Szűkítés



Hogyan jutottunk el ide? - A brit-EU kapcsolatok átfogó történeti elemzése

Kaszap Márton, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) egyetemi tanársegédje az ERASMUS+ Jean Monnet projektben megvalósításra kerülő Hogyan jutottunk el ide? – A brit–EU kapcsolatok átfogó történeti elemzése címmel tartott előadást 2017. január 31-én. 

    • img 20170131 140710
    • img 20170131 140716
    • img 20170131 140417
    • img 20170131 140658
    • 20170131 143651
    • img 20170131 141138
    • img 20170131 141722
    • img 20170131 141034
  • Előző
  • Következő

Az előadó elemzésének időhorizontja egészen a hastings-i csatától Theresa May 2017 januárjában Donald Trump amerikai elnöknél tett washingtoni látogatásáig terjedt. Kaszap Márton felhívta a figyelmet számos részben, vagy teljes egészében mellőzött tényre, amelyek nélkül nem lehet egzakt képet alkotni Nagy-Britanniáról és a brit mentalitásról. Ezek közé tartozik az ún. „szigetlakó” önkép és brit nagyság, amely abból is fakadhat, hogy a Brit Birodalom volt a legnagyobb (majdnem 500 milliós népességével és hatalmas földrajzi kiterjedtségével) a korábbi birodalmak között. Képet kaphattunk továbbá a második világháború utáni brit egységtörekvésekről és annak szűk keresztmetszeteiről, illetve arról, hogy az európai újjáépítés és a kontinens sikere mennyire befolyásolta a britek európai integrációhoz való közeledését. Kaszap Márton az Egyesült Királyság 1973-as Európai Közösséghez (EK) való csatlakozása után rendezett bennmaradásról, vagy kilépésről szóló 1975-ös népszavazási eredmények kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a kilépés már a tagság után is szinte azonnal napirenden lévő kérdéssé vált és – mint azt ahogyan a történelmi tapasztalat mutatja – az is maradt. Az előadó érdekes párhuzamot vont továbbá az 1975-ös és a 2016-os skót eredmények között és rámutatott, hogy az eleinte szkeptikus skótok, az európai integráció egyértelmű támogatóivá váltak. Később a Tony Blair fémjelezte időszakban egy EU-barát kampány folyt az Egyesült Királyságban és azt is megtudhattuk, hogy a 2004-es bővítésben az ország a keleti bővítést, így Magyarország tagságát is teljes mellszélességgel támogatta. Az előadó kiemelte továbbá, hogy a brit Belügyminisztérium mennyire téves becsléseket állított fel a bevándorlók lehetséges számával kapcsolatosan és nagyban alábecsülte a bevándorlási hajlandóságot. Végezetül képet kaphattunk a Brexit folyamatának kezdetéről és a 2016-os referendum közvetlen előzményeiről és következményeiről. A következtetések között Kaszap Márton kiemelte, hogy létezik egy tartalmi és egy procedurális konfliktus a brit–EU kapcsolatok terén. Az előadás végén pedig diszkusszió következett, amelynek keretében számos további kérdés került új megvilágításba.