Szűkítés



Minden Címke 105

Az NKE oktatója is a Bolyai-ösztöndíjasok között

    •  dsc0207

Dr. Marsai Viktor, az Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomáciai Tanszék adjunktusa is részesült a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatói Ösztöndíjában. Az egyetem oktatója a Bolyai-napon 184 fiatal kutatótársával együtt vehette át az elismerést a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében.

A Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bolyai János Kutatási Ösztöndíj a tudományos pálya egyik legfontosabb szakaszában, a PhD-fokozat megszerzését követő időben segíti a fiatal kutatókat. Idén 646 pályázó közül 185 érdemelte ki a támogatást, köztük Marsai Viktor, az NKE oktatója, Afrika-szakértő. „Úgy gondolom, hogy a Bolyai-ösztöndíj elnyerésével önök belépnek a magyar tudomány derékhadába. Ez a derékhad az, amely meg fogja határozni a magyar gazdaság, a magyar kultúra jövőjét”- mondta el a rendezvényen Lovász László, az MTA elnöke.

A Bolyai-ösztöndíj története 1996-ban kezdődött. Akkor döntött úgy az MTA, hogy egy új ösztöndíjjal járul hozzá a pályakezdő fiatalok tudományos életpályájának tervezhetőbbé tételéhez. A PhD-fokozatot szerzett kutatók számára meghirdetett ösztöndíj segíti és ösztönzi a már jelentősebb eredményeket elért fiatalokat magyarországi kutatásaik folytatásában, valamint MTA-doktori értekezésük megírásában és a nagydoktori cím megszerzésében.

Marsai Viktor történelem-esztétika szakon végzett az ELTE BTK-n, majd a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen szerzett mesterdiplomát biztonság- és védelempolitika szakon. Doktori fokozatát 2014-ben szerezte meg, miután elvégezte az ELTE Történettudományi Doktori Iskoláját. Egy éven keresztül dolgozott a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztályán, majd 2012-től egyetemi tanársegédként tevékenykedett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Szakterületei közé tartozik a biztonság- és védelempolitika, Afrika biztonsági folyamatai, a radikális iszlamista csoportok tevékenysége a kontinensen, a törékeny államok és a kalózkodás.

Marsai Viktor a vezetője az NKE-n működő Ludovika Kutatócsoportnak, amely Afrika helyzetét és lehetőségeit vizsgálja a globalizált világban. A jövő év februárjáig tartó KÖFOP finanszírozású projekt elemzi a kontinens legfontosabb trendjeit (demográfiai folyamatok, az államiság helyzete, klímaváltozás, migráció, gazdasági folyamatok, harc az erőforrásokért, demokratizálódás, radikalizmus, fegyveres konfliktusok stb.), és azokból próbál következtetéseket levonni a jövőre nézve. „Az afrikai helyszíneken is folyó kutatások révén keletkező elemzések, tanulmányok eredményei felhasználhatóak lesznek a közszolgák, különösen a külügyi-külgazdasági, bevándorlási és információs területen dolgozók képzésénél, de a kormányzat külpolitikai tevékenységét is támogathatják majd”- mondta el honlapunk érdeklődésre Marsai Viktor. Szerinte az afrikai kontinens komoly lehetőségeket hordoz magában a magyar cégek számára új exportpiacok formájában. Ezek a pozitív változások a Déli Nyitásnak köszönhetően új lendületet nyertek, és a jövőben vélhetőleg erősödni fognak. Ennek részeként alakult meg a Külgazdasági- és Külügyminisztériumban az önálló Afrika Főosztály, illetve számos nagykövetség is újra megnyitott a szubszaharai térségben. A kutatásban a hazaiak mellett külföldi szakemberek is részt vesznek, akiknek a segítségével fel lehet majd térképezni, hogy mely területeken lesz szükség alaposabb vizsgálatokra. 

Az oktató elmondta, hogy ösztöndíjas kutatása a hidegháború alatti magyar-etióp kapcsolatok vizsgálatára terjed ki. Ahogy az a Ludovika Kutatócsoport által nemrég szervezett Afrika-konferencián is kiderült, a második világháború utáni magyar-afrikai kapcsolatok szisztematikus feldolgozásával mind a mai napig adós a tudomány. Márpedig ez azért is fontos, mert a már feltárt anyagok is azt mutatják, hogy számos olyan tény vár felfedezésre, amelyek új megvilágításba helyezhetik ezt a viszonyrendszert, illetve segíthetnek elkerülni a múlt hibáit.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on