whether we are witnessing a significant shift or just a correction, a sort of an adjustment of policies to the new realities in Eastern Europe.


Author: Gergely Varga

Whole article: 2014/17.pdf

A 2014-es jubileumi Fragile (Failed) States Index és tanulságai

2014-ben a Found for Peace gondozásában immáron tizedik alkalommal jelent meg a világ 178 államát a működőképessége alapján rangsoroló lista. Az évforduló nemcsak az index koncepciójának és nevének újragondolását hozta magával, de lehetőséget nyújtott az elmúlt tíz év adatsorainak összevetésére, a folyamatok mélyebb elemzésére is.


Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2014/16.pdf

A NATO walesi csúcstalálkozójának napirendje

A NATO állam- és kormányfői másfél évvel a chicagói csúcs után, szeptember 4-én és 5-én ismét csúcstalálkozót tartanak, ezúttal Walesben. Legutóbb 1990-ben volt Nagy-Britannia NATO-csúcstalálkozó házigazdája, a hidegháború legvégén, fél évvel a Szovjetunió megszűnése előtt. Az idei csúcstalálkozó fókuszába ismét Oroszország és a kollektív védelem kérdése kerül, ám ezúttal éppen ellenkező előjellel: a szövetség politikai és katonai vezetői „fittebb, gyorsabb és rugalmasabb” NATO kialakítását tűzték ki célul, aminek a hátterében az elmúlt bő fél év ukrajnai eseményei állnak. Emellett több meghatározó téma szerepel a találkozó napirendjén: az afganisztáni ISAF-művelet közelgő lezárása, a védelmi kiadások növelésének szükségessége és a képességfejlesztés feladatai. Elemzésünk e témaköröket tekinti át, és összegzi a találkozót övező várakozásokat.


Szerzők: Csiki Tamás- Tálas Péter- Varga Gergely

Teljes cikk: 2014/15.pdf

Az Iszlám Állam előretörése Irakban és az amerikai válaszcsapások

2014. augusztus elején az Iszlám Állam (korábban az Iraki és Levantei Iszlám Állam) nevű radikális iszlamista szervezet újabb támadáshullámot indított Észak-Irakban, amelynek során elfoglalta a jazídi kisebbség területeit a Szindzsár-hegység közelében, illetve a keresztények lakta területeket Moszul környékén, közöttük Karakus (másik nevén Bahdída) városát, mely Irak leg-nagyobb keresztény közösségének ad otthont. Mintegy 130 000 jazídi az észak-iraki Kurd Regionális Kormányzat irányította területekre menekült, 40 000-en a Szindzsár-hegységbe húzódtak fel, ahol segítség – víz és élelem – nélkül a biztos pusztulás vár rájuk. A Moszul környéki keresztény települések mintegy 200 000 főnyi lakossága szintén az észak-iraki kurd területek felé menekül. De hasonló veszély fenyegeti a turkomán kisebbséget is. Miközben a francia külügyminiszter, Laurent Fabius kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának soron kívüli összehívását, Barack Obama engedélyt adott az Iszlám Állam állásainak és egységeinek bombázására. Az indoklás az amerikai érdekek megóvása, a szélsőséges iszlamisták megállítása, illetve a polgári lakosság és a kisebbségek védelme.


Szerző: N. Rózsa Erzsébet

Teljes cikk: 2014/14.pdf

A líbiai helyzet és az európai nagystratégia hiánya

Az elemzés egy két tanulmányból álló sorozat első, elméletibb megközelítésű része, amely az elhúzódó líbiai válságra adott elégtelen európai válaszok és az európai nagy-stratégia hiánya közti összefüggéseket elemzi. A 2011 októbere óta eltelt időszak észak-afrikai eseményeit bemutató második tanulmány a Nemzet és Biztonság 2014/3. számában jelenik meg.


Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2014/13.pdf

Az intézményi, szervezeti bizalom helyzete Magyarországon a 2014-es év elején

Az utóbbi évtizedek pszichológiai, szociológiai, politológiai és közgazdasági vizsgálódásainak kurrens témájává vált a bizalom jelentésének kifejtése, magyarázata és gyakran az empirikus mérésére való törekvés is. A személyközi és a csoportközi bizalom-indexé mellett egyre inkább elterjedt a gazdasági, a pénzügyi, a fogyasztói, a vállalkozói bizalomindexek számítása. A bizalom kialakulhat a másik félhez fűződő érzelmek kapcsán, vagy pedig kognitív folyamat eredményeként. A bizalom kutatása az interperszonális és csoportközi kapcsolatok mellett magában foglalja az intézmények, a szervezetek, a társulások, és ezeken keresztül az egyes alrendszerek megítélését is. Számos módszertani probléma is felmerülhet akár csak az intézményi bizalom vizsgálata során, amelyek nehezítik és meg is akadályozhatják az időbeli vagy az egyes országokban kapott eredmények összevetését. A feltett kérdések eltérései is könnyen vezethetnek ahhoz, hogy az empirikus kutatások eltérő jelentéstartalmakat vizsgálnak, többek között várt cselekvést, bizalmat,bizakodást, meggyőződést, ráhagyatkozást, várakozást, kompetenciát, amelyek egy részének nincs köze a bizalom fogalmához. Az időszakonként eltérő országon belüli, valamint országok közötti társadalmi, gazdasági kontextusok és intézményi állapotok meglepő eredményeket is mutathatnak. Az intézményi, szervezeti bizalom összetevőinek áttekintését követően a 2014. évi februári adatokból a magyar társadalom intézményi, szervezeti bizalmának helyzetét mutatom be.


Szerző: Szabó I. László

Teljes cikk: 2014/12.pdf

Az európai államok államháztartási kiadásainak alakulása a világgazdasági válság következtében. A hazai államháztartási kiadások nemzetközi kontextusban történő áttekintése.

Magyarország GDP-hez viszonyított államháztartási kiadásainak aránya a 2008-as pénzügyi és reálgazdasági válság kitöréséig megközelítette a kontinentális és a skandináv országokra jellemző arányokat, valamint jelentékeny mértékben meghaladta a közel hasonló gazdasági fejlettséget képviselő déli, balti, valamint visegrádi országcsoport arányait. Az elemzésben kifejtett okok következtében a világgazdasági válság paradox módon hozzásegített bennünket ahhoz, hogy az államháztartási kiadások GDP-hez viszonyított arányában mutatkozó különbségeket hazánk csökkenteni legyen képes. A tanulmány a hazai államháztartási kiadások arányainak bemutatása mellett érzékeltetni kívánja az egyes európai országcsoportokra jellemző tendenciákat, s a hazai mértékeket a fennálló európai mértékek tükrében kívánja értékelni.


Szerző: Felméry Zoltán

Teljes cikk: 2014/11.pdf

Az Egyesült Államok katonai jelenléte a csendes-óceáni térségben

Globális és egyben csendes-óceáni nagyhatalomként az Amerikai Egyesült Államok az erősödő ázsiai hatalmi vetélkedés egyik kulcsszereplője. Jelen elemzés arról ad áttekintést, hogy az Egyesült Államok milyen stratégiával – haderő-kivetítéssel, katonai szövetségi és partnerkapcsolatokkal – kívánja megőrizni ázsiai katonai fölényét.


Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2014/10.pdf

Miről szól a thaiföldi belpolitikai pengeváltás?

Míg Európa az utóbbi hónapokban nagyrészt az ukrajnai válságra figyelt, addig a világ másik felén, Thaiföldön újabb fejezetéhez érkezett a baloldal vezető pártja és az urbánus konzervatív erők immár csaknem évtizedes küzdelme. A bangkoki utcákon zajló erőszakos megmozdulások, majd az új parlament megválasztásának ellehetetlenítése a külvilág számára is világosan jelzik az ország mély belső megosztottságát, amelyet az elveket hangoztató nyilatkozatok mögött valójában a hosszú távú csoportérdekek stratégiai szintű ütközése idézett elő és tart napirenden, tovább bénítva Délkelet-Ázsia egyik legjelentősebb államának politikai életét. Jelen elemzésünk a thaiföldi belpolitikai krízis hátterébe nyújt betekintést.


Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2014/9.pdf

A jelenlegi ukrán válságról 2.0

2014. február 18–20-án már-már háborús veszteségeket produkáló felkelésbe torkolltak a 2013. november 21. óta zajló ukrajnai tiltakozások. Elemzésünkben – amely a január 31-én lezárt előző írásunk jelentősen bővített és aktualizált változata – e tiltakozások fordulópontjait, jellegzetességeit, dinamikáját és eredményeit tekintjük át röviden.


Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2014/8.pdf

Az Egyesült Államok hadereje és az amerikai költségvetési megszorítások

A tanulmány részben az amerikai költségvetési korlátozás (sequestration) előzményeit és okait kívánja feltárni, ám ennél is lényegesebb, hogy fényt kíván deríteni a védelmi kiadások csökkentésének lehetséges következményeire rövid és hosszabb távon egyaránt. Az elemzés a 2013-as változásokat tekinti át, s ezek alapján kíván extrapolálni a jövőre vonatkozóan. A szerző érvelése szerint a védelmikiadás-csökkentések korántsem olyan súlyosak, mint ahogyan azt az előzetes várakozások sejtették, illetve, ahogyan a médiában jelenleg megjelenik ez a kérdés. A „túlzó” nyilatkozatokra épülő kommunikációs stratégia pedig egyértelműen partikuláris, bürokratikus-intézményi érdekeket tükröz.


Szerző: Balogh István

Teljes cikk: 2014/7.pdf

NATO- partnerségek: bővülő kapcsolatok stratégiai mélység nélkül

A 2014. szeptemberi NATO-csúcson az Észak-atlanti Szerződés Szervezete partneri rendszerének áttekintése és megerősítése lesz az egyik kiemelt téma. Elemzésünk szerzője a NATO eddig kialakított kapcsolatrendszerét tekinti át.


Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2014/6.pdf

A XXII. téli olimpia fenyegetettségéről

Mivel a XXII. téli olimpiára Vlagyimir Putyin és az orosz kormányzat olyan presztízsrendezvényként tekint, amely ismét modern, stabil, magabiztos és sikeres nagyhatalom-ként mutatva be az országot szerintük megváltoztathatja a világ Oroszországról alkotott képét, az olimpia helyszíne pedig igen közel fekszik az Oroszországi Föderáció észak-kaukázusi térségéhez – az elmúlt években itt került sor oroszországi terrorcselekmények több mint 90%-ára –, a nemzetközi és a magyar média is fokozottan érdeklődik a szocsi téli olimpia biztonsága iránt. Jelen elemzés azt igyekszik bemutatni, milyen tényezők miatt tekinthető a 2014. február 7-én kezdődő téli olimpia fenyegetettsége igen csekélynek.


Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2014/5.pdf

Válságok Közép-Afrikában II. – Polgárháború a Közép-afrikai Köztársaságban

Előző tanulmányunkban1 – alig egy héttel a kirobbanása után – a dél-szudáni konfliktus körülményeit vizsgáltuk meg, és igyekeztünk azt regionális dimenzióban értelmezni. Elemzésünk ezúttal a Közép-afrikai Köztársaság hasonlóan régi hagyományokkal rendelkező válságát vizsgálja, amelynek normalizálása az egyre intenzívebb nemzetközi szerep-vállalás ellenére sem tűnik egyszerű feladatnak.


Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2014/4.pdf

A jelenlegi ukrán válságról

Mikola Azarov ukrán kormányfő 2014. január 28-i lemondása, illetve ugyanezen a napon a január 16-i, az alapvető szabadságjogokat csorbító törvényeknek az ukrán parlament általi visszavonása az első kézzelfogható eredményei a 2013. november 21. óta zajló ukrajnai tiltakozásoknak. Elemzésünkben e tiltakozások fordulópontjait, jellegzetességeit vesszük röviden számba annak érdekében, hogy érzékeltessük a válság kimenete-lének lehetséges perspektíváit.


Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2014/3.pdf

Német stratégiai és védelempolitikai jövőkép I.

2014 több szempontból is fontos év lesz a német védelempolitika jövője és az ország stratégai szerepvállalása szempontjából. Az új kormánykoalíció megalakulását követően ebben az évben (fontos tanulságokkal) zárul a Bundeswehr legnagyobb nemzet-közi szerepvállalását jelentő ISAF-művelet, amely a katonai erő alkalmazása terén sok tekintetben hozzájárult a német stratégiai kultúra „normalizálódásához”. Ehhez kapcsolódóan a szeptemberi NATO-csúcstalálkozóhoz közelítve megélénkül a szövetség jövőbeni szerepéről és működéséről szóló stratégiai vita, aminek egyik meghatározó kérdése lesz Európa államainak – így Németországnak – a szerepe és tehervállalása is. Emellett pedig félidejéhez ér a tervek szerint 2017-ig megvalósuló német haderőreform, amelynek első eredményeit és tanulságait már összegezhetjük. Elemzésünk elsőként az ország átalakuló stratégiai kultúráját, változó nemzetközi ambícióit vizsgálja, arra a kérdésre keresve a választ, hogy a következő években Németország „normalizálódó nagyhatalomként” hajlandó lesz-e, képes lesz-e vezető szerepet vállalni Európában, vagy elmarad a szövetséges államok elvárásaitól, és „kiszámíthatatlan szövetséges-ként” viselkedik?


Szerző: Csiki Tamás

Teljes cikk: 2014/2.pdf

Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése

Öt évvel azután, hogy az EU állam- és kormányfői 2008-ban találkoztak utoljára azzal a kifejezett céllal, hogy döntéseikkel az Európai Unió Közös Biztonság- és Védelempolitikájának (EU KBVP) továbbfejlesztését, gyakorlati alkalmazhatóságának fokozását lehetővé tegyék, 2013. december 19–20-án ismét KBVP-csúcstalálkozóra került sor Brüsszelben. A korábban nagy várakozásokkal övezett találkozó várható eredményességével kapcsolatban decemberhez közeledve egyre visszafogottabb nyilatkozatok születtek. Az elemzés azokat a problémaköröket tekinti át és értékeli, amelyekre a találkozónak válaszokat kellett (volna) megfogalmaznia – és amelyek ismét láthatóvá tették az Európai Unió mint nemzetközi szereplő cselekvőképességének korlátait a biztonság- és védelempolitika terén.


Szerző: Csiki Tamás

Teljes cikk: 2014/1.pdf


Egyre tudatosabbak a pályaválasztók

Továbbra is nagy az érdeklődés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem standjánál, az Educatio kiállításon. Az eddigi tapasztalatok szerint a tavalyi évekhez képest felkészültebbek, tudatosabbak a pályaválasztás előtt állók, akik konkrét kérdéseket tesznek fel az NKE különböző képzéseivel kapcsolatban.  Talán nem véletlen, hogy most a februártól induló Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) kínálata érdekli leginkább a fiatalokat.

Mi itt jelenünk meg először a nyilvánosság előtt, ezért is kulcsfontosságú, hogy minél teljesebb tájékoztatást tudjunk adni az érdeklődőknek. Ma különösen fontos, hogy olyan képzést, szakmát, majd munkahelyet válasszanak a fiatalok, amit szeretni tudnak, amit igazán a magukénak éreznek. A mi általunk kínált képzések szerintem ilyenek - nyilatkozta honlapunknak Tálas Péter, a NETK leendő dékánja.

Egy ilyen rendezvény, mint az Educatio, nemcsak a leendő hallgatóknak, hanem az NKE oktatóinak, vezetőinek is fontos esemény, hiszen nagyon sok hasznos információt, visszajelzést kapunk mi is - tette hozzá Kiss György, aki január elsejétől áll a Közigazgatás-tudományi Kar élén.   

Örömteli érzés látni, hogy évről évre egyre nagyobb az érdeklődés a fiatalok körében a katonai pálya iránt - fogalmazta meg véleményét Orosz Zoltán altábornagy, aki az elmúlt években rendszeresen részt vett a szakkiállításon. A Honvéd Vezérkar főnök-helyettese szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem beváltotta a létrehozásához fűzött reményeket, azt a koncepciót, hogy a közszolgálatban egy közös alapról induljanak el azok, akik ezen a területen képzelik el a jövőjüket.

Az altábornagy szerint fontos eredmény az is, hogy a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon tanulók - a Ludovika Zászlóaljjal való szoros, napi együttműködés révén - hamarabb megkapják a katonai szocializációt, közelebb kerülnek a katonai szolgálathoz, mint a korábban működő rendszerben.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem F31-es standja január 24. (szombat) 17 óráig látogatható az Educatio kiállításon.


Kutatásban a világ élvonalában

A kormányzati kutatóközpontok körében a világ élvonalában szerepel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja. Mindez a Pennsylvania Egyetem által készített világméretű felmérésből derül ki, amely a 2014-es Global Go To Think Tanks Index, azaz azoknak a kutatóintézeteknek, „agytrösztöknek” a listája, amelyek mérvadónak számítanak a kormányzati és társadalmi politikaformálásban.

A think tankek a közpolitikai kutatás iránt elkötelezett szervezetek, melyek szakpolitika-orientált kutatásokat folytatnak, elemzéseket készítenek és tanácsokat adnak hazai és nemzetközi kérdésekben, lehetővé téve a politikai döntéshozók és a közvélemény számára, hogy megalapozott közpolitikai döntések születhessenek. A 2014-ben immár nyolcadik alkalommal megjelenő Global Go To Think Tank Index célja az, hogy feltárja a think tankek szerepét a kormányzatok és a civil társadalom működésében, valamint segítse a kutatóintézetek tevékenységének elismerését és működésük globális trendjeinek megismertetését.

Az Index készítői globálisan 6618 kutatóintézetet vizsgáltak, és tevékenységük értékelése során 20.000 politikus, szakértő, újságíró, kormányzati és magánszereplő, valamint donor véleményét is felmérték, így alakítva ki a funkcionálisan és földrajzi bontásban is vizsgált sorrendet. Magyarországon a védelmi szféra biztonság- és védelempolitikai döntéshozatalának háttérintézményeként működő Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) a 2014-es Indexben a kormányzati kutatóközpontok körében 41. helyen szerepel – olyan előkelő társaságban, mint a brit Royal United Services Institute (RUSI), a lengyel Polish Institute of International Affairs (PISM), vagy az Európai Unió biztonságpolitikai kutatóintézete, az EUISS.

Bár az SVKK fennállása óta számos átalakulást megélt, mindvégig képes volt megtartani azt a központi szerepet, amit széles tudásbázisa, komplex szakmai kapcsolatrendszere biztosít számára a védelmi szférán belül. 2012 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működünk, ami jelentős mértékben javította lehetőségeinket a nemzetközi együttműködés fejlesztése, a közös kutatások, szakpolitikai konzultáció terén. Február 1-től az NKE új karaként felálló Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar részeként működünk tovább, ami lehetővé teszi, hogy kutatási eredményeink hatékonyan beépüljenek az oktatásba és a közigazgatási továbbképzésbe, valamint hozzájáruljunk az egyetem nemzetközi kapcsolatainak bővítéséhez, minőségi szemléletű kutatási tevékenységéhez” – értékelt Dr. Tálas Péter, az SVKK igazgatója, az új kar leendő dékánja.

Az Economist úgy jellemzi a „jó think tankeket”, mint olyan szervezeteket, amelyek képesek kombinálni az „intellektuális igényességet a politikai befolyással, a nyilvánossággal, a kényelmes környezettel és egy csipetnyi különcséggel.” – idézi az angol és magyar nyelven is elérhető jelentés. A fejlett és fejlődő országok kormányzatai és egyéni döntéshozói egyaránt szembesülnek azzal az általános problémával, amit a szakértői tudás szükségessége jelent a kormányzati döntéshozatalban, ezért van szükségük a politikai döntéshozóknak az általuk irányított társadalomra vonatkozó megbízható, elérhető és hasznos információkra. Azt is tudniuk kell, hogyan működnek a jelenlegi szakpolitikák, ismerniük kell a lehetséges alternatívákat és azok várható költségeit és következményeit.