Jelenleg 4 bejegyzés található October 2017 dátummal

Balkán: kihívások, kérdések, válaszok

    • fokep
    •  dsc7958 2
    •  dsc7975 2
    •  dsc7983 2
  • Előző
  • Következő

„A balkáni kérdés megoldását nem az hozza el, hogy a nyugati modelleket és értékeket kényszerítjük rá a keletre, hanem egy új szintézis kelet és nyugat között a 21. század Európájában” – idézte Dr. Ördögh Tibor, az Európanizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport vezetője a balkáni geopolitikusok által vallott gondolatot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényén. „A Balkán államainak politikai kihívásai” című konferencia alkalmával a kutatócsoport és a meghívott előadók az „Európa puskaporos hordójának” nevezett térség államainak demokratikus viszonyrendszerét, politikai kihívásait, valamint Európai Uniós integrációs kérdését járták körbe.

Dr. Koller Boglárka, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja megnyitóbeszédében bemutatta a kar működését, valamint az Európanizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport munkásságát. Kiemelte, hogy erejük a multidiszciplinaritásban rejlik, mivel a kutatásban egyaránt részt vesznek jogászok, történészek, politológusok, valamint biztonságpolitikai szakértők és államtudományi szakemberek. Jelenlegi kutatásuk, amelyre a konferencia is épült, a nyugat-balkáni államokat vizsgálja az EU-s integráció szemszögéből. Koller Boglárka kifejtette, hogy a kutatócsoport küldetése hiánypótló a magyar és a nemzetközi tudományos életben, hiszen egységes politikatudományi struktúrában tárja fel az adott államok működését: „Kulcsfontosságú, hogy mit gondolunk a politikáról ebben a térségben. Minden más szakpolitikai előrehaladás ennek függvényében értékelhető.” A kutatás alkalmával vizsgálják, hogy milyen állapotban van a térségben a demokrácia, mi mondható el a jogállamiságról, hogyan működnek a demokratikus intézmények, valamint az emberi jogok biztosítása és védelme.

Ördögh Tibor köszöntőjében ismertette a kutatás aktuális szakaszait. Elsőként európanizációs szempontból vizsgálták meg a nyugat-balkáni országokat, hogy az uniós integráció milyen hatással van az államokra, majd a második szakaszban a demokráciák és a politikai rendszerek változásait veszik górcső alá. „Érezhető a nemzetközi és európai politikában, hogy felértékelődik a Balkán” – mondta. Kiemelte, hogy a jelenlegi konferencia célja az, hogy egy mérleget adjon az elmúlt közel 40 év történéseiről: a térségben lezajlott két háború, az első és a második délszláv válság, továbbá a 90-es években számos autoriter vezető jelent meg a politikában, emellett volt, ahol merényletek és erőszakos etnikai tisztogatások zajlottak le. A 2000-es években sikerült a balkáni államoknak egy nyugati szempontú, példaértékű demokratikus átalakuláson végigmenni, azonban a 2008-as gazdasági recessziót politikai és kormányzati válságok követték. A negatívumok mellett számos pozitív példa is megtalálható a térségben, mint az egyes országok EU-s, NATO, valamint OECD csatlakozása. Ördögh Tibor rávilágított, hogy míg az uniós tagállamokat stabil demokráciakép jellemzi, addig a várakozó országoknál sokkal ingoványosabb a demokrácia állapota. Így a balkáni országok sajátos demokráciamodellt alakítanak ki napjainkban. A konferencia kérdése, hogy milyenek ezek a modellek.

Klein András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője Magyarország és a Balkán kapcsolatáról tartott előadást. Kiemelte, hogy a konferencia kérdésben nem a magyar diplomácia kétoldalú kapcsolatait érdemes vizsgálni, hanem a balkáni politikai változásokra érdemes koncentrálni, hogy milyen keretekre és struktúrákra milyen válaszokat adhat a magyar diplomácia. „Az egész balkáni régió fontos számunkra!” – hívta fel a figyelmet, mivel földrajzi elhelyezkedésünk okán diplomáciailag, gazdaságilag és biztonságpolitikailag is hatnak ránk ezek az országok. Klein András továbbá bemutatta az országok sajátságos viszonyrendszerét, klasszikus és kevésbé ismert feszültségeit, valamint gócpontjait. Ilyen például Szerbia és Koszovó kapcsolata, Bosznia-Hercegovina speciális államisági kérdése, az albán kisebbségek helyzete, a muzulmán radikalizmus erősödése, valamint Macedónia viszonya a környező országokkal. „Ezekből komoly konfliktushelyzetek alakulhatnak ki” – mondta. A Nyugat-Balkán Főosztály vezetője rávilágított, hogy a magyar diplomácia nem kívánja megoldani a balkáni népek történelmi vitáit, ezt inkább ráhagyják a tudósokra, történészekre és nyelvészekre. Végül Klein András rámutatott a Balkán nagyhatalmi kihívásaira, hiszen az orosz, a török és az amerikai befolyás egyaránt fellelhető a régióban. Kérdés: „Van-e európai érdek a Balkánon?” A hiteles EU-s bővítés stratégiája a mai napig kiforratlan a térséggel kapcsolatban.

Az előadásokat a balkáni országok részletes vizsgálata követte. Politikatudományi mikroszkóp alá került Görögország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Albánia, Bulgária, valamint Románia. A szekcióbeszélgetések során a kutatócsoport mellett felszólaltak a Külügyi és Külgazdasági Intézet, valamint az NKE hazai partneregyetemeinek szakemberei is.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: balkán, konferencia, 2017

Pekingi vendégprofesszor tartott előadást a NETK-n

    • kina2
    • kina1
    • kina4
    • kina3
  • Előző
  • Következő

2017. október 5-én „Vendégprofesszorok az NKE Kína Központban” című rendezvénysorozatunk keretében Dr. Lei Shaohua, a Peking Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Karának oktatója tartott előadást „Decision Making Process in Chinese Government” címmel. Dr. Lei a politikatudományok doktora, a Peking Egyetem Nemzetközi és Stratégiai Tanulmányok Intézetének kutatója. Kutatásai kiterjednek többek között a kínai politikatudomány komplex vizsgálatára, különböző nemzetállamok politikai rendszereinek összehasonlító elemzésére, a kínai társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás kérdéskörére, valamint egyes nemzetbiztonsági ügykörökre (így pl. a terrorizmus elleni küzdelemre).

Előadásában elsődlegesen a kínai kormányzat döntéshozatali mechanizmusaival foglalkozott. Bemutatta a kínai államigazgatás irányítási modelljének főbb jellemzőit, szerkezetét, a stratégiai és az operatív tervezés, kontroll és vezetői teljesítményértékelés folyamatát – külön is kiemelve a Kínai Kommunista Párt szerepéből adódó sajátosságokat. Történeti áttekintéssel, napjainkból származó gyakorlati példákkal és egy átfogó esettanulmánnyal illusztrálta a tipikus kormányzati döntési helyzeteket, jelezve ezeknél az aktuális kihívásokat és a lehetséges megoldási irányokat is.

A közönség számos tagja fogalmazott meg releváns észrevételt, illetőleg tett fel kérdést – az ezekre adott előadói válaszokkal együtt az este végére sokrétű és árnyalt képet kaphattunk a témakörről, bepillantást nyerve a kínai kormányzati működés, döntéshozatal jelenlegi rendszerébe.

Az előadás, illetőleg a kapcsolódó kutatói találkozó és tudásmegosztás több ponton is kapcsolódott a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ „Lehetőségek és kíhívások a magyar-kínai politikai és gazdasági kapcsolatok területén” c., KÖFOP-2.1.2. pályázat keretében megvalósuló Ludovika Kutatócsoport október havi szakmai programjának megvalósításához.


Szöveg és fotó: NETK

Megosztás a Facebook-on


Ösztöndíj az NKE „követeinek”

    • fokep 2
    •  dsc5050 2
    •  dsc5073 2 2
    •  dsc5106 2
    •  dsc5145 2
    •  dsc5157 2
    •  dsc5211 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 21 hallgatója részesül Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjban az idei tanévben. A korábban köztársasági ösztöndíjnak nevezett elismerésről szóló oklevelet ünnepélyes keretek között adták át a Ludovika Főépületben.

Az Államtudományi és Közigazgatási Karról kilencen, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karról négyen, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karról öten, a Katasztrófavédelmi Intézetből pedig egy hallgató részesült ösztöndíjban. A rendezvényen a hallgatókat az NKE követeinek nevezte Prof. Dr. Patyi András. Az intézmény rektora - aki korábban szintén részesült ebben az elismerésben- örömét fejezte ki, hogy a civil hallgatók mellett honvédtisztjelöltek és a Katasztrófavédelmi Intézet egyik hallgatója is elnyerte a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat. „Ennek a feltételrendszere ugyanis alapvetően a civil felsőoktatásra lett kitalálva”- fogalmazott Patyi András. A rektor szólt arról is, hogy az NKE több mint egy egyetem, hiszen felsőoktatási alapfeladatai mellett egyéb, külön törvényekben megfogalmazott kihívásoknak is meg kell felelnie az intézménynek és benne a hallgatóknak, oktatóknak is.

„Értékeljék és becsüljék meg azt, hogy kényelmes, modern körülmények között tanulhatnak”- mondta pohárköszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja szerint a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjnak motiváló ereje lehet minden egyetemi polgár számára, így arra kérte az ösztöndíjasokat, hogy ők is segítsék hallgatótársaikat céljaik elérésében.

Nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra pályázhatnak az államilag támogatott (ösztöndíjas, részösztöndíjas) illetve költségtérítéses (önköltséges), teljes idejű (nappali tagozatos) alapképzésben, mesterképzésben illetve osztatlan képzésben részt vevő hallgatók. Az ösztöndíj-pályázatok elbírálásának rendjét a felsőoktatási intézmény saját szabályzatában határozza meg. Ennek keretében az intézmény jogosult megállapítani, hogy mely tevékenységek, eredmények alapján alakítja ki az intézményi rangsort, mely kritériumokat veszi figyelembe nagyobb vagy kisebb súllyal a pályázatok elbírálása során. A pályázati felhívást a felsőoktatási intézmények teszik közzé, a hallgatóknak a pályázatot felsőoktatási intézményükhöz kell benyújtaniuk. A támogatás összege havi 40 ezer forint.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ösztöndíjak, 2017

Fejlődő kapcsolat - NKE delegáció a moszkvai XI. RISA konferencián

2017. szeptember 27-29 között NKE delegáció (Dr. Nagy Judit nemzetközi rektorhelyettes, Dr. Koller Boglárka dékán, Dr. Bóka János dékánhelyettes, Dr. Peres Zsuzsanna dékánhelyettes /ÁKK/, Dr. Szenes Zoltán egyetemi tanár, Dr. Szemlér Tamás egyetemi docens,) látogatott a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetébe (MGIMO University), amellyel az együttműködés már több mint egyéves múltra tekint vissza. A 2016-os évet a rektori delegáció moszkvai látogatása, illetve Szemlér Tamás tavalyi konferencia-előadása jellemezte. Ez év májusában a MGIMO delegációja látogatott karunkra, amelynek eredményeképpen együttműködési akciótervet fogadtak el a tárgyaló felek (http://uni-nke.hu/hirek/2017/05/29/_oroszorszag-harvardja_-az-nke-n). A MGIMO Politikatudományi Kar és az NETK között a transzregionális kapcsolatok kutatása és oktatása témakörben kezdődött el egy kooperációs program, amelynek fontos mérföldköve volt a moszkvai látogatás. A szerdai napon a delegáció „régi ismerősökkel” (Dr. Vlagyimir Morozov rektorhelyettes, Dr. Alekszej Voszkreszenszkij professzor) folytatott megbeszélést a további együttműködésről, majd a magyar csoport megtekintette a moszkvai egyetem új épületét, a könyvtárat és a múzeumot. A 70 éves MGIMO a Külügyminisztériumhoz tartozó felsőoktatási intézmény, ahol alap-, mester- és PhD képzés folyik politikatudományi (ide értve a nemzetközi kapcsolatokat is), közgazdaságtani, jogtudományi, közigazgatási és menedzsment területeken.

Az egyetem színvonalas infrastruktúrával, széles nemzetközi kapcsolatokkal (legalább egy tucat „joint degree” képzést folytatnak neves amerikai és európai egyetemekkel), magas színvonalú nyelvoktatással (53 nyelven) büszkélkedhet. A MGIMO-n hatezer diák tanul, amelynek 10%-a külföldi. A tanintézményben közel harminc akadémikus tanít, illetve vesz részt kutatásban és oktatásban. A program során a delegáció kitűnő támogatást kapott Anna Kirejeva és Jekatyerina Koldunova egyetemi docensektől. 

A csütörtök és pénteki napon a delegáció tagjai aktívan részt vettek az Oroszországi Nemzetközi Tanulmányok Társaság (RISA, oroszul RAMI) XI. éves kongresszusán, ahol négy területen, száz szekcióban, 1100 szakember vitatta meg A birodalmi dialektika: forradalom versus folytonosság témakör különböző kérdéseit. A magyar delegáció teljes létszámban részt vett a Transzregionalizmus, integrációs regionális modellek és regionális projektek Eurázsiában című nemzetközi szakértői work shopon, ahol Koller Boglárka, Bóka János és Szemlér Tamás előadást tartott, Koller Boglárka és Szenes Zoltán szekciót vezetett, a többiek pedig felkért hozzászólóként szerepeltek. Pénteken Szenes Zoltán a Balkán-szekcióban tartott előadást, a delegáció tagjai pedig részt vettek Valdaj Nemzetközi Klub szervezte ülésen, ahol az előadók Eurázsia a 21. században témakört vitatták meg.

A pénteki záró megbeszélésen a tárgyaló felek megállapodtak az együttműködés folytatásában, amelynek részeként az orosz szakértők részt vesznek a november 21-i kari konferencián és közös tanulmánykötet készül a transzregionalizmus témakörben. A remények szerint a rendezvény margóján aláírják a két egyetem közötti együttműködést (MOU) és az ERASMUS + mobilitási programot.

A moszkvai út élményekben és tapasztalatokban gazdag volt, kecsegtető eredményekkel zárult. Bárhogyan is alakul az együttműködés a két egyetem között, a látogatás oktatói- kutatói szempontból felhívta a figyelmet az Eurázsiai Gazdasági Unió témakörének tanulmányozására, a transzregionális kapcsolatok kutatására és az orosz nyelv tanulásának fontosságára.

Szöveg: Dr. Szenes Zoltán

Az eseményről készült orosz nyelvű cikk elérhető itt.