Szűkítés



Minden Címke 105


bejegyzések

Tárgyald meg Európát – Legyél Te a döntéshozó!

Érdekel az uniós döntéshozatal? Szeretnél a gyakorlatban is hasznosítható tudásra szert tenni?

Kíváncsi vagy, hogyan érvényesülnek az egyes érdekek az Európai Unió Tanácsában?

Ha a válaszod igen, akkor itt a lehetőség, hogy része légy a Tanács munkájának!

Legyél TE a döntéshozó!

Tárgyald meg Európát!

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar nemzetközi közszolgálati kapcsolatok, valamint biztonság- és védelempolitika szakos hallgatói figyelmébe ajánljuk az Antall József Tudásközpont és a Negomoot közös szervezésű háromalkalmas szimulációs kurzusát, amelyre a http://negomoot.eu/#jelentkezes oldalon jelentkezhettek!


A kurzus első két napján lehetőségetek nyílik, hogy elismert Európai Unióval foglalkozó szakemberek előadásain keresztül bővebb ismereteket szerezzetek az Európai Unióról, valamint részt vegyetek kommunikációs és tárgyalástechnikai tréningeken. A kurzus zárásaként megrendezett versenynapon pedig egy-egy országot képviselve dönthettek az Unió többéves pénzügyi keretének alakulásáról. A szimuláció során testközelből tapasztaljátok meg, hogy milyen az EU döntéshozójának lenni. Tanácskoztok, vitatkoztok, érveltek, érdeket érvényesítetek, szövetkeztek, és közben megtanuljátok az EU intézményeinek kihívásait is.


A részvételi díj 3000 Ft, mely a helyszínen fizetendő.

A szakmai zsűri döntése alapján a legjobbnak bizonyult csapat tagjai brüsszeli tanulmányutat, valamint szakmai gyakorlati helyet (Külügyi és Külgazdasági Intézet) nyernek.


Tréningnap: márc. 27. és ápr. 11.

Versenynap: ápr. 18.

Helyszín: ELTE BTK


Jelentkezési határidő: március 20. éjfél.

Sok sikert, hatékony ismeretszerzést és eredményes szereplést kívánunk!


Magyar Érdemrend lovagkeresztet kapott a NETK tanszékvezetője

halmai

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével (polgári tagozat) tüntette ki Prof. Dr. Halmai Péter Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának tanszékvezető egyetemi tanárát Áder János köztársasági elnök az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából.

Halmai Péter Tamás a közgazdaság-tudomány doktora, az NKE NETK Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszékének tanszékvezetője, egyetemi tanár, a Pannon Egyetem Közgazdasági Intézetének korábbi igazgatója. A rangos állami kitüntetést az európai integráció makroökonómiája és a strukturális reformok gazdaságtana területén elért eredményei, jelentős nemzetközi kereskedelmi és agrár-közgazdaságtani kutatásai, valamint oktatásfejlesztési és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként vehette át 2015. március 15-én.

Halmai professzor úrnak szívből gratulál, és további sikereket kíván az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara!


Felhívás a Transatlantic Policy Consortium konferenciáján való részvételre

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezi 2015. június 10.-12. között a Transatlantic Policy Consortium éves konferenciáját "Rethinking Public Governance" címen.

A konferencia hivatalos meghívóját, valamint az esemény és az előzetes regisztráció pontos részleteit az alábbi linken érhetik el az érdeklődők.

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!


VitaCore - Biztonságpolitika szerintünk

Az Antall József Tudásközpont a 2014/2015-ös tanév II. szemeszterében is folytatja Vitacore – Biztonságpolitika szerintünk c. fórumát. Célja, hogy a kül- és biztonságpolitikai terület iránt érdeklődő hallgatók és fiatal szakértőjelöltek számára lehetőséget biztosítson az aktuális külpolitikai kérdések megvitatására, valamint többoldalú kompetenciafejlesztés megvalósítására a kommunikációs készségek fejlesztésén keresztül.

A program a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon folyó biztonság- és védelempolitikai, valamint nemzetközi közszolgálati kapcsolatok szakos hallgatókat igyekszik megszólítani.

A 2015. március 12-i, soron következő programunk témája: A fogolykínzások jogi dilemmái. Te hol húznád meg a határt?

Az esemény dátuma: 2015. március 12. csütörtök 16:00
Helyszíne: NKE, Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, Ludovika Főépület, 2.emelet VII-es előadó

Az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, amelyet az Antall József Tudásközpont hivatalos honlapján tehetnek meg az érdeklődők.


"Professor Honoris Causa" címmel tüntették ki Kolozsváron Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébetet

Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébetnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara tanszékvezető egyetemi tanárának "Professor Honoris Causa" kitüntető címet adományozott a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE). A megtisztelő címet a BBTE Jogi Karának javaslatára ítélte oda az egyetem vezetése. A címadományozó ünnepségre 2015. február 27-én került sor Kolozsvárott, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem főépületének Aula Magna termében.

A kitüntetéshez a NETK vezetése, dolgozói és hallgatói nevében is gratulálunk Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébetnek!


Karunk oktatója tartott előadást a Ludovika Szabadegyetemen

Szomália bukott államiságának negyed évszázados múltjáról beszélt kedden Dr. Marsai Viktor, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar oktatója a Ludovika Szabadegyetemen.

„Szomália – Konstruktivizmus és nomád klán-állam Afrika szarván” című előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben több erőfeszítés is történt az afrikai ország talpra állítására, amelyek sorra kudarcba fulladtak és végül csak 2012-re született említésre méltó eredmény ezen a téren. Hozzáfűzte, hogy Szomália a többi afrikai országtól abban különbözik, hogy itt nincsenek törzsek, etnikumok, de vannak klánok, amelyek széttagolják a szomáliai társadalmat és ma is döntően meghatározzák a szomáliai belpolitikát. Szomália alapvetően egy nomád társadalom, ezért nincsen itt hagyománya a klasszikus állami berendezkedésnek. Az iszlám szerepe, befolyása is megfigyelhető az afrikai klán-államban, de zömében nem a radikális iszlám csoportok a meghatározók.

Szomália 1960-ban vált függetlenné és mindössze 1969-ig sikerült a demokráciát fenntartani. 1969 októberében meggyilkolták a köztársasági elnököt, majd a katonaság és a rendőrség puccsal magához ragadta a hatalmat Sziad Barre tábornok vezetésével, aki diktatúrát épített. Az országot az elmúlt negyven évben éhínség, véres háborúk, polgárháborúk folyamatosan sújtották.

„1991 és 2014 között összesen tizennégy nemzeti megbékélési konferenciát tartottak Szomáliában, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a belpolitikai szereplőknek nem érdeke a megállapodás. 2012 óta két éven belül két miniszterelnöke is volt Szomáliának. A politikai elitre a korrupció a jellemző, hiányzik a közigazgatás, a haderő bevethetősége minimális.” – fogalmazott Marsai Viktor.

Az előadó kiemelte, hogy az eddigi ideológiák nem váltak be Szomáliában, vagyis a demokrácia, a nacionalizmus, a szocializmus, a szabad piac, illetve a klánizmus, így az iszlám az, ami közös szervező erővé vált. Az iszlám azért terjedt el, mert ez ad jövőképet az itt élőknek. Ezt jól mutatja, hogy 2005-ben megszületik az al-Shabab iszlamista mozgalom, amely elsősorban a fiatalokra épít. A mérsékelt iszlamisták megszervezik az oktatást, a mindennapi életet, míg a radikális szárny képviselői rendfenntartó szerepkört látnak el.

Marsai Viktor előadásában Szomália jövőjével kapcsolatban elmondta, hogy 2016-ban lesznek a választások és a fő kérdés az, hogy a szomáli elit önzése lesz-e a meghatározó, vagy önmérsékletet tanúsítanak és sikerül-e 2016-ban konszenzussal új kormányt alakítani Afrika szarván.


Terítéken Oroszország - Az új orosz katonai doktrína értékelése

Izgalmas és aktuális témakör szakértői megbeszélésével jelentkezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új kara, amikor a Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék szervezésében 2015. február 17-én, a Ludovika Campuson szakértői beszélgetés keretében mutatta be az új orosz katonai doktrínát. Az új stratégiai dokumentumot Putyin elnök tavaly december 26-án írta alá. A Kar által hagyományteremtő céllal szervezett esemény azt a célt tűzte ki, hogy körüljárja az orosz katonai doktrína politikai, gazdasági és katonai összefüggéseit.

Szenes Zoltán tanszékvezető nyitó gondolatai után a szakértők közül Sz. Bíró Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa Oroszország kül- és biztonságpolitikáját értékelte. Hangsúlyozta az ukrán válság orosz belpolitikai okait, gazdasági összetevőit. Rövid visszatekintésében elemezte az 1990-es évek Oroszországának visszailleszkedését és „normalizálódását”, az energiaárak növekedésével járó fellendülést, a magabiztossá vált Oroszország és az Egyesült Államok, illetve Nyugat-Európa kifogástalan kapcsolatának időszakát (2001- 2003). A „putyinizmus” előretörésével azonban a felek közötti bizalom megromlott, az ukrán válsággal pedig egyenesen mélyponton van. Az ukrán válság egyik eredőjeként az Eurázsiai Gazdasági Térséghez fűződő érdekeket nevezte meg. Ezen túl kiemelte azt a nemzetközi média által elhanyagolt mozzanatot, mely szerint a „közel-külföld” másik állama, Belarusz ez év januárjában újrafogalmazta (kibővítette) a hadiállapot kihirdetésének feltételeit, ami tagadhatatlanul az ukrán helyzetből levont tanulságként értelmezhető.

Nagy László, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke magát a dokumentumot értékelte az előző, 2010-es katonai doktrínával összehasonlításban, és megállapította, hogy mintegy 90%-ban megegyezik a két stratégiai koncepció. Bár a nemzetközi biztonsági környezet változásai indokolták az új doktrína elfogadását, mégis mindkét esetben ugyanazzal a hangvétellel találkozunk. A NATO, mint külső katonai veszély továbbra is az első helyen szerepel azzal a kiegészítéssel, miszerint nemcsak a NATO keleti expanziója, globálissá válása, de katonai erejének fokozása is kiemelt veszélyt jelent az Orosz Föderációra. Együttműködő partnerei között említi a dokumentum Belaruszt, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét, a Sanghaji Együttműködési Szervezetet, Abháziát és Dél-Oszétiát. Meglepő módon a stratégiai dokumentumba még a BRICS ország-csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) is bekerült, pedig a legkevésbé lehetne nevezni katonai jellegű tömörülésnek. Valószínűleg az ukrán történések hatására az orosz doktrína már a szomszédos országokban hatalomra jutó ellenséges rezsimek jelentette kihívást is veszélynek minősíti, mint ahogyan a külföldi támogatásban részesülő politikai erők orosz állampolgárokra irányuló befolyásoló erejét is veszélyként értékeli Moszkva. Nagy László mindazonáltal hiányolta a „hibrid hadviselés” kategóriájának megjelenését a doktrínában.

Makk László, az Országgyűlés Hivatala Külügyi Igazgatóságának titkárságvezetője szerint a NATO és Oroszország kapcsolatrendszerét három szinten értelmezhetjük: a bizalom, a politikai párbeszéd és az együttműködések szintjén. A NATO moszkvai összekötő hivatal korábbi vezetője szerint a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok ugyanolyan rapszodikusan változtak, mint az Egyesült Államok és Oroszország kétoldalú viszonyrendszere. A NATO-orosz kapcsolatok történetének felidézésével különösen szembetűnővé válik ez a hullámzás. Az előadó végül hidegháborús plakátok bemutatásával világított rá, hogy a két fél egymást érintő attitűdjében, a nemzetközi történésekhez fűződő álláspontjaiban alapvetően nem sok változáson történt.

Végül Tömösváry Zsigmond, 1993-1998 között Moszkvába akkreditált katonai attasé, a Felderítők Társaságának elnöke mutatta be az orosz fegyveres erők reformjait, illetve a képességfejlesztés jelenkori trendjeit. A felbomló Szovjetunió nehéz örökséget hagyott Oroszországra, amely katonailag és pénzügyileg egyaránt megnehezítette a haderőreformok végrehajtását. Az első, valóban jelentős eredményt hozó reform Szergyukov védelmi miniszter nevéhez fűződik, aki 2008-as grúz-orosz háború tapasztalatai alapján látott hozzá az orosz fegyveres erők átalakításához, valamint haditechnikai modernizációjához. Az elmúlt években komoly hadiipari fejlesztések is történtek, amelyek mögött már megtaláljuk a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat is. Napjainkban az orosz haderő már a legújabb fejlesztésű fegyverek bevonásával nagy volumenű, hadászati szintű gyakorlatokon teszteli a korszerű hadviselési elveket.

A hallgatóság igencsak nagy érdeklődést mutatott az előadók által is érintett ukrán válság legkülönbözőbb aspektusai iránt. Szenes Zoltán azonban rámutatott, hogy bár az események visszaidézik a hidegháború logikáját, mégsem a 25 évvel ezelőtti viszonyok között élünk. Egyes szakértői vélemények szerint a Nyugatnak komoly része van a jelenlegi krízis kialakulásában, de nem vitatható az sem, hogy a megbukott ukrán vezetés is nagymértékben felelős a kialakult válságért. A beszélgetés résztvevői abban is egyetértettek, hogy a kialakult helyzet megoldása - bármilyen agresszív is az orosz politikai retorika - csak politikai- diplomáciai eszközökkel lehetséges. A NATO tagállamainak katonai fenyegetettségét mindannyian cáfolták, de ugyanakkor nem tagadható, hogy Oroszország szisztematikusan fejleszti haderejét, külpolitikájának megvalósításához katonai erőt is alkalmaz.

Mivel a rendezvény Putyin orosz elnök budapesti látogatása alatt zajlott, természetes módon felmerült a magyar- orosz kapcsolatok értékelésének igénye is. A rendezvényen résztvevő Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselője, Nyíri Sándor leszögezte, hogy Magyarország számára a látogatásnak – a nemzetközi média ellentmondásos megítélése ellenére is - több pozitív hozadéka lesz.

Összességében a rendezvényt nagy érdeklődés kísérte. A 150 jelenlévő között nemcsak egyetemünk hallgatói jelentek meg, hanem érdeklődtek az ELTE, a Corvinus, a CEU és a Pázmány Egyetem diákjai is. A tanulókon kívül megjelentek a HM, a KKM, az MH, a KNBSZ, valamint más kormányzati szervek, illetve nagykövetségek képviselői is.


Szakértőink előadása az ELTE-n

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) szakértői 2015. február 9-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Politológus Műhelye által szervezett „A Charlie Hebdo merénylet – Terrorfenyegetettség Európában” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésén vettek részt. Tálas Péter, az NKE NETK dékánja és N. Rózsa Erzsébet, a NETK Nemzetközi és Diplomáciai Tanszékének vezetője Kiss Benedek József, a Budapesti Corvinus Egyetem docensének társaságában 400 fős hallgatóság előtt vitatta meg a párizsi Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztősége ellen elkövetett terrortámadás következményeit.

A csaknem egy hónapja történt tragédia előzményeiről és az eseményekről Kiss Benedek József adott összefoglaló képet, aminek során kiemelte az információ- és adatszerzés szerepének fontosságát, továbbá a hírszerző- és nyomozóhatóságok, a vizsgált esetben a francia titkosszolgálat és az állami belbiztonsági szervezetek hatékony együttműködésének jelentőségét.

Tálas Péter hozzászólásai során elmondta, hogy e csoportok és személyek legfőbb célja az emberek életformájának megváltoztatása a félelemkeltés eszközével. Így a terroristák akkor érik el céljukat, ha a támadás hatására megváltozik a francia társadalom és a sajtó viszonya, a média képviselőinek a sajtószabadság gyakorlatban történő érvényesítéséhez kapcsolódó felfogása. A terrortámadások általános jellemzőit vizsgálva Tálas Péter kiemelte, hogy a kiterjedt titkosszolgálati tevékenységből befolyó igen nagy mennyiségű információ ellenére nehéz teljes bizonyossággal megállapítani a jövőbeni támadások helyszínét és idejét, sőt épp e nagy információmennyiség az, ami megnehezíti a szükséges információelemek azonosítását.

N. Rózsa Erzsébet – akinek elsődleges kutatási területe az iszlám világ – a felesleges provokáció elkerüléséről beszélt. Hozzászólásaiban hangsúlyozta, hogy az iszlám közösségek méretét tekintve Európán belül egyáltalán nem a legnagyobb számú migráns közösségeknek számítanak, és többségük a Közel-Keleten, valamint Balkán-félszigeten – elsősorban pedig Koszovóban – történt eseményeknek köszönhetően dönt a bevándorlás mellett, a radikalizálódás azonban az egyének szintjén sem automatizmus és „természetes” jelenség, hanem az egyén beilleszkedési (integrációs) problémáira adott reakció.

Végezetül mindhárom előadó megerősítette, hogy Európában egyre nagyobb fenyegetéssé válik a szélsőséges eszmék előretörése és a radikalizálódás, amely azonban nem szabad, hogy az emberek és a demokratikus szabadságjogok érvényesítése közé álljon. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről érkezett előadók az Európai Unió és a nemzetállamok szempontjából a biztonsági reformokra, illetve az oktatásban és a családi közegben megszerezhető szocializálódás fontosságra hívták fel a figyelmet a nagysikerű előadás zárásaként.


HÖK-választás a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon

A 2015. február 1-jén alapított Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon rövid időn belül létrejönnek a hallgatói önkormányzat és érdekképviselet szervei. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke 2015. február 2-án rendelkezett rendkívüli Hallgatói Önkormányzati Választások kiírásáról a 2014/2015. tanévre.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzata Alapszabályának vonatkozó rendelkezései alapján a választás részletei:

Jelölési időszak: 2015. február 2. – 2015. február 22.

A kiosztandó mandátumok száma az EHÖK Elnökségének 4/2014. (II. 2.) határozata alapján 10 fő.

A jelöltállítási fórum február 23-án kerül megrendezésre a Ludovika Campuson.

A szavazás ideje: 2015. február 24. – március 01.

Szavazni személyesen a hallgatói névsor aláírását követően lehet.

Eredményhirdetés: 2015. március 01.

Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökének felhívása elérhető itt.


Felhívás: Vegyél részt a NATO Parlamenti Közgyűlésén!

A Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács nemzetközi tanulmányokhoz kapcsolódó szakokon tanuló önkéntes segítőket keres a NATO Parlamenti Közgyűlés tavaszi ülésének megrendezéséhez. Munkájukért cserébe az önkéntesek a különböző programelemek során betekintést kaphatnak a NATO Parlamenti Közgyűlésének munkájába és szakmai konferencián vehetnek részt.

Jelentkezési határidő: 2015. február 20.

Kiknek ajánljuk?

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar valamennyi hallgatójának – és természetesen a társkarok érdeklődő hallgatóinak.

Miért ajánljuk?

A NATO Parlamenti Közgyűlése 1955 óta működik a NATO és a tagállamok parlamenti képviselői közötti erős kapocsként – 2015-ben pedig vezető NATO-tisztségviselők táraságában éppen Budapesten találkoznak a képviselők, ami remek alkalom arra, hogy olyan tehetséges fiatalok is megismerjék munkáját, akik jövőjüket nemzetközi közegben képzelik el.

Mire számíthat egy résztvevő?

A NATO Parlamenti Közgyűlésének napirendjén a nemzetközi biztonságpolitika legaktuálisabb kérdései szerepelnek sokszínű megvilágításban: döntéshozók, szakértők, vezető nemzetközi és nemzeti tisztségviselők körében értesülhetnek a résztvevők a naprakész eseményekről és átfogó folyamatokról.

Hogyan kapcsolódik a NATO Parlamenti Közgyűlés ülése a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karhoz?

A Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács (MIAT) a Magyar Atlanti Tanács (MAT) ifjúsági szervezete, amelynek küldetése, hogy élő kapcsolatot teremtsen a NATO és a magyar társadalom tagjai, elsősorban a fiatalok, egyetemisták között, akik leginkább nyitottak és fogékonyak a biztonságpolitika problémái, a nemzetközi konfliktusok kezelésének kérdései iránt. A NETK munkatársai között többen a MIAT egykori vagy a MAT jelenlegi tagjai, így Varga Gergely és Csiki Tamás, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont védelempolitikai elemzői, akik épp ilyen szakmai kapcsolat nyomán vehettek részt korábban a NATO strasbourg-kehli és chicagói csúcstalálkozóin és számos nemzetközi konferencián. Ez a lehetőség minden hallgatónknak adott!

2015. május 15-18. között Budapest ad otthont a 60. évfordulóját ünneplő NATO Parlamenti Közgyűlés (NATO PA) tavaszi ülésének, melynek apropóján a NATO-tagállamok összesen mintegy 600 főnyi küldöttet delegálnak a tanácskozásra. A NATO PA vezetősége a rendezvény szervezésében és lebonyolításában csakúgy, mint számos szakmai programon való részvétel kapcsán kiemelt szerepet szán a fiataloknak. A budapesti Közgyűlés előkészítése és lebonyolítása során számos feladatot a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács, mint helyi civil szervezet koordinál.

A nagyságrendileg félszáz önkéntest elsősorban a nemzetközi tanulmányokhoz kapcsolódó szakokon tanuló, legalább másodéves BA/BSc szakos, de harminc évnél nem idősebb, angolul legalább középfokú szinten kommunikálni tudó, ambiciózus hallgatók közül választják ki. Jelentkezni angol nyelvű önéletrajzzal és egy 500 szavas – szintén angol nyelvű – esszével lehet, melyben a jelentkező a motivációi mellett gondolatait is megfogalmazza a 2016-os varsói NATO-csúcstalálkozó kapcsán. Ezt követően az így kiválasztott jelentkezők a második forduló során egy angol nyelvű beszélgetésen bizonyíthatják rátermettségüket. A végül kiválasztott önkéntesek egy rövid orientációt követően, május 11-19. között különböző feladatkörökben vesznek részt a NATO PA Közgyűlésének lebonyolításában.

Munkájukért cserébe az önkéntesek – beosztásuk függvényében – a különböző programelemek során betekintést kaphatnak a NATO PA munkájába, valamint a Közgyűlés zárását követően kétnapos szakmai konferencián vehetnek részt, ahol külföldi és hazai gyakorló politikusok, szakemberek osztják meg tudásukat, tapasztalataikat a közönséggel. A jól teljesítő hallgatók a rendezvény zárásaként egy a NATO PA által kiállított szakmai gyakorlati igazolást vehetnek át.

A szakmai önéletrajz és a fogalmazás beküldési határideje: 2015. február 20. (péntek) 12.00 óra, a pályázatokat a e-mail címre lehet küldeni. A szóbeli fordulóra várhatóan 2015. március 2-6. között kerül sor. A jelentkezőknek ezen felül vállalniuk kell, hogy részt vesznek a rendezvény előtti felkészítésen, valamint, hogy várhatóan el tudják látni a rájuk kiszabott feladatot a 2015. május 11-19. közötti időszakban.

További információk: https://www.facebook.com/hungarianyouthatlanticcouncil, www.hyac.hu


Diplomaosztó a Ludovikán

„Azt kívánom, hogy az életben legyenek legalább olyan sikeresek és még sikeresebbek, mint a tanulmányaik során voltak. Használják és fejlesszék folyamatosan az itt szerzett tudásukat és legyenek büszkék arra, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerezték diplomájukat. Sok sikert, erőt, egészséget, bölcsességet és kitartást kívánok az élethez és köszönöm, hogy itt tanultak.”- ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja az idén végzett hallgatókat a Ludovika Főépület Kápolnájában megrendezett oklevélátadó ünnepségen.

Az eseményen részt vett Dr. Kis Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese, illetve Prof. Dr. Kiss György, az NKE Közigazgatás-tudományi Kar dékánja.

A végzősök nevében a had- és biztonságtechnikai mérnök szakon jeles tanulmányi eredménnyel végzett Varga Magdolna válaszbeszédében a következőket mondta: „Tanáraink nélkül ma nem lehetnének itt, akik legjobb tudásuk szerint igyekeztek minket felkészíteni az életre és a nehézségek hatékony leküzdésére. Az egyetemen olyan tudásra tehettünk szert, amelyet az élet számos területén felhasználhatunk.”

Az ünnepségen az okleveleket Dr. Boldizsár Gábor ezredes, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja és Dr. Tálas Péter, az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja adta át a 2015-ben végzett hallgatóknak. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézetében végzett hallgatók közül MsC biztonság és védelempolitikai szakon ketten, BsC biztonság és védelempolitikai szakon négyen vethették át oklevelüket. Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán, had –  és biztonságtechnikai mérnöki szakon nappali alapképzésben huszonketten, míg had- és biztonságtechnikai mérnöki szakon levelező alapképzésben tizenegyen,közlekedésmérnöki szakon alapképzésben pedig ketten vehettek át oklevelet.


Dinamikus kutatói együttműködés Közép- Európában

A kutatói együttműködés további mélyítésének gyakorlati kérdéseit vitatták meg a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont meghívására az NKE Európai és Nemzetközi Tanulmányok Karára érkező cseh és román kutatók február 5-én. A brnói Védelmi Egyetem és a bukaresti I. Károly Nemzetvédelmi Egyetem stratégiai kutatóközpontjainak elemzői a Sharing Best Practices of Institutional Development for Defense Policy Think Tanks címmel rendezett workshopon vettek részt.

A találkozó és megbeszélés célja kettős volt: egyrészt tekintettel az újonnan alapított Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar fejlesztésére, a partnerintézmények működési modelljeit térképezték fel és hasonlították össze a felek annak érdekében, hogy az SVKK-t mind a Karon, mind az Egyetemen belül megfelelően lehessen pozícionálni. Másrészt összehangolták a 2015-re vonatkozó szakmai terveiket és megvizsgálták a kutatási együttműködés mélyítésének lehetőségeit. „Tudatosan és célzottan kell fejlesztenünk a kutatói tevékenységet, aminek minden esetben meghatározó eleme a nemzetköziség és a komparativitás. Ennek érdekében mi magunk is folyamatosan tanulunk és a legjobb, legmodernebb gyakorlati megoldásokat igyekszünk megvalósítani” – foglalta össze a workshop rendezésének fő motivációját Dr. Tálas Péter, az SVKK igazgatója, a Kar dékánja.

Az együttműködést koordináló Csiki Tamás, az SVKK kutatója a közép-európai kisállamok álláspontjának kölcsönös megismerésében és sajátos érdekeik megértésében látja a találkozók legfőbb értékét. „2012-ben, az NKE integrációját követően nyílt lehetőségünk arra, hogy megerősítsük közép-európai kutatói kapcsolatainkat. Azóta rendszeresen dolgozunk együtt, minden évben két szakmai workshopon vitatjuk meg cseh, szlovák, lengyel és román kutatókkal a biztonság- és védelempolitika aktuális problémáit, ami lehetővé teszi, hogy megértsük, miért látunk egyes problémákat hasonlóan vagy különbözőképpen. Rendszeresen részt veszünk egymás nemzetközi rendezvényein, ezúttal pedig arról egyeztettünk, hogy strukturált módon milyen kutatási és közös publikációs tevékenységre van lehetőségünk. Fontos, hogy az együttműködés gyakorlatorientált legyen, eredményei pedig hasznosíthatóak – mind szakpolitikai elemzői munkánkban, mind az egyetemi oktatásban.

A látogatás alkalmával a román kollégák meghívták az SVKK kutatóit Strategies XXI – The Complex and Dynamic Nature of the Security Environment című júniusi szakmai konferenciájukra, amelyen a magyar kutatók már harmadik alkalommal vesznek részt előadóként. Cseh partnereink pedig Defense and Strategy – Armed Forces Transformation Continues című nemzetközi szimpóziumukra invitálták a magyar szakértőket Brnóba. A budapesti szakértői workshopok sora ősszel folytatódik a védelmi tervezés és regionális képességfejlesztési együttműködés kérdéseire fókuszálva.


Elemzések- 2003

Egy új orosz biztonsági-katonai stratégia kontúrjai

Oroszország, Vlagyimir Putyin hatalomra – előbb a miniszterelnöki, majd az elnöki posztra való – kerülése után röviddel, három új, az orosz biztonságpolitikát meghatározó stratégiai dokumentumot fogadott el: a nemzeti biztonsági stratégiát (2000. január), a katonai doktrínát (2000. április) és a külpolitikai koncepciót (2000. június). Ehhez képest bizonyos mértékben váratlan volt, hogy az orosz honvédelmi vezetés 2003. október 2-i – Putyin elnök részvételével megrendezett – ún. kibővített tanácskozását követően egy olyan dokumentum került nyilvánosságra, amely minden eddiginél nyíltabban és részletesebben ismerteti a jelenlegi orosz biztonságpolitikai felfogást, részben megerősítve, részben megújítva a korábban említett stratégiai dokumentumok tartalmát. Az alábbiakban a Szergej Ivanov védelmi miniszter 45 perces előterjesztésében a tanácskozáson elhangzott „Az Oroszországi Föderáció fegyveres erői fejlesztésének aktuális feladatai” című 73 oldalas dokumentumot ismertetjük és elemezzük röviden, amely természetesen csupán a nyilvánosságnak szánt verzió.

Szerző: Póti László

Teljes cikk: 2003/3.pdf

Az európai biztonság- és védelempolitika fő kérdései, prioritásai – pillanatkép belülről

Alábbi elemzésünkben – rendhagyó módon – nem egyetlen konkrét téma kerül részletesebb tárgya-lásra, ehelyett inkább egyfajta rövid körképet kívánunk felvázolni az Unió biztonság- és védelempolitikai dimenziójában éppen aktuális legfontosabb vitapontokról, tendenciákról. Az EU Bizottságának, Parlamentjének, Tanácsának, Politikatervezési Részlegének, Vezérkarának, Politikai és Biztonsági Bizottságának képviselőivel és munkatársaival az elmúlt hetekben folytatott beszélgetések alapján kirajzolódó általános helyzetkép célja, hogy a lehető legtömörebben bemutassa a biztonság- és védelempolitikai kérdésekkel foglalkozó uniós szerveken belül tetten érhető prioritásokat, valamint az ezek kapcsán köreikben megfogalmazódó álláspontokat.

Szerző: Vincze Hajnalka

Teljes cikk: 2003/2.pdf

Az Európai Unió 2003-as kormányközi konferenciája és az „Alkotmány”-tervezet

Az október 4-én megkezdődött, s az olasz elnökség programja szerint a december 12-13-i brüsszeli csúcstalálkozón lezárni tervezett kormányközi konferencia célja a jelenleg érvényben levő EU Szerződés felülvizsgálata, és a módosításokról szóló döntéshez szükséges egyhangúság elérése. A korábbi kormányközi konferenciákhoz képest újdonságot jelent, hogy az immár 25 ország között – a 2004 májusában csatlakozó tíz ország teljes jogú részvételével - zajló tárgyalások ezúttal a tagállamok és tagjelöltek parlamentjeinek és kormányainak képviselőit is tömörítő ún. Konvent által konszenzussal jóváhagyott szövegtervezet alapján folynak. Az már a konferencia megnyitásakor jól érzékelhető volt, hogy az alapvető törésvonal – az egyes pontokon továbbra is fennálló nézetkülönbségeken túl – az egyik oldalon a Konvent szövegtervezetéhez a lehető legteljesebb mértékben ragaszkodó (abban leg-inkább csupán tisztázásokat, illetve a Konvent szintjén el nem dönthető kérdések rendezését szorgal-mazó) 6 alapító tagállam (Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg) s a hozzájuk e téren csatlakozó Nagy-Britannia, míg a másikon a Spanyolország és Lengyelország mögött felsorakozó, a szövegtervezet átfogó, lényegi pontokat is érintő felülvizsgálatát követelő többi tagállam között húzódik. Az olasz elnökség menetrendje e tekintetben nyilvánvaló állásfoglalás az első tábor pozíciója mellett: a szokatlanul feszített ütemterv, valamint a lehető legmagasabb politikai szinten előirányzott találkozók (ti. a kormányközi konferencia tíz hete alatt a tagországok állam- és kormányfői három alkalommal, külügyminisztereik pedig hat alkalommal ülnek a tárgyalóasztalhoz) célja, hogy a lehető legkisebb mozgásteret biztosítsa azoknak, akik lényegében újra kívánják tárgyalni a reprezentativitást és hatékonyságot ötvöző Konvent által aprólékos kompromisszumok révén elkészített, éppen ezért roppant kényes és törékeny egyensúlyon alapuló szerződéstervezetet.

Szerző: Vincze Hajnalka

Teljes cikk: 2003/1.pdf


Elemzések- 2004

A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól

A nemzetközi rendszerben bekövetkezett változásokkal, különösképpen pedig az Észak-atlanti Szövetség Szervezetének 1999. márciusi és az Európai Unió 2004. májusi kibővülésével a magyar külpolitika rendszerváltás után kialakított hármas prioritásrendszere – az euroatlanti integráció, a jószomszédi kapcsolatok és a határon túli magyarság ügye – eredeti formájában és értelmezésében aktualitását vesztette. NATOcsatlakozásunkkal, illetve európai uniós tagságunkkal az euroatlanti integráció eredeti célkitűzése teljesült. Az 1990-es évek első felében megkötött alapszerződések eredményeként, még inkább pedig a szomszédos országok euroatlanti integráció terén elért sikereinek következtében Magyarország jószomszédi kapcsolatai stabilizálódtak, a határon túli magyarok ügye pedig – két ország (Ukrajna, illetve Szerbia és Montenegró) kivételével – új kontextusba került. E változások megítélésünk szerint szükségessé teszik egy új hangsúlyokat mutató magyar külpolitikai koncepció megfogalmazását.

Szerző: Tálas Péter- Póti László

Teljes cikk: 2004/7.pdf

Biztonságpolitikai dilemmák és viták Finnországban

Amikor a finnek biztonságukat értékelik, sok tekintetben még mindig a második világháború és a hidegháború élményei munkálnak bennük. A legalapvetőbb referenciapontot természetesen Oroszország és az általa jelentett fenyegetés képezi, továbbá az ehhez kapcsolódó történelmi tapasztalatok, vagyis az 1939-40-es dicsőséges Téli Háború (illetve a Folytatásos Háború, 1941-1944), valamint az ún. finlandizáció. A hidegháború végével Finnország is igyekezett kihasználni a kétpólusú világrend összeomlásával megnövekedett nemzetközi mozgásteret. A legbiztonságosabbnak a kilencvenes évek elején döntő átalakuláson áteső nyugat-európai integráció felé való mozdulás ígérkezett. Elsősorban azért, mert Oroszország kizárólag gazdasági szervezetet látott az Európai Unióban, Finnországnak tehát nem kellett attól tartania, hogy hatalmas szomszédját magára haragítja. Amire Oroszország akkoriban kevésbé figyelt fel, az az EGK fejlődésének új szakaszát jelentő maastrichti szerződés volt, amelyet már a finn csatlakozási kérelem benyújtása előtt aláírtak. A szerződés V. fejezete ugyanis megfogalmazta a Közös Kül- és Biztonságpolitika kereteit, sőt előrevetítette egy közös védelempolitika majdani kialakításának lehetőségét is. Jóllehet az ún. Írország-klauzula – amely leszögezte, hogy a szerződésben foglaltak nem befolyásolják az egyes tagállamok sajátos védelmi berendezkedését (pl. a semlegességet) – már a maastrichti szerződésben is megjelent, Finnországnak mégis egyfajta bűvészkedésre volt szüksége ahhoz, hogy összeházasítsa semlegességét az EU-tagsággal. Ennek során egyrészt a „kemény magra” csupaszította semlegességét (a „magot” a katonai el nem kötelezettség jelentette, azzal a céllal, hogy háború esetén biztosítható legyen az ország semlegessége), másrészt eltekintett attól, hogy komolyan vegye a közös védelempolitika ígéretét, amelynek a többi közösségi politikához viszonyított hihetetlen sebességű fejlődését, valljuk be, akkor még kevesen látták előre.

Szerző: Takács Judit

Teljes cikk: 2004/6.pdf

Új elemek az ukrán kül- és biztonságpolitikában

Az elmúlt hónapokban a nemzetközi közösség figyelmét is felkeltő új fejleményeknek lehettünk tanúi az ukrán kül- és biztonságpolitikában. Külpolitikai szempontból Kijev újabb „Kelet felé fordulását” regisztrálhatjuk, amelyet leglátványosabban Leonyid Kucsma ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök július végi jaltai, illetve a két ország miniszterelnökeinek augusztusi Szocsiban megtartott találkozója jelzett. Ez utóbbi alkalmával írta alá Viktor Janukovics ukrán és Mihail Fradkov orosz miniszterelnök az Odessza-Brodi kőolajvezetékről szóló ukrán-orosz egyezményt, melynek értelmében Kijev több évre átadta Moszkvának a vezeték feletti teljes ellenőrzést. Ami a biztonságpolitikát illeti, júniusban a tizenegyedik éve ér-vényben levő ukrán katonai doktrínát egy új katonai doktrína váltotta fel, amelynek azonban egyik kulcs-elemét egy hónap múltán visszavonták. Ezt követően mutatták be a sajtónak az ukrán Fehér Könyvet. Elemzésünkben legnagyobb szomszédunk kül- és biztonságpolitikájának legfrissebb fejleményeit vizsgáljuk.

Szerző: Póti László

Teljes cikk: 2004/5.pdf

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének isztambuli csúcstalálkozójáról

A NATO az utóbbi tizennégy évben csaknem kétévenkénti rendszerességgel tart csúcstalálkozókat. Az a tény, hogy e találkozókon az egyes tagállamok állam- és kormányfői is jelen vannak, és közvetlenül vesznek részt a döntések kialakításában, felértékeli e rendezvények politikai üzeneteit. A hidegháború utáni hatodik ilyen csúcstalálkozót a 2002. novemberi prágai találkozó után Isztambulban tartotta a szövetség 2004. június 28-29-én. Elemzésünk az isztambuli csúcs Magyarország számára legjelentősebb mozzanatait foglalja össze.

Szerzők: Tálas Péter- Póti László- Takács Judit

Teljes cikk: 2004/4.pdf

A terrorizmus elleni küzdelem fogalmi és tartalmi keretei, különös tekintettel annak katonai dimenziójára

A kormány 2004. március 31-i ülésén elfogadta a Magyar Köztársaság új Nemzeti Biztonsági Stratégiáját [2073/2004 (III. 31.) kormányhatározat], amely felváltotta a Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról korábban érvényben lévő 2144/2002 (V. 6.) kormányhatározatot. A biztonságpolitikával foglalkozó koncepcionális dokumentumok sorában jelenleg a Nemzeti Katonai Stratégia kidolgozása van folyamatban. Jelen elemzésünk ehhez a koncepcionális munkához kíván hozzájárulni egy olyan nemzetközi kitekintéssel, amely a terrorizmus elleni küzdelem fogalmi és tartalmi kereteit foglalja röviden össze, különös tekintettel annak katonai dimenziójára.

Szerzők: Tálas Péter- Póti László- Takács Judit

Teljes cikk: 2004/3.pdf

A védelmi szektor parlamenti felügyeletének néhány kérdéséhez

Napjainkban a védelmi és biztonsági szektor parlamenti felügyeletének kérdése egyre gyakrabban kerül a biztonságpolitikai viták középpontjába. Jelen elemzésünk egy, az említett területtel kapcsolatos, nemrég megjelent kézikönyvre és a téma néhány aktuális problémájára kívánja felhívni a figyelmet.

Szerző: Molnár Ferenc

Teljes cikk: 2004/2.pdf

A lengyel különleges katonai egység (GROM)

A lengyel JW 2305 számú különleges egységet, vagy közismertebb nevén a GROM-ot (Grupa Reagowania Operacyjnego-Mobilnego – Mozgékony-Műveleti Reagáló Csoport), 1990. július 13-án hozták létre. A GROM napjaink legjobban képzett különleges katonai egysége a lengyel hadseregen belül, amelyet – képességei alapján – méltán említ a nemzetközi sajtó a brit Special Air Service-zel (SAS), az amerikai Delta Force-szal, illetve az ausztrál Special Air Service Regiment-tel (SASR) együtt. A lengyel egység figyelemreméltó abból a szempontból is, hogy míg említett nemzetközi társainak tízegynéhány évre, néha évtizedekre volt szükségük a „világhír” eléréséhez, a GROM – köszönhetően annak, hogy tagjait az SAS, a Delta, GSG-9, a SEAL és a Sayret MatKai képezte, illetve képzi ki – jóval rövidebb idő, néhány év alatt lett nemzetközi összehasonlításban is az egyik legfelkészültebb és legelismertebb különleges egység.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2004/1.pdf


Elemzések- 2005

Az EU moldovai határtámogató missziója

Elemzésünk célja, hogy megvizsgálja az Európai Unió moldovai határtámogató misszióját, amely várhatóan 2005. november 30-án veszi kezdetét. Fő célja, hogy megerősítsék az ellenőrzést a moldáv– ukrán határ transznyisztriai szakaszán. A tanulmány első részében a misszió létrejöttének körülményeit vizsgáljuk, majd elemezzük a lehetséges politikai és műveleti nehézségeket.

Szerző: Rácz András

Teljes cikk: 2005/6.pdf

A magyar multinacionális cégek terjeszkedése és a magyar külpolitika

A magyar multinacionális cégek régiónk egyre több országában egyre nagyobb befolyásra tesznek szert, amiben a Magyar Telekom, a MOL Rt. és az OTP Bank Rt. jár az élen. Ezért érdemes megvizsgálnunk, hogy valójában mennyire „magyarok” ezek a vállalatok, mennyire képviselnek magyar érdekeket, és a külföldi tulajdonosok részesedése mennyiben határolja be a legtöbb esetben magyar vezetők lehetőségeit. Továbbá megvizsgáljuk, hogy a három legnagyobb, külföldön befektet „magyar multi” eddig merre terjeszkedett, milyen pozíciókat szereztek külföldön, és milyen terveik vannak a jövőre nézve. Végül összevetjük ezen cégek terjeszkedését a magyar külpolitika legfőbb irányvonalaival.

Szerző: Németh Bence

Teljes cikk: 2005/5.pdf

A világ 2020-ban

Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzési Tanácsa (National Intelligence Council – NIC), amely a nemzeti hírszerzési igazgató közvetlen alárendeltségébe tartozik, és az Egyesült Államok számtalan hírszerző szerve közül a közép- és hosszútávú prognózisokért felelős, 2004 végén már harmadik alkalommal adta ki a világ jövőjére vonatkozó előrejelzését Mapping the Global Future címmel. A tanulmány azokat a főbb trendeket azonosítja, amelyek 2020-ban meghatározzák majd a világ helyzetét, és kísérletet tesz a főbb geopolitikai változások felvázolására. Elemzésünkben ennek a jelentésnek a legérdekesebb megállapításait ismertetjük.

Szerző: Elek Anita

Teljes cikk: 2005/4.pdf

Az államegyesítő, a nyugatos és a klános: a poszt-szovjet térség 21. századi „forradalmai”

A Szovjetunió 1991-es megszntetésével együtt lezajlott poszt-szovjet rendszerváltásokat követően – a grúziai, majd az ukrajnai, legutóbb pedig a kirgizisztáni események kapcsán – az elmúlt két évben újra hasonló jelentőségűnek minősített változásoknak lehettünk tanúi. A kommentárok döntő többsége ehhez az értékeléshez azt is hozzáteszi: itt valamiféle dominóhatás érvényesült, ami végigkígyózik az egész poszt-szovjet térségen, és csupán a sorrend és az időpont kérdéses. Elemzésünkben azt próbáljuk megvizsgálni, hogy miképpen értékelhetk az említett változások, milyen közös és eltérő jellemzőik vannak, és valóban következik-e ezekből bármiféle dominólogika.

Szerző: Póti László

Teljes cikk: 2005/3.pdf

A magyar társadalom viszonya a terrorizmushoz

A biztonság fogalmával, valamint a biztonsági és védelmi szervezetek szférájával kapcsolatos szemléletbeli változások legfőbb oka a terrorizmusról alkotott képünk jelents módosulása abban a vonatkozásban, hogy hol és mikor képesek lecsapni a terroristák, illetve mekkora áldozatokkal és milyen következményekkel lehet/kell számolni tevékenységük nyomán. Az elmúlt három évben a terrorizmus elleni védelem és/vagy háború frontjai lassan világossá váltak, de azok a folyamatok, amelyek képessé teszik az országokat és a nemzetközi szervezeteket arra, hogy e frontokon hatékonyan tevékenykedjenek, még minden bizonnyal hosszabb ideig eltartanak. Az ehhez kapcsolódó politikák, jogi keretek, szervezetek kialakítása, csakúgy, mint az esetleges terrorellenes akciók, aligha nélkülözhetik a széleskörű társadalmi támogatottságot a demokráciákban. Így joggal merül fel a kérdés, hogy miként értelmezi a lakosság a terrorizmust, mint relatíve új biztonsági fenyegetést, s vajon milyen eszközöket és milyen mértékben fogad el, illetve tart elfogadhatónak az ellene való küzdelemben hazánk (vagy éppen szövetségeseink) részéről.
Az SVKK terrorizmus-kutatásának e kérdíves adatfelvételen alapuló részével ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni. Kicsit pontosabban fogalmazva: azt vizsgáljuk a felnőtt lakosságtól nyert adatok alapján, hogy mit is ért ma a magyar lakosság terrorizmus alatt, mennyire tartja jelentősnek ezt a biztonsági kockázatot, milyen okokat lát meghúzódni mögötte, mennyire tartja hazánkat érintettnek, és elfogadhatónak ítéli-e részvételünket a terrorizmus elleni küzdelemben.

Szerzők: Gyimesi Gyula- Molnár Ferenc

Teljes cikk: 2005/2.pdf

Az ukrán kül- és védelempolitika új hangsúlyai az elnök- és kormányváltás után

Ukrajnának 2005. január 23. óta új elnöke, február 4. óta pedig új kormánya van. Az alábbiakban a választási kampányban elhangzott ígéretek, a pártprogramok, az új kormányprogram, illetve az első megnyilatkozások alapján igyekszünk feltárni az ukrán kül- és védelempolitika új elemeit.

Szerző: Póti László

Teljes cikk: 2005/1.pdf


Elemzések- 2006

NATO-csúcstalálkozók Washingtontól Rigáig

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete az utóbbi több mint másfél évtizedben csaknem két-évenkénti rendszerességgel tart csúcstalálkozókat. Mivel e találkozókon az egyes tagállamok állam- és kormányfői is jelen vannak, és közvetlenül vesznek részt a döntések kialakításában, ez felértékeli e rendezvények jelentőségét és politikai üzeneteit. A hidegháború utáni hetedik ilyen csúcstalálkozót – a 2004. júniusi isztambuli találkozót követően – Rigában tartotta a Szövetség 2006. november 28-29-én. Elemzésünk – amelyben röviden visszatekintünk az első bővítési kör óta megtartott csúcstalálkozók legfontosabb döntéseire is – a rigai csúcstalálkozó legjelentősebb mozzanatait foglalja össze.

Szerzők: Tálas Péter- Molnár Ferenc

Teljes cikk: 2006/6.pdf

A közel-keleti válság legújabb fejleményeiről

Ami 2006. június 25. és augusztus 12. között Gázában és Libanonban történt, stratégiai szem-pontból nem volt más, mint az Izrael–Egyesült Államok tandem, illetve a Hamász–Hezbollah–Szíria–Irán kvartett közötti hatalmi iszapbirkózás egy újabb epizódja. Ha tetszik: a megbomlott vagy megbomlottnak vélt közel- és közép-keleti hatalmi erőviszonyok és érdekszférák módosítására tett kísérlet, illetve a másik oldalról annak megakadályozása. A nemzetközi reakciókat, a nemzetközi közösség (ENSZ, EU, G8) tehetetlenségét és közömbösségét figyelve akár azt is mondhatnánk: időről-időre felbukkanó, szokványos történet. Elemzésünkben – melynek szerzői a Teleki László Alapítvány Külpolitikai Tanulmányok Intézetének, illetve a ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársai – a több mint egy hónapos közel-keleti katonai konfliktus okait kíséreljük meg számba venni, illetve értelmezni.

Szerzők: N. Rózsa Erzsébet- Tálas Péter

Teljes cikk: 2006/5.pdf

Új minőség az orosz külpolitikában

2006 első felében az orosz külpolitika határozottan új minőségi fázisába lépett. Vlagyimir Putyin elnök éves üzenete, immár hagyományosnak számító, soros internetes kommunikációja a nemzetközi net-társadalommal, lehetséges utódainak megnyilatkozásai, a Kreml ideológiai szürke eminenciásának nyilvánosság számára megfogalmazott üzenetei, az orosz nagykövetek kétévente tartott, idei értekezletén elhangzott Putyin-beszéd, és nem utolsósorban a G-8-ak pétervári csúcstalálkozója bőséges anyagot szolgáltat az orosz külpolitikában zajló minőségi változás értelmezéséhez – elemzésünk erre tesz kísérletet.

Szerző: Póti László

Teljes cikk: 2006/4.pdf

A tartományi újjáépítési csoportokról

A magyar kormány június 28-án hozott döntést arról, hogy Magyarország – egy tartományi újjáépítési csoport (PRT) átvételével – további szerepet vállal Afganisztánban. A magyar csoport lesz a huszonötödik azóta, hogy az Egyesült Államok – George W. Bush 2002. áprilisi bejelentését követően – 2003 januárjában létrehozta az első PRT-t az afganisztáni Paktia tartománybeli Gardezben. Elemzésünkben a tartományi újjáépítési csoportokkal kapcsolatos legfontosabb információkat gyűjtöttük csokorba.

Szerzők: Takács Judit- Landesz Tamás- Tálas Péter

Teljes cikk: 2006/3.pdf

Az Európai Unió katonai akciója a Kongói Demokratikus Köztársaságban: az EUFOR RD Congo

Az EU biztonság- és védelempolitikájának (ESDP) Afrika egyre fontosabb „célterülete”. A leg-újabb, a Kongói Demokratikus Köztársaságba induló uniós katonai misszió kapcsán elemzésünk áttekinti az EU eddigi válságkezelési szerepvállalását Afrikában, vázolja a kongói akció hátterét, közvetlen előzményeit, valamint felméri várható politikai és hadműveleti kockázatait.

Szerzők: Rácz András- Róth András

Teljes cikk: 2006/2.pdf

Az iráni atomprogram körüli vitáról

A hetven millió lakossal és világ második legnagyobb olajtartalékával rendelkező Irán regionális nagyhatalommá akar válni, s mindazok számára, akik valamennyire is figyelemmel kísérték az elmúlt évek közel- és közép-keleti fejleményeit, aligha okozhat meglepetést ez az ambíció. Teherán nagyhatalmi törekvéseinek szerves részét képezi a ma oly sokat vitatott és ellenzett iráni atomprogram is. Az, hogy végül hova vezet az iráni atomprogram, s hogy az iráni vezetés hogyan és milyen eszközökkel éri el nagyhatalmi törekvéseit – paradox módon – jórészt azokon múlik, akik ma leginkább ellenzik Teherán e törekvéseit.

Szerzők: N. Rózsa Erzsébet- Tálas Péter

Teljes cikk: 2006/1.pdf


Elemzések- 2007

A pakisztáni politikai helyzetről

Pakisztán az utóbbi időben az egyik legnagyobb nemzetközi figyelemben részesült ázsiai ország. E tényt nem kizárólag a birtokában lévő nukleáris arzenál indokolja, hanem az a – napjainkban igen nagyra értékelt – stratégiai szerep is, amelyet Pakisztán a Közép-Ázsiával kapcsolatos amerikai politika támogatásával erősített meg. Az Egyesült Államok és Iszlámábád hatékony együttműködését az elemzők általában a sikeres afganisztáni rendezés egyik alapvető feltételeként határozzák meg. Ugyanakkor a pakisztáni állam eszmei alapjai és a kormányzat jelenlegi diktatórikus berendezkedése igencsak távol áll az USA által favorizált struktúráktól. E problémának sajátos árnyalatot kölcsönöz, hogy az ország belpolitikai stabilitása igen gyenge. Napjainkban erősen inogni látszik a nyolc éve kormányzó Pervez Musarraf tábornok hatalma. Csakhogy a demokratikus átalakulás távlatilag a radikális iszlamista törekvések további erősödésének veszélyét is felveti. A pakisztáni politikai küzdelmek tétje nem csupán a dél-ázsiai állam irányítása, végkimenetele meghatározhatja Afganisztán és a térségbeli nyugati törekvések perspektíváit is.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2007/4.pdf

Adalékok az iráni katonai fejlesztések hátteréhez

A különböző iráni katonai fejlesztési programokról egyre több a híradás mind a külföldi, mind a magyar sajtóban. Elemzésünk szerzője – a Magyar Külügyi Intézet munkatársa – ezeknek az információknak az értelmezéséhez kíván segítséget nyújtani.

Szerző: Rácz András

Teljes cikk: 2007/3.pdf

Válaszúton a lengyel atlantizmus?

Az Egyesült Államok 2007. január végén hivatalosan is ajánlatot tett Prágának és Varsónak az amerikai nemzeti rakétavédelmi rendszer (NMD) elemeinek csehországi és lengyelországi telepítésére vonatkozóan. Ennek értelmében Washington az alaszkai Fort Greely és kaliforniai Vandenberg támaszpontok mellett a rendszer harmadik – amerikai területen kívüli – pillérét e két országban tervezi felépíteni. Az 5000 km hatósugarú radart a Prágától mintegy 60 kilométerre, délnyugatra fekvő Trokavec közelében fekvő Brdy-hegyre, az ellenrakéták silóit és indító-rendszerét pedig a Balti-tenger partján (Debrzno, Rzędzikowo, vagy Zegrze Pomorskie). Az első lelkesedést követően komoly vita alakult ki Lengyelországban a rakétavédelmi rendszer befogadásáról.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2007/2.pdf

A készülődő küszöb-ország: a japán biztonságpolitika fordulata

Japán 2007. január 8-án ünnepelte az új év első hivatalos ünnepét, a Nagykorúság Napját, január 9-től pedig – a második világháború után először – újra van védelmi minisztériuma a szigetországnak. Japán ezzel a szimbolikus lépéssel elindult azon az úton, amely az ország biztonságpolitikai nagykorúsításához vezet, beleértve akár az atomfegyverrel való rendelkezést is. Elemzésünk, melynek szerzője kutatói ösztöndíját tölti a szigetországban – s a helyszínen (többek között a Japán Nemzetvédelmi Akadémián) tájékozódott –, a japán biztonságpolitika fordulatának napjainkban zajló folyamatát vizsgálja.

Szerző: Póti László

Teljes cikk: 2007/1.pdf


Elemzések- 2008

Az ukrán és a grúz NATO-tagság kérdése és a magyar érdekek

A NATO 2008. december 2-i külügyminiszteri értekezletén sem hívta meg Ukrajnát és Grúziát a teljes jogú tagság előszobájának tekintett Tagsági Akciótervbe (MAP). A két volt szovjet tagköztársaság csatlakozásával kapcsolatban igen megosztott a szövetség. Eltérőek a tagállamok stratégiai szempontjai, viták folynak a 2008. augusztusi grúz–orosz háború értelmezéséről, az Oroszországhoz fűződő viszonyról és a két ország felkészültségéről is. A követendő magyar külpolitika meghatározása ebben a stratégiai jelentőségű kérdésben rendkívül nagy körültekintést igényel. Az alábbi írás az ukrán és a grúz NATO-csatlakozással kapcsolatos problémákat magyar szemszögből is elemzi.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2008/10.pdf

Az amerikai külpolitika és az elnökjelöltek programjai

Jelen elemzésünk szerzője a 2008. november 4-i amerikai elnökválasztás két jelöltjének külpolitikai programját ismerteti és hasonlítja össze az Egyesült Államok számára kulcsfontosságú kérdések kapcsán.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2008/9.pdf

A grúz–orosz háború geopolitikai értelmezése

A 2008. augusztusi grúz–orosz háború arra utal, hogy a világban, amelyben élünk, az olyan regionális nagyhatalmaknak, mint Oroszország, Kína vagy Irán, több mondani-valójuk van saját környezetükben, mint a hiperhatalomnak kikiáltott Egyesült Államoknak. Ez Washingtonnak, a NATO-nak és az Európai Uniónak rossz hír, de annyira még-sem, hogy új hidegháborút vizionáljunk.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2008/8.pdf

A Srí Lanka-i etnikai konfliktusról

A dél-ázsiai térség, mely sokáig földünk egyik legtöbb problémával küszködő, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt egyik legelmaradottabb területeként volt ismert, az utóbbi években egyre több figyelmet kapott a nemzetközi közösség jelentős szereplőitől és a nagy hírügynökségektől. Ennek az érdeklődésnek két alapvető oka van. Egyrészt az Afganisztánban és a Közel-Keleten zajló események kapcsán politikai és stratégiai szempontból egyaránt átértékelődik Dél-Ázsia országainak szerepe. Másrészt látványos fejlődésére, növekvő katonai és demográfiai súlyára támaszkodva India folyamatosan erősíti nagyhatalmi szerepét, melyet a jövőben már globális vetületekben kíván érvényesíteni. Ismert ugyanakkor, hogy a térség el-múlt évtizedei nem voltak mentesek a súlyos, esetenként a háborús küszöböt is elérő konfliktusoktól. Az India politikai vonzáskörzetében lévő Srí Lankán negyedszázada folyik a polgár-háború a tamil fegyveresek és a szingaléz kormányerők között. Bár az események a világ többi részétől kevés figyelmet kaptak (és kapnak), valójában hatást gyakoroltak a térség biztonságára is. Elemzésünk a Srí Lanka-i etnikai konfliktus hátterének és indiai vetületeinek felvázolása mellett a jelenlegi állapotok ismertetésére vállalkozik.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2008/7.pdf

A miniszterelnökségtől a miniszterelnökségig: Vlagyimir Putyin nyolc elnöki éve

A 2008. március 2-i választások eredményeként május 7-én iktatták be hivatalába Dmitrij Medvegyevet, az új orosz elnököt. Bár a leköszönő Vlagyimir Putyin viszonylag erős – elsősorban informális – hatalmi pozícióban marad, már nem elnökként lesz hatása az orosz politikára. Elemzésünk Putyin nyolc évének mérlegét kísérli megvonni.

Szerző: Póti László

Teljes cikk: 2008/6.pdf

A NATO bukaresti csúcstalálkozója budapesti szemmel

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének bukaresti csúcstalálkozója – legalábbis a csúcsot követő első nemzetközi kommentárok szerint – a kompromisszumok csúcstalálkozója volt. Bár a szövetség tagállamainak vezetői közül szinte mindenki elkönyvelhetett bizonyos részsikereket, ez utóbbiak leltára országonként meglehetősen eltérő. Jelen elemzésünkben a csúcstalálkozó magyar szempontból legfontosabb eredményeit foglaljuk össze.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2008/5.pdf

A pakisztáni helyzet a választások után

Több mint nyolc év diktatúrát követően 2008. február 18-án demokratikus választásokat tartottak Pakisztánban, melynek eredményeképpen a sokáig hallgatásra ítélt ellenzék átveheti a kormányrudat a Pervez Musarraf elnököt támogató politikai csoporttól. Hosszú vajúdás nyomán született meg az eredmény, amely – megbontva az iszlámábádi politika monolitikus egységét – lehetővé teszi a dél-ázsiai atomhatalom visszatérését egyfajta demokratikus fejlődés útjára, amelyet az 1999. évi katonai hatalomátvétellel hagyott el. Noha Pakisztán történelmében nem újszerű jelenség az autoriter kormányzás, a változás igénye az utóbbi évtizedben egyre erősebb lett a társadalomban. Mindez annak ellenére igaz, hogy az ország hatvan éves fennállása alatt soha nem élvezhette igazán egy liberális politika vívmányait. A stabil plurális demokrácia kiépítése csak fokozatosan mehet végbe a világnak ezen a részén, és minden bizonnyal további súlyos kihívásokkal terheli meg az amúgy is számos belső konfliktussal küszködő társadalmat. A februári választások az első lépést jelenthetik ezen az úton, de egyszersmind alapvető kérdéseket vetnek fel Pakisztán jövőjével kapcsolatban.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2008/4.pdf

A NATO bukaresti csúcstalálkozója

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete az utóbbi több mint másfél évtizedben csaknem két-évenkénti rendszerességgel tart csúcstalálkozókat. A hidegháború utáni nyolcadik ilyen csúcs-találkozót – a 2006. novemberi rigai találkozót követően – Bukarestben tartja a szövetség 2008. április 2–4. között. Elemzésünk a bukaresti csúcstalálkozó magyar szempontból legfontosabb napirendi pontjait foglalja össze.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2008/3.pdf

Az irányított utódlás esete egy „szuverén demokráciában”: az orosz elnökválasztás – 2008

A 2008. március 2-i oroszországi elnökválasztást Dmitrij Medvegyev nyerte a szavazatok 70,23%-nak elnyerésével. Vetélytársai közül a kommunista Gennagyij Zjuganov a szavazatok 17,75%-át, a populista „liberális-demokrata” Vlagyimir Zsirinovszkij 9.36%-át, a „demokrata párti” outsider Andrej Bogdanov pedig 1,29%-át szerezte meg. A győztes a győzelem napja előtt, május 7-én foglalja el hivatalát, s ezzel kezdetét veszi a Medvegyev-korszak. Elemzésünk azt vizsgálja, hogy milyen változásokat hozhat Oroszországban, illetve Oroszország világpolitikában betöltött szerepében ez az új időszak.

Szerző: Póti László

Teljes cikk: 2008/2.pdf

A demokratikus hatalommegosztás kérdőjelei Pakisztánban Benazir Bhutto halálát követően

Pakisztán az utóbbi időben az egyik legnagyobb nemzetközi figyelemben részesülő ázsiai ország. E tényt nem kizárólag a birtokában lévő nukleáris arzenál indokolja, hanem igen nagyra értékelt stratégiai szerepe is, melynek sajátos árnyalatot kölcsönöz, hogy az ország belpolitikai stabilitása igen gyenge. Ezt nem csupán az jelzi, hogy az utóbbi hónapokban erősen inogni lát-szik a nyolc éve kormányzó Pervez Musarraf tábornok hatalma, de az is, hogy 2007. december 27-én merénylet áldozatává vált Benazir Bhutto, a pakisztáni ellenzék legismertebb vezetője. Jelen elemzésünk szerzője – a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének egyetemi adjunktusa – a Pakisztánban zajló folyamatok hátterét mutatja be.

Szerző: Csicsmann László

Teljes cikk: 2008/1.pdf


Elemzések- 2009

A pakisztáni belügyi hadműveletek és a helyi tálibok elleni háború 2009-ben

Napjainkból visszatekintve aligha tűnik kétségesnek, hogy 2009 az elkeseredett belső harcok éveként fog bevonulni a pakisztáni politikatörténetbe. Az immár hagyományos válsággócnak tekintett északnyugati országrészben a nyugati szemmel megingásként értékelt Szvát-völgyi megállapodás tavaszi összeomlása óta kapott új erőre a küzdelem a pakisztáni hadsereg és a szélsőséges fegyveres csoportok között. A háború tétje a törzsi határvidék ellenőrzése, mely az iszlám militáns szervezetek bázisterületeként a térség nyugatellenes harci csoportjainak egyik hátországaként szolgál. Az egyre romló belbiztonsági helyzetben a pakisztáni kormány és hadsereg egyaránt nagy elszántságot mutatott a tálib kötődésű erők helyi hatalmának megtörésére, és Iszlámábád szuverenitásának helyreállítására a vidék felett. Az utóbbi hónapok hadműveleti eredményei több szempontból ígéretesnek tűnnek. Elemzésünk e katonai vállalkozás előzményeit és tágabb politikai és stratégiai összefüggéseit mutatja be.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2009/18.pdf

A NATO új stratégiai koncepciója – adalékok a magyar szemponthoz

A NATO-tagállamok állam- és kormányfői új stratégiai koncepció kidolgozásáról döntöttek a szövetség ez év április elejei strasbourg/kehli csúcstalálkozóján. A stratégia-alkotási folyamat formálisan szeptember elején kezdődött a NATO főtitkára által felkért 12 fős szakértői munkacsoport megalakulásával. A szövetség az új stratégiai koncepciót a korábbiakhoz képest nyitottabb eljárásban, többek között független szakértők bevonása, szakértői csoportok véleményének meghallgatása révén kívánja megalkot-ni. Ennek keretében a brüsszeli NATO-központhoz akkreditált állandó magyar katonai képviselet meghívása alapján elsőként a ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója tartott előadást a NATO Katonai Bizottságának (MC) informális ülésén, s folytatott beszélgetést a katonai bizottsághoz delegált tagállami képviselőkkel a szövetség új stratégiai koncepciójával kapcsolatos várható magyar álláspontról. Jelen írás – amely nem tükrözi a Magyar Köztársaság hivatalos álláspontját – az ott elhangzott előadáson alapul, kiegészítve a beszélgetés során felvetett kérdések továbbgondolásával.

Szerző: Tálas Péter- Varga Gergely

Teljes cikk: 2009/17.pdf

Amerikai–orosz csúcstalálkozó: javuló kapcsolatok áttörés és meglepetések nélkül

Barack Obama moszkvai útja az új adminisztráció által az év elején meghirdetett „reset button”, illetve 2009 márciusában nyilvánosságra hozott „Az Egyesült Államok Oroszország-politikájának helyes iránya” (The Right Direction for U.S. Policy toward Russia) című dokumentum szellemében telt el. A látogatás eredményeként a tavaly augusztusi grúz–orosz háborút követő, hidegháborús hangulatot idéző fagyos viszony, ha nem is látványosan, de érezhetően enyhülni látszik. Azokon a területeken, amelyeken mindkét ország az együttműködésben érdekelt – így a stratégiai fegyverek csökkentésében, illetve az afganisztáni amerikai utánpótlás kérdésében – az elemzői várakozásoknak megfelelő előrelépés következett be. Ugyanakkor csekély az elmozdulás a felek között az olyan, az Egyesült Államok szempontjából leginkább sürgető vitás kérdésekben, mint az iráni és az észak-koreai atomprogramokkal szembeni egységes fellépés kialakítása, vagy az oroszok szempontból kulcsfontosságú közép-európai rakétavédelmi rendszer ügye. Jelen elemzésünkben az amerikai–orosz kapcsolatokra visszatekintve értékeljük a moszkvai csúcs eredményeit.

Szerző: Rácz András- Tálas Péter- Varga Gergely

Teljes cikk: 2009/16.pdf

Az ujgur kérdés és ami mögötte van

Még a kínai Xinhua hírügynökség jelentése szerint is legalább 156 halálos áldozata és több mint 800 sebesültje van a 2009. július 5-én Hszincsiang-Ujgur Autonóm Tartományban kitört zavargásoknak. Hivatalos pekingi álláspont szerint vasárnap este Urumcsiban egy ujgur tiltakozó gyűlés résztvevői han kínaiakat támadtak meg az utcán, autókat borítottak és gyújtottak fel, és sok üzletet is szétvertek. A Kasgárra is kiterjedő zavargások nyomán – szintén a hivatalos jelentések szerint – a rendőrség 1434 embert vett őrizetbe, 90-et pedig még mindig keres.
A július 5-i urumcsi tiltakozáshoz egy, az ország déli, Kuangtung tartományában található játékgyárban június 26-án kirobbant konfliktus vezetett el. A helyi kínai munkások ugyanis ujgur vendégmunkásokat vádoltak meg két kínai lány megerőszakolásával, majd rátámadtak az ujgurokra, két ujgurt megöltek, több mint százat pedig megsebesítettek. Az ujgurok vasárnap – saját verziójuk szerint – ennek az ország déli részén kirobbant konfliktusnak a kivizsgálását követelték két-háromezren (a hatóságok ugyanis kiderítették, hogy a hamis hírt egy kínai munkás terjesztette el, s az ujgurok ártatlanok voltak), s a zavargásokra csak azt követően került sor Urumcsiban, hogy a kínai rendőrség és katonaság rátámadt a békésen tiltakozókra. A hivatalos Kína ezzel szemben a Kína ellenségének tekintett Ujgur Világkongresszust, személyesen pedig annak vezetőjét, Rebíja Kadírt vádolja a zavargások szításával. Az egykori hszincsiangi üzletasszony – az egyik leggazdagabb ujgur, aki korábban éveket töltött börtönben Kínában, jelenleg pedig az Egyesült Államokban él – valóban felszólította a világ ujgurjait, hogy két meggyilkolt társukért szerte a világon tiltakozzanak a kínai nagykövetségek előtt.
Bármi is volt a zavargások közvetlen kiváltó oka, a nemzetközi sajtó első kommentárjai – elsősorban a sok halálos áldozat miatt – az 1989-es Tienanmen téri katonai vérengzéshez hason-lítják a július 5-én Urumcsiban és Kasgárban történteket. Pedig tartalmilag az ujgur probléma sokkal inkább Tibet kérdésével állítható párhuzamba, azzal a lényeges megszorítással, hogy Hszincsiang Peking számára stratégiai és biztonságpolitikai szempontból fontosabb és kockázatosabb Tibetnél. Egyrészt azért, mert ez a terület választja el Kínát a muzulmán Közép-Ázsiától, másrészt azért, mert az energiahordozókban gazdag tartomány köti össze Kínát a közép-ázsiai olaj- és földgázlelőhelyekkel, s végül harmadrészt azért, mert az iszlámista kötődésű ujgur szeparatizmus – még ha nem is fenyeget a tartomány tényleges elszakadásának veszélyével – a tibetinél szervezettebb, és 1991-től jóval erőszakosabb is. (A legnagyobb sajtó-visszhangot kiváltó robbantásos merényletre – amelynek 14 kínai rendőr esett áldozatul – 2008. augusztus 4-én került sor.) Bár mindez egyáltalán nem menti, de némileg magyarázza a hivatalos Kína hszincsiangi magatartását.
Jelen elemzésünkben Bernát Péternek „Az ujgur kérdés és ami mögötte van” című, az ujgur kérdés hátterét bemutató, a Nemzet és Biztonság című folyóirat 2008. áprilisi számában megjelent írását adjuk közre.
(a szerkesztők)

Szerző: Bernát Péter

Teljes cikk: 2009/15.pdf

Alkotmányos válság és megismételt választások Moldovában

Noha az április 5-én tartott parlamenti választásokon a Moldovai Köztársaság Kommunista Pártja diadalmaskodott, a megszerzett többség mégsem volt elég ahhoz, hogy a parlament elnököt is tudjon választani. Az ország alkotmánya értelmében ugyanakkor két sikertelen elnökválasztási kísérlet után új választásokat kell kiírni. A moldáv parlament ezért június 15-én feloszlatta magát, és július 29-én új választásokra kerül majd sor. Jelen elemzés az ide vezető utat és az előállt helyzet perspektíváit vizsgálja.

Szerző: Rácz András

Teljes cikk: 2009/14.pdf

Barack Obama kairói beszéde és annak visszhangja a muszlim Közel-Keleten, Pakisztánban és Izraelben

2009. június 4-én a kairói egyetem mintegy háromezres hallgatósága előtt Barack Obama egyórás beszédet tartott, új kezdetet szorgalmazva az Egyesült Államok és muszlim világ közötti viszonyban. Elemzésünk első részében a nagy érdeklődéssel várt beszéd nem hivatalos magyar fordítását közöljük, míg második részében a beszéd első, muszlim közel-keleti, pakisztáni és izraeli visszhangját foglalja össze N. Rózsa Erzsébet, Csicsmann László és Paragi Beáta.

Szerzők: N. Rózsa Erzsébet- Csicsmann László- Paragi Beáta- SVKI

Teljes cikk: 2009/13.pdf

Az észak-koreai „remetekirályság” atombombája

Észak-Korea (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság – KNDK) már sokadszorra bizonyította, hogy a 23 milliós ország politikai-gazdasági súlyánál lényegesen nagyobb mértékben képes a nemzetközi folyamatok befolyásolására. 2009. május 25-én a KNDK immár második alkalommal hajtott végre kísérleti nukleáris robbantást, súlyos nemzetközi feszültséget keltve ezzel. Jelen elemzés – amelynek szerzője az ELTE Korea Tanszékének adjunktusa – azt kívánja bemutatni, hogy az észak-koreai rezsim leg-utóbbi nukleáris robbantása nem annyira Phenjan nemzetközi közösséggel vívott diplomáciai huzavonájának részét képezte, hanem sokkal inkább a megosztott félsziget belpolitikai viszonyainak befolyásolását célozta.

Szerző: Csoma Mózes

Teljes cikk: 2009/12.pdf

Új amerikai diplomáciai erőfeszítések a Közel-Keleten

Míg az Obama-adminisztráció első három hónapjának külpolitikai agendáját a pénz-ügyi válság és az afganisztáni-pakisztáni probléma kezelésének újragondolása uralta, a januári gázai konfliktus után az elmúlt hetekben az izraeli–palesztin kérdés és Irán került a Fehér Ház külpolitikai napirendjének homlokterébe. Barack Obama amerikai elnök igyekszik betartani választási ígéretét, miszerint a közel-keleti konfliktus átfogó rendezése érdekében kormánya a diplomáciai erőfeszítésekkel nem fog késlekedni.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2009/11.pdf

A Srí Lanka-i antiterrorista hadműveletek előzményei és kilátásai

Az utóbbi egy év során a világsajtó egyre nagyobb figyelmet szentelt az általában alig ismert Srí Lanka-i polgárháború fejleményeinek. A világ e félreeső része mintegy 25 évig a reménytelen etnikai válsággócok tipikus példájának tűnt. Az elmúlt hónapokban azonban olyan gyökeres fordulat állt be a polgárháború addigi menetébe, mely feltámasztotta a reményt a fegyveres harcok lezárására. A küzdelem kibillent a korábban oly jellemző holtpontjáról, és a kormány-erők sikeres hadműveletek sorával felszámolták a lázadó Tamil Tigrisek területi hatalmát, melyet a szigetország északi részén építettek ki. A terroristabázisok semlegesítése azonban csak a konfliktus katonai fejezetének lezárulását ígéri. A tamil és szingaléz társadalomrész közötti ellenségeskedés felszámolása csak egy hosszabb és bonyolultabb folyamat lehet, melyhez a katonák elszántságánál és stratégiai bölcsességénél jóval többre van szükség. Jelen elemzés áttekinti a polgárháború legutóbbi fejleményeit, és számba veszi biztonságpolitikai következményeiket.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2009/10.pdf

A külső függések csapdájában – a moldovai parlamenti választás külpolitikai háttere

Jelen tanulmány elsődleges célja, hogy a 2009. áprilisában lezajlott moldovai parlamenti választás körül kirobbant konfliktust annak tágabb külpolitikai környezetében kísérelje meg értelmezni. Ennek megfelelően írásunk első részében röviden áttekintjük a Moldova történetét és a Moldova-Transznyisztria1 konfliktust, amely máig ható módon meghatározza az ország fejlődését és belpolitikai folyamatait egyaránt. Ezt követően pedig az áprilisi parlamenti választás előzményeit, lebonyolítását, és az ennek kapcsán kitört zavargásokat igyekszünk górcső alá venni, nem megkerülve a konfliktus moldáv-román dimenzióját sem.

Szerző: Rácz András

Teljes cikk: 2009/9.pdf

Az új Afganisztán-stratégia esélyei

2009 márciusában két főszereplő – az Egyesült Államok és a NATO – is közreadta az afganisztáni helyzettel kapcsolatos értékelését, illetve új Afganisztán-stratégiáját. Bár „Az intézményközi politikai csoport fehér könyve az Egyesült Államok Afganisztán- és Pakisztán-politikájáról”, illetve a NATO „Afghanistan Report 2009” című dokumentumok számos hasznos gondolatot és ötletet tartalmaznak, korántsem biztos, hogy elkerülhetővé teszik a nemzetközi közösség afganisztáni kudarcát.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2009/8.pdf

Obama európai körútja

Az Atlanti-óceán mindkét partján nagy várakozások előzték meg az új amerikai elnök első európai útját. Az elemzők egy része azt remélte, hogy végre kiderül: stratégiaváltásról vagy csupán hangsúlyeltolódásról beszélhetünk-e a januárban hivatalba lépett washingtoni adminisztráció külpolitikáját illetően. A válasz azonban nem adható meg igennel vagy nemmel, az amerikai külpolitika és a nemzetközi kapcsolatok ugyanis ennél bonyolultabbak.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2009/7.pdf

60 éves a NATO – a strasbourg–kehli csúcstalálkozó

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete az utóbbi tizenkilenc évben csaknem kétévenkénti rendszerességgel tart csúcstalálkozókat. A hidegháború utáni kilencedik ilyen, a NATO megalakulásának hatvanadik évfordulóját is megünneplő csúcstalálkozót – a 2008. áprilisi bukaresti találkozót követően – a francia–német határ két oldalán, Strasbourgban és Kehlben tartja a szövetség 2009. április 3–4-én. Elemzésünkben a csúcstalálkozó jelentőségére és legfontosabb napirendi pontjaira kívánjuk felhívni a figyelmet.

Szerzők: Varga Gergely- Tálas Péter

Teljes cikk: 2009/6.pdf

Az új amerikai Oroszország-politikáról

A Harvard Egyetemen működő Belfer Center for Science and International Affairs és a Nixon Center 2009. március 16-án hozta nyilvánosságra közös dokumentumát a kívánatos új amerikai Oroszország-politikáról. A 19 oldalas dokumentum, melyet az Egye-sült Államok Oroszország-politikájával foglalkozó, 2008 augusztusában megalakult bizottság (The Commission on U.S. Policy toward Russia) tagjai jegyeznek, s amely e politika általános irányvonalát és célkitűzéseit hivatott meghatározni, 19 konkrét ajánlást fogalmaz meg az új amerikai adminisztráció számára. Elemzésünkben ezeket ismertetjük.

Szerző: SVKI

Teljes cikk: 2009/5.pdf

Tatárszentgyörgy után…
A biztonság szubjektív percepciójának veszélyeiről

A miskolci rendőrkapitány nyilatkozata és a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság újabb határvonalon lökte át a cigányság és a többségi társadalom viszonyáról folyó politikai diskurzust. E viszony kapcsán ugyanis először vetődött fel – megítélésünk szerint felettébb szerencsétlenül és károsan – a „polgárháború” kifejezés. Bár megértjük azt indulatok által keltett elkeseredést, sőt bizonyos megszorításokkal elfogadjuk azt is, hogy a cigányság és többségi társadalom viszonyának vannak biztonságpolitikai vonatkozásai is, de – a köztársasági elnökkel egyetértve– felelőtlenségnek és a dolgok rossz irányba terelésének tartjuk a polgárháború vizionálását.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2009/4.pdf

Az Obama-adminisztráció külpolitikai–nemzetbiztonsági csapata

Az alábbi elemzés azokat a személyeket és külpolitikai preferenciáikat kívánja bemutatni, akiknek meghatározó hatásuk lesz Barack Obama elnökségének külpolitikai és nemzetbiztonsági döntéseire.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2009/3.pdf

A gázai válság

Noha számos jel utalt a bekövetkeztére, az Izrael és a Gázai övezetet ellenőrzése alatt tartó Iszlám Ellenállási Mozgalom (Hamász) közti konfrontáció a nemzetközi közösséget némiképp váratlanul érte. A 2008. december 19-én lejáró hathónapos tűzszünet meghosszabbítását az izraeli blokád fenntartása miatt az iszlámista szervezet elutasította, s újrakezdte az izraeli helységek elleni rendszeres rakétatámadásokat. Izrael elhatározta, hogy még Bush elnök hivatali ideje alatt nagy erejű katonai csapással megpróbál véget vetni a Hamász részéről jelentkező biztonsági kihívásnak. Erről az izraeli kormány informálta az amerikai adminisztrációt. A tervezett lépésről Cipni Lívni külügyminiszter december 25-én Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt is tájékoztatta. Az izraeli légierő december 27-én meg-kezdte a Hamász biztonsági intézményi infrastruktúrájának támadását, majd 2009. január 3-án megindult a szárazföldi akció. A háború harmadik hetében egyértelmű, hogy Izraelnek a katonai célokat jórészt sikerült elérnie, a jövő azonban eléggé sok kérdőjelet tartalmaz.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2009/2.pdf

Az indiai biztonság- és védelempolitika alapvonalai

Ma már szinte közhelyszámba megy a megállapítás, hogy az Indiai Köztársaság minden bizonnyal a 21. századi nemzetközi rendszer egyik legmeghatározóbb tényezője lesz. Az óriási, több mint 3 287 000 négyzetkilométeren elterülő, mintegy 1,2 milliárd fős népességet eltartó ország az ezredfordulóra olyan hatalmi képességek birtokába jutott, mint az államok közösségének csak igen szűk köre. India emelkedése – és ennek reális és lehetséges következményei – lassan a világ legtöbb országa, így hazánk számára is ismertté és tapasztalhatóvá válnak, kormányok tucatjait motiválva arra, hogy kölcsönös előnyöket hozó kapcsolatokat alakítson ki Újdelhivel. Ebből adódóan az elkövetkező évek-évtizedek fontos feladata az Indiával és tágabb térségével kapcsolatos információk felfrissítése és gyűjtése. Jelen elemzésünk a dél-ázsiai óriás biztonság- és védelempolitikájának alapvető vonásait ismerteti.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2009/1.pdf


Elemzések - 2015

Új időszámítás? Mianmar a 2015. évi parlamenti választások után

A Mianmari Államszövetség Köztársasága 2010 óta zajló belpolitikai átalakulásának szakaszait értékelve már igencsak elhasználódott fordulatként hat a „történelmi” jelző. Nem vitás ugyanakkor, hogy a 2015. november 8-án lezajlott általános törvényhozási választások a maguk nemében unikális jelentőséggel bírtak e folyamat szempontjából, komoly próba elé állítva az addigi alkotmányos és belpolitikai reformokat. E voksolás során 1990 után első ízben nyílt országos szinten lehetőség arra, hogy a demokratikus polgári ellenzék „zászlóvivőjének” tekintett, Aung Szán Szu Csí vezette Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) megmérettessen a választók előtt, és megszerezze a többséget az ország parlamentjében. Ezzel egyszersmind olyan kihívás elé is állítja a kiformálódott rendszert, amely alkalmas annak felfedésére, hogy a politikai élet kulisszái mögé húzódott katonai elit mennyire áll ki a reformok mellett, és hajlandó-e tudomásul venni legnagyobb kritikusának domináns szerepbe kerülését. Elemzésünk Mianmar közelmúltjának, valamint politikai struktúrájába kódolt belső anomáliáinak értékelésével veszi számba az új, reménybeli polgári kabinet előtt tornyosuló kihívásokat.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2015/17.pdf

The Modernization of the B61 Gravity Bombs and the Problem of Misconceptions

Over the past few weeks, the modernization of the B61 gravity bombs has created intense debates within Germany, and between NATO and Russia as well. Although there is noth-ing new on the horizon, an incorrect report on the nuclear upgrades was caught up by several TV channels and journals, leading to a spiral of misinterpretations, which unnec-essarily heated up the already tense relations between Washington and Moscow. A hand-ful of experts have been quietly monitoring the nuclear modernizations of both the US and Russia, occasionally reporting on the newest developments. For those who follow these programs, it was clear from the very beginning that the unfolding debate was based on false information. Still, this situation showed again the power of the media when it comes to formulating threat perceptions and security issues. A series of incorrect articles like for example the “U.S. Will Station New Nuclear Weapons in Germany Against Rus-sia” or the “US Stations New Nuclear Weapons in Germany” almost immediately created grounds for a rhetorical war. In response to these reports, Moscow took the opportunity to express its own concerns and fight back with the prospect of very serious conse-quences. As a result, another wave of comments and articles has been published: “US Nuclear Weapons in Germany: Russia Concerned by American Plans to Add to Stock-pile,” the “Kremlin Threatens Response to U.S. Nuclear Bomb Deployment in Germany,” and “Russia pledges counter measures if U.S. upgrades nuclear arms in Germany.” Alt-hough the initial report was incorrect, this action-reaction cycle still adds to the already heightened nuclear rhetoric of the crisis in Ukraine, and it might trigger countermeasures which will actually weaken the European security architecture.

Author: Anna Péczeli

Full article download: 2015/16.pdf

Az iráni nukleáris megállapodás nagyhatalmai érdekek metszéspontjában

2015. július 14-én az E3+3 (más néven a P5+1, azaz az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína – és Németország) képviseletében Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter bejelentette, hogy megszületett az átfogó megállapodás az iráni nukleáris programról. Az iráni nukleáris tárgyalások 2002 óta, több hullámban zajlottak, azonban 2012-től új tárgyalási szakasz vette kezdetét (Isztambul, Moszkva, Almati, Isztambul, Genf és Bécs), aminek az oka részben az egyre szigorúbb iráni szankciók kiszabása, részben a térség „arab tavaszként” hivatkozott átalakulása volt. Ennek eredményeként 2013. november 24-én megszületett az úgynevezett átmeneti megállapodás, majd két lépcsőben, néhány napos késéssel – 2015. március 31. helyett április 2., illetve 2015. június 30. helyett július 14. − bejelentették az átfogó megállapodás aláírását. Miközben az amerikai Kongresszusnak 60 napja van a megállapodás jóváhagyására vagy elutasítására, az ENSZ Biztonsági Tanácsa már egyhangúlag jóváhagyta azt. Az amerikai törvényhozóknak és a közvéleménynek egyelőre a médiában és a közösségi oldalakon keresztül zajló vitája mellett − ha jóval kisebb mértékben is, de − üzengetnek az iráni politikusok is. Ezzel párhuzamosan rég nem látott versenyfutás indult az évekig elzárt iráni piac megszerzéséért, amelyben az amerikai vállalatok egyelőre nem vehetnek részt. A térség vezető államainyilvánvaló politikai és biztonságpolitikai aggályaik mentén döntenek a megállapodás elfogadása vagy támogatása mellett (Törökország, illet-ve a GCC államai), vagy ellen (Izrael). Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy a szerződés aláírói (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és az Európai Unió), valamint Irán és a térség szereplői (Izrael, Törökország és az Öböl Menti Együttműködés Tanácsának (GCC) országai (Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Omán) hogyan értékelik a megállapodást, illetve milyen stratégiai érdekek jelentkeznek a megállapodás következtében. Az elemzés kitér arra is, hogy a megállapodás milyen eltolódásokat eredményez(het) az egyes szereplők belső dinamikájában, illetve a nemzetközi és regionális egyensúlyokban.

Szerző: Gálik Zoltán, Matura Tamás, N. Rózsa Erzsébet, Péczeli Anna, Póti László, Szalai Máté

Teljes cikk: 2015/15.pdf

The Iranian nuclear deal in the cross section of great power interests

On July 14, 2015 Federica Mogherini, the High Representative of the EU for Foreign and Security Policy representing the E3+3 (or the P5+1, i. e. the permanent members of the UN Security Council – the United States, Great Britain, France, Russia, China – and Germany), and Mohamed Javad Zarif, the Foreign Minister of Iran announced that the comprehensive deal on the Iranian nuclear program was signed.

The Iranian nuclear negotiations have been going on – on and off - since 2002. However, in 2012 a new phase was started (with high level meetings in Istanbul, Mos-cow, Almaty, Istanbul, Geneva and Vienna), the main reasons of which were the in-creasingly tightening sanctions on Iran on the one hand, and the so-called “Arab Spring” transformation of the region on the other, resulting in civil wars and the emer-gence of the Islamic State as a common enemy. As a result, on November 24, 2013 a temporary deal was concluded followed – in two stages: instead of March 31 on April 2, 2015 and instead of June 30 on July 14, 2015 – by the signature of the Joint Com-prehensive Plan of Action.

While the US Congress had 60 days to approve or reject the deal, the UN Security Council has unanimously approved it. Though in the debate among the US decision-makers and the public in the media and the community websites the Obama admin-istration’s position had come to be supported in the Senate by the deadline, which meant that the President would not be forcd to use his veto, the debate itself and the worldwide publicity around it made the Iranian political elite send similar messages of disagreement, even if on a lesser scale. Simultaneously, an unprecedented rush has been started for the so-far relatively closed Iranian market, in which race the American companies cannot take part at the moment.

The regional powers in Iran’s neighbourhood were relating themselves to the deal according to their obvious political and security interests and were support-ing/accepting (Turkey and the GCC states) or rejecting (Israel?) it.

The present study aims at answering the questions how the signatories of the deal (the US, Russia, China and the European Union on the one hand, and Iran and the re-gional powers, Israel, the GCC countries and Turkey) are evaluating the deal and what strategic interests arise in consequence to the deal. The analysis will also discuss what changes the deal will generate in the domestic dynamics of the individual actors, and in the international and regional balance of power. 

Authors: Zoltán Gálik, Tamás Matura, Erzsébet N. Rózsa, Anna Péczeli, László Lipóti, Máté Szalai

Full article download: 2015/15.pdf

Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának kontextusa és eredményei

2013 decemberét követően az Európa szomszédságában lejátszódó drasztikus változások és a biztonsági architektúrában tapasztalható dinamikus átalakulás következtében 2015 júniusában kapott újra szerepet a biztonság- és védelempolitika az Európai Tanács csúcstalálkozóján. Azonban a biztonsági környezet romlása ellenére sem a régóta halogatott védelempolitikai kérdések határozták meg a csúcstalálkozó napirendjét, hiszen az akkor tetőző görög válság és az egyre növekvő migrációs nyomás elhomályosították ezek jelentőségét. Elemzésünk célja, hogy bemutassuk és értékeljük azokat a lépéseket, amelyeket az állam- és kormányfők június 25−26-i csúcstalálkozóján, valamint az uniós külügyminiszterek ezt előkészítő, május 18-i ülésén ennek ellenére sikerült elérni. Az elemzés harmadik elemeként pedig foglalkozunk a csúcstalálkozónak a biztonságpolitikai diskurzust egyre inkább meghatározó migrációs kihívásra adott válaszaival.

Szerző: Etl Alex

Teljes cikk: 2015/14.pdf

Az Egyesült Államok európai katonai jelenlétének alakulása az Ázsia felé fordulás tükrében

Az Obama-adminisztráció hivatalba lépését követően jelentősen megváltoztak az Amerikai Egyesült Államok külpolitikai stratégiájának fókuszpontjai. A globális gazdaság súlypontjának, így a nemzetközi hatalmi középpontnak a transzatlantiból a Csendes-óceán térsége felé történő eltolódásával párhuzamosan a George W. Bush által indított költséges és kétes eredményű háborúk Afganisztán és Irak területén is befejeződtek vagy átalakultak. Az előbb „pivot”, majd „rebalancing” névre keresztelt Ázsia, illetve a csendes-óceáni térség felé fordulás amerikai stratégiája pedig óhatatlanul változásokat idézett elő a tradicionális transzatlanti szövetségi rendszerben, ami napjainkra a két kontinens védelmi kapcsolataiban is kimutathatóvá vált. E változások egyik eleme az amerikai katonai jelenlét mértékének, jellegének és földrajzi megoszlásának változása, amelyet az elemzés összegez és értékel.

Szerző: Etl Alex

Teljes cikk: 2015/13.pdf

Vietnam az óriások sakktábláján

Nincs még egy délkelet-ázsiai ország, amely olyan markáns hatást gyakorolt volna a huszadik század történelméről kialakult képünkre, mint az egyesítésének 40. évfordulóját idén ünneplő Vietnami Szocialista Köztársaság. Ezt persze több évtizedes háborús szenvedéseinek és az amerikai tömegkultúra ezt nemritkán sajátosan közvetítő, de mindenképpen globális kisugárzással bíró üzeneteinek "köszönheti". Vietnam viharos történelmi közelmúltja máig rányomja bélyegét a vele kapcsolatos képünkre, jóllehet, az említett 1975. évi - az északi és déli országrész egyesülésével járó - újjászületés óta itt sem állt meg az idő. A Lengyelországnál alig nagyobb Vietnam 2015-re a Föld 13. legnépesebb országa lett, és korábbi elképesztő szegénységének enyhítésében is - bár európai szemmel szerénynek tűnhető, de - határozott javulást könyvelhet el. Napjainkban - ahogy azt a távol-keleti nemzetközi kapcsolatok alakulásánál megszokhattuk - a Kínai Népköztársaság hatalmi súlyának fokozódása és regionális ambíciói helyezték új megvilágításba a "legmagyarabbnak" tekintett délkelet-ázsiai nép lehetséges szerepét. Ez egyszersmind az alapdilemmát is azonnal eszünkbe juttatja: Vietnam múlt századi tragédiáját a vele kapcsolatos nagyhatalmi ambíciók idézték elő. Igaz, az ország bizonyította ellenálló képességét, és a 21. századra változott valamelyest a szereposztás is, Délkelet- Ázsia hosszú távú jövője a nemzetközi rendszerben továbbra is bizonytalan. Az alábbiakban számvetésre vállalkozunk Vietnam helyzetéről és lehetséges pozícióiról korunk vezető hatalmainak kelet-ázsiai játszmáiban.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2015/12.pdf

Átfogó akcióterv az iráni nukleáris dosszié rendezésére

Az iráni nukleáris kérdés 2002-ben került a nemzetközi közösség napirendjére, és 2015. július 14-én a P5+1, vagy más néven E3+3 (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország), illetve Irán végre megállapodásra jutott az atomprogram rendezésével kapcsolatban. A 2002 óta eltelt több mint 12 év során az iráni atomprogram rendkívül komoly fejlődésen ment keresztül, kiépült a nukleárisfűtőanyag-ciklus minden eleme, amire válaszul egész szankciós rezsimet hívtak életre Teheránnal szemben. Az Obama-adminisztráció hivatalba lépésével számottevően megváltozott az Egyesült Államok retorikája, és az elmúlt 20 hónapban lefolytatott intenzív tárgyalássorozat végül elhozta a régóta várt diplomáciai megoldást. Ez idő alatt a felek három, saját maguknak kijelölt határidőt szalasztottak el, és az utolsó pillanatig azzal fenyegették egymást, hogy felfüggesztik a tárgyalásokat, ha a végső megállapodás átlépi a Washington és Teherán által előzetesen meghúzott „vörös vonalakat”. A nehéz körülmények ellenére azonban sikerült egy olyan kompromisszumra jutni, mely tiszteletben tartja a felek által kijelölt határokat, és egyértelműen megteremti a lehetőséget arra, hogy a nemzetközi közösség szoros felügyelete mellett az iráni nukleáris kérdés ne jelentsen fenyegetést legalább a következő 15 évben.

Szerző: Péczeli Anna

Teljes cikk: 2015./11.pdf

Egy katonapolitikai döntés lehetséges kiberbiztonsági következményei – Az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalás margójára

Az Iszlám Állam elleni magyar fellépés hosszas politikai előkészítést igényelt. Bár a döntés katonai erő alkalmazásáról szól, a terrorszervezet esetleges ellenlépései az Irakban szolgálatot teljesítő magyar katonák elleni fizikai támadásokon túl Magyarországra is veszélyt jelenthetnek − akár egy információs támadás formájában. Jelen tanulmánynak nem célja, hogy tippeket vagy ötleteket adjon, azonban fontosnak tartjuk egy olyan potenciális, a kiberbiztonságot veszélyeztető folyamat bemutatását, amelynek korai szakaszában nincs szükség komolyabb informatikai szaktudásra, nagy teljesítményű számítógépekre vagy speciális szoftverekre. A szerzők célja, hogy rámutassanak arra a nemzeti szintű kiberbiztonsági kitettségre, ami a döntéshozatal során ritkán kap megfelelő figyelmet.

Szerző: Berzsenyi Dániel - Ványi Rajmond

Teljes cikk: 2015/10.pdf

Útban egy nemzeti álom felé? – Kína 2015. évi katonai stratégiája

A Kínai Népköztársaság 2015. május 26-án a témával foglalkozó szakértők élénk várakozásától és figyelmétől övezve publikálta a védelempolitikájának elvi alapjait rögzítő legújabb fehér könyvet. Hagyomány szerint kétévente kerül sor hasonló dokumentum kiadására, 1998 óta immáron kilencedik alkalommal. A „Kína katonai stratégiája” címet viselő anyag azonban a szerzők szándéka szerint a korábbiaktól némileg eltérő szellemben látott napvilágot, a népköztársaság új keletű védelempolitikai transzparenciáját hirdetve. Noha a katonai szférát illetően általában jogos kétségeink lehetnek e nyilvánosságpolitika hitelességét illetően, a dokumentum hangvételében kétségkívül izgalmas újítást képvisel elődjéhez képest helyenként fennkölt, érzelmekre ható stílusával, a hatalmi célok nyíltabb felvállalásával, de távlati programadó jellegével, kétségtelen stratégiai szemléletével is. Rövid elemzésünk tehát ennek az új védelmi stratégiának kontextusba illesztett kritikai ismertetésére vállalkozik.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2015/9.pdf

Air-Sea Battle - A globális közös terekhez való hozzáférés hadműveleti koncepciója

Az úgynevezett globális közös terekben (tengerek, légtér és világűr) a mozgásszabadság mind polgári (például kereskedelmi), mind katonai (azaz hadműveleti) szempontból alapvető követelmény a 21. századi modern hadviselésben. A tanulmány az Egyesült Államok erre vonatkozó hadműveleti koncepcióját mutatja be, és értékeli annak követelményeit, előnyeit, illetve lehetséges hátrányait, következményeit.

Szerző: Kiss Roland

Teljes cikk: 2015/8.pdf

Az államháztartási kiadások GDP-n belüli arányát leíró mutatószám kritikai elemzése

Az állam társadalmi és gazdasági szerepvállalásának értékelése – különösen a 2008-as pénzügyi és gazdasági válság, valamint az arra adott gazdaságpolitikai válaszok következtében – napjainkban ismételten széles körű figyelemre tart számot. A szerepvállalás értékelésére indikátorként gyakran használt GDP-arányos államháztartási kiadások mutatószámnak azonban e tekintetben korlátai vannak. A korlátok megismerése elengedhetetlen elemzői feladat, az eredmények értékelése során azok bemutatása pedig intellektuális kötelezettség. Az elemzés ennek érdekében bemutatni és röviden értékelni kívánja a mutatószám képzéséből eredő aritmetikai, az igazgatási ágazatok szerinti értelmezéssel együtt járó, a GDP számszerűsítéséből és értelmezéséből következő, valamint az állami szerepvállalás értékelésével összefüggő korlátokat.

Szerző: Felméry Zoltán

Teljes cikk: 2015/7.pdf

Az új japán védelempolitika II.

Japán "normalizálódó" - a pacifizmustól és önvédelemtől a nemzeti szuverenitás védelme, a proaktív nemzetközi szerepvállalás és a válságkezelés felé eltolódó - védelempolitikája 2014-ben látványos átalakuláson ment keresztül. Az ország védelempolitikájának csúcsszerveként Nemzetbiztonsági Tanácsot állítottak fel, 2010 után új Védelmi Irányelveket fogadtak el, majd Japán történetének első Nemzeti Biztonsági Stratégiáját. MIndez alapjaiban változtat a fegyveres erő (esetleges) használatához fűződő, több évtizedes japán politikai és társadalmi hagyományokon, és az Önvédelmi Erők fejlesztésének is új jövőképet teremt. Az elemzés az átalakuló japán védelempolitika korábbi értékelését követően az Önvédelmi Erők fejlesztési irányait összegzi.

Szerző: Kiss Roland

Teljes cikk: 2015/6.pdf

Az új japán védelempolitika I.

Japán "normalizálódó" - a pacifizmustól és önvédelemtől a nemzeti szuverenitás védelme, a proaktív nemzetközi szerepvállalás és a válságkezelés felé eltolódó - védelempolitikája 2014-ben látványos átalakuláson ment keresztül. Az ország védelempolitikájának csúcsszerveként Nemzetbiztonsági Tanácsot állítottak fel, 2010 után új Védelmi Irányelveket fogadtak el, majd Japán történetének első Nemzeti Biztonsági Stratégiáját. MIndez alapjaiban változtat a fegyveres erő (esetleges) használatához fűződő, több évtizedes japán politikai és társadalmi hagyományokon, és az Önvédelmi Erők fejlesztésének is új jövőképet teremt. Az elemzés a japán védelempolitika közelmúltjának és jelenének értelmezése és értékelése, amelyet hamarosan a második részben az Önvédelmi Erők fejlesztési irányainak konkrét bemutatása követ majd.

Szerző: Kiss Roland

Teljes cikk: 2015/5.pdf

Az új orosz katonai doktrínáról

Nem sokkal a tavalyi év vége előtt, 2014. december 26-án Vlagyimir Putyin elnök ellenjegyzésével látta el az Oroszországi Föderáció új katonai doktrínáját, ami felváltotta a 2010 februárjában elfogadott korábbi dokumentumot. Mára ugyanis az ország több és a korábbitól eltérő jellegű konfliktussal terhelt biztonsági környezetben találja magát, a globális erőviszonyokban strukturális változások mentek végbe, és így a katonapolitikai helyzet világviszonylatban is megváltozott. Szükséges volt tehát a változásokat egy olyan stratégiai dokumentumban is rögzíteni, amely egyértelműen megnevezi a fenyegetések forrását és az azokra adandó válaszokat. Az elemzés a 2010-es és a 2014-es doktrínát hasonlítja össze, jellemezve ennek során a Kreml-beli biztonságpercepciók változását is, valamint ezzel szoros összefüggésben a stratégiai környezet Oroszországot is érintő átalakulását.

Szerző: Kiss Annamária

Teljes cikk: 2015/4.pdf

A Muszlim Testvérek hatalomátvételi kísérlete Egyiptomban, 2011−2013 I.

A Nílus-parti országban a 2011 februárjában kezdődő átmeneti korszakban a korábbi hatalom első számú ellenségének tekintett Muszlim Testvérek a politikai élet egyik meghatározó tényezőivé váltak. Az általuk létrehozott párt a maratoni parlamenti választások győztese lett, a soraikból származó politikus pedig megnyerte az elnökválasztásokat. A kormányzás parancsnoki posztjait formálisan megszerezték, a hatalomgyakorláshoz szükséges kulcsfontosságú szférákat azonban nem tudták megfelelőképp ellenőrzésük alá vonni. Ez a regionális feltételrendszer változásával, a belső támogatottság csökkenésével a szervezetet katasztrofálisan érintő 2013. júliusi puccs végrehajtását nagyban megkönnyítette. A tanulmány első része a Muszlim Testvérek törekvéseit, a hadsereggel és a rivális politikai erőkkel folytatott hatalmi harcát 2011 novemberéig vizsgálja. A felvezető rész kitér a térségben az elmúlt években végbemenő folyamatok nyomán bekövetkező átalakulásra, az „arab tavasz” első időszakában a Muszlim Testvérekkel is számoló amerikai regionális stratégia változásaira.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2015/3.pdf

Franciaország iszlamista terrorfenyegetettsége

A 2015. január 7-én Párizsban, a Charlie Hebdo szatirikus magazin szerkesztőségénél elkövetett mészárlás, valamint a tettesek utáni hajtóvadászattal párhuzamosan zajló, kóser termékeket áruló üzletnél történt, halálos kimenetelű túszdráma az egyik legvéresebb terrortámadás, amit Franciaország területén valaha is elkövettek. Tény, hogy az egész világot sokkolták az események, ugyanakkor szükségesnek tartjuk hangsúlyozni: számítani lehetett rá, hogy Mohamed Merah 2012-ben végrehajtott gyilkosságsorozata után előbb vagy utóbb az iszlamista politikai erőszak valamilyen formában ismét le fog csapni Franciaországra. Írásunkban kísérletet teszünk rá, hogy a párizsi eseményeket szélesebb kontextusba illesszük, rávilágítva arra, hogy a támadások nem voltak minden előzmény nélküliek.

Szerző: Répási Krisztián

Teljes cikk: 2015/2.pdf

Szomália: Államépítés és nomád klánállam Afrika szarván – Percepció, transzformáció és stratégiai kényszerek

Miközben a nemzetközi szereplők percepciójában Szomália változatlanul „bukott a bukottak között”, az országban zajló folyamatok több helyen is meghaladni látszanak az eddigi állapotokat. Az al-Sabáb átalakulása nemzeti gerillacsoportból regionális terrorszervezetté ugyan azt sugallja, hogy a biztonsági helyzet – különösen a külső szereplők számára – rosszabb, mint valaha, maga a szomáli társadalom, túllépve ezen a megközelítésen, újabb és újabb lépéseket tesz a mindennapok normalizálására. Ebben többé-kevésbé partnerre lelt a 2012 óta regnáló kormányzatban, amelynek tevékenysége – főleg nyugati mércével – ugyan számos kívánnivalót hagy maga után, de két évtizednyi káosz után mégis az eddigi legígéretesebb és legpotensebb szereplő Mogadishuban.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2015/1.pdf