Szűkítés




Jelenleg 215 bejegyzés található Főoldali hírek kategóriában

Egyiptom az átalakuló Közel-Keleten

    •  dsc1133 2

A közel-keleti országok államiságának kérdéseivel foglalkozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik, a KÖFOP-programok keretében megalakult kutatócsoportja, amely Egyiptom jelenlegi gazdasági, kulturális, politikai helyzetét mutatta be egy workshop keretében. A rendezvényen elhangzott, hogy hamarosan egy tudományos kötet is megjelenik a témában Gazdik Gyula szerkesztésében.

„Egyiptom nem tud olyan gyenge lenni, hogy ne számítson bármilyen kérdésben, a térségben”- mondta el a rendezvényen N. Rózsa Erzsébet. Az NKE egyetemi docense hozzátette, hogy Egyiptom lakosságának száma megközelíti a 100 millió főt, ami évente 1 millióval emelkedik. A 2011-es arab tavasz óta sok minden változott az országban, a többi között elindult egy jelentősebb gazdasági program is.  „Egyiptomnak nagyon jelentős a kulturális kisugárzása is a térségre”- ezt már Gazdik Gyula mondta. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutató Központ tudományos főmunkatársa szerint olyan jelentős a népességszaporulat az országban, hogy az előrejelzések alapján 2050-ben már 150 millióan is lakhatnak majd a közel-keleti államban. Elhangzott, hogy jelentős gazdasági problémákkal küszködik az ország és a fiatalok helyzete különösen kétségbeejtő, hiszen mintegy 40 százalékuknak nincs munkája és végzettsége sem. „Főleg Felső-Egyiptomban élnek mélyen a szegénységi küszöb alatt az emberek”- fogalmazott Gazdik Gyula. A szakember szerint nagy problémát jelent Egyiptomban a vízellátás kérdése, hiszen a jövőben egy lakosra számítva egyre kevesebb víz jut majd. Ráadásul a korábban megfogalmazott grandiózus tervek közül például az új főváros felépítése egyelőre lekerült a napirendről. A belpolitikai folyamatokról beszélt előadásában Tüske László arab-szakértő. Az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a Muhammad Morszi korábbi elnök, a Muszlim Testvériség jeles képviselője iszlamista fordulatot akart bevezetni az országban, amely azonban nagy ellenállást váltott ki a társadalomban, így állandósult a feszültség az egyes csoportok között. 2013. június végén Egyiptom-szerte nagyarányú tüntetések kezdődtek az elnök és kormányzata ellen. Nem sokkal később az akkori védelmi miniszter, Abd el-Fattáh esz-Szíszi altábornagy a hadsereg nevében 48 órás ultimátumot adott a tüntetők igényeinek kielégítésére. Ezt Morszi visszautasította, így pár nappal később megbuktatták és házi őrizetbe helyezték. Tüske László szerint tulajdonképpen egy puccs történt Egyiptomban.

Gazdik Gyula úgy látja, hogy az amerikaiak támogatása nélkül eleve nem is kerülhetett volna hatalomra Morszi. A szakértő szerint az elnök számára akkor kezdődtek az igazi problémák, amikor az állam mélyebb működéseibe is szeretett volna beavatkozni. Szíszi tábornok, miután hatalomra került, a társadalom euforiája okozta támogatottságot is kihasználva jelentősebb gazdasági programokat indított be. Ilyen volt az új Szuezi-csatorna megépítése, amelyhez tömegesen vásároltak részvényeket az egyiptomiak. A csatornát végül át is adták, de egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel az alacsony olajár miatt nincs kihasználva.

Korábban háborús konfliktussal is fenyegetett, ma már nyugvópontra jutott Etiópia és Egyiptom kapcsolata az afrikai ország Nílusra tervezett Nagy Reneszánsz Gátjának építése miatt. Erről Marsai Viktor, az NKE egyetemi adjunktusa beszélt. Az Afrika-szakértő szerint a 80 százalékos készenléti szinten lévő gát építését az egyiptomiak korábban minden áron szerették volna leállítani, aztán 2015-ben született egy megállapodás Etiópia, Szudán és Egyiptom politikai vezetői között. Elhangzott, hogy ma már Egyiptom is Etiópia stabilitásában érdekelt.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Egyiptom, workshop, 2017

EU szakpolitikák és a menekültügyi válsághelyzet - Jean Monnet workshop

    • JM WS kepek 6
    • jm ws kepek 2
    • jm ws kepek 3
    • jm ws kepek 4
    • jm ws kepek 1
    • jm ws kepek 5
  • Előző
  • Következő

Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara 2017. május 31. és június 2. között rendezte meg az „EU Public Policy Entrepreneurship” című (Erasmus + 565087 EEP-1-215-1-HU-EPPJMO-MODULE) angol nyelvű három napos Jean Monnet workshopot, amelyen magyar, valamint európai, afrikai és ázsiai szakértők vettek részt. A workshop témája az európai migráció volt.

A workshop első napján az NKE oktatói tartottak előadásokat a migrációról, a balkáni és mediterrán útvonalról és a FRONTEX-ről. Másnap egy vitanap következett, amelynek keretében a lehetséges jövőbeli alternatívákat vitatták meg a résztvevő szakértők.

A workshop harmadik napján a szakértők látogatást tettek az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletén, ahol Deák Zoltán, a Képviselet politikai osztályának vezetője fogadta őket és előadást tartott részükre az uniós szakpolitikákról és a Képviselet munkájáról.

Cimkék: JM Workshop

A magyar afrikanisztika napjainkban

    • fokep
    •  dsc0139 2
    •  dsc0178 2
    •  dsc0190 2
    •  dsc0200 2
    •  dsc0201 2
    •  dsc0219 2
  • Előző
  • Következő

A magyar afrikanisztika neves kutatói, tudósai és gyakorlati szakemberei tartottak szakmai konferenciát „Generációk és irányok – A magyar afrikanisztika a 21. század elején” címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A rendezvényen a magyar afrikanisztika közösség tagjai és a téma iránt érdeklődők akadémiai keretek között vitathatták meg a tudományág hazai állását, az eddig elért eredményeket, a nemzetközi trendeket, illetve a jövőbeni kutatási területeket, irányokat, módszereket.

A panelbeszélgetéseken a tudományos közösség és a közigazgatás szereplői, elsősorban a Külgazdasági és Külügyminisztérium szakemberei közösen térképezték fel, hogy a közigazgatásban milyen feldolgozandó ismeretek halmozódtak fel a kontinensen, valamint hogy az államapparátus milyen területeken tudja hasznosítani a kutatóközösség munkáját.

Dr. Koller Boglárka az NKE NETK dékánja köszöntőjében kifejtette, hogy nagy örömmel fogadta a rendezvényt, hiszen a kar számára kiemelt prioritás a nemzetközi együttműködés, a gazdasági-, biztonsági- és diplomáciai kapcsolatok. Ismertette, hogy az afrikanisztikát Marsai Viktor képviseli a karon, aki kutatócsoportjával összefogja a kontinenssel kapcsolatos kutatásokat. „Karunk nyitott arra, hogy további hasonló témájú rendezvényeket szervezzenek, ezt infrastrukturális és anyagi háttérrel is segítenénk” – mondta a konferencián megjelenteknek, majd kiemelte: „Arra kérem Önöket, hogy a legtágabban gondolkodjanak az együttműködés lehetőségeiről. Publikációk, kutatások tekintetében megvan erre a lehetőségünk, nyitottak vagyunk arra, hogy az afrikanisztika vezető tudósait bevonjuk a kar munkájába!”.

Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke megemlítette, hogy az Afrika kutatások interdiszciplinárisak, több tudományág képes a térség teljes körű tanulmányozására, így az afrikanisztika jelenleg még csak „szétszórtan” van jelen az akadémián. Felhívta a figyelmet: „Afrika az egész emberiség jövője szempontjából kulcskérdés!” Kifejtette, hogy olyan problémákkal néz szembe a kontinens, amelyeknek súlyos visszahatása lehet az egész világgazdaságra, és társadalomra. A kontinens támogatásáról és fejlesztési segélyeiről elmondta, hogy nem voltak hatékonyak, nem sikerült teljesen bekapcsolni Afrikát a globális világgazdaságba. Szerinte nem elég a kontinens ásványkincseihez vezető infrastruktúrát kiépíteni, fejleszteni kell a szociális, egészségügyi és társadalmi intézményi rendszert is. „A nemzetközi politikának több figyelmet kell szentelnie az afrikai politikai stabilitásra, hiszen ezek hiánya könnyen kaotikus viszonyokat, polgárháborúkat, migrációs hullámokat születhet. Ha nem sikerül megoldani Afrika lakosai számára a kontinens élhetővé tételét, akkor a világ összes többi része meg fogja ezt szenvedni” – mondta.

A panelbeszélgetéseken szakmai vitákat inspiráló előadásokat tartottak az afrikai kontinens magyar kutatói és gyakorlati szakemberei. Az első panel témája Magyarország és Afrika kapcsolata volt, amelyet történeti, gazdasági és diplomáciai szempontból közelítettek meg az előadók, ahol kiemelt sarokkő volt a „déli nyitás” politikája. A második panelbeszélgetés során a magyar afrikanisztika főbb témáit vették górcső alá, ahol a tudósok és az államapparátus együttműködése, valamint gazdasági és biztonságpolitikai kérdések kerültek napirendre.

Marsai Viktor, az NKE NETK adjunktusa, Afrika-kutató kutatója kifejtette, hogy az afrikai kontinenst csakis realista nézőpontból szabad vizsgálni, nem szabad szélsőségesen túlgondolni a biztonságpolitika különböző kérdéseit, amelyet a közbeszéd gyakran már apokaliptikus módon felnagyít, elterelve a figyelmet az igazán fontos szakmai kérdésekről. Rávilágított, hogy afrorealizmussal kell tekinteni a térség lehetőségeire és kihívásaira. „Az afrikai társadalmak életképessége és alkalmazkodóképessége hihetetlenül magas” – hívta fel a figyelmet. Ezek a társadalmak túlélik a felmerülő, az Európából megoldhatatlannak tűnő problémákat és éveken belül előrelépéseket tudnak tenni a politikai konszolidációban, vagy a gazdasági eredmények terén. „Az elmúl két évtized egyértelműen az előrelépés és az eredmények évtizedei voltak” – tette hozzá. A magyar afrikanisztika jövőjével kapcsolatban kiemelte, hogy fontos a kutatóműhelyek kialakítása, ahol a kontinenst sokkal mélyebben, különböző területek és régiók szerint, strukturáltan vizsgálják.

A harmadik panel az afrikanisztika globális kérdéseit vizsgálta meg, ahol a Csendes-óceán térségét, az ázsiai országok és az USA munkásságát ismertették, valamint az etiópiai magyar lehetőségeket elemezték. Az utolsó panelbeszélgetésen a résztvevők kitértek a magyar afrikanisztika múltjára és jelenére, valamint a civil szféra szemszögéből történő megközelítésére.

A rendezvény az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának Afrika Kutatócsoportja és a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Tudományos Bizottsága keretében működő Afrika Albizottsága együttműködésével valósult meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


EU-pályázati díjazott a Karon

„Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban” címmel hirdetett pályázatot Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, és Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője 30 év alatti főiskolai és egyetemi hallgatók számára.

A pályázaton Török Virág Judit, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Nemzetközi biztonság- és védelempolitika mesterképzésének második évfolyamos hallgatója „Csődiplomácia” című dolgozatával különdíjban részesült.

Ezúton is szívből gratulálunk Török Virág Judit hallgatónknak és felkészítőjének, Dr. Remek Éva tanárnőnek!

A második különdíjat idén Török Virág Judit, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi– és Európa Tanulmányok Kara Nemzetközi biztonság- és védelempolitika mesterképzésének II. évfolyamos hallgatója nyerte a „Nikola Tesla” jeligével benyújtott dolgozatáért.

Fotó és eredeti cikk forrása: http://www.parlament.hu/-/eu-palyazati-dijkioszto-unnepseg-az-orszaghazban?inheritRedirect=true&redirect=%2F


Középpontban a Közel-Kelet

    • img 5545
    • 066
    • img 5539
    • img 5549
    • img 5552
  • Előző
  • Következő

2017. május 25-26-án rendezték meg az egyetemen az első közép-európai Közel-Kelet szakértők konferenciáját, melyen az aktuális problémákat, témákat vitatták meg a meghívott vendégek. Nagyné Rózsa Erzsébet, a NETK egyetemi docense a megnyitón elmondta, hogy az esemény célja egyrészt összehozni azokat a szakértőket, akik a Közel-Kelet különféle aspektusait kutatják, másrészt jó alkalom a személyes találkozásra és kapcsolatépítésre, és a jövőben folytatni szeretné a most elindult beszélgetést.

A konferencia négy kerekasztal beszélgetésből állt össze, ebből az első az Arab-Izraeli volt. A három beszélgetőpartner Lattmann Tamás (NKE), Wolfgang Mühlberger (Ausztria) és Irena Kalhousova (London) a központi témaként pedig az ún. „one-state solution” (egy-állam megoldás) kérdéseit, illetve megvalósíthatóságát vitatták meg az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban. Mindhárman máshogy közelítették meg a kérdést, azonban egyet értettek abban, hogy bár a régió sokat változott az elmúlt években, a konfliktus ugyanaz maradt. Szóba került Trump elnök kiszámíthatatlansága a külpolitikát illetően, és Izrael feltétlen támogatásának következményei. Mühlberger szerint Trump kiválóan, nagyon pontosan juttatja el üzenetét az emberek felé, mert általában azt mondja, amit hallani akarnak, és azt egyszerűen megfogalmazva. Lattmann Tamás a konfliktus nemzetközi jogon alapuló aspektusait mutatta be: eszerint Gáza „ostroma” jogellenesnek számít, azonban ez úgy tűnik, senkit nem érdekel. Szerinte a két-állam megoldás lenne a legideálisabb, hiszen az egy-állam megoldást láthatjuk Bosznia-Hercegovina példáján, amely csak látszatra egy állam, de valójában három. Lattmann Tamás szerint továbbá minden amerikai elnök szeretne békét kötni a térségben, azonban a Szenátus miatt meg van kötve a kezük, ezért sem egyszerű megoldást találni.

A második beszélgetés témája Irán volt, ezen belül Irán re-integrációja a nemzetközi szférába. Ondrej Beranek (Csehország) a szaúdi-iráni kapcsolatok nehézségét emelte ki: a két ország között sosem volt egyszerű a helyzet, hiszen mindig fennállt egyfajta konfliktus. Ennek oldásával próbálkoztak 1995-től magas beosztású vezetők látogatásával mindkét részről. Sárközy Miklós (KRE) szerint Irán sikeres külpolitikát folytat 2017-ben, melynek hatására kezdetét vette egy gazdasági növekedés és egy folyamatos kommunikáció az ország részéről, melynek legnagyobb támogatói Kína, Oroszország és Törökország. Azonban ezt a pozitív irányt nagyban befolyásolhatja Irak jövője, a Szíriában kialakult helyzet és Jemen kérdése.

A konferencia második napja Törökországgal indult. Kozma Tamás (Antall József Tudásközpont), Adam Szymanski (Lengyelország), Gabriel Piricky (Szlovákia) és Lattmann Tamás (NKE) Törökország otthoni „átváltozását” vitatták meg: a szíriai konfliktussal kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy a Törökország által megkezdett diplomáciai és katonai lépések meg fogják-e változtatni az ország helyzetét Szíriában vagy sem. Szymanski szerint, még ha el is indult egy a folyamat, az említett lépések lerántották a leplet a török külpolitika néhány gyenge pontjáról.

Az utolsó beszélgetés témája az első nagy migrációs hullám utáni Közép-Európa és Közel-Kelet volt. Rada Csaba (Külgazdasági és Külügyminisztérium) elmondta, hogy Magyarország figyelme sokáig a Nyugatra összpontosult, de az elmúlt években a Közel-Kelet újból nagy figyelmet kapott. A magyar kormány keleti és déli nyitása nem csak politikai, hanem fontos kereskedelmi és gazdasági jellegű nyitás is. A partner országok pozitívan reagáltak erre a kezdeményezésre, és az egyik legnagyobb siker az oktatásban mutatkozik meg: a Stipendium Hungaricum ösztöndíj programmal több ezer hallgató érkezik hozzánk az arab országokból, hogy magyar egyetemeken tanulhasson (az NKE-n is rendkívüli sikernek örvend az említett program – a szerk.). Egyiptom különösen fontos partnere az országnak, és Magyarország júliusban kezdődő Visegrádi Négyek elnökségének az egyik legfőbb eseménye az egyiptomi elnök, El Sisi budapesti látgatása, illetve később az egyiptomi miniszterelnöké, aki a valaha volt első egyiptomi miniszterelnök, aki az országba látogat. Magyarország támogatást nyújt a Közel-Keleten lévő üldözött keresztényeknek is, elsősorban Libanonban és Szíriában segítenek a bajba jutottaknak.

Az esemény a KÖFOP 2.1.2- A jó kormányzást meglapozó közszolgálat – fejlesztés projekt keretein belül valósult meg.


Szöveg és fotó: Szigeti Julianna

Megosztás a Facebook-on


A balkáni térség európai uniós bővítése Európa stabilitásának a kulcsa

    • fokep
    •  dsc6372 2
    •  dsc6388 2
    •  dsc6396 2
  • Előző
  • Következő

Európaizáció a Balkánon” címen tartottak konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Lőrincz Lajos előadótermében 2017. május 12-én. A plenáris ülést követő négy szekcióban az egyetem oktatói mellett a meghívott előadók a Nyugat-Balkánra ható európai integráció hátterét, az ehhez kapcsolódó uniós és magyar érdekeket, a Balkán régióját érintő átfogó kérdéseket, valamint az országok integrációjának lépéseit mutatták be.

Dr. Bóka János köszöntő beszéde nyitotta meg a konferenciát. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese beszédében kiemelte, hogy Magyarország számára kiemelt jelentőségű a Balkán, ezt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a nemzetközi kapcsolatok terén is figyelembe veszi: alig két napja a Ludovika Nagyköveti Fórum vendége a szlovén nagykövetasszony volt, egy hónapja pedig a horvát nagykövet.

A konferencia főszervezőjének a NETK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese a NETK koordinálásával működő Európaizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoportot jelölte meg, mely 2017 márciusában kezdte meg működését, legfőbb céljának pedig a magyar közigazgatási kompetenciahiány kielégítését, a kutatási eredményeknek a magyar külpolitikai stratégiába való beépítését tűzték ki, végső soron olyan az NKE-n oktatásban továbbadható tudásanyag kidolgozását, amellyel a közszolgálatba lépő szakemberek már fel lesznek vértezve. A kutatócsoport emellett hozzájárul az NKE kapcsolatrendszerének bővítéséhez, kutatóhálózat kiépítéséhez és az intézményközi kapcsolatok alakításához. Mindezt a KÖFOP finanszírozza, s bár a projekt időbeli korláttal rendelkezik, Dr. Bóka János kifejezte hitét aziránt, hogy olyan eredményeket érnek el, amelyek az operatív program végeztével is működőképesek lesznek.

Dr. Ördögh Tibor, a kutatócsoport vezetője kihangsúlyozta a Balkán fontos szerepét, valamint azt, hogy a céljuk lehetőséget biztosítani a fiatal kutatóknak, hogy elismert szakemberekkel dolgozhassanak és így ők is azzá válhassanak, mert egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezzel a témával mélyrehatóan tud foglalkozni.

Dr. Ördögh Tibor felidézte, hogy a Balkánhoz kapcsolódó balkanizáció kifejezéséhez általában negatív, pejoratív jelentést társítunk, ami az elmaradottságra és a káoszra, az elfogadhatótól eltérő állapotra utal. Ezt a kifejezést legelőször 1918-ban a New York Times használta, ám a mai napig is él a köztudatban. Ezzel ellentétbe kell állítani viszont a konferencia címében is feltűntetett európaizációt, amely a közösségiesedést, a nyugati értékrendet, a Balkán pozitív tartalommal való feltöltését jelenti. A NETK adjunktusa felidézte személyes tapasztalatát és állást foglalt a Balkánra jellemző vendégszeretet, élettempó és sokszínűség miatt annak pozitív voltjára.

A kutatócsoport vezetője összefoglalta, hogy a konferencia előadásai közgazdasági, védelmi, politikai, gazdasági és a nemzetközi kapcsolatok szempontjából hivatott bemutatni és elemezni a Balkán térségét, ország-specifikusan kitérve a demokráciára és az integrációra.

A plenáris ülés keretében Dr. Gosztonyi Krisztina „Az EU érdeke a nyugat-balkáni bővítésben” címen adott elő. A Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője kiemelte, hogy az Európai Unió számára a bővítés sikertörténet; a mai napig is kiemelt prioritással kezelt ügy annak ellenére, hogy az utóbbi években a gazdasági, a migrációs és a Lisszaboni szerződéssel életbe léptetett intézményi átalakításhoz kapcsolódó válságkezelésre kellett koncentrálnia az EU-nak. A bővítésnek hála dinamikusan fejlődik a belső piac és az EU a világpiacon is egyre nagyobb jelentőséggel bír. Az Európai Unió a békét és a szabadságot testesíti meg. Emellett Magyarország is kiáll; az ügy egyik élharcosaként hirdeti, a tagállamok felelőssége, hogy a szkeptikus tagállamokat is érdekeltté tegyék a bővítés iránt, mert az azzal járó hosszú távú stabilitás, jó szomszédi viszony és a töredezett régió összekapcsolása mindannyiunk érdeke.  

Várkonyi Márta előadásának központi témája az EU bővítési folyamatának átalakulása volt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa megerősítette, hogy a bővítés valóban sikertörténet, melynek nyitottságát értékként őrizni kell.  Mint mondta, a bővítési folyamat a korábbiaknál sokkal szigorúbb, szakaszoltabb eljárást jelent, amelyben a politikai elköteleződés és a technikai részletek nagy befolyással bírnak: az igazságügyi és az alapjogokra vonatkozó együttműködésnek a csatlakozási folyamat elején kell megnyílnia és a végéig nem zárulhat le. Ez azt is jelenti,  ha nincs megfelelő előrehaladás ezen területeken, akkor a tagállamoknak jogukban áll lelassítani vagy akár le is állítani a csatlakozni kívánó államra vonatkozó bővítési folyamatot, hiába teljesít jól az állam más területen. Várkonyi Márta a tagállam csatlakozását meghatározó tényezőknél két elvet emelt ki: az egyéni teljesítményt és a feltételesség igényét, melyeket vizsgálnia kell az EU-nak, hogy csak a valóban felkészült államok csatlakozhassanak, amelyek nem veszélyeztetik a szupranacionális szerv működését. Magyarország elkötelezett a Nyugat-Balkán mellett: az előadó büszkén jelenthette be, hogy integrációs diplomatákat delegáltak más tagállamok helyi kormányához, hogy az segítő szerepet vállaljon az adott állam integrációjában. Mocsáry Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa Belgrádban tölt be ilyen tisztséget.  

A plenáris ülést követően a konferencia négy szekcióban folytatódott, amelyeken többek között szó esett a balkáni védelem- és gazdaságpolitikáról, a demokrácia helyzetéről egy-egy ország példáján keresztül.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből került finanszírozásra. 


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Prof. Dr. Halmai Péter a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsának tagja

halmai péter

A Magyar Tudományos Akadémia 188. Közgyűlése 2017. május 9-én Prof. Dr. Halmai Pétert, az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszék egyetemi tanárát az MTA Doktori Tanácsának tagjává választotta.

A testületnek 22 tagja van, akiket a tudományos osztályok jelölnek. A tanács tagjává az Akadémia hazai tagja vagy az MTA doktora címmel, vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztestületi tag választható. A Doktori Tanács fő feladata az MTA doktora cím megszerzésére vonatkozó eljárás szakmai, ügyrendi és tudományetikai felügyelete, az eljárás egyes szakaszaiban esedékes döntések meghozatala és a cím odaítélése.

Halmai professzor úrnak ezúton is szívből gratulálunk, és további sikereket kívánunk!


Franciaország elnökválasztás után

    •  dsc6183 2
    • fokep
    •  dsc6060 2
    •  dsc6079 2
    •  dsc6095 2
    •  dsc6118 2
    •  dsc6129 2
    •  dsc6136 2
    •  dsc6155 2
  • Előző
  • Következő

„Franciaországban már régóta megújulást várnak a politikában az emberek, ez azonban a mostani elnökválasztással nem következett be” - hangzott el a Franciaország történelméről, gazdaságáról és politikájáról szóló tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Franciaország az európai integrációs folyamat egyik meghatározó állama, fontos szereplő a világpolitikában és Magyarországon is jelentős gazdasági jelenléttel bír. Ezért is jött létre a KÖFOP-projektek keretében egy Franciaországgal foglalkozó kutatócsoport a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, Gazdag Ferenc professzor vezetésével” – mondta köszöntőjében Dr. Bóka János. A NETK dékánhelyettese hozzátette, hogy ez a rendezvény kiváló alkalmat kínál arra is, hogy a francia elnökválasztás aktualitásával is foglalkozzanak a szakemberek.

„Franciaországban már régóta megújulást várnak a politikában az emberek, ez azonban a mostani elnökválasztással úgy tűnik, hogy nem következett be” - mondta előadásban Dr. Fejérdy Gergely. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára szerint se Nicolas Sarkozi, se a legutóbbi elnök, Francois Hollande nem tudott élni a lehetőséggel, így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy a francia szélsőjobb menetközben olyannyira megerősödött, hogy ma már valós kihívója bármely politikai erőnek és szereplőnek. Elhangzott, hogy a jelenlegi választások során sokáig François Fillont is esélyesnek tartották a végső győzelemre, azonban a vele kapcsolatos botrányok és az ellene irányuló sajtóhadjárat végleg esélytelenné tette a jobbközép politikust. Az elnöknek végül megválasztott Emmanuel Macron ügyesen használta ki azt a lehetőséget, hogy a második fordulóban lényegében mindenki rá szavazott, aki nem akarta a szélsőséges jelölt, Jean-Marie Le Pen győzelmét. Fejérdy Gergely szerint azonban a nemzetgyűlési választások fogják igazán meghatározni Franciaország jövőbeli politikáját, hiszen várhatóan teljesen új „arcok” jelenhetnek meg a közéletben annak köszönhetően, hogy megszűnik a mandátumhalmozás lehetősége. A szakember elmondta azt is, hogy a francia politikában az elmúlt 30 évben hideg polgárháború zajlik, amelyet jól jeleznek az országban tapasztalható nagy gazdasági, vagyoni különbségek, valamint az egyre több szembenálló politikai irányzat is. „A hagyományos baloldali-jobboldali felosztás megszűnt, egyre több olyan szereplő lép a színpadra, aki korábban nem rendelkezett komolyabb hátországgal” - fogalmazott Fejérdy Gergely.

„A francia nagyhatalmiság ábránd és valóság is egyszerre, hiszen Franciaország mind a mai napig nagyobb hatással van a világpolitikára, mint ami a méretéből következne, de ez a hatás kisebb, mint amit ők szeretnének” – erről már Prof. Dr. Gazdag Ferenc beszélt. A NETK professor emeritusa szerint a franciák esetében az állam szerepe mindig is hangsúlyosabb volt, mint más európai országban, és ezt az elvet szinte minden politikai erő magáénak vallja ma is. A közgondolkodás ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektet a történelemre is, a francia történeti iskolák például a mai napig mintaként szolgálnak a világban. Elhangzott, hogy Franciaország számára a II. világháborús események tragikusan alakultak a nagyhatalmi státuszukat illetően, hiszen sokáig nem kaptak jelentős szerepet a világpolitikában. „Franciaországot a nagyhatalmak szintjére Charles de Gaulle hozta vissza, aki különutas politikát folytatott és egyfajta egyensúlyra törekedett az akkori két szuperhatalom között” – tette hozzá a szakember.

Gazdag Ferenc elmondta, hogy ennek a politikának a jegyei akkor is feltűntek, amikor Franciaország volt Németország társaságában az egyik szószólója a béke kérdésének a II. iraki háború időszakában.

A francia politikai jobboldal a baloldallal szemben megfogalmazódva jött létre a 18. század végén - erről Bene Krisztián beszélt előadásában. A szakember elmondta, hogy sokáig három irányzata volt a francia jobboldalnak: az ellenforradalmi lojalisták, az alkotmányos monarchia támogatói és a napóleoni politika hívei, az úgynevezett bonapartisták. Bár a 19. században mindegyik irányvonal kipróbálhatta magát „kormányoldalon” is, végül kudarcba fulladtak a kísérletek. Az 1940 és 1944 között működő Vichy-kormány egyfajta keverékét képezte a korábbi jobboldali politikai irányvonalaknak. Charles de Gaulle Franciaország nagyhatalmi státuszának visszaállításán dolgozott, de a jobboldal az ő távozásával nagyon sokáig nem jutott kormányzati szerephez. Végül 1995-ben, majd 2002-ben Jacques Chirac tudta igazán jól összefogni a jobboldali erőket, amely Nicolas Sarkozi elnöksége alatt kezdett erodálódni. A szakember szerint a szélsőjobboldal megerősödése folyamatosan érzékelhető az elmúlt évtizedben és mára meghatározó tényezővé vált a Nemzeti Front. „A lendületük valószínűleg a jelenlegi elnökválasztással sem törik majd meg” – tette hozzá Bene Krisztián.

Franciaország gazdasági téren komoly kihívásokkal néz szembe továbbra is Dr. Szemlér Tamás szerint. A NETK oktatója úgy véli, hogy a versenyképesség, a növekedés, a foglalkozatás és az államháztartás területén is vannak komolyabb problémák, amelyekre az új elnöknek és az új kormányzatnak is megoldást kell találnia. A gazdasági világválság óta ugyanis elég látványos a német gazdaság eltérő fejlődési üteme a franciáétól.

„Az új elnök valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektet majd Franciaország hátországának a megszervezésére, amelyben kulcsszerepe van a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének, amelynek immáron 85 tagja van”- hangsúlyozta előadásában Rolbák Ferenc. Az NKE mentor-oktatója, korábbi diplomata arra mutatott rá, hogy várhatóan egy centrista kormány alakul majd a nemzetgyűlési választásokat követően, amelyben a pragmatizmus kerül majd előtérbe, a választások idején tapasztalható idealisztikus elképzelésekkel és szólamokkal szemben. 

A rendezvényen szó volt még a többi között a francia védelmi stratégia modernizációjáról, a migrációs politikáról és előadást tartott a francia nagykövet is.

További részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ludovika Fesztivál a Ludovika téren

    • nke ludovika fesztival web 710 358 s

Idén először a Ludovika téren tartják meg az immáron 8. alkalommal megrendezendő Ludovika Fesztivált, amelynek ezúttal is a tisztavatást megelőző, úgynevezett Száznapos Ünnepség az egyik központi programja. A rendezvényre május 13-án kilátogatókat emellett olyan programok is várják, mint például intézkedéstaktikai és műszaki mentési bemutató, vagy rendőrségi és honvédségi gépjárművek bemutatása. A nagyközönség számára nyitott, egész napos, ingyenes rendezvényen számos családi- és gyermekprogram is várja az érdeklődőket.

A Ludovika Fesztivál múltja 1924-ig nyúlik vissza, amikor a 18. században megkezdett és 1919-ben megszakadt Száznapos Ünnepséget – amely az avatásig hátralévő időt jelöli – ismét megtartották a végzős akadémisták tiszteletére. A rendezvényen az MH Ludovika Zászlóalj kiváló tanulmányi eredményű, végzős honvédtisztjelöltjeinek adnak át elismeréseket, köztük a Schmittné Makray Katalin zászlóanya által alapított Szent László-díjat.

A VIII. Ludovika Fesztiválon a szervezők olyan látványos programokkal várják az érdeklődőket, mint például a katasztrófavédők magasból mentési bemutatója, a honvédség haditechnikai és a rendőrség intézkedéstaktikai bemutatója. Az érdeklődők tűzszerészrobotokat és különböző szimulátorokat is láthatnak, és kipróbálhatják ügyességüket a különböző akadálypályákon is.

A rendezvényen bemutatkoznak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kara és intézetei is, köztük a nemrégiben alakult Víztudományi kar is látványos programokkal várja a fesztivál résztvevőit. Manapság egyre többet hallunk a kiberbiztonság fontosságáról, az ezzel kapcsolatos legfrissebb ismereteket a közelmúltban megalakult Kiberbiztonsági Akadémia szakembereitől tudhatják meg a rendezvényen.

További információ:

http://uni-nke.hu/x/ludovika-fesztival-2017

Megosztás a Facebook-on


Kari nap a NETK-n

    • fokep
    •  dsc5785 2
    •  dsc5786 2
    •  dsc5800 2
    •  dsc5809 2
    •  dsc5814 2
    •  dsc5819 2
    •  dsc5845 2
    •  dsc5888 2
    •  dsc5908 2
    •  dsc5923 2
    •  dsc5943 2
    •  dsc5952 2
    •  dsc5961 2
  • Előző
  • Következő

Hettyey András adjunktus lett idén a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar kiváló oktatója. Az elismerést a kari napon vehette át a NETK munkatársa. A rendezvényen szó volt arról is, hogy tovább kell építeni a kar formálódó közösségét, amely számos eredményt is elért már az elmúlt több mint két évben.

 „Május 9-e kettős ünnepet jelöl, hiszen az Európa-nap mellett a II. világháború lezárását, magát a békét is ünnepeljük”- hangsúlyozta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szólt arról, hogy 1950-ben ezen a napon történt meg az úgynevezett Schuman-nyilatkozat, amely elindította az Európai Unió létrejöttét eredményező folyamatot. Emellett kitért arra is, hogy ezen a napon fejeződött be a II. világháború az európai hadszíntéren, így a béke napját is ünnepelhetjük.

Patyi András beszélt arról is, hogy a több mint két éve alakult Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar számára különösen fontos feladat a közösség építése, amelynek tagjai elsősorban az egyetem és a kar polgárai, s csak másodsorban docensek, tanszékvezetők vagy hallgatók. Patyi András szerint az ehhez hasonló rendezvények is nagyon jó alkalmat kínálnak a közösségépítésre. A rektor szerint fontos az is, hogy a kar meg tudja különböztetni magát az intézmény többi karától, de ugyanakkor azzal is tisztában kell lenniük, hogy mik azok a közös értékek, amelyek mentén együtt tudnak működni az egyetem fejlődéséért.

„Magyarország elkötelezett az uniós tagság mellett, ahogyan erről Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt nemrégiben az Európai Parlamentben”- hangsúlyozta köszöntőjében Dr. Molnár Balázs. A Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint ugyanakkor vannak olyan területek, amelyekben Magyarország álláspontja akár jelentősebben is eltér a brüsszeli adminisztráció elképzeléseitől. Ezek közé sorolta a tömeges migráció kezelésének ügyét is, amelynek kapcsán azonban úgy látja, hogy egyre több tagállam kezdi magáévá tenni a magyar álláspontot. Az államtitkár részletsebben is beszélt a Brexit várható hatásairól. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a britek kiválása alapvetően rosszul érinti a visegrádi országok, köztük Magyarország helyzetét is, hiszen sokszor ők voltak azok, akikben partnerre leltek a V4-ek. Megjegyezte, hogy a britek kilépését az EU-nak óvatosan és körültekintően kell kezelni, hiszen számos területen - például a gazdaságban, vagy katonai kérdésekben- továbbra is szükség lenne a szorosabb együttműködésre.

„Az elmúlt egy év legfontosabb teljesítménye a kar akkreditációja volt, és a visszajelzések alapján tisztességgel vettük az akadályt”- mondta beszédében Dr. habil. Koller Boglárka. A NETK dékánja elmondta, hogy ez egy valódi közös teljesítmény eredményeként valósulhatott meg, amiben nagyon sokak munkája „benne volt”. Koller Boglárka emellett kiemelte a NETK tudományos diákköri és a szakkollégiumi munkában elért eredményeit is, valamint szólt az egyre sikeresebb publikációs tevékenységről is. Elmondta, hogy újraindították a nemzetközi tanulmányok mesterszakot, amely fontos bázisa lehet a tervekben szereplő nemzetközi doktori iskolának. Elhangzott, hogy a NETK oktatói aktívan részt vesznek majd a szeptemberben induló államtudományi mesterképzési szak működtetésében is. A kar biztosítja az Európai Unió és nemzetközi kapcsolatok modult, valamint az állam-gazdaság-közpénzügyek modul felelőseit és a kapcsolódó tárgyak tárgyfelelőseit.

A rendezvény végén adták át a kar kiváló oktatója címet, amelyet idén Dr. Hettyey András adjunktus érdemelt ki. A Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék oktatója szakterületei közé tartozik Németország kül- és belpolitikája, a magyar-német kapcsolatok, a magyar kül- és biztonságpolitika, valamint a magyar külpolitika története. Ezekben a témákban eddig mintegy negyven nemzetközi és hazai publikációja jelent meg. Tudományos tevékenysége eredményeképpen a 2014-2017 közötti időszakra elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatói Ösztöndíját. Hettyey András emellett 2012-től a Hadtudományi Szemle rovatvezetője is. Oktatási tevékenységének keretei között gondozza és oktatja a diplomáciatörténet, a politikatörténet, a magyar kül- és biztonságpolitika és a Németország külpolitikája szakterületekhez tartozó tantárgyakat. Témavezetőként számos szakdolgozatot és diplomamunkát konzultált, hallgatói eredményesen szerepelnek a tudományos diákköri megmérettetéseken. Oktatási tevékenysége mellett fontos szerepet vállal a tudományszervezés és tudománynépszerűsítés területén. Az elmúlt években számos konferencia, workshop és panelbeszélgetés szervezőjeként, résztvevőjeként, illetve moderátoraként járult hozzá a Kar és az Egyetem hírnevének öregbítéséhez.

A NETK a kari napon számos programot szervezett az érdeklődőknek, így a többi között európai uniós szimulációt és úti élménybeszámolót is tartottak a hallgatóknak, oktatóknak. Csehországról pedig bővebb információt is kaphattak az érdeklődők, két vendégelőadónak köszönhetően.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, kari nap, 2017

Párbeszéd és konfliktusok a Földközi-tenger térségében

Az Anna Lidh Alapítvány Magyarországi Hálózat és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem konferenciája


2017 április 21-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Anna Lindh Alapítvány Magyar Hálózata szervezésében került megrendezésre „A párbeszéd és konfliktusok a Földközi-tenger térségében” című angol és magyar nyelvű konferencia.

A rendezvényen nyitóbeszédet mondott Dékány András, nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős államtitkár, Dr. Koller Boglárka, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja, illetve dr. Molnár Anna, a Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék megbízott tanszékvezetője.

A szervezett konferencián kiemelt figyelmet szenteltünk a V4+ országok (Lengyelorszgá, Cseh Köztársaság, Szlovákia Magyarország és Ausztria) szerepének. A konferencián a plenáris kerekasztal-beszélgetését angolul, a szekciókat magyarul szerveztük.

 A konferencia keretében a plenáris előadások után a hallgatóság négy szekció előadóit hallgathatta meg a nap folyamán, melyek tematikájukat tekintve egyaránt szerveződtek a térség és viszonyai kapcsán felmerülő kihívások témái köré, többek között a menekült- és migrációs válság, vagy a gyenge államiság jelentette problémák, illetve a régió egyes országaiban zajló folyamatok hatása köré.

 Az előadások széles tematikai palettájának köszönhetően az egyes országok, illetve a biztonsági kihívások szakértőinek felvonultatása mellett elvontabb kérdések megismerésére és megvitatására is adódott lehetőség, a nemzetközi szervezetek szerepvállalása mellett többek között akár a globális és regionális demográfiai tendenciák jelenlegi trendjeiről, illetve a jövőbeli kilátásairól.

 A rendezvény végén az Anna Lindh Alapítvány szervezésében a konferenciaeladásokat követően az érdeklődők délután az alapítvány egy Svédország Nagykövetsége által felajánlott dokumentumfilm, a „Kedves emberek / Nice People (Karin af Klintberg, Anders Helgeson)”  vetítésén is részt vehettek.

 A konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetem „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” (KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001) keretein belül valósulhatott meg.



Dialogue and Conflicts in the Euro-mediterranean region – Conference of Anna Lindh Foundation Hungarian Network and the National University of Public Service


On April 21st 2017, the National University of Public Service had the honour of hosting and organising a conference on the issues concerning the Mediterranean region, „Dialogue and Conflicts in the Euro-mediterranean region” in cooperation with the Anna Lindh Foundatoin's Hungarian Network. The conference gave home to presentations in both English and Hungarian.          At the start of the conference, opening remarks were made by András Dékány, Senior Advisor to the Office of the Deputy State Secretary for International EU Affairs, and Dr. Boglárka Kollár, dean of the Faculty of International and European Studies and dr. Anna Molnár, head of the Department of International Security Studies.        

During the ALF V4+ (Poland, Czech Republic, Slovakia, Hungary and Austria) panel roundtable discussion representatives from V4+ countries were asked about the roles and tasks of their networks. After the plenary session, presentations were held in four different sections, covering topics ranging from issues of regional challenges, such as migration in the Euro-Mediterranean region, but also in ones focusing on specific states such as Syria and Libya.

The audience had the chance to engage in dialogue with the speakers in a wide array of topics, not only focused around expertise on regional security and certain countries, but also in broader and more abstract issues such as foreseeable demographic trends and their consequences.

Following the conference sections, the Anna Lindh Foundation held a screening of the Swedish documentary „Nice People (Karin af Klintberg, Anders Helgeson)”, courtesy of the Embassy of Sweden to Hungary.

The event was organized as part of the National University of Public Service's „Public Service Development Establishing Good Governance” project (KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001).


Írta: Bartók András

Fotó: Szilágyi Dénes

    • fokep
    •  dsc1265 2
    •  dsc1297 2
    •  dsc1303 2
    •  dsc1329 2
    •  dsc1340 2
    •  dsc1352 2
    •  dsc1356 2
  • Előző
  • Következő

NYSPSA 2017 Annual Conference, Rochester (USA)

2017. április 21-22-én tartotta meg 71. konferenciáját a New York Állami Politikatudományi Társasága, melyre az NKE Európaizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport vezetője, Dr. Ördögh Tibor is meghívást kapott. 

A konferenciát a rochesteri Nazareth College-ben tartották meg, mely a vándorgyűlés résztvevői számára festői környezetet biztosított, valamint az ott folyó oktatásról is tájékozódhattak. A rendezvényen a legszínvonalasabb amerikai felsőoktatási intézmények képviselőin kívül Európából, Latin-Amerikából és Dél-Koreából is részt vettek az eseményen. A konferencia előadásai érintették az Egyesült Államok bel- és külpolitikájának aktuális témáit, a nemzetközi gazdaságtan egyes kérdéseit, a nacionalizmus és extrémizmus erősödését, a nemzetközi kapcsolatokat érő kihívásokat, valamint a Közel-Keleten, Ázsiában és Európában zajló eseményeket. A kerekasztal-beszélgetésen a hamarosan elinduló New York állami alkotmányozás témaköre került napirendre, melynek hátterét neves alkotmányjogászok ismertették.

Dr. Ördögh Tibor, a NETK Európa-tanulmányok Tanszékének egyetemi adjunktusa az Európai ügyek szekcióban mutatta be előadását, melynek címe Serbia: A Consolidated Democracy? volt. A prezentáció nagy érdeklődésre tett szert, mivel a megjelenteket a Kelet-Közép-Európában végbemenő változások igen foglalkoztatják, így az európai integráció útján haladó Szerbia demokrácia-állapota is. A hallgatóság számos kérdést fogalmazott meg a régió politikai rendszereinek átalukálásával, az emberi és politikai jogok állapotának gyakorlatával és a pártrendszerek kiegyensúlyozatlanságával kapcsolatban. A részvétel célját az jelentette, hogy a kutatás eredményei a nemzetközi szakértőkkel megosztásra kerüljön és a vitás kérdésekre megoldást találjanak.

A konferencia elérhetősége: http://www.nyspsa.org/

    • nyspsa 3
    • nyspsa 2
  • Előző
  • Következő

NETK-s hallgatói sikerek az OTDK-n

                                                                                                       

2017. március 23. és április 27. között kerültek megrendezésre a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia szekció ülései, amelyen a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar hallgatói több területen is kiemelkedő eredményeket értek el.

A 2017-es OTDK felhívásra azon hallgatóink jelentkezhettek, akiket az Intézményi Tudományos Diákköri Konferenciákon jelöltek a részvételre. Ennek eredményeként az idei évben 28 hallgatónk 31 indult különféle szekciókban.

A XXXIII. OTDK keretein belül a Társadalomtudományi szekcióban két hallgatónk, két tagozatban versenyzett, míg a Had- és rendészettudományi szekcióban 26 hallgatónk 8 különféle szekcióban mérhette össze tudását. A NETK-s hallgatók tudásbázisának sokszínűségét kiválóan mutatja, hogy a képzési területükhöz közvetlenül kapcsolódó nemzetközi biztonsági és európai biztonsági tagozatokon túl a rendészet és a hadtudomány számos területén bizonyították szakmai rátermettségüket.

A 2017-es OTDK országos megmérettetései a Had- és rendészettudományi szekcióval zárult, ahol hallgatóink 11 helyezést és további 8 különdíjat nyertek el. A 31 pályamű, a 29 induló és a 19 minősítés nagyon jól bizonyítja hallgatóink és az őket támogató konzulensek szakmai felkészültségét és a tudományos munka iránti elhivatottságukat.

Ezúton is köszönjük az Országos Tudományos Diákköri Konferencián részt vevő hallgatóinknak, hogy öregbítették fiatal karunk hírnevét és további sok sikert kívánunk szakmai munkájukhoz.


A 2017-es OTDK versenyen részt vevő hallgatóink névsorát, valamint dolgozataik témáját az alábbi mellékletben megtekinthetik.

Cimkék: NETK, OTDK, hallgató, 2017

ESDC kiberbiztonsági képzés

    • fokep
    •  dsc1683 2
    •  dsc1712 2
    •  dsc1720 2
    •  dsc1731 2
    •  dsc1743 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) – a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával – az Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia (ESDC) keretein belül nemzetközi kiberbiztonsági képzést tartott 2017. április 24-26. között.

A mindennapjainkat meghatározó kibertér biztonsági és védelmi kihívásairól szóló kurzust Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Dr. Bánfi Ferenc, a CEPOL ügyvezető igazgatója, valamint Dr. habil. Molnár Anna kurzusigazgató nyitották meg. Prof. Dr. Patyi András köszöntő beszédében felhívta a figyelmet napjaink nemzetközi biztonsági környezetének kihívásaira, különös tekintettel a kiberbiztonság kérdésére, továbbá emlékeztetett, hogy az Egyetem immáron másodszor rendez ez utóbbi témában nemzetközi ESDC képzést. Míg a 2015. májusi képzés főszervezője és házigazdája a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt, idén a CEPOL is fontos szerepet játszott a kurzus megvalósításában. Dr. Bánfi Ferenc köszöntőjében rávilágított a CEPOL nemzetközi oktatás és képzés területén tanúsított aktivitására, külön kiemelve a 2015-ben elindított első közös európai mesterképzést, melynek megnyitójára szintén a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen került sor.

Dr. habil. Molnár Anna kurzusigazgató, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon működő Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék vezetőjének ESDC-t bemutató köszöntőjét követően kezdetét vette a 17 neves hazai és külföldi szakértő bevonásával tartott képzés. Az előadók nemzetközi szervezetektől (az EU Biztonságpolitikai Kutatóintézetétől, az Európai Védelmi Ügynökségtől, az Európai Bizottságtól és az ENSZ távközlési szervezetétől), hazai és külföldi közszolgálatoktól (például a Nemzeti Nyomozó Irodától), az egyetemi szférából (a Madridi Műszaki Egyetemről, az egyesült államokbeli North Georgia Egyetemről), valamint a magánszektorból (a Deloitte Central Europe és a Western Union részéről) érkeztek.

A kurzus átfogó elméleti képet, de egyúttal gyakorlati betekintést is nyújtott a kiberbiztonság aktuális kérdéseibe és problémáiba. A képzés elsődleges célcsoportját az európai uniós tagállamok minisztériumai által delegált kormánytisztviselői, valamint a kiberbiztonsággal foglalkozó rendőr- és katonatisztjei képezték, de a programban részt vettek az Európai Külügyi Szolgálatának egyes munkatársai is. A prezentációk rávilágítottak az európai kiberbiztonság- és védelem politikai, intézményi és jogi kérdéseire, ismertetve a legfontosabb szereplőket és sajátosságaikat, továbbá konkrét példákkal és esettanulmányokkal szemléltetve az eddigi nemzetközi tapasztalatokat és kihívásokat. A résztvevők számos európai országból, köztük Hollandiából, Ausztriából, Olaszországból, Görögországból, Dániából, Romániából és Macedóniából érkeztek a honvédelem, a rendvédelem, valamint a diplomácia területéről egyaránt.

A 2005-ben alapított Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia (ESDC) célja, hogy stratégiai szintű oktatást biztosítson az EU Közös Biztonság- és Védelempolitikájáról (CSDP), és hogy a különböző képzések révén a CSDP-ben jártas, felkészült szakértőket biztosítson az uniós tagállamok és EU intézmények számára. Az ESDC működése egy nemzetközi hálózatra épül, az oktatáshoz hozzájárulnak az egyes európai államok civil és katonai felsőoktatási intézményei és kutatóintézetei. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem mint az ESDC hálózatának magyar tagja az ESDC képzési programjának keretein belül legutóbb 2015. május 27-29. között szervezett nemzetközi kiberbiztonság kurzust, továbbá együttműködik az Osztrák Nemzetvédelmi Akadémiával, mely az EU válságkezeléséről tart – az Egyetem hallgatóit is fogadó – ESDC orientációs kurzust Bécsben.


Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Jörg Monar, a College of Europe rektorának budapesti látogatása

    • fokep 144 680 454 s
    • dsc0419 2 680 454 s
    • dsc0391 2 680 454 s
  • Előző
  • Következő

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkárának meghívására 2017. április 12-én Budapestre látogatott Prof. Dr. Jörg Monar, a College of Europe rektora.

A rektor a budapesti tartózkodása alkalmával ellátogatott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre is, ahol megbeszélést folytatott Dr. Nagy Judit rektor-helyettessel, valamint Dr. Koller Boglárka dékánnal. A megbeszélés során a felek áttekintették a két intézmény együttműködésének lehetőségeit, valamint egyeztettek azokról a követelményekről, amelyeknek a ma végzős diákok meg kell, hogy feleljenek, annak érdekében, hogy sikeresek lehessenek az Európai Unió kérdéseivel foglalkozó intézményekben, valamint eredményes felvételi vizsgát tegyenek a College of Europe posztgraduális képzéseire.

A rektor találkozott továbbá a 2017/18-as tanévre sikeresen felvételizett magyar fiatalokkal, korábban a College-ban végzett öregdiákokkal, valamint megbeszélést folytatott Takács Szabolcs államtitkárral az európai uniós ügyek aktuális kérdéseiről, kiemelten a Brexitről, a migrációs válságról és az Európai Unió jövőjéről, továbbá a Kormány és az oktatási intézmény jövőbeli együttműködésének a lehetőségeiről.


Forrás: kormany.hu

Fotó: Szilágyi Dénes


Austro-Hungarian CSDP orientation course in Vienna

The Austrian National Defence Academy (NDA/LVAk) hosted its annual CSDP orientation course in partnership with the Hungarian National University of Public Service (NUPS) from 13 to 16 March 2017 in Vienna. 60 participants from 10 different European countries (Austria, Croatia, Czech Republic, Hungary, Italy, Ireland, Lithuania, Poland, Spain and the United Kingdom) attended the training as an integral part of their studies.

The Austrian contingent consisted of 27 young officers in their last year of a master's programme at the National Defence Academy. The 16 Hungarian participants were civilian masters or PhD students completing research in the field of international security policy.

Discussion in the plenum about future challenges of CSDP.


Internationally recognised academics and experts from the Crisis Management and Planning Directorate (CMPD), Civilian Planning and Conduct Capability (CPCC) and the European Security and Defence College (ESDC) introduced the students to the concepts of the new EU Global Strategy, the challenges faced by the Common Security and Defence Policy (CSDP) in times of general crisis as well as EU crisis management structures and procedures.


Amerikai-kínai csúcstalálkozó


Kulturális konferencia a latin–amerikai és magyar kapcsolatokról

    • fokep
    • dscf7417 2
    • dscf7439 2
    • dscf7452 2
  • Előző
  • Következő

Április 6-án tartották a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar szervezésében a Hungary and Latin America – Cultural Ties című konferenciát, amelynek középpontjába a magyar és latin-amerikai kulturális kapcsolatok témája került.

Dr. Szente-Varga Mónika, a kar oktatási dékánhelyettese nyitotta meg az eseményt, aki örömét fejezte ki a konferencia megvalósulása kapcsán, és azt ígérte, hogy lesz folytatása a kezdeményezésnek. Elmondta, hogy a szisztematikus kapcsolattörténeti kutatások Közép-Európa és a hispán világ között nem tekintenek vissza hosszú múltra, az ilyen témájú kutatások inkább az utóbbi 15-20 évre jellemzőek. Például a prágai Károly Egyetem Prof. Josef Opatrny szerkesztésében kezdett el egy sorozatot, amelynek eddig három kötete jelent meg (mind a 21. században): cseh-spanyol, cseh-argentin illetve cseh-mexikói kapcsolatokat dolgoznak fel. Magyarország esetében Anderle Ádám A magyar-spanyol kapcsolatok ezer éve című monográfiáját kell feltétlenül megemlíteni. Ez 2006-ban magyarul, 2007-ben spanyol nyelven jelent meg. A kapcsolattörténeti kutatások rendkívül széles területet ölelhetnek fel: többek között diplomáciai, konzuli, gazdasági és kulturális nexus, sport, migráció és országimázs. Ezek nemcsak érdekes témák, hanem a múltbeli találkozások, közös tapasztalatok a jelen kapcsolatait is építhetik, mondta a dékánhelyettes. José Mujica volt uruguayi elnök szavaival búcsúzott: „Jobb társadalmat csakis a kultúra és a tudás által építhetünk.”

A konferencián 15 előadás hangzott el, 11 angol és 4 spanyol nyelven. Az előadások többek között a film, a fényképészet, a képzőművészet, az építészet és az irodalom világából mutattak be magyar-latin-amerikai vonatkozású kutatásokat. Meg lehetett tudni, hogy kik voltak a Kálnay testvérek; mit neveznek biro-nak Dél-Amerikában és miért; mit gondoltak a szocialista Kubában a magyar filmekről és általában Magyarországról. Az előadók a University College London, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói voltak. A tanárok mellett bemutatkoztak doktoranduszhallgatók is. A konferencián több generáció, több intézmény és több szakma (történészek, művészettörténészek, irodalmárok, stb.) dolgoztak együtt. 


Szöveg: Szigeti Julcsi

Megosztás a Facebook-on


Montenegrói vendégek

Április 4-én látogatást tett a karon a montenegrói ALFA Centar nevű, biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó, nem-kormányzati szervezet küldöttsége. A 8 fős, egyetemi hallgatókból álló delegációt a kutatóközpont igazgatója, Aleksandar Dedović vezette. A csoport a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) meghívására négynapos programon vett részt Magyarországon, amelynek középpontjában a küszöbön álló NATO csatlakozás kérdései álltak. A delegációt Szenes Zoltán egyetemi tanár (Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék) vezetésével a biztonság- és védelempolitikai hallgatók (Hornyik Anna, Surányi Regina, Tari András) fogadták.

Az ALFA Centar kiemelt szerepet játszik Montenegró NATO-tagságának fiatalok körében történő népszerűsítésében. Minden év nyarán nemzetközi biztonságpolitikai tábort szerveznek, amelyet a montenegrói kormány és a NATO HQ is támogat. Az egyetemünkre érkező montenegrói fiatalok a tavalyi tábor NATO témájú esszépályázatának nyertesei közül kerültek ki.

A szakmai délután a Ludovika épület bemutatásával egybekötött épületbejárással kezdődött (Csizmazia Gábor szakértői vezetésével), amit egy zártkörű szakmai eszmecsere követett a NATO tagság követelményeiről és a szövetség aktuális feladatairól. A programon részt vett az NKE Nemzetközi Hét kapcsán, karunkon tartózkodó Andrzej Trzeciak egyetemi docens, a varsói katonai egyetem (WSU) tanára, valamint Baktai Erik, a KKM Biztonságpolitikai és Nonproliferációs Főosztályának főmunkatársa.

A NETK tevékenységét bemutató előadás után a workshop részvevői megtárgyalták a magyar és lengyel NATO tagság tapasztalatait, kiemelt figyelmet fordítva a tagsági jogviszonnyal járó előnyökre és kötelezettségekre. Az interaktív megbeszélésen szóba kerültek Montenegró légtérvédelmének kérdései, a védelmi költségvetés növelésének követelményei (a balkáni ország jelenleg a GDP 1.4%-át fordítja védelemre), a hadsereg állományának és eszköztárának NATO- kompatibilis kialakításának problémái, a montenegrói lakosság NATO-tagságról alkotott véleménye, valamint a jövő kihívásai.

Magyarország következetes és kitartó támogatója a montenegrói NATO integrációnak, a podgoricai nagykövetségünk egyben ellátja a NATO szervezeti képviseletét is. A tagsági felkészülés során a magyar diplomácia támogatta az ALFA Centar munkáját, de az együttműködés az NGO-val a taggá válás után is folytatódik. A szeminárium részvevői hangot adtak azon reményüknek, hogy a májusi NATO csúcsértekezletig befejeződik a tagállamok ratifikációs eljárása, és Montenegró már teljes jogú tagként vesz részt a brüsszeli találkozón. A találkozó végén Aleksandar Dedović kifejezte reményét, hogy a jövőben karunk hallgatói is részt vesznek a montenegrói biztonságpolitikai táborban. A hivatalos meghívó rövidesen érkezik!

Szerző: Hornyik Anna 


Beszélgetés a szerbiai elnökválasztásról

2017. április 03-án a Vajdasági Rádió és Televízió Napjaink című műsorában Dr. Ördögh Tibor, az Európaizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport vezetőjeként elemezte a szerbiai elnökválasztás eseményeit. A stúdióbeszélgetés Bágyi Ribár Renáta szerkesztő-műsorvezető vezetésével zajlott Dr. Ördögh Tibor politológus és Pressburger Csaba újságíró közreműködésével. A szakmai megnyilvánulások mellett az elnökjelöltek és a vajdasági magyar pártok képviselői is megszólaltak a műsorban. A beszélgetés témái között szerepelt a részvételi hajlandóság, a kampány egyoldalúsága, a vajdasági magyarok szavazati kedve valamint Szerbia jövőbeli politikai mozgástere.

Az elnökválasztási kampány során tizenegy jelöltnek sikerült az induláshoz szükséges feltételeket teljesítenie. A kormány-koalíciót alkotó pártok egységesen Aleksandar Vučić miniszterelnök mögött sorakoztak fel és biztatták szimpatizánsaikat a jelölt támogatására. Az ellenzék megosztottságát jelezte, hogy nem sikerült megállapodni egyetlen közös jelöltben. A 2017. április 2-án megrendezett választás első fordulójában Aleksandar Vučićnak sikerült megszerezni a leadott szavazatok többségét, így megszerezve az államfői tisztséget. A felfokozott kampányban és a közvélemény-kutatások felméréseiből egyértelmű volt, hogy a kormánypártok jelöltje már az első körben többséget fog szerezni, az valódi kérdés az volt, hogy ezt milyen arányban nyeri meg.

A szavazásra jogosultak 54,54%-a (3.550.764 fő) adta le szavazatát. A nem hivatalos eredmények szerint a voksok 55,02%-át, összesen 1.953.481 szavazatot kapott Aleksandar Vučić. A második helyen Saša Janković (16,36%, 580.914 szavazat), korábbi ombudsman végzett, míg a harmadik pozíciót egy viccpárt jelöltje, Luka Maksimović (9,43%, 334.854 szavazat) szerezte meg. A jelenlegi államfő, Tomislav Nikolić megbízatása 2017. május 31-én jár, ezután lép hivatalába az új köztársasági elnök, mellyel párhuzamosan új miniszterelnök és kormány alakítása is szükséges.

A választási műsor magyar nyelvű elérhetősége: http://media.rtv.rs/sr_ci/napjaink/27367


Készítette: Dr. Ördögh Tibor