Szűkítés



Minden Címke 100


bejegyzések

Diplomaosztó a Ludovikán

„Azt kívánom, hogy az életben legyenek legalább olyan sikeresek és még sikeresebbek, mint a tanulmányaik során voltak. Használják és fejlesszék folyamatosan az itt szerzett tudásukat és legyenek büszkék arra, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerezték diplomájukat. Sok sikert, erőt, egészséget, bölcsességet és kitartást kívánok az élethez és köszönöm, hogy itt tanultak.”- ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja az idén végzett hallgatókat a Ludovika Főépület Kápolnájában megrendezett oklevélátadó ünnepségen.

Az eseményen részt vett Dr. Kis Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese, illetve Prof. Dr. Kiss György, az NKE Közigazgatás-tudományi Kar dékánja.

A végzősök nevében a had- és biztonságtechnikai mérnök szakon jeles tanulmányi eredménnyel végzett Varga Magdolna válaszbeszédében a következőket mondta: „Tanáraink nélkül ma nem lehetnének itt, akik legjobb tudásuk szerint igyekeztek minket felkészíteni az életre és a nehézségek hatékony leküzdésére. Az egyetemen olyan tudásra tehettünk szert, amelyet az élet számos területén felhasználhatunk.”

Az ünnepségen az okleveleket Dr. Boldizsár Gábor ezredes, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja és Dr. Tálas Péter, az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja adta át a 2015-ben végzett hallgatóknak. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézetében végzett hallgatók közül MsC biztonság és védelempolitikai szakon ketten, BsC biztonság és védelempolitikai szakon négyen vethették át oklevelüket. Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán, had –  és biztonságtechnikai mérnöki szakon nappali alapképzésben huszonketten, míg had- és biztonságtechnikai mérnöki szakon levelező alapképzésben tizenegyen,közlekedésmérnöki szakon alapképzésben pedig ketten vehettek át oklevelet.


Dinamikus kutatói együttműködés Közép- Európában

A kutatói együttműködés további mélyítésének gyakorlati kérdéseit vitatták meg a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont meghívására az NKE Európai és Nemzetközi Tanulmányok Karára érkező cseh és román kutatók február 5-én. A brnói Védelmi Egyetem és a bukaresti I. Károly Nemzetvédelmi Egyetem stratégiai kutatóközpontjainak elemzői a Sharing Best Practices of Institutional Development for Defense Policy Think Tanks címmel rendezett workshopon vettek részt.

A találkozó és megbeszélés célja kettős volt: egyrészt tekintettel az újonnan alapított Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar fejlesztésére, a partnerintézmények működési modelljeit térképezték fel és hasonlították össze a felek annak érdekében, hogy az SVKK-t mind a Karon, mind az Egyetemen belül megfelelően lehessen pozícionálni. Másrészt összehangolták a 2015-re vonatkozó szakmai terveiket és megvizsgálták a kutatási együttműködés mélyítésének lehetőségeit. „Tudatosan és célzottan kell fejlesztenünk a kutatói tevékenységet, aminek minden esetben meghatározó eleme a nemzetköziség és a komparativitás. Ennek érdekében mi magunk is folyamatosan tanulunk és a legjobb, legmodernebb gyakorlati megoldásokat igyekszünk megvalósítani” – foglalta össze a workshop rendezésének fő motivációját Dr. Tálas Péter, az SVKK igazgatója, a Kar dékánja.

Az együttműködést koordináló Csiki Tamás, az SVKK kutatója a közép-európai kisállamok álláspontjának kölcsönös megismerésében és sajátos érdekeik megértésében látja a találkozók legfőbb értékét. „2012-ben, az NKE integrációját követően nyílt lehetőségünk arra, hogy megerősítsük közép-európai kutatói kapcsolatainkat. Azóta rendszeresen dolgozunk együtt, minden évben két szakmai workshopon vitatjuk meg cseh, szlovák, lengyel és román kutatókkal a biztonság- és védelempolitika aktuális problémáit, ami lehetővé teszi, hogy megértsük, miért látunk egyes problémákat hasonlóan vagy különbözőképpen. Rendszeresen részt veszünk egymás nemzetközi rendezvényein, ezúttal pedig arról egyeztettünk, hogy strukturált módon milyen kutatási és közös publikációs tevékenységre van lehetőségünk. Fontos, hogy az együttműködés gyakorlatorientált legyen, eredményei pedig hasznosíthatóak – mind szakpolitikai elemzői munkánkban, mind az egyetemi oktatásban.

A látogatás alkalmával a román kollégák meghívták az SVKK kutatóit Strategies XXI – The Complex and Dynamic Nature of the Security Environment című júniusi szakmai konferenciájukra, amelyen a magyar kutatók már harmadik alkalommal vesznek részt előadóként. Cseh partnereink pedig Defense and Strategy – Armed Forces Transformation Continues című nemzetközi szimpóziumukra invitálták a magyar szakértőket Brnóba. A budapesti szakértői workshopok sora ősszel folytatódik a védelmi tervezés és regionális képességfejlesztési együttműködés kérdéseire fókuszálva.


Elemzések- 2003

Egy új orosz biztonsági-katonai stratégia kontúrjai

Oroszország, Vlagyimir Putyin hatalomra – előbb a miniszterelnöki, majd az elnöki posztra való – kerülése után röviddel, három új, az orosz biztonságpolitikát meghatározó stratégiai dokumentumot fogadott el: a nemzeti biztonsági stratégiát (2000. január), a katonai doktrínát (2000. április) és a külpolitikai koncepciót (2000. június). Ehhez képest bizonyos mértékben váratlan volt, hogy az orosz honvédelmi vezetés 2003. október 2-i – Putyin elnök részvételével megrendezett – ún. kibővített tanácskozását követően egy olyan dokumentum került nyilvánosságra, amely minden eddiginél nyíltabban és részletesebben ismerteti a jelenlegi orosz biztonságpolitikai felfogást, részben megerősítve, részben megújítva a korábban említett stratégiai dokumentumok tartalmát. Az alábbiakban a Szergej Ivanov védelmi miniszter 45 perces előterjesztésében a tanácskozáson elhangzott „Az Oroszországi Föderáció fegyveres erői fejlesztésének aktuális feladatai” című 73 oldalas dokumentumot ismertetjük és elemezzük röviden, amely természetesen csupán a nyilvánosságnak szánt verzió.

Szerző: Póti László

Teljes cikk: 2003/3.pdf

Az európai biztonság- és védelempolitika fő kérdései, prioritásai – pillanatkép belülről

Alábbi elemzésünkben – rendhagyó módon – nem egyetlen konkrét téma kerül részletesebb tárgya-lásra, ehelyett inkább egyfajta rövid körképet kívánunk felvázolni az Unió biztonság- és védelempolitikai dimenziójában éppen aktuális legfontosabb vitapontokról, tendenciákról. Az EU Bizottságának, Parlamentjének, Tanácsának, Politikatervezési Részlegének, Vezérkarának, Politikai és Biztonsági Bizottságának képviselőivel és munkatársaival az elmúlt hetekben folytatott beszélgetések alapján kirajzolódó általános helyzetkép célja, hogy a lehető legtömörebben bemutassa a biztonság- és védelempolitikai kérdésekkel foglalkozó uniós szerveken belül tetten érhető prioritásokat, valamint az ezek kapcsán köreikben megfogalmazódó álláspontokat.

Szerző: Vincze Hajnalka

Teljes cikk: 2003/2.pdf

Az Európai Unió 2003-as kormányközi konferenciája és az „Alkotmány”-tervezet

Az október 4-én megkezdődött, s az olasz elnökség programja szerint a december 12-13-i brüsszeli csúcstalálkozón lezárni tervezett kormányközi konferencia célja a jelenleg érvényben levő EU Szerződés felülvizsgálata, és a módosításokról szóló döntéshez szükséges egyhangúság elérése. A korábbi kormányközi konferenciákhoz képest újdonságot jelent, hogy az immár 25 ország között – a 2004 májusában csatlakozó tíz ország teljes jogú részvételével - zajló tárgyalások ezúttal a tagállamok és tagjelöltek parlamentjeinek és kormányainak képviselőit is tömörítő ún. Konvent által konszenzussal jóváhagyott szövegtervezet alapján folynak. Az már a konferencia megnyitásakor jól érzékelhető volt, hogy az alapvető törésvonal – az egyes pontokon továbbra is fennálló nézetkülönbségeken túl – az egyik oldalon a Konvent szövegtervezetéhez a lehető legteljesebb mértékben ragaszkodó (abban leg-inkább csupán tisztázásokat, illetve a Konvent szintjén el nem dönthető kérdések rendezését szorgal-mazó) 6 alapító tagállam (Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg) s a hozzájuk e téren csatlakozó Nagy-Britannia, míg a másikon a Spanyolország és Lengyelország mögött felsorakozó, a szövegtervezet átfogó, lényegi pontokat is érintő felülvizsgálatát követelő többi tagállam között húzódik. Az olasz elnökség menetrendje e tekintetben nyilvánvaló állásfoglalás az első tábor pozíciója mellett: a szokatlanul feszített ütemterv, valamint a lehető legmagasabb politikai szinten előirányzott találkozók (ti. a kormányközi konferencia tíz hete alatt a tagországok állam- és kormányfői három alkalommal, külügyminisztereik pedig hat alkalommal ülnek a tárgyalóasztalhoz) célja, hogy a lehető legkisebb mozgásteret biztosítsa azoknak, akik lényegében újra kívánják tárgyalni a reprezentativitást és hatékonyságot ötvöző Konvent által aprólékos kompromisszumok révén elkészített, éppen ezért roppant kényes és törékeny egyensúlyon alapuló szerződéstervezetet.

Szerző: Vincze Hajnalka

Teljes cikk: 2003/1.pdf


Elemzések- 2004

A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól

A nemzetközi rendszerben bekövetkezett változásokkal, különösképpen pedig az Észak-atlanti Szövetség Szervezetének 1999. márciusi és az Európai Unió 2004. májusi kibővülésével a magyar külpolitika rendszerváltás után kialakított hármas prioritásrendszere – az euroatlanti integráció, a jószomszédi kapcsolatok és a határon túli magyarság ügye – eredeti formájában és értelmezésében aktualitását vesztette. NATOcsatlakozásunkkal, illetve európai uniós tagságunkkal az euroatlanti integráció eredeti célkitűzése teljesült. Az 1990-es évek első felében megkötött alapszerződések eredményeként, még inkább pedig a szomszédos országok euroatlanti integráció terén elért sikereinek következtében Magyarország jószomszédi kapcsolatai stabilizálódtak, a határon túli magyarok ügye pedig – két ország (Ukrajna, illetve Szerbia és Montenegró) kivételével – új kontextusba került. E változások megítélésünk szerint szükségessé teszik egy új hangsúlyokat mutató magyar külpolitikai koncepció megfogalmazását.

Szerző: Tálas Péter- Póti László

Teljes cikk: 2004/7.pdf

Biztonságpolitikai dilemmák és viták Finnországban

Amikor a finnek biztonságukat értékelik, sok tekintetben még mindig a második világháború és a hidegháború élményei munkálnak bennük. A legalapvetőbb referenciapontot természetesen Oroszország és az általa jelentett fenyegetés képezi, továbbá az ehhez kapcsolódó történelmi tapasztalatok, vagyis az 1939-40-es dicsőséges Téli Háború (illetve a Folytatásos Háború, 1941-1944), valamint az ún. finlandizáció. A hidegháború végével Finnország is igyekezett kihasználni a kétpólusú világrend összeomlásával megnövekedett nemzetközi mozgásteret. A legbiztonságosabbnak a kilencvenes évek elején döntő átalakuláson áteső nyugat-európai integráció felé való mozdulás ígérkezett. Elsősorban azért, mert Oroszország kizárólag gazdasági szervezetet látott az Európai Unióban, Finnországnak tehát nem kellett attól tartania, hogy hatalmas szomszédját magára haragítja. Amire Oroszország akkoriban kevésbé figyelt fel, az az EGK fejlődésének új szakaszát jelentő maastrichti szerződés volt, amelyet már a finn csatlakozási kérelem benyújtása előtt aláírtak. A szerződés V. fejezete ugyanis megfogalmazta a Közös Kül- és Biztonságpolitika kereteit, sőt előrevetítette egy közös védelempolitika majdani kialakításának lehetőségét is. Jóllehet az ún. Írország-klauzula – amely leszögezte, hogy a szerződésben foglaltak nem befolyásolják az egyes tagállamok sajátos védelmi berendezkedését (pl. a semlegességet) – már a maastrichti szerződésben is megjelent, Finnországnak mégis egyfajta bűvészkedésre volt szüksége ahhoz, hogy összeházasítsa semlegességét az EU-tagsággal. Ennek során egyrészt a „kemény magra” csupaszította semlegességét (a „magot” a katonai el nem kötelezettség jelentette, azzal a céllal, hogy háború esetén biztosítható legyen az ország semlegessége), másrészt eltekintett attól, hogy komolyan vegye a közös védelempolitika ígéretét, amelynek a többi közösségi politikához viszonyított hihetetlen sebességű fejlődését, valljuk be, akkor még kevesen látták előre.

Szerző: Takács Judit

Teljes cikk: 2004/6.pdf

Új elemek az ukrán kül- és biztonságpolitikában

Az elmúlt hónapokban a nemzetközi közösség figyelmét is felkeltő új fejleményeknek lehettünk tanúi az ukrán kül- és biztonságpolitikában. Külpolitikai szempontból Kijev újabb „Kelet felé fordulását” regisztrálhatjuk, amelyet leglátványosabban Leonyid Kucsma ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök július végi jaltai, illetve a két ország miniszterelnökeinek augusztusi Szocsiban megtartott találkozója jelzett. Ez utóbbi alkalmával írta alá Viktor Janukovics ukrán és Mihail Fradkov orosz miniszterelnök az Odessza-Brodi kőolajvezetékről szóló ukrán-orosz egyezményt, melynek értelmében Kijev több évre átadta Moszkvának a vezeték feletti teljes ellenőrzést. Ami a biztonságpolitikát illeti, júniusban a tizenegyedik éve ér-vényben levő ukrán katonai doktrínát egy új katonai doktrína váltotta fel, amelynek azonban egyik kulcs-elemét egy hónap múltán visszavonták. Ezt követően mutatták be a sajtónak az ukrán Fehér Könyvet. Elemzésünkben legnagyobb szomszédunk kül- és biztonságpolitikájának legfrissebb fejleményeit vizsgáljuk.

Szerző: Póti László

Teljes cikk: 2004/5.pdf

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének isztambuli csúcstalálkozójáról

A NATO az utóbbi tizennégy évben csaknem kétévenkénti rendszerességgel tart csúcstalálkozókat. Az a tény, hogy e találkozókon az egyes tagállamok állam- és kormányfői is jelen vannak, és közvetlenül vesznek részt a döntések kialakításában, felértékeli e rendezvények politikai üzeneteit. A hidegháború utáni hatodik ilyen csúcstalálkozót a 2002. novemberi prágai találkozó után Isztambulban tartotta a szövetség 2004. június 28-29-én. Elemzésünk az isztambuli csúcs Magyarország számára legjelentősebb mozzanatait foglalja össze.

Szerzők: Tálas Péter- Póti László- Takács Judit

Teljes cikk: 2004/4.pdf

A terrorizmus elleni küzdelem fogalmi és tartalmi keretei, különös tekintettel annak katonai dimenziójára

A kormány 2004. március 31-i ülésén elfogadta a Magyar Köztársaság új Nemzeti Biztonsági Stratégiáját [2073/2004 (III. 31.) kormányhatározat], amely felváltotta a Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról korábban érvényben lévő 2144/2002 (V. 6.) kormányhatározatot. A biztonságpolitikával foglalkozó koncepcionális dokumentumok sorában jelenleg a Nemzeti Katonai Stratégia kidolgozása van folyamatban. Jelen elemzésünk ehhez a koncepcionális munkához kíván hozzájárulni egy olyan nemzetközi kitekintéssel, amely a terrorizmus elleni küzdelem fogalmi és tartalmi kereteit foglalja röviden össze, különös tekintettel annak katonai dimenziójára.

Szerzők: Tálas Péter- Póti László- Takács Judit

Teljes cikk: 2004/3.pdf

A védelmi szektor parlamenti felügyeletének néhány kérdéséhez

Napjainkban a védelmi és biztonsági szektor parlamenti felügyeletének kérdése egyre gyakrabban kerül a biztonságpolitikai viták középpontjába. Jelen elemzésünk egy, az említett területtel kapcsolatos, nemrég megjelent kézikönyvre és a téma néhány aktuális problémájára kívánja felhívni a figyelmet.

Szerző: Molnár Ferenc

Teljes cikk: 2004/2.pdf

A lengyel különleges katonai egység (GROM)

A lengyel JW 2305 számú különleges egységet, vagy közismertebb nevén a GROM-ot (Grupa Reagowania Operacyjnego-Mobilnego – Mozgékony-Műveleti Reagáló Csoport), 1990. július 13-án hozták létre. A GROM napjaink legjobban képzett különleges katonai egysége a lengyel hadseregen belül, amelyet – képességei alapján – méltán említ a nemzetközi sajtó a brit Special Air Service-zel (SAS), az amerikai Delta Force-szal, illetve az ausztrál Special Air Service Regiment-tel (SASR) együtt. A lengyel egység figyelemreméltó abból a szempontból is, hogy míg említett nemzetközi társainak tízegynéhány évre, néha évtizedekre volt szükségük a „világhír” eléréséhez, a GROM – köszönhetően annak, hogy tagjait az SAS, a Delta, GSG-9, a SEAL és a Sayret MatKai képezte, illetve képzi ki – jóval rövidebb idő, néhány év alatt lett nemzetközi összehasonlításban is az egyik legfelkészültebb és legelismertebb különleges egység.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2004/1.pdf


Elemzések- 2005

Az EU moldovai határtámogató missziója

Elemzésünk célja, hogy megvizsgálja az Európai Unió moldovai határtámogató misszióját, amely várhatóan 2005. november 30-án veszi kezdetét. Fő célja, hogy megerősítsék az ellenőrzést a moldáv– ukrán határ transznyisztriai szakaszán. A tanulmány első részében a misszió létrejöttének körülményeit vizsgáljuk, majd elemezzük a lehetséges politikai és műveleti nehézségeket.

Szerző: Rácz András

Teljes cikk: 2005/6.pdf

A magyar multinacionális cégek terjeszkedése és a magyar külpolitika

A magyar multinacionális cégek régiónk egyre több országában egyre nagyobb befolyásra tesznek szert, amiben a Magyar Telekom, a MOL Rt. és az OTP Bank Rt. jár az élen. Ezért érdemes megvizsgálnunk, hogy valójában mennyire „magyarok” ezek a vállalatok, mennyire képviselnek magyar érdekeket, és a külföldi tulajdonosok részesedése mennyiben határolja be a legtöbb esetben magyar vezetők lehetőségeit. Továbbá megvizsgáljuk, hogy a három legnagyobb, külföldön befektet „magyar multi” eddig merre terjeszkedett, milyen pozíciókat szereztek külföldön, és milyen terveik vannak a jövőre nézve. Végül összevetjük ezen cégek terjeszkedését a magyar külpolitika legfőbb irányvonalaival.

Szerző: Németh Bence

Teljes cikk: 2005/5.pdf

A világ 2020-ban

Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzési Tanácsa (National Intelligence Council – NIC), amely a nemzeti hírszerzési igazgató közvetlen alárendeltségébe tartozik, és az Egyesült Államok számtalan hírszerző szerve közül a közép- és hosszútávú prognózisokért felelős, 2004 végén már harmadik alkalommal adta ki a világ jövőjére vonatkozó előrejelzését Mapping the Global Future címmel. A tanulmány azokat a főbb trendeket azonosítja, amelyek 2020-ban meghatározzák majd a világ helyzetét, és kísérletet tesz a főbb geopolitikai változások felvázolására. Elemzésünkben ennek a jelentésnek a legérdekesebb megállapításait ismertetjük.

Szerző: Elek Anita

Teljes cikk: 2005/4.pdf

Az államegyesítő, a nyugatos és a klános: a poszt-szovjet térség 21. századi „forradalmai”

A Szovjetunió 1991-es megszntetésével együtt lezajlott poszt-szovjet rendszerváltásokat követően – a grúziai, majd az ukrajnai, legutóbb pedig a kirgizisztáni események kapcsán – az elmúlt két évben újra hasonló jelentőségűnek minősített változásoknak lehettünk tanúi. A kommentárok döntő többsége ehhez az értékeléshez azt is hozzáteszi: itt valamiféle dominóhatás érvényesült, ami végigkígyózik az egész poszt-szovjet térségen, és csupán a sorrend és az időpont kérdéses. Elemzésünkben azt próbáljuk megvizsgálni, hogy miképpen értékelhetk az említett változások, milyen közös és eltérő jellemzőik vannak, és valóban következik-e ezekből bármiféle dominólogika.

Szerző: Póti László

Teljes cikk: 2005/3.pdf

A magyar társadalom viszonya a terrorizmushoz

A biztonság fogalmával, valamint a biztonsági és védelmi szervezetek szférájával kapcsolatos szemléletbeli változások legfőbb oka a terrorizmusról alkotott képünk jelents módosulása abban a vonatkozásban, hogy hol és mikor képesek lecsapni a terroristák, illetve mekkora áldozatokkal és milyen következményekkel lehet/kell számolni tevékenységük nyomán. Az elmúlt három évben a terrorizmus elleni védelem és/vagy háború frontjai lassan világossá váltak, de azok a folyamatok, amelyek képessé teszik az országokat és a nemzetközi szervezeteket arra, hogy e frontokon hatékonyan tevékenykedjenek, még minden bizonnyal hosszabb ideig eltartanak. Az ehhez kapcsolódó politikák, jogi keretek, szervezetek kialakítása, csakúgy, mint az esetleges terrorellenes akciók, aligha nélkülözhetik a széleskörű társadalmi támogatottságot a demokráciákban. Így joggal merül fel a kérdés, hogy miként értelmezi a lakosság a terrorizmust, mint relatíve új biztonsági fenyegetést, s vajon milyen eszközöket és milyen mértékben fogad el, illetve tart elfogadhatónak az ellene való küzdelemben hazánk (vagy éppen szövetségeseink) részéről.
Az SVKK terrorizmus-kutatásának e kérdíves adatfelvételen alapuló részével ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni. Kicsit pontosabban fogalmazva: azt vizsgáljuk a felnőtt lakosságtól nyert adatok alapján, hogy mit is ért ma a magyar lakosság terrorizmus alatt, mennyire tartja jelentősnek ezt a biztonsági kockázatot, milyen okokat lát meghúzódni mögötte, mennyire tartja hazánkat érintettnek, és elfogadhatónak ítéli-e részvételünket a terrorizmus elleni küzdelemben.

Szerzők: Gyimesi Gyula- Molnár Ferenc

Teljes cikk: 2005/2.pdf

Az ukrán kül- és védelempolitika új hangsúlyai az elnök- és kormányváltás után

Ukrajnának 2005. január 23. óta új elnöke, február 4. óta pedig új kormánya van. Az alábbiakban a választási kampányban elhangzott ígéretek, a pártprogramok, az új kormányprogram, illetve az első megnyilatkozások alapján igyekszünk feltárni az ukrán kül- és védelempolitika új elemeit.

Szerző: Póti László

Teljes cikk: 2005/1.pdf


Elemzések- 2006

NATO-csúcstalálkozók Washingtontól Rigáig

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete az utóbbi több mint másfél évtizedben csaknem két-évenkénti rendszerességgel tart csúcstalálkozókat. Mivel e találkozókon az egyes tagállamok állam- és kormányfői is jelen vannak, és közvetlenül vesznek részt a döntések kialakításában, ez felértékeli e rendezvények jelentőségét és politikai üzeneteit. A hidegháború utáni hetedik ilyen csúcstalálkozót – a 2004. júniusi isztambuli találkozót követően – Rigában tartotta a Szövetség 2006. november 28-29-én. Elemzésünk – amelyben röviden visszatekintünk az első bővítési kör óta megtartott csúcstalálkozók legfontosabb döntéseire is – a rigai csúcstalálkozó legjelentősebb mozzanatait foglalja össze.

Szerzők: Tálas Péter- Molnár Ferenc

Teljes cikk: 2006/6.pdf

A közel-keleti válság legújabb fejleményeiről

Ami 2006. június 25. és augusztus 12. között Gázában és Libanonban történt, stratégiai szem-pontból nem volt más, mint az Izrael–Egyesült Államok tandem, illetve a Hamász–Hezbollah–Szíria–Irán kvartett közötti hatalmi iszapbirkózás egy újabb epizódja. Ha tetszik: a megbomlott vagy megbomlottnak vélt közel- és közép-keleti hatalmi erőviszonyok és érdekszférák módosítására tett kísérlet, illetve a másik oldalról annak megakadályozása. A nemzetközi reakciókat, a nemzetközi közösség (ENSZ, EU, G8) tehetetlenségét és közömbösségét figyelve akár azt is mondhatnánk: időről-időre felbukkanó, szokványos történet. Elemzésünkben – melynek szerzői a Teleki László Alapítvány Külpolitikai Tanulmányok Intézetének, illetve a ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársai – a több mint egy hónapos közel-keleti katonai konfliktus okait kíséreljük meg számba venni, illetve értelmezni.

Szerzők: N. Rózsa Erzsébet- Tálas Péter

Teljes cikk: 2006/5.pdf

Új minőség az orosz külpolitikában

2006 első felében az orosz külpolitika határozottan új minőségi fázisába lépett. Vlagyimir Putyin elnök éves üzenete, immár hagyományosnak számító, soros internetes kommunikációja a nemzetközi net-társadalommal, lehetséges utódainak megnyilatkozásai, a Kreml ideológiai szürke eminenciásának nyilvánosság számára megfogalmazott üzenetei, az orosz nagykövetek kétévente tartott, idei értekezletén elhangzott Putyin-beszéd, és nem utolsósorban a G-8-ak pétervári csúcstalálkozója bőséges anyagot szolgáltat az orosz külpolitikában zajló minőségi változás értelmezéséhez – elemzésünk erre tesz kísérletet.

Szerző: Póti László

Teljes cikk: 2006/4.pdf

A tartományi újjáépítési csoportokról

A magyar kormány június 28-án hozott döntést arról, hogy Magyarország – egy tartományi újjáépítési csoport (PRT) átvételével – további szerepet vállal Afganisztánban. A magyar csoport lesz a huszonötödik azóta, hogy az Egyesült Államok – George W. Bush 2002. áprilisi bejelentését követően – 2003 januárjában létrehozta az első PRT-t az afganisztáni Paktia tartománybeli Gardezben. Elemzésünkben a tartományi újjáépítési csoportokkal kapcsolatos legfontosabb információkat gyűjtöttük csokorba.

Szerzők: Takács Judit- Landesz Tamás- Tálas Péter

Teljes cikk: 2006/3.pdf

Az Európai Unió katonai akciója a Kongói Demokratikus Köztársaságban: az EUFOR RD Congo

Az EU biztonság- és védelempolitikájának (ESDP) Afrika egyre fontosabb „célterülete”. A leg-újabb, a Kongói Demokratikus Köztársaságba induló uniós katonai misszió kapcsán elemzésünk áttekinti az EU eddigi válságkezelési szerepvállalását Afrikában, vázolja a kongói akció hátterét, közvetlen előzményeit, valamint felméri várható politikai és hadműveleti kockázatait.

Szerzők: Rácz András- Róth András

Teljes cikk: 2006/2.pdf

Az iráni atomprogram körüli vitáról

A hetven millió lakossal és világ második legnagyobb olajtartalékával rendelkező Irán regionális nagyhatalommá akar válni, s mindazok számára, akik valamennyire is figyelemmel kísérték az elmúlt évek közel- és közép-keleti fejleményeit, aligha okozhat meglepetést ez az ambíció. Teherán nagyhatalmi törekvéseinek szerves részét képezi a ma oly sokat vitatott és ellenzett iráni atomprogram is. Az, hogy végül hova vezet az iráni atomprogram, s hogy az iráni vezetés hogyan és milyen eszközökkel éri el nagyhatalmi törekvéseit – paradox módon – jórészt azokon múlik, akik ma leginkább ellenzik Teherán e törekvéseit.

Szerzők: N. Rózsa Erzsébet- Tálas Péter

Teljes cikk: 2006/1.pdf


Elemzések- 2007

A pakisztáni politikai helyzetről

Pakisztán az utóbbi időben az egyik legnagyobb nemzetközi figyelemben részesült ázsiai ország. E tényt nem kizárólag a birtokában lévő nukleáris arzenál indokolja, hanem az a – napjainkban igen nagyra értékelt – stratégiai szerep is, amelyet Pakisztán a Közép-Ázsiával kapcsolatos amerikai politika támogatásával erősített meg. Az Egyesült Államok és Iszlámábád hatékony együttműködését az elemzők általában a sikeres afganisztáni rendezés egyik alapvető feltételeként határozzák meg. Ugyanakkor a pakisztáni állam eszmei alapjai és a kormányzat jelenlegi diktatórikus berendezkedése igencsak távol áll az USA által favorizált struktúráktól. E problémának sajátos árnyalatot kölcsönöz, hogy az ország belpolitikai stabilitása igen gyenge. Napjainkban erősen inogni látszik a nyolc éve kormányzó Pervez Musarraf tábornok hatalma. Csakhogy a demokratikus átalakulás távlatilag a radikális iszlamista törekvések további erősödésének veszélyét is felveti. A pakisztáni politikai küzdelmek tétje nem csupán a dél-ázsiai állam irányítása, végkimenetele meghatározhatja Afganisztán és a térségbeli nyugati törekvések perspektíváit is.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2007/4.pdf

Adalékok az iráni katonai fejlesztések hátteréhez

A különböző iráni katonai fejlesztési programokról egyre több a híradás mind a külföldi, mind a magyar sajtóban. Elemzésünk szerzője – a Magyar Külügyi Intézet munkatársa – ezeknek az információknak az értelmezéséhez kíván segítséget nyújtani.

Szerző: Rácz András

Teljes cikk: 2007/3.pdf

Válaszúton a lengyel atlantizmus?

Az Egyesült Államok 2007. január végén hivatalosan is ajánlatot tett Prágának és Varsónak az amerikai nemzeti rakétavédelmi rendszer (NMD) elemeinek csehországi és lengyelországi telepítésére vonatkozóan. Ennek értelmében Washington az alaszkai Fort Greely és kaliforniai Vandenberg támaszpontok mellett a rendszer harmadik – amerikai területen kívüli – pillérét e két országban tervezi felépíteni. Az 5000 km hatósugarú radart a Prágától mintegy 60 kilométerre, délnyugatra fekvő Trokavec közelében fekvő Brdy-hegyre, az ellenrakéták silóit és indító-rendszerét pedig a Balti-tenger partján (Debrzno, Rzędzikowo, vagy Zegrze Pomorskie). Az első lelkesedést követően komoly vita alakult ki Lengyelországban a rakétavédelmi rendszer befogadásáról.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2007/2.pdf

A készülődő küszöb-ország: a japán biztonságpolitika fordulata

Japán 2007. január 8-án ünnepelte az új év első hivatalos ünnepét, a Nagykorúság Napját, január 9-től pedig – a második világháború után először – újra van védelmi minisztériuma a szigetországnak. Japán ezzel a szimbolikus lépéssel elindult azon az úton, amely az ország biztonságpolitikai nagykorúsításához vezet, beleértve akár az atomfegyverrel való rendelkezést is. Elemzésünk, melynek szerzője kutatói ösztöndíját tölti a szigetországban – s a helyszínen (többek között a Japán Nemzetvédelmi Akadémián) tájékozódott –, a japán biztonságpolitika fordulatának napjainkban zajló folyamatát vizsgálja.

Szerző: Póti László

Teljes cikk: 2007/1.pdf


Elemzések- 2008

Az ukrán és a grúz NATO-tagság kérdése és a magyar érdekek

A NATO 2008. december 2-i külügyminiszteri értekezletén sem hívta meg Ukrajnát és Grúziát a teljes jogú tagság előszobájának tekintett Tagsági Akciótervbe (MAP). A két volt szovjet tagköztársaság csatlakozásával kapcsolatban igen megosztott a szövetség. Eltérőek a tagállamok stratégiai szempontjai, viták folynak a 2008. augusztusi grúz–orosz háború értelmezéséről, az Oroszországhoz fűződő viszonyról és a két ország felkészültségéről is. A követendő magyar külpolitika meghatározása ebben a stratégiai jelentőségű kérdésben rendkívül nagy körültekintést igényel. Az alábbi írás az ukrán és a grúz NATO-csatlakozással kapcsolatos problémákat magyar szemszögből is elemzi.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2008/10.pdf

Az amerikai külpolitika és az elnökjelöltek programjai

Jelen elemzésünk szerzője a 2008. november 4-i amerikai elnökválasztás két jelöltjének külpolitikai programját ismerteti és hasonlítja össze az Egyesült Államok számára kulcsfontosságú kérdések kapcsán.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2008/9.pdf

A grúz–orosz háború geopolitikai értelmezése

A 2008. augusztusi grúz–orosz háború arra utal, hogy a világban, amelyben élünk, az olyan regionális nagyhatalmaknak, mint Oroszország, Kína vagy Irán, több mondani-valójuk van saját környezetükben, mint a hiperhatalomnak kikiáltott Egyesült Államoknak. Ez Washingtonnak, a NATO-nak és az Európai Uniónak rossz hír, de annyira még-sem, hogy új hidegháborút vizionáljunk.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2008/8.pdf

A Srí Lanka-i etnikai konfliktusról

A dél-ázsiai térség, mely sokáig földünk egyik legtöbb problémával küszködő, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt egyik legelmaradottabb területeként volt ismert, az utóbbi években egyre több figyelmet kapott a nemzetközi közösség jelentős szereplőitől és a nagy hírügynökségektől. Ennek az érdeklődésnek két alapvető oka van. Egyrészt az Afganisztánban és a Közel-Keleten zajló események kapcsán politikai és stratégiai szempontból egyaránt átértékelődik Dél-Ázsia országainak szerepe. Másrészt látványos fejlődésére, növekvő katonai és demográfiai súlyára támaszkodva India folyamatosan erősíti nagyhatalmi szerepét, melyet a jövőben már globális vetületekben kíván érvényesíteni. Ismert ugyanakkor, hogy a térség el-múlt évtizedei nem voltak mentesek a súlyos, esetenként a háborús küszöböt is elérő konfliktusoktól. Az India politikai vonzáskörzetében lévő Srí Lankán negyedszázada folyik a polgár-háború a tamil fegyveresek és a szingaléz kormányerők között. Bár az események a világ többi részétől kevés figyelmet kaptak (és kapnak), valójában hatást gyakoroltak a térség biztonságára is. Elemzésünk a Srí Lanka-i etnikai konfliktus hátterének és indiai vetületeinek felvázolása mellett a jelenlegi állapotok ismertetésére vállalkozik.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2008/7.pdf

A miniszterelnökségtől a miniszterelnökségig: Vlagyimir Putyin nyolc elnöki éve

A 2008. március 2-i választások eredményeként május 7-én iktatták be hivatalába Dmitrij Medvegyevet, az új orosz elnököt. Bár a leköszönő Vlagyimir Putyin viszonylag erős – elsősorban informális – hatalmi pozícióban marad, már nem elnökként lesz hatása az orosz politikára. Elemzésünk Putyin nyolc évének mérlegét kísérli megvonni.

Szerző: Póti László

Teljes cikk: 2008/6.pdf

A NATO bukaresti csúcstalálkozója budapesti szemmel

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének bukaresti csúcstalálkozója – legalábbis a csúcsot követő első nemzetközi kommentárok szerint – a kompromisszumok csúcstalálkozója volt. Bár a szövetség tagállamainak vezetői közül szinte mindenki elkönyvelhetett bizonyos részsikereket, ez utóbbiak leltára országonként meglehetősen eltérő. Jelen elemzésünkben a csúcstalálkozó magyar szempontból legfontosabb eredményeit foglaljuk össze.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2008/5.pdf

A pakisztáni helyzet a választások után

Több mint nyolc év diktatúrát követően 2008. február 18-án demokratikus választásokat tartottak Pakisztánban, melynek eredményeképpen a sokáig hallgatásra ítélt ellenzék átveheti a kormányrudat a Pervez Musarraf elnököt támogató politikai csoporttól. Hosszú vajúdás nyomán született meg az eredmény, amely – megbontva az iszlámábádi politika monolitikus egységét – lehetővé teszi a dél-ázsiai atomhatalom visszatérését egyfajta demokratikus fejlődés útjára, amelyet az 1999. évi katonai hatalomátvétellel hagyott el. Noha Pakisztán történelmében nem újszerű jelenség az autoriter kormányzás, a változás igénye az utóbbi évtizedben egyre erősebb lett a társadalomban. Mindez annak ellenére igaz, hogy az ország hatvan éves fennállása alatt soha nem élvezhette igazán egy liberális politika vívmányait. A stabil plurális demokrácia kiépítése csak fokozatosan mehet végbe a világnak ezen a részén, és minden bizonnyal további súlyos kihívásokkal terheli meg az amúgy is számos belső konfliktussal küszködő társadalmat. A februári választások az első lépést jelenthetik ezen az úton, de egyszersmind alapvető kérdéseket vetnek fel Pakisztán jövőjével kapcsolatban.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2008/4.pdf

A NATO bukaresti csúcstalálkozója

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete az utóbbi több mint másfél évtizedben csaknem két-évenkénti rendszerességgel tart csúcstalálkozókat. A hidegháború utáni nyolcadik ilyen csúcs-találkozót – a 2006. novemberi rigai találkozót követően – Bukarestben tartja a szövetség 2008. április 2–4. között. Elemzésünk a bukaresti csúcstalálkozó magyar szempontból legfontosabb napirendi pontjait foglalja össze.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2008/3.pdf

Az irányított utódlás esete egy „szuverén demokráciában”: az orosz elnökválasztás – 2008

A 2008. március 2-i oroszországi elnökválasztást Dmitrij Medvegyev nyerte a szavazatok 70,23%-nak elnyerésével. Vetélytársai közül a kommunista Gennagyij Zjuganov a szavazatok 17,75%-át, a populista „liberális-demokrata” Vlagyimir Zsirinovszkij 9.36%-át, a „demokrata párti” outsider Andrej Bogdanov pedig 1,29%-át szerezte meg. A győztes a győzelem napja előtt, május 7-én foglalja el hivatalát, s ezzel kezdetét veszi a Medvegyev-korszak. Elemzésünk azt vizsgálja, hogy milyen változásokat hozhat Oroszországban, illetve Oroszország világpolitikában betöltött szerepében ez az új időszak.

Szerző: Póti László

Teljes cikk: 2008/2.pdf

A demokratikus hatalommegosztás kérdőjelei Pakisztánban Benazir Bhutto halálát követően

Pakisztán az utóbbi időben az egyik legnagyobb nemzetközi figyelemben részesülő ázsiai ország. E tényt nem kizárólag a birtokában lévő nukleáris arzenál indokolja, hanem igen nagyra értékelt stratégiai szerepe is, melynek sajátos árnyalatot kölcsönöz, hogy az ország belpolitikai stabilitása igen gyenge. Ezt nem csupán az jelzi, hogy az utóbbi hónapokban erősen inogni lát-szik a nyolc éve kormányzó Pervez Musarraf tábornok hatalma, de az is, hogy 2007. december 27-én merénylet áldozatává vált Benazir Bhutto, a pakisztáni ellenzék legismertebb vezetője. Jelen elemzésünk szerzője – a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének egyetemi adjunktusa – a Pakisztánban zajló folyamatok hátterét mutatja be.

Szerző: Csicsmann László

Teljes cikk: 2008/1.pdf


Elemzések- 2009

A pakisztáni belügyi hadműveletek és a helyi tálibok elleni háború 2009-ben

Napjainkból visszatekintve aligha tűnik kétségesnek, hogy 2009 az elkeseredett belső harcok éveként fog bevonulni a pakisztáni politikatörténetbe. Az immár hagyományos válsággócnak tekintett északnyugati országrészben a nyugati szemmel megingásként értékelt Szvát-völgyi megállapodás tavaszi összeomlása óta kapott új erőre a küzdelem a pakisztáni hadsereg és a szélsőséges fegyveres csoportok között. A háború tétje a törzsi határvidék ellenőrzése, mely az iszlám militáns szervezetek bázisterületeként a térség nyugatellenes harci csoportjainak egyik hátországaként szolgál. Az egyre romló belbiztonsági helyzetben a pakisztáni kormány és hadsereg egyaránt nagy elszántságot mutatott a tálib kötődésű erők helyi hatalmának megtörésére, és Iszlámábád szuverenitásának helyreállítására a vidék felett. Az utóbbi hónapok hadműveleti eredményei több szempontból ígéretesnek tűnnek. Elemzésünk e katonai vállalkozás előzményeit és tágabb politikai és stratégiai összefüggéseit mutatja be.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2009/18.pdf

A NATO új stratégiai koncepciója – adalékok a magyar szemponthoz

A NATO-tagállamok állam- és kormányfői új stratégiai koncepció kidolgozásáról döntöttek a szövetség ez év április elejei strasbourg/kehli csúcstalálkozóján. A stratégia-alkotási folyamat formálisan szeptember elején kezdődött a NATO főtitkára által felkért 12 fős szakértői munkacsoport megalakulásával. A szövetség az új stratégiai koncepciót a korábbiakhoz képest nyitottabb eljárásban, többek között független szakértők bevonása, szakértői csoportok véleményének meghallgatása révén kívánja megalkot-ni. Ennek keretében a brüsszeli NATO-központhoz akkreditált állandó magyar katonai képviselet meghívása alapján elsőként a ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója tartott előadást a NATO Katonai Bizottságának (MC) informális ülésén, s folytatott beszélgetést a katonai bizottsághoz delegált tagállami képviselőkkel a szövetség új stratégiai koncepciójával kapcsolatos várható magyar álláspontról. Jelen írás – amely nem tükrözi a Magyar Köztársaság hivatalos álláspontját – az ott elhangzott előadáson alapul, kiegészítve a beszélgetés során felvetett kérdések továbbgondolásával.

Szerző: Tálas Péter- Varga Gergely

Teljes cikk: 2009/17.pdf

Amerikai–orosz csúcstalálkozó: javuló kapcsolatok áttörés és meglepetések nélkül

Barack Obama moszkvai útja az új adminisztráció által az év elején meghirdetett „reset button”, illetve 2009 márciusában nyilvánosságra hozott „Az Egyesült Államok Oroszország-politikájának helyes iránya” (The Right Direction for U.S. Policy toward Russia) című dokumentum szellemében telt el. A látogatás eredményeként a tavaly augusztusi grúz–orosz háborút követő, hidegháborús hangulatot idéző fagyos viszony, ha nem is látványosan, de érezhetően enyhülni látszik. Azokon a területeken, amelyeken mindkét ország az együttműködésben érdekelt – így a stratégiai fegyverek csökkentésében, illetve az afganisztáni amerikai utánpótlás kérdésében – az elemzői várakozásoknak megfelelő előrelépés következett be. Ugyanakkor csekély az elmozdulás a felek között az olyan, az Egyesült Államok szempontjából leginkább sürgető vitás kérdésekben, mint az iráni és az észak-koreai atomprogramokkal szembeni egységes fellépés kialakítása, vagy az oroszok szempontból kulcsfontosságú közép-európai rakétavédelmi rendszer ügye. Jelen elemzésünkben az amerikai–orosz kapcsolatokra visszatekintve értékeljük a moszkvai csúcs eredményeit.

Szerző: Rácz András- Tálas Péter- Varga Gergely

Teljes cikk: 2009/16.pdf

Az ujgur kérdés és ami mögötte van

Még a kínai Xinhua hírügynökség jelentése szerint is legalább 156 halálos áldozata és több mint 800 sebesültje van a 2009. július 5-én Hszincsiang-Ujgur Autonóm Tartományban kitört zavargásoknak. Hivatalos pekingi álláspont szerint vasárnap este Urumcsiban egy ujgur tiltakozó gyűlés résztvevői han kínaiakat támadtak meg az utcán, autókat borítottak és gyújtottak fel, és sok üzletet is szétvertek. A Kasgárra is kiterjedő zavargások nyomán – szintén a hivatalos jelentések szerint – a rendőrség 1434 embert vett őrizetbe, 90-et pedig még mindig keres.
A július 5-i urumcsi tiltakozáshoz egy, az ország déli, Kuangtung tartományában található játékgyárban június 26-án kirobbant konfliktus vezetett el. A helyi kínai munkások ugyanis ujgur vendégmunkásokat vádoltak meg két kínai lány megerőszakolásával, majd rátámadtak az ujgurokra, két ujgurt megöltek, több mint százat pedig megsebesítettek. Az ujgurok vasárnap – saját verziójuk szerint – ennek az ország déli részén kirobbant konfliktusnak a kivizsgálását követelték két-háromezren (a hatóságok ugyanis kiderítették, hogy a hamis hírt egy kínai munkás terjesztette el, s az ujgurok ártatlanok voltak), s a zavargásokra csak azt követően került sor Urumcsiban, hogy a kínai rendőrség és katonaság rátámadt a békésen tiltakozókra. A hivatalos Kína ezzel szemben a Kína ellenségének tekintett Ujgur Világkongresszust, személyesen pedig annak vezetőjét, Rebíja Kadírt vádolja a zavargások szításával. Az egykori hszincsiangi üzletasszony – az egyik leggazdagabb ujgur, aki korábban éveket töltött börtönben Kínában, jelenleg pedig az Egyesült Államokban él – valóban felszólította a világ ujgurjait, hogy két meggyilkolt társukért szerte a világon tiltakozzanak a kínai nagykövetségek előtt.
Bármi is volt a zavargások közvetlen kiváltó oka, a nemzetközi sajtó első kommentárjai – elsősorban a sok halálos áldozat miatt – az 1989-es Tienanmen téri katonai vérengzéshez hason-lítják a július 5-én Urumcsiban és Kasgárban történteket. Pedig tartalmilag az ujgur probléma sokkal inkább Tibet kérdésével állítható párhuzamba, azzal a lényeges megszorítással, hogy Hszincsiang Peking számára stratégiai és biztonságpolitikai szempontból fontosabb és kockázatosabb Tibetnél. Egyrészt azért, mert ez a terület választja el Kínát a muzulmán Közép-Ázsiától, másrészt azért, mert az energiahordozókban gazdag tartomány köti össze Kínát a közép-ázsiai olaj- és földgázlelőhelyekkel, s végül harmadrészt azért, mert az iszlámista kötődésű ujgur szeparatizmus – még ha nem is fenyeget a tartomány tényleges elszakadásának veszélyével – a tibetinél szervezettebb, és 1991-től jóval erőszakosabb is. (A legnagyobb sajtó-visszhangot kiváltó robbantásos merényletre – amelynek 14 kínai rendőr esett áldozatul – 2008. augusztus 4-én került sor.) Bár mindez egyáltalán nem menti, de némileg magyarázza a hivatalos Kína hszincsiangi magatartását.
Jelen elemzésünkben Bernát Péternek „Az ujgur kérdés és ami mögötte van” című, az ujgur kérdés hátterét bemutató, a Nemzet és Biztonság című folyóirat 2008. áprilisi számában megjelent írását adjuk közre.
(a szerkesztők)

Szerző: Bernát Péter

Teljes cikk: 2009/15.pdf

Alkotmányos válság és megismételt választások Moldovában

Noha az április 5-én tartott parlamenti választásokon a Moldovai Köztársaság Kommunista Pártja diadalmaskodott, a megszerzett többség mégsem volt elég ahhoz, hogy a parlament elnököt is tudjon választani. Az ország alkotmánya értelmében ugyanakkor két sikertelen elnökválasztási kísérlet után új választásokat kell kiírni. A moldáv parlament ezért június 15-én feloszlatta magát, és július 29-én új választásokra kerül majd sor. Jelen elemzés az ide vezető utat és az előállt helyzet perspektíváit vizsgálja.

Szerző: Rácz András

Teljes cikk: 2009/14.pdf

Barack Obama kairói beszéde és annak visszhangja a muszlim Közel-Keleten, Pakisztánban és Izraelben

2009. június 4-én a kairói egyetem mintegy háromezres hallgatósága előtt Barack Obama egyórás beszédet tartott, új kezdetet szorgalmazva az Egyesült Államok és muszlim világ közötti viszonyban. Elemzésünk első részében a nagy érdeklődéssel várt beszéd nem hivatalos magyar fordítását közöljük, míg második részében a beszéd első, muszlim közel-keleti, pakisztáni és izraeli visszhangját foglalja össze N. Rózsa Erzsébet, Csicsmann László és Paragi Beáta.

Szerzők: N. Rózsa Erzsébet- Csicsmann László- Paragi Beáta- SVKI

Teljes cikk: 2009/13.pdf

Az észak-koreai „remetekirályság” atombombája

Észak-Korea (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság – KNDK) már sokadszorra bizonyította, hogy a 23 milliós ország politikai-gazdasági súlyánál lényegesen nagyobb mértékben képes a nemzetközi folyamatok befolyásolására. 2009. május 25-én a KNDK immár második alkalommal hajtott végre kísérleti nukleáris robbantást, súlyos nemzetközi feszültséget keltve ezzel. Jelen elemzés – amelynek szerzője az ELTE Korea Tanszékének adjunktusa – azt kívánja bemutatni, hogy az észak-koreai rezsim leg-utóbbi nukleáris robbantása nem annyira Phenjan nemzetközi közösséggel vívott diplomáciai huzavonájának részét képezte, hanem sokkal inkább a megosztott félsziget belpolitikai viszonyainak befolyásolását célozta.

Szerző: Csoma Mózes

Teljes cikk: 2009/12.pdf

Új amerikai diplomáciai erőfeszítések a Közel-Keleten

Míg az Obama-adminisztráció első három hónapjának külpolitikai agendáját a pénz-ügyi válság és az afganisztáni-pakisztáni probléma kezelésének újragondolása uralta, a januári gázai konfliktus után az elmúlt hetekben az izraeli–palesztin kérdés és Irán került a Fehér Ház külpolitikai napirendjének homlokterébe. Barack Obama amerikai elnök igyekszik betartani választási ígéretét, miszerint a közel-keleti konfliktus átfogó rendezése érdekében kormánya a diplomáciai erőfeszítésekkel nem fog késlekedni.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2009/11.pdf

A Srí Lanka-i antiterrorista hadműveletek előzményei és kilátásai

Az utóbbi egy év során a világsajtó egyre nagyobb figyelmet szentelt az általában alig ismert Srí Lanka-i polgárháború fejleményeinek. A világ e félreeső része mintegy 25 évig a reménytelen etnikai válsággócok tipikus példájának tűnt. Az elmúlt hónapokban azonban olyan gyökeres fordulat állt be a polgárháború addigi menetébe, mely feltámasztotta a reményt a fegyveres harcok lezárására. A küzdelem kibillent a korábban oly jellemző holtpontjáról, és a kormány-erők sikeres hadműveletek sorával felszámolták a lázadó Tamil Tigrisek területi hatalmát, melyet a szigetország északi részén építettek ki. A terroristabázisok semlegesítése azonban csak a konfliktus katonai fejezetének lezárulását ígéri. A tamil és szingaléz társadalomrész közötti ellenségeskedés felszámolása csak egy hosszabb és bonyolultabb folyamat lehet, melyhez a katonák elszántságánál és stratégiai bölcsességénél jóval többre van szükség. Jelen elemzés áttekinti a polgárháború legutóbbi fejleményeit, és számba veszi biztonságpolitikai következményeiket.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2009/10.pdf

A külső függések csapdájában – a moldovai parlamenti választás külpolitikai háttere

Jelen tanulmány elsődleges célja, hogy a 2009. áprilisában lezajlott moldovai parlamenti választás körül kirobbant konfliktust annak tágabb külpolitikai környezetében kísérelje meg értelmezni. Ennek megfelelően írásunk első részében röviden áttekintjük a Moldova történetét és a Moldova-Transznyisztria1 konfliktust, amely máig ható módon meghatározza az ország fejlődését és belpolitikai folyamatait egyaránt. Ezt követően pedig az áprilisi parlamenti választás előzményeit, lebonyolítását, és az ennek kapcsán kitört zavargásokat igyekszünk górcső alá venni, nem megkerülve a konfliktus moldáv-román dimenzióját sem.

Szerző: Rácz András

Teljes cikk: 2009/9.pdf

Az új Afganisztán-stratégia esélyei

2009 márciusában két főszereplő – az Egyesült Államok és a NATO – is közreadta az afganisztáni helyzettel kapcsolatos értékelését, illetve új Afganisztán-stratégiáját. Bár „Az intézményközi politikai csoport fehér könyve az Egyesült Államok Afganisztán- és Pakisztán-politikájáról”, illetve a NATO „Afghanistan Report 2009” című dokumentumok számos hasznos gondolatot és ötletet tartalmaznak, korántsem biztos, hogy elkerülhetővé teszik a nemzetközi közösség afganisztáni kudarcát.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2009/8.pdf

Obama európai körútja

Az Atlanti-óceán mindkét partján nagy várakozások előzték meg az új amerikai elnök első európai útját. Az elemzők egy része azt remélte, hogy végre kiderül: stratégiaváltásról vagy csupán hangsúlyeltolódásról beszélhetünk-e a januárban hivatalba lépett washingtoni adminisztráció külpolitikáját illetően. A válasz azonban nem adható meg igennel vagy nemmel, az amerikai külpolitika és a nemzetközi kapcsolatok ugyanis ennél bonyolultabbak.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2009/7.pdf

60 éves a NATO – a strasbourg–kehli csúcstalálkozó

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete az utóbbi tizenkilenc évben csaknem kétévenkénti rendszerességgel tart csúcstalálkozókat. A hidegháború utáni kilencedik ilyen, a NATO megalakulásának hatvanadik évfordulóját is megünneplő csúcstalálkozót – a 2008. áprilisi bukaresti találkozót követően – a francia–német határ két oldalán, Strasbourgban és Kehlben tartja a szövetség 2009. április 3–4-én. Elemzésünkben a csúcstalálkozó jelentőségére és legfontosabb napirendi pontjaira kívánjuk felhívni a figyelmet.

Szerzők: Varga Gergely- Tálas Péter

Teljes cikk: 2009/6.pdf

Az új amerikai Oroszország-politikáról

A Harvard Egyetemen működő Belfer Center for Science and International Affairs és a Nixon Center 2009. március 16-án hozta nyilvánosságra közös dokumentumát a kívánatos új amerikai Oroszország-politikáról. A 19 oldalas dokumentum, melyet az Egye-sült Államok Oroszország-politikájával foglalkozó, 2008 augusztusában megalakult bizottság (The Commission on U.S. Policy toward Russia) tagjai jegyeznek, s amely e politika általános irányvonalát és célkitűzéseit hivatott meghatározni, 19 konkrét ajánlást fogalmaz meg az új amerikai adminisztráció számára. Elemzésünkben ezeket ismertetjük.

Szerző: SVKI

Teljes cikk: 2009/5.pdf

Tatárszentgyörgy után…
A biztonság szubjektív percepciójának veszélyeiről

A miskolci rendőrkapitány nyilatkozata és a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság újabb határvonalon lökte át a cigányság és a többségi társadalom viszonyáról folyó politikai diskurzust. E viszony kapcsán ugyanis először vetődött fel – megítélésünk szerint felettébb szerencsétlenül és károsan – a „polgárháború” kifejezés. Bár megértjük azt indulatok által keltett elkeseredést, sőt bizonyos megszorításokkal elfogadjuk azt is, hogy a cigányság és többségi társadalom viszonyának vannak biztonságpolitikai vonatkozásai is, de – a köztársasági elnökkel egyetértve– felelőtlenségnek és a dolgok rossz irányba terelésének tartjuk a polgárháború vizionálását.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2009/4.pdf

Az Obama-adminisztráció külpolitikai–nemzetbiztonsági csapata

Az alábbi elemzés azokat a személyeket és külpolitikai preferenciáikat kívánja bemutatni, akiknek meghatározó hatásuk lesz Barack Obama elnökségének külpolitikai és nemzetbiztonsági döntéseire.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2009/3.pdf

A gázai válság

Noha számos jel utalt a bekövetkeztére, az Izrael és a Gázai övezetet ellenőrzése alatt tartó Iszlám Ellenállási Mozgalom (Hamász) közti konfrontáció a nemzetközi közösséget némiképp váratlanul érte. A 2008. december 19-én lejáró hathónapos tűzszünet meghosszabbítását az izraeli blokád fenntartása miatt az iszlámista szervezet elutasította, s újrakezdte az izraeli helységek elleni rendszeres rakétatámadásokat. Izrael elhatározta, hogy még Bush elnök hivatali ideje alatt nagy erejű katonai csapással megpróbál véget vetni a Hamász részéről jelentkező biztonsági kihívásnak. Erről az izraeli kormány informálta az amerikai adminisztrációt. A tervezett lépésről Cipni Lívni külügyminiszter december 25-én Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt is tájékoztatta. Az izraeli légierő december 27-én meg-kezdte a Hamász biztonsági intézményi infrastruktúrájának támadását, majd 2009. január 3-án megindult a szárazföldi akció. A háború harmadik hetében egyértelmű, hogy Izraelnek a katonai célokat jórészt sikerült elérnie, a jövő azonban eléggé sok kérdőjelet tartalmaz.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2009/2.pdf

Az indiai biztonság- és védelempolitika alapvonalai

Ma már szinte közhelyszámba megy a megállapítás, hogy az Indiai Köztársaság minden bizonnyal a 21. századi nemzetközi rendszer egyik legmeghatározóbb tényezője lesz. Az óriási, több mint 3 287 000 négyzetkilométeren elterülő, mintegy 1,2 milliárd fős népességet eltartó ország az ezredfordulóra olyan hatalmi képességek birtokába jutott, mint az államok közösségének csak igen szűk köre. India emelkedése – és ennek reális és lehetséges következményei – lassan a világ legtöbb országa, így hazánk számára is ismertté és tapasztalhatóvá válnak, kormányok tucatjait motiválva arra, hogy kölcsönös előnyöket hozó kapcsolatokat alakítson ki Újdelhivel. Ebből adódóan az elkövetkező évek-évtizedek fontos feladata az Indiával és tágabb térségével kapcsolatos információk felfrissítése és gyűjtése. Jelen elemzésünk a dél-ázsiai óriás biztonság- és védelempolitikájának alapvető vonásait ismerteti.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2009/1.pdf


Elemzések - 2015

Új időszámítás? Mianmar a 2015. évi parlamenti választások után

A Mianmari Államszövetség Köztársasága 2010 óta zajló belpolitikai átalakulásának szakaszait értékelve már igencsak elhasználódott fordulatként hat a „történelmi” jelző. Nem vitás ugyanakkor, hogy a 2015. november 8-án lezajlott általános törvényhozási választások a maguk nemében unikális jelentőséggel bírtak e folyamat szempontjából, komoly próba elé állítva az addigi alkotmányos és belpolitikai reformokat. E voksolás során 1990 után első ízben nyílt országos szinten lehetőség arra, hogy a demokratikus polgári ellenzék „zászlóvivőjének” tekintett, Aung Szán Szu Csí vezette Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) megmérettessen a választók előtt, és megszerezze a többséget az ország parlamentjében. Ezzel egyszersmind olyan kihívás elé is állítja a kiformálódott rendszert, amely alkalmas annak felfedésére, hogy a politikai élet kulisszái mögé húzódott katonai elit mennyire áll ki a reformok mellett, és hajlandó-e tudomásul venni legnagyobb kritikusának domináns szerepbe kerülését. Elemzésünk Mianmar közelmúltjának, valamint politikai struktúrájába kódolt belső anomáliáinak értékelésével veszi számba az új, reménybeli polgári kabinet előtt tornyosuló kihívásokat.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2015/17.pdf

The Modernization of the B61 Gravity Bombs and the Problem of Misconceptions

Over the past few weeks, the modernization of the B61 gravity bombs has created intense debates within Germany, and between NATO and Russia as well. Although there is noth-ing new on the horizon, an incorrect report on the nuclear upgrades was caught up by several TV channels and journals, leading to a spiral of misinterpretations, which unnec-essarily heated up the already tense relations between Washington and Moscow. A hand-ful of experts have been quietly monitoring the nuclear modernizations of both the US and Russia, occasionally reporting on the newest developments. For those who follow these programs, it was clear from the very beginning that the unfolding debate was based on false information. Still, this situation showed again the power of the media when it comes to formulating threat perceptions and security issues. A series of incorrect articles like for example the “U.S. Will Station New Nuclear Weapons in Germany Against Rus-sia” or the “US Stations New Nuclear Weapons in Germany” almost immediately created grounds for a rhetorical war. In response to these reports, Moscow took the opportunity to express its own concerns and fight back with the prospect of very serious conse-quences. As a result, another wave of comments and articles has been published: “US Nuclear Weapons in Germany: Russia Concerned by American Plans to Add to Stock-pile,” the “Kremlin Threatens Response to U.S. Nuclear Bomb Deployment in Germany,” and “Russia pledges counter measures if U.S. upgrades nuclear arms in Germany.” Alt-hough the initial report was incorrect, this action-reaction cycle still adds to the already heightened nuclear rhetoric of the crisis in Ukraine, and it might trigger countermeasures which will actually weaken the European security architecture.

Author: Anna Péczeli

Full article download: 2015/16.pdf

Az iráni nukleáris megállapodás nagyhatalmai érdekek metszéspontjában

2015. július 14-én az E3+3 (más néven a P5+1, azaz az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína – és Németország) képviseletében Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter bejelentette, hogy megszületett az átfogó megállapodás az iráni nukleáris programról. Az iráni nukleáris tárgyalások 2002 óta, több hullámban zajlottak, azonban 2012-től új tárgyalási szakasz vette kezdetét (Isztambul, Moszkva, Almati, Isztambul, Genf és Bécs), aminek az oka részben az egyre szigorúbb iráni szankciók kiszabása, részben a térség „arab tavaszként” hivatkozott átalakulása volt. Ennek eredményeként 2013. november 24-én megszületett az úgynevezett átmeneti megállapodás, majd két lépcsőben, néhány napos késéssel – 2015. március 31. helyett április 2., illetve 2015. június 30. helyett július 14. − bejelentették az átfogó megállapodás aláírását. Miközben az amerikai Kongresszusnak 60 napja van a megállapodás jóváhagyására vagy elutasítására, az ENSZ Biztonsági Tanácsa már egyhangúlag jóváhagyta azt. Az amerikai törvényhozóknak és a közvéleménynek egyelőre a médiában és a közösségi oldalakon keresztül zajló vitája mellett − ha jóval kisebb mértékben is, de − üzengetnek az iráni politikusok is. Ezzel párhuzamosan rég nem látott versenyfutás indult az évekig elzárt iráni piac megszerzéséért, amelyben az amerikai vállalatok egyelőre nem vehetnek részt. A térség vezető államainyilvánvaló politikai és biztonságpolitikai aggályaik mentén döntenek a megállapodás elfogadása vagy támogatása mellett (Törökország, illet-ve a GCC államai), vagy ellen (Izrael). Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy a szerződés aláírói (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és az Európai Unió), valamint Irán és a térség szereplői (Izrael, Törökország és az Öböl Menti Együttműködés Tanácsának (GCC) országai (Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Omán) hogyan értékelik a megállapodást, illetve milyen stratégiai érdekek jelentkeznek a megállapodás következtében. Az elemzés kitér arra is, hogy a megállapodás milyen eltolódásokat eredményez(het) az egyes szereplők belső dinamikájában, illetve a nemzetközi és regionális egyensúlyokban.

Szerző: Gálik Zoltán, Matura Tamás, N. Rózsa Erzsébet, Péczeli Anna, Póti László, Szalai Máté

Teljes cikk: 2015/15.pdf

The Iranian nuclear deal in the cross section of great power interests

On July 14, 2015 Federica Mogherini, the High Representative of the EU for Foreign and Security Policy representing the E3+3 (or the P5+1, i. e. the permanent members of the UN Security Council – the United States, Great Britain, France, Russia, China – and Germany), and Mohamed Javad Zarif, the Foreign Minister of Iran announced that the comprehensive deal on the Iranian nuclear program was signed.

The Iranian nuclear negotiations have been going on – on and off - since 2002. However, in 2012 a new phase was started (with high level meetings in Istanbul, Mos-cow, Almaty, Istanbul, Geneva and Vienna), the main reasons of which were the in-creasingly tightening sanctions on Iran on the one hand, and the so-called “Arab Spring” transformation of the region on the other, resulting in civil wars and the emer-gence of the Islamic State as a common enemy. As a result, on November 24, 2013 a temporary deal was concluded followed – in two stages: instead of March 31 on April 2, 2015 and instead of June 30 on July 14, 2015 – by the signature of the Joint Com-prehensive Plan of Action.

While the US Congress had 60 days to approve or reject the deal, the UN Security Council has unanimously approved it. Though in the debate among the US decision-makers and the public in the media and the community websites the Obama admin-istration’s position had come to be supported in the Senate by the deadline, which meant that the President would not be forcd to use his veto, the debate itself and the worldwide publicity around it made the Iranian political elite send similar messages of disagreement, even if on a lesser scale. Simultaneously, an unprecedented rush has been started for the so-far relatively closed Iranian market, in which race the American companies cannot take part at the moment.

The regional powers in Iran’s neighbourhood were relating themselves to the deal according to their obvious political and security interests and were support-ing/accepting (Turkey and the GCC states) or rejecting (Israel?) it.

The present study aims at answering the questions how the signatories of the deal (the US, Russia, China and the European Union on the one hand, and Iran and the re-gional powers, Israel, the GCC countries and Turkey) are evaluating the deal and what strategic interests arise in consequence to the deal. The analysis will also discuss what changes the deal will generate in the domestic dynamics of the individual actors, and in the international and regional balance of power. 

Authors: Zoltán Gálik, Tamás Matura, Erzsébet N. Rózsa, Anna Péczeli, László Lipóti, Máté Szalai

Full article download: 2015/15.pdf

Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának kontextusa és eredményei

2013 decemberét követően az Európa szomszédságában lejátszódó drasztikus változások és a biztonsági architektúrában tapasztalható dinamikus átalakulás következtében 2015 júniusában kapott újra szerepet a biztonság- és védelempolitika az Európai Tanács csúcstalálkozóján. Azonban a biztonsági környezet romlása ellenére sem a régóta halogatott védelempolitikai kérdések határozták meg a csúcstalálkozó napirendjét, hiszen az akkor tetőző görög válság és az egyre növekvő migrációs nyomás elhomályosították ezek jelentőségét. Elemzésünk célja, hogy bemutassuk és értékeljük azokat a lépéseket, amelyeket az állam- és kormányfők június 25−26-i csúcstalálkozóján, valamint az uniós külügyminiszterek ezt előkészítő, május 18-i ülésén ennek ellenére sikerült elérni. Az elemzés harmadik elemeként pedig foglalkozunk a csúcstalálkozónak a biztonságpolitikai diskurzust egyre inkább meghatározó migrációs kihívásra adott válaszaival.

Szerző: Etl Alex

Teljes cikk: 2015/14.pdf

Az Egyesült Államok európai katonai jelenlétének alakulása az Ázsia felé fordulás tükrében

Az Obama-adminisztráció hivatalba lépését követően jelentősen megváltoztak az Amerikai Egyesült Államok külpolitikai stratégiájának fókuszpontjai. A globális gazdaság súlypontjának, így a nemzetközi hatalmi középpontnak a transzatlantiból a Csendes-óceán térsége felé történő eltolódásával párhuzamosan a George W. Bush által indított költséges és kétes eredményű háborúk Afganisztán és Irak területén is befejeződtek vagy átalakultak. Az előbb „pivot”, majd „rebalancing” névre keresztelt Ázsia, illetve a csendes-óceáni térség felé fordulás amerikai stratégiája pedig óhatatlanul változásokat idézett elő a tradicionális transzatlanti szövetségi rendszerben, ami napjainkra a két kontinens védelmi kapcsolataiban is kimutathatóvá vált. E változások egyik eleme az amerikai katonai jelenlét mértékének, jellegének és földrajzi megoszlásának változása, amelyet az elemzés összegez és értékel.

Szerző: Etl Alex

Teljes cikk: 2015/13.pdf

Vietnam az óriások sakktábláján

Nincs még egy délkelet-ázsiai ország, amely olyan markáns hatást gyakorolt volna a huszadik század történelméről kialakult képünkre, mint az egyesítésének 40. évfordulóját idén ünneplő Vietnami Szocialista Köztársaság. Ezt persze több évtizedes háborús szenvedéseinek és az amerikai tömegkultúra ezt nemritkán sajátosan közvetítő, de mindenképpen globális kisugárzással bíró üzeneteinek "köszönheti". Vietnam viharos történelmi közelmúltja máig rányomja bélyegét a vele kapcsolatos képünkre, jóllehet, az említett 1975. évi - az északi és déli országrész egyesülésével járó - újjászületés óta itt sem állt meg az idő. A Lengyelországnál alig nagyobb Vietnam 2015-re a Föld 13. legnépesebb országa lett, és korábbi elképesztő szegénységének enyhítésében is - bár európai szemmel szerénynek tűnhető, de - határozott javulást könyvelhet el. Napjainkban - ahogy azt a távol-keleti nemzetközi kapcsolatok alakulásánál megszokhattuk - a Kínai Népköztársaság hatalmi súlyának fokozódása és regionális ambíciói helyezték új megvilágításba a "legmagyarabbnak" tekintett délkelet-ázsiai nép lehetséges szerepét. Ez egyszersmind az alapdilemmát is azonnal eszünkbe juttatja: Vietnam múlt századi tragédiáját a vele kapcsolatos nagyhatalmi ambíciók idézték elő. Igaz, az ország bizonyította ellenálló képességét, és a 21. századra változott valamelyest a szereposztás is, Délkelet- Ázsia hosszú távú jövője a nemzetközi rendszerben továbbra is bizonytalan. Az alábbiakban számvetésre vállalkozunk Vietnam helyzetéről és lehetséges pozícióiról korunk vezető hatalmainak kelet-ázsiai játszmáiban.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2015/12.pdf

Átfogó akcióterv az iráni nukleáris dosszié rendezésére

Az iráni nukleáris kérdés 2002-ben került a nemzetközi közösség napirendjére, és 2015. július 14-én a P5+1, vagy más néven E3+3 (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország), illetve Irán végre megállapodásra jutott az atomprogram rendezésével kapcsolatban. A 2002 óta eltelt több mint 12 év során az iráni atomprogram rendkívül komoly fejlődésen ment keresztül, kiépült a nukleárisfűtőanyag-ciklus minden eleme, amire válaszul egész szankciós rezsimet hívtak életre Teheránnal szemben. Az Obama-adminisztráció hivatalba lépésével számottevően megváltozott az Egyesült Államok retorikája, és az elmúlt 20 hónapban lefolytatott intenzív tárgyalássorozat végül elhozta a régóta várt diplomáciai megoldást. Ez idő alatt a felek három, saját maguknak kijelölt határidőt szalasztottak el, és az utolsó pillanatig azzal fenyegették egymást, hogy felfüggesztik a tárgyalásokat, ha a végső megállapodás átlépi a Washington és Teherán által előzetesen meghúzott „vörös vonalakat”. A nehéz körülmények ellenére azonban sikerült egy olyan kompromisszumra jutni, mely tiszteletben tartja a felek által kijelölt határokat, és egyértelműen megteremti a lehetőséget arra, hogy a nemzetközi közösség szoros felügyelete mellett az iráni nukleáris kérdés ne jelentsen fenyegetést legalább a következő 15 évben.

Szerző: Péczeli Anna

Teljes cikk: 2015./11.pdf

Egy katonapolitikai döntés lehetséges kiberbiztonsági következményei – Az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalás margójára

Az Iszlám Állam elleni magyar fellépés hosszas politikai előkészítést igényelt. Bár a döntés katonai erő alkalmazásáról szól, a terrorszervezet esetleges ellenlépései az Irakban szolgálatot teljesítő magyar katonák elleni fizikai támadásokon túl Magyarországra is veszélyt jelenthetnek − akár egy információs támadás formájában. Jelen tanulmánynak nem célja, hogy tippeket vagy ötleteket adjon, azonban fontosnak tartjuk egy olyan potenciális, a kiberbiztonságot veszélyeztető folyamat bemutatását, amelynek korai szakaszában nincs szükség komolyabb informatikai szaktudásra, nagy teljesítményű számítógépekre vagy speciális szoftverekre. A szerzők célja, hogy rámutassanak arra a nemzeti szintű kiberbiztonsági kitettségre, ami a döntéshozatal során ritkán kap megfelelő figyelmet.

Szerző: Berzsenyi Dániel - Ványi Rajmond

Teljes cikk: 2015/10.pdf

Útban egy nemzeti álom felé? – Kína 2015. évi katonai stratégiája

A Kínai Népköztársaság 2015. május 26-án a témával foglalkozó szakértők élénk várakozásától és figyelmétől övezve publikálta a védelempolitikájának elvi alapjait rögzítő legújabb fehér könyvet. Hagyomány szerint kétévente kerül sor hasonló dokumentum kiadására, 1998 óta immáron kilencedik alkalommal. A „Kína katonai stratégiája” címet viselő anyag azonban a szerzők szándéka szerint a korábbiaktól némileg eltérő szellemben látott napvilágot, a népköztársaság új keletű védelempolitikai transzparenciáját hirdetve. Noha a katonai szférát illetően általában jogos kétségeink lehetnek e nyilvánosságpolitika hitelességét illetően, a dokumentum hangvételében kétségkívül izgalmas újítást képvisel elődjéhez képest helyenként fennkölt, érzelmekre ható stílusával, a hatalmi célok nyíltabb felvállalásával, de távlati programadó jellegével, kétségtelen stratégiai szemléletével is. Rövid elemzésünk tehát ennek az új védelmi stratégiának kontextusba illesztett kritikai ismertetésére vállalkozik.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2015/9.pdf

Air-Sea Battle - A globális közös terekhez való hozzáférés hadműveleti koncepciója

Az úgynevezett globális közös terekben (tengerek, légtér és világűr) a mozgásszabadság mind polgári (például kereskedelmi), mind katonai (azaz hadműveleti) szempontból alapvető követelmény a 21. századi modern hadviselésben. A tanulmány az Egyesült Államok erre vonatkozó hadműveleti koncepcióját mutatja be, és értékeli annak követelményeit, előnyeit, illetve lehetséges hátrányait, következményeit.

Szerző: Kiss Roland

Teljes cikk: 2015/8.pdf

Az államháztartási kiadások GDP-n belüli arányát leíró mutatószám kritikai elemzése

Az állam társadalmi és gazdasági szerepvállalásának értékelése – különösen a 2008-as pénzügyi és gazdasági válság, valamint az arra adott gazdaságpolitikai válaszok következtében – napjainkban ismételten széles körű figyelemre tart számot. A szerepvállalás értékelésére indikátorként gyakran használt GDP-arányos államháztartási kiadások mutatószámnak azonban e tekintetben korlátai vannak. A korlátok megismerése elengedhetetlen elemzői feladat, az eredmények értékelése során azok bemutatása pedig intellektuális kötelezettség. Az elemzés ennek érdekében bemutatni és röviden értékelni kívánja a mutatószám képzéséből eredő aritmetikai, az igazgatási ágazatok szerinti értelmezéssel együtt járó, a GDP számszerűsítéséből és értelmezéséből következő, valamint az állami szerepvállalás értékelésével összefüggő korlátokat.

Szerző: Felméry Zoltán

Teljes cikk: 2015/7.pdf

Az új japán védelempolitika II.

Japán "normalizálódó" - a pacifizmustól és önvédelemtől a nemzeti szuverenitás védelme, a proaktív nemzetközi szerepvállalás és a válságkezelés felé eltolódó - védelempolitikája 2014-ben látványos átalakuláson ment keresztül. Az ország védelempolitikájának csúcsszerveként Nemzetbiztonsági Tanácsot állítottak fel, 2010 után új Védelmi Irányelveket fogadtak el, majd Japán történetének első Nemzeti Biztonsági Stratégiáját. MIndez alapjaiban változtat a fegyveres erő (esetleges) használatához fűződő, több évtizedes japán politikai és társadalmi hagyományokon, és az Önvédelmi Erők fejlesztésének is új jövőképet teremt. Az elemzés az átalakuló japán védelempolitika korábbi értékelését követően az Önvédelmi Erők fejlesztési irányait összegzi.

Szerző: Kiss Roland

Teljes cikk: 2015/6.pdf

Az új japán védelempolitika I.

Japán "normalizálódó" - a pacifizmustól és önvédelemtől a nemzeti szuverenitás védelme, a proaktív nemzetközi szerepvállalás és a válságkezelés felé eltolódó - védelempolitikája 2014-ben látványos átalakuláson ment keresztül. Az ország védelempolitikájának csúcsszerveként Nemzetbiztonsági Tanácsot állítottak fel, 2010 után új Védelmi Irányelveket fogadtak el, majd Japán történetének első Nemzeti Biztonsági Stratégiáját. MIndez alapjaiban változtat a fegyveres erő (esetleges) használatához fűződő, több évtizedes japán politikai és társadalmi hagyományokon, és az Önvédelmi Erők fejlesztésének is új jövőképet teremt. Az elemzés a japán védelempolitika közelmúltjának és jelenének értelmezése és értékelése, amelyet hamarosan a második részben az Önvédelmi Erők fejlesztési irányainak konkrét bemutatása követ majd.

Szerző: Kiss Roland

Teljes cikk: 2015/5.pdf

Az új orosz katonai doktrínáról

Nem sokkal a tavalyi év vége előtt, 2014. december 26-án Vlagyimir Putyin elnök ellenjegyzésével látta el az Oroszországi Föderáció új katonai doktrínáját, ami felváltotta a 2010 februárjában elfogadott korábbi dokumentumot. Mára ugyanis az ország több és a korábbitól eltérő jellegű konfliktussal terhelt biztonsági környezetben találja magát, a globális erőviszonyokban strukturális változások mentek végbe, és így a katonapolitikai helyzet világviszonylatban is megváltozott. Szükséges volt tehát a változásokat egy olyan stratégiai dokumentumban is rögzíteni, amely egyértelműen megnevezi a fenyegetések forrását és az azokra adandó válaszokat. Az elemzés a 2010-es és a 2014-es doktrínát hasonlítja össze, jellemezve ennek során a Kreml-beli biztonságpercepciók változását is, valamint ezzel szoros összefüggésben a stratégiai környezet Oroszországot is érintő átalakulását.

Szerző: Kiss Annamária

Teljes cikk: 2015/4.pdf

A Muszlim Testvérek hatalomátvételi kísérlete Egyiptomban, 2011−2013 I.

A Nílus-parti országban a 2011 februárjában kezdődő átmeneti korszakban a korábbi hatalom első számú ellenségének tekintett Muszlim Testvérek a politikai élet egyik meghatározó tényezőivé váltak. Az általuk létrehozott párt a maratoni parlamenti választások győztese lett, a soraikból származó politikus pedig megnyerte az elnökválasztásokat. A kormányzás parancsnoki posztjait formálisan megszerezték, a hatalomgyakorláshoz szükséges kulcsfontosságú szférákat azonban nem tudták megfelelőképp ellenőrzésük alá vonni. Ez a regionális feltételrendszer változásával, a belső támogatottság csökkenésével a szervezetet katasztrofálisan érintő 2013. júliusi puccs végrehajtását nagyban megkönnyítette. A tanulmány első része a Muszlim Testvérek törekvéseit, a hadsereggel és a rivális politikai erőkkel folytatott hatalmi harcát 2011 novemberéig vizsgálja. A felvezető rész kitér a térségben az elmúlt években végbemenő folyamatok nyomán bekövetkező átalakulásra, az „arab tavasz” első időszakában a Muszlim Testvérekkel is számoló amerikai regionális stratégia változásaira.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2015/3.pdf

Franciaország iszlamista terrorfenyegetettsége

A 2015. január 7-én Párizsban, a Charlie Hebdo szatirikus magazin szerkesztőségénél elkövetett mészárlás, valamint a tettesek utáni hajtóvadászattal párhuzamosan zajló, kóser termékeket áruló üzletnél történt, halálos kimenetelű túszdráma az egyik legvéresebb terrortámadás, amit Franciaország területén valaha is elkövettek. Tény, hogy az egész világot sokkolták az események, ugyanakkor szükségesnek tartjuk hangsúlyozni: számítani lehetett rá, hogy Mohamed Merah 2012-ben végrehajtott gyilkosságsorozata után előbb vagy utóbb az iszlamista politikai erőszak valamilyen formában ismét le fog csapni Franciaországra. Írásunkban kísérletet teszünk rá, hogy a párizsi eseményeket szélesebb kontextusba illesszük, rávilágítva arra, hogy a támadások nem voltak minden előzmény nélküliek.

Szerző: Répási Krisztián

Teljes cikk: 2015/2.pdf

Szomália: Államépítés és nomád klánállam Afrika szarván – Percepció, transzformáció és stratégiai kényszerek

Miközben a nemzetközi szereplők percepciójában Szomália változatlanul „bukott a bukottak között”, az országban zajló folyamatok több helyen is meghaladni látszanak az eddigi állapotokat. Az al-Sabáb átalakulása nemzeti gerillacsoportból regionális terrorszervezetté ugyan azt sugallja, hogy a biztonsági helyzet – különösen a külső szereplők számára – rosszabb, mint valaha, maga a szomáli társadalom, túllépve ezen a megközelítésen, újabb és újabb lépéseket tesz a mindennapok normalizálására. Ebben többé-kevésbé partnerre lelt a 2012 óta regnáló kormányzatban, amelynek tevékenysége – főleg nyugati mércével – ugyan számos kívánnivalót hagy maga után, de két évtizednyi káosz után mégis az eddigi legígéretesebb és legpotensebb szereplő Mogadishuban.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2015/1.pdf


Elemzések- 2010

A lisszaboni NATO- és EU–USA csúcstalálkozó agendája és várható eredményei

A november 19–20-án kerül sor a NATO lisszaboni csúcsértekezletére, majd azt követően az EU–USA csúcstalálkozóra. A nagyszabású diplomáciai esemény meghatározó lesz a geopolitikai jelentőségét tekintve fakulni látszó transzatlanti kapcsolatok jövője szempontjából.

Szerzők: Csiki Tamás- Varga Gergely

Teljes cikk: 2010/17.pdf

Obama félidőben: külpolitikai körkép az időközi választások után

Az amerikai időközi kongresszusi választás során jelentős vereséget szenvedtek az eddig mindkét házban kényelmes többséget élvező demokraták. Kézenfekvőnek látszik, hogy a belpolitikában meggyengült Barack Obama a külpolitika felé fog fordulni ciklusa második felében, hogy a nemzetközi porondon elért sikerekkel induljon neki a 2012-es elnökválasztásnak. Az Egyesült Államokon kívüli világban azonban nem nagyon találni olyan ügyet, ahol a politikai tőkévé kovácsolható siker akár belátható távolságban lenne.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2010/16.pdf

A mianmari katonai diktatúra húsz esztendeje és a 2010. évi választások

2010. november hetedike formailag lezárt egy korszakot a Mianmari Unió történetében. Az immár húsz esztendeje katonák által kormányzott délkelet-ázsiai diktatúra e napon, 1990 óta első ízben tartotta meg az általános törvényhozási választásokat. E világszerte felemás érzelmekkel szemlélt esemény valós jelentősége azonban jóval szerényebb, mivel az ország belpolitikai életét kezükben tartó tábornokok előre gondoskodtak róla, hogy valódi riválisaik ne szoríthassák háttérbe őket, és ne idézhessenek elő gyökeres változásokat Mianmar közjogi berendezkedésében. A politikai élet részleges civilesítése azonban mindenképpen cezúrát jelent a korábbi módszerekhez képest, ami a napi események nyomon követése mellett arra is okot ad számunkra, hogy visszatekintsünk e nyugaton aránylag kevéssé ismert ország elmúlt évtizedeire. Az elemzés e szellemben ismerteti a katonai diktatúra kiépülésének folyamatát, jellemzőit, a napjainkban egyre nagyobb téttel bíró stratégiai kapcsolatait, végezetül pedig reflektál a választások belpolitikai előzményeire és eredményeire is.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2010/15.pdf

Újabb izraeli–palesztin tárgyalások – de meddig?

Az amerikai kezdeményezésre 2010 szeptemberében újrakezdődő közvetlen izraeli–palesztin tárgyalások esélyeit a szakértők közül sokan kezdettől eléggé borúlátóan látták. Azok a remények, hogy a Netanjahu-kormány nemzetközi nyomásra hajlandó lesz a ciszjordániai településeken 10 hónapja életben lévő építési moratórium meghoszszabbítására, hiú ábrándnak bizonyultak. A folytatás bizonytalanná vált, s ez nem pusztán az Obama-adminisztráció tekintélyén üthet egy újabb rést, hanem messzemenő hatása lehet a palesztin belpolitikai helyzet alakulására, a térségbeli stabilitásra nézve. Az eseményeket 2010. október közepéig nyomon követő tanulmány kísérletet tesz a háttér, a politikai-stratégiai motivációk felvázolására. A közvetlen tárgyalások és a hozzájuk kapcsolódó diplomáciai események mellett nagy figyelmet fordít a szeptember 26. utáni fejlemények bemutatására.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2010/14.pdf

Az európai terrorfenyegetettségről – a számok tükrében

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a brit hírszerző szolgálat 2010. szeptember végi információi szerint Európában élő szélsőséges iszlámisták a 2008. novemberi, mumbai terrortámadás mintájára végrehajtani tervezett terrorcselekményre készültek a brit, a francia, és a német fővárosban. A bejelentés jó alkalom arra, hogy az egyik legelismertebb terrorizmus-adatbázis, az amerikai Worldwide Incident Tracking System (WITS), illetve az Europolnak – az Európai Unió tagállamainak bejelentései alapján összeállított – Terrorism Situation and Trend Reportjának (TE-SAT) adatait felhasználva elemzésben foglalkozzunk Európa elmúlt évekbeli terrorfenyegetettségével.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2010/12.pdf

Az EU és a NATO szerepvállalása a Mediterráneumban

A geostratégiai szempontból fontos helyen fekvő, gazdag civilizációs örökséggel rendelkező Mediterráneum a hidegháború korszakában is a hatalmi vetélkedés egyik fő színterének számított. A stratégiai pozíciók megerősítése során a nyugati világ két meghatározó tömörülése ezekben az évtizedekben elsősorban a régió szövetségi rendszeren kívüli északi államainak a struktúrákba való bevonására törekedett. A kapcsolati kör déli-keleti kiszélesítésére a hetvenes évektől az Európai Közösségek tett nem túl sikeres kísérletet. A poszthidegháborús korszakban az EU és a NATO egy szélesebb térségbeli kapcsolatrendszer felépítésével próbálta a biztonsági kihívásokat csökkenteni, s a befolyását kiszélesíteni. Az Euro-mediterrán Partnerség, a másik oldalon a Mediterrán Dialógus és egyelőre az Öböl-térségre kiterjedő Isztambuli Kooperációs Kezdeményezés azonban eleddig nem hozta meg a várt eredményeket. Az elemzés úgyszintén kitér a Mediterráneum nyugati részén lévő államokat tömörítő 5+5 dialógusra, a Mediterrán Fórum és az EBESZ szerepére.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2010/12.pdf

A Gazprom és a „szuperagy”
Közjavak és a magyar gázimport-diverzifikáció

A jelen írás nagyon vázlatosan áttekinti a magyar gázimport-diverzifikációs opciók elkövetkező évtizedben felmerülő kockázatait és előnyeit. Három lehetőséget vesz figyelembe:
– változatlan orosz–ukrán import;
– Nabucco és Déli Korridor;
– adriai cseppfolyósított gázimport (Liquified Natural Gas – LNG)-terminál

Szerző: Deák András György

Teljes cikk: 2010/11.pdf

Csökkenő afganisztáni esélyek

Az SVKI Elemzések 2009/8. számában megjelent „Az új Afganisztán-stratégia esélyei” című írás arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy csak akkor kerülhető el a nemzetközi közösség afganisztáni kudarca, ha az Obama-adminisztráció és a NATO 2009 márciusában megfogalmazott új Afganisztán-stratégiája képes lesz négy területen: a biztonság, a segélyezés és fejlesztés, a kábítószer-ellenes politika és a regionális hatalmi ellentétek problémáinak megoldásában viszonylag gyors eredményeket elérni. Az alábbi tanulmány az említett problémakörök jelenlegi állapotát kísérli meg összevetni az egy évvel ezelőtti helyzettel.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2010/10.pdf

A csőbe zárt szellem – az orosz–belorusz gázkonfliktus újabb fordulója

Újabb töréspontjához érkezett az eddig sem felhőtlen orosz–belorusz viszony, amikor 2010. június 21-én délelőtt a Gazprom – Dmitrij Medvegyev elnök utasítására – elkezdte csökkenteni a Belarusznak szállított földgáz mennyiségét Minszknek ez év januárjától közel kétszáz millió dollárra növekedett, rendezetlen gázadósságára hivatkozva. Az orosz fél 21-én és 22-én 15-15%-kal, 23-án pedig további 30%-kal csökkentette, s a tervek szerint fokozatosan 85%-kal kívánja csökkenteni a szállított gáz mennyiségét. A csökkentéssel párhuzamosan az orosz elnök további konzultációk folytatására utasította a Gazpromot a belorusz vezetéssel. Gyorselemzésünk elsősorban a konfliktus hátterét tekinteni át, lehetséges kifutása vonatkozásában lényeges megállapításokra nem vállalkozik.

Szerző: Rácz András

Teljes cikk: 2010/9.pdf

Az Irán-elleni szankciópolitika múltjáról és jelenéről

Az elemzés lezárása előtt nem sokkal, június 9-én született meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1929-es számú határozata, mely az Irán-ellenes ENSZ-szankciók negyedik körét jelentette. Az írás az 1979-es túszválságtól kezdve áttekinti a közép-keleti ország ellen életbe léptetett szankciók három évtizedes történetét. A tanulmány főképp a politikai aspektusokra koncentrál, a témakör gazdasági relációinak részletesebb bekapcsolása egy másik munkának lesz a feladata.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2010/8.pdf

Az indiai–kínai stratégiai játszma az Indiai-óceán északi térségében

Az Indiai-óceán északi térségének biztonságpolitikai folyamatait vizsgálva a nyugati és ázsiai elemzők az utóbbi években egyre gyakrabban szentelnek teret egy Magyarországon még keveset tárgyalt kérdésnek. Ez a két keleti nagyhatalom, India és Kína stratégia versengésének témaköre, mely napjainkban egyre meghatározóbb szerepet játszik e világrész nemzetközi kapcsolatainak alakulásában. A hidegháború lezárulását követően Peking és Újdelhi egyre növekvő aktivitást mutatott a világtengereken való jelenlétük erősítésére, mely az Indiai-óceánon a haditengerészeti erőik, valamint helyi gazdasági és katonai támaszpontjaik egymással versengő fejlesztésében öltött testet. Törekvéseiket egyszerre motiválja saját hatalmi képességeik és mozgásterük fejlesztése, valamint biztonsági érdekeik szavatolása is. A folyamat különösen az utóbbi évtizedben gyorsult fel, táptalajt adva azon találgatásoknak, melyek a két óriás közelgő összecsapását, vagy éppen a fél világot sakkban tartó politikáját vizionálják. E tanulmány célja, hogy elemezze a két ázsiai hatalom kapcsolatainak e kevéssé ismert vetületét, és jellemezze azok jövőbeli kilátásait.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2010/7.pdf

A formálódó új NATO-stratégia – két jelentés alapján

A NATO új stratégiai koncepciójának megalkotása nemrégiben fontos állomásához érkezett. A Madeleine Albright vezette 12 fős szakértői csoport elkészítette jelentését a főtitkár számára, és ezt május 17-én nyilvánosságra is hozták. Ezzel lényegében párhuzamosan a Lengyel Külügyi Intézet (PISM) is megjelentetett egy tanulmányt „A NATO tagállamok és az új stratégiai koncepció: áttekintés” címmel. Az alábbi elemzés előbb a lengyel tanulmánynak azokat a legfontosabb megállapításait ismerteti, amelyek az új stratégiai koncepcióval kapcsolatos tagországi elvárásokra vonatkoznak, majd az Albright vezette szakértői csoport „NATO 2020:Megerősített biztonság, dinamikus beavatkozás” című jelentésének leglényegesebb téziseit mutatja be kritikai szemmel, támaszkodva a PISM-tanulmányban foglaltakra is.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2010/6.pdf

A lengyel–orosz kapcsolatokról Szmolenszk után

A lengyel elnöki repülőgép 2010. április 10-i szmolenszki katasztrófája egyedülálló tragédia nemcsak Lengyelország, hanem a világ legújabb kori történetében is. A baleset 96 áldozata között ugyanis a köztársasági elnök és felesége mellett több mint negyven vezető lengyel politikus, illetve főtisztviselő vesztette életét. A lengyelek számára a tragédiát különösen fájdalmassá teszi, hogy a köztársasági elnök és kísérete épp az 1940-es katyńi mészárlás 70. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésre utazott, amikor a baleset bekövetkezett. Vagyis ahhoz a helyszínhez igen közel vesztette életét napjaink lengyel politikai elitjének számos tagja, ahol 1940 tavaszán Sztálin parancsára több mint 21 ezer lengyel (többségében tartalékos) tisztet végzett ki az NKVD. A repülőgép-katasztrófa politikai következményeit számba véve a legtöbb lengyel elemző a lengyel–orosz kapcsolatokat tekinti olyan területnek, ahol – elsősorban az orosz magatartásnak köszönhetően – már a katasztrófát követő első napokban igen komoly változások figyelhetők meg. Visszatekintve az elmúlt húsz év lengyel–orosz viszonyának legfontosabb vitapontjaira és konfliktusaira, elemzésünk arra keresi a választ: valóban bekövetkezhet-e egyfajta történelmi megbékélés Lengyelország és Oroszország között Szmolenszk után?

Szerzők: Tálas Péter- Sz. Bíró Zoltán

Teljes cikk: 2010/5.pdf

START-III- az új fegyverzetkorlátozási szerződés

Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz államfő 2010. április 8-án Prágában írta alá a hadászati támadófegyverzetek csökkentéséről szóló harmadik szerződést (Stra­­te­gic Arms Reduction Treaty – START). A megálla­­­­­podás jelentős állomása a fegyver­zetkor­­látozási szerződések történeté­nek, külö­nö­sen, ha figyelembe vesszük, hogy 1994 – a START–I érvénybe lépése – óta csu­pán a ha­­dászati támadó fegyverek csök­ken­­tését elő­irányzó (SORT) szűkszavú meg­­­ál­la­po­dást sikerült tető alá hoznia a két nagy­hatalom­nak. Mindemellett a START–III csak egyik eleme a 2010-ben meglódul­ni lát­szó, ám végső ki­menetelüket tekintve tovább­­ra is igen bi­zony­­talan nukleáris non-proliferációs erőfeszítéseknek.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2010/4.pdf

Barack Obama első elnöki éve

Barack Obama első elnöki évét alapvetően csalódottan fogadta és kritikusan értékelte a nemzetközi sajtó. Még ha számos ok miatt – túlzott belső és külső elvárások, túl sok örökölt probléma – nem is osztjuk az amerikai elnök tevékenységével kapcsolatban megfogalmazott kritikák egy részét, annyi kétségtelenül megállapítható, hogy az elnöknek a reményre, a nyitásra, az új kezdetre utaló hívószavait egyre inkább felőrlik a politikai és geopolitikai realitások.

Szerzők: Gazdik Gyula- Tálas Péter- Varga Gergely

Teljes cikk: 2010/3.pdf

A Goldstone-jelentés és utóhatásai

Egy éve annak, hogy véget ért Izrael és az Iszlám Ellenállási Mozgalom (Hamász) közt 2008 decemberében kirobbant gázai háború. A harcok okozta anyagi pusztítás, az emberi tragédiák képei annak idején a nemzetközi közvéleményben nagy visszhangot kel-tettek. A médiafigyelem a háború alatt történtek és a zsebkendőnyi területen élő más-fél millió ember humanitárius helyzetének alakulása iránt a fegyvernyugvás óta csökkent, de az ENSZ Gázai Konfliktussal Foglalkozó Tényfeltáró Bizottságának 2009. szeptember 15-én közzétett 575 oldalas anyaga – melyet a bizottság vezetőjének neve után röviden csak Goldstone-jelentésnek neveznek – ismét alaposan felkavarta az indulatokat. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (EJT), s az ENSZ Közgyűlés által elfogadott dokumentum bizonyára még számos alkalommal fog viták homlokterébe kerülni, a nemzetközi kapcsolatok különböző területeit érintő kihatásairól azonban még korai feltételezésekbe bocsátkozni.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2010/2.pdf

Az Egyesült Államok Ázsia-politikája: lemarad, ha kimarad

Barack Obama elnök első hivatali évének utolsó heteiben az ázsiai kapcsolatok kerültek az amerikai adminisztráció fókuszába. Az amerikai elnök november közepén egy-hetes kelet-ázsiai körutat tett Tokiót, Szingapúrt, Sanghajt, Pekinget és Szöult érintve, majd a rákövetkező héten az indiai miniszterelnököt fogadta Washingtonban. A diplomáciai offenzívát inkább kezdeti bizalomerősítő lépések jellemezték, semmint áttörő sikerű eredmények. A világ legdinamikusabban fejlődő régiójában az Egyesült Államoknak ugyanis számos kihívással kell megbirkóznia, ha továbbra is meghatározó szereplő kíván maradni a térségben.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2010/1.pdf


EU Karrier Nap a Ludovikán

EU karrier nap

EU-karrier nap a Ludovikán – Február 12.

Szeretnél az Európai Unió egyik intézményében dolgozni?
Szeretnéd tudni, hogy milyen lehetőségek vannak?
Nem tudod, hogyan jelentkezz?

Gyere el a Külgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett előadásra, ahol átfogó képet kaphatsz az EU-s karrier lehetőségekről, és választ kaphatsz gyakorlati kérdéseidre!

Helyszín: NKE, Ludovika épület, III. előadó (234-es terem)

Időpont: 2015. február 12. (csütörtök) 9:45

A rendezvény tervezett programja:
9:45 - 10:05 Dr. Navracsics Tibor, kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos - Megnyitó

10:05 - 10:25 Czeti András (a brüsszeli EU Állandó Képviselet munkatársa) – Uniós állások és tippek a versenyvizsgához

10:25 - 10:45 Nagy Rita (a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa) – Karrierlehetőségek az Európai Külügyi Szolgálatnál

10:45 - 11:15 Kérdések és válaszok (Perger István, az Európai Bizottság Állandó Képviseletének munkatársa is jelen van)


Regisztráció és további információk a következő linken: http://uni-nke.hu/esemenyek/2015/02/12/eu-karrier-nap

Részvétel esetén az óráról való távolmaradást igazoljuk!


Tömeges érdeklődés az új kar nyílt napján

Több mint 300 hallgató és kísérőik, összesen mintegy 500 érdeklődő vett részt a frissen alakult Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kart (NETK) bemutató nyílt napon 2015. január 30-án. A Ludovika Kampuszon megrendezett eseményen széleskörű érdeklődést tapasztaltunk a Kar képzései és fejlesztési elképzelései iránt.

Azt követően, hogy a reggeli ünnepi szenátusi ülésen sor került a formális karalapításra, a délelőtti órákban a többnyire pályaválasztás előtt álló fiatalok tájékoztató előadásokat hallhattak mind a Karnak otthont adó Ludovika Kampusz folyamatban lévő nagyszabású fejlesztéséről, másrészt a Kar képzési portfóliójáról, a felvételi folyamat gyakorlati tudnivalóiról. Az érdeklődést jól tükrözte, hogy az előre berendezett két nagyelőadó mellett további három előadót töltöttek meg a résztvevők, akik a tantermek belső zárt láncú közvetítésén keresztül szintén élőben követhették az eseményeket, és az előadásokat követően ugyancsak feltehették kérdéseiket.

A tájékoztatók bevezetéseként az NKE három éves kampuszfejlesztési terveit – melynek részeként már épül egy új, 600 férőhelyes civil kollégium a Nagyvárad térnél – Horváth József főtitkár vázolta az érdeklődőknek, majd Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektor-helyettes adott átfogó képet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem küldetéséről és ethoszáról. Kis Norbert kiemelte, hogy a Ludovika Kampuszon létrejövő új kar ötvözi a hagyományt és a 21. századi modernitást, így szilárd alapokon kezdhet bele a dinamikus, fiatalos jövőépítésbe.

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar rendeltetése a közigazgatási szervek diplomáciai és egyéb nemzetközi feladatainak ellátásához szükséges utánpótlás biztosítása, a külképviseleti, valamint az európai uniós intézményekben dolgozó szakemberek felsőfokú képzése, amely mellett e szakemberek át-, illetve továbbképzése is szerepel majd az új kar feladatai között.

Tálas Péter, a NETK frissen beiktatott dékánja az egyetemen belül „kicsi, de különleges” szervezetként írta le a Kart, amely a korlátozott hallgatói létszám és a specializált képzés következtében minőségorientált, személyre szabott képzést biztosíthat – ami egyben magas követelményrendszert is jelent a leendő hallgatók számára. A Kar az állami intézmények speciális területére, a külfölddel érintkező szervezetek számára képez ügyintézőket és vezetőket, akiket széles látókör, stratégiai látásmód, naprakész tudás, megoldás-orientált, gyakorlatias gondolkodás és elemző szemlélet kell, hogy jellemezzen – a szakpolitikai ismeretek és nyelvismeret nyilvánvalóan magas színvonala mellett. A Kar oktatói és kutatói azon dolgoznak, hogy a hallgatók képesek legyenek megszerezni, kialakítani ezeket a kvalitásokat – olyan egyedi lehetőségek segítik ezt, mint a Karon működő Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, amely nem elszigetelt kutatóműhelyként működik, hanem a hallgatók számára is nyitott szakmai gyakorlati helyként, a tehetséggondozásban és a hallgatók mentorálásában is részt vevő szakpolitikai think tank-ként.

„Önökkel egykorú lányom van, így személyesen is ismerem az Önök előtt álló továbbtanulási dilemmát. Arra bíztatom Önöket, hogy olyan szakmát, szakterületet, képzést válasszanak, amit szeretnek, szerethetnek! Valóban nagy és jelentős eredményeket csak azok tudnak elérni, magas színvonalú minőségi munkát tartósan csak azok képesek végezni, akik szeretik munkájukat, akik örömüket lelik abban a tevékenységben, amit hivatásul választottak” – összegezte gondolatait Tálas Péter.

A kari képzési programokat Szalayné Sándor Erzsébet, a felvételi folyamat elemeit Tischler Zoltán mutatta be a kari munkatársak közül, majd a nyílt nap zárásaként az érdeklődőket kisebb csoportokban vezették végig a történelmi Ludovika épületen, míg a kar munkatársai és hallgatói kötetlen formában folytatták a tájékoztatást.

(Fotó: Dévényi Veronika, honvedelem.hu)


Nézőpontok- 2010

Tálas Péter: Afganisztán: az eddigiek és a hogyan tovább

Pappné Ábrahám Judit 2010. augusztus 23-i tragikus halálát követően – 2003 óta először– szélesebb vita tárgya lett hazánk afganisztáni szerepvállalása. Augusztus 24-én a Népszabadság (Miklós Gábor: Nem kell több halott) és a Magyar Nemzet (Stier Gábor: Vesztésre ítélve) is lényegében a magyar szerepvállalás befejezése mellett érvelt, a Jobbik pedig augusztus 28-án bejelentette, hogy országgyűlési határozati javaslatot nyújt be, amelyben a magyar katonák Afganisztánból történő azonnali kivonását kéri a kormánytól. Jelen írás szerzője – jóllehet korábbi tanulmányaiban alapvetően sikertelennek ítélte a nemzetközi közösség afganisztáni misszióját (lásd Az új Afganisztán stratégia esélyei. Nemzet és Biztonság 2009. 4. szám; Csökkenő afganisztáni esélyek. Nemzet és Biztonság, 2010. 7. szám) – a magyarországi Afganisztán-vita kezdetétől ellenzi a magyar katonák azonnali kivonását. Vitairatában azt igyekszik indokolni – miért. Intézetünk ezzel indítja útjára az SVKI Nézőpontok c. sorozatát, amely kizárólag az adott kutató/szerző személyes szakmai véleményét tükrözi.

Teljes cikk: 2010/1.pdf


Nézőpontok- 2011

Varga Gergely: Az ázsiai csúcstalálkozók és az amerikai–kínai stratégiai vetélkedés

„A politika jövőjét Ázsiában fogják eldönteni, nem Afganisztánban vagy Irakban, és az Egyesült Államok a történések középpontjában lesz” – fogalmazott Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a Foreign Policy magazin novemberi számában. Barack Obama elnök novemberi csendes-óceáni körútja és részvétele a térség meghatározó csúcstalálkozóin alátámasztani látszanak az amerikai ambíciókat. A gazdasági-pénzügyi válsággal és belpolitikai állóháborúval küzdő Egyesült Államok számára ugyanakkor komoly diplomáciai kihívást jelent, hogy a Clinton által megfogalmazott ázsiai vezető szerepnek tartalmat adjon.

Teljes cikk: 2011/3.pdf

Molnár Ferenc: Segélyezés és fejlesztés Afganisztánban – a nemzetközi közösség esélyei

Az elmúlt évtizedek válságkezeléseinek – és különösen az afganisztáninak – talán legfontosabb tanulsága, hogy társadalmi-gazdasági fejlesztések nélkül elképzelhetetlen a katonai taktikai/műveleti eredmények tartós stratégiai sikerekké konvertálása, valamint, hogy a katonai műveleteket nem lehet időben elválasztani a válságkezelés többi dimenziójától. Nem állítjuk, hogy Afganisztán békés ország lesz 2014 után, de azt igen, hogy a komplex válságkezelés részeként a társadalmi-gazdasági fejlesztések egy kritikus tömegének elérése után a stabilitást fontosnak tartó erők erősebbek lehetnek, mint az azt ellenzők.

Teljes cikk: 2011/2.pdf

Varga Gergely: Amerika és a terrorizmus tíz év távlatából

2001. szeptember 11. a hidegháború utáni világ legsokkolóbb élménye volt az amerikai társadalom számára. Tíz év távlatából a végzetes nap emlékei ma is elevenen élnek az amerikaiak emlékezetében, ám az esemény, és az azt követő reakció megfelelő történelmi kontextusba helyezése, „értékelése” az idő múlásával egyre inkább lehetségessé válik. Nemcsak a történészek, hanem talán az amerikai társadalom széles tömegei számára is.

Teljes cikk: 2011/1.pdf


Ünnepi szenátusi ülésen alakult meg a NETK

2015. január 30-án, pénteken ünnepi szenátusi ülésen alakította meg új karát, a Nemzetközi és Európa Tanulmányok Kart a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az új kar hivatalosan február 1-jétől működik.

A kar alapító ünnepségén Dr. Vidoven Árpád, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára, az NKE Fenntartói Testületének ügyvivője arról beszélt, hogy az egyetem negyedik karán zajló nemzetközi irányultságú felsőoktatás a jó állam eszményének megvalósulását is szolgálja. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek kiemelkedő szerepe lesz a következő évtizedekben a magyar felsőoktatásban, hiszen az egyetem adja a tudást, a szellemi bázist a jövő államigazgatási elitjének. Magyarországnak szüksége van kiváló, jól képzett, megalapozott tudással és őszinte hazaszeretettel rendelkező vezetőkre, ezt pedig az Önök egyeteme biztosítani fogja.”- tette hozzá az államtitkár.

Prof. Dr. Patyi András, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora az ünnepi szenátusi ülésen elmondott beszédében kiemelte, hogy minden egyetemnek kötelessége megadni a kipróbált, értelmezett és rendszerezett tudást, mert felelősséggel tartozunk azokért a hallgatókért, akiket ránk bíznak és akik innen kikerülve tudásukkal, munkájukkal az egyetem igazi értékét mutathatják meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem bízhatunk „nyugodtan és vakon” a nemzetközi globális rendszerben, amely békét ígér, és az európai rendszerben, amely gazdasági és szociális téren egyesülő Európát kíván. "Ezekért a célokért küzdeni kell, ez a néha látszólagos, kényes egyensúly folyamatos katonai, biztonságpolitikai, nemzetbiztonsági elemzést, tudást, majd cselekvést követel. Napi szinten egységes közigazgatási, kormányzati tevékenységet kíván meg" – fogalmazott. Az NKE rektora hozzáfűzte: „A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar kiemelkedő feladata az, hogy utánpótlást képezzen, européer szemléletet és hozzáértést adjon és az itt végzett hallgatók legyenek képesek döntéshozó vezetőként és ügyintézőként is arra, hogy az emberiség közös céljait szolgálják és legyen meg bennük az eligazodás képessége.”

Patyi András az ünnepségen átadta az új kar dékánjának, Dr. Tálas Péternek a dékáni láncot és oklevelet, ezzel jelképesen befogadta az új kart az egyetem szervezetébe. Ezt követően a kar dékánja mondta el székfoglaló beszédét.


Tálas Péter dékáni székfoglalója


Beiktatott dékánként mindenekelőtt köszönetet szeretnék mondani:

  • a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testületének, Patyi András rektor úrnak és az egyetem Szenátusának azért a bizalomért és támogatásért, amely lehetővé tette, hogy pályázatommal elnyerjem a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékáni pozícióját;
  • az egyetem rektor-helyetteseinek és dékántársaimnak azért a támogatásért, amit már a pályázatom elkészítése kapcsán és azóta is folyamatosan érzékelek;
  • köszönettel tartozom annak a szűkebb és szélesebb szakmai közösségnek –­ mindenekelőtt a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont és az NKE Nemzetközi Intézete munkatársainak és korábbi vezetőjének, Szalayné Sándor Erzsébet professzor asszonynak –, akik lehetővé tették azoknak a kutatási, oktatási szakmai eredményeknek az elérését, amelyek nélkülözhetetlenek egy ilyen poszt eléréséhez és betöltéséhez;
  • és végül köszönettel tartozom családomnak, akik nem csupán elviselték, de mindvégig támogatták szakmai munkámat és ambícióimat. Érthető módon mégis őket volt legnehezebb meggyőzni arról, hogy érdemes elvállalnom a dékánságot. Azonban sikerült megértetnem velük ennek a kihívásnak és lehetőségnek az unikális jellegét. Nevezetesen azt a különleges helyzetet, hogy egy új egyetem új karának első dékánja lehetek. Ennél inspirálóbb és megtisztelőbb kihívást, feladatot aligha kívánhat magának az ember.   

Egy ilyen feladat megoldásához meggyőződésem szerint csak bölcsességgel, felelősséggel és alázattal lehet nekikezdeni.

Ami a bölcsességet illeti, egész eddigi pályafutásom azt erősítette meg bennem, hogy akkor lehet valaki sikeres vezető, ha a szakmailag legkiválóbbakkal dolgozik együtt, őket választja ki munkatársainak, rájuk és támogató munkájukra épít. E tekintetben rendkívül jó helyzetben vagyok. Olyan munkatársakkal, kollégákkal tudok nekifogni a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tartalmi építéséhez és fejlesztéséhez, akik saját szakterületük legkiválóbbjai. Elég csak végigtekintenem az új kar itt helyet foglaló egyetemi tanárain, itt jelen lévő oktatóin és kutatóin, hogy erre joggal és meggyőzően hivatkozhassak. Közülük – személyes okok miatt és kérve a többi kiválóság elnézését – itt és most csupán egyetlen embert hadd emeljek ki, aki több mint harminc éve kíséri figyelemmel pályafutásomat, aki tanárom volt, fiatal oktatóként mentorom, kutatóként vezetőm, majd alkotótársam, központigazgatóként elődöm, s akit emellett barátomnak is tudhatok: Gazdag Ferenc professzort. Az, hogy most itt állhatok Önök előtt, az ő sikere is, s aminek még inkább örülök, hogy tudom, ezt ő is így éli meg. Nagyrészt tőle tanultam meg azt, hogy igazán nagy sikereket az ember csak csapattal és csapatban érhet el. Az új kar munkatársaira is ilyen csapatként tekintek, és ilyen csapatként kérem a támogatásukat.

Ami a felelősséget illeti: nemzetközi környezetünk a külkapcsolati területen dolgozó közigazgatási szakembereken, vagyis az új kar által képzetteken keresztül érintkezik a legközvetlenebbül a magyar állammal, a külföld az ő szakmai munkájuk alapján alkot véleményt a magyar államról és közigazgatásról, ezért kulcsfontosságú az e területeken dolgozók magas szintű, a nemzetközi elvárásoknak megfelelő elméleti és gyakorlati felkészültsége. A magas szakmai felkészültség kulcsfontosságú amiatt is, mert a nemzetközi környezetünkben zajló folyamatokat a külkapcsolati területen dolgozók közvetítik a magyar állam és a magyar közigazgatás felé, így munkájuk szorosan kötődik a magyar nemzet és a magyar állam érdekeinek sikeres és eredményes nemzetközi érvényesítéséhez. Ez különösen nagy felelősséget helyez a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karra, hogy oktató- és tudományos munkánkat a lehető legmagasabb szintű minőségben végezzük.

Ami pedig az alázatot illeti, harminc éves pályafutásom alatt azt tanultam meg, hogy akkor tudunk igazán nagy eredményeket elérni, ha hivatásunkkal, illetve az azt magas szinten képviselőkkel szemben alázattal és tisztelettel viseltetünk. Ehhez most társul egy olyan feladat is – nevezetesen a kar építése –, amit szintén nem tudunk más szemlélettel sikeresen véghezvinni. Vezetőként régóta vallom és továbbra is vallani fogom, hogy míg a siker közös tulajdonunk, a hibákért való felelősséget mindig a vezetőnek kell vállalnia.

Végül engedjenek meg egy talán szokatlannak tűnő, a kelleténél talán ritkábban megfogalmazott gondolatot: az elmúlt évtizedek során meggyőződésemmé vált, hogy valóban nagy és jelentős eredményeket csak azok tudnak elérni, magas színvonalú minőségi munkát tartósan csak azok képesek végezni, akik szeretik munkájukat, akik örömüket lelik abban a tevékenységben, amit hivatásul választottak. Dékánként arra szeretnék törekedni, hogy a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar valamennyi oktatója, kutatója, munkatársa, hallgatója örömét lelje abban, amit csinál – az oktatásban, kutatásban, tanulásban.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


15 Év - 15 Hang

    • 15 Év - 15 Hang

Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről


Varga Gergely, biztonságpolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa



1.    Mit tekint Magyarország 15 éves NATO-tagsága legfontosabb eredményeinek?


Gyakran nehezen kézzelfogható és nehezen értékelhető, ha valami rossz bekövetkeztének az elmaradását mutatjuk fel sikerként, holott a biztonságpolitikában ez hatványozottan így van. Közép-Európában és Magyarországon hosszú évtizedek óta természetesnek vesszük a békét, a háború hiányát. Ez annak ellenére így van, hogy a kilencvenes években a közvetlen déli szomszédjainknál pusztított véres háború, újabban pedig keleti szomszédunk szenved fegyveres konfliktustól. Kétségtelen tény, hogy történelmi távlatokban az észak-atlanti térség a második világháború vége óta a béke és a példátlan prosperitás korszakában élt, és az is tényszerű, hogy a NATO a magalakulása óta meghatározó szerepet játszik Európa biztonságpolitikai környezetének alakításában. A NATO tehát mindenképp kulcsfontosságú pillére volt, és az is maradt a szövetség tagjai számára a béke szavatolásának, mind a külső fenyegetések, mind  a tagállamok közötti kapcsolatok tekintetében. A fentiek a NATO keleti bővítései révén érvényesek Magyarországra és a térségbeli NATO-tagállamokra nézve is, ugyanakkor 25 évvel ezelőtt mindez korántsem volt olyan egyértelmű, hogy így lesz.

Az elmúlt 15 évben mindvégig a NATO volt az elsődleges katalizátora a Magyar Honvédség átalakulásának, modernizációjának. Noha fejlesztésre NATO-tagság nélkül is szükség lett volna, a szövetség által megfogalmazott követelmények külső kényszerítő erőként erősítették e folyamatot. Ez annál is inkább hangsúlyozandó, mivel gyakran hiányzott a „belső kényszer”, a belpolitikai késztetés a modernizáció kétségtelen áldozatokkal járó véghezvitelére.


2.    Véleménye szerint mi volt a legjelentősebb probléma, mellyel Magyarország szembesült NATO-tagsága kapcsán?


A Magyar Honvédség krónikus alulfinanszírozottságán a NATO csatlakozás sem változtatott, sőt, a külső biztonság tudatában még kevesebb kényszer volt a honvédelem megfelelő szintű finanszírozására. A folyamat oda vezetett, hogy a védelmi szféra finanszírozását tekintve Magyarország az egyik legrosszabbul teljesítő tagállammá vált a szövetségen belül, holott gazdasági tekintetben jó néhány másik tagállam hasonló fejlettségi szinten van.

A politikai figyelem hiánya és a forrásszűkösség következtében állandósult az a probléma, hogy nem tudtuk maradéktalanul teljesíteni a NATO-ban tett vállalásainkat, ami nyilvánvalóan negatívan befolyásolta az ország megítélését a szervezeten belül. Egy ország presztízsvesztesége vagy nemzetközi befolyásának csökkenése, illetve annak negatív hatásai különösen a biztonságpolitikában rövid távon gyakran nehezen mérhetők, így a szélesebb társadalom számára is kevésbé érzékelhető. Ennek függvényében pedig a rövid távú szempontokat prioritásként kezelő politikai elit sem értékelte eléggé komoly problémának a finanszírozás kérdését.

A jobb teljesítmény erőteljesebb érdekérvényesítési képességet jelent a nemzetközi politikában. Noha sokféle politikai szempont merül fel egy-egy kulcsfontosságú pozíció betöltésének kérdésében, nem véletlen, hogy a legutóbbi évek NATO főtitkárai is a védelemre és a NATO-ban nyújtott teljesítmény megerősítésére nagy figyelmet fordító tagállamok soraiból kerültek ki. Továbbá a semleges Svédország vagy Finnország sem csupán humanitárius okokból vett részt aktívan az elmúlt évek legjelentősebb NATO-műveleteiben, hanem azért is, mert így növelhette befolyását a nemzetközi arénában.


3.    Véleménye szerint milyen területeken tudta Magyarország a legnagyobb hatást gyakorolni a szövetségben?


Magyarország legnagyobb hozzáadott értéke a NATO-hoz geopolitikai fekvésében rejlett. A kilencvenes években a délszláv régió válságai miatt kiemelt figyelem övezte a térséget a NATO vezető tagállamai részéről. A térséggel határos, stabil politikai és gazdasági rendszerrel bíró, a NATO-val együttműködő államként Magyarország jelentősen hozzájárult a NATO hatékony szerepvállalásához a boszniai háború lezárásában és békefenntartó tevékenységben.

Később pedig, immár NATO-tagállamként különös elismerés övezte Magyarország politikai szerepvállalását a koszovói konfliktus miatt megindított NATO-műveleletekben, tekintettel Magyarország szomszédos helyzetére és a Szerbiában élő magyar kisebbségre. Mivel a Balkán továbbra is Európa instabilabb térségei közé tartozik, Magyarország a szövetség tagjaként fontos szerepet játszik abban, hogy a NATO továbbra is kellő figyelmet fordítson a térségre. Ugyanakkor mivel a geopolitikai figyelem hosszú évek óta elterelődött a Balkánról, ez állandó komoly diplomáciai erőfeszítést igényel Magyarország részéről.

A balkáni szerepvállalás mellett a Magyar Honvédség részvétele az afganisztáni ISAF műveletben is elismerést váltott ki a szövetségesek között. A baghlani Tartományi Újjáépítési Csoport vezetésében, a Kabuli Nemzetközi Repülőtér irányításában és egyéb műveleti tevékenységekben a rendelkezésre álló szűkös erőforrások és a politikai szempontok alapján meghatározott korlátozások ellenére a magyar katonák elismerést kiváltva látták el feladatukat.

A missziós feladatok mellett meg kell említenünk a szövetség védelmi képességeinek erősítéséhez biztosított belföldi hozzájárulások. E vonatkozásban kiemelendő a stratégiai légiszállítási képességnek otthont adó pápai bázis, valamint a budapesti Katona-egészségügyi Kiválósági Központ. A pápai bázis fejlesztésére vonatkozó magyar kormányzati ígéret különösen fontos jelzés volt annak tükrében, hogy a NATO újabban jelentős figyelmet fordít a szövetség keleti tagállamaiban a védelmi infrastruktúraelemek fejlesztésére.


4.    Véleménye szerint melyik volt / melyek voltak az(ok) a terület(ek), ahol Magyarország változást remélt NATO-tagsága révén, de az nem, vagy nem teljes mértékben vált valóra?


A NATO-csatlakozással kapcsolatban megfogalmazott elsődleges cél, Magyarország területének és szuverenitásának védelme teljesült. Ezen túl, a biztonságpolitikán is túlmutatóan a NATO-tagság politikai értelemben is elősegítette integrációnkat az euro-atlanti térségbe. A NATO-tagság magában rejtette annak a lehetőségét, hogy Magyarország jelentősen növelje befolyását a nemzetközi biztonsági folyamatokban is. A szövetségi tagság – hasonlóan az EU-tagsághoz – azonban inkább egy lehetőség és egy sajátos keretrendszer, amelyet jól használva lehet eredményeket elérni, de a tagság önmagában nem jelent garanciát a sikerre. A NATO-csatlakozás idején sokan jelentős gazdasági előnyöket, különösen a külföldi beruházások megugrását várták a térségben, ám hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a biztonság és a stabilitás szükséges, de nem elégséges feltétele a gazdasági fejlődésnek.


5.    Mit tekint a következő évek legnagyobb kihívásának Magyarország NATO-tagsága szempontjából?


Noha hosszú évek csökkenése és stagnálása után a védelmi költségvetés emelésére vonatkozóan egyértelmű kormányzati szándék van, a továbbra is bizonytalannak és sérülékenynek nevezhető gazdasági környezetben nem lesz könnyű e vállalásokat teljesíteni. Különösen jelentős kihívást jelent majd az, hogy az elmúlt évek elmaradt fejlesztései, valamint számos, még a Varsói Szerződés idejéből örökölt katonai eszközrendszer kiöregedése miatt a következő években elengedhetetlen lesz jelentős mennyiségű új eszköz beszerzése vagy felújítása, amennyiben Magyarország nem kíván alapvető katonai képességek nélkül maradni.

A közvetlen pénzügyi kérdéseken túl, de attól nem teljesen függetlenül a Nyugat és Oroszország között ismételten elmélyülő konfliktus jelentős kihívásokat állít a magyar kül- és biztonságpolitika elé. A nemzetközi normák érvényesülése, az európai államok szuverenitásának és területi integritásának a védelme, és általában az európai stabilitás megőrzése éppúgy magyar érdek, mint egy újabb hidegháborús korszak, a nyugati-orosz kapcsolatok ellehetetlenülésének elkerülése. Ezekre a kihívásokra nincsenek egyszerű és teljesen kockázatmentes válaszok Magyarország számára. Ugyanakkor az ország geopolitikai fekvéséből és nemzetközi súlyából adódóan olyan politika kecsegtet a siker reményével, amely a hasonló kihívásokkal szembenéző környező államok törekvéseinek harmonizácójára törekszik, és amely bírja a messze legjelentősebb politikai, gazdasági és katonai partnereink, szövetségeseink legalább hallgatólagos beleegyezését.

Noha a külpolitika, a külgazdaság és a védelempolitika gyakran valóban más logikát követve lehet sikeres, de a külkapcsolatok különböző dimenziói végül összeérnek, és jellemzően az adott országról alkotott egyszerűsített percepciók formájában jelennek meg a nemzetközi térben. A percepció jelentőségét pedig nehéz lenne alábecsülni a jelenkor nemzetközi kapcsolataiban, akár az Oroszországgal, akár az Egyesült Államokkal vagy a NATO-val kapcsolatos gyakori végletes képekre gondolunk. Mindebben fontos szem előtt tartani, hogy a percepció elsődlegesen nem a gazdaság, nem is katonai szféra, hanem elsődlegesen a politika mezejébe tartozik, vagyis elsődlegesen klasszikus értelemben vett külpolitikával alakítható.


6.    Személyesen Önnek mi a legmeghatározóbb élménye, emléke Magyarország NATO-tagságával kapcsolatosan?


A 2010. évi lisszaboni stratégiai koncepciót megelőző munkálatok során a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársaként, Dr. Tálas Péter igazgatót elkísérve kivételes lehetőségként alkalmam nyílt a NATO Katonai Bizottsága előtt szerepelni. Az ottani eszmecsere mély nyomott hagyott bennem a NATO működéséről, a különböző nemzeti katonai prioritások megjelenéséről és versenyéről a szövetség keretein belül.

Megemlíteném továbbá a NATO 2012. évi chicagói csúcstalálkozója mellé szervezett Ifjúsági Atlanti Csúcstalálkozón való részvételemet. A csúcstalálkozón amellett, hogy olyan vezető politikusokkal nyílt mód találkozni, mint James Jones volt nemzetbiztonsági főtanácsadó vagy Chuck Hagel leköszönő védelmi miniszter, alkalmam nyílt megismerni számos fiatal biztonságpolitikával foglalkozó szakértőt, akik jelentős szerepet játszanak szűkebb hazájukban az európai biztonságról és általában a NATO jövőjéről szóló viták alakításában.

A teljes 15 Év- 15 Hang interjúkötet letölthető formában itt érhető el.

Cimkék: 2015

Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai Szemle

    • Nemzet és Biztonság

A Nemzetközi és Európa Tanulmányok Karon működő Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) munkatársainak gondozásában jelenik meg a Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle című lektorált szakfolyóirat. A 2008-ban a Honvédelmi Minisztérium által alapított, majd a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem által kiadott lap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem integrációval történő létrehozását követően is megmaradt az SVKK gondozásában, és 2014-től megújult rendszerességgel és formában, de a megszokott szerkesztői háttérrel és magas szakmai színvonalon jelenik meg.

A Nemzet és Biztonság évente 6 magyar és 2 angol nyelvű lapszámmal jelenik meg. A szakmai rovatok – a Biztonságpolitika és a Védelempolitika – aktuális szakelemzések megjelentetésére biztosítanak lehetőséget, míg egy-egy kiemelt kérdés mélyebb és részletesebb bemutatását szolgálja A hónap témája rovat. Kitekintő rovatunkban nem csupán a védelempolitikai és biztonságpolitikai témákhoz kapcsolódó, hanem egyetemünk jellegéhez igazodva közigazgatás-tudományi, rendvédelmi témájú szakcikkeknek is helyet adunk. A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Osztálya által a legmagasabb, „A” kategóriás minősítést kapott folyóirat tanulmányait oktatók, kutatók, gyakorló szakemberek, valamint kiemelkedő tehetségű doktoranduszok, fiatal szakértők írják, akiknek munkáját a Szerkesztőbizottság mellett két anonim lektor és olvasószerkesztő segíti.

Az elmúlt években mindvégig meg tudtuk valósítani azt a törekvésünket, hogy folyóiratunkban releváns, de közérthetően megfogalmazott ismereteket adjunk közre. Meggyőződésünk ugyanis, hogy napjainkban éppúgy igen nagy szükség van a biztonság- és védelempolitika hatékony „marketingjére”, mint a Nemzet és Biztonság indulásakor, vagyis mindazon orgánumok és ismeretközlő csatornák megújítására és kiszélesítésére, amelyek a külpolitika, a biztonság- és védelempolitika terén akár a véleményalkotáshoz, akár a társadalmi támogatáshoz szükséges információkat hordozzák.

Az évek óta jól bevált gyakorlatnak megfelelően a Nemzet és Biztonság cikkei elérhetők és PDF formátumban letölthetők maradnak interneten a www.nemzetesbiztonsag.hu honlapon, ahol az egyes lapszámok tartalma és cikkei szerzők és tárgyszavak alapján is kereshetőek maradnak.

Cimkék: 2015

Nyílt napon mutatkozik be az új egyetemi kar

Január 30-án, 10:00 és 14:00 között mutatkozik be a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új kara a Ludovika Főépületben. A jövőben a hazai diplomata képzés bázisául szolgáló, februártól induló kart Dr. Tálas Péter dékán mutatja be az érdeklődőknek, akiket köszönt Prof. Dr. Patyi András, az egyetem rektora is.
 
Dr. Kis Norberttől, az intézmény továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettesétől a nemzetközi lehetőségekről, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet szakfelelőstől pedig konkrétan a képzésekről kaphatnak információkat az intézménybe készülők.
 
Érdemes időben érkezni a rendezvényre, hiszen a nyílt nap tesztkitöltéssel indul, a tudásukat kipróbálók között könyvcsomagot sorsolnak ki a szervezők. A teszt témája a biztonság.
 
A nyílt napra kilátogatók kérdéseket tehetnek fel az új kar oktatóinak, 11:50-től pedig tíz percenként induló turnusokban a Ludovika Főépületet tekinthetik meg – idegenvezetéssel - az érdeklődők.
 
A rendezvény helyszíne: 1083 Budapest, Ludovika tér 2. Ludovika Főépület, második emelet. 

Elemzések- 2011

Az amerikai–iraki védelmi együttműködés helyzete napjainkban

2011. december 31-ig az amerikai fegyveres erők elhagyják Irakot, új fejezetet nyitva nem csupán az ország életében, de az amerikai–iraki védelmi együttműködés terén is. Az alábbi írás ez utóbbival, az Egyesült Államok és Irak katonai együttműködésének dimenzióival és jövőjének lehetőségeivel foglalkozik.

Szerző: Kemény János

Teljes cikk: 2011/11.pdf

A palesztin ENSZ-csatlakozási szándék és kihatásai

Mahmúd Abbász palesztin vezető 2011. szeptember 23-án átadta a Palesztin Állam tagfelvételi kérelmét Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak. A lépés a világszervezet 66. Közgyűlésének egyik legfőbb vitatémája lett, a kérdésről az Európai Unió (EU) államainak sem sikerült közös álláspontot kialakítaniuk. A csatlakozási szándék hivatalos benyújtásának közeledtével a motivációkról, a lehetséges politikai következményekről, a felvételi eljárás technikai módozatairól, az ENSZ-fórumokon várható állásfoglalásokról a média jóvoltából rengeteg vélekedéssel találkozhattunk. A most közreadott elemzés a felvezető részt követően kitér a palesztin szándék előzményeire, legitimációs gyökereire, az államiság előfeltételeinek összetett kérdéseire. Bemutatja a palesztin államiság támogatása és a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) diplomáciai kapcsolatainak kiszélesítése terén a közelmúltban elért eredményeket, a csatlakozás benyújtásának közvetlen előzményeit, továbbá a felvételi szándékot tartalmazó dokumentumot. Ismerteti a palesztin elnöknek és az izraeli miniszterelnöknek a világszervezet legfőbb fórumán elhangzó beszédeit, s részletesen foglalkozik az ezt követő időszak fejleményeivel.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2011/10.pdf

Egy rossz házasság régi vitái: a pakisztáni–amerikai partnerség feszültségforrásairól

2011. május 2-án a pakisztáni Abbottábádban az amerikai US Navy SEALs egység Oszáma bin Láden likvidálására irányuló speciális művelete során pilótahiba miatt landoláskor lezuhant a támadásban részt vevő egyik helikopter, amelyet a nyilvánosságra került fotók nyomán széles körben a Sikorsky MH–60 (Black Hawk) harcászati csapatszállítónak egy jelentős műszaki változtatásokat hordozó, csökkentett észlelhetőségű változataként határoztak meg. A gép helyszínen maradt roncsai augusztus közepén „léptek ki” a haditechnika rajongóinak érdeklődési köréből a nagypolitika színpadára, amikor a pakisztáni felet az a vád érte, hogy lehetőséget adott a Kínai Népköztársaság képviselőinek a maradványok vizsgálatára. A vádak és tagadások szokványos diplomáciai fordulóin túl az incidens ismét ráirányította a figyelmet a pakisztáni–amerikai partnerség problémáira, muníciót szolgáltatva ezzel a két ország összeborulását kezdettől fogva kritikával szemlélők népes táborának. E mélyülő (s azóta több más hivatkozási ponttal is bővült) vita ihlette elemzésünk célja, hogy összegezze azokat a gyakran évtizedes gyökerekre visszavezethető tényezőket, melyek kikezdhetik az amerikai–pakisztáni együttműködést, rombolva ezzel az esélyeket Washington térségbeli törekvéseinek érvényesülésére.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2011/9.pdf

Az oslói/utøyai merényletről

A nagy áldozatszámmal járó, nagy médiafigyelmet kiváltó és nagy félelmet gerjesztő terrortámadásokat stratégiai jellegű terrortámadásoknak nevezi a szakirodalom. A 2011. július 22-ei olsói/utøyai terrortámadás egyértelműen ilyen merényletnek tekinthető. Jelen írás négy kérdésre igyekszik választ adni a norvégiai kettős terrortámadás kapcsán. Mennyiben járultak hozzá a sajátos norvég körülmények ahhoz, hogy a merényletnek végül 77 halálos áldozata és 96 sebesültje lett? Vajon valóban olyan gyakoriak-e az Anders Behring Breivik típusú, a szakirodalom által „magányos farkasként” emlegetett terroristák, mint azt a merényletet követően nemzetközi sajtó és politikusok sugallták? Mekkora fenyegetést jelent a szélsőjobboldali terrorizmus Európa számára? S végül: felelőssé tehetők-e a világhálón fellelhető szélsőjobboldali portálok, weblapok és blogok az eseményekért azáltal, hogy komoly hatással voltak a norvég terrorista szellemi-ideológiai fejlődésére?

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2011/8.pdf

A terrorfenyegetettségről a számok tükrében

A világ a 2001. szeptember 11-i merényletek óta tekinti a terrorizmust globális biztonsági fenyegetésnek. Az alábbi írás a terrorizmus-adatbázisok statisztikai alapján arra keresi a választ, hogy a világ terrorfenyegetettsége miként változott a 2001. szeptember 11-ét követő tíz esztendőben, és milyen jellegzetességeket mutat.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2011/7.pdf

Költségvetési kényszer és stratégiai viták az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államok krónikus költségvetési problémái lassan elérik az eddig „szent tehénként” kezelt Pentagon büdzséjét is. A kiadáscsökkentések mértéke és ütemezése azonban komoly politikai csatározás tárgya, amely mögött az amerikai nemzetbiztonsági stratégia jelenét és jövőjét érintő eltérő filozófiák húzódnak meg. A vita élénkítéséhez két aktív amerikai katonatiszt minap közzétett – sokak számára meglepő következtetéseket tartalmazó – tanulmánya is hozzájárult.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2011/6.pdf

A minszki metrórobbantás és lehetséges következményei

2011. április 11-én a délutáni csúcsforgalom idején robbanás történt a minszki metró Oktyabrszakaja metróállomásának peronján. A fehérorosz elnöki hivataltól nem messze található állomáson bekövetkezett detonációnak eddig 13 halálos áldozata és 161 sebesültje van. Mint azt a hatóságok a robbantást követően nem sokkal bejelentették, terrorista merényletre került sor Minszkben, s a merénylő távirányítással hozta működésbe az öt kilogramm trotilnak megfelelő robbanóerejű, vasgolyókat és fémdarabokat is tartalmazó szerkezetet.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2011/5.pdf

A líbiai beavatkozás motivációi és nemzetközi megítélése

A 2010 végén kezdődő észak-afrikai, közel-keleti politikai földindulás során a líbiai válság kapcsán fordult elő először, hogy a NATO, illetve több tagállama katonailag beavatkozott az eseményekbe. A lépéshez a nemzetközi jogi keretet az ENSZ BT 2011. március 17-én – Oroszország, Kína és Németország tartózkodása mellett – elfogadott 1973. számú határozata szolgáltatta. A dokumentum az azonnali tűzszünet, az erőszakos cselekmények teljes körű beszüntetése, az 1970. számú BT-határozat fegyverszállítási tilalmának érvényesítése mellett a polgári lakosság védelmét állította középpontba. Ennek biztosítására a tagállamok a világszervezet főtitkárának előzetes értesítése mellett felhatalmazást kaptak arra, hogy saját kompetenciában, regionális szerveződések, megállapodások révén az összes szükséges intézkedést megtegyék. A határozat ugyanakkor kizárta, hogy egy külföldi megszálló erő az ország területén bármilyen formában jelen legyen.1 A testület döntését – amely a végrehajtás időtartamát nem jelölte meg, s formálisan első ízben engedélyezte egy ország légterében repüléstilalmi zóna kialakítását – az érdekeltek eltérő módon értelmezik. A határozat katonai kikényszerítésében meghatározó szerepet játszó nyugati államok – így Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Olaszország – a dokumentum vonatkozó részeit tágan értelmezik: a líbiai légierő és légvédelmi rendszer kiiktatása mellett a stratégiai elgondolás magában foglalja a tripoli kormányzat haderejének légi csapásokkal, a rejtett hadviselés, illetve esetleges korlátozott szárazföldi műveletek keretében történő felmorzsolását. A végső cél a 42 éve hatalmon lévő Moammer Kaddáfi kormányzatának megbuktatása, s a jelenleg Bengázi központú ellenzék hatalomra segítése. Alábbi elemzésünk az események kulcsszereplőinek – Franciaországnak, Nagy-Britanniának, az Egyesült Államoknak, az Arab Ligának, az Iszlám Konferencia Szervezetének, az Öböl menti Együttműködési Tanácsnak, Oroszországnak, Kínának, Németországnak, Törökországnak és a NATO-nak – az álláspontját foglalja össze.

Szerzők: Türke András- Varga Gergely- Gazdik Gyula- Tálas Péter- Csiki Tamás- Molnár Ferenc

Teljes cikk: 2011/4.pdf

Az indiai katonai doktrínák fejlődésének fő állomásai 1998-2010

A 2010-es esztendő folyamán több hírügynökségi beszámoló és elemzés hívta fel a figyelmet arra, hogy az ázsiai térség két vezető hatalma, India és Kína gazdasági szempontból ígéretesen prosperáló kapcsolataiban újra mutatkoznak a rendezetlen határok és a hatalmipolitika-építkezés ütközési frontjai által előidézett feszültségek. Noha ezek napjainkra már évtizedes történetek, mégis gyakran felszínre hozzák egy esetleges indiai–kínai összecsapás vízióját, amellyel látszólag a legutóbb megfogalmazott indiai katonai doktrína is számol. Jelen összefoglaló célja, hogy áttekintse az indiai hadászati elképzelések fejlődésének fő állomásait, amelyek a mögöttünk álló évtized folyamán meghatározták a dél-ázsiai hatalom katonai gondolkodását. Ennek során természetesen annak felvetése sem kerülhető meg, hogy milyen hatással volt e folyamat a térség stabilitására, és jellegénél fogva magában hordozza-e egy fegyveres konfliktus veszélyét.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2011/3.pdf

A Bundeswehr reformfolyamata

2011. január 3-án 12150 német fiatal kezdte meg szolgálatát a Bundeswehr kötelékében. Ők az utolsók, akik még sorkötelesként tesznek eleget alkotmányos kötelezettségüknek – a 2010-ben útjára indított német haderőreformnak a sorkötelezettséget felfüggesztő első intézkedései csak 2011. március 1-jével lépnek életbe.

Szerző: Csiki Tamás

Teljes cikk: 2011/2.pdf

Egyiptomi parlamenti választások: előzmények, eredmények, jövőbeni kérdőjelek

A Nílus-parti országban a közelmúltban lebonyolított, visszaélésekkel tarkított, kétfordulós parlamenti választások eredményeként a kormánypárt megszerezte a képviselői helyek több, mint kilencven százalékát. Számos szakértői vélekedés az idén szeptemberben sorra kerülő, az utódlás szempontjából is meghatározó elnökválasztás szempontjából elemezte a történteket. Az alábbi írás a történeti háttér rövid felvázolása után bemutatja a törvényhozói és a végrehajtó hatalom, a pártstruktúra sajátosságait, és az 1971-es alkotmányban különösen az utóbbi öt esztendőben történt változásokat. Részletesen foglalkozik a múlt év végén lezajlott választások során történtekkel, s az eredmények elemzése mellett kitér a jelenlegi elnök, Hoszni Mubárak utódlásának kérdésére.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2011/1.pdf